52005PC0625

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 6.12.2005

COM(2005) 625 végleges

2005/0248 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS TANÁCS RENDELETE

az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos statisztikák előállításáról és kidolgozásáról

.

(előterjesztő: a Bizottság)

INDOKLÁS

A JAVASLAT HÁTTERE |

A javaslat alapja és célkitűzései A 2005. tavaszi ülésén az Európai Tanács egyetértett abban, hogy újraindítja a lisszaboni stratégiát. A következtetések között szerepelt, hogy a fő hangsúlyt a tudásra, az innovációra és a humántőke optimalizálására helyezve Európa versenyképességének alapjait meg kell újítani, erősíteni kell növekedési potenciálját és termelékenységét, és meg kell erősíteni a társadalmi kohéziót. E tekintetben az Európai Tanács kiemelte, hogy „a humántőke Európa legnagyobb kincse”. Az Európai Uniónak egyre inkább szüksége van az oktatással, a képzéssel és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos, összehasonlítható statisztikákra és mutatókra, mivel ezek az oktatás és a képzéspolitika terén elősegítik a nyílt koordinációs módszer használatát. Fontosak továbbá a humántőke, az innováció, a növekedés és a versenyképesség tárgyában a foglalkoztatási, kutatási, innovációs és gazdaságpolitika keretében folytatott viták szempontjából is. Az oktatással és a képzéssel kapcsolatos statisztikák kidolgozására a múlt évtizedben került sor; ezek alapjául az országok között a kérdést illető megállapodás (szóbeli egyezség) szolgált, amely az oktatással és képzéssel kapcsolatos statisztikák Európai Unión belüli előmozdításáról szóló, 1994. december 5-i tanácsi állásfoglalás nyomán jött létre. Mindazonáltal a lisszaboni Európai Tanács óta növekvő igény mutatkozik – továbbá mind a tagországok, mind a Bizottság elismeri, hogy szükség van – arra, hogy ezen igényt jogalap formájában pontosítsák és formalizálják annak érdekében, hogy a minőségi javuláshoz, valamint adott esetben az új felmérések lebonyolításához szükséges források tervezhetők legyenek. |

Általános háttér Annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a lisszaboni stratégia megvalósításához, az oktatási miniszterek 2001 folyamán elfogadták az „oktatási és képzési rendszerek jövőbeli célkitűzéseiről szóló jelentést”, amelynek kapcsán első alkalommal született megegyezés a 2010-re megvalósítandó közös célkitűzésekről. Egy évvel később az Oktatási Tanács és a Bizottság jóváhagyott egy 10 évre szóló (az „Oktatás és képzés 2010” néven ismert) munkaprogramot, amelynek végrehajtásában a nyílt koordinációs módszert alkalmazzák. A 2002. március 15–16-i barcelonai Európai Tanács jóváhagyta a munkaprogramot, amely magában foglalja a tizenhárom konkrét célkitűzés végrehajtása felé történő előrelépés nyílt koordinációs módszerrel való méréséhez használandó indikatív mutató-listát is annak érdekében, hogy az európai oktatási és képzési rendszerek „2010-re világszerte követendő például” szolgáljanak. Ezek a megállapodások képezik az oktatás és a képzés terén megvalósuló együttműködés új és koherens közösségi stratégiai keretét. Az európai átlagteljesítmény mutatói és referenciaszintjei („referenciaértékek”) a nyílt koordinációs módszer eszközei közé tartoznak. Az oktatási miniszterek 2003 májusában fontos lépést tettek azáltal, hogy megállapodtak öt, 2010-re megvalósítandó európai referenciaérték tekintetében; mindemellett hangsúlyozták, hogy e referenciaértékek nem fektetnek le nemzeti célkitűzéseket, továbbá nem írnak elő nemzeti kormányok[1] által hozandó határozatokat sem. A Bizottság és a Tanács 2004 februárjában közös időközi jelentést fogadott el, amely hangsúlyozta, hogy szükség van a jelenlegi mutatók minőségének és összehasonlíthatóságának javítására, különösen az egész életen át tartó tanulás vonatkozásában. 2004 novemberében sor került egy bizottsági munkadokumentum elfogadására, amely a Tanács által kifejezésre juttatott igényeknek megfelelően meghatározza az oktatással és a képzéssel kapcsolatos új mutatók kidolgozásának stratégiáit. |

A javaslat által érintett területet szabályozó hatályos rendelkezések Az oktatással és a képzéssel kapcsolatos statisztikák Európai Unión belüli előmozdításáról szóló, 1994. december 5-i tanácsi állásfoglalás (94/C 374/02) A vállalkozásoknál zajló szakképzésekhez kapcsolódó statisztikákról szóló 1552/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet Ez egy felmérésre vonatkozó rendelet, amely a vállalkozásoknál zajló képzésnek mindössze egy adott részére terjed ki. Mivel a Tanács és az Európai Parlament szintjén megegyezés született, hamarosan sor kerül e rendelet közzétételére. |

Összhang az Unió egyéb politikáival és célkitűzéseivel Nem alkalmazható. |

KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELT FELEKKEL ÉS HATÁSVIZSGÁLAT |

Konzultáció az érdekelt felekkel |

Nem releváns |

A szakvélemények összegyűjtése és felhasználása |

Az érintett tudományos- vagy szakterületek Konzultációt folytattak a nemzeti statisztikai rendszerek szakértőivel, akik nemzeti statisztikai hivatalokat, oktatási minisztériumokat és egyéb, az oktatással, a képzéssel és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos statisztikák előállításában érintett szerveket képviselnek. |

Alkalmazott módszer Írásos konzultáció és munkacsoport-értekezleteken folytatott eszmecserék. |

A legfontosabb szervezetek/szakértők, amelyekkel/akikkel konzultáció zajlott A javasolt szöveg első tervezetét 2004 novemberében juttatták el az oktatási és képzési statisztikákkal (ETS) foglalkozó munkacsoport (a munkacsoport a nemzeti oktatással és képzéssel kapcsolatos statisztikák koordinátorokból áll), a felnőttoktatással kapcsolatos felmérésekkel foglalkozó munkacsoport (a felnőttoktatással kapcsolatos felmérések kidolgozásában résztvevő tagállami képviselők), valamint az UOE-alcsoport (az oktatási rendszerekhez kapcsolódó közigazgatási adatok gyűjtésében résztvevő tagállami képviselők) tagjai számára. Ezt követően elkészült a második tervezet, amelyet 2004 decemberében juttattak el a feleknek annak érdekében, hogy második alkalommal írásbeli észrevételeket tegyenek. A javaslattervezet megvitatására 2005 januárjában került sor az ETS-munkacsoport éves ülésén, amelyen elviekben elfogadták a szöveg tervezetét, ugyanakkor annak javítása érdekében további javaslatokat fűztek hozzá. A nemzeti ETS-koordinátorokhoz 2005. március 2-án eljuttatták a tervezet új változatát annak érdekében, hogy megtegyék végső észrevételeiket. A felülvizsgált javaslatot a statisztikai programbizottság 2005. május 25–27-i koppenhágai ülésén nyújtották be véleményezésre; a nemzeti statisztikai hivatalok főigazgatói kifejezésre juttatták kedvező véleményüket. |

A beérkezett és felhasznált vélemények összefoglalása Nem merült fel visszafordíthatatlan körülményekkel járó, potenciálisan komoly kockázat eshetősége. |

Az eljárás során beérkezett észrevételek többségét figyelembe vették, ezek hozzájárultak a javasolt szöveg egyértelműbb, pontosabb és egyszerűbb kialakításához. |

A szakértői vélemények nyilvános hozzáférhetőségének biztosítása Azok a csoportok, amelyekkel konzultációt folytattak, minden egyes kérdésre kiterjedő választ kaptak észrevételeikre; ezek adott esetben szerepeltek a vonatkozó ülések jegyzőkönyvében is. |

Hatásvizsgálat A legkézenfekvőbb alternatívát az jelentené, ha a munka továbbra is szóbeli egyezség alapján folyna az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos statisztikák előállítása vonatkozásában. Ennek eredményeként azonban nem állna rendelkezésre egy statisztikai adatok előállítására szolgáló fenntartható rendszer, továbbá nem lehetne biztosítani az EU-szintű politikák kialakításához, valamint a nyílt koordinációs módszer keretén belül zajló hatékony, tényeken alapuló eszmecserék megvalósításához szükséges statisztikák és mutatók hozzáférhetőségét. A második fontolóra vett alternatíva valamennyi meglévő vagy tervezett statisztikai tevékenységre (felmérés vagy adatgyűjtés) vonatkozó konkrét jogszabályok kidolgozását jelenthetné. Ebből adódóan a konkrét intézkedéseket oly módon dolgoznák ki és valósítanák meg, hogy egyúttal figyelemmel kísérik az egyes meghatározott célkitűzések és a javasolt rendeletben egyértelműen megállapított általános célkitűzés közötti kapcsolatot. |

A JAVASLAT JOGI ELEMEI |

A javasolt intézkedés összefoglalása E jogalap célja, hogy keretrendszert hozzon létre valamennyi, az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos statisztikák körébe tartozó jelenlegi és tervezett intézkedés számára, a vállalkozásoknál zajló (beleértve a CVTS-felmérést) szakképzés kivételével, amely vonatkozásában az Európai Parlament és a Tanács hamarosan rendeletet fogad el. Az intézkedések elsősorban módszertani fejlesztéseket foglalnak magukban, egyúttal összpontosítva a koherens fogalmakhoz és összehasonlítható adatokhoz kapcsolódó keret kidolgozásának jelentőségére, valamint különösen az oktatási rendszerekre és a felnőttoktatásra vonatkozó konkrét adatok gyűjtésére, csakúgy mint az oktatással kapcsolatos adatok minőségének és terjesztésének javításához fűződő általános célkitűzésekre. A szándék az, hogy olyan, az oktatással kapcsolatos adatok előállításának fenntartható rendszerét szolgáló jogalapot hozzanak létre, amely kiindulópontot jelenthet a különböző területeket érintő, uniós szintű politikai eszmecserékhez. |

Jogalap A közösségi statisztikák jogalapját a 285. cikk határozza meg. A Tanács az együttdöntési eljárással összhangban intézkedéseket fogad el statisztikák készítésére vonatkozóan, amennyiben ez a Közösség tevékenységeinek ellátásához szükséges. Ez a cikk a közösségi statisztikák készítésére vonatkozó követelményeket fogalmaz meg, és előírja a pártatlanság, a megbízhatóság, a tárgyilagosság, a tudományos függetlenség, a költséghatékonyság és a statisztikai adatok bizalmas kezelésének tiszteletben tartását. |

A szubszidiaritás elve Érvényesül a szubszidiaritás elve, mivel a javaslat nem esik a Közösség kizárólagos hatáskörébe. |

A javaslat célkitűzéseit a tagállamok nem tudják kielégítő mértékben megvalósítani a következő ok(ok) miatt. |

Az EK-Szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvével összhangban a javasolt intézkedés célja – konkrétan az oktatásra és az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó közösségi statisztikák rendszeres előállítása – nem valósítható meg kielégítően a tagállamok önálló tevékenysége révén, és ezért azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók. Habár a Bizottságnak áll leginkább módjában megszervezni a közösségi statisztikák összegyűjtését, a nemzeti statisztikai rendszerek megszervezésében és működtetésében a tagállamok illetékesek. A javaslat csak azokra az oktatással, képzéssel és egész életen át tartó tanulással kapcsolatos statisztikákra vonatkozik, amelyeket közösségi statisztikák előállítása céljából kell a Bizottságnak benyújtani. A javaslat a nemzeti célokra előállított statisztikákra nem gyakorol közvetlen hatást. A közösségi statisztikákról szóló, 1997. február 17-i 322/97/EK tanácsi rendelet megfelelő szabályokat határoz meg. |

A javaslat célkitűzései közösségi fellépés révén jobban megvalósíthatók a következő ok(ok) miatt. |

Az oktatással, a képzéssel és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos összehangolt közösségi statisztikák továbbfejlesztésének egyrészt választ kell nyújtania a közösségi politikai szükségletekre, másrészt figyelembe kell vennie a vonatkozó nemzetközi gyakorlatot, tevékenységeket és besorolásokat, csakúgy mint a fogalommeghatározások egyes tagállamok egyedi helyzetének megfelelő alkalmazásának gyakorlati vonzatait. Ez az Európai Unió szintjén konzultációt, koordinációt és tervezést igényel, amelynek megvalósítására a Bizottság a legalkalmasabb. A kérdéses statisztikák javarészt az Eurostat meglévő éves oktatásra vonatkozó adatgyűjtésén, valamint a tanulási programokban a felnőttek részvételével kapcsolatos egyedi adatok újonnani gyűjtésén alapulnak. Szükség szerint rendelkezésre áll azonban az egyéb források alkalmazásának és további statisztikai eszközök kifejlesztésének a lehetősége a felmerülő, egyértelműen meghatározott információs szükségletek kielégítése érdekében. |

Alapvető jelentőséggel bír, hogy az EU egészére vonatkozó információk hozzáférhetők legyenek annak érdekében, hogy figyelemmel lehessen kísérni a lisszaboni célkitűzések megvalósítása felé történt előrelépést, valamint hogy az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram keretén belül lehetőség nyíljon a nyílt koordinációs módszer támogatására. |

Ez a jogszabály alapvetően fontos intézkedésnek tekinthető az összehasonlítható közösségi statisztikák hozzáférhetőségének javítására egy olyan témakörben, amely mind európai, mind tagállami szinten elsőrendű prioritásnak számít. Amennyiben a rendelet és az azt követő végrehajtási intézkedések bevezetése kudarcot vall, ez komoly negatív hatást gyakorolhat a politika fejlődésére és az ellenőrzésre. |

A javaslat ezért megfelel a szubszidiaritás elvének. |

Az arányosság elve A javaslat megfelel az arányosság elvének a következő ok(ok) miatt. |

Az arányosság elvével összhangban e rendelet a célja eléréséhez szükséges minimumra korlátozódik, és nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket. Meghatározza az elvégezendő munka területeit, valamint a szükséges lépéseket, rendelkezésre bocsátva azokat a hasznos információkat, amelyek meghatározzák alkalmazási körét, egyúttal az elfogadását követően kidolgozandó végrehajtási jogi aktusokra hagyva az adatigények részletes meghatározását minden olyan adatgyűjtési tevékenység tekintetében, amelyhez erre szükség van. A cél a közösségi és nemzeti közigazgatások támogatása erőforrásaik felhasználásának kidolgozásában, olyan stabil keret alapján, amelyen belül lehetőség nyílik az előírt egyedi tevékenységek részletesebb meghatározására. Nemzeti szinten az oktatással, a képzéssel és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos statisztikák számos, különféle szerv felelősségi körébe tartoznak. Nyilvánvaló, hogy bizonyos tagállamok esetében a jogszabály fejlesztéseket eredményezhet a meglévő tevékenységek vonatkozásában, például kiegészítő változók gyűjtésében, vagy az adatok hozzáférhetőségi határidejének lerövidítésében. Az Eurostat folytatja a szoros együttműködést a felelős nemzeti hatóságokkal, és arra törekszik, hogy minimalizálja a keretrendelet, majd a bizottsági végrehajtási intézkedések miatt esetleg felmerülő nehézségeket. |

A rendelet pontosan körvonalazott keretet hoz létre az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos közösségi statisztikák előállítása céljából, ekképpen elősegítve a források hozzáférhetőségét, tervezését és hatékonyabb alkalmazását mind a közösségi, mind az egyéb érintett szintek (nemzeti, regionális, helyi) vonatkozásában. |

A jogi eszközök megválasztása |

Javasolt jogi eszközök: rendelet. |

Más eszközök nem megfelelőek a következő ok(ok) miatt: A megfelelő típusú európai parlamenti/tanácsi jogi aktus kiválasztása a jogalkotás céljának függvénye. Tekintetbe véve az európai szintű információs igényeket, a közösségi statisztikák esetében alap-jogiaktusként sokkal jellemzőbb a rendeletek, mint az irányelvek alkalmazása. A rendelet előnyt élvez, mivel a Közösség egészének vonatkozásában állapítja meg ugyanazt a törvényt, és következésképpen nem hagy teret a tagállamok számára, hogy azt csupán részleteiben vagy szelektíven alkalmazzák; továbbá közvetlenül alkalmazandó, ami azt jelenti, hogy nincs szükség a nemzeti jogba történő átültetésre. Ezzel ellentétben az irányelvek, amelyek célja a nemzeti jogok összehangolása, célkitűzésüket tekintve kötelezők a tagállamokra nézve, ugyanakkor a nemzeti hatóságoknak lehetőségük nyílik a közösségi szinten megállapított célkitűzés megvalósításához alkalmazott forma és módszerek kiválasztására; továbbá az irányelveket át kell ültetni a nemzeti jogba. |

KÖLTSÉGVETÉSI VONATKOZÁSOK |

A becslések szerint a 2007–2012 közötti időszakban a költségvetési vonatkozások 5,4 millió eurót tesznek ki, ami elsősorban az első alkalommal 2011-re tervezett felnőttoktatási felmérés végrehajtásának társfinanszírozását teszi lehetővé. Ezen időszak folyamán a rendelet végrehajtásához szükséges alkalmazottakkal kapcsolatos költségek 6,8 millió euróra tehetők. Ugyanakkor a szükséges előirányzatokat a Közösség 2003-tól 2007-ig terjedő időszakra vonatkozó statisztikai programjáról szóló, 2002. december 16-i 2367/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban[2], valamint a következő öt éves közösségi statisztikai programban előirányzott összegek révén fedezik. |

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK |

Európai Gazdasági Térség A javasolt jogi aktus EGT-vonatkozással bír, ezért ki kell terjednie az Európai Gazdasági Térségre. |

1. 2005/0248 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS TANÁCS RENDELETE

az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos statisztikák előállításáról és kidolgozásáról (EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 285. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[3],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[4],

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően,

mivel:

2. Az oktatással és a képzéssel kapcsolatos statisztikák Európai Unión belüli előmozdításáról szóló, 1994. december 5-i tanácsi állásfoglalás[5] felkérte a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az érintett területen tegyenek lépéseket a statisztikák fejlesztése érdekében.

3. A 2005. tavaszi ülésén az Európai Tanács egyetértett abban, hogy újraindítja a lisszaboni stratégiát. A következtetések között szerepelt, hogy a fő hangsúlyt a tudásra, az innovációra és a humántőke optimalizálására helyezve Európa versenyképességének alapjait meg kell újítani, erősíteni kell növekedési potenciálját és termelékenységét, és meg kell erősíteni a társadalmi kohéziót. E tekintetben a polgárok foglalkoztathatósága, alkalmazkodóképessége és mobilitása alapvető fontosságú Európa számára.

4. Az egész életen át tartó tanulás meghatározó szerepet játszik a szakképzett, hozzáértő és alkalmazkodóképes munkaerő fejlesztésében. A 2005-ös tavaszi Európai Tanács hangsúlyozta, hogy „a humántőke Európa legnagyobb kincse”[6]. A Tanács által 2005. július 12-én jóváhagyott, a növekedésre és foglalkoztatásra vonatkozó integrált iránymutatás[7] célja – beleértve a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatást – hogy fokozottabb hozzájárulást biztosítson a lisszaboni stratégiához, továbbá hogy létrehozza az egész életen át tartó tanulás átfogó stratégiáit.

5. „Az oktatási és képzési rendszerek célkitűzései” című tanácsi jelentés 2001 februárjában, valamint az ezen jelentés nyomán kidolgozott, a jelen évtizedre szóló munkaprogram 2002 februárjában történt elfogadása jelentős előrelépést jelent a tagállamok oktatási és képzési rendszereinek korszerűsítésével és minőségi javításával kapcsolatos vállalás megvalósításában. Az európai átlagteljesítmény mutatói és referenciaszintjei („referenciaértékek”) a nyílt koordinációs módszer eszközei közé tartoznak, amelyek jelentős szerepet játszanak az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram[8] szempontjából is. Az oktatási miniszterek 2003 májusában fontos lépést tettek azáltal, hogy megállapodtak öt, 2010-re megvalósítandó európai referenciaérték tekintetében; mindemellett hangsúlyozták, hogy e referenciaértékek nem nemzeti célkitűzéseket fektetnek le, továbbá nem írják elő azt sem, hogy a nemzeti kormányok határozatokat hozzanak[9].

6. A Tanács 2005 júniusában következtetéseket fogadott el „Az oktatás és képzés új mutatóiról”[10]. E következtetéseiben a Tanács felkéri a Bizottságot arra, hogy a Tanács számára stratégiákat és javaslatokat nyújtson be az oktatás és a képzés kilenc konkrét területét érintő új mutatók kidolgozására.

7. A Tanács 2004 novemberében következtetéseket fogadott el továbbá a szakoktatást és a szakképzést érintő európai együttműködésről, és megegyezett arról, hogy európai szinten elsőbbséget élvez „a szakoktatással és a szakképzéssel kapcsolatos statisztikák alkalmazási körének, precizitásának és megbízhatóságának javítása annak érdekében, hogy az előrelépés értékelése lehetővé váljon”[11].

8. A közösségi szinten összehasonlítható statisztikai információ alapvetően fontos az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos stratégiák kidolgozása, valamint a megvalósításuk terén tett előrelépés figyelemmel kísérése szempontjából. A statisztikák előállításának a koherens fogalmak és összehasonlítható adatok együttesén kell alapulnia, az oktatással, a képzéssel és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos integrált európai statisztikai információs rendszer létrehozása céljából.

9. A Bizottság (Eurostat) „a vállalkozásoknál zajló szakképzéshez kapcsolódó statisztikákról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletnek”[12] megfelelően adatokat gyűjt a vállalkozásoknál folyó szakképzésről. Ugyanakkor szélesebb jogi keretre van szükség az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos statisztikák fenntartható előállításának és fejlesztésének biztosítása érdekében, amely legalább a meglévő és tervezett lépések mindegyikére vonatkozik. A Bizottság (Eurostat) már gyűjti az oktatással kapcsolatos éves adatokat az önkéntes alapon együttműködő tagállamoktól az OECD-vel és az UNESCO Statisztikai Intézetével (UIS) közösen folytatott, a hivatkozásokban rendszerint „UOE adatgyűjtésként” szereplő tevékenység keretén belül. A Bizottság (Eurostat) emellett egyéb, az európai háztartásokban folytatott vizsgálatok alapján is gyűjt az oktatással, a képzéssel és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos adatokat: ilyenek az Európai Unió munkaerővel kapcsolatos felmérése[13], a jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó európai uniós statisztikák[14], valamint azok ad hoc moduljai.

10. Mivel e rendelet célkitűzését – nevezetesen az összehangolt adatok előállítását lehetővé tevő közös statisztikai szabványok létrehozását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben megállapított arányosság elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

11. Az egyes közösségi statisztikák előállítására a közösségi statisztikákról szóló, 1997. február 17-i 322/97/EK tanácsi rendeletben[15] meghatározott szabályok vonatkoznak.

12. A statisztikai adatok bizalmas kezelésének kötelezettsége alá tartozó adatok továbbítására a 322/97/EK tanácsi rendeletben, valamint a statisztikai adatok bizalmas kezelésének hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló, 1990. június 11-i 1588/90/EGK, Euratom tanácsi rendeletben[16] meghatározott szabályok vonatkoznak.

13. A bizalmas adatokhoz való tudományos célú hozzáférés tekintetében a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2002. május 17-i 831/2002/EK bizottsági rendelet[17] megállapította azokat a feltételeket, amelyek értelmében hozzáférés biztosítható a közösségi hatóságnak továbbított bizalmas adatokhoz.

14. Az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló, 1989. június 19-i 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat 3. cikkével összhangban konzultáció zajlott a statisztikai programbizottsággal,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

E rendelet létrehozza az oktatás és az egész életen át tartó tanulás területére vonatkozó közösségi statisztikák szisztematikus előállításának közös keretét.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a) „közösségi statisztikák” : a 322/97/EK rendelet 2. cikke első francia bekezdésében meghatározott közösségi statisztikák;

b) „statisztikák előállítása” : a 322/97/EK rendelet 2. cikke második francia bekezdésében meghatározott statisztikák előállítása;

c) „nemzeti hatóságok” : a 322/97/EK rendelet 2. cikke harmadik francia bekezdésében meghatározott nemzeti hatóságok;

d) „oktatás” : tanulást eredményező szervezett és tartós kommunikáció[18];

e) „egész életen át tartó tanulás” : az életciklus alatt folytatott valamennyi tanulási tevékenység, amelynek célja a tudás, a készségek és a szaktudás személyes, állampolgári, társadalmi és/vagy foglalkoztatáshoz kapcsolódó perspektíván belüli javítása[19].

3. cikk

Területek

E rendelet a statisztikák előállítása vonatkozásában három területen alkalmazandó:

15. Az 1. terület az oktatási és a képzési rendszerekkel kapcsolatos statisztikákat foglalja magában;

16. A 2. terület a felnőttek egész életen át tartó tanulásban való részvételével kapcsolatos statisztikákat foglalja magában;

17. A 3. terület az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos egyéb statisztikákat foglalja magában, így a humántőkével, az oktatás társadalmi és gazdasági előnyeivel kapcsolatos statisztikákat, amelyekre az 1. és a 2. terület nem terjed ki.

E területeket illetően a statisztikák előállítása a melléklettel összhangban történik.

4. cikk

Statisztikai intézkedések

1. Az oktatás és az egész életen át tartó tanulás területével kapcsolatos közösségi statisztikák előállítását önálló statisztikai intézkedések révén kell végrehajtani, az alábbiak szerint:

- az 1. és a 2. terület vonatkozásában a tagállamok rendszeres, az előírt határidőkön belüli adatszolgáltatása az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos statisztikák tekintetében;

- egyéb statisztikai információs rendszerek és felmérések alkalmazása annak érdekében, hogy az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatosan további, a 3. területnek megfelelő statisztikai változók és mutatók álljanak rendelkezésre;

- a statisztikai keretekre, fogalmakra és módszerekre vonatkozó szabványok és kézikönyvek kidolgozása, fejlesztése és frissítése;

- az adatminőség javítása, különös tekintettel az összehasonlíthatóságra, a pontosságra és a naprakészségre;

- a statisztikai információk terjesztésének, hozzáférhetőségének és dokumentációjának javítása.

A Bizottság figyelembe veszi a tagállamok szabad kapacitását az adatok gyűjtése és feldolgozása, valamint a fogalmak és a módszerek kidolgozása kapcsán.

Adott esetben különleges figyelmet szentelnek a gyűjtött adatok regionális, illetve nemek szerinti vetületének.

2. Lehetőség szerint a Bizottság (Eurostat) törekszik a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD), az UNESCO Statisztikai Intézetével (UIS) és az egyéb nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködésre annak érdekében, hogy biztosítsa az adatok nemzetközi összehasonlíthatóságát, valamint hogy elkerülje a párhuzamos munkavégzést, különösen a statisztikai fogalmak és módszerek kidolgozása és javítása, csakúgy mint a tagállamok statisztikai adatszolgáltatása terén.

3. Amennyiben jelentős új adatigények vagy a nem megfelelő adatminőség lehetősége merül fel bármely adatgyűjtést megelőzően, a Bizottság (Eurostat) kísérleti tanulmányokat folytat, amelyekben a tagállamok önkéntes alapon vesznek részt. Az ilyen kísérleti tanulmányok célja a vonatkozó adatgyűjtés megvalósíthatóságának felmérése, figyelembe véve az adatok hozzáférhetősége által biztosított előnyöket a gyűjtés költségeinek és a válaszadók terheinek viszonylatában.

5. cikk

Az egyénekkel kapcsolatos mikroadatok továbbítása

Amennyiben a közösségi statisztikák előállítása szempontjából szükséges, a tagállamok az egyénekkel kapcsolatos mikroadatokat a Bizottság (Eurostat) számára a 322/97/EK rendeletben, valamint az 1588/90/EGK, Euratom rendeletben megállapított, a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó adatokra vonatkozó rendelkezésekkel összhangban továbbítják. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a továbbított adatok ne tegyék lehetővé a statisztikai egységek (az egyének) közvetlen azonosítását.

6. cikk

Végrehajtási intézkedések

18. Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket, beleértve az adatok gyűjtésével, továbbításával és feldolgozásával kapcsolatos gazdasági és műszaki fejlődést figyelembe vevő intézkedéseket, a 7. cikk (2) bekezdésében hivatkozott eljárással összhangban kell elfogadni.

19. A 4. cikk (1) bekezdésében előírt statisztikai intézkedéseket érintő végrehajtási intézkedések az alábbiakra vonatkoznak:

a) az egyes területeket érintő vizsgálat tárgyainak kiválasztása, pontosítása, kiigazítása és módosítása, továbbá azok jellemzői;

b) a jellemzők bontása;

c) az eredmények továbbításának gyakorisága és határideje.

20. Amikor sor kerül ezen intézkedések elfogadására, fokozottan figyelembe kell venni az alábbiakat:

a) az 1. terület vonatkozásában az UIS, az OECD és a Bizottság (Eurostat) között létrejött, a fogalmakat, a fogalommeghatározásokat, a gyűjtendő adatok formátumát és az adatfeldolgozást érintő legújabb megállapodásokat;

b) a 2. terület vonatkozásában a 2005–2007-es első felnőttoktatással kapcsolatos felmérés eredményeit és a további fejleményeket;

c) a 3. terület vonatkozásában a szükséges statisztikák igényének és meglévő forrásokon belül mutatkozó hozzáférhetőségük hiányának részletes vizsgálatát követően a felhasznált forrásokhoz kapcsolódó végrehajtás konkrét hátterét.

7. cikk

Programbizottság

1. A Bizottság munkáját a statisztikai programbizottság segíti.

2. Abban az esetben, ha e bekezdésre történik hivatkozás, az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel az említett határozat 8. cikkének rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időszak három hónap.

3. A bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.

8. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.

Az Európai Parlament részéről A Tanács részéről

Az elnök Az elnök

MELLÉKLET

Területek

1. TERÜLET: OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI RENDSZEREK

1. Cél

Ezen adatgyűjtés célja, hogy összehasonlítható adatokat nyújtson az oktatási és a képzési rendszerek fő vetületeiről, pontosabban az oktatási programokban való részvételről és azok befejezéséről, továbbá az oktatásra és a képzésre fordított források költségéről és típusáról.

2. Alkalmazási kör

Az adatgyűjtésnek ki kell terjednie valamennyi hazai oktatási tevékenységre (állami vagy magánintézmények, nemzeti vagy külföldi intézmények), tekintet nélkül az érintett intézmények státuszára vagy finanszírozásának módjára, továbbá függetlenül az oktatás megvalósulásának mechanizmusától. Ennek megfelelően az adatgyűjtésnek ki kell terjednie a tanulók valamennyi típusára és az összes korcsoportra.

3. A vizsgálat tárgya

Az adatgyűjtést a tanulók, a személyzet és a kiadások vonatkozásában kell elvégezni, ami lehetővé teszi az oktatási és a szakképzési rendszerek befektetett eszközökkel, folyamatokkal és eredményekkel kapcsolatos mutatóinak kiszámítását.

A megfelelő információt (metaadatok) a tagállamok továbbítják, jellemezve nemzeti oktatási és képzési rendszereik sajátosságait és azok nemzetközi besorolásoknak való megfelelését, továbbá feltűntetve az adatigényekkel kapcsolatos előírásoktól való bármely eltérést és minden további információt, amely alapvető jelentőséggel bír az adatok értelmezése és az összehasonlítható mutatók kidolgozása szempontjából.

4. Rendszeresség

Eltérő rendelkezés hiányában az adatokat és a metaadatokat évente kell rendelkezésre bocsátani, a Bizottság (Eurostat) és a nemzeti hatóságok közötti megállapodás alapján megállapított határidőkön belül.

2. TERÜLET: A FELNŐTTEK EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSBAN VALÓ RÉSZVÉTELE

1. Cél

Ezen adatgyűjtés célja, hogy összehasonlítható adatokat biztosítson a felnőttek egész életen át tartó tanulásban való részvételéről, illetve annak hiányáról.

2. Alkalmazási kör

Az egyén képezi a statisztikai egységet, amely magában foglalja legalább a 25 és 64 év közötti lakosságot. Amennyiben az információk gyűjtése felmérés révén zajlik, a közvetett válaszokat lehetőség szerint kerülni kell.

3. A vizsgálat tárgya

A tanulási tevékenységekben való részvétellel és e tanulási tevékenységek jellemzőivel kapcsolatos mikroadatokat továbbítani kell a Bizottságnak (Eurostat). Gyűjtést kell folytatni továbbá a szocio-demográfiai információk terén is. Információkat kell gyűjteni továbbá a készségekről (önértékelés alapján), valamint a társadalmi és kulturális tevékenységekben való részvételről, elsősorban azért, mert ezek magyarázó változóknak számítanak, amelyek hasznosnak bizonyulnak a résztvevők és a nem résztvevők jellemzőinek további elemzése kapcsán.

4. Rendszeresség

Az adatokat ötévente kell rendelkezésre bocsátani.

3. TERÜLET: AZ OKTATÁSSAL ÉS AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSSAL KAPCSOLATOS EGYÉB STATISZTIKÁK

1. Cél

Ezen adatgyűjtés célja, hogy további összehasonlítható adatokat biztosítson az oktatásról és az egész életen át tartó tanulásról annak érdekében, hogy támogassa azokat a közösségi szintű konkrét politikákat, amelyekre nem terjed ki az 1. és a 2. terület.

2. Alkalmazási kör

Az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos egyéb statisztikák elsősorban az alábbi szempontokra vonatkoznak:

a) az oktatással és a gazdasággal kapcsolatos statisztikák, amelyekre közösségi szinten van szükség az oktatásra, kutatásra, versenyképességre és növekedésre vonatkozó politikák ellenőrzése érdekében;

b) az oktatással és a munkaerőpiaccal kapcsolatos statisztikák, amelyekre közösségi szinten van szükség a foglalkoztatási politikák ellenőrzése érdekében;

c) az oktatással és a társadalmi integrációval kapcsolatos statisztikák, amelyekre közösségi szinten van szükség a szegénységre és a társadalmi integrációra vonatkozó politikák ellenőrzése érdekében.

Az e szakaszban felsorolt területek vonatkozásában a szükséges adatokra elsősorban a meglévő statisztikai vagy egyéb adatforrások (pl. társadalmi és gazdasági statisztikák) révén tesznek szert.

JOGALKOTÁSI PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1. A JAVASLAT CÍME

Javaslat az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos statisztikák előállításáról és kidolgozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre.

2. TEVÉKENYSÉGALAPÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS KÖLTSÉGVETÉS-TERVEZÉSI KERET

Érintett politikai terület(ek) és kapcsolódó tevékenység(ek):

Oktatás és kultúra Oktatás

Foglalkoztatási és szociális ügyek Foglalkoztatás és az Európai Szociális Alap

Statisztikák Statisztikai információk előállítása

3. KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK

3.1. Költségvetési tételek (működési tételek és kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtási (volt B.A.) tételek) beleértve a következő megnevezéseket:

29 02 01. – Statisztikai adatszolgáltatási politika

3.2. A tevékenység és a pénzügyi hatás időtartama:

A javaslat értelmében nem tervezik a tevékenység lezárását. A javaslat előirányozza ugyanakkor az oktatási és a képzési rendszerekkel kapcsolatos statisztikák évente történő előállítását, valamint a felnőttek egész életen át tartó tanulásban való részvételével kapcsolatos statisztikák ötévente történő előállítását 2011-től kezdődően. A tagállamok számára nyújtható támogatás a felnőttek egész életen át tartó tanulásban való részvételével kapcsolatos felmérés első alkalommal történő végrehajtására korlátozódik.

3.3. Költségvetési jellemzők (további sorok hozzáadása lehetséges):

Költségvetési tétel | Kiadás fajtája | Új | EFTA-hozzájárulás | Felvételt kérő országok hozzájárulásai | A pénzügyi terv fejezete |

29 0201 | nem kötelező | differenciált | NEM | IGEN | NEM | 3. belső politikák |

29 0101 | nem kötelező | nem differenciált | NEM | NEM | NEM | 3. belső politikák |

29 0102 | nem kötelező | nem differenciált | NEM | NEM | NEM | 3. belső politikák |

4. A FORRÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA

4.1. Pénzügyi források

Indikatív pénzügyi kimutatás. A szükséges források összegét a Bizottság öt éves statisztikai programja tartalmazza (a Közösség 2003-tól 2007-ig terjedő időszakra vonatkozó statisztikai programjáról szóló, 2002. december 16-i 2367/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat, HL L 358., 1. o.)

4.1.1. A kötelezettségvállalási előirányzatok és a fizetési előirányzatok összefoglalása

millió EUR (három tizedesjegyig)

Kiadás típusa | Szakasz száma | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | Összesen |

Működési kiadások[20] |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | 8.1 | a | 0,200 | 0,300 | 0,300 | 0,200 | 4,200 | 0,200 | 5,400 |

Fizetési előirányzatok | b | 0,100 | 0,250 | 0,300 | 0,250 | 2,125 | 2,375 | 5,400 |

Referenciaösszegen belüli igazgatási kiadások[21] |

Technikai és igazgatási segítségnyújtás (NDA) | 8.2.4 | c | 0 |

TELJES REFERENCIAÖSSZEG |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | a+c | 0,200 | 0,300 | 0,300 | 0,200 | 4,200 | 0,200 | 5,400 |

Fizetési előirányzatok | b+c | 0,100 | 0,250 | 0,300 | 0,250 | 2,125 | 2,375 | 5,400 |

A referenciaösszegben nem szereplő igazgatási kiadások[22] |

Humán erőforrások és kapcsolódó kiadások (NDA) | 8.2.5 | d | 1,134 | 1,134 | 1,134 | 1,134 | 1,134 | 1,134 | 6,804 |

Referenciaösszegen kívüli, humán erőforrásoktól és kapcsolódó költségektől eltérő igazgatási költségek (NDE) | 8.2.6 | e | 0,085 | 0,085 | 0,085 | 0,085 | 0,085 | 0,085 | 0,510 |

A beavatkozás teljes indikatív pénzügyi költsége

TELJES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT beleértve a humán erőforrások költségét | a+c+d+e | 1,419 | 1,519 | 1,519 | 1,419 | 5,419 | 1,419 | 12,714 |

TELJES FIZETÉSI ELŐIRÁNYZAT beleértve a humán erőforrások költségét | b+c+d+e | 1,319 | 1,469 | 1,519 | 1,469 | 3,344 | 3,594 | 12,714 |

A társfinanszírozás részletei

Amennyiben a javaslat tartalmazza a tagállamok vagy más szervek (kérjük, nevezze meg) által biztosított társfinanszírozást, a társfinanszírozás becsült szintjét a lent szereplő táblázatban meg kell jelölni (további sorok hozzáadása lehetséges, ha a társfinanszírozás biztosítására különböző szerveket irányoztak elő):

millió EUR (három tizedesjegyig)

Társfinanszírozó szerv | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | Összesen |

Tagállamok | F | 0,000 | 0,000 | 0,000 | 0,000 | 4,000 | 0,000 | 4,000 |

TELJES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a társfinanszírozást | a+c+d+e+f | 1,419 | 1,519 | 1,519 | 1,419 | 9,419 | 1,419 | 16,714 |

4.1.2. A pénzügyi programozással való összeegyeztethetőség

( A javaslat összeegyeztethető a meglévő pénzügyi programozással és a következő pénzügyi programozással (a Bizottság 2004 februárjában kiadott, a 2007–2013 közötti időszakra szóló pénzügyi tervről szóló közleménye COM (2004) 101).

( A javaslat megkívánja a pénzügyi terv vonatkozó fejezetének átprogramozását.

( A javaslat megkövetelheti az intézményközi megállapodás[23] rendelkezéseinek alkalmazását (azaz rugalmassági eszköz vagy a pénzügyi terv módosítása).

4.1.3. A bevételre gyakorolt pénzügyi hatás

( A javaslatnak nincs pénzügyi hatása a bevételre

( A javaslatnak van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

NB: A bevételre gyakorolt hatás számítási módszerével kapcsolatos minden részletet és észrevételt külön mellékletben kell bemutatni.

millió EUR (egy tizedesjegyig)

Az intézkedést megelőzően[Év n-1] | Az intézkedés utáni helyzet |

A humán erőforrás teljes létszáma | 10,5 | 10,5 | 10,5 | 10,5 | 10,5 | 10,5 |

5. JELLEMZŐK ÉS CÉLKITŰZÉSEK

A javaslat hátterének részleteit az indokolásban kell feltüntetni. A jogalkotási pénzügyi kimutatás e szakaszának a következő konkrét kiegészítő információkat kell tartalmaznia:

5.1. Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet

A Bizottság politikai döntéshozatala és a politikák nyomon követése támasztotta igények kielégítése az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos statisztikák előállítása révén

5.2. A Közösség részvétele által létrejövő hozzáadott érték és a javaslatnak az egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetősége és lehetséges szinergiája

A Közösség részvétele nélkül nem kerülne sor ezen statisztikák előállítására

5.3. A javaslat célkitűzései, várt eredményei és kapcsolódó mutatói a tevékenységalapú irányítási keret összefüggésében

1- Az oktatási rendszerekkel kapcsolatos statisztikák évente történő előállítása

2- A felnőttoktatással kapcsolatos statisztikák ötévente történő előállítása

3- Az EU-politikák szempontjából lényeges, az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos egyéb statisztikák előállítása

5.4. Végrehajtási módszer (indikatív)

Központosított irányítás, közvetlenül a Bizottság által

6. ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

6.1. Ellenőrző rendszer

E rendelet végrehajtása a rendelet 6. cikkében előirányzott komitológiai eljárás keretén belül zajlik

A megfelelő ellenőrzési rendszer biztosítása érdekében az előállított adatok rendszeres, szabványosított, minőségről szóló beszámolókban fognak szerepelni, amelyek a fő minőségbeli jellemzők alapján mutatják be az adatokat: relevancia, precizitás, naprakészség és időbeli pontosság, hozzáférhetőség és egyértelműség, összehasonlíthatóság, koherencia, továbbá költségek és terhek képezik azokat a minőségi szempontokat, amelyek kötelezőek és elengedhetetlenek.

6.2. Értékelés

6.2.1. Előzetes értékelés

A 2. célkitűzést (a felnőttoktatással kapcsolatos statisztikai adatok előállítása) előzetes belső értékelésnek vetették alá, amelyet az Eurostat 2004 folyamán végzett el. A főbb következtetések értelmében a felnőttoktatással kapcsolatos adatgyűjtés kívánatos és megvalósítható; a kísérleti projektnek 2005–2007 folyamán kellene kezdetét vennie, amelyet 2008-ban értékelés követne a 2011. évi adatgyűjtésre történő felkészülés érdekében. Az előzetes értékelés rámutatott továbbá, hogy az adatgyűjtés keretét középtávon egy megfelelő rendeletben kellene megállapítani.

A két másik célkitűzés már meglévő cselekvések – oktatási rendszerekkel kapcsolatos adatgyűjtés – folytatása, amelyeket a tagállamok jelenleg önkéntes alapon végeznek (1. célkitűzés), illetve amelyekre egyéb meglévő rendelet keretén belül kerül sor (3. célkitűzés).

6.2.2. Az időközi/utólagos (ex-post) értékelés nyomán hozott intézkedések (a múltbeli hasonló tapasztalatokból leszűrt tanulság)

Nincs adat

6.2.3. A jövőbeli értékelés szabályai és gyakorisága

A 2. célkitűzés (a felnőttoktatással kapcsolatos statisztikai adatok előállítása) előkészítését célzó kísérleti projekt értékelésére 2008-ban kerül sor, ennek célja, hogy előkészítse a soron következő adatgyűjtést, továbbá hogy a fő minőségbeli jellemzők alapján mutassa be az adatokat: relevancia, precizitás, naprakészség és időbeli pontosság, hozzáférhetőség és egyértelműség, összehasonlíthatóság, koherencia, továbbá költségek és terhek képezik azokat a minőségi szempontokat, amelyek kötelezőek és elengedhetetlenek.

A 6.1 pontban említetteknek megfelelően, az előállított adatok rendszeres (4–5 évenkénti), szabványosított, minőségről szóló beszámolókban fognak szerepelni, amelyek a fő minőségbeli jellemzők alapján mutatják be az adatokat: relevancia, precizitás, naprakészség és időbeli pontosság, hozzáférhetőség és egyértelműség, összehasonlíthatóság, koherencia, továbbá költségek és terhek képezik azokat a minőségi szempontokat, amelyek kötelezőek és elengedhetetlenek.

7. CSALÁS ELLENI INTÉZKEDÉSEK

A Bizottság pénzügyi irányítással kapcsolatos reformkezdeményezését követően egy felülvizsgált belső irányítási és ellenőrzési rendszert vezettek be. A rendszer megerősített belső ellenőrzési kapacitást foglal magában.

A Bizottság belső ellenőrzési szabványainak végrehajtása terén történt előrelépés éves ellenőrzésének célja, hogy biztosítsa a csalás és a szabálytalanságok megelőzése és feltárása érdekében folytatott eljárások megfelelő működését.

Új szabályokat és eljárásokat fogadtak el az elsődleges költségvetési folyamat vonatkozásában: ajánlati felhívások, támogatások, kötelezettségvállalások, szerződések és kifizetések. A felelősségek pontosítása, a munkafolyamat egyszerűsítése és a fő ellenőrzési szempontok bemutatása céljából az eljárásokat ismertető kézikönyvek mindazok számára hozzáférhetők, akik pénzügyi eljárásokban vesznek részt. Rendelkezésre állnak továbbá a kézikönyvek alkalmazásával kapcsolatos szakképzések. A kézikönyveket rendszeresen felülvizsgálják és aktualizálják.

8. A FORRÁSOK RÉSZLETEZÉSE

8.1. A javaslat célkitűzéseinek pénzügyi költségei

Kötelezettségvállalási előirányzatok millió EUR (három tizedesjegyig)

2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 |

Tisztviselők[24] (29 01 01) | A*/adminisztrátor | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 |

B*, C*/asszisztens | 3,5 | 3,5 | 3,5 | 3,5 | 3,5 | 3,5 |

A 29 01 02 jogcímcsoportból finanszírozott személyzet[25] | 4 | 4 | 4 | 4 | 4 | 4 |

A 29 01 04/05 jogcímcsoportból finanszírozott egyéb személyzet[26] | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |

ÖSSZESEN | 10,5 | 10,5 | 10,5 | 10,5 | 10,5 | 10,5 |

A táblázatban szereplő állások már léteznek, jelenleg azon feladatokra kijelölve, amelyekre a javasolt rendelet vonatkozik.

8.2.2. Az intézkedés értelmében teljesítendő feladatok leírása

A feladatok hagyományos statisztikai tevékenységgel kapcsolatosak, amelyek magukban foglalják az alábbiakat:

- Módszertani fejlesztés a fogalmak összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében

- Kísérleti és megvalósíthatósági tanulmányok

- Kérdőívek és iránymutatások kidolgozása

- Adatgyűjtés a tagállamoktól

- Adatellenőrzés és -hitelesítés

- Adatterjesztés és közzététel

- Minőségelemzés

8.2.3. Humán erőforrás forrása (jogszabályban meghatározott)

(Amennyiben egynél több forrást tüntet fel, kérjük, jelölje meg az egyes forrásokból származó állások számát)

( A program irányítására jelenleg kijelölt állások, amelyeket újra be kell tölteni vagy a szerződést meg kell hosszabbítani

( Az n évre a politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet keretében már kiosztott állások

( A következő politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet eljárás keretében kérelmezendő állások

( Az irányítási szolgálaton belül meglévő források felhasználásával újraelosztott állások (belső áthelyezés)

( Az n évben szükséges állások, amelyeket ugyanakkor a politikai stratégiában/előzetes költségvetés-tervezetben nem irányoztak elő a szóban forgó évre

8.2.4. Referenciaösszegen belüli egyéb igazgatási kiadások (XX 01 04/05 – Igazgatási kiadások)

millió EUR (három tizedesjegyig)

Költségvetési tétel (szám és tétel) | n év | n+1 év | n+2 év | n+3 év | n+4 év | n+5 év és később | ÖSSZESEN |

Egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtás |

intra-muros |

extra-muros |

Teljes technikai és igazgatási segítségnyújtás |

8.2.5. A humán erőforrások és kapcsolódó költségek pénzügyi költségei, amelyek nem szerepelnek a referenciaösszegben

millió EUR (három tizedesjegyig)

A humán erőforrás típusa | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 |

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak (29 01 01) | 0,702 | 0,702 | 0,702 | 0,702 | 0,702 | 0,702 |

A 29 01 02 jogcímcsoportból finanszírozott személyzet (kisegítő alkalmazottak, kihelyezett nemzeti szakértők, szerződéses alkalmazottak, stb.) | 0,432 | 0,432 | 0,432 | 0,432 | 0,432 | 0,432 |

A humán erőforrások összköltsége és a kapcsolódó költségek (a referenciaösszegben NEM szerepel) | 1,134 | 1,134 | 1,134 | 1,134 | 1,134 | 1,134 |

Számítás- Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

Adott esetben a 8.2.1. pontra kell hivatkozni.

Átlagosan 0,108 millió EUR/fő/év

Számítás – A(z) XX 01 02 jogcímcsoportból finanszírozott személyzet

Adott esetben a 8.2.1. pontra kell hivatkozni.

Átlagosan 0,108 millió EUR/fő/év

8.2.6. A referenciaösszegben nem szereplő egyéb igazgatási kiadások millió EUR (három tizedesjegyig) |

2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | ÖSSZESEN |

29 01 02 11 01 Kiküldetések | 0,025 | 0,025 | 0,025 | 0,025 | 0,025 | 0,025 | 0,150 |

29 01 02 11 02 Ülések és konferenciák | 0,060 | 0,060 | 0,060 | 0,060 | 0,060 | 0,060 | 0,360 |

29 01 02 11 03 Bizottságok[28] |

29 01 02 11 04 Tanulmányok és konzultációk |

29 01 02 11 05 Információs rendszerek |

2. Összes egyéb irányítási kiadás (XX 01 02 11) |

3 Egyéb igazgatási jellegű kiadások (nevezze meg, beleértve a költségvetési tételt is) |

Összes igazgatási kiadás, a humán erőforráson és kapcsolódó költségeken kívül (a referenciaösszegben NEM szereplő) | 0,085 | 0,085 | 0,085 | 0,085 | 0,085 | 0,085 | 0,510 |

Számítás - A referenciaösszegben nem szereplő egyéb igazgatási kiadások

[1] A Tanács 2003. május 5-i következtetései az oktatáshoz és a képzéshez kapcsolódó európai átlagteljesítmény referenciaszintjeiről (referenciaértékek). HL C 134., 2003.6.7.

[2] HL L 358., 2002.12.31.

[3] HL C […]., […]., [...]. o.

[4] HL C […]., […]., [...]. o.

[5] HL C 374., 1994.12.30., 4–6. o.

[6] 7619/05. sz. dokumentum, 34. bekezdés.

[7] HL L 205., 2005.8.6., 21–27. o.

[8] A 2003. márciusi brüsszeli Európai Tanács hangsúlyozta „a referenciaértékek jelentőségét a legjobb gyakorlat meghatározása és a humán erőforrásokba történő hatékony és eredményes beruházás biztosítása” vonatkozásában.

[9] A Tanács 2003. május 5-i következtetései az oktatáshoz és a képzéshez kapcsolódó európai átlagteljesítmény referenciaszintjeiről (referenciaértékek). HL C 134., 2003.6.7.

[10] HL 141., 2005.6.10., 7–8. o.

[11] 13832/04/EDUC 204 SOC 499, 6.o.

[12] HL C […]., […]., [...]. o.

[13] A 2104/2002/EK bizottsági rendelet (HL L 324., 2002.11.29., 14. o.).

[14] Az 1983/2003/EK bizottsági rendelet (HL L 298., 2003.11.17., 34. o.).

[15] HL L 52., 1997.2.22., 61. o.

[16] HL L 151., 1990.6.15., 1. o. A legutóbb a 322/97/EK rendelettel módosított rendelet.

[17] HL L 133., 2002.5.18., 7. o.

[18] Az Oktatás Nemzetközi Osztályozási Rendszere (ISCED) 1997. évi változata szerint.

[19] Az egész életen át tartó tanulásról szóló tanácsi állásfoglalás, 2002.6.27., HL C 163/1., 2002., 1. o.

[20] Olyan kiadás, amely nem tartozik az érintett xx cím xx 01 alcímébe.

[21] Kiadások a(z) xx cím xx 01 04 jogcímcsoportján belül.

[22] A(z) xx 01 alcímbe tartozó, a(z) xx 01 04 vagy a(z) xx 01 05 jogcímcsoporton kívüli kiadások.

[23] Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[24] Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg.

[25] Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg.

[26] Amelynek költsége szerepel a referenciaösszegben.

[27] Az érintett végrehajtó hivatal(ok) esetében hivatkozni kell az adott jogalkotási pénzügyi kimutatásra.

[28] Nevezze meg a bizottság típusát, és azt a csoportot, amelyhez tartozik.