52005SC0834

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 2005.6.22.

SEC(2005) 834 végleges

Ajánlás

A TANÁCS VÉLEMÉNYE

az 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendelet 5. cikke (3) bekezdésével összhangban Portugália aktualizált, 2005-2009-ra szóló stabilitási programjáról

(a Bizottság előterjesztése)

INDOKOLÁS

A költségvetési egyenleg felügyeletének, valamint a gazdaságpolitikák felügyeletének és összehangolásnak megerősítéséről szóló 1466/97/EK tanácsi rendelet[1] előírja, hogy a részt vevő tagállamoknak, vagyis a közös valutát bevezető tagállamoknak a stabilitási programokat 1999. március 1-jéig kell benyújtaniuk a Tanácsnak és a Bizottságnak. E rendelet 5. cikkével összhangban a Tanácsnak valamennyi stabilitási programot meg kellett vizsgálnia a Bizottság értékelései és a Szerződés 114. cikke által felállított Gazdasági és Pénzügyi Bizottság által készített értékelések alapján. A program vizsgálata után a Tanács a Bizottság javaslata alapján, valamint a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultációt követően előterjesztette véleményét. A rendeletnek megfelelően a tagállamoknak be kell nyújtaniuk a stabilitási programjaik éves aktualizálását, amelyeket szintén megvizsgálhat a Tanács ugyanezen eljárásokkal összhangban. Portugália első, az 1999-2002-es időszakra vonatkozó stabilitási programját 1998. december 30-án nyújtotta be, melyet a Tanács 1999. február 8-án értékelt. A következő évek mindegyikében benyújtották az aktualizált programokat.

A portugál hatóságok a stabilitási program legfrissebb aktualizálását 2005. június 9-én nyújtották be. Az aktualizálást a 2005. február 20-i országos választásokat követően felállított kormány küldte meg, amely a 2005–2009. közötti időszakot fedi le. Az aktualizálást (a költségvetési stabilitásról szóló törvény) a kormány a portugál eljárások szerint június 2-án jóváhagyta, a parlament 2005. június 9-én vitatta meg. Erről az aktualizált változatról a Bizottság szolgálatai szakmai értékelést készítettek, melyben figyelembe vették a Bizottság szolgálatai által készített 2004 őszi gazdasági előrejelzés eredményeit, továbbá a magatartási kódexet[2], a potenciális kibocsátás és a ciklikus hatásoktól megtisztított egyenlegek becslésére közösen megállapított módszertant, a 2003–2005-ös időszakra vonatkozó átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásban található ajánlásokat és az ECOFIN Tanács 2005. március 20-i, „A stabilitási és növekedési paktum végrehajtásának javítása” című jelentését, amelyet az Európai Tanács 2005. március 22-én hagyott jóvá[3]. Az értékelés a következő minősítést eredményezte:

- Az aktualizálás megfelel „a stabilitási és konvergencia programok tartalmáról és formájáról szóló magatartási kódex”[4] adatkövetelményeinek. Ugyanakkor nem tartalmaz előrejelzéseket az állami pénzügyek hosszútávú fenntarthatóságára vonatkozóan, e helyett csak a kormány által a társadalombiztosítási rendszer hosszútávú fenntarthatóságának vizsgálatára felállított munkacsoportot említi.

- A stabilitási program aktualizálása a költségvetési hiány kiigazítására épül, amelyet 2005-ben a GDP 6,2 %-ára terveztek, jóval meghaladva a GDP 3 %-át.

- Ez a szám a 2002–2004 évek GDP 2,9 %-át kitevő hiányt követi, amelyről a portugál hatóságok nemrég tettek jelentést az Eurostat észrevételeinek figyelembevételével, és jelentősen elmarad az előző aktualizálás 2005-re a GDP 2,2 %-ában megállapított céljához képest. Ezt az eltérést a vártnál gyengébben alakuló növekedés, a kiadások növekedésének újraértékelése, a költségvetés túllépése és az előző programban tervezett egyszeri intézkedések elmaradása[5] magyarázza, valamint a GDP kb. 0,6 %-át kitevő kiigazítási csomag, melyet az új kormány 2005 júniusában fogadott el. A hiány csökkentése érdekében az aktualizálás olyan stratégiát mutat be, amely inkább strukturális intézkedések végrehajtását részesíti előnyben az átfogó egyszeri és átmeneti intézkedésekhez képest, ami a megelőző aktualizálásokban bemutatott költségvetési stratégiákhoz képest változást mutat. A költségvetési hiány várhatóan folyamatosan növekedni fog a következő évek során, de legkésőbb 2007-re átlépi a GDP 3 %-ában megállapított referenciaértéket.

- A programban bemutatott makrogazdasági szcenárió a reál GDP növekedését jelzi előre a 2004. évi 1 %-ról és a 2005. évi 0,8 %-ról 2006-ban 1,4 %-ra, 2007-ben 2,2 %-ra, 2008-ban 2,6 %-ra és 2009-ben 3,0 %-ra. E növekedés mögött a hazai kereslet gyorsuló bővülése áll. A külső hozzájárulás várhatóan kissé eltér a semlegestől, vagy pozitív, vagy negatív irányba. A 2005-re és 2006-ra szóló növekedési előrejelzések kissé elmaradnak a Bizottság szolgálatai előrejelzéseiben foglaltaktól, tükrözve a legújabb gazdasági fejleményeket. A későbbi évekre vonatkozóan a GDP előrejelzett növekedése egyértelműen a Bizottság szolgálatai által becsült trend fölötti, a közösen megállapított módszertan szerint; a kibocsátási rés a programidőszak alatt szűkülni fog, és a program végére eltűnhet. Ugyanakkor nem zárható ki, hogy a költségvetési konszolidációt célzó erőfeszítések a programban feltételezettekhez képest nagyobb terhet jelentenek a növekedésre nézve. Másrészt, egy nem fenntartható költségvetési helyzet kezelése előnyös, bizalmat növelő hatásokkal járhat. Ezen felül a portugál exportpiacokon tapasztalható fokozottabb versennyel szembeni gyengébb versenyképesség visszafoghatja a külső szektor növekedéshez való nettó hozzájárulását. A gazdasági aktivitás előrejelzett felgyorsulása függ a termelékenységben és a versenyképességben rejlő strukturális hátrányok kezelésétől, és a bizalom helyreállítását illető képességétől. Összefoglalva, az utóbbi évek tapasztalatainak fényében úgy tűnik, hogy a 2007–2009-re szóló növekedési előrejelzések kedvező feltételezéseket tükröznek és emiatt kockázati tényezőt jelentenek. A program 2005-re és 2006-ra szóló inflációs előrejelzései szintén alacsonynak tűnnek, tekintettel a közvetett adók tervezett emelésére.

- Az aktualizálás a 2003-ban és 2004-ben a GDP 2,9 %-át kitevő hiányhányadot követően 2005-ben a GDP 6,2 %-át elérő általános költségvetési hiányt jelez előre[6] (az egyszeri és átmeneti intézkedések nélkül ezek a hányadok a GDP 5,4 %-át, illetve 5,2 %-át tették volna ki az adott évben). 2006-ban az előrejelzett hiány a GDP 4,8 %-ára, 2007-ben 3,9 %-ra és 2008-ban 2,8 %-ra csökken. 2009-re a program a hiányhányad további, a GDP 1,6 %-ára történő csökkenését jelzi előre. Az elsődleges egyenleg várhatóan hasonló pályát követ: 2005-ben a GDP -3,3 %-a, 2006-ban -1,6 %-a és 2007-ben -0,5 %-a. A 2008-ra és 2009-re előrejelzett elsődleges többletek a GDP 0,7-át, illetve 1,8 %-át teszik ki. A program középtávon jelentkező hatásokkal járó intézkedésekre összpontosít átfogó, a költségvetési egyenleg javítását célzó átmeneti intézkedésekkel szemben. Ennek megfelelően a konszolidációt célzó erőfeszítések a teljes programperiódust jellemzik, elsősorban az időszak első felét, mivel a számottevő konszolidációs intézkedésekre 2006-ban kerül sor. A Bizottság szolgálatainak a program adatai alapján a közösen megállapított módszertan szerint készült számításai azt mutatják, hogy a ciklikus hatásoktól megtisztított GDP-arányos hiány 2005-ben 5,3 %-ra nő, és 2009-re fokozatosan 1,4 %-ra csökken. 2009-ig a bevételekre és kiadásokra vonatkozó részletes előrejelzések azt mutatják, hogy a konszolidációt célzó erőfeszítéseket támogatják az adóbevételek és az elsődleges kiadások, különös tekintettel az utóbbiak. A programidőszak korai szakaszában a konszolidáció elsősorban a növekvő bevételekre, magasabb adókulcsokra (különösen a standard HÉA-kulcs 19 %-ról 21 %-ra történő emelése), alacsonyabb adóhitelekre és a javított adóbehajtásra épül. Mindez részben ellensúlyozza az elmaradt egyszeri bevételeket. A következő években a költségvetési megszorítások növekvő hozzájárulását tervezik, melyek állandó jellegű intézkedésekből erednek, mint pl. a közigazgatási reformból, beleértve a bérköltségek csökkentését és a nyugdíjbiztosítási rendszerek változtatásait, és amelyek költségvetési hatásai túlnyomórészt középtávon jelentősek. A beruházások aránya a teljes kormányzati kiadásokban a programidőszak alatt kissé csökken.

- A költségvetési előrejelzésekre számos kockázati tényező gyakorol hatást. Először is, a gazdasági aktivitás felgyorsuló bővülése, különösen 2007-től, elmaradhat a várakozásoktól. Másodszor, a bevételek és a kiadások alakulása a tervezetthez képest kevésbé kedvező lehet. Valóban, a magasabb adókulcsok növelik az adókijátszás veszélyét, és a bejelentett költségvetési megszorítások zömét még jogszabályba kell foglalni. 2005-ben a kormány június végére kiigazított költségvetés benyújtását tervezi. A következő évekre a kiadási reformok végrehajtása tovább fog tartani és ennek eredményeként rövid- és középtávon jelentkező hatásaik a várthoz képest kevésbé jelentősnek tűnhetnek. Ebben az esetben felszólíthatják a kormányt, hogy a tervezettnél hosszabb távon tegyen eleget a GDP 3 %-át meghaladó hiány elkerülését célzó kiegészítő intézkedések meghozatalára irányuló kötelezettségének. Még akkor is, ha követik a tervezett pályát, 2008-ra és 2009-re a program költségvetési irányvonala nem biztosít elég széles biztonsági sávot ahhoz, hogy a szokásos makrogazdasági ingadozások mellett ne lépjék túl a GDP 3 %-ában meghatározott hiány-határértéket. Továbbá nem biztosítja megfelelő mértékben a Stabilitási és Növekedési Paktum azon középtávú célkitűzését sem, hogy a költségvetés a programidőszak végére elérje az egyensúlyközeli helyzetet.

- A GDP-arányos adóssághányad 2003-ban meghaladta a Szerződésben foglalt 60 %-os referenciaértéket, 2004-ben 61,9 %-ra emelkedett. Az aktualizálás szerint az adóssághányad, miután 2005-ben eléri a GDP 66,5 %-át, 2007-ben éri el a GDP 67,8 %-át kitevő csúcsértékét, majd ezután 2009-ben 64,5 %-ra csökken. A bruttó adósság alakulása az előrejelzetthez képest kevésbé kedvezően alakulhat, tekintettel a gazdasági aktivitáshoz és a kormány deficitcéljaihoz kapcsolódó kockázatokra, valamint a korábbi tapasztalatok alapján adósságnövelő hatású, lehetséges adósság-hiány kiigazításokra, különösen pedig a pénzeszközök akkumulációjára.

- Portugáliában a népességöregedéssel járó előrejelzett költségvetési kiadások veszélyeztetik az állami pénzügyek hosszú távú fenntarthatóságát. További intézkedések hiányában a magas költségvetési hiány és a GDP-arányos adóssághányad aláássa az állami pénzügyek fenntarthatóságát, emiatt szükséges, hogy még időben elérjék a költségvetés egyensúlyhoz közeli helyzetét. Az eddigi, különös tekintettel a nyugdíj- és egészségügyi rendszer területén végrehajtott strukturális reformok csökkenthetik a népességöregedés költségvetésre gyakorolt hatásait. Ugyanakkor ezek a reformok nem tűnnek elégségesnek a fenntarthatóság biztosításához. Ehhez hozzájárulhatnak az aktualizálásban bemutatott reformok, nevezetesen a közszolgálatra vonatkozó nyugdíjazási rendelkezések, amennyiben azokat megfelelően végrehajtják.

- Összegezve, az aktualizálásban bemutatott gazdaságpolitikák részben összhangban állnak az országokra bontott átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokkal az állami pénzügyek területén. Az ajánlásoknak megfelelően a program az állami pénzügyek konszolidációját túlnyomórészt a kiadási oldalról közelíti meg, igaz, hogy fokozatosan, és nem támaszkodik átfogó egyszeri vagy átmeneti intézkedésekre. Ezen túlmenően a program előrejelzései, amennyiben követjük azokat, a ciklikus hatásoktól megtisztított elsődleges egyenlegnek (az egyszeri és átmeneti intézkedések nélkül) a GDP 0,5 százalékpontnyi évenkénti javulását mutatják. Ugyanakkor a program nem tervezi a hiány GDP 3 %-ára való csökkentését 2008 előtt, és a tervezett kiadási megszorítások nem elégségesek, ha a Stabilitási és Növekedési Paktum középtávú célkitűzését, vagyis a költségvetés egyensúlyhoz közeli helyzetét csak a programidőszak végére érik el.

- Az aktualizált stabilitási programban a 2005. évre és az azt követő évekre jelzett hiány és adósságszámok fényében a Bizottság június 22-én kezdeményezte Portugália ellen a túlzott hiány esetén követendő eljárást. A Tanács, amikor döntést hoz a túlzott hiány fennállásáról Portugáliában, a túlzott hiány kiigazítását célzó ajánlást is közzé fog tenni; az ilyen ajánlás többek között tartalmazza a túlzott hiány kiigazítására megszabott határidőt.

A fenti értékelés tekintetében Portugália számára helyénvaló lenne: i. a 2005. évi költségvetési helyzet tervezettől való eltérésének korlátozása a bejelentett kiigazító intézkedések szigorú végrehajtásán keresztül; ii. a túlzott hiány minél hamarabbi és tartós kiigazítása, amelynek jelentős lépésére 2006-ban kerül sor, és amelyet a hiány évenkénti jelentős csökkenése követ, valamint a kormányzati kiadások csökkentését célzó tervezett intézkedések határozott végrehajtása; a költségvetési hiány csökkentésének felgyorsítását elősegítő valamennyi lehetőség megragadása, különös tekintettel a tervezettnél esetleg alacsonyabb növekedés költségvetési hatásainak kezelésére létrehozandó tartalékokra; iii. a bruttó adóssághányad egyértelmű csökkenő pályára állítása, biztosítva, hogy az adósság alakulása tükrözze a hiány csökkentésében elért haladást, valamint az adósságnövelő pénzügyi tranzakciók elkerülését; iv. a kiadások alakulása feletti ellenőrzés, lehetőleg a meghatározott kiadási csoportokra vonatkozó kötelező plafonok meghatározásán keresztül, átfogó reformprogram keretein belül, amely hozzájárul az állami pénzügyek hosszútávú fenntarthatóságának biztosításához, illetve minőségének javításához. v. a költségvetési adatok feldolgozásának további javítása.

A Bizottság ezen értékelés alapján elfogadta a mellékelt ajánlást a Tanács véleményére Portugália aktualizált stabilitási programjáról, és továbbítja azt a Tanácsnak.

Ajánlás

A TANÁCS VÉLEMÉNYE

az 1997. július 7-i, 1466/97/EK tanácsi rendelet 5. cikke (3) bekezdése értelmében Portugália aktualizált, 2005-2009-re szóló stabilitási programjáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének, valamint a gazdaságpolitikák felügyeletének és összehangolásának megerősítéséről szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre és különösen annak 5. cikke (3) bekezdésére[7],

tekintettel a Bizottság ajánlására,

a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultációt követően,

A KÖVETKEZŐ VÉLEMÉNYT HOZTA:

1. […]-án/én a Tanács megvizsgálta Portugáliának a 2005-2009 közötti időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási programját. A program megfelel „a stabilitási és konvergenciaprogramok tartalmáról és formájáról szóló magatartási kódex” adatkövetelményeinek [8]. Ugyanakkor a program nem nyújt információt az állami pénzügyek hosszútávú fenntarthatóságáról. Ennek megfelelően a Tanács felkéri Portugáliát, hogy teljes mértékben feleljen meg a magatartási kódex adatkövetelményeinek.

2. A stabilitási program aktualizálása a költségvetési hiány kiigazítására épül, amelyet 2005-ben a GDP 6,2 %-ára terveztek, jóval meghaladva a GDP 3 %-át. Ez a szám a 2002–2004 évek GDP 2,9 %-át kitevő hiányt követi, amelyről a portugál hatóságok nemrég tettek jelentést az Eurostat észrevételeinek figyelembevételével, és amely jelentősen rosszabb az előző aktualizálás 2005-re a GDP 2,2 %-ában megállapított célhoz képest. Ezt az eltérést a vártnál gyengébben alakuló növekedés, a kiadások növekedésének újraértékelése, a költségvetés túllépése és az előző programban tervezett egyszeri intézkedések elmaradása magyarázza, valamint a GDP kb. 0,6 %-át kitevő kiigazítási csomag, melyet az új kormány 2005 júniusában fogadott el. A hiány csökkentése érdekében az aktualizálás olyan stratégiát mutat be, amely inkább strukturális intézkedések végrehajtását részesíti előnyben az átfogó egyszeri és átmeneti intézkedésekhez képest, amely a megelőző aktualizálásokban bemutatott költségvetési stratégiákhoz képest változást mutat. A költségvetési hiány várhatóan a következő évek alatt folyamatosan növekedni fog, de legkésőbb 2007-re átlépi a GDP 3 %-ában megállapított referenciaértéket.

3. A program alapjául szolgáló makrogazdasági szcenárió fokozatosan a 2005. évi 0,8 %-ról 2009-re 3,0 %-ra emelkedő reál GDP növekedést céloz meg, a köztes években egymást követő 1,4 %-os, 2,2 %-os és 2,6 %-os rátákkal. A jelenlegi információk alapján a programidőszak első részére szóló növekedési előrejelzések valószerűek, ugyanakkor a program további éveire nézve több kockázat áll fenn. Amennyiben meg akarják valósítani a tervezett növekedési pályát, alapvető fontossággal bírnak a termelékenységet és versenyképességet javító strukturális intézkedések, valamint a bizalom helyreállítása. A program 2005-re és 2006-ra szóló inflációs előrejelzései alacsonynak tűnnek, tekintettel a közvetett adók tervezett emelésére.

4. A program a költségvetési hiány GDP 3 %-os referenciaérték alá történő csökkentését 2008-ra tervezi. A költségvetési hiányhányad várhatóan 2005-ben a GDP 6,2 %-áról 2006-ban 4,8 %-ra, 2007-ben 3,9 %-ra, 2008-ban 2,8 %-ra és 2009-ben 1,6 %-ra csökken. A Bizottság szolgálatainak a program adatai alapján a közösen megállapított módszertan szerinti számításai azt mutatják, hogy a ciklikus hatásoktól megtisztított GDP-arányos hiány a 2005. évi 5,3%-ra való növekedést követően 1,4%-ra csökken 2009-ben. Ennek megfelelően a konszolidációt célzó erőfeszítések a teljes programperiódust jellemzik, elsősorban az időszak első felét, mivel a számottevő konszolidációs lépésekre 2006-ban kerül sor. A programidőszak korai szakaszában a konszolidáció elsősorban a növekvő bevételekre, magasabb adókulcsokra (különösen a standard HÉA-kulcs 19 %-ról 21 %-ra történő emelése), alacsonyabb adóhitelekre és a javított adóbehajtásra épül. Mindez részben ellensúlyozza az elmaradt egyszeri bevételeket. A következő években a költségvetési megszorítások növekvő hozzájárulását tervezik, melyek állandó jellegű intézkedésekből erednek, mint pl. a közigazgatási reformból, beleértve a bérköltségek csökkentését és a nyugdíjbiztosítási rendszerek változtatásait, és amelyek költségvetési hatásai túlnyomórészt középtávon jelentősek. A beruházások aránya a teljes kormányzati kiadásokból a programidőszak alatt kissé csökken.

5. A programban előrejelzett költségvetési eredmény számos kockázatnak van kitéve. Először, a gazdasági aktivitás üteme a vártnál lassabban alakulhat, tekintettel a költségvetési konszolidációt célzó intézkedések hatékonyságára, valamint a portugál exportpiacokon mutatkozó nemzetközi verseny várható felerősödésére. Másodszor, a bevételeket növelő és a kiadásokat megszorító intézkedések a tervezetthez képest kevésbé hatékonyak lehetnek, vagy a kívánt eredmények elérése időigényesebb. A magasabb adókulcsok növelik az adókijátszás veszélyét, és a bejelentett költségvetési megszorítások zömét még jogszabályba kell foglalni. Ezen értékelés tekintetében felszólíthatják a kormányt, hogy a tervezettnél hosszabb távon tegyen eleget a GDP 3 %-át meghaladó hiány elkerülését célzó kiegészítő intézkedések meghozatalára irányuló kötelezettségének. Ezen kívül, még ha követik is a tervezett pályát, a program költségvetési irányvonala nem biztosít elég széles a biztonsági sávot ahhoz, hogy szokásos makrogazdasági ingadozások mellett ne lépjék túl a hiány plafont legalább 2009-ig. Elégtelennek tűnik a Stabilitási és Növekedési Paktum középtávú célkitűzésének biztosításához is, azaz, hogy elérjék a költségvetés egyensúlyhoz közeli helyzetét a programidőszak alatt. Az érzékenységvizsgálat szerint kedvezőtlen makrogazdasági körülmények esetén a hiány 2009-ben továbbra is 3 %-os, vagy ahhoz nagyon közeli lenne.

6. A GDP-arányos adóssághányad 2003-ban meghaladta a Szerződésben foglalt 60 %-os referenciaértéket, 2004-ben 61,9 %-ra emelkedett. Az aktualizálás szerint az adóssághányad, miután 2005-ben eléri a GDP 66,5 %-át, 2007-ben éri el a GDP 67,8 %-át kitevő csúcsértékét, majd ezután 2009-ben 64,5 %-ra csökken. A bruttó államadósság alakulása az előrejelzetthez képest szintén kevésbé kedvezően alakulhat, tekintettel a gazdasági aktivitáshoz és a kormány deficitcéljaihoz kapcsolódó kockázatokra, valamint a korábbi tapasztalatok alapján adósságnövelő hatású, lehetséges adósság-hiány kiigazításokra, különösen pedig a pénzeszközök akkumulációjára.

7. Portugáliában a népességöregedéssel járó előrejelzett költségvetési kiadások veszélyeztetik az állami pénzügyek hosszú távú fenntarthatóságát. Az eddigi, különös tekintettel a nyugdíj- és egészségügyi rendszer területén végrehajtott strukturális reformintézkedések csökkenthetik a népességöregedés költségvetésre gyakorolt hatásait. Ugyanakkor ezek a reformok nem tűnnek elégségesnek a fenntarthatóság biztosításához. Ehhez hozzájárulhatnak az aktualizálásban bemutatott reformok, nevezetesen a közszolgálatra vonatkozó nyugdíjazási rendelkezések, amennyiben azokat megfelelően végrehajtják. A kormány megbízást adott a társadalombiztosítási rendszer hosszútávú fenntarthatóságát értékelő jelentés elkészítésére.

8. Összegezve, az aktualizálásban bemutatott gazdaságpolitikák részben összhangban állnak az országokra bontott átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokkal az állami pénzügyek területén. Az ajánlásoknak megfelelően a program az állami pénzügyek konszolidációját túlnyomórészt a kiadási oldalról közelíti meg, és nem támaszkodik átfogó egyszeri, vagy átmeneti intézkedésekre. A program előrejelzései, amennyiben követjük azokat, a ciklikus hatásoktól megtisztított elsődleges egyenlegnek (az egyszeri és átmeneti intézkedések nélkül) a GDP 0,5 százalékpontnyi évenkénti javulását mutatják. Ugyanakkor a program 2008 előtt nem tervezi a hiány GDP 3 %-ára való csökkentését 2008 előtt, és a tervezett kiadási megszorítások nem lesznek elégségesek ahhoz, hogy megvalósuljon a Stabilitási és Növekedési Paktum középtávú célkitűzése, vagyis, hogy a költségvetés egyensúlyhoz közeli helyzet programidőszak végére történő elérése.

9. Az aktualizált stabilitási programban a 2005. évre és az azt követő évekre bemutatott hiány és adósságszámok fényében a Bizottság június 22-én kezdeményezte Portugália ellen a túlzott hiány esetén követendő eljárást. A Tanács, amikor döntést hoz a túlzott hiány fennállásáról Portugáliában, a túlzott hiány kiigazítását célzó ajánlást is közzé fog tenni; az ilyen ajánlás tartalmazza, többek között a túlzott hiány kiigazítására megszabott határidőt.

* * *

A fenti értékelés tekintetében a Tanács azt a véleményt képviseli, hogy Portugália:

i. korlátozza a 2005. évi költségvetési helyzet tervezettől való eltérését a bejelentett kiigazító intézkedések szigorú végrehajtásának biztosításán keresztül;

ii. minél hamarabb és tartósan igazítsa ki a túlzott hiányt, amelynek egyik jelentős lépésére 2006-ban kerül sor, majd minden évben a hiány jelentős csökkenése követi, valamint határozottan hajtsa végre a kormányzati kiadások csökkentését célzó tervezett intézkedéseket; ragadja meg a költségvetési hiány csökkentésének felgyorsítását elősegítő valamennyi lehetőséget, különös tekintettel az a tervezettnél esetleg alacsonyabb növekedés költségvetésre gyakorolt hatásainak kezelésére létrehozandó tartalékokra;

iii. határozottan csökkentse a bruttó adóssághányadot, biztosítva, hogy az adósság alakulása tükrözze a hiány csökkentésében tett előrehaladást, valamint kerülje el a hiányt növelő pénzügyi tranzakciókat;

iv. biztosítsa a kiadások alakulása feletti ellenőrzést, lehetőleg a meghatározott kiadási csoportokra vonatkozó kötelező plafonok meghatározásán keresztül, átfogó reformprogram keretein belül, amely hozzájárul az állami pénzügyek hosszútávú fenntarthatóságának biztosításához, illetve minőségének javításához

v. javítsa a költségvetési adatok feldolgozását.

A kulcsfontosságú makrogazdasági és költségvetési előrejelzések összehasonlítása

2004 | 2005 | 2006 | 2007 | 2008 | 2009 |

[1] HL L 209., 1997.8.2. Az e szövegben említett valamennyi dokumentum megtalálható a következő internetes oldalon:

{0><}100{>http://europa.eu.int/comm/economy_finance/about/activities/sgp/main_en.htm

[2] A Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak a stabilitási és konvergenciaprogramok tartalmára és formájára irányuló felülvizsgált véleménye, amelyet az ECOFIN Tanács 2001.7.10-én hagyott jóvá .

[3] Lásd a 2005. március 22-23 közötti brüsszeli Európa Tanács elnökségi következtetéseit (7619/05) és az (Ecofin) Tanács Európai Tanácsnak készített 2005. március 20-i jelentését (7423/05).

[4] A portugál hatóságok 2004 decemberében nyújtottak be aktualizált programot, megfelelve a benyújtás hivatalosan meghatározott dátumának. Ugyanakkor, tekintettel a portugáliai országos választásokra, abban az időpontban eltekintettek a program értékelésétől, kivárva az új kormány által benyújtott aktualizálást.

[5] A 2005 márciusában hivatalba lépett kormány a központi bank elnök teljeskörű felügyelete alatt álló ad-hoc bizottságot bízott meg az állami pénzügyek 2005. évi helyzetének értékelésével. Május közepén a bizottság bemutatta az értékelés eredményeit, melyekben 2005-re változatlan politikák esetén a GDP 6,8 %-át kitevő hiányt jelez előre.

[6] Az Eurostat 2005. március 18-i 34/2005. számú kiadványában jelezte az „Eurostat és Portugália közötti megbeszéléseket a Portugália által biztosított, elhatárolás alapú és készpénz alapú adatok következetességéről a 2001-2004 közötti időszakra.” A portugál hatóságok által biztosított későbbi információ a 2000, 2002 és 2003 évekre vonatkozó kismértékű, felfelé történő felülvizsgálatot mutat, a GDP 2,9 %-át kitevő hiányhányadot eredményezve ezen évek mindegyikére. Az Eurostat jelenleg értékeli e felülvizsgálatokat.

[7] HL L 209., 1997.8.2., 1. o. Az e szövegben említett összes dokumentum megtalálható a következő weboldalon: http://europa.eu.int/comm/economy_finance/about/activities/sgp/main_en.htm

[8] A portugál hatóságok 2004 decemberében nyújtottak be aktualizált programot, megfelelve a benyújtás hivatalosan meghatározott dátumának. Ugyanakkor, tekintettel a portugáliai országos választásokra, abban az időpontban eltekintettek a program értékelésétől, kivárva az új kormány által benyújtott aktualizálást.