52005PC0444

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 21.9.2005

COM(2005) 444 végleges

2005/0189 (CNS)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Atomenergia-közösség nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2011) a keretében a Közös Kutatóközpont által közvetlen cselekvések révén végrehajtandó egyedi programról

(előterjesztő: a Bizottság)

INDOKOLÁS

1. A JAVASLATOK HÁTTERE

A Bizottság az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjára (2007–2011) irányuló javaslatát[1] 2005. április 6-án fogadta el. A Bizottság rámutatott, hogy a tevékenységeket két olyan egyedi programba kell szervezni, amelyek a fúziósenergia-kutatás, valamint az atommaghasadás és a sugárvédelem kutatása területén végzett „közvetett” cselekvéseknek, illetőleg a Közös Kutatóközpont nukleáris energia területén folytatott tevékenységeire irányuló „közvetlen” cselekvéseknek felelnek meg, és ezek képezik e javaslatok tárgyát. A Bizottság javaslatokat terjeszt elő a kapcsolódó részvételi és terjesztési szabályokra.

A politikai hátteret és a célkitűzéseket „A tudás Európai Kutatási Térségének építése a növekedés érdekében”[2] című közlemény határozza meg.

A hetedik Euratom-keretprogram egyedi programjainak célja – a nemzeti szinten és a magánszférában tett erőfeszítésekkel együtt – az európai kutatásnak ezen a területén felmerülő fontosabb kérdések és kihívások kezelése.

Az európai szintű pénzügyi támogatás olyan lehetőségeket biztosít a kutatás kiválóságának és hatékonyságának javítására, amelyek nemzeti szinten nem valósíthatók meg. A hetedik Euratom-keretprogram egyedi programjai az Európai Kutatási Térség további megszilárdítását jelentik ebben az ágazatban azáltal, hogy az új kutatási területeken új eszközök segítségével elérik a kritikus tömeget és struktúrákat, és támogatják az ötletek, az ismeretek és a kutatók szabad mozgását is.

Az egyedi programok végrehajtása során a kutatási kiválóság megerősítését célzó európai szintű cselekvésekben rejlő lehetőségeket maximálisan kihasználják. Ez magában foglalja az Európai Unióban ezen a területen bárhol fellelhető kiválóság felkutatását és támogatását, valamint a jövőbeli kutatási kiválóság kapacitásainak megteremtését.

Az egyedi programok hatását lehetőség szerint más közösségi politikákkal és programokkal – mint például a strukturális alapokkal – kiegészítve fokozzák. Ez összhangban van az EK „Kapacitások” egyedi programjában követendő megközelítéssel, hiszen az Euratom közvetett cselekvésekre vonatkozó egyedi programjának egyik fontos szempontja a kutatási infrastruktúrák támogatása, ebben az esetben a nukleáris tudomány és technológia konkrét területén.

2. ELőZETES KONZULTÁCIÓ

E javaslatok kidolgozásakor – csakúgy, mint a keretprogram esetében – a Bizottság figyelembe vette a többi EU-intézmény és a tagállamok által kifejtett álláspontokat, valamint széleskörű konzultációk keretében számos érdekelt fél – beleértve a tudományos és ipari közösséget – véleményét. Ezen túlmenően az egyedi programra vonatkozó javaslatok a hetedik keretprogramra irányuló javaslathoz[3] elvégzett mélyreható hatásvizsgálatra és a keretprogram ötéves értékelésének[4] eredményeire támaszkodnak.

3. JOGI SZEMPONTOK

Az egyedi programra irányuló javaslatok ugyanarra az időszakra vonatkoznak, mint az Euratom-Szerződés 7. cikkén alapuló keretprogram (2007–2011). E cikk második bekezdésével összhangban a kutatási programokat legfeljebb öt évre állapítják meg. Ennélfogva e javaslatok nem ugyanarra az időtartamra vonatkoznak, mint az EK egyedi programjai.

A Bizottság azt javasolja, hogy amennyiben nem merülnek fel sajátos körülmények, ezeket az egyedi programokat meg lehet hosszabbítani a 2012–2013-as időszakra, az előírt jogalkotási folyamatnak megfelelően.

4. A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA

A határozathoz csatolt „jogalkotási pénzügyi kimutatás” meghatározza a költségvetési vonatkozásokat és az emberi és igazgatási erőforrásokat, és tájékoztató jellegű számadatokat is ad a 2012–2013-as időszakra.

A Bizottság végrehajtó hivatal felállítását tervezi, amelyre rábíz bizonyos olyan feladatokat, amelyek a közvetett cselekvések egyedi programjának végrehajtásához szükségesek[5].

5. KOHERENS ÉS RUGALMAS VÉGREHAJTÁS

5.1. Alkalmazkodás az új igényekhez és lehetőségekhez

Alapvető fontosságú, hogy az egyedi programok végrehajtása kellően rugalmas legyen ahhoz, hogy a tudományos és technológiai fejlődés élvonalában maradhassanak általában véve a nukleáris területen, és ahhoz, hogy az újonnan felmerülő tudományos, ipari, politikai és társadalmi igényekre válaszolhassanak. A közvetett cselekvések esetében ez elsősorban a tagállamok képviselőiből álló bizottságok segítségével évente frissítésre kerülő és kiírandó pályázati felhívások témáit meghatározó munkaprogramok révén érhető el. A felülvizsgálatok sürgős válaszadást igénylő – különösen előre nem látott politikai szükségszerűségből adódó – új prioritások esetében gyorsabban elvégezhetők.

Ez a többéves programozás széles körű információkon alapul annak biztosítására, hogy a támogatott tevékenységek továbbra is közvetlenül igazodjanak az ipar és az EU nukleáris területen folytatott politikáinak fokozatosan növekvő kutatási igényeihez. Ezen információk egyik forrását az EK „Együttműködés” egyedi programja keretében létrehozott energiaügyi külső tanácsadó csoport jelenti, amelynek tagsága ténylegesen multidiszciplináris, és amelynek összetételére a tudományos és ipari szemléletek egyensúlya jellemző.

Kiegészítő külső információkat a technológiai platformok is szolgáltathatnak, amelyeket a tervek szerint az egyedi programok egyes témakörein belül lehetne létrehozni.

Egyéb fórumok és csoportok – mint például a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma (ESFRI) – kellő időben tanácsot adhatnak a Bizottságnak az Euratom kutatási területein felmerülő lehetőségekkel és prioritásokkal kapcsolatban.

5.2. Több területet érintő kérdések

A hetedik keretprogram végrehajtásának globális koherenciáját a Bizottság biztosítja. Az egyedi programok keretében a munkaprogramokat összehangolt módon vizsgálják felül a több területet érintő kérdések maradéktalan figyelembevétele érdekében.

A tagállamok képviselőiből álló bizottságok fontos szerepet töltenek be azáltal, hogy segítik a Bizottságot az egyedi programok között és keretében a végrehajtás tényleges koherenciájának és összehangolásának biztosításában. Ez a tagállamokban a különböző összetételű bizottságok képviselői között magas szintű koordinációt feltételez.

Különös figyelem tárgyát képezik azok a cselekvések, amelyek az Euratom és az EK egyedi programjaiban is szerepelnek, például a tökéletesített reaktorok alkalmazásával történő hidrogéntermelés vagy fejlett anyagok kifejlesztése. Amennyiben lehetéges, tekintettel a két különböző szerződés hatálya alá tartozó két keretprogram okozta nehézségekre, közös pályázati felhívások kiírására kerülhet sor a hatodik keretprogram során szerzett tapasztalatokra alapozva.

A következő kérdések különösen jelentősek, és az összehangolt megközelítés érdekében különleges rendelkezéseket kell előirányozni:

- Nemzetközi együttműködés: ez az Euratom-program egyik fontos szempontja, és stratégiai megközelítés alkalmazására kerül sor az e tekintetben végrehajtott cselekvések előmozdítása, valamint bizonyos problémák kölcsönös érdeket vagy előnyt jelentő megoldása érdekében.

- Kutatási infrastruktúrák: szoros együttműködésre van szükség az EK „Kapacitások” programjával annak érdekében, hogy általánosabb kutatási alkalmazásokkal támogatást biztosítsanak a kulcsfontosságú nukleáris kutatási infrastruktúrák számára.

- A közösségi politikákkal való kapcsolat: a Bizottság szolgálatain belüli hatékony koordinációra vonatkozó rendelkezések meghozatalára kerül sor, különösen annak biztosítására, hogy a tevékenységek továbbra is megfeleljenek az EU-politikákban szükséges fejlődési igényeknek. E célból a többéves programozás támaszkodhat az érintett politikákkal foglalkozó különböző bizottsági szolgálatok felhasználói csoportjainak segítségére.

- A tudás terjesztése és átadása: a kutatási eredmények felhasználásának előmozdítása iránti igény az egyedi programok egyik fontos jellemzője, különös hangsúllyal az országok, a tudományágak közötti és az egyetemektől az ipar felé történő tudásátadásra, például a kutatók mobilitásán keresztül.

- Tudomány a társadalomban: az EK „Kapacitások” programjának ez a tevékenysége mutat párhuzamosságokat a nukleáris ágazatban folytatott tevékenységekkel is, és létezik egyértelmű lehetőség a kölcsönösen előnyös kölcsönhatásokra például a kormányzást és az érdekelt feleket érintő kérdések területén, különösen a vitatott létesítmények helyi lakosság általi fogadtatásával kapcsolatban.

6. EGYSZERűSÖDÉS ÉS IGAZGATÁSI MÓDSZEREK

A 2005. április 6-i bizottsági munkaprogramban előterjesztett ötleteket és az e dokumentum alapján folytatott széles körű párbeszédet követően a hetedik keretprogram végrehajtása jelentős mértékben leegyszerűsödik. A javasolt intézkedések legnagyobb részét a részvételi és terjesztési szabályokban kell bemutatni, nevezetesen a bürokrácia jelentős mértékű csökkentése, valamint a finanszírozási rendszerek és a jelentéstételi követelmények egyszerűsítése érdekében.

A közvetett cselekvésekre irányuló egyedi program maghasadással foglalkozó részében olyan javításokat javasolnak, amelyek hasonlóak az EK-program együttműködéssel foglalkozó részének cselekvései esetében tervezettekhez.

7. AZ EGYEDI PROGRAMOK TARTALMA

7.1. Nukleáris kutatási és képzési tevékenységek (közvetettt cselekvések)

Az egyedi program a következő kiemelt témákra terjed ki:

i) Fúziós energiára irányuló kutatás : az ITER-tervhez szükséges tudásalap megteremtése és az ITER megvalósítása, amely jelentős lépés a biztonságos, fenntartható, környezettisztelő és gazdaságilag életképes erőművek reaktorprototípusainak létrehozása felé. Ez a kiemelt téma a következő tevékenységi területeket tartalmazza:

- Az ITER megvalósítása

- K+F az ITER működésének előkészítésében

- Technológiai tevékenységek a DEMO előkészítésében

- Hosszú távú K+F tevékenységek

- Humán erőforrás, oktatás és képzés

- Infrastruktúrák

- Újonnan felmerülő és előre nem látható politikai igények megválaszolása.

ii) Atommaghasadás és sugárvédelem: az atommaghasadás biztonságos felhasználásának és kihasználásának, valamint az ionizáló sugárzás egyéb, ipari és gyógyászati felhasználásának ösztönzése. Ez a kiemelt téma a következő tevékenységi területeket tartalmazza:

- A radioaktív hulladékok kezelése

- Reaktorrendszerek

- Sugárvédelem

- A kutatási infrastruktúrák támogatása és elérhetősége

- Humán erőforrás és képzés, beleértve a mobilitást.

Ez az egyedi program általánosságban az ilyen típusú európai támogatás bizonyított hozzáadott értékére alapozó korábbi keretprogramokhoz szorosan kapcsolódik. Ebben az egyedi programban vannak olyan számottevő újdonságok is, amelyek a végrehajtás tekintetében egyedi megfontolást tesznek szükségessé.

- Az atommaghasadás és a sugárvédelem területén a nemzeti kutatási programok összehangolásának következetesebb megközelítése.

- Az ITER együttes végrehajtása nemzetközi keretek között, az ITER-rel foglalkozó közös vállalkozás létrehozása az Euratom keretében, és az integrált európai fúziósenergia-kutatási tevékenységek összehangolásának további megerősítése.

- Mindegyik témán belül a nemzetközi együttműködés célzottabb megközelítését irányozzák elő olyan egyedi együttműködési cselekvések keretében, amelyeket a munkaprogramokban kell meghatározni a tervezett nemzetközi együttműködés stratégiai megközelítésével összhangban.

- Mindegyik témán belül tesznek javaslatot olyan elemre, amely rugalmas reakciót tesz lehetővé az újonnan felmerülő igényekre, és a végrehajtás a hatodik keretprogram által bevezetett, a politikáknak nyújtott tudományos támogatással és az új és kialakulóban lévő tudományos és technológiai területekkel foglalkozó rendszer, valamint az IKT területén a jövőbeli és kialakulóban lévő technológiákkal foglalkozó rendszer tapasztalatain fog alapulni

Az egyedi program időtartama és a 2013-ig tartó hosszabbítás ideje alatt adódhatnak lehetőségek a valódi közös vállalkozások létrehozására, például a radioaktív hulladékok kezelése területén[6]. A Bizottság szolgálatai a megfelelő időben javaslatokat terjesztenek a Tanács elé ilyen vállalkozások létrehozására.

7.2. KKK (közvetlen cselekvések)

A KKK feladatát a Bizottság szolgálatain belüli belső fejlődés és a nukleáris terület európai és globális összefüggésének figyelembevételével hajtja végre.

E célból a KKK tagállami kutatószervezetekkel fennálló kapcsolatainak megerősítésére kell rendszeresen törekedni.

A lisszaboni menetrenddel összefüggésben és a KKK legtöbb érdekelt felének kérésére a KKK jelentős erőfeszítést tesz a képzés és a tudásmenedzsment területén. A KKK folytatja K+F-tevékenységeit a hulladékgazdálkodással és a környezeti hatással összefüggő területeken.

A nukleáris biztonság vonatkozásában a legfontosabb változások a közösségi politika fejlődésére, a Bizottság szolgálatai által kifejezett új igényekre és a nemzetközi kezdeményezésekben – mint például a IV. generációs reaktorok területe – való közösségi részvételre válaszolnak.

A KKK 30 éve vállal szerepet a nukleáris biztonság területén, de a nemzetközi helyzet az elmúlt évek során jelentős mértékben megváltozott, és a non-proliferációs vetület egyre fontosabbá válik. A Bizottság szolgálatainak belső fejlődése azonban a KKK-nak a hagyományosabb területeken nyújtott folyamatos támogatására is épít.

8. A TUDÁS EURÓPAI KUTATÁSI TÉRSÉGÉNEK ÉPÍTÉSE A NÖVEKEDÉS ÉRDEKÉBEN

A tudásalapú gazdaság és társadalom megvalósítása felé való szükségszerű gyors haladás elérése érdekében új ambícióra és hatékonyságra van szükség az európai kutatásban. Az Európai Unióban minden szereplőnek – a nemzeti kormányoknak, a kutatólétesítményeknek, az iparnak – megvan a maga szerepe.

Az (EK, Euratom) hetedik keretprogramot végrehajtó valamennyi egyedi program célja a rendelkezésre álló költségvetés keretében az európai szintű kutatási kiadások fellendítő hatásának és befolyásának maximalizálása. Alapvető jellemzőik a következők: a kapcsolódó egyedi programok kiemelt témaköreire való összpontosítás az e célkitűzések elérésére kidolgozott tevékenységekkel és végrehajtási eszközökkel; erőteljes folytonossági komponens; a meglévő kiválóság támogatásának és a jövőbeli kutatási kiválósági kapacitások megteremtésének következetes hangsúlyozása; modern és leegyszerűsített irányítás a környezetbarát jelleg és a költséghatékonyság biztosítása érdekében; és olyan beépített rugalmasság, amellyel a keretprogram új igényekre és lehetőségekre reagálhat.

2005/0189 (CNS)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Atomenergia-közösség nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2011) a keretében a Közös Kutatóközpont által közvetlen cselekvések révén végrehajtandó egyedi programról (EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 7. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[7],

tekintettel az Európai Parlament véleményére[8],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[9],

mivel:

(1) A Szerződés 7. cikkének megfelelően az Európai Atomenergia-közösség kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2011) szóló .../.../Euratom tanácsi határozatot (a továbbiakban: a keretprogram) olyan egyedi programokon keresztül kell végrehajtani, amelyek részletes szabályokat állapítanak meg a végrehajtásukra vonatkozóan, rögzítik időtartamukat és előírják a szükségesnek ítélt eszközöket.

(2) Indokolt, hogy a Közös Kutatóközpont – a továbbiakban: KKK – az Eurautom keretprogram keretében végrehajtandó egyedi program alá tartozó úgynevezett közvetlen kutatási és fejlesztési tevékenységeket végezzen.

(3) Helyénvaló, hogy feladatainak teljesítése során a KKK ügyfélközpontú tudományos és műszaki támogatással járuljon hozzá az EU döntéshozatali folyamatához, ily módon támogatva a meglévő politikák végrehajtását és figyelemmel kísérését és reagálva a politikák támasztotta új igényekre. Feladatai ellátása érdekében a KKK magas színvonalú kutatást végez.

(4) E program végrehajtása során indokolt kiemelten elősegíteni a kutatók Közösségen belüli mobilitását és képzését, valamint az innovációt. Így többek között helyénvaló, hogy a KKK megfelelő képzési tevékenységeket folytasson a nukleáris biztonság és védelem terén.

(5) Ezt az egyedi programot indokolt rugalmas, hatékony és átlátható módon végrehajtani, figyelembe véve a KKK felhasználóinak és a közösségi politikáknak az idetartozó igényeit, valamint szem előtt tartva a Közösség pénzügyi érdekeinek védelmével kapcsolatos célkitűzést. Indokolt, hogy a program keretében végzett kutatási tevékenységek adott esetben igazodjanak ezekhez a igényekhez, valamint a tudományos és technológiai fejleményekhez, továbbá kiváló tudományos teljesítményre törekedjenek.

(6) A kutatási eredmények terjesztését illetően erre a keretprogramra alkalmazni kell a keretprogramnak a vállalkozások, kutatóközpontok és egyetemek részvételére és a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályait (a továbbiakban: részvételi és terjesztési szabályok.)

(7) E program végrehajtása céljából ajánlatos lehet az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásnak vagy a társulási megállapodások valamelyikének a hatálya alá tartozó együttműködésen kívül további nemzetközi együttműködési tevékenységeket kezdeményezni harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel, elsősorban a Szerződés 2h., 101. és 102. cikke alapján.

(8) Az európai uniós bővüléssel és integrációval összefüggésben a KKK arra törekszik, hogy az új tagállamok szervezetei és kutatói csatlakozzanak tevékenységeihez, különösen a közösségi vívmányok tudományos és műszaki vonatkozású összetevőinek az alkalmazása tekintetében, a csatlakozó és a tagjelölt országokkal pedig szorosabb legyen az együttműködés. A szomszédos országok fokozatos bevonása is napirenden van, főként az európai szomszédsági politika elsődleges témáit illetően.

(9) Az ezen egyedi program keretében végrehajtott kutatási tevékenységek tiszteletben tartják az alapvető etikai elveket, beleértve azokat, amelyeket az Európai Unió alapjogi chartája tükröz. .

(10) Célszerű, hogy a KKK továbbra is kiegészítő erőforrásokra tegyen szert piaci tevékenységei révén; ilyenek többek között a keretprogram közvetett cselekvései, a harmadik felek megrendelései, valamint – kisebb mértékben – a szellemi tulajdonjogok kiaknázása.

(11) Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelettel, a költségvetési rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelettel, valamint ennek esetleges jövőbeni módosításaival összhangban biztosítani kell a keretprogram vonatkozásában a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást, a lehető leghatékonyabb és leginkább felhasználóbarát végrehajtást, valamint meg kell könnyíteni a résztvevők hozzáférését a keretprogramhoz.

(12) Megfelelő intézkedéseket kell tenni a szabálytalanságok és a csalás megelőzésére, továbbá meg kell tenni a szükséges lépéseket az eltűnt, alaptalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszaszerzésére az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet, a költségvetési rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet és ennek esetleges jövőbeni módosításai, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet[10], az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelet[11] és az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1074/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[12] értelmében.

(13) Indokolt, hogy a programba tartozó területeken végzett tevékenységekről a Bizottság kellő időben független értékelést készíttessen.

(14) A tudományos és műszaki bizottság és a KKK igazgatótanácsa véleményt nyilváníthatott ezen egyedi program tudományos és technológiai tartalmáról.

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Tanács elfogadja a kutatási és képzési közvetlen cselekvésekre vonatkozó, a Közös Kutatóközpont által végrehajtandó egyedi programot – a továbbiakban: az egyedi program – a 2007. január 1-jétől 2011. december 31-ig tartó időszakra.

2. cikk

Az egyedi program megállapítja, hogy milyen nukleáris tevékenységekkel kell a Közös Kutatóközpontnak támogatnia azokat a kutatásokat, amelyeket határokon átívelő együttműködésben az alábbi témakörökben végeznek:

1. Nukleárishulladék-kezelés, környezeti hatás és alapvető ismeretek

2. Nukleáris biztonság

3. Nukleáris védelem

A melléklet tartalmazza a célkitűzéseket és az említett tevékenységek áttekintését.

3. cikk

A keretprogram 3. cikkével összhangban az egyedi program végrehajtásához szükségesnek ítélt összeg 539 millió EUR.

4. cikk

4. Az egyedi program keretében valamennyi kutatási tevékenységet az etikai alapelveknek megfelelően kell végrehajtani.

5. E program keretében nem finanszírozhatók a következő kutatási területek:

6. a minden tagállamban tiltott kutatási tevékenységek

7. azok a kutatási tevékenységek, amelyeket olyan tagállamban végeznének, ahol az ilyen kutatás tilos.

5. cikk

8. Az egyedi programot a keretprogram II. mellékletében meghatározott közvetlen cselekvésekkel kell végrehajtani.

9. Erre az egyedi programra alkalmazni kell a közvetlen cselekvésekre vonatkozó részvételi és terjesztési szabályokat.

6. cikk

10. A Bizottság az egyedi program végrehajtására többéves munkaprogramot készít, amely nagyobb részletességgel mutatja be a mellékletben meghatározott célkitűzéseket és tudományos és technológiai prioritásokat, valamint azok végrehajtásának ütemezését.

11. A többéves munkaprogramban figyelembe kell venni a tagállamok, a társult államok, valamint az európai és a nemzetközi szervezetek által végzett kapcsolódó kutatási tevékenységeket. A munkaprogramot szükség szerint aktualizálni kell.

7. cikk

A Bizottságnak el kell készíttetnie az egyedi programba tartozó területeken végzendő tevékenységekre vonatkozó, a keretprogram 6. cikkében előírt független értékelést.

8. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én

a Tanács részéről

az elnök

MELLÉKLET – A KKK Euratom-programja

1. CÉLKITűZÉS

A nukleáris energiával kapcsolatos uniós politika ügyfélközpontú tudományos és műszaki támogatása, ily módon támogatva a meglévő politikák végrehajtását és nyomon követését és reagálva a politikák támasztotta új igényekre.

2. ALAPÁLLÁS

A Közös Kutatóközpont (KKK) feladata az, hogy ügyfélközpontú tudományos és műszaki támogatást nyújtson a Közösség politikáinak kialakításához, végrehajtásához és nyomon követéséhez. A KKK feladata az is, hogy a KKK magas színvonalú kutatási tevékenységeket folytasson az iparral és más testületekkel szoros kapcsolatot tartva, és hogy a tagállamok köz-és magánintézeteivel hálózatot alakítson ki. A KKK minden tevékenységében jelen van mindkét vetület, de egymáshoz mért jelentőségük más és más aszerint, hogy a Bizottság feladataiban való közvetlen közreműködésről, vagy olyan alapkutatásról van szó, amely tág értelemben vett európai vagy nemzetközi vonatkozású.

A KKK nukleáris tevékenységeinek célja, hogy az Euratom-szerződésből eredő kutatási és fejlesztési követelmények teljesüljenek, a Bizottság és a tagállamok pedig támogatást kapjanak a nukleáris biztonsági ellenőrzés és a nonproliferáció, a hulladékkezelés, a nukleáris berendezéseknek és üzemanyagciklusnak a biztonsága, a környezeti radioaktivitás és a sugárvédelem terén.

Ennek az egyedi programnak az a célja, hogy az ismereteket gyarapítsa és egymáshoz illessze, és hogy olyan tudományos és műszaki adatokat és hátteret szolgáltasson, amely elengedhetetlen az atomenergia biztonságához, védelméhez, megbízhatóságához, fentarthatóságához és ellenőrzéséhez, az új és jövendő rendszerek jellemzőire is tekintettel. A keretprogram közvetett cselekvéseiben való részvételnek és az alább a 3. részben kifejtett intézményi munkaprogramnak a lehető legjobban ki kell egészíteniük egymást

Nukleáris téren a legelgondolkodtatóbb az, hogy elvész a tudás, a szakértelem és különösen a technológia és a mérnöki szakismeret, amellyel a sugárzó anyagokat és az atomsugárzást kezelni lehet. A KKK továbbra is a fiatal kutatóknak nyújtott tájékoztatás, képzés és oktatás európai referenciaintézeteként fog működni.

3. TEVÉKENYSÉGEK

3.1. Nukleárishulladék-kezelés, környezeti hatás és alapvető ismeretek

3.1.1. A kiégett üzemanyag jellemzői, tárolása és elhelyezése

A kiégett üzemanyag és a nagy aktivitású nukleáris hulladék kezelése annak kondicionálás utáni elszállítását, tárolását és geológiai elhelyezését jelenti. A fő célkitűzés, hogy radionuklidok hosszú távon ne szabaduljanak ki a bioszférába. E célkitűzések elérése szempontjából meghatározó a mesterséges és természetes gátrendszerek tervezése, felmérése és működése megfelelő időtávlaton, ez pedig többek között az üzemanyag viselkedésétől függ.

A KKK arra törekszik, hogy a kiégett üzemanyag hosszú távú viselkedéséről adatokat szerezzen és a mesterséges gátrendszerek megbízható felmérésére alkalmas módszereket fejlesszen ki, súlyt fektetve a hulladékcsomagok sértetlenségére és kockázatorientált döntési kritériumok rendszeresítésére.

Az üzemanyag viselkedésének valósághű körülmények közötti laboratóriumi vizsgálata megfelelő adatokat szolgáltat a hosszú távú előrejelzésekre alkalmas modellek kidolgozásához és az ezek helytállóságáról való meggyőződéshez. A KKK részt vesz a biztonságos ártalmatlanítási megoldások kidolgozására irányuló európai erőfeszítésekben is, és tevékenyen hozzájárul az ismeretek országok közötti átadásához.

3.1.2. Particionálás, transzmutálás és kondicionálás

E program fő kihívása továbbra is egyfelől a hosszú felezési idejű radionuklidoknak az üzemanyag particionálása általi különválasztásának optimizálása, másfelől az aktinidák transzmutálása szempontjából biztonságos és megbízható üzemanyagok vagy célanyagok előállítása és ezek jellemzőinek meghatározása.

Ezen alternatív hulladékkezelési stratégiák tanulmányozása jelenleg is nagy figyelmet kap, mert a hulladék elhelyezésében rejlő hosszú távú veszélyeket jelentősen csökkenthetik. Fölmerül, hogy a transzmutációt gyorsreaktorokkal, termikus reaktorokkal, vagy akár külön az aktinidák égetésére szolgáló létesítményekkel oldják meg. A jövő erőműrendszereiről szóló elképzelések többségében szerepel a radionuklidok szelektív különválasztása.

Ha majd jelentősen lecsökken a hosszú felezési idejű radionukleidok mennyisége és a hulladéklerakatok térfogata, a nagy aktivitású hulladékok kondicionálására alkalmas inert anyagok kifejlesztése hoz hosszú távon javulást az atomhulladékok kezelésében.

A KKK új létesítményeket fog fenntartani, ahol particionálással foglalkoznak magas szinten, illetőleg (a Másodlagos Aktinidák Laboratóriumában) ezen a területen használható üzemanyagok és célanyagok előállításával. A KKK ezen kívül besugárzásos vizsgálatokat végez a célanyagokon és az üzemanyagokon, továbbá szert tesz a transzmutációval kapcsolatos alapvető nukleáris adatokra. Végül pedig a sav-és lúgállóság tanulmányozásával megállapítja, hogy az aktinidák kondicionálására használt anyagok kémiailag mennyire tartósak.

3.1.3. Aktinidák alapkutatása

Az alapkutatási tevékenységek alapvető ismeretek megszerzésére irányulnak, amelyekkel érthetőbbé válnak a nukleáris üzemanyagot érintő fizikai folyamatok (az energiatermeléstől a hulladékkezelésig) és amelyek szorosan kapcsolódnak képzési és oktatási tevékenységekhez. Az alapkutatás során elsősorban az anyagok hőfizikai jellemzői, az aktinidákat befogadó rendszerek felszíni jellemzői és az alapvető fizikai és vegyi jellemzők kapnak figyelmet.

A KKK létesítményei, mint amilyen az Aktinidák Felhasználói Laboratóriuma, továbbra is fogadnak vendégkutatókat, többek között európai egyetemekről.

3.1.4. Nukleáris adatok

A másodlagos aktinidák égetésére szánt létesítményekről készült tervek és a fejlett atomenergia-termelési elképzelések miatt új igény támadt az eddiginél jelentősen pontosabb nukleáris adatokra.

A KKK méréseket fog végezni az atomhulladék-kezeléshez szükséges nukleáris adatok megszerzésére. A legújabb technológiai fejlemények a mérési képesség jelentős javulásával jártak. A KKK támogatja az arra irányuló erőfeszítést is, hogy a kísérleti úton hozzáférhetetlen reakciók modellezésére a nukleáris technika elméleti alapjait továbbfejlesszék.

A radionuklidek méréstana olyan mérésekkel egészíti ki ezt a munkát, amelyek a hasadóanyagok és a hasadási termékek bomlásáról szolgálnak pontosabb adatokkal. A sugárvédelmi szabályozás alapjául szolgáló elméletek és modellek alátámasztásához is pontos kísérleti adathalmaz szükséges.

3.1.5. Az atomkutatás orvosi alkalmazásai

A KKK nukleáris létesítményei és szaktudása számos orvosi alkalmazáshoz vezetett. Ezek új izotópok előállításával, klinikai referenciaanyagok kidolgozásával és a rák új gyógymódjainak támogatásával jöttek létre. A KKK arra törekszik, hogy ezek az új alkalmazások a kórházi és a gyógyszeripari kivitelezésre készen álljanak.

3.1.6. A környezeti radioaktívitás mérése

Nyomelemzési szaktudását felhasználva a KKK ellenőrzi a nukleáris létesítmények által leadott és kibocsátott sugárzást. Ez a munka kiterjed a kémiai speciációval, a bioszférában végbemenő anyagvándorlás eseteivel és az aktinidák radiotoxikológiájával kapcsolatos tanulmányokra is. Az élelmiszer-összetevőkre vonatkozó új radionuklid-határértékekre tekintettel a KKK az elemzési technikákat továbbfejleszti és elkészíti az ennek megfelelő referenciaanyagokat. Laboratóriumok közti összehasonlítás szervezésére kerül sor a tagállamok megfigyelő laboratóriumaival közösen, hogy felmérjék a megfigyelésekből származó, bejelentett adatok összehasonlíthatóságát és egységesítsék a radioaktív sugárzás mérési rendszereit.

3.1.7. Az ismeretek kezelése, képzés és oktatás

A nukleáris területen dolgozó tudósok és mérnökök új nemzedékeinek fontos, hogy a múltban felhalmozott kísérletek, eredmények, magyarázatok és készségek révén fenntartsák és elmélyítsék tudásukat a nukleáris kutatás terén. Ez különösen érvényes azokra a területekre, ahol a reaktorok teljesítményének és biztonságának elemzésében szerzett három évtizedes tapasztalat összetett elemzőeszközökben – modellekben, számítógépes kódokban – tömörül. A KKK közreműködik abban, hogy ez a tudás kellően rendszerezve és jól dokumentálva könnyen hozzáférhetővé váljék, és támogatja az európai felsőoktatás tevékenységeit. A KKK ahhoz is hozzájárul, hogy jobb kommunikációt fejlesszenek ki a nukleáris kérdésekben, különösen a lakossági elfogadottság és összességükben véve az általános energiatudatosságra irányuló stratégiák terén.

3.2. Nukleáris biztonság

3.2.1. Nukleáris reaktorok biztonsága

Annak érdekében, hogy az – akár nyugati, akár orosz típusú – atomerőművek biztonsági színvonala változatlan maradjon, sőt emelkedjen, korszerűbb és kifinomultabb biztonságfelmérő módszereket és hozzájuk kapcsolódó elemzőeszközöket kell kifejleszteni és jóváhagyni. Célzott kísérleti tanulmányok segítenek a biztonságfelmérő eszközök jóváhagyásában és ellenőrzésében, továbbá a mögöttük álló fizikai jelenségek és folyamatok jobb megértésében. Az atomreaktorok magas fokú biztonságáért tett nemzetközi erőfeszítésekben a KKK teljes erőbedobással részt vesz.

3.2.2. Nukleárisüzemanyag-biztonság az EU területén működő atomreaktoroknál

Az üzemanyag-biztonság elsősorban az esetleges szerencsétlenségek következményeinek megelőzéséről és hatásainak csökkentéséről szól. E kutatás két dologra irányul: az egyik az üzemanyag-kazetták sértetlensége a reaktor teljes fennállása alatt, a másik az üzemanyag viselkedése átmeneti körülmények között és súlyos szerencsétlenség bekövetkezésekor, beleértve az aktív zóna megolvadásának esetét.

Ezzel összefüggésben a KKK részt vesz a jelenlegi üzemanyag-fejlesztési stratégiában, amely nagyobb biztonságra és a felhalmozott polgári és katonai célú plutóniumkészletek csökkentésére irányul. A KKK az üzemanyag viselkedését és jellemzőit a nagy neutronfluxusú reaktorokkal teszteli. A teljesítményre ható jellemzők mérésére is sor kerül.

3.2.3. Biztonságos üzem a fejlett atomenergia-rendszereknél

A reaktorokkal kapcsolatos új stratégiákról világszerte folynak kutatások, ilyen például a negyedik generációs fejlesztési folyamatterv, amely a széles körű felmérések jegyében született, olyan közérdekű kérdésekre is kitérve, mint a biztonság növelése, a hulladék csökkentése és a proliferáció hatékonyabb féken tartása.

A KKK-nak okvetlenül részesének kell lennie, közvetlenül vagy az európai hozzájárulásokat összehangolva, a jelentősebb kutatóintézetek közreműködésével létrejövő ezen világkezdeményezésnek. Ez elsősorban a nukleáris üzemanyagciklus forradalmasításának biztonsági és védelmi oldalairól, többek között az új üzemanyagok jellemzőiről, teszteléséről és elemzéséről fog szólni. A reaktorokra vonatkozó biztonsági és minőségi célkitűzések, a biztonsági követelmények és a fejlett értékelési módszerek kidolgozása is napirendre kerül. Ezeket az információkat következetesen eljuttatják az érintett tagállami hatóságokhoz és európai bizottsági szervezeti egységekhez, többek között koordinációs értekezletek rendszeres összehívása révén.

3.3. Nukleáris védelem

3.3.1. A nukleáris biztosítékok

Ezen a területen a KKK tevékenységei abból a technikai támogatásból állnak, amelyet a Bizottság szervezeti egységeinek az Euratom-Szerződés alapján, illetőleg az NAÜ-nek (Nemzetközi Azomenergia-ügynökségnek) az atomsorompó-szerződések alapján nyújt. A cél az, hogy az információelemzés automatizáltabbá váljék és jobb eszközökkel történjék, hogy ezáltal csökkenjen a felügyelők és a nukleáris ipar leterheltsége.

Noha az Euratom-Szerződés és az atomsorompó-szerződések támogatásában a KKK több mint 30 éves tapasztalatot tudhat maga mögött, a biztosítékok haladó politikája továbbra is újításokat és fejlesztéseket igényel. Ezen célkitűzések teljesítésére törekedve a KKK ezentúl is foglalkozik az ellenőrzési, felderítési, elszigetelési és felügyeleti technológiákkal, a nukleáris anyagok mérésének módszereivel, továbbá képzések tartásával, különösen az NAÜ és a Bizottság felügyelői számára.

3.3.2. Kiegészítő jegyzőkönyv

A kiegészítő jegyzőkönyv célja, hogy elejét vegye a bejelentetlen nukleáris műveleteknek. A végrehajtása néhány olyan módszert is igényel, amely a nukleáris anyagokkal való elszámolás ellenőrzésénél nem fordul elő. Az adott ország nukleáris tevékenységeiről szóló teljeskörű leírásra van szükség, valamint a létesítmények bejelentését kiterjesztő és sokoldalúbb felügyeleti követelményeket támasztó rendelkezésekre. Ebbe beletartozhat a létesítményen kívüli, annak területén túllépő nyomon követés, továbbá a környezeti részecskék elemzése mint a be nem jelentett nukleáris tevékenységek felderítésének egyik eszköze.

A KKK végső soron a nukleárisanyag-mozgások valós időben való nyomon követésére és egységes információelemzésre törekszik. A KKK kiemelten fog foglalkozni az információelemző eszközök fejlesztésével és jóváhagyásával, továbbá a rendszerelemzésen alapuló módszertani eszközökkel.

3.3.3. Az atomsorompóval összefüggő információk gyűjtése nyílt forrásokból

A Bizottság szervezeti egységeinek támogatása, valamint az NAÜ-vel és a tagállamok hatóságaival való együttműködés érdekében a KKK ezentúl is következetesen gyűjti és elemzi a legkülönbözőbb forrásokból (az internetről, a szakirodalomból, adatbázisokból) származó, az atomsorompóval kapcsolatos információkat (esetleg más tömegpusztító fegyverekre és azok hordozóira is kiterjesztve a keresést). Ezen információk olyan országjelentésekhez lesznek felhasználva, amelyek részletes képet adnak arról, hogy a nukleáris tevékenységek és a közvetlen vagy kettős felhasználású nukleáris berendezések és technológiák kivitele és/vagy behozatala miként alakul bizonyos országokban. Az ilyen nyílt forrásokból szerzett információkat műholdas képekkel erősítik meg. E munka elősegítésére a KKK továbbfejleszti a többnyelvű internetes keresési, ismeretkezelési és adatbányászati technológiákat.

3.3.4. Harc a nukleáris anyagok illegális kereskedelme ellen, a nukleáris kriminalisztika eszközeivel is

Az illegálisan szállított és tárolt nukleáris anyagok felderítése és azonosítása a törvénytelen kereskedelem elleni legfőbb védvonal. A nukleáris kriminalisztika eszközeivel ki lehet deríteni a lefoglalt anyag eredetét. Fontos, hogy az ilyen esetek kezelésére megfelelő reagálási tervek álljanak készen. A nukleáris kriminalisztika és az illegális kereskedelem terén a KKK a nemzeti hatóságokkal és a nemzetközi szervezetekkel (ITWG, NAÜ stb.) szorosabban együtt fog működni.

Etikai szempontok

Az egyedi program és az abból eredő kutatási tevékenységek végrehajtása során tiszteletben kell tartani az etikai alapelveket. Ide tartoznak többek között az Európai Unió alapjogi chartájában foglalt elvek, beleértve az emberi méltóság és az emberi élet védelmét, a személyes adatok és a magánélet védelmét, továbbá a közösségi jognak és az állatok és a környezet védelmét is, összhangban a vonatkozó nemzetközi egyezmények és magatartási kódexek legújabb változatával, többek között a Helsinki Nyilatkozattal, az 1997. április 4-i Oviedóban aláírt, az emberi jogokról és a biogyógyászatról szóló, 1997-április 4-én Oviedóban aláírt Európa tanácsi egyezmény és ennek kiegészítő jegyzőkönyve, a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezmény, az UNESCO által elfogadott, az emberi génállományról és az emberi jogokról szóló egyetemes nyilatkozat, a biológiai és mérgező fegyverekről szóló ENSZ-egyezmény (BTWC), az élelmiszer-és mezőgazdasági felhasználású növényi genetikai erőforrásokról szóló nemzetközi szerződés, valamint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vonatkozó határozatai alapján.

Figyelembe kell venni továbbá a biotechnológia etikai vonatkozásaival foglalkozó európai tanácsadó csoport véleményeit (1991–1997) és a tudomány és az új technológiák etikájával foglalkozó európai csoport véleményeit (1998-tól).

A szubszidiaritás elvének és az Európában jelen lévő megközelítések sokféleségének megfelelően a kutatási projektek résztvevői kötelesek megfelelni a kutatás végrehajtása szerinti országokban hatályos jogszabályoknak, előírásoknak és etikai szabályoknak. A nemzeti rendelkezéseket minden esetben alkalmazni kell, így nem támogatható közösségi finanszírozással olyan kutatás, amely tilos abban a tagállamban vagy egyéb országban, ahol azt végeznék.

A kutatási projekteket végrehajtó személyek szükség esetén a KTF-tevékenység megkezdése előtt kötelesek az illetékes nemzeti vagy helyi etikai bizottságok jóváhagyásáért folyamodni. A Bizottság etikai szempontból következetesen felülvizsgálja az etikailag érzékeny kérdésekre irányuló, illetőleg az etikai vonatkozásokkal nem kielégítő módon foglalkozó pályázatokat. Egyedi esetekben etikai felülvizsgálat a projekt végrehajtása alatt is végezhető.

A Szerződéshez csatolt, az állatok védelméről és kíméletéről szóló jegyzőkönyv szerint a Közösségnek teljes mértékben figyelembe kell vennie az állatok kíméletére vonatkozó követelményeket a közösségi politikák kialakításakor és végrehajtásakor, a kutatásokat is beleértve. A 86/609/EGK tanácsi irányelv szerint a kísérleti és egyéb tudományos célokra felhasznált állatok védelmében minden kísérletet úgy kell megtervezni, hogy a kísérleti állatokat megkíméljék a tartós nélkülözéstől és a szükségtelen fájdalomtól és szenvedéstől, hogy minél kevesebb állatot használjanak fel hozzá, hogy az idegélettani szempontból legkevésbé érzékeny állatokon végezzék, és hogy minél kevesebb fájdalmat, szenvedést, tartós nélkülözést vagy maradandó károsodást okozzanak vele. Az állatok genetikai örökségének megváltoztatására és az állatok klónozására csak akkor kerülhet sor, ha annak céljai etikailag indokoltak, körülményei pedig garantálják az állatok jólétét és figyelembe veszik a biodiverzitás alapelveit.

A program végrehajtása során az esetleges fejlemények figyelembevétele érdekében a Bizottság rendszeresen figyelemmel kíséri a tudományos előrehaladást és a nemzeti és nemzetközi rendelkezéseket.

JOGALKOTÁSI PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1. JAVASLAT CÍME: AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG NUKLEÁRIS KUTATÁSI ÉS KÉPZÉSI TEVÉKENYSÉGEKRE VONATKOZÓ HETEDIK KERETPROGRAMJÁNAK (2007–2011) A KERETÉBEN A KÖZÖS KUTATÓKÖZPONT ÁLTAL KÖZVETLEN CSELEKVÉSEK RÉVÉN VÉGREHAJTANDÓ EGYEDI PROGRAMRÓL

2. TEVÉKENYSÉGALAPÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS KÖLTSÉGVETÉS-TERVEZÉSI KERET

Érintett politikai terület(ek) és kapcsolódó tevékenység(ek):

Közvetlen kutatás

3. KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK

3.1. Költségvetési tételek (működési tételek és kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtási tételek (korábban: BA tételek)) beleértve a következő megnevezéseket:

10 01 05 A közvetlen kutatás területén végzett tevékenységekre vonatkozó támogatási kiadások10 03 Közvetlenül finanszírozott működési előirányzatok a kutatás területén

(a hetedik keretprogram végleges költségvetési nómenklatúráját csak ezután kell elkészíteni)

3.2. A fellépés és a pénzügyi hatás időtartama:

2007-2011, feltéve hogy elfogadják az új pénzügyi kerettervet

3.3. Költségvetési jellemzők ( szükség szerint további sorokkal bővíthető ):

Költségvetési tétel | Kiadás típusa | Új | EFTA-hozzájárulás | Tagjelölt országok hozzájárulásai | A pénzügyi terv fejezete |

10 01 05 | nem kötelező | nem differenciált | IGEN | NEM | IGEN | [1a] számú |

10 03 | nem kötelező | differenciált[13]/ | IGEN | NEM | IGEN | [1a] számú |

4. FORRÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA

4.1. Pénzügyi források

4.1.1. A kötelezettségvállalási előirányzatok és a kifizetési előirányzatok összefoglalása [14]

millió EUR (három tizedesjegyig)

Kiadás típusa | Szakasz száma | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | Összesen |

Működési kiadások[15] |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | 8.1 | a | 280,916 | 358,377 | 477,708 | 493,220 | 527,103 | 2.137,324 |

Kifizetési előirányzatok | b | 112,366 | 227,626 | 354,780 | 440,367 | 1.002,185[16] | 2.137,324 |

Referenciaösszegen belüli igazgatási kiadások [17] |

Technikai és igazgatási segítségnyújtás (NDE) | 8.2.4 | c | 177,503 | 190,795 | 197,945 | 203,300 | 184,645 | 954,188 |

TELJES REFERENCIAÖSSZEG |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | a + c | 458,419 | 549,172 | 675,653 | 696,520 | 711,748 | 3.091,512 |

Kifizetési előirányzatok | b + c | 289,869 | 418,421 | 552,725 | 643,667 | 1.186,830[18] | 3.091,512 |

Referenciaösszegbe nem beleszámított éves kiadások[19] |

Humánerőforrás-és kapcsolódó kiadások (NDE) | 8.2.5 d | 4,986 | 5,085 | 5,187 | 5,291 | 5,397 | 25,946 |

A referenciaösszegbe nem beleszámított, humánerőforrás-költségek és kapcsolódó költségeken kívüli igazgatási költségek (NDE) | 8.2.6 e | 0,148 | 0,151 | 0,154 | 0,157 | 0,160 | 0,770 |

A beavatkozás teljes indikatív pénzügyi költsége

TELJES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT beleértve a humán erőforrások költségét | a+c+d+e | 463,553 | 554,408 | 680,994 | 701,968 | 717,305 | 3.118,228 |

TELJES KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZAT beleértve a humán erőforrások költségét | b+c+d+e | 295,003 | 423,657 | 558,066 | 649,115 | 1.192,387[20] | 3.118,228 |

A társfinanszírozás részletei

Ha a javaslat bizonyos (alább felsorolandó) tagállamok vagy más szervek általi társfinanszírozást ír elő, a társfinanszírozás becsült szintjét az alábbi táblázatban meg kell adni (ha a társfinanszírozásra több szervezetet irányoztak elő, a táblázat további sorokkal kiegészíthető):

millió EUR (három tizedesjegyig)

Társfinanszírozó szerv | n év | n + 1 | n + 2 | n + 3 | n +4 | n + 5 és később | Összesen |

…………………… | f |

TELJES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT beleértve a társfinanszírozást | a+c+d+e+f |

4.1.2. A pénzügyi programozással való összeegyeztethetőség

( A javaslat összeegyeztethető a jelenlegi pénzügyi programozással (a 2007-2013 közötti időszakra szóló pénzügyi tervről szóló, 2004 februárjában kiadott bizottsági közlemény COM (2004) 101).

( A javaslat megkívánja a pénzügyi terv vonatkozó fejezetének átprogramozását.

( A javaslat megkövetelheti az intézményközi megállapodás[21] rendelkezéseinek alkalmazását (azaz rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a pénzügyi terv módosítására van szükség).

4.1.3. A bevételre gyakorolt pénzügyi hatás

( A javaslatnak nincs a bevételre gyakorolt pénzügyi hatása

( A javaslatnak van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

Egyes társult államok társulási megállapodások révén hozzájárulhatnak a keretprogram kiegészítő finanszírozásához.

millió EUR (egy tizedesjegyig)

A fellépés előtt[n-1 év] | A fellépés utáni helyzet |

A humán erőforrás teljes létszáma[22] | 1.944 | 1.944 | 1.944 | 1.944 | 1.944 |

Ez a számadat csak a KKK létszámterv-táblázata alapján engedélyezett tiszviselőket tartalmazza, a rövid távra felvett alkalmazottakat nem.

5. JELLEMZŐK ÉS CÉLKITŰZÉSEK

5.1. Rövid vagy hosszú távon meg kell valósítani

Nukleáris tevékenységei során a KKK arra törekszik, hogy teljesítse az Euratom-Szerződésből eredő kutatási és fejlesztési kötelezettségeket, valamint ügyfélközpontú tudományos és műszaki támogatással járuljon hozzá az atomenergiával összefüggő uniós politikákat, ily módon támogatva a meglévő politikák végrehajtását és figyelemmel kísérését és reagálva a politikák támasztotta új igényekre.

5.2. A Közösség részvétele által létrejövő hozzáadott érték és a javaslatnak az egyéb pénzügyi eszközökkel és a lehetséges szinergiákkal való összeegyeztethetősége

A KKK nukleáris tevékenységeinek célja, hogy az Euratom-szerződésből eredő kutatási és fejlesztési követelmények teljesüljenek, a Bizottság és a tagállamok pedig támogatást kapjanak a nukleáris biztonság érvényesülése, az atomsorompó, a hulladékkezelés, a nukleáris berendezéseknek és üzemanyagciklusnak a biztonsága, a környezeti radioaktivitás és a sugárvédelem terén.

5.3. Célkitűzések, a javaslat várt eredményei és kapcsolódó mutatói a tevékenységalapú irányítási keret összefüggésében

A munka a következő tevékenységekre összpontosul, a mellékletben felsoroltaknak megfelelően.

1. Nukleárishulladék-kezelés, környezeti hatás és alapvető ismeretek

2. Nukleáris biztonság

3. Nukleáris védelem

5.4. Végrehajtási módszer (indikatív)

Jelölje meg a fellépés végrehajtásához választott módszert (módszereket).

( Központosított irányítás

( közvetlenül a Bizottság által

ٱ közvetetten, az alábbiaknak adott felhatalmazással:

ٱ Végrehajtó hivatalok

ٱ A Közösségek által létrehozott szervek a költségvetési rendelet 185. cikkében említettek szerint

ٱ nemzeti közjogi intézmény/közszolgáltató intézmény

ٱ Megosztott vagy decentralizált irányítás

ٱ tagállamokkal

ٱ harmadik országokkal

ٱ Nemzetközi szervezetekkel közös irányítás (sorolja föl, melyekkel)

Vonatkozó megjegyzések:

6. FELÜGYELET ÉS ÉRTÉKELÉS

6.1. Általános

Az egy-, illetőleg (például a kutatási keretprogram esetében) többéves tervezés, megvalósítás, nyomon követés és kiértékelés támogatására a KKK összeállította a legfontosabb teljesítménymutatókat és a kiértékeléshez szükséges egyedi tevékenységeket.

A KKK a (főként európai bizottsági) felhasználóknak tudományos és technológiai támogatást nyújt egy hozzávetőlegesen száz cselekvésből álló munkaprogram révén. Az alkalmazott módszertani eszközök, mutatók és kritériumok a cselekvések összességében és a KKK belső költségvetésének tételeiben végig azonosak. Következésképpen egy adott kiértékelés a KKK munkaprogjamján belül általában sok, vagy akár mindegyik költségvetési tételre kiterjed.

6.2. Nyomon követési rendszer

Éves szinten, a Közös Kutatóközpont átszervezéséről szóló bizottsági határoznak[23] megfelelően és az egyedi programokból (ezek nukleáris és nem nukleáris részeiből) eredő kötelezettségekkel összhangban a KKK irányítóbizottsága éves nyomon követéssel győződik meg a KKK munkaprogramjának a megvalósulásáról és a KKK éves jenlentéséhez hozzáfűzi megjegyzéseit. Ehhez megfelelő kapcsolatot tart fenn a cselekvések éves nyomon követésével.

6.3. Kiértékelés

Tevékenységeinek végeredményét és hatását a KKK éves szinten felméri, utólagos módszerrel, szakértői értékelési folyamat során. E felmérés eredményei egyenesen beépülnek a következő évi munkaprogram-tervezetbe. A tevékenységek ezen rendszeres felülvizsgálatakor használt mutatók és kritériumok közvetlenül kapcsolódnak a cselekvések végeredményéhez és a KKK saját főbb teljesítménymutatóihoz.

A KKK eddig kétévente végzett közvéleménykutatást a felhasználók elégedettségéről. Az új keretprogram keretében olyan rendszert kíván bevezetni, amely folyamatosan gyűjti a felhasználók visszajelzéseit, a cselekvések éves felülvizsgálatával összeköttetésben.

A Bizottságnak az értékelési tevékenységekre vonatkozó szabályaival és legjobb gyakorlataival összhangban félidős felülvizsgálat készül három és fél évvel a hétéves kutatási keretprogram kezdete után. Ezt az értékelést magas szintű külső szakértők végzik, a cselekvések éves felülvizsgálata során összegyűjtött, szerkesztett adatokra és más forrásokra, köztük a felhasználók elégedettségéről szóló közvéleménykutatásokra támaszkodva.

Végül a hétéves keretprogram végén utólagos értékelés készül.

6.3.1. Előzetes értékelés

Noha a KKK munkaprogramját évente aktualizálják, a kutatási folyamat hosszabb időszakokon ível át. A tevékenységek éves felülvizsgálata során tehát az előzetes jelentés vonásait is erősen magán viseli.

6.3.2. Időközi/utólagos értékelés alapján hozott intézkedések (korábbi hasonló tapasztalatokból levont tanulságok)

A múltbeli értékelések rámutattak a KKK által végrehajtott műveletek sajátosságaira, amelyek szükségessé teszik, hogy a KKK egyedi vonatkozásában új értelmezést kapjanak a Bizottság azon belső szabályai, amelyek az értékelést (azaz az eredményekről, a hatásosságról, a hatékonyságról, a mellékhatásokról, a fenntarthatóságról stb. készülő felmérést) érintik. Ezek a sajátosságok a következők:

12. Munkaprogramját a KKK körülbelül száz, a Bizottság politikáit támogató cselekvéssel valósítja meg.

13. Nincs olyan költséghatékonysági szabványmodell, amely a KKK tevékenységeinek működésére és értékelésére illene.

14. A KKK munkájának hatása az európai politikai döntéshozóknál jelentkezik, nem a tágan értelmezett európai társadalomban.

Ezenkívül a KKK nem elégedhet meg azzal, hogy tudományos szervezetként mérleget vonjon, ami pedig önmagában is kihívás. Mivel a KKK ötvözi a tudományos szervezetek és az európai bizottsági szervezeti egységek tulajdonságait, számára az igazi kihívás az, hogy tevékenységeinek hatását elsősorban a politikai döntéshozókon, másodsorban a tőlük függő politikákon mérje le.

A legutóbbi keretprogramból levont alapvető tanulságok alapján a KKK egyre inkább igyekszik a tevékenységeit úgy kialakítani, hogy értelmezhető értékelést lehessen róluk készíteni. A KKK végeredményének átfogó értékeléséhez ezenkívül az kell, hogy az egyes cselekvések értékelésének eredményeit egységbe foglalják. Következésképpen a KKK értékeléseit ma már támogató tevékenységek egészítik ki, amelyek szerkesztett adatokkal támasztják alá

- a döntéshozatallal összefüggő éves tervezési, végrehajtási és értékelési ciklust

- a többéves félidős és utólagos értékelést.

- Következésképpen a KKK kifejlesztette és bevezette a rendszeres cselekvési felülvizsgálatokat, amelyek a 2003. és 2004. évi egyedi cselekvéseinek végeredményét elemzik. A rendszeres cselekvési felülvizsgálat célkitűzései számosak:

- Pontosan meghatározott módszerek szerint értékeli a KKK cselekvéseit

- Támpontot ad a következő évi munkaprogram tervezéséhez

- Átfogó adatbázist hoz létre, amely a kötelező jelentések elkészítését könnyebbé teszi

- Félkvantitatív adatbázist épít fel, amely a KKK későbbi értékeléseinél hasznos lesz

- Testületi szintű mutatók kikövetkeztetését teszi lehetővé a különféle alsóbb szintek alapján, beleértve a cselekvések szintjét is.

A rendszeres cselekvési felülvizsgálati mechanizmus éves alapú és a továbbfejlesztése szerepel a mostani egyedi programban.

6.3.3. A jövőbeni értékelések módja és gyakorisága

A rendszeres cselekvési felülvizsgálat és a keretprogram végrehajtásának nyomon követése éves szinten történik. A felhasználók elégedettségéről jelenleg kétévente készül közvéleménykutatás. A jövőben folytonosabb eljárás bevezetésére kerülhet sor. Félidős értékelés a hetedik keretprogram kezdete után három és fél évvel készül. Utólagos értékelés a hetedik keretprogram végeztével lesz.

7. CSALÁS ELLENI INTÉZKEDÉSEK

Helyénvaló megfelelő intézkedéseket tenni a szabálytalanságok és a csalás megelőzésére, továbbá meg kell tenni a szükséges lépéseket az eltűnt, alaptalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszaszerzésére az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet, a költségvetési rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet és ennek esetleges jövőbeni módosításai, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet[24], az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelet[25] és az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1074/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[26] értelmében.

.

8. FORRÁSOK RÉSZLETEZÉSE

8.1. A javaslat célkitűzéseinek pénzügyi költségei

Kötelezettségvállalási előirányzatok millió euróban (három tizedesjegyig)

(A célkitűzések, a cselekvések és a végeredmények fejezeteit fel kell tüntetni) | 2007. év | 2008. év | 2009. év | 2010. év | 2011. év | Összesen |

Összköltség | Összköltség | Összköltség | Összköltség | Összköltség | Összköltség |

NUKLEÁRISHULLADÉK-KEZELÉS, KÖRNYEZETI HATÁS ÉS ALAPVETő ISMERETEK |

NUKLEÁRIS VÉDELEM |

NUKLEÁRIS BIZTONSÁG |

ÖSSZKÖLTSÉG | 101,533 | 104,581 | 107,750 | 110,948 | 114,265 | 539,077 |

8.2. Igazgatási kiadások

8.2.1. Humán erőforrás létszáma és típusa

Állások típusa | A cselekvés irányítására kijelölendő személyzet a meglévő és/vagy kiegészítő források alkalmazásával (állások száma/teljes munkaidős egyenérték) |

2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 |

Tisztviselők vagy ideiglenes alkalmazottak [27] (XX 01 01) | A*/adminisztrátor |

B*,C*/asszisztens |

Az XX 01 02 jogcímcsoportból finanszírozott személyzet[28] |

Az XX 01 04/05 jogcímcsoportból finanszírozott egyéb személyzet[29] | 1.944 | 1.944 | 1.944 | 1.944 | 1.944 |

ÖSSZESEN[30] | 1.944 | 1.944 | 1.944 | 1.944 | 1.944 |

Ez hű képet ad a KKK helyzetéről, hogy ugyanis a személyzet nagyrészt a KKK saját alkalmazottaiból áll és – a kutatási projekthez közvetlenül hozzárendelt személyzetet kivéve – egységes csoportként van kezelve a nukleáris és nem nukleáris tevékenységek során. Az igazgatási, technikai és támogató személyzet mindkét programban végezhet munkát egyazon napon és helyen.

A nukleáris személyzet aránya a keretprogram végrehajtási időszaka folyamán változhat, de 30 % körülinek kell maradnia.

A fenti személyzeti létszám fedezi a jogszabályban előírt állományt

8.2.2. Az intézkedésből származó feladatok leírása

A feladatok a nem nukleáris egyedi közvetlen kutatási programból erednek.

8.2.3. A (jogszabályban meghatározott) humán erőforrás forrásai

(Több forrás megjelölésénél kérjük az állások számát forrásonként megadni)

( A felváltásra vagy kiterjesztésre váró program irányítására jelenleg kijelölt állások

( Az n. évi éves politikai stratégiában/előzetes költségvetés-tervezetben már odaítélt állások

( Az éves politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet következő eljárása keretében igénylendő állások

( Az irányítási szolgálaton belül meglévő források felhasználásával áthelyezendő állások (belső áthelyezés)

( Az n. évben szükséges, de az éves politikai stratégiában/előzetes költségvetés-tervezetben az adott évre nem előirányzott állások

8.2.4 Egyéb, referenciaösszegen belüli igazgatási kiadások (XX 01 05 – Igazgatási kiadások)[31]

millió EUR (három tizedesjegyig)

Költségvetési tétel (szám és megnevezés) | 2007. év | 2008. év | 2009. év | 2010. év | 2011. év | ÖSSZESEN |

Jogszabályban meghatározott személyi állomány xx.01 05 01 | 132,100 | 137,665 | 142,206 | 145,659 | 141,128 | 698,758 |

Külső személyzet xx.01 05 02 | 23,520 | 30,809 | 32,971 | 34,418 | 19,830 | 141,548 |

Egyéb igazgatási kiadások xx.01 05 03 | 21,883 | 22,321 | 22,768 | 23,223 | 23,687 | 113,882 |

Teljes technikai és igazgatási segítségnyújtás | 177,503 | 190,795 | 197,945 | 203,300 | 184,645 | 954,188 |

8.2.5 A referenciaösszegbe nem beleszámított humánerőforrás-költségek és kapcsolódó költségek[32]

millió EUR (három tizedesjegyig)

A humán erőforrás típusa | 2007. év | 2008. év | 2009. év | 2010. év | 2011. év | ÖSSZESEN |

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak (08 0101 és) | 4,986 | 5,085 | 5,187 | 5,291 | 5,397 | 25,946 |

A(z) XX 01 02 jogcímcsoportból finanszírozott személyzet (kisegítő alkalmazottak, kihelyezett nemzeti szakértők, szerződéses alkalmazottak, stb.) |

Humánerőforrás-költségek és kapcsolódó költségek összesen (NINCS beleszámítva a referenciaösszegbe) | 4,986 | 5,085 | 5,187 | 5,291 | 5,397 | 25,946 |

Számítás- Igazgatási kiadások

Az igazgatási kiadások kiszámítása a következő feltevésre épül:

a költségvetés volt A. részébe tartozó tisztviselők száma a 2006. évi szinten marad.

a kiadásokat minden évben 2%-kal növelik a Fiche 1 REV-ben (a Bizottság szolgálatainak a pénzügyi tervvel kapcsolatos munkadokumentumában) előre jelzett infláció alapján,

- 08 000 € költség minden tisztviselőre és 70 000 € költség a külső személyzet egyes tagjaira (2004. évi összegek)

Számítás – Az XX 01 02 jogcímcsoportból finanszírozott személyzet

Adott esetben a 8.2.1. pontra kell hivatkozni.

8.2.6. A referenciaösszegbe nem beleszámított egyéb igazgatási kiadások[33] millió EUR (három tizedesjegyig) |

2007. év | 2008. év | 2009. év | 2010. év | 2011. év | ÖSSZESEN |

XX 01 02 11 01 – Kiküldetések | 0,036 | 0,036 | 0,037 | 0,038 | 0,038 | 0,185 |

XX 01 02 11 02 – Ülések és konferenciák | 0,001 | 0,001 | 0,001 | 0,001 | 0,001 | 0,005 |

XX 01 02 11 03 – Bizottságok[34] | 0,111 | 0,114 | 0,116 | 0,118 | 0,121 | 0,580 |

XX 01 02 11 04 – Tanulmányok és konzultációk |

XX 01 02 11 05-Információs rendszerek |

2 Összes egyéb irányítási kiadás (XX 01 02 11) |

3 Egyéb igazgatási jellegű kiadások (részletezve, a költségvetési tétel megadásával) |

A humánerőforrás-költségeken és kapcsolódó költségeken kívüli (a referenciaösszegbe NEM beleszámított) összes igazgatási kiadás | 0,148 | 0,151 | 0,154 | 0,157 | 0,160 | 0,770 |

Számítás- A referenciaösszegbe nem beleszámított egyéb igazgatási kiadások

A fenti számadatok a Kutatási Főigazgatóság 2006. évre vonatkozó igénylésein alapuló becslés, az infláció 2 %-os előrelátható éves mértéke szerinti növekedéssel számolva. (Fiche 1 REV)

A humán és igazgatási erőforrásra irányuló igényt az éves elosztási eljárás keretén belül az irányító főigazgatóságnak odaítélt keretösszeg fedezi. Az állások elosztása során figyelembe kell venni az állásoknak a szolgálatok közötti, a pénzügyi terv alapján történő esetleges újraelosztását.

[1] COM(2005) 119.

[2] COM(2005) 118.

[3] SEC(2005) 430.

[4] COM(2005) 387.

[5] Az (EK, Euratom) költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) pontja lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy közhatalmi feladatokkal bízzon meg végrehajtó hivatalokat. Azonban a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló 58/2003/EK tanácsi rendelet, valamint a 58/2003/EK bizottsági rendelet alkalmazásában a végrehajtó hivatalok pénzügyi szabályozásáról szóló 1653/2004/EK rendelet EK-rendeletek, ebből kifolyólag nem alkalmazhatók az Euratom területén. A Bizottság tervezi, hogy felkéri a Tanácsot arra, hogy terjessze ki e rendeletek hatályát az Euratom-Szerződésre.

[6] Lásd a Bizottság „nukleáris csomagra” irányuló, 2004. szeptember 8-i módosított javaslatának indokolását - COM(2004) 526.

[7] HL C […]., [ …]., […]. o.

[8] HL C […]., [ …]., […]. o.

[9] HL C […]., [ …]., […]. o.

[10] HL L 312., 1995.12.23., 1. o.

[11] HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

[12] HL L 136., 1999.5.31., 8. o.

[13] Nem differenciált előirányzatok, a továbbiakban: NDE.

[14] Az adatok a teljes Euratom keretprogram kiadásaira vonatkoznak - lásd COM(2005) 119.

[15] Olyan kiadás, amely nem tartozik az érintett xx cím xx 01 alcímébe.

[16] A kifizetési előirányzatok a 2011. és azutáni évekre vonatkoznak.

[17] Kiadások az xx cím xx 01 05 jogcímcsoportján belül.

[18] A kifizetési előirányzatok a 2011-es és az azutáni évekre vonatkoznak.

[19] Az xx 01 alcímbe tartozó, az xx 01 05 jogcímcsoportokon kívüli kiadások.

[20] A kifizetési előirányzatok a 2011-es és az azutáni évekre vonatkoznak.

[21] Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[22] A táblázatban szereplő számadatok csak a Közös Kutatóközpontért Felelős Főigazgatóság felősségi körébe tartozó közvetlen cselekvések létszámtervéből finanszírozott alkalmazottakra vonatkoznak. Következésképp ezek a számadatok nem tartalmazzák a működési költségvetéshez tartozó létszámtervben szereplő állásokat és a KKK létszámtervében szereplő állásokat - lásd a COM(2005) 440, 441, 442, 443, 444.

[23] HL L 107. 1996.4.30., 12. o. – 96/282/Euratom.

[24] HL L 312., 1995.12.23., 1. o.

[25] HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

[26] HL L 136., 1999.5.31., 8. o.

[27] Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg.

[28] Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg.

[29] Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg.

[30] A táblázatban szereplő számadatok csak a Közös Kutatóközpontért Felelős Főigazgatóság felősségi körébe tartozó közvetlen cselekvések létszámtervéből finanszírozott alkalmazottakra vonatkoznak. Következésképp ezek a számadatok nem tartalmazzák a működési költségvetéshez tartozó létszámtervben szereplő állásokat és a KKK létszámtervében szereplő állásokat - lásd a COM(2005) 440, 441, 442, 443, 444.

[31] Az adatok a teljes Euratom keretprogram kiadásaira vonatkoznak - lásd COM(2005) 119.

[32] Az adatok a teljes Euratom keretprogram kiadásaira vonatkoznak - lásd COM(2005) 119.

[33] Az adatok a teljes Euratom keretprogram kiadásaira vonatkoznak - lásd COM(2005) 119.

[34] Euratom Tudományos és Műszaki Bizottság.