This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52006AR0034
Opinion of the Committee of the Regions on the Proposal for a Recommendation of the European Parliament and of the Council on transnational mobility within the Community for education and training purposes: European Quality Charter for Mobility
Régiók Bizottsága vélemény Tárgy: Javaslat európai parlamenti és tanácsi ajánlásra a Közösségen belüli, oktatási és képzési célú transznacionális mobilitásról: Az Európai Mobilitásminőségi Alapokmány
Régiók Bizottsága vélemény Tárgy: Javaslat európai parlamenti és tanácsi ajánlásra a Közösségen belüli, oktatási és képzési célú transznacionális mobilitásról: Az Európai Mobilitásminőségi Alapokmány
HL C 206., 2006.8.29, p. 40–43
(ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, NL, PL, PT, SK, SL, FI, SV)
29.8.2006 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 206/40 |
Régiók Bizottsága vélemény Tárgy: „Javaslat európai parlamenti és tanácsi ajánlásra a Közösségen belüli, oktatási és képzési célú transznacionális mobilitásról: Az Európai Mobilitásminőségi Alapokmány”
(2006/C 206/07)
A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az európai parlamenti és tanácsi ajánlásra irányuló, „A közösségen belüli oktatási és képzési célú transznacionális mobilitásról: az Európai Mobilitásminőségi Alapokmány” című javaslatra (COM(2005) 450 final);
tekintettel a Tanács 2005. október 10-i határozatára, amelyben az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 265. cikkének (1) bekezdése alapján konzultál a Régiók Bizottságával e tárgyban;
tekintettel a 2005. november 10-i elnökségi határozatra, amely megbízta a „Kultúra és oktatás” szakbizottságot, hogy dolgozzon ki véleményt e tárgyban;
tekintettel a „Kultúra, oktatás és kutatás” szakbizottság 2006. március 1-jén elfogadott véleményére (CdR 34/2006 rev.1) (előadó: Luciano CAVERI, Valle d’Aosta autonóm tartomány elnöke) (IT/ALDE),
2006. április 26–27-én tartott 64. plenáris ülésén (az április 27-i ülésnapon) elfogadta az alábbi véleményt.
1. A Régiók Bizottsága megjegyzései
A Régiók Bizottsága
1.1 |
tudatában van annak, hogy Európa a lisszaboni stratégia keretében az egész életen át tartó tanulást a személyes és a szakmai fejlődés központi elemének tekinti. Az általános és a szakképzés – nem csupán a szakmai pályafutásra való felkészülésként, hanem a szakmai életút teljes időtartama alatt – döntő jelentőségű lesz a technológiai innováció és a versenyképesség szempontjából: egyrészt új munkahelyeket teremt, másrészt felkészíti azokat a munkavállalókat, akik majd betöltik e munkahelyeket; |
1.2 |
fenntartja azon álláspontját, hogy a tanulás hatékonyabb, ha azt az érintettek aktív kutatási folyamatként, nem pedig ismeretek passzív elsajátításaként tervezik és élik meg. A felnőttek képzésére irányuló tevékenységek még ma is hatékonyabbnak bizonyulnak, ha a belőlük eredő változások a társadalom aktuális szükségleteinek megfelelő képességeket és szaktudást fejlesztik; mindez lehetővé teszi, hogy az érintettek mind egyénként, mind állampolgárként tudatosan alakítsák szerepüket és szakmai jövőjüket. A továbbképzési tevékenységekben való részvétel tehát akkor válik értékké, ha az egyén aktív módon tervezi saját szakmai és személyes jövőjét. Ezáltal egyénként is fejlődik, de hozzájárul a társadalmi előrehaladáshoz is; |
1.3 |
hangsúlyozza, hogy a külföldön szerzett oktatási, képzési és munkatapasztalatok arra ösztönzik az egyént, hogy értékelje kognitív módszereit és stratégiáit, és – mivel megpróbálja saját szaktudását eltérő környezetben alkalmazni és átalakítani – tökéletesítse a szellemi képességeinek kezelésére irányuló stratégiákat, valamint erősítse és értékelje fel önállóságát és kommunikációs képességét; |
1.4 |
kijelenti, hogy a külföldön szerzett képzési vagy szakmai tapasztalat – ha azt megfelelően előkészítik, irányítják és támogatják – a képzés szempontjából akkora jelentőségre tesz szert, amely jóval túlmegy a szakmai képzés megkoronázásán, és sokkal szélesebb területet foglal magába. Ha a kultúra alatt nem csupán ismereteket, hanem személyek egy meghatározott csoportjának magatartásformáit, értékeit, gyakorlati ismereteit értjük, akkor nem a külföldön szerzett tapasztalat lenne az ideális módszer, hogy az Európai Unió saját, valódi kultúrájának alapjait megteremtsük? |
1.5 |
tudomásul veszi, hogy a más viszonyok interkulturális megközelítésmódjának előfeltétele a véleménycserén és az empátián alapuló magatartás; éppen a munka és a képzés az a két kiemelt terület, amely segít a különböző adottságok összevetésében és az egyes kultúrák összetett jellemzőinek felismerésében. Hiszen éppen az ezeknek tulajdonított értéknek, a különböző és rugalmas szervezeti formáknak, az személyek közötti kapcsolatok különböző válfajainak köszönhetően haladhatók meg az előítéletek és az általánosítások; |
1.6 |
úgy véli, hogy a mobilitási tapasztalatok minőségének javításához meg kellene teremteni annak a feltételeit, hogy korlátozás nélkül elismerjük az egyén szerepét a származási ország tudás- és a képzettségi szintjének növelésében, valamint a fogadó ország új ismeretekkel, kulturális impulzusokkal, hagyományokkal és nyelvezetekkel való gazdagításában; |
1.7 |
üdvözli az Európai Bizottság javaslatát, mivel a fentiekben kifejtett logika alapján e javaslat arra szolgál, hogy növelje az európai képzés minőségének általános szintjét. Mindehhez olyan modellt javasol, amely az érdekelt egyén központi szerepének elismeréséből indul ki, és biztosítja a képzési lehetőségek legjobb kihasználását és hatásait az egyén és a társadalom vonatkozásában egyaránt; |
1.8 |
hangsúlyozza, hogy összhangnak kell lennie azon érték között, amelyet az egyének tulajdonítanak a más országban szerzett tapasztalataiknak, valamint azon érték között, amelyet a származási országok és a fogadó országok tulajdonítanak az egyes tapasztalatoknak, továbbá a mobilitási programok között azok egészében. Az Európai Mobilitásminőségi Alapokmányban foglalt útmutatások e tekintetben az előfeltételei annak, hogy a résztvevők kedvező tapasztalatokkal gazdagodjanak mind a fogadó, mind pedig – hazatérésük után – a saját országukban. Ez az orientáció még inkább megvalósítható, ha a mobilitási tapasztalatok kezeléséért és koordinálásáért a helyi és a regionális szint felel; |
1.9 |
úgy véli, hogy a közösség vagy a helyi és regionális hatóságok szintjén lehetséges a korrekt és pontos tájékoztatás, valamint az egyének arra való ösztönzése, hogy ragadják meg az alkalmat a tanulás céljából való külföldi tartózkodásra, és mindezt helyezzék el saját szakmai fejlődési tervükben, valamint a szerzett tapasztalat eredményeit értékeljék újra a megszerzett és a származási ország munkakörnyezetében átadható szakmai tapasztalatok tükrében. A helyi önkormányzatok tehát nagyon fontos szerepet játszhatnak a mobilitási programok minőségének és hatékonyságának meghatározásában; |
1.10 |
tudomásul veszi, hogy a regionális és helyi önkormányzatok inkább képesek a lakosság egészére – de különösen a fiatalokra – irányuló, a pontos tájékoztatást célzó intézkedéseket végrehajtani, különös tekintettel a mobilitás által kínált lehetőségekre a kulturális és szakmai fejlődés terén. Hiszen a mobilitás révén nem csupán az egyén szakmai téren való teljes önmegvalósításának útjában álló gazdasági természetű akadályok haladhatók meg, hanem a kulturális természetűek is; |
1.11 |
a Régiók Bizottsága úgy véli továbbá, hogy nem csupán megfelelő nyelvi, pedagógiai és gyakorlati előkészítést kell biztosítani a résztvevőknek, hanem fontos orientációs támogatásuk is, amelynek célja a személyre szabott kulturális és szakmai fejlődési terv kidolgozása. Napjainkban az európai szakmai mobilitási programoknak – még inkább, mint azelőtt – rendkívüli módon egyéni jelleget kellene ölteniük, és a munka világában hasznosítható befektetésnek kellene tekinteni őket. A külföldi tartózkodás után hazatérve meg kell könnyíteni a megszerzett tapasztalatok újraértékelését a saját munkahelyi környezetben felhasználható szakmai ismeretek révén, akár a megszerzett ismeretek elismerésére és értékké emelésére irányuló, létező eszközök (mint például az Europass Mobilitás elnevezésű eszköz) gyakorlati felhasználása révén is; |
1.12 |
kijelenti, hogy a vendéglátó országoknak a logisztikai támogatás és a segítségnyújtás minőségét felügyelő szervezeteivel szemben gyakorolt koordinációs és kapcsolattartási szerep mellett alapvető jelentőségű a komplex felügyelet a mobilitási tapasztalatok összességének a lakosságra, az oktatási rendszerekre és a termelési rendszerre való kihatásai figyelemmel kísérésére és értékelésére vonatkozóan. Ebben az értelemben alapvetőnek tűnik a vállalkozások, a képzési intézmények, az iskolák és az egyetemek bevonásával a megfelelő szinergiák megteremtése, hogy a megfelelő területeken felértékeljék a résztvevők által elsajátított formális és nem formális ismereteket; |
1.13 |
fenntartja azon álláspontját, hogy nem szabad alulbecsülni azon tényt, hogy az Európai Mobilitásminőségi Alapokmány végrehajtása során a különböző tagországok helyi önkormányzatai és szakmai szervei között tapasztalatcserére és összehasonlításra kerül sor, amely lehetővé teszi a mindenki egyetértésével találkozó működési módozatok kialakítását. E folyamatok eredménye kétségkívül további hasznos tervekhez vezet a legkülönfélébb területeken, a területi gazdasági fejlesztéstől a képzésig és a munkavállalók cseréjéig; ily módon a kölcsönös elismerés alapját képező új bizalmi és együttműködési kapcsolatok jönnek létre. |
2. A Régiók Bizottsága ajánlásai
1. ajánlás
Melléklet 1. pont
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosító indítványa |
||||
Európai Mobilitásminőségi Alapokmány
|
Európai Mobilitásminőségi Alapokmány
|
Indokolás
A mobilitási programok lehetséges résztvevői elsősorban a helyi és a regionális szinthez fordulnak tájékoztatás és tanácsadás céljából. Ez a polgárokhoz legközelebbi szint, amely a legjobban ismeri a lakosság szükségleteit, tehát ez a szint képes leginkább bemutatni a fennálló lehetőségeket, valamint megtervezni az érdekeltek részére nyújtott tanácsadásra és támogatására irányuló intézkedéseket és szolgáltatásokat, hogy biztosítható legyen a lehető legmagasabb szintű részvétel a programokban, valamint azok optimális hatékonysága.
2. ajánlás
Melléklet 3. pont
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosító indítványa |
||||
Európai Mobilitásminőségi Alapokmány
|
Európai Mobilitásminőségi Alapokmány
|
Indokolás
Azonos jelentőséget kell tulajdonítani a formális és a nem formális oktatásnak.
3. ajánlás
Melléklet 5. pont
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosító indítványa |
||||||||||||
Európai Mobilitásminőségi Alapokmány
|
Európai Mobilitásminőségi Alapokmány
|
Indokolás
Nagyobb figyelmet kellene fordítani a kevésbé használt és a kevésbé oktatott nyelvekre. Azokon a területeken, ahol kisebbségi nyelveket beszélnek, a nemzeti és közösségi irodáknak szorosan együtt kellene működniük a helyi és a regionális hatóságokkal, valamint a felsőoktatási intézményekkel, hogy a hallgatók nagyobb számban vegyenek részt a nyelvi képzésekben, mielőtt külföldre indulnának a választott mobilitási program keretében.
4. ajánlás
Melléklet 8. pont
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosító indítványa |
||||
Európai Mobilitásminőségi Alapokmány
|
Európai Mobilitásminőségi Alapokmány
|
Indokolás
Hangsúlyozzuk a mobilitási program időtartama alatt megszerzett képesítések és végzettségek elismerésének fontosságát, hogy növekedjen a képesítések átláthatósága, és ennek eredményeként nőjön a munkavállalók és a felsőoktatási hallgatók mobilitása. A RB felkéri a tagállamokat az elismerés létező eszközeinek gyakorlati alkalmazására.
5. ajánlás
Melléklet 9. pont
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
||||
|
|
Brüsszel, 2006. április 27.
a Régiók Bizottsága
elnöke
Michel DELEBARRE