52005DC0124

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 6.4.2005

COM(2005) 124 végleges

2005/0034 (CNS)

2005/0035 (CNS)

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

A 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó, „Biztonság és a szabadságjogok védelme” elnevezésű keretprogram létrehozásáról

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

a 2007-2013 közötti időszakra „A terrorizmus megelőzése, arra való felkészültség és következményeinek kezelése” elnevezésű, egyedi program létrehozásáról „Biztonság és a szabadságjogok védelme” elnevezésű általános program

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

A 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó, „Bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem” elnevezésű egyedi program létrehozásáról „Biztonság és a szabadságjogok védelme” elnevezésű általános program

(előterjesztő: a Bizottság) {SEC(2005) 436}

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

A 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó, „Biztonság és a szabadságjogok védelme” elnevezésű keretprogram létrehozásáról

A „Biztonság és a szabadságjogok védelme” elnevezésű keretprogram létrehozásáról szóló közlemény egy olyan összefüggő javaslatcsomag része, melynek célja, hogy a 2007-es pénzügyi tervben megfelelő támogatást biztosítson a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségnek. A három kulcsfontosságú célkitűzést, vagyis a szabadságot, a biztonságot és a jog érvényesülését párhuzamosan és azonos mértékben kívánják fejleszteni, ami a demokrácia, az alapvető jogok és szabadságok, valamint a jogállamiság elveire alapozott, kiegyensúlyozott megközelítést tesz lehetővé. E célkitűzések mindegyikét egy olyan keretprogrammal támogatják, amely valamennyi politikai területen biztosítja a szükséges koherenciát a vonatkozó intézkedések között, valamint egyértelműen összekapcsolja a politikai célkitűzéseket és a támogatásukhoz rendelkezésre álló forrásokat. Ezen túlmenően, e struktúra jelentősen egyszerűsíti és racionalizálja a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel kapcsolatos már meglévő pénzügyi támogatást, ezáltal a prioritások rugalmasabb meghatározását, valamint általában véve nagyobb átláthatóságot tesz lehetővé.

1. BEVEZETÉS

A 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi terv meghatározására vonatkozó stratégiai irányvonalak megállapításáról szóló közleményeiben[1] a Bizottság már hangsúlyozta a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség továbbfejlesztésének megfelelő – az „Európai polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése” elnevezésű új fejezetbe bevezetendő – pénzügyi forrásokkal történő támogatására irányuló célkitűzését. Az Európai Tanács által meghatározott célkitűzésekkel összhangban a javasolt „Biztonság és a szabadságjogok védelme” elnevezésű kertprogram megválaszolná a fenti kihívásokat.

A szabadság csak a jog által biztosított személyes biztonság keretében élvezhető. A polgárok szabadságai és jogai csak úgy garantálhatók, ha azokat kellőképpen védelmezik az olyan bűncselekményekkel szemben, melyek nemcsak az egyének szabadságát és jogait, hanem a demokratikus társadalmat és a jogállamiságot is veszélyeztetik.

Míg a tagállamok felelősséget vállalnak azért, hogy a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben mindenkinek biztosítják a szabadságot és biztonságot, az európai intézményeknek is hozzá kell járulniuk a polgárok biztonságát nap mint nap fenyegető veszélyek leküzdéséhez. A polgárok életének és tulajdonának védelmezése egy olyan alapvető feladat, amely biztosítja a közhatalom és a közpolitika legitimitását, ugyanakkor a polgárok azt is elvárják, hogy az egészségüket és biztonságukat fenyegető veszélyekkel európai szinten szálljanak szembe. Ezen túlmenően, egy határok nélküli Európában különösen nagy az Uniónak a szabadság biztosítása iránti felelőssége.

A terrorizmus és a bűncselekmények egyéb formái az Unió minden egyes polgárát fenyegetik. A terrorcselekmények nem csak azt az adott országot érintik, ahol elkövetik őket, hanem az Európai Unió egészét, hiszen azok az Unió alapját képező értékeket támadják. Bár a szervezett bűnözést és a terrorizmust már régóta az európai biztonságot fenyegető legfontosabb veszélynek tekintik (például a 2003. december 12-i európai biztonsági stratégiában), az Unió felelőssége kiterjed az általában vett bűnözés megakadályozására, illetve az ellene való küzdelemnek a fejlesztésére is. Az Európai Uniót létrehozó Szerződés 29. cikke egyértelmű küldetésként határozza meg az Unió számára, hogy a tagállamok rendőri szerveinek, vámhatóságainak és egyéb, hatáskörrel rendelkező hatóságainak szorosabb együttműködése által, a szervezett vagy egyéb bűnözés, így különösen a terrorizmus, az emberkereskedelem és a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények, a tiltott kábítószer-kereskedelem és a tiltott fegyverkereskedelem, a korrupció és a csalás megelőzésével és az ezek elleni küzdelemmel biztosítsa a polgárok magas szintű biztonságát.

Miután megállapították, hogy e politikai területen számos intézkedésre van szükség, olyan folyamat indult el, melyben az Unió szerepe egyre nőtt. Az ún. bécsi cselekvési terv[2] keretében elvégzett munka, valamint az 1999-es tamperei Európai Tanács által meghatározott irányvonalak eredményesnek bizonyultak. Míg korábban, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozásának fázisában az Unió a szerény pénzügyi támogatásban részesített jogalkotási tevékenységre koncentrált, e téren folytatott munkájának most olyan fázisba kell lépnie, melyben inkább a működési kérdések vannak túlsúlyban. A biztonsági kérdések megoldása – különös tekintettel a terrorveszélyekre – egyre sürgetőbbé vált, ez pedig sokkal átfogóbb és sokkal inkább működési szemléletű megközelítést tesz szükségessé.

A 2004. novemberi Európai Tanács által elfogadott hágai program alapján, és tekintettel az Európai Alkotmányt létrehozó szerződésre, európai szinten tovább kell erősíteni és ki kell terjeszteni a terrorizmus és a bűnözés egyéb formáinak megelőzését, illetve az ellenük való küzdelmet . Ennek magában kell foglalnia a tagállamok erőfeszítéseinek megerősítését és egyszerűsítését, nagyobb hangsúlyt fektetve a jogalkotási és politikai intézkedések alapos alkalmazására. Az e téren nyújtott támogatások európai hozzáadott értékét különösen úgy lehet elérni, ha az Unió katalizátorként működik: az EU által finanszírozott együttműködés tudatosítja az emberekben a közös kihívásokat, veszélyeket, valamint a tagállamok által osztott közös kérdéseket és értékeket, ezáltal elősegíti e hagyományosan a nemzeti szuverenitáshoz nagyon közel álló területekre vonatkozó közös megközelítések kidolgozását. Ezen túlmenően, a pénzügyi támogatás oly módon biztosíthatja a hatáskörök méltányos megosztását a tagállamok között, hogy általa erősödik a tagállamok közötti kölcsönös szolidaritás, valamint a páneurópai szemléletből fakadóan általánosan javul az ár-érték arány.

2. A JAVASOLT „BIZTONSÁG ÉS A SZABADSÁGJOGOK VÉDELME” ELNEVEZÉSű KERETPROGRAM

2.1. A program célkitűzései és szerkezete

A fent vázolt kihívások megválaszolására a Bizottság egy „Biztonság és a szabadságjogok védelme” elnevezésű keretprogram létrehozását javasolja. A keretprogram fő célkitűzése, hogy „hatékony operatív együttműködést biztosítson a terrorizmus – beleértve annak következményeit is –, valamint a szervezett bűnözés és általában véve a bűnözés elleni küzdelemben, hogy európai szinten támogassa a hírszerzést, és hogy megerősítse a bűnözés és terrorizmus megelőzését egy biztonságos és a jogállamiságon alapuló társadalom elősegítése érdekében”.

A Hágai program, valamint a biztonság területét érintő jövőbeni szükségletek elemzése alapján a Bizottság megállapította, hogy a keretprogramban különösen az alábbi egyedi célkitűzéseket kell követni:

- Először is, a pénzügyi támogatások biztosítása által továbbra is támogatni és fejleszteni kell a bűnüldöző hatóságok, egyéb nemzeti hatóságok, valamint a kapcsolódó uniós szervek közötti koordinációt, együttműködést és kölcsönös megértést. Ezen alapvető tevékenységeken belül külön figyelmet kell fordítani az információkhoz történő hatékonyabb hozzáférhetőségre, azok cseréjére és kezelésére, a bűnüldözéssel kapcsolatos hírszerzésre, valamint ezeket megfelelő, alapos és átlátható adatvédelmi intézkedésekkel kell kiegészíteni. Ez valamennyi tagállamban javítja a bűnüldözés minőségét és hatékonyságát. Ugyancsak fontos tényező a már elfogadott és jövőbeni közösségi politikai és jogalkotási intézkedések, valamint alkalmazásuk és hatékonyságuk értékelése.

- Másodszor, nagyobb hangsúlyt kell fektetni a magán- és közszféra közötti együttműködés, valamint a bűnmegelőzési stratégiák, statisztikák és kriminológia, illetve az áldozat- és tanúvédelem elősegítésére és fejlesztésére. E tekintetben kulcsfontosságú követelménynek tekintendő a magán- és közszféra szereplői (pl. bűnüldöző hatóságok, igazgatás, üzleti szféra, valamint az áldozatokkal kapcsolatos szervezetek) közötti konstruktív párbeszéd, valamint egy szilárd statisztikai alap megteremtése, illetve a kriminológiai jelenség jobb megértésének elősegítése. A bűnözés különböző formáira való átfogó, megfelelő és kiegyensúlyozott reagálás biztosítása érdekében a bűnüldözésnek hosszú távon valamennyi tagállamban horizontális területté, vagyis egyéb politikák kialakításának és végrehajtásának integrált elemévé kell válnia.

- Harmadszor pedig, egyre nagyobb szükség van arra, hogy a tagállamok összehangolják a lehetséges és tényleges terrorveszélyekre vonatkozó felkészültségre, válság- és következménykezelésre vonatkozó szemléletüket. A felkészültséggel kapcsolatban a programnak különösen az a célja, hogy előmozdítsa, támogassa és értékelje a létfontosságú infrastruktúra védelmével kapcsolatos know-how, tapasztalatok és szabványok cseréjét, különösen kockázat- és szükségletértékelésekkel, valamint közös biztonsági szabványok kidolgozásával. A válság- és következménykezeléssel kapcsolatban a program célja olyan hatékony és egységes uniós válságkezelési szabályok kifejlesztése, végrehajtása és előmozdítása, melyek azonnali és hatékony információcserét és együttműködést biztosítanak a bűnüldöző, biztonsági és polgári védelmi szervek között.

E célkitűzéseknek a szerződésekben különböző jogalapjaik vannak. Egyfelől, a bűnüldözés, rendőrségi együttműködés és bűnmegelőzés kérdéseit általánosságban véve az Európai Uniót létrehozó szerződés VI. címe (29-42. cikkek) tárgyalja, másrészt, a terrortámadásokra való felkészültség, illetve azok következményeinek kezelése a polgárvédelmi intézkedéseket kiegészítő egyedi ágnak tekintendő, amellyel az Európai Közösséget létrehozó szerződés (3. cikke (1) bekezdésének u) pontja) foglalkozik. Ezen alapvetően különböző jogi rendszerekből fakadóan a keretprogramnak két jogi eszközből kell állnia.

Az első jogi eszköz a bűnmegelőzés, illetve a bűnözés elleni küzdelem kérdéseit öleli fel, és alapja az Európai Uniót létrehozó szerződés 30. cikke, valamint 34. cikke (2) bekezdésének c) pontja. E program középpontjában három tematikus terület áll: bűnüldözés, bűnmegelőzés és kriminológia, valamint az áldozat- és tanúvédelem. A második jogi eszköz a terrortámadások megelőzését, azokra való felkészültséget és következményeik kezelését foglalja magában, és alapja az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 308. cikke.[3]

A Bizottság e témákkal kapcsolatban nemrégiben részletes stratégiákat és javaslatokat terjesztett elő. Különösen a Bizottság alábbi négy közleménye érdemel említést: terrorizmusról szóló, 2004. október 20-i közleménye[4], a terrorista bűncselekményekkel kapcsolatos információcseréről és együttműködésről[5], az EU-ban a rendőrségi és vámügyi együttműködés megerősítéséről[6], valamint a bűnüldözési ügynökségek információhoz való hozzáférésének növeléséről[7] szóló közlemények. A kapcsolódó témákkal kapcsolatban a Bizottság különféle szakértői találkozókon a szakértők és tagállamok tanácsát is kikérte, és e konzultációkat a jövőben is folytatja.

2.2. Európai hozzáadott-érték

A Biztonság és a szabadságjogok védelme elnevezésű keretprogram katalizátorként erősíti az e téren végrehajtott tagállami intézkedéseket, és növeli azok értékét: az EU által finanszírozott együttműködés hozzájárul a tagállamok által közösen osztott törekvések és értékek tudatosításához, ezáltal közös szemléletek – beleértve az e területekkel kapcsolatos jogalkotást is – segíti elő. Ezt az elfogadott uniós politikai célkitűzések végrehajtásával, nemzeti politikákban történő megvalósításuk ösztönzésével, az uniós joganyag átültetésének, valamint Európa-szerte egységes módon történő alkalmazásának támogatásával, együttműködési és koordinációs mechanizmusok előmozdításával, valamint a köz- és magánszféra közötti együttműködés fejlesztésével kívánják elérni.

A keretprogram valamennyi területét közös értékelési szempontrendszer alapján értékelik annak megállapítására, hogy mekkora az uniós hozzáadott érték a biztonságos társadalom érdekében elérni kívánt hatás típusának vonatkozásában. E szempontok között található például:

- kizárólag azon tevékenységek támogatása, amelyekre az Európai Unió célkitűzéseinek, az uniós joganyagnak, valamint az Európai Unió végrehajtási mechanizmusainak közösségi szintű fenntartásához van szükség;

- a nemzeti szinten finanszírozott tevékenységeket kiegészítő tevékenységek támogatása;

- a tagállamok közötti, közösségi szintű, szinergiahatást keltő és méretgazdaságosságot eredményező cserék megerősítése;

- a tagállamok képviselőinek és egyéb érintett piaci szereplők aktív bevonása a program végrehajtásába, a már létező tevékenységek ily módon történő kiegészítésében rejlő előnyök maximális kiaknázása érdekében.

2.3. Egyéb eszközökkel és politikai intézkedésekkel való kiegészítő jelleg

Az együttműködési hatások kihasználása céljából a keretprogram kiegészíti a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben működő hivatalok tevékenységeit. Az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) egyre nagyobb szerepet játszik a bűnözés – beleértve a terrorizmust is – megelőzésében, felderítésében és nyomozásában. Lehetséges, hogy a közeljövőben az Europolt a közösségi költségvetésből finanszírozzák. A Bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem programhoz tartozó, transznacionális és nemzeti projekteknek – összhangban a keretprogram két eszközéhez tartozó éves munkaprogrammal, valamint az európai hozzáadott értéket célzó általános odaítélési szempontokkal – meg kell erősíteniük és ki kell egészíteniük az Europol tevékenységeit, ahelyett, hogy átfednék azokat. Magától értetődik, hogy a keretprogram alapján hozott bizottsági intézkedések teljes mértében tiszteletben tartják az Europol hatáskörét. Hasonló elveket alkalmaznak – a jövőben várhatóan a közösségi költségvetésből finanszírozott – Európai Rendőrakadémia (CEPOL) tevékenységeire vonatkozóan e program keretében tervezett képzési intézkedésekre.

Biztosítják továbbá az egyéb közösségi programokkal való teljes kiegészítő jelleget. A jövőbeni 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogram a biztonsági kutatás széleskörű támogatását teszi lehetővé, beleértve olyan tematikus területeket is, mint például a bűnüldözés, a terrorizmus vagy szervezett bűnözés megelőzése, a magánélet és a létfontosságú infrastruktúra védelme. Bár a 7. kutatási és fejlesztési keretprogramhoz tartozó biztonságkutatási projektek középpontjában a technológiák állnak (az alapvető kutatástól a kísérleti kutatásig), e projektek az ún. „soft” (például a társadalmi-gazdasági kérdésekkel kapcsolatos) kutatásra is kiterjednek. Ezzel szemben a Biztonság és a szabadságjogok védelme elnevezésű keretprogram középpontjában az olyan kérdésekkel kapcsolatos egyedi, célorientált tanulmányok finanszírozása áll, mint például a közösségi politikák támogatása, akárcsak az ilyen célú technológiák alkalmazásának, megvalósításának és kiigazításának finanszírozása. Az egyedi és konkrét politikai projektek megvalósításához bizonyos esetekben rövid távon konkrét válaszokat kell adni az egyedi szükségletekre. Ezért a Biztonság és a szabadságjogok védelme elnevezésű keretprogram korlátozott számú olyan tevékenységet finanszíroz, melyek célja konkrét politikai projektek – beleértve a kutatást is – megvalósítása. A bűnözéssel kapcsolatos statisztikát a tagállamokkal együttműködésben fejlesztik ki, szükség esetén a közösségi statisztikai program felhasználásával.

A vészhelyzetekben történő segítségnyújtás tekintetében – a súlyos vészhelyzetekre való közös reagálás lehetővé tétele érdekében – a Bizottság javaslatot tett egy szolidaritási alapra, valamint egy súlyos veszélyhelyzetekben alkalmazandó gyorsreagálási és felkészültségi eszközre[8]. Mindkét eszköz alkalmazási köre magában foglalja az azonnali reagálást (például erőforrások bevetése egy katasztrófa elháritására), pénzügyi támogatást a válságok következményeként kialakuló vészhelyzetekkel való megbirkózásra, valamint – korlátozott mértékben – a gyorsreagálásra való általános felkészülést . Míg ezek az új eszközök általában vett súlyos vészhelyzetek esetén nyújtanak közösségi finanszírozást, a „Biztonság és a szabadságjogok védelmezése” elnevezésű keretprogram egyedi ágának meghatározott célja a terrorveszélyek megelőzése, az azokra való felkészültség, valamint következményeik kezelése.

A terrorizmus terén olyan biztonsági rendszerre és szakértelemre van szükség, mely túlmutat az általános biztonsági és polgárvédelmi koncepciókon. Az infrastruktúra terrortámadások általi sebezhetőségét például az általános biztonsági szabályok mellett kifejlesztett egyedi biztonsági feltételek és előírások alapján kell felmérni. E gondolatmenetet követve, A terrorizmus megelőzése, arra való felkészültség és következményeinek kezelése elnevezésű program középpontjában a veszély- és kockázatértékelések állnak, melyek egyrészt azt elemzik, hogy mivel kell kiegészíteni az általános biztonsági mechanizmust a létfontosságú infrastruktúra terrortámadásokkal szembeni hatékony védelméhez, másrészt egyedi készenléti terveket dolgoznak ki.[9] Korlátozott mértékben a program olyan újszerű intézkedések támogatását is lehetővé teszi, melyek átültethetők közösségi szintre. Az viszont főként a tagállamok felelőssége, hogy infrastruktúrájuk biztonságát a felismert szükségletek szerint növeljék; ezt szükség esetén a strukturális alapokból, vagy egyes ágazati programokból (pl. a közlekedés, energia, közegészségügy vagy környezetvédelem terén) támogatják. A terrorizmus megelőzése, arra való felkészültség és következményeinek kezelése elnevezésű program egyedi célkitűzései és az ilyen közösségi finanszírozási mechanizmusok között nincs átfedés.

A keretprogram és a hozzá tartozó két eszköz célja inkább a belső biztonság fejlesztése. A pénzügyi keret javasolt szerkezetével összhangban, a külső dimenziót nem tüntetik fel a Biztonság és a szabadságjogok védelme elnevezésű keretprogramban. A javasolt pénzügyi keret 4. fejezetében kellőképpen figyelembe veszik a Bizottság által 2004 szeptemberében előterjesztett külső segélyeszközök végrehajtásán keresztül a harmadik országokkal történő együttműködést. A külső és belső biztonság közötti kapcsolatot belefoglalják a keretprogram alapján javasolt két eszközbe, például azáltal, hogy lehetővé teszik harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek projektben történő részvételét.

3. RACIONALIZÁLÁS ÉS EGYSZERűSÍTÉS

3.1. A meglévő eszközök felhasználása

Az EU által az elmúlt években e területeken támogatott intézkedések értékelései teljes mértékben elismerik ezen intézkedések folytatásának szükségességét, mivel azok egyedi és valós problémákat igyekeznek megoldani, és – az e területeken kidolgozás alatt álló nemzeti intézkedéseket kiegészítve – hozzájárulnak e problémák pozitív megközelítéséhez. Ezek az értékelések viszont számos olyan gyenge pontot is beazonosítottak, melyekkel – a még eredményesebb közösségi intézkedések érdekében – szembe kell nézni. A jelenlegi – szerény költségvetési tételekkel vagy ad-hoc finanszírozással, korlátozott időtartammal és az átfogó koherencia hiányával jellemezhető – helyzet nem teszi lehetővé, hogy az Unió intézkedései elég hatékonyak legyenek a célkitűzések eléréséhez, valamint a már meglévő humán és pénzügyi erőforrások maximális felhasználásához. Mivel e programokat teljesen külön hajtják végre, azok nem használják ki maximálisan a valós szinergiákat, és esetleg szükségtelen átfedéseket okozhatnak. Végül, a lehető legjobb eredmények eléréséhez át kell értékelni a célkitűzéseket, a támogatástípusokat és minden egyes program hatókörét.

A keretprogram felhasználja az e területeken már alkalmazott intézkedésekből levont tanulságokat, különösen a már meglévő, a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködési keretprogramból (AGIS)[10], valamint az azt megelőző programokból nyert tapasztalatokat. Bár az AGIS program mélyreható értékelése még folyamatban van, elmondható, hogy e program rendkívül hasznosnak bizonyult és nagy mértékben hozzájárult a nemzeti hatóságok és intézmények közötti kölcsönös megértés fejlesztéséhez. Mindazonáltal az új pénzügyi terv, a hágai program és az Európai Alkotmány létrehozásáról szóló szerződés alkalmat szolgáltatott a vonatkozó pénzügyi programok stratégiai átgondolására. Ennek megfelelően, a Bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem elnevezésű program 2007-től kezdődően az AGIS program helyébe lép.

A megelőzés, felkészültség és következménykezelés ág tekintetében a közeljövőben előkészítő intézkedéseket tesznek egy, a terrorizmus elleni küzdelemről szóló kísérleti projekt keretében. A kísérleti projekt várhatóan 2005-ben kezdődik, és célja többek között a terrortámadások, különösen a határokon átnyúló hatású támadások megelőzésével, azokra való felkészültséggel és a reagálással kapcsolatos kommunikáció fejlesztése a nemzeti hatóságok között, a közszereplők kapacitásának fejlesztése és technológiai felszereltségének megerősítése, valamint a köz- és magánszféra közötti biztonsági párbeszéd előmozdítása. A terrorizmus megelőzése, arra való felkészültség és következményeinek kezelése elnevezésű jövőbeni program jelentősen továbbfejleszti ezt az előkészítő intézkedést.

3.2. Közös irányítási rendelkezések

A keretprogram létrehozásának célja e téren az, hogy pénzügyi, jogi és irányítási tekintetben egyaránt egyszerűsítse és racionalizálja a keretet, korszerűsítse a költségvetési struktúrát, növelje a programok közötti koherenciát és következetességet, valamint elkerülje az erőfeszítések egymást átfedő megkettőzését. A végrehajtási mechanizmus tekintetében a két egyedi programot közös tulajdonságok alapján állítják össze: mindkettőt a Bizottság irányítja (elvileg közvetlen központosított irányítás), a Bizottság munkáját egy komitológiai bizottság segíti, valamint összehangolják az intézkedéstípusokat (bizottsági, transznacionális és nemzeti projektek) és a támogathatósági szempontokat.

Míg a két egyedi programot központilag irányítják, nincs kizárva, hogy egy későbbi fázisban közvetett központi irányítást alkalmaznak.[11] Alternatív végrehajtási mechanizmusokat, mint például a megosztott irányítás, is alaposan megvizsgáltak, de ezek a viszonylag alacsony összegek következtében nem bizonyultak költséghatékonynak. A két ág egyetlen struktúrába történő egyesítése következtében az eljárások összehangolása és egységesítése további racionalizálást tesz lehetővé. A felügyeleti és értékelési eljárások racionalizálása például jobb eredményekhez vezet, és elősegíti a bevált gyakorlatok átadását.

Megfelelő mértékben közös tulajdonságokat fejlesztettek ki a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre vonatkozó két másik keretprogrammal ( Alapvető jogok és igazságszolgáltatás , valamint Szolidaritás és a migrációs hullámok kezelése ). A három keretprogram együtt következetes „intézkedéscsomagot” alkot.

Összességében elmondható, hogy a fent vázolt jelenlegi helyzettel összevetve az új keretprogram fontos előrelépést jelent az egyszerűsítés, az intézkedés alkalmazási köre, valamint a rugalmasság tekintetében. Többek között például az alábbi előnyöket kínálja:

- A keretprogram a bűnüldözéssel és tágabb értelemben vett bűnmegelőzéssel kapcsolatos valamennyi tevékenységet összekapcsolja, beleértve a rendőri tevékenységet, a hírszerzést, speciális bűnmegelőzési módszereket (crime proofing), a tudatosító tevékenységet, az áldozat- és tanúvédelmet, a felkészültséget, valamint a következménykezelést (hasonlóképpen, a polgári és büntetőügyekkel, valamint az alapvető jogokkal kapcsolatos igazságügyi tevékenységeket az Alapvető jogok és igazságszolgáltatás elnevezésű keretprogram kapcsolja össze);

- Ez lehetővé teszi az erőforrások összpontosítását, a költségvetési tételek csökkentését, fokozott átláthatóságot, valamint a végrehajtott intézkedések hozzáadott értékének hatékonyabb értékelését;

- Az e terület finanszírozásának feltételeit és szabályait teljesen összehangolják, ezáltal nő a költséghatékonyság, átláthatóság, a felhasználóbarát alkalmazás, valamint könnyebbé válik a prioritások meghatározása, illetve értékelése;

- Lehetőség nyílik az Unión belüli olyan újszerű projektek támogatására, melyeket valószínűleg közösségi szinten is át lehet venni, így kiegyenlítő hatást biztosítanak; a tagállamoknak lehetőségük nyílik továbbá arra, hogy a nemzeti projektekre vonatkozólag kifejezzék bizonyos prioritásaikat;

- A keretprogram egyértelművé teszi és egyszerűsíti a közösségi projektek finanszírozására és a társfinanszírozásra vonatkozó feltételeket és szabályokat (pl. a transznacionális projektek esetében kevesebb partnerre lesz szükség);

- A keretprogram egyszerűsíti a komitológiai rendelkezéseket, és azokat egyéb közösségi programokkal hangolja össze;

- A keretprogram megerősíti és egyértelművé teszik a Közösség pénzügyi érdekeinek felügyeletével és védelmével kapcsolatos szabályokat;

- Különösen a terrortámadásokra való felkészültségről és azok következményeinek kezeléséről szóló keretprogramot erősítik meg jelentősen.

Végül pedig a keretprogram kidolgozása során figyelembe vették az Európai Alkotmányt létrehozó szerződést is. Az Alkotmány eltávolítja a jelenlegi szerződések pillér-szerkezetéből fakadó jogi súrlódásokat, valamint egyértelművé teszi és megerősíti a bűnmegelőzés (III-272. cikk), a bűnüldözési együttműködés (III-275. cikk) és a polgári védelem (III-284. cikk) terén hozott intézkedések jogalapját, hogy további szinergiahatásokat tegyen lehetővé, többek között az érintett hatóságokkal. Az Alkotmány hatályba lépése után viszont nem lesz szükség a Biztonság és a szabadságjogok védelmezése elnevezésű keretprogram két jogi eszközének jelentős változtatásaira.

4. PÉNZÜGYI FORRÁSOK

A Biztonság és a szabadságjogok védelmezése elnevezésű keretprogramra a 2007-2013 közötti időszakra előirányzott teljes összeg 745 millió euro (jelenlegi árakon). E kereten belül 597,6 millió eurót irányoznak elő a Bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem elnevezésű programra, 137,4 millió eurót pedig A terrorizmus megelőzése, arra való felkészültség és következményeinek kezelése elnevezésű programra. A referenciaösszegen belül 10 millió euro adminisztratív kiadásokra került hozzáadásra.

Emellett az Europol részére a 2007-2013-as időszakra 554,4 millió eurót irányoznak elő, míg a CEPOL-nak ugyanerre az időszakra 64,4 millió eurót.

Ezeket az összegeket a fentiek szerint beazonosított szükségletek alapján becsülték meg. Lehetőség szerint figyelembe vették a biztonsági kérdéseket érintő már meglévő intézkedésekből és programokból levont tanulságokat. Mivel a pénzügyileg támogatandó tevékenységek nagy része európai összefüggésben viszonylag új területeket érint, meglehetőségen óvatos megközelítést alkalmaztak. Különösen a nemzeti projektek esetében, a programok igen szerény kezdeti finanszírozással indulnak el. Ahhoz, hogy az illetékes nemzeti szerveknek elegendő időt biztosítsanak az újszerű nemzeti projektek előterjesztésének előkészítésére, javasolják, hogy a pénzügyi források jelentős részét a programidőszak második felére csoportosítsák. A 2010-re ütemezett félidős felülvizsgálatot követően az újszerű nemzeti projektek aránya jelentősen növelhető. Mindenesetre a strukturális alapok keretében hozott kapcsolódó intézkedésekkel összevetve a becsült összegek viszonylag alacsonyak. Ezért a kapacitásfejlesztés támogatása csak korlátozott mértékben lehetséges. Ahol a nagyfokú kapacitásfejlesztéssel vagy infrastruktúrával kapcsolatban szükségletek merülnek fel, előfordulhat, hogy a kohézió, vidékfejlesztés, illetve kutatás és technológiai fejlesztés céljából létrehozott „általános” alapokat kell igénybe venni.

5. Következtetések

Az új pénzügyi terv, a biztonság, a szabadság és a jog EU-ban való érvényesülésének megerősítésére létrehozott hágai program, valamint az Európai Alkotmányt létrehozó szerződés közeljövőben történő ratifikációja a belső biztonság területe jelenlegi jogi és pénzügyi keretének átszervezését eredményezi.

A javasolt keretprogram korszerűsíti, egyszerűsíti és racionalizálja a biztonság területén alkalmazott pénzügyi támogatásokat. Lehetővé teszi, hogy az Unió megtegye a szükséges lépéseket a polgárok jogainak és szabadságjogainak a terrorizmussal és a bűnözés egyéb formáival szemben történő hatékony védelmezésére. A keretprogram két olyan összehangolt, egymást kiegészítő jogi eszközből áll, melyek biztosítják a szilárd jogi és pénzügyi keretet, valamint a jövőbeni új kihívásokkal való megbirkózáshoz szükséges rugalmasságot. Az Alapvető jogok és igazságszolgáltatás , valamint Szolidaritás és a migrációs hullámok kezelése keretprogramokkal együtt e keretprogram megfelelő alapot képez az Unió, mint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség fenntartásához és fejlesztéséhez.

MELLÉKLET

A 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó, „Biztonság és a szabadságjogok védelme” elnevezésű keretprogram létrehozásáról

A szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség terén működő hivatalokkal és más eszközökkel való kiegészítő jelleg

A pénzügyi terv keretében számos kiegészítő eszközt helyeznek kilátásba, hozzájárulva ezáltal a jog érvényesülése. a szabadság és a biztonság terén kitűzött politikai célok eléréséhez:

- A Bizottság által e téren jelenleg irányított számos költségvetési tételt felváltó keretprogramok;

- Az ügynökségek, valamint közösségi és uniós szervek közösségi finanszírozása;

- A vonatkozó nagyméretű információs rendszerek fejlesztése és irányítása.

Az új pénzügyi terv a fenti keretprogram területéhez kapcsolódó alábbi ügynökségeket vagy szerveket öleli fel:

- Az Európai Rendőrakadémia (CEPOL) , mely egy 2004. október 1-jén benyújtott, tanácsi határozatra irányuló javaslat (COM(2004) 623 végleges) alapján várhatóan az Európai Unió szervévé válik. Az Európai Rendőrakadémiát jelenleg a tagállamok kormányai finanszírozzák.

- Az Alkotmány hatályba lépésekor a Bizottság lépéseket tesz a jelenleg kormányközi szinten működő Európai Rendőrségi Hivatal, az Europol közösségi finanszírozású európai uniós szervvé történő átminősítésére.

A fenti tényezőkből kifolyólag a fenti közösségi ügynökségekre költségvetési forrásai nem szerepelnek a keretprogramokban.

Mindamellett, a „Szabadság, biztonság és igazságügy”-i politikára szánt kiadások részeként viszont fel kell tüntetni azokat a jövőbeni közösségi pénzügyi keret 3. fejezetében.

INDOKOLÁS

1. KONTEXTUS

A 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi terv előkészítését – a politikai célkitűzések, valamint a megvalósításukra elkülönített összegek közötti következetesség biztosítása érdekében – kezdettől fogva politikaközpontú szemlélet irányította. Ebben az összefüggésben, az elkövetkező években az Európai Unió egyik legfőbb prioritása a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozása, amit jelentősen megnövelt pénzügyi eszközökkel kíván támogatni. „ Közös jövőnk építése: A kibővített Európai Unió politikai kihívásai és költségvetési eszközei 2007-2013 ”[12], valamint “ A 2007-2013 közötti időszakra szóló pénzügyi terv “[13] című közleményeiben a Bizottság hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a nagyobb fokú egyszerűség felé történő jelentős előrelépés érdekében felül kell vizsgálni a következő pénzügyi terv jogi eszközeit. Azáltal, hogy javaslatait három általános és politikaközpontú program („Szolidaritás és a migrációs hullámok kezelése”, „Alapvető jogok és igazságszolgáltatás”, „Biztonság és a szabadságjogok védelme”) köré rendezte, a Bizottság világos keretet állított fel a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése hármas célkitűzést szolgáló közösségi pénzügyi támogatások fejlesztésére.

2. AZ INTÉZKEDÉS INDOKLÁSA

2.1. A probléma elemzése

Az Európai Unió szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségként történő fenntartására és fejlesztésére irányuló célkitűzése keretében az Unió kötelezettséget vállal aziránt, hogy a polgárok biztonságának magas szintjét biztosítja a terrorizmus megelőzését, illetve a terrorizmus elleni küzdelmet célzó intézkedések kidolgozása által. Miután megállapították, hogy e politikai területen számos intézkedésre van szükség, olyan folyamat indult el, amelyben az Unió szerepe egyre nőtt. A bűnüldözés terén hozott különféle intézkedések mellett meg kell erősíteni a megelőzésre, felkészültségre, valamint a következmények kezelésére irányuló igyekezeteket.

A terrorizmus elleni szolidaritásról szóló, 2004. március 25-i nyilatkozatában az Európai Tanács úgy vélte, hogy további intézkedésre van szükség az Unió és tagállamai azon képességének megerősítéséhez, hogy feldolgozzák a terrortámadások következményeit, és enyhítsék e támadások civil lakosságra gyakorolt hatását. A terrorizmus elleni küzdelemről szóló, 2004. júniusi következtetéseiben az Európai Tanács felkérte a Tanácsot és a Bizottságot, hogy „mérjék fel a tagállamoknak a terrortámadások megelőzésével és kezelésével kapcsolatos képességeit, illetve, hogy azonosítsák be a legjobb gyakorlatokat és tegyenek javaslatot a szükséges intézkedésekre. Fokozni kell a polgári védelemre vonatkozó jelenlegi együttműködést, tükrözve a tagállamok azon szándékát, hogy szolidaritásukat fejezzék ki egy tagállamban elkövetett terrortámadás vagy a külföldön élő uniós polgárokat érő támadás esetén”. E munkát jelenleg a közösségi polgári védelmi mechanizmus keretében folytatják, amelynek középpontjában különösen a polgári védelem vonatkozásai állnak, és amely a súlyos vészhelyzetek – függetlenül azok jellegétől – közvetlen következményeit igyekszik megválaszolni.

Válaszként a Bizottság 2004. október 20-án három közleményt fogadott el a terrortámadások megelőzéséről, azokra való felkészültségről és azok megválaszolásáról, a terrorizmus elleni küzdelemben a felkészültségről és a következménykezelésről, valamint a létfontosságú infrastruktúra védelméről.

A Tanács a terrortámadások megelőzéséről, azokra való felkészültségről és azok megválaszolásáról szóló, 2004. december 2-án elfogadott következtetéseiben – beleértve a terrorveszélyek és terrortámadások következményeiről szóló EU szolidaritási programot is – utalást tett e közleményekre. Az EU szolidaritási program az előző CBRN (vegyi, biológiai, radioaktív és nukleáris terrorveszélyekről szóló) program helyébe lép.

A Tanács megállapította, hogy a létező struktúrákon belül a Bizottság felállít egy egységes uniós rendszert az Unión belüli, határokon átnyúló hatású válságok kezelésére. Az „ARGUS” rendszer lesz az a logisztikai felület, mely gyors információáramlást biztosít valamennyi meglévő, a biztonság maximális szintjét elérni kívánó sürgősségi riasztórendszer – beleértve a bűnüldözési hatóságok hálózatát is – között. A Bizottságon belül válságközpontot hoznak létre, mely koordinálja azon igyekezeteket, melyek a cselekvés leginkább megvalósítható lehetőségeinek értékelésére, valamint válság idején a legmegfelelőbb válaszintézkedésekről való döntésre irányulnak. A létfontosságú infrastruktúrák védelmére vonatkozó európai program (EPCIP) létrehozásának részeként felállítanak egy, az ARGUS-hoz is kapcsolódó, a létfontosságú infrastruktúrákkal kapcsolatos figyelmeztető információs hálózatot (CIWIN). A Tanács hangsúlyozta egy egységes, biztonság-központú megközelítés szükségességét. A létfontosságú infrastruktúra tekintetében a Tanács külön kiemelte a terrortámadásokkal kapcsolatos kockázat- és veszélyértékeléseket, azok felderítését és beazonosítását. Összességében elmondható, hogy a biztonsági kérdések átfogóbb, egységes és operatív szemléletű megközelítésére van szükség, mellyel együtt jár a pénzügyi beavatkozások újbóli rangsorolásával.

Ezen túlmenően, a hágai program 2.4 bekezdése egyértelműen megállapította, hogy „az Európai Tanács felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy az Unión belüli határokon átnyúló hatású válságok tekintetében ezen összehangolás kezelésére - a nemzeti hatáskörök maradéktalan tiszteletben tartása mellett - a már létező struktúráikon belül állítsanak fel legkésőbb 2006. július 1-jéig végrehajtandó, integrált és összehangolt uniós válságkezelő rendszereket”.

2.2. Az előrelépés lehetőségei

A pénzügyi oldal tekintetében, a Bizottság e szükségletekre és követelményekre egy, Biztonság és a szabadságjogok védelme elnevezésű átfogó általános programmal válaszolt, beleértve egy, a terrorizmus megelőzésére, arra való felkészültségre, valamint következményeinek kezelésére irányuló eszközt is, melynek célja a fenti egyedi mechanizmusok megfelelő végrehajtásának biztosítása, valamint a terrorveszélyeknek kitett infrastruktúra hatékony védelmezése. Ez utóbbi eszköz kiegészítéseként az általános program magában foglal egy, a bűnmegelőzésre és a bűnözés elleni küzdelemre irányuló eszközt is. A két egyedi program szerkezetét a lehető legjobban összehangolják.

A terrorizmus megelőzése, arra való felkészültség és következményeinek kezelése elnevezésű egyedi program középpontjában a terrortámadások megelőzése, illetve veszélyük csökkentése, valamint a létfontosságú infrastruktúra védelme áll. Magában foglal továbbá kockázatkezelési intézkedéseket is, amennyiben azokat a súlyos vészhelyzetek esetében alkalmazott gyorsreagálású eszköz nem öleli fel, és amennyiben azok támogatják az EU, mint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség fenntartását. Eszközöket biztosít a Bizottság által kezdeményezett és irányított, az EU egészére kiterjedő projektekhez, lehetővé teszi a transznacionális projektek, valamint a tagállamokon belüli (nemzeti) projektek társfinanszírozását, valamint – a nyert tapasztalatok transznacionális és/vagy közösségi szintre történő átültetése céljából – tovább ösztönzi az újításokat. Várhatóan különösen a nemzeti projektek lendítik fel a terrorizmus megelőzésével, felkészültséggel és következménykezeléssel kapcsolatos modern technológiát és módszertant. Mivel a polgári társadalomnak a terroristák egyre kifinomultabb módszereivel kell lépést tartania, e további lépés elengedhetetlen.

2.3. A program célkitűzései

a) Az általános, egyedi és működési célkitűzések meghatározása

A Biztonság és a szabadságjogok védelme elnevezésű általános program átfogó célkitűzése, hogy garantálja a polgárok jogait és szabadságjogait egy, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben, valamint hogy védelmezze őket az olyan bűncselekményekkel szemben, melyek az egyéni szabadságjogokat, a demokratikus társadalmat, valamint a jogállamiságot egyaránt veszélyeztetik. A terrorizmus megelőzése, arra való felkészültség és következményeinek kezelése elnevezésű egyedi program azáltal járul hozzá a polgárok, szabadságjogaik és a társadalom terrortámadásokkal, valamint az azokhoz kapcsolódó váratlan eseményekkel szembeni védelméhez, valamint az EU, mint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megőrzéséhez, hogy a felkészültséggel és következménykezeléssel kapcsolatban intézkedéseket ösztönöz, támogat és fejleszt ki.

A terrortámadások megelőzése, illetve az azokra való felkészülés terén az egyedi program célja, hogy

- ösztönözze, előmozdítsa és támogassa a létfontosságú infrastruktúrákkal kapcsolatos kockázat- és veszélyértékeléseket – beleértve a helyszíni értékeléseket is – a terrortámadások lehetséges célpontjainak beazonosítása, valamint a biztonságuk fokozása kapcsán felmerülő esetleges szükségletek meghatározása érdekében,

- előmozdítsa és támogassa közös biztonsági szabványok kifejlesztését, valamint a létfontosságú infrastruktúrákkal kapcsolatos know-how- és tapasztalatcserét,

- előmozdítsa és támogassa a létfontosságú infrastruktúra védelmezésére vonatkozó uniós szintű koordinációt és együttműködést.

A terrortámadások következményeinek kezelése terén az egyedi program célja, hogy

- ösztönözze, előmozdítsa és támogassa a terrortámadások lehetséges következményeivel kapcsolatos know-how-, tapasztalat- és technológiacserét,

- ösztönözze, előmozdítsa és támogassa az erre vonatkozó módszertan és készenléti tervek kidolgozását, és hogy

- az általános válságkezelés, sürgősségi figyelmeztető és polgárvédelmi mechanizmusokon belül biztosítsa a terrorizmussal kapcsolatos kérdésekre vonatkozó specifikus szakértelem valós idejű inputját.

b) Más eszközökkel való kiegészítő jelleg/koherencia

Az egyedi program előkészítésekor külön figyelmet szenteltek a szomszédos és kapcsolódó politikai területek tevékenységeit finanszírozó egyéb olyan programokkal való koherencia, kiegészítő jelleg és együttműködés biztosítására, amelyekre más szerződések alapján nyújtanak támogatást.

Először is, a „Biztonság és a szabadságjogok védelme” elnevezésű általános program keretében az egyedi programot egy második eszköz, a „ Bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem” elnevezésű egyedi program egészíti ki, melynek középpontjában – az Európai Unióról szóló szerződés VI. címe értelmében – a bűnüldözés és bűnmegelőzés áll. Másodszor, biztosítják a vonatkozó általános programokkal (Alapvető jogok és igazságszolgáltatás, Szolidaritás és a migrációs hullámok kezelése) való kiegészítő jelleget az áldozatoknak nyújtott segítség, a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés, valamint az illegális bevándorlás tekintetében.

Harmadszor, a program egyéb közösségi programokat is kiegészít, mint például az új, súlyos veszélyhelyzetekben alkalmazott gyorsreagálási és felkészültségi eszközt, a kutatási és technológiafejlesztési keretprogramot, az új EU szolidaritási eszközt[14], vagy a strukturális alapokat[15]. Ezen új eszközök az általában vett súlyos vészhelyzetekkel való megbirkózáshoz biztosítanak közösségi finanszírozást, beleértve azok azonnali megválaszolását (például erőforrások bevetése egy katasztrófa leküzdésére), a válságok következményeként kialakuló vészhelyzetekkel való megbirkózásra nyújtott pénzügyi támogatást, valamint korlátozott mértékben a gyorsreagálásra való felkészülést. Ezen általános mechanizmust a Biztonság és a szabadságjogok védelme elnevezésű általános program Megelőzés, felkészültség és következménykezelés ága a terrorveszélyekkel kapcsolatos egyedi intézkedésekkel egészíti ki.

A terrorizmus terén olyan biztonsági rendszerre és szakértelemre van szükség, mely túlmutat az általános biztonsági és polgárvédelmi koncepciókon. Az infrastruktúra terrortámadások általi sebezhetőségét például az általános biztonsági szabályok mellett kifejlesztett egyedi biztonsági feltételek és előírások alapján kell felmérni. E gondolatmenetet követve, A terrorizmus megelőzése, arra való felkészültség és következményeinek kezelése elnevezésű egyedi program a veszély- és kockázatértékelésekre összpontosít: a program egyrészt azt elemzi, hogy az általános biztonsági mechanizmust mivel kell kiegészíteni a létfontosságú infrastruktúra terrortámadásokkal szembeni hatékony védelméhez, másrészt egyedi készenléti terveket dolgoz ki.[16] Az viszont főleg a tagállamok felelőssége, hogy infrastruktúrájuk biztonságát a beazonosított szükségletek szerint növeljék; ezt szükség esetén a strukturális alapokból, vagy egyes ágazati programokból (pl. a közlekedés, energia, közegészségügy vagy környezetvédelem terén) támogatják. Mindenesetre A terrorizmus megelőzése, arra való felkészültség és következményeinek kezelése elnevezésű eszköz egyedi célkitűzései és az ilyen közösségi finanszírozási mechanizmusok között nincs átfedés.

3. ÉRTÉKELÉS

A terrorizmus megelőzése, arra való felkészültség és következményeinek kezelése egyedi program előzetes értékelését és hatásvizsgálatát előterjesztő bizottsági munkadokumentum szerint a kiválasztott politika megfelel a tervezett célok elérésének.

4. A POLITIKAI ESZKÖZ JOGALAPJA ÉS MAGYARÁZATA

4.1. Jogalap

Külön rendelkezés hiányában az Európai Közösséget létrehozó szerződés 308. cikke a megfelelő jogalap nemcsak a polgári védelem, hanem a megelőzésre, felkészültségre és következménykezelésre irányuló intézkedések esetében is.

A jelenlegi szerződések keretében az e téren kidolgozott jogi eszközök elfogadására vonatkozó eljárás jelentősen különbözik a rendőrségi és bűnüldözési együttműködésre vonatkozó eljárásoktól (ez utóbbit az Európai Unióról szóló szerződés VI. címe szabályozza). Ezért nem lehetséges az általános program valamennyi lényeges célkitűzését egyetlen jogi eszközben összekapcsolni. Ezért két eszközt javasolnak: az Európai Uniót létrehozó szerződés[17] alapján egy egyedi program a bűnmegelőzésről és a bűnözés elleni küzdelemről, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződés alapján egy másik egyedi program a terrorizmus megelőzéséről, arra való felkészültségről és következményeinek kezeléséről.

4.2. A programban meghatározott intézkedések

Az alábbi különböző intézkedéstípusokat tervezik:

- A Bizottság által kezdeményezett és irányított, európai dimenzióval rendelkező projektek, többek között koordinációs mechanizmusok és hálózatok, elemző tevékenységek, beleértve olyan tanulmányokat és tevékenységeket, melyek célja, hogy konkrét politikai projektekkel kapcsolatos megoldásokat dolgozzanak ki;

- Legalább két tagállam (vagy egy tagállam és egy tagjelölt ország) által kezdeményezett és irányított transznacionális projektek, az éves munkaprogramban megállapított feltételek mellett;

- a tagállamokon belüli nemzeti projektek az alább, valamint az éves munkaprogramokban meghatározott feltételek mellett;

A tervek szerint a nemzeti projektek csak „starter”, azaz kezdeti intézkedésként vagy kiegészítő intézkedésként (transznacionális vagy európai projektek előkészítése vagy kiegészítése) támogathatók, amennyiben azok eredményei várhatóan átemelhetők uniós szintre, vagy máshogyan jelentősen hozzájárulnak az Unió terrorizmus megelőzéséről, illetve a terrorizmus elleni küzdelemről szóló politikájának kialakításához.

4.3. Szubszidiaritás és arányosság

A javaslat tiszteletben tartja az Európai Közösséget létrehozó szerződés 5. cikkében, valamint az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvekben meghatározott szubszidiaritás és arányosság elvét. A szubszidiaritás tekintetében, a javasolt program nem próbál beavatkozni olyan területeken, amelyeket valamennyi tagállamban a nemzeti hatóságok által kifejlesztett nemzeti programok, hanem azokra a területekre összpontosít, amelyeken a közösségi szint várhatóan hozzáadott értéket képvisel. E tekintetben a program által támogatott tevékenységek többsége a nemzeti programok kiegészítéseként tekintendő, és céljuk a két vagy több tagállam (mely magában foglalhat tagjelölt országot is) által végrehajtott tevékenységekből fakadó szinergiahatások maximális kiaknázása.

Az arányosság tekintetében a javaslatot úgy tervezték, hogy az a lehető legegyszerűbb legyen nemcsak az intézkedés formája tekintetében – az intézkedések jogalkotási szövegeken szereplő meghatározásai a lehető legáltalánosabbak –, hanem a végrehajtásukra alkalmazandó igazgatási és pénzügyi követelmények tekintetében is. A Bizottság igyekszik megtalálni a helyes egyensúlyt egyrészt a rugalmasság és a könnyű felhasználás, másrészt a cél egyértelműsége, valamint a megfelelő pénzügyi és eljárásjogi biztosítékok között.

A két elv alkalmazásáról szóló jegyzőkönyv iránymutatásai alapján nyilvánvaló, hogy az e program által megválaszolni kívánt kérdéseknek transznacionális vonatkozásuk is van, és ezért a tagállami szintű tevékenységekkel összevetve bármilyen uniós szintű tevékenység kedvezőbb hatású.

4.4. Politikai eszköz

A Biztonság és a szabadságjogok védelme elnevezésű általános program ezen ágát közvetlenül a Bizottság irányítja, és két fő intézkedéstípussal valósítják meg: ajánlatkérések a tervezett célkitűzések keretében előterjesztett projektek finanszírozására, valamint – a fenti célkitűzések elérése mellett – az eredmények felügyeletére és értékelésére, valamint szükség esetén kiigazítások és módosítások javaslatára közvetlenül a Bizottság által kifejlesztett intézkedések.

4.5. Egyszerűsítés és racionalizálás

A javasolt megközelítés hozzájárul az eszközök mind jogi, mind igazgatási értelemben történő egyszerűsítésére irányuló kulcsfontosságú célkitűzések megvalósításához, továbbá a költségvetési szerkezet racionalizáláshoz. Növeli továbbá az eszközök közötti koherenciát és következetes összefüggést, valamint segíti az eszközök megkettőzésének elkerülését. Míg egyrészről a jövőbeli bővítésekkel való megbirkózáshoz szükségessé válik a humán erőforrás létszámának növelése, addig másrészről a kisebb (nagy erőforrás-igényű) költségvetési tételek felszámolásával és a meglévő programok egyetlen, összefüggő és egyszerűsített szerkezetű programba történő átcsoportosításával a humán erőforrás kedvezőbb elosztása valósítható meg. Ez nagyobb arányosságot eredményez a kiadások, valamint azokkal kapcsolatos igazgatási költségek között.

A javasolt racionalizálás a végfelhasználók számára is előnyös, mert növeli az áttekinthetőséget, egyértelműséget és az eszközök közötti koherenciát. A szabványosított megközelítés alkalmazásának és az összehangolt végrehajtási rendelkezéseknek köszönhetően a potenciális kedvezményezettek könnyebben nyújthatnak be finanszírozási kérelmet.

A Bizottság úgy dönthet, hogy a költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján a programra vonatkozó költségvetés egy részének végrehajtásával egy végrehajtó hivatalt bíz meg. Ezt a hivatalt – a költségvetési rendelettel és végrehajtási szabályaival, illetve a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 58/2003/EK tanácsi rendelettel összhangban – a Bizottság hozza létre. Az erre vonatkozó döntés előtt a Bizottság költség-haszon elemzést állít össze, mely beazonosítja a kihelyezést indokló feladatokat, a koordináció és ellenőrzés költségeit, a humán erőforrásra gyakorolt hatást, az elérhető megtakarításokat, a kihelyezett feladatok végrehajtásának hatékonyságát és rugalmasságát, az alkalmazott eljárások egyszerűsítését, a kihelyezett tevékenységek végső kedvezményezettekhez való közelségét, a Közösség látható voltát, és a Bizottságon belül a know-how megfelelő szintje fenntartásának szükségességét.

5. A KÖLTSÉGVETÉSRE GYAKOROLT HATÁS

A 2007-2013 közötti időszakra a Biztonság és a szabadságjogok védelme elnevezésű általános programra előirányzott teljes összeg 745 millió euro (jelenlegi árak). E kereten belül 142,4 millió eurót irányoznak elő „A terrorizmus megelőzése, arra való felkészültség és következményeinek kezelése” elnevezésű programra.

6. KÖVETKEZTETÉS

A javasolt új eszköz követi a Bizottság által a 2007-től kezdődő politikai és pénzügyi kihívásokra vonatkozóan kijelölt utat. A szándék a már meglévő eszközök kiegészítése, egyszerűsítése, racionalizálása, valamint az új célkitűzésekkel való szembenézéshez, valamint az alkotmányszerződés hatályba lépésekor létrejövő új jogi keretre való zökkenőmentes átálláshoz szükséges rugalmasság biztosítása.

2005/0034 (CNS)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

a 2007-2013 közötti időszakra „A terrorizmus megelőzése, arra való felkészültség és következményeinek kezelése” elnevezésű, egyedi program létrehozásáról „Biztonság és a szabadságjogok védelme” elnevezésű általános program

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 308. cikkére, valamint az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 203. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[18],

tekintettel az Európai Parlament véleményére[19],

tekintettel a Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[20],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[21],

mivel:

(1) A terrorizmus megelőzése, arra való felkészültség, és következményeinek kezelése kulcsfontosságú vonatkozásai az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkének negyedik franciabekezdésében megfogalmazott, az EU szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségként történő fenntartására és fejlesztésére irányuló célkitűzésnek.

(2) A Közösségnek meg kell tennie a szükséges intézkedéseket annak megelőzésére, hogy a demokratikus értékek, a jogállamiság, a nyílt társadalom, valamint polgáraink és társadalmaink szabadsága terrortámadás célpontjává váljon, valamint annak érdekében, hogy – ahol csak lehet – korlátozza a támadások következményeit.

(3) A 2004. novemberi Európai Tanács által felállított hágai program[22] egységes és koordinált uniós válságkezelési szabályokat ír elő az Unión belüli, határokon átnyúló hatású válsághelyzetekre.

(4) Az Európai Unió terrorizmus leküzdéséről szóló, a 2004. június 17-18-i Európai Tanácson elfogadott felülvizsgált cselekvési terve[23] a prioritásként kezelt kérdések közé sorolta, többek között a terrortámadások megelőzését, következményeik kezelését, valamint a létfontosságú infrastruktúra védelmét.

(5) 2004. december 2-án a Tanács elfogadta az Európai Unió terrorveszélyek és terrortámadások következményeiről szóló felülvizsgált szolidaritási programját[24], kiemelve a kockázat- és veszélyértékelések, a létfontosságú infrastruktúra, a terrorveszélyek és –támadások felderítését és beazonosítását szolgáló mechanizmusok, a politikai és operatív felkészültség, valamint a következménykezelés képességének fontosságát.

(6) A 2001. október 23-i 2001/792/EK, Euratom tanácsi határozattal[25] kialakított, a polgári védelmi segítségnyújtási beavatkozások terén a fokozott együttműködés előmozdítását segítő közösségi eljárás azonnali segítséget nyújt valamennyi súlyos vészhelyzetben, de nem kimondottan a terrortámadások megelőzésére, az azokra való felkészültségre, illetve azok következményeinek kezelésére fejlesztették ki.

(7) Az eredményesség, költség-hatékonyság és átláthatóság érdekében egyetlen programba kell összevonni és ezen programon belül finanszírozni a terrorizmus megelőzésére, felkészültségre és következménykezelésére irányuló erőfeszítéseket.

(8) A jogbiztonságra és koherenciára, valamint az egyéb pénzügyi programokkal való kiegészítő jellegre tekintettel meg kell határozni a „megelőzési és felkészültségi intézkedések”, „a válság- és következménykezelés”, valamint a „létfontosságú infrastruktúra” kifejezések jelentését.

(9) A Bizottság intézkedései – adott esetben a határokon átnyúló projektekkel együtt – rendkívül fontosak az egységes és koordinált közösségi megközelítés eléréshez. Ezen túlmenően, hasznos és helyénvaló támogatni a tagállamokon belüli projekteket, amennyiben azok hasznos tapasztalatot és ismereteket biztosítsanak a közösségi szintű további intézkedésekhez, különösen az ellenőrzésekhez, valamint a veszély- és kockázatértékelésekhez.

(10) Helyénvaló továbbá rendelkezni a harmadik országok és nemzetközi szervezetek transznacionális projektekben történő részvételéről.

(11) Biztosítani kell a kiegészítő jelleget egyéb olyan közösségi és uniós programokkal, mint például az Európai Unió szolidaritási alapja, a súlyos veszélyhelyzetekben alkalmazott gyorsreagálási és felkészültségi eszköz, a polgári védelmi segítségnyújtási beavatkozások terén a fokozott együttműködés előmozdítását segítő közösségi eljárás, a kutatás-fejlesztési keretprogram, valamint a strukturális alapok.

(12) Mivel e program célkitűzéseit a tagállamok nem képesek kellő mértékben megvalósítani, és ezért azok – a kezdeményezés nagyságrendje vagy hatása miatt – közösség szinten jobban megvalósíthatók, így az Európai Közösséget létrehozó szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban a Közösség intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben megállapított arányosság elvével összhangban ez a határozat nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket.

(13) A program költségeinek összeegyeztethetőnek kell lenniük a pénzügyi terv 3. fejezetének felső határával. A program meghatározása során, – a tervezett intézkedések esetleges kiigazításainak lehetővé tétele, valamint a szükségletek 2007-2013 közötti alakulásának követése érdekében – bizonyos fokú rugalmasságról is gondoskodni kell. Ezért a határozatot a tervezett intézkedések, valamint a vonatkozó igazgatási és pénzügyi szabályok általános megfogalmazására kell korlátozni.

(14) Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel[26], valamint az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 2185/96/Euratom, EK, tanácsi rendelettel[27] összhangban megfelelő intézkedéseket kell hozni továbbá a szabálytalanságok és csalás megelőzésére, valamint az elvesztett, jogalap nélkül kifizetett vagy helytelenül felhasznált összegek visszatérítésére.

(15) Alkalmazni kell a Közösség pénzügyi érdekeit védő, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletet[28] és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletet[29]; az alkalmazás során a költségvetési eszközök kiválasztásánál figyelembe kell venni az egyszerűség és a következetesség elvét, és azoknak az eseteknek a korlátozott számát, amelyekben a Bizottság megtartja magának a végrehajtás és a lebonyolítás közvetlen felelősségét, valamint azt, hogy a források nagyságának és a felhasználásukkal járó adminisztratív terheknek arányban kell állniuk egymással.

(16) A Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat[30] 2. cikkével összhangban az e határozat végrehajtására vonatkozó intézkedéseket az említett határozat 3. cikkében előírt tanácsadó bizottsági eljárás alkalmazásával kell elfogadni. Ez helyénvaló, mivel a program nem gyakorol jelentős hatást a Közösség költségvetésére.

(17) Az Európai Közösséget létrehozó szerződés a 308., illetve az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés a 203. cikken kívül nem rendelkezik különleges hatáskörről e határozat elfogadásához.

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Tárgy

E határozat a „Biztonság és a szabadságjogok védelmezése” elnevezésű általános program részeként, a 2007. január 1-jétől 2013. december 31-ig tartó időszakra létrehozza A terrorizmus megelőzése, arra való felkészültség és következményeinek kezelése elnevezésű egyedi programot (a továbbiakban: a program), melynek célja, hogy hozzájáruljon a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megerősítéséhez.

E határozat nem vonatkozik a súlyos vészhelyzetek esetében alkalmazott gyorsreagálású eszköz által felölelt kérdésekre.

2. cikk

Meghatározások

E határozat alkalmazásában az alábbi meghatározások alkalmazandók:

1. „megelőzés és felkészültség”: olyan intézkedések, melyek célja a terrortámadások megelőzése és/vagy veszélyük és/vagy következményeik csökkentése, elsősorban kockázat- és veszélyértékelésekkel, nyomozással, valamint a technológia és módszertan közös előírásainak kifejlesztésével;

2. „következménykezelés”: olyan intézkedések, melyek korlátozzák a terrortámadások középtávú következményeit és szükségesek az Európai Unió, , mint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megőrzéséhez;

3. „létfontosságú infrastruktúra”: olyan fizikai források, szolgálatok, kommunikációs eszközök, hálózatok és/vagy eszközök, melyek megzavarása vagy megsemmisítése komolyan kihatna a polgárok egészségére, biztonságára vagy gazdasági jólétére, vagy az Európai Unió, illetve tagállamai kormányainak megfelelő működésére.

3. cikk

A program általános célkitűzései

1. E program hozzájárul a polgárok, szabadságjogaik, valamint a társadalom terrortámadásokkal és hasonló váratlan eseményekkel szembeni védelméhez, valamint az Európai Unió, mint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megőrzéséhez.

2. A program általános célkitűzései hozzájárulnak egyéb olyan uniós és közösségi politikák kifejlesztéséhez, mint például a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés, környezetvédelem, közegészségügy, közlekedés, kutatás és technológiafejlesztés, valamint a gazdasági és szociális kohézió.

4. cikk

Egyedi célkitűzések

1. Az általános célkitűzéseken belül a program a megelőzéssel, felkészültséggel és következménykezeléssel kapcsolatos intézkedéseket ösztönzi, mozdítja elő és fejleszti, feltéve, hogy azokat egyéb egyedi jogi eszközök nem ölelik fel .

2. A terrortámadások megelőzése és a felkészültség terén a program célja, hogy

4. ösztönözze, előmozdítsa és támogassa a létfontosságú infrastruktúrákkal kapcsolatos kockázat- és veszélyértékeléseket – beleértve a helyszíni értékeléseket is – a terrortámadások lehetséges célpontjainak beazonosítása, valamint a biztonságuk fokozása kapcsán felmerülő esetleges szükségletek meghatározása érdekében,

5. előmozdítsa és támogassa közös biztonsági szabványok kifejlesztését, valamint a létfontosságú infrastruktúrákkal kapcsolatos know-how- és tapasztalatcserét,

6. előmozdítsa és támogassa a létfontosságú infrastruktúra védelmezésére vonatkozó uniós szintű koordinációt és együttműködést.

3. A terrortámadások következményeinek kezelése terén a program célja, hogy

7. ösztönözze, előmozdítsa és támogassa a terrortámadások lehetséges következményeivel kapcsolatos know-how-, tapasztalat- és technológiacserét,

8. ösztönözze, előmozdítsa és támogassa az erre vonatkozó módszertan és készenléti tervek kidolgozását,

9. az általános válságkezelés, sürgősségi figyelmeztető és polgárvédelmi mechanizmusokon belül biztosítsa a terrorizmussal kapcsolatos kérdésekre vonatkozó specifikus szakértelem valós idejű inputját.

5. cikk

Támogatható intézkedések

1. A 3. és 4. cikkben megállapított általános és specifikus célkitűzések követése céljából a program az alábbi intézkedéstípusokat részesíti pénzügyi támogatásban:

10. A Bizottság által kezdeményezett és irányított, európai dimenzióval rendelkező projektek;

11. Olyan transznacionális projektek, melyeknek legalább két tagállamban, vagy legalább egy tagállamban és egy tagjelölt országban partnereket kell bevonniuk;

12. A tagállamokon belüli olyan nemzeti projektek, melyek

13. transznacionális projekteket és/vagy uniós intézkedéseket készítenek elő (ún. „starter”, azaz kezdő intézkedések),

14. transznacionális projekteket és/vagy uniós intézkedéseket egészítenek ki („kiegészítő intézkedések”),

15. olyan újszerű módszerek és/vagy technológiák kifejlesztéséhez járulnak hozzá, melyeket közösségi szintű intézkedésekbe lehet átvenni, illetve ilyen módszereket vagy technológiákat dolgoznak ki abból a célból, hogy azokat egyéb EU tagállamoknak és/vagy tagjelölt országoknak átadják, vagy

16. máshogyan jelentősen hozzájárulnak az Unió és polgárai terrortámadásokkal szembeni védelméhez;

2. Támogatás különösen az alábbi tevékenységekre nyújtható:

17. operatív együttműködési és koordinációs tevékenységek (a hálózatok, a kölcsönös bizalom és elismerés megerősítése, készenléti tervek kidolgozása, információk, tapasztalat, valamint a legjobb gyakorlatok cseréje és terjesztése),

18. elemzési, felügyeleti és értékelési, ellenőrzési és vizsgálati tevékenységek,

19. technológia és módszertan kifejlesztése és átadása, különös tekintettel az információcserére és az adatcsere-képességre (inter-operabilitás),

20. képzés, a személyzet és szakértők cseréje, és

21. tudatosító és terjesztő tevékenységek.

6. cikk

A programban való részvétel

1. Projektekre irányuló kérelmet a tagállamokban létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező szervek vagy szervezetek nyújthatnak be.

2. Az 5. cikk (1) bekezdése c) pontjában meghatározott nemzeti projektekre irányuló javaslatokat a tagállamok továbbítják a Bizottságnak. A Bizottság évente állapítja meg a javaslatok továbbításának időpontját, és a 8. cikk (4) bekezdése alapján hoz döntést a javaslatokról.

3. A transznacionális projektek esetében harmadik országok és nemzetközi szervezetek partnerként részt vehetnek, de saját projektet nem nyújthatnak be.

7. cikk

Támogatási típusok

1. A közösségi pénzügyi támogatás jogi formái az alábbiak lehetnek:

22. támogatások,

23. közbeszerzési szerződések

2. A közösségi támogatásokat ajánlattételi felhívásokat követően ítélik oda – kivéve kellően indokolt, kivételes sürgősségi esetekben, vagy amennyiben a kedvezményezett tulajdonságai miatt egy adott tevékenységre nézve nincs más lehetőség –, működési támogatások vagy tevékenységalapú támogatások formájában. A társfinanszírozás maximális mértékét az éves munkaprogramokban határozzák meg.

3. Közbeszerzési szerződéseken keresztül kiegészítő intézkedésekre is terveztek kiadásokat, ezek esetében közösségi alapokból finanszírozzák a szolgáltatások és termékek beszerzését. Ide tartoznak többek között a projektekhez, politikákhoz, programokhoz és jogszabályokhoz kapcsolódó információs, kommunikációs, előkészítési, végrehajtási, felügyeleti, ellenőrzési és értékelési kiadások.

8. cikk

Végrehajtási intézkedések

1. A Bizottság a közösségi pénzügyi támogatást a 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelettel (a továbbiakban „költségvetési rendelet”) összhangban hajtja végre.

2. A program végrehajtásához a Bizottság – a 3. cikkben megállapított általános célkitűzések keretein belül – éves munkaprogramot fogad el a program egyedi célkitűzéseinek, tematikus prioritásainak, valamint a 7. cikk (3) bekezdésében tervezett kísérő intézkedések meghatározásával, illetve szükséges esetén egyéb intézkedések listájával.

3. Az éves munkaprogramot a 9. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban fogadják el.

4. A tevékenységalapú támogatásokkal kapcsolatos értékelési és odaítélési eljárások – többek között – az alábbi szempontokat veszik figyelembe:

24. az éves munkaprogramnak, a 3. cikkben meghatározott általános célkitűzéseknek, valamint a 4. és 5. cikkben meghatározott különböző területeken hozott intézkedéseknek való megfelelés;

25. a javasolt intézkedés minősége annak koncepciója, megszervezése, bemutatása és várt eredményei tekintetében;

26. a kérelmezett közösségi finanszírozás összege és annak megfelelősége a várt eredmények viszonylatában;

27. a várt eredmények hatása a 3. cikkben meghatározott általános célkitűzések, valamint a 4. és 5. cikkben meghatározott különböző területeken hozott intézkedések tekintetében.

9. cikk

Bizottság

1. A Bizottságot tevékenységében egy bizottság (a továbbiakban: bizottság) segíti, amely a tagállamok képviselőiből áll, és elnöke a Bizottság képviselője.

2. Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni.

3. A bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.

10. cikk

Kiegészítő jelleg

1. Szinergiára, következetességre és kiegészítő jellegre törekszenek más uniós és közösségi eszközökkel, többek között a bűnmegelőzésről és a bűnözés elleni küzdelemről szóló programmal[31], a bűnügyi igazságszolgáltatásról szóló programmal,[32] a kutatási és technológiafejlesztési keretprogrammal, az Európai Unió szolidaritási alapjával, valamint a súlyos veszélyhelyzetekben alkalmazott gyorsreagálási és felkészültségi eszközzel.

2. A program megoszthatja a forrásokat egyéb közösségi vagy uniós eszközökkel – elsősorban a „Bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem” elnevezésű programmal – annak érdekében, hogy mindkét program, valamint egyéb közösségi/uniós eszközök célkitűzéseinek megfelelő intézkedéseket hajtsanak végre.

3. Az e határozat keretében finanszírozott műveletek ugyanazon célból nem részesülhetnek egyéb uniós/közösségi pénzügyi eszközből nyújtott pénzügyi támogatásban. A program kedvezményezettjei kötelesek tájékoztatni a Bizottságot a közösségi költségvetéséből, valamint egyéb forrásokból kapott támogatásokról, valamint a folyamatban levő finanszírozási kérelmekről.

11. cikk

Költségvetési források

Az e programban meghatározott intézkedésekhez rendelt költségvetési forrásokat az Európai Unió általános költségvetésének éves előirányzatai közt kell feltüntetni. Az éves rendelkezésre álló előirányzatokat a költségvetési hatóság hagyja jóvá a pénzügyi terv keretein belül.

12. cikk

Felügyelet

1. A program által finanszírozott valamennyi intézkedés kedvezményezettje köteles technikai és pénzügyi jelentéseket küldeni a munka előrehaladtáról. Az intézkedés befejezésétől számított három hónapon belül zárójelentést kell benyújtani. A jelentések formáját és tartalmát a Bizottság határozza meg.

2. Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 248. cikke értelmében a Számvevőszék által az illetékes nemzeti számvevő testületekkel vagy hatóságokkal együttműködve végzett ellenőrzések, vagy a Szerződés 279. cikkének c) pontja szerint végzett felülvizsgálatok sérelme nélkül a Bizottság tisztviselői vagy egyéb alkalmazottai a program által finanszírozott projektek esetében helyszíni ellenőrzéseket végezhetnek, beleértve a szúrópróbaszerű ellenőrzéseket is.

3. Az e program végrehajtásának eredményeként kötött szerződéseknek és megállapodásoknak különösképpen rendelkezniük kell a Bizottság (vagy meghatalmazott képviselője) általi – szükség esetén helyszíni – felügyeletről és pénzügyi ellenőrzésről, valamint a Számvevőszék által végzett ellenőrzésekről.

4. Valamely intézkedés tekintetében utoljára teljesített kifizetést követő öt évig a közösségi pénzügyi támogatás kedvezményezettje köteles megőrizni a Bizottság számára az intézkedéssel kapcsolatos kiadásokra vonatkozó teljes dokumentációt.

5. Az (1) és a (2) bekezdésben említett jelentések és ellenőrzések eredménye alapján a Bizottság szükség szerint módosítja az eredetileg odaítélt pénzügyi támogatás mértékét és a támogatás nyújtásának feltételeit, illetve a kifizetések időrendjét is.

6. A Bizottság megtesz minden egyéb szükséges intézkedést a finanszírozott intézkedések szabályos és e határozat, valamint a költségvetési rendelet rendelkezéseinek megfelelő végrehajtásának ellenőrzésére

13. cikk

A Közösség pénzügyi érdekeinek védelme

1. A Bizottság gondoskodik arról, hogy az e határozat keretében finanszírozott intézkedések végrehajtása során a Közösség pénzügyi érdekeit csalás, korrupció és egyéb illegális tevékenységek elleni megelőző intézkedésekkel és hatékony ellenőrzésekkel védjék, gondoskodik továbbá a jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizettetéséről, és szabálytalanság esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetéseket szab ki a 2988/95/EK, Euratom és a 2185/96/ Euratom, EK, tanácsi rendeleteknek és az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően.

2. A program keretében finanszírozott közösségi intézkedések esetében a 2988/95/EK, Euratom rendelet és a 2185/96/ Euratom, EK, rendelet alkalmazandó a közösségi jogszabályok rendelkezéseinek bármilyen megsértésére, beleértve a programból fakadó szerződéses kötelezettségeknek olyan, egy gazdasági szereplő intézkedéséből vagy mulasztásából eredő megsértését is, amely a Közösség általános költségvetésének, vagy a kezelése alá vont költségvetésnek indokoltatlan kiadási tétellel kárt okozott vagy okozhatott volna.

3. A Bizottság csökkentheti, felfüggesztheti vagy visszakövetelheti az adott intézkedésre nyújtott pénzügyi támogatást, ha szabálytalanságokat tapasztal – beleértve az e határozat rendelkezéseinek, vagy a szóban forgó pénzügyi támogatás odaítéléséről szóló egyedi határozatnak, illetve szerződésnek vagy megállapodásnak a be nem tartását – vagy ha a projektben a Bizottság jóváhagyása nélkül olyan jelentős változtatás történt, amely az intézkedés jellegével vagy végrehajtási feltételeivel nem összeegyeztethető.

4. A határidők be nem tartása esetén, vagy ha a projekt végrehajtásában elért előrehaladás a kiutalt pénzügyi támogatásnak csak egy részét igazolja, a Bizottság felszólítja a kedvezményezettet, hogy a megadott határidőn belül nyújtsa be észrevételeit. Ha a kedvezményezett nem ad kielégítő választ, a Bizottság törölheti a pénzügyi támogatás hátralévő részét és követelheti a kifizetett összegek visszatérítését.

5. A jogosulatlan kifizetéseket vissza kell téríteni a Bizottságnak. A költségvetési rendeletben meghatározott feltételek szerinti kamattal terhelendő minden olyan összeg, amelyet nem térítettek vissza kellő időben.

14. cikk

Értékelés

1. A programot – az alá tartozó tevékenységek végrehajtásának nyomon követése érdekében – rendszeresen felügyelik.

2. A Bizottság biztosítja a program rendszeres, független és külső értékelését.

3. A Bizottság az alábbi dokumentumokat nyújtja be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak:

28. legkésőbb 2010. március 31-ig időközi értékelő jelentést az elért eredményekről, valamint e program végrehajtásának mennyiségi és minőségi vonatkozásairól

29. legkésőbb 2010. december 31-ig közleményt e program folytatásáról;

30. legkésőbb 2015. március 31-ig utólagos értékelő jelentést.

15. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. Ezt a rendeletet 2007. január 1-jétől kell alkalmazni.

INDOKOLÁS

1. KONTEXTUS

A 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi terv előkészítését – a politikai célkitűzések, valamint a megvalósításukra elkülönített összegek közötti következetesség biztosítása érdekében – kezdettől fogva politikaközpontú szemlélet irányította. Ebben az összefüggésben, az elkövetkező években az Európai Unió egyik legfőbb prioritása a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozása, amit jelentősen megnövelt pénzügyi eszközökkel kíván támogatni. A „ Közös jövőnk építése: A kibővített Európai Unió politikai kihívásai és költségvetési eszközei, 2007-2013 ”[33], valamint „ A 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi terv “[34] című közleményeiben a Bizottság hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a nagyobb fokú egyszerűség felé történő jelentős előrelépés érdekében felül kell vizsgálni a következő pénzügyi terv jogi eszközeit. Azáltal, hogy javaslatait három általános és politikaközpontú program (“Szolidaritás és a migrációs hullámok kezelése”, “Alapvető jogok és igazság”, “Biztonság és a szabadságjogok védelme”) köré rendezte, a Bizottság világos keretet állított fel a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése hármas célkitűzést szolgáló közösségi pénzügyi intervenciók fejlesztésére.

2. AZ INTÉZKEDÉS INDOKLÁSA

2.1. A probléma elemzése

Az Európai Unió szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségként történő fenntartására és fejlesztésére irányuló célkitűzése keretében az Unió kötelezettséget vállal aziránt, hogy a polgárok biztonságának magas szintjét biztosítja a terrorizmus megelőzését, illetve a terrorizmus elleni küzdelmet célzó intézkedések kidolgozása segítségével, elsősorban a bűnüldöző szervek – beleértve a rendőrséget is – közötti együttműködés révén. Miután megállapították, hogy e politikai területen számos intézkedésre van szükség, olyan folyamat indult el, amelyben az Unió szerepe egyre nőtt. Kezdve az ún. bécsi cselekvési tervvel[35], és elsősorban az 1999-es tamperei Európa Tanács által meghatározott iránymutatások alapján, az Unió erre a szükségletre főként jogalkotási tevékenységgel, de emellett pénzügyi támogatásra vonatkozó programokkal is reagált. Az Európai Alkotmányt létrehozó szerződés és az Európai Tanács által 2004 novemberében elfogadott hágai program még egyértelműbbé teszik az Unió szerepét. A biztonsági kérdések megoldása – különös tekintettel a terrorfenyegetésekre – egyre sürgetőbbé vált, ez pedig sokkal átfogóbb és sokkal inkább működési szemléletű megközelítést tesz szükségessé. Ugyanakkor az Unió bűnmegelőzéssel és a bűnözés terrorizmustól eltérő egyéb formáinak leküzdésével foglalkozó politikájának sokkal konkrétabb formát kell öltenie, míg a jogalkotás e téren folyamatban lévő fejlesztése továbbra is fontos marad.

2.2. Az előrelépés lehetőségei

E kihívások megválaszolására a Bizottság egy, a biztonságról és a szabadságjogok védelméről szóló átfogó jellegű általános programot javasol, amely a már meglévő AGIS program keretében történő finanszírozás lehetőségeit további tényezőkkel és prioritásokkal egyesíti. Ezek magukban foglalják az információcsere – szükséges IT támogatással együtt történő – fejlesztését, az adatbázisok indexálását és inter-operabilitását, a biztonságos kommunikációs technológiát és módszertant, olyan kulcsfontosságú koncepciókat, mint például a hírszerzésalapú bűnüldözés, a köz- és magánszféra együttműködését, valamint a bűnmegelőzés újszerű megközelítéseit. A terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos erőfeszítéseket össze kell kapcsolni a polgári védelmi mechanizmusokkal, biztosítva ezáltal a különleges terrorkockázatokra és –veszélyekre való felkészültséget és gyors reagálást. A két egyedi program szerkezetét a lehető legjobban összehangolják.

A bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem területén az AGIS program alá tartozó transznacionális (például a képzéssel, csereprogramokkal, tanulmányokkal, konferenciákkal, szemináriumokkal és az együttműködést ösztönző egyéb intézkedésekkel kapcsolatos) projektek társfinanszírozása, valamint működési támogatásokon keresztül történő támogatása hasznosnak bizonyult, és e javaslat keretében folytatódik. Ugyanakkor a javasolt tanácsi határozat egyértelművé teszi a Bizottság által kezdeményezett és irányított, egész Európára kiterjedő projektek finanszírozási lehetőségeit. Emellett lehetőség nyílik kétoldalú vagy nemzeti projektek társfinanszírozására annak érdekében, hogy – a nyert tapasztalatok transznacionális és/vagy uniós szintre történő átadása, valamint az ilyen projektekre vonatkozó pályázati eljárás megkönnyítése céljából – tovább ösztönözzék az innovatív projekteket. E kiegészítő finanszírozás-típus várhatóan tovább fejleszti a bűnüldözésre és bűnmegelőzésre rendelkezésre álló technológiát és módszertanokat. Mivel a közszerveknek és a polgári társadalomnak a bűnözők egyre kifinomultabb módszereivel kell lépést tartaniuk – különösen ha szervezett és a nemzeti határokon átnyúló bűnözésről van szó –, e további lépés elengedhetetlen

2.3. A program célkitűzései

a) Az általános, egyedi és működési célkitűzések meghatározása

A Biztonság és a szabadságjogok védelme elnevezésű általános program átfogó célkitűzése, hogy garantálja a polgárok jogait és szabadságjogait egy, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben, valamint hogy védelmezze őket az olyan bűncselekményekkel szemben, melyek az egyéni szabadságjogokat, a demokratikus társadalmat, valamint a jogállamiságot egyaránt veszélyeztetik.

A Bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem elnevezésű egyedi program a szervezett vagy egyéb bűnözés, így különösen a terrorizmus, az emberkereskedelem és a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények, a tiltott kábítószer-kereskedelem és a tiltott fegyverkereskedelem, a korrupció és a csalás megelőzésével és az ezek elleni küzdelemmel járul hozzá a polgárok magas szintű biztonságához.

Ezen általános célkitűzéseken belül három fő kérdéskör határozható meg:

- a bűnüldöző hatóságok, egyéb nemzeti hatóságok, valamint a kapcsolódó EU szervek közötti koordináció, együttműködés és kölcsönös megértés előmozdítása és fejlesztése;

- a bűnözés stratégiai megelőzéséhez, illetve a bűnözés elleni küzdelemhez szükséges olyan horizontális módszerek és eszközök ösztönzése, előmozdítása és fejlesztése, mint például a közszféra és magánszféra együttműködése, a bűnmegelőzés legjobb bevált gyakorlatai, összehasonlítható statisztikák, valamint alkalmazott kriminológia, és

- a tanú- és áldozatvédelem legjobb gyakorlatainak előmozdítása és fejlesztése.

b) Más eszközökkel való kiegészítő jelleg/koherencia

Az egyedi program előkészítésekor külön figyelmet szenteltek a szomszédos politikai területek tevékenységeit finanszírozó egyéb olyan programokkal való koherencia, kiegészítő jelleg és együttműködés biztosítására, melyre más szerződések alapján nyújtanak támogatást.

Először is, a Biztonság és a szabadságjogok védelme elnevezésű általános program keretében a program egy, A terrorizmus megelőzése, arra való felkészültség és következményeinek kezelése elnevezésű egyedi programmal egészül ki, mely úgy mutat túl az Európai Unióról szóló szerződés VI. címének értelmében vett bűnüldözésen és bűnmegelőzésen, hogy közben biztosítja a szükséges összekapcsolódást a felkészültséggel és következménykezeléssel, beleértve a sérülékeny infrastruktúra védelmét is.

Másodszor, biztosított az Alapvető jogok és igazságszolgáltatás , valamint a Szolidaritás és a migrációs hullámok kezelése általános programokkal való kiegészítő jelleg, különösen az alábbiak szerint:

- Míg a mellékelt javaslat középpontjában a rendőrségi és a nem igazságszolgáltatási bűnüldöző hatóságok közötti együttműködés értelmében vett bűnüldözés áll, az Alapvető jogok és igazságszolgáltatás elnevezésű program az igazságszolgáltatásra helyezi a hangsúlyt;

- Az áldozatoknak nyújtott segítség tekintetében a Bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem elnevezésű egyedi program az áldozatok bűnügyi fenyegetésekkel szembeni védelmezését hangsúlyozza, míg Az alapvető jogok és igazságszolgáltatás elnevezésű programhoz tartozó fent említett eszközök az áldozatoknak nyújtott, igazságszolgáltatási, szociális és/ vagy igazgatási jellegű általános segítséggel foglalkoznak.

- Az illegális bevándorlás tekintetében a Szolidaritás és a migrációs hullámok kezelése elnevezésű általános programhoz tartozó, a külső határokra vonatkozó alap foglalkozik a különleges hírszerzés cseréjével, míg a Bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem elnevezésű egyedi program a bűnüldöző hatóságok közötti információcserével foglalkozik.

Harmadszor, a program egyéb olyan közösségi programokat is kiegészít, mint például a kutatási és technológiafejlesztési keretprogram, az Európai Unió szolidaritási alapja, a súlyos veszélyhelyzetekben alkalmazott gyorsreagálási és felkészültségi eszköz, valamint a strukturális alapok.

3. ÉRTÉKELÉS

A Biztonság és a szabadságjogok védelme általános program előzetes értékelését és hatásvizsgálatát előterjesztő bizottsági munkadokumentum szerint a kiválasztott politika megfelelő a tervezett célok eléréséhez.

Az AGIS program végrehajtásának első éves jelentése egyértelműen bizonyítja, hogy e program nagyon felkeltette a potenciális kedvezményezettek érdeklődését, hiszen a Bizottsághoz több ajánlat érkezett, mint amit a rendelkezésre álló költségvetésből finanszírozni lehetett.

Az AGIS program keretében benyújtott projektek többsége a bűnüldöző hatóságok közötti együttműködéssel (a társfinanszírozott projektek 48,2%-a) vagy a bűnmegelőzéssel és/vagy a bűnözés speciális formái elleni küzdelemmel (a társfinanszírozott projektek 37,5%-a) foglalkozik. A jelentés ugyancsak megállapítja, hogy a konferenciák és szemináriumok jelentik messze a legfontosabb intézkedéstípus, a társfinanszírozott projektek mintegy felét (46,4%) teszik ki. 26,8%-kal a második legfontosabb csoportba a kutatások, tanulmányok és a hálózatépítés tartozik. A fentieknél jellegüknél fogva nehezebben megvalósítható képzési tevékenységek és csereprogramok a társfinanszírozott projektek egy ötödét (20,5%) teszik ki.

A jelentés elismeri viszont, hogy a beérkezett pályázatok nagy része – a jelentkezési űrlap vagy egyéb elektronikus űrlapok kitöltésében tapasztalt nehézségek, vagy a vonatkozó szempontoknak való meg nem felelés miatt – nem tett eleget a pályázati felhívásban meghatározott követelményeknek.

Megállapítható, hogy az eljárást – az irányítás, módszertan vagy technológia tekintetében egyaránt – egyszerűsíteni kell, különösen az újszerű megközelítéseket alkalmazó projektek esetében. Gyakran nehéz lehet időben partnereket találni egy másik tagállamban – főként, amikor a projekt még a korai és innovatív fázisban van. A projektek újszerű típusainak ösztönzése érdekében ezért engedélyezni kell a kétoldalú vagy nemzeti projekteket is.

További következtetésként megállapítható, hogy az olyan uniós szintű tevékenységek, mint például a képzési és csereprogramok, vagy koordinációs mechanizmusok és hálózatok, esetében gyakran a Bizottság, és/vagy a felelős uniós szervek iránymutatására van szükség. Ez indokolja a Bizottság által kezdeményezett és/vagy irányított projektekre vonatkozó keret megerősítését és egyértelművé tételét.

4. A POLITIKAI ESZKÖZ JOGALAPJA ÉS MAGYARÁZATA

4.1. Jogalap

Az Európai Unióról szóló szerződés 30. cikke rendelkezik a rendőrségi együttműködés terén megvalósítandó közös fellépés alkalmazási köréről, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóságok együttműködéséről – beleértve a nemzeti hatóságok Europollal történő együttműködését is (30. cikk, (2) bekezdés) – a bűncselekmények megelőzésében, felderítésében és nyomozásában. E jogalap a Bűnmegelőzésről és a bűnözés elleni küzdelemről szóló egyedi program valamennyi célkitűzését felöleli. Bár az igazságügyi együttműködés nem tartozik e program konkrét célkitűzései közé, az Európai Unióról szóló szerződés 31. cikkét ugyancsak ide kell sorolni, mivel a pénzügyi beavatkozások esetleg olyan kapcsolódó együttműködési tevékenységekre is kiterjednek, mint például a rendőrségi és igazságügyi hatóságok közötti együttműködés.

A jogi eszköz formája és a vonatkozó eljárás tekintetében, az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikke (2) bekezdésének c) pontja rendelkezik a bűncselekmények megelőzése és a bűncselekmények elleni küzdelem terén hozott tanácsi határozatokról. Ezért a javasolt jogalap megfelelő az egyedi program céljai tekintetében.

A jelenlegi szerződések keretében, a rendőrségi és bűnüldözési együttműködés terén hozott jogi eszközök elfogadására vonatkozó eljárás jelentősen különbözik a polgári védelem jogi eszközei elfogadásának eljárásától, így nem lehet az általános program valamennyi vonatkozó célkitűzését egyetlen jogi eszközben összekapcsolni. Ezért két eszközt javasolnak: az Európai Uniót létrehozó szerződés alapján egy egyedi programot a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem terén, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződés alapján egy másik egyedi programot a terrorizmus megelőzése, arra való felkészültség és következményeinek kezelése terén.[36]

4.2. A programban meghatározott intézkedések

Az alábbi különböző intézkedéstípusokat tervezik:

- A Bizottság által kezdeményezett és irányított, európai dimenzióval rendelkező projektek, többek között koordinációs mechanizmusok és hálózatok, elemző tevékenységek, beleértve olyan tanulmányokat és tevékenységeket, melyek célja, hogy konkrét politikai projektekkel, képzéssel és személyzeti csereprogramokkal kapcsolatos megoldásokat dolgozzanak ki;

- legalább két tagállam (vagy egy tagállam és egy tagjelölt ország) által kezdeményezett és irányított transznacionális projektek, az éves munkaprogramban megállapított feltételek mellett;

- a tagállamokon belüli nemzeti projektek az alább, valamint az éves munkaprogramokban meghatározott feltételek mellett;

- a nonprofit alapon működő, európai dimenzióval rendelkező célkitűzéseket követő nem kormányzati szervezeteknek nyújtott működési támogatások, az éves munkaprogramban meghatározott feltételek mellett.

A tervek szerint a nemzeti projektek csak „starter”, azaz kezdeti intézkedésként vagy kiegészítő intézkedésként (transznacionális vagy európai projektek előkészítése vagy kiegészítése) támogathatók, amennyiben azok eredményei várhatóan átemelhetők uniós szintre, vagy máshogyan jelentősen hozzájárulnak az Unió bűnmegelőzési, illetve a bűnözés elleni küzdelemről szóló politikájának kialakításához.

4.3. Szubszidiaritás és arányosság

A javaslat tiszteletben tartja az Európai Közösséget létrehozó szerződés 5. cikkében, valamint az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvekben meghatározott szubszidiaritás és arányosság elvét. A szubszidiaritás tekintetében, a javasolt program nem próbál beavatkozni olyan területeken, amelyeket valamennyi tagállamban a nemzeti hatóságok által kifejlesztett nemzeti programok ölelnek fel, hanem azokra a területekre összpontosít, amelyeken az uniós szint várhatóan hozzáadott értéket képvisel. E tekintetben a program által támogatott tevékenységek többsége a nemzeti programok kiegészítéseként tekintendő, és céljuk a két vagy több tagállam (mely magában foglalhat tagjelölt országot is) által végrehajtott tevékenységekből fakadó szinergiahatások maximális kiaknázása.

Az arányosság tekintetében a javaslatot úgy tervezték, hogy az a lehető legegyszerűbb legyen nemcsak az intézkedés formája tekintetében, – az intézkedések jogalkotási szövegeken szereplő meghatározásai a lehető legáltalánosabbak –, hanem a végrehajtásukra alkalmazandó igazgatási és pénzügyi követelmények tekintetében is. A Bizottság igyekszik megtalálni a helyes egyensúlyt egyrészt a rugalmasság és a könnyű felhasználás, másrészt a cél egyértelműsége, valamint a megfelelő pénzügyi és eljárásjogi biztosítékok között.

A két elv alkalmazásáról szóló jegyzőkönyv iránymutatásai alapján nyilvánvaló, hogy az e program által felvetni kívánt kérdéseknek transznacionális vonatkozásuk is van, és ezért a tagállami szintű tevékenységekkel összevetve bármilyen uniós szintű tevékenység kedvezőbb hatású.

4.4. Egyszerűsítés és racionalizálás

A javasolt megközelítés hozzájárul az eszközök mind jogi, mind igazgatási értelemben történő egyszerűsítésére irányuló kulcsfontosságú célkitűzések megvalósításához, továbbá a költségvetési szerkezet racionalizáláshoz. Növeli továbbá az eszközök közötti koherenciát és következetességet, valamint segíti az eszközök megkettőzésének elkerülését. Míg egyrészről a jövőbeli bővítésekkel való megbirkózáshoz szükségessé válik a humán erőforrások létszámának növelése, addig másrészről a kisebb (nagy erőforrás-igényű) költségvetési tételek felszámolásával és a meglévő programok egyetlen, összefüggő és egyszerűsített szerkezetű programba történő átcsoportosításával a humán erőforrás kedvezőbb elosztása valósítható meg. Ez nagyobb arányosságot eredményez a kiadások, valamint azokkal kapcsolatos igazgatási költségek között.

A javasolt racionalizálás a végfelhasználók számára is előnyös, mert növeli az áttekinthetőséget, egyértelműséget és az eszközök közötti koherenciát. A szabványosított megközelítés alkalmazásának és az összehangolt végrehajtási rendelkezéseknek köszönhetően a potenciális kedvezményezettek könnyebben nyújthatnak be finanszírozási kérelmet.

A Bizottság úgy is dönthet, hogy a költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján a programra vonatkozó költségvetés egy részének végrehajtásával egy végrehajtó hivatalt bíz meg. Ezt a hivatalt – a költségvetési rendelettel és végrehajtási szabályaival, illetve a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 58/2003/EK tanácsi rendelettel összhangban – a Bizottság hozza létre. Az erre vonatkozó döntés előtt a Bizottság költség-haszon elemzést állít össze, mely beazonosítja a kihelyezést indokló feladatokat, tartalmazza a koordináció és ellenőrzés költségeit, a humánerőforrásra gyakorolt hatást, az elérhető megtakarításokat, a kihelyezett feladatok végrehajtásának hatékonyságát és rugalmasságát, az alkalmazott eljárások egyszerűsítését, a kihelyezett tevékenységek végső kedvezményezettekhez való közelségét, a Közösség látható voltát, és a Bizottságon belül a know-how megfelelő szintje fenntartásának szükségességét.

A javasolt új eszköz követi a Bizottság által 2007-től kezdődően a politikai és pénzügyi kihívások tekintetében kijelölt utat. A szándék a már meglévő eszközök kiegészítése, egyszerűsítése, racionalizálása, valamint az új célkitűzésekkel való szembenézéshez, valamint az alkotmányszerződés hatályba lépésekor létrejövő új jogi keretre való zökkenőmentes átálláshoz szükséges rugalmasság biztosítása.

5. A KÖLTSÉGVETÉSRE GYAKORLOT HATÁS

A 2007-2013 közötti időszakra a Biztonság és a szabadságjogok védelme elnevezésű általános programra előirányzott teljes összeg 745 millió euro (jelenlegi árakon). E kereten belül 602,6 millió eurót irányoznak elő a „Bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem” elnevezésű programra.

2005/0035 (CNS)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

A 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó, „Bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem” elnevezésű egyedi program létrehozásáról „Biztonság és a szabadságjogok védelme” elnevezésű általános program

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre, és különösen annak 30., 31. cikkére és 34. cikke (2) bekezdésének c) pontjára,

tekintettel a Bizottság javaslatára[37],

tekintettel az Európai Parlament véleményére[38],

mivel:

(1) Az Unió azon célját, hogy biztosítsa a polgárok magas szintű biztonságát egy olyan térségben, amely a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapul – az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkének negyedik albekezdésében, valamint 29. cikkében előírtak szerint – a bűnözés, legyen az szervezett vagy egyéb, megelőzésével és az ezek elleni küzdelemmel kívánják elérni.

(2) Polgáraink és társadalmunk szabadságának és biztonságának bűncselekményekkel szemben történő védelmezéséhez az Uniónak meg kell hoznia a szükséges intézkedéseket a bűnözés valamennyi formájának hatékony és eredményes megelőzésére, felderítésére, nyomozására és üldözésére, különösen a határokon átnyúló esetekben.

(3) Az 1999. októberében tartott tamperei Európai Tanács következtetéseire[39] alapozva, az Európai Tanács 2004. novemberi hágai programjával[40], a 2001. szeptemberi és 2004. márciusi terrorizmusról szóló nyilatkozataival[41], valamint a 2004. decemberi kábítószer-stratégiájával[42] megerősítette a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség fejlesztésére – és különösen a polgárok különféle bűncselekményekkel szembeni, a bűnmegelőzésen és a bűnözés elleni küzdelmen keresztül történő védelmére – irányuló prioritást.

(4) A 2002. július 22-i 2002/630/JHA tanácsi határozattal[43] létrehozott, a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködésről szóló keretprogram (AGIS) jelentősen hozzájárult a tagállamok rendőrségei, egyéb bűnüldöző hatóságai és bíróságai közötti együttműködés megerősítéséhez, valamint a rendőrségi, igazságügyi, jogi és közigazgatási rendszereik kölcsönös megismerésének és kölcsönös bizalmának javításához.

(5) Szükséges és helyénvaló kiterjeszteni az olyan intézkedések finanszírozásának lehetőségeit, melyek célja a bűnmegelőzés, illetve a bűnözés elleni küzdelem, valamint az eredményesség, költség-hatékonyság és átláthatóság érdekében felülvizsgálni a részletes szabályokat.

(6) A bizottsági fellépések és a nemzeti projektek továbbra is fontosak a tagállamok közötti szorosabb és hatékonyabb együttműködés és koordináció eléréséhez. Emellett hasznos és helyénvaló támogatni a tagállamokon belüli projekteket, amennyiben azok hasznos tapasztalatot és know-how-t biztosítanak az uniós szinten hozott további intézkedésekhez.

(7) Mivel a bűnözésnek nem szabnak határt az országhatárok, helyénvaló lehetővé tenni harmadik országok és nemzetközi szervezetek részvételét a transznacionális projektekben.

(8) Biztosítani kell a kiegészítő jelleget egyéb olyan uniós és közösségi programokkal, mint például a kutatási és fejlesztési keretprogram, az Európai Unió szolidaritási alapja, a súlyos veszélyhelyzetekben alkalmazott gyorsreagálási és felkészültségi eszköz, valamint a strukturális alapok.

(9) Mivel a meghozandó intézkedések célkitűzéseit – különösen a szervezett és határokon átnyúló bűnözés megelőzését, illetve az ellene való küzdelmet – a tagállamok nem tudják megfelelő módon elérni, és azokat – a kezdeményezés nagyságrendje és hatása miatt – uniós szinten jobban meg lehet valósítani, az Európai Közösséget létrehozó szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban az Unió intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben megállapított arányosság elvével összhangban ez a határozat nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket.

(10) Az Európai Uniót létrehozó szerződés 41. cikkének (3) bekezdésével összhangban szükséges és helyénvaló a működési költséget a VI. cím keretében a Közösség költségvetéséből finanszírozni.

(11) A program költségeinek összeegyeztethetőnek kell lenniük a pénzügyi terv 3. fejezetének felső határával. A program meghatározása során – a tervezett intézkedések esetleges kiigazításainak lehetővé tétele, valamint a szükségletek 2007-2013 közötti alakulásának követése érdekében – bizonyos fokú rugalmasságról is gondoskodni kell. Ezért a határozatot a tervezett intézkedések, valamint a vonatkozó igazgatási és pénzügyi szabályok általános megfogalmazására kell korlátozni.

(12) Az e határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket egy tanácsadó-bizottság segítségével, az abban megállapított eljárások szerint kell elfogadni. Ez helyénvaló, mivel a program nem gyakorol jelentős hatást az Európai Unió költségvetésére.

(13) Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel[44], valamint az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-ei 2185/96/EK, Euratom, , tanácsi rendelettel[45] összhangban megfelelő intézkedéseket kell hozni továbbá a szabálytalanságok és csalás megelőzésére, valamint az elvesztett, jogalap nélkül kifizetett vagy helytelenül felhasznált összegek visszatérítésére.

(14) Alkalmazni kell a Közösség pénzügyi érdekeit védő, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet[46], valamint az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletet[47]; az alkalmazás során a költségvetési eszközök kiválasztásánál figyelembe kell venni az egyszerűség és a következetesség elvét, és azoknak az eseteknek a korlátozott számát, amelyekben a Bizottság megtartja magának a végrehajtás és a lebonyolítás közvetlen felelősségét, valamint azt, hogy a források nagyságának és a felhasználásukkal járó adminisztratív terheknek arányban kell állniuk egymással.

(15) A büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködésről szóló keretprogramot[48] (AGIS) 2007. január 1-jétől helyénvaló e programmal, valamint a bűnügyi igazságszolgáltatásról szóló új programmal[49] felváltani.

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Tárgy

E határozat a „Biztonság és a szabadságjogok védelme” elnevezésű általános program részeként, a 2007. január 1-jétől 2013. december 31-ig tartó időszakra létrehozza a Bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem elnevezésű egyedi programot (a továbbiakban: a program), melynek célja, hogy hozzájáruljon a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megerősítéséhez.

2. cikk

A program általános célkitűzései

1. E program a szervezett vagy egyéb bűnözés, így különösen a terrorizmus, az emberkereskedelem és a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények, a tiltott kábítószer-kereskedelem és a tiltott fegyverkereskedelem, a korrupció és a csalás megelőzésével és az ezek elleni küzdelemmel járul hozzá a polgárok magas szintű biztonságához.

2. Az Európai Közösség célkitűzéseinek és hatásköreinek sérelme nélkül, a program általános célkitűzései hozzájárulnak a közösségi politikák fejlesztéséhez.

3. cikk

Témakörök és egyedi célkitűzések

1. A program három témakörből áll:

31. bűnüldözés

32. bűnmegelőzés és kriminológia

33. tanú- és áldozatvédelem.

2. Az általános célkitűzéseken belül a program az alábbi specifikus célkitűzések eléréséhez is hozzájárul:

34. a bűnüldöző hatóságok, egyéb nemzeti hatóságok, valamint a kapcsolódó uniós szervek közötti koordináció, együttműködés és kölcsönös megértés előmozdítása és fejlesztése;

35. a bűnözés stratégiai megelőzéséhez, illetve a bűnözés elleni küzdelemhez szükséges olyan horizontális módszerek és eszközök ösztönzése, előmozdítása és fejlesztése, mint például a közszféra és magánszféra együttműködése, a bűnmegelőzés legjobb bevált gyakorlatai, összehasonlítható statisztikák, valamint alkalmazott kriminológia, és

36. a tanú- és áldozatvédelem legjobb gyakorlatainak előmozdítása és fejlesztése.

3. A program nem foglalkozik az igazságügyi együttműködéssel, felölelhet viszont olyan intézkedéseket, melyek célja az igazságügyi hatóságok és bűnüldöző szervek közötti együttműködés.

4. cikk

Támogatható intézkedések

1. A 2. és 3. cikkben megállapított általános és egyedi célkitűzések követése céljából a program az alábbi intézkedéstípusokat részesíti pénzügyi támogatásban:

37. A Bizottság által kezdeményezett és irányított európai dimenzióval rendelkező projektek;

38. Olyan transznacionális projektek, melyeknek legalább két tagállamban, vagy legalább egy tagállamban és egy tagjelölt országban partnereket kell bevonniuk;

39. A tagállamokon belüli olyan nemzeti projektek, melyek

40. transznacionális projekteket és/vagy uniós intézkedéseket készítenek elő (ún. „starter”, azaz kezdő intézkedések),

41. transznacionális projekteket és/vagy uniós intézkedéseket egészítenek ki („kiegészítő intézkedések”),

42. olyan újszerű módszerek és/vagy technológiák kifejlesztéséhez járulnak hozzá, melyeket közösségi szintű intézkedésekbe lehet átvenni, illetve ilyen módszereket vagy technológiákat dolgoznak ki abból a célból, hogy azokat egyéb EU tagállamoknak és/vagy tagjelölt országoknak átadják, vagy

43. máshogyan jelentősen hozzájárulnak a bűnmegelőzéssel és/vagy a bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos uniós politika fejlesztéséhez;

44. A non profit alapon működő, e program alapvető célkitűzéseit európai szinten követő nem kormányzati szervezeteknek nyújtott működési támogatások.

2. Pénzügyi támogatás különösen az alábbi tevékenységekre nyújtható:

- operatív együttműködési és koordinációs tevékenységek (a hálózatok, a kölcsönös bizalom és elismerés megerősítése, információk, tapasztalat, valamint a legjobb gyakorlatok cseréje és terjesztése)

- elemzési, felügyeleti és értékelési tevékenységek,

- technológia és módszertan kifejlesztése és átadása,

- képzés, a személyzet és szakértők cseréje, és

- tudatosító és terjesztő tevékenységek.

5. cikk

A programban való részvétel

1. A program címzettjei a bűnüldöző hatóságok, egyéb köz- és/vagy magánszervek, piaci szereplők és intézmények – beleértve a helyi, regionális és nemzeti hatóságokat – szociális partnerek, egyetemek, statisztikai hivatalok, a média, nem kormányzati szervezetek, a közszféra és magánszféra közötti partnerségek és egyéb vonatkozó nemzetközi szervek.

2. Projektekre és működési támogatásokra irányuló kérelmet a tagállamokban létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező szervek vagy szervezetek nyújthatnak be.

3. A 4. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott nemzeti projektekre irányuló javaslatokat a tagállamok továbbítják a Bizottságnak. A Bizottság évente állapítja meg a javaslatok továbbításának időpontját, és a 7. cikk (4) bekezdése alapján hoz döntést a javaslatokról.

4. A transznacionális projektek esetében harmadik országok és nemzetközi szervezetek partnerként részt vehetnek, de saját projekteket nem nyújthatnak be.

6. cikk

Támogatási típusok

1. Az uniós pénzügyi támogatás jogi formái az alábbiak lehetnek:

45. támogatások,

46. közbeszerzési szerződések.

2. Az uniós támogatásokat ajánlattételi felhívásokat követően ítélik oda – kivéve kellően indokolt kivételes sürgősségi esetekben, vagy amennyiben a kedvezményezett tulajdonságai miatt egy adott tevékenységre nézve nincs más lehetőség –, működési támogatások vagy tevékenységalapú támogatások formájában. A társfinanszírozás maximális mértékét az éves munkaprogramokban határozzák meg.

3. Közbeszerzési szerződéseken keresztül kiegészítő intézkedésekre is terveztek kiadásokat, mely esetekben közösségi alapokból finanszírozzák a szolgáltatások és termékek beszerzését. Ide tartoznak többek között a projektekhez, politikákhoz, programokhoz és jogszabályokhoz kapcsolódó információs, kommunikációs, előkészítési, végrehajtási, felügyeleti, ellenőrzési és értékelési kiadások.

7. cikk

Végrehajtási intézkedések

1. A Bizottság az Unió pénzügyi támogatását a 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelettel (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) összhangban hajtja végre.

2. A program végrehajtásához a Bizottság – a 2. cikkben meghatározott általános célkitűzések korlátain belül – éves munkaprogramot állít össze az egyedi célkitűzések, tematikus prioritások meghatározásával, valamint a 6. cikk (3) bekezdésében szereplő kísérő intézkedések leírásával, és szükség esetén egyéb tevékenységek listájával.

3. Az éves munkaprogramot a 9. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

4. Az intézkedésekhez nyújtott támogatásokkal kapcsolatos értékelési és odaítélési eljárások – többek között – az alábbi szempontokat veszik figyelembe:

47. az éves munkaprogramnak, a 2. cikkben meghatározott általános célkitűzéseknek, valamint a 3. és 4. cikkben meghatározott különböző területeken hozott intézkedéseknek való megfelelés;

48. a javasolt intézkedés minősége annak koncepciója, megszervezése, bemutatása és várt eredményei tekintetében;

49. a kérelmezett uniós pénzügyi támogatás összege és annak megfelelősége a várt eredmények viszonylatában;

50. a várt eredmények hatása a 2. cikkben meghatározott általános célkitűzések, valamint a 3. és 4. cikkben meghatározott különböző területeken hozott intézkedések tekintetében.

5. A 4. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett működési támogatásra benyújtott kérelmeket – többek között – az alábbiak fényében értékelik:

51. a program célkitűzéseivel való következetesség;

52. a tervezett intézkedések minősége;

53. ezen intézkedések valószínű multiplikátor hatása a közszférára nézve;

54. az elvégzett tevékenységek földrajzi hatása;

55. a javasolt tevékenység költség/haszon aránya.

8. cikk

Bizottság

1. A Bizottságot tevékenységében egy bizottság (a továbbiakban: bizottság) segíti, amely a tagállamok képviselőiből áll, és elnöke a Bizottság képviselője.

2. A bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.

9. cikk

Tanácsadó bizottsági eljárás

1. Az e bekezdésre történő hivatkozáskor esetén a Bizottság képviselője köteles a végrehajtandó intézkedés tervezetét előterjeszteni a bizottságnak. A bizottság, az elnöke által az ügy sürgősségére való tekintettel megállapított határidőn belül – szükség esetén szavazással – véleményt nyilvánít a tervezetről.

2. A véleményt jegyzőkönyvezik; valamennyi tagállam kérheti, hogy véleményét vegyék jegyzőkönyvbe

3. A Bizottság messzemenően figyelembe veszi a bizottság véleményét, és tájékoztatja a bizottságot arról, hogy véleményét milyen módon vették figyelembe.

10. cikk

Kiegészítő jelleg

1. Szinergiára, következetességre és kiegészítő jellegre törekszenek más uniós és közösségi eszközökkel, többek között, „A terrorizmus megelőzése, arra való felkészültség és következményeinek kezelése” elnevezésű programmal[50], a bűnügyi igazságszolgáltatásról szóló programmal,[51] a kutatási és technológiafejlesztési keretprogrammal[52], az Európai Unió szolidaritási alapjával, valamint a súlyos veszélyhelyzetekben alkalmazott gyorsreagálási és felkészültségi eszközzel[53].

2. Annak érdekében, hogy mindkét program, valamint egyéb uniós/közösségi eszközök célkitűzéseinek megfelelő intézkedéseket hajtsanak végre, a program megoszthatja a forrásokat egyéb uniós vagy közösségi eszközökkel, különösen „A terrorizmus megelőzése, arra való felkészültség és következményeinek kezelése” elnevezésű programmal.

3. Az e határozat keretében finanszírozott műveletek ugyanazon célból nem részesülhetnek egyéb uniós/közösségi pénzügyi eszközből nyújtott pénzügyi támogatásban. A program kedvezményezettjei kötelesek tájékoztatni a Bizottságot a közösségi költségvetéséből, valamint egyéb forrásokból kapott támogatásokról, valamint a folyamatban levő finanszírozási kérelmekről.

11. cikk

Költségvetési források

Az e programban meghatározott intézkedésekhez rendelt költségvetési forrásokat az Európai Unió általános költségvetésének éves előirányzatai közt kell feltüntetni. Az éves rendelkezésre álló előirányzatokat a költségvetési hatóság hagyja jóvá a pénzügyi terv keretein belül.

12. cikk

Felügyelet

1. A program által finanszírozott valamennyi intézkedés kedvezményezettje köteles technikai és pénzügyi jelentéseket benyújtani a munka előrehaladtáról. Az intézkedés befejezésétől számított három hónapon belül zárójelentést kell benyújtani. A jelentések formáját és tartalmát a Bizottság határozza meg.

2. Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 248. cikke értelmében a Számvevőszék által, az illetékes nemzeti számvevő testületekkel vagy hatóságokkal együttműködve végzett ellenőrzések, vagy a Szerződés 279. cikkének c) pontja szerint végzett felülvizsgálatok sérelme nélkül a Bizottság tisztviselői vagy egyéb alkalmazottai a program által finanszírozott projektek esetében helyszíni ellenőrzéseket végezhetnek, beleértve a szúrópróbaszerű ellenőrzéseket is.

3. Az e program végrehajtásának eredményeként kötött szerződéseknek és megállapodásoknak különösképpen rendelkezniük kell a Bizottság (vagy meghatalmazott képviselője) általi – szükség esetén helyszíni – felügyeletről és pénzügyi ellenőrzésről, valamint a Számvevőszék által végzett ellenőrzésekről.

4. A pénzügyi támogatás kedvezményezettje valamely intézkedéshez kapcsolódó utolsó teljesített kifizetést követően öt évig köteles megőrizni a Bizottság számára az intézkedéssel kapcsolatos kiadásokra vonatkozó teljes dokumentációt.

5. Az (1) és a (2) bekezdésben említett jelentések és ellenőrzések eredménye alapján a Bizottság szükség szerint módosítja az eredetileg megítélt pénzügyi támogatás mértékét és a támogatás nyújtásának feltételeit, illetve a kifizetések időrendjét is.

6. A Bizottság megtesz minden egyéb szükséges intézkedést a finanszírozott intézkedések szabályos, valamint e határozat, illetve a költségvetési rendelet rendelkezéseinek megfelelő végrehajtásának ellenőrzésére.

13. cikk

A Közösség pénzügyi érdekeinek védelme

1. A Bizottság gondoskodik arról, hogy az e határozat keretében finanszírozott intézkedések végrehajtása során a Közösség pénzügyi érdekeit csalás, korrupció és egyéb illegális tevékenységek elleni megelőző intézkedésekkel és hatékony ellenőrzésekkel védjék, gondoskodik továbbá a jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizettetéséről, és szabálytalanság esetén – hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetéseket szab ki a 2988/95/EK, Euratom és a 2185/96/ Euratom, EK, tanácsi rendeleteknek, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően.

2. A program keretében finanszírozott uniós intézkedések esetében a 2988/95/EK, Euratom rendelet, valamint a 2185/96/Euratom, EK, rendelet alkalmazandó a közösségi jog rendelkezésének bármely megsértésére, beleértve a program alapján kikötött szerződéses kötelezettségeknek olyan, egy gazdasági szereplő intézkedéséből vagy mulasztásából eredő megsértését is, amely a Közösség általános költségvetésének, vagy a kezelése alá vont költségvetésnek indokoltatlan kiadási tétellel kárt okozott vagy okozhatott volna.

3. A Bizottság csökkentheti, felfüggesztheti vagy visszakövetelheti az adott intézkedésre nyújtott pénzügyi támogatást, ha szabálytalanságokat tapasztal, beleértve az e határozat rendelkezéseinek, vagy a szóban forgó pénzügyi támogatás odaítéléséről szóló egyedi határozatnak, illetve a szerződésnek vagy megállapodásnak a be nem tartását, vagy ha a projektben a Bizottság jóváhagyása nélkül olyan jelentős változtatás történt, amely az intézkedés jellegével vagy végrehajtási feltételeivel nem egyeztethető össze.

4. A határidők be nem tartása esetén, vagy ha a projekt végrehajtásában elért előrehaladás a kiutalt pénzügyi támogatásnak csak egy részét igazolja, a Bizottság felszólítja a kedvezményezettet, hogy megadott határidőn belül nyújtsa be észrevételeit. Ha a kedvezményezett nem ad kielégítő választ, a Bizottság törölheti a pénzügyi támogatás hátralévő részét és követelheti a kifizetett összegek visszatérítését.

5. A jogosulatlan kifizetéseket vissza kell téríteni a Bizottságnak A költségvetési rendeletben megállapított feltételek szerinti kamattal terhelendő minden olyan összeg, amelyet nem térítettek vissza kellő időben.

14. cikk

Értékelés

1. A programot – az alá tartozó tevékenységek végrehajtásának nyomon követése érdekében – rendszeresen felügyelik .

2. A Bizottság biztosítja a program rendszeres, független és külső értékelését.

3. A Bizottság az alábbi dokumentumokat nyújtja be a Parlamentnek és a Tanácsnak:

56. legkésőbb 2010. március 31-ig időközi értékelő jelentést az elért eredményekről, valamint e program végrehajtásának minőségi és mennyiségi vonatkozásairól;

57. legkésőbb 2010. december 31-ig közleményt a program folytatásáról;

58. legkésőbb 2015. március 31-ig utólagos értékelő jelentést.

15. cikk

Átmeneti rendelkezések

1. E határozat 2007. január 1-jétől a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködésről szóló keretprogram (AGIS) létrehozásáról szóló 2002/630/JHA határozat[54] vonatkozó rendelkezéseinek helyébe lép.

2. A 2002/630/JHA határozat értelmében 2006. december 31-e előtt megkezdett tevékenységeket teljesítésükig továbbra is e határozat alapján irányítják.

16. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. Ezt a rendeletet 2007. január 1-től kell alkalmazni.

FINANCIAL STATEMENT

LEGISLATIVE FINANCIAL STATEMENT

1. NAME OF THE PROPOSAL :

Programme “Security and Safeguarding Liberties“

Proposal for a Council Decision creating the programme “Prevention of and Fight against Crime” for the period 2007-2013

Proposal for a Council Decision creating the programme “Prevention, Preparednessand Consequence Management of Terrorism” for the period 2007-2013

2. ABM / ABB FRAMEWORK

1805 – Law enforcement cooperation and fight of and against general and organised crime

3. BUDGET LINES

3.1. Budget lines (operational lines and related technical and administrative assistance lines (ex- B.A lines)) including headings :

Financial Perspectives 2007-2013 : Heading 3.

3.2. Duration of the action and of the financial impact:

2007-2013

3.3. Budgetary characteristics ( add rows if necessary ) :

Budget line | Type of expenditure | New | EFTA contribution | Contributions from applicant countries | Heading in financial perspective |

Prevention of and fight against crime | Non-comp | Diff | No | NO | No | No 3 |

Prevention, Preparedness and Consequence Management of Terrorism | Non-comp | Diff | Yes | NO | No | No 3 |

4. SUMMARY OF RESOURCES

4.1. Financial Resources (Current Prices)

4.1.1. Summary of commitment appropriations (CA) and payment appropriations (PA)

EUR million (to 3 decimal places)

…………………… | f |

TOTAL CA including co-financing | a+c+d+e+f |

4.1.2. Compatibility with Financial Programming

X Proposal is compatible with next financial programming 2007-2013

( Proposal will entail reprogramming of the relevant heading in the financial perspective.

( Proposal may require application of the provisions of the Interinstitutional Agreement[55] (i.e. flexibility instrument or revision of the financial perspective).

4.1.3. Financial impact on Revenue

X Proposal has no financial implications on revenue

( Proposal has financial impact – the effect on revenue is as follows:

NB: All details and observations relating to the method of calculating the effect on revenue should be shown in a separate annex.

EUR million (to one decimal place)

Prior to action [Year n-1] | Situation following action |

Total number of human resources | 37,5 | 40 | 44 | 47,5 | 51 | 54 | 55 |

5. CHARACTERISTICS AND OBJECTIVES

5.1. Need to be met in the short or long term

As regards the prevention of and the fight against crime , the support aiming to achieve the general and specific objectives will be aimed at three main areas:

a) law enforcement : to promote and develop coordination and cooperation between national authorities, in particular between law enforcement agencies;

b) crime prevention and criminology : to stimulate, promote and develop strategies, dialogue and partnership in respect of crime prevention, statistics and criminology;

c) protection of witnesses and victims : to promote and develop the means of protecting witnesses and victims of crime.

The scale of resources has been assessed in light of the needs, and giving the evolving nature of these, a mid-term review clause is included to enable progress in meeting the objectives and priorities to be reassessed.

As regards Prevention, Preparedness and Consequence Management of Terrorism, financial support will be targeted at a number of crucial areas, in particular, at:

- the establishment of a secure, rapid alert system which ensures a link between communication networks warning of threats to public safety and security, be they related to law enforcement agencies or other bodies;

- the identification and protection of critical infrastructure, i.e. infrastructure vulnerable to terrorist threats, consisting of all those facilities, networks and services which, if disrupted or destroyed, would have a serious impact on the health, safety, security and/or the economic well-being of EU citizens and/or on the effective functioning of government;

- the undertaking of audits, monitoring and evaluation activities to identify existing weaknesses, establish best practice in Member States and recommend legislative or other action where deficiencies are found with the aim of increasing the overall preparedness of the EU in the face of terrorism;

The impacts likely to result from the above actions are described within the extended impact assessment.

5.2. Value-added of Community involvement and coherence of the proposal with other financial instruments and possible synergy

The added value of the instruments is to provide the basis for efficient cooperation between law enforcement and other relevant authorities, with the aim of all Member States being able to put in place minimum levels of measures (both legislative and operational) to protect against crime and the threat of terrorist attack. This would mean that there is no “weak point” within the EU and within its critical infrastructure which could be exploited by organised crime (‘safe haven’) or terrorist, while also providing a level playing field for law enforcement authorities and for the private sector.As such, it is an integral part of creating an area of justice, freedom and security.

As regards improving the quantity and quality of law enforcement relevant information available to national authorities, the EU intervention to supplement national action will allow to overcome existing systemic resistances within and between the different bodies involved. This additional support to the necessary improvements to existing communication channels and infrastructures at European level adds value by increasing capacity – indeed, individual action at national level would not be capable of achieving the same results.

In relation to previous activities in this area, the current proposal will offer a comprehensive framework and contribute to the creation of systematic procedures for cooperation on law enforcement and countering the threat of terrorism as well as for cooperation between public authorities and the private sector. Where actions or initiatives are envisaged at EU level, these will be based on effective sharing of experience and best practice, so increasing efficiency and contributing to an overall reduction in the ‘unit costs’ of combating crime and responding to both the threat and consequences of terrorist attack. In addition, there will be a leverage effect, in the sense that contributions will also be made by grant beneficiaries, both because this is a requirement of EU funding and because of the effects of successful pilot projects and the development of best practice in encouraging national governments to provide more funding and support.

With regard to Prevention, Preparedness and Consequence Management of Terrorism, cooperation will have spin-off effects in terms of better targeted research on security against attack, leading to new innovative technology developments, harmonised and more efficient minimum industry security standards, more efficient resource planning and allocation, increased civil protection capacity, the development of emergency contingency plans and so on. Cooperation plus the centralised coordination of operations, while fully respecting national competences, provides the means for achieving greater efficiency and operational capability in respect of preparedness and of establishing a more rapid and effective system for consequence management throughout the EU.

Complementarity with other JLS programmes:

The Security programme and the two main strands which it comprises have the common goal, along with the two other JLS framework programmes, of establishing an area of freedom, security and justice in the EU where basic human rights are fully respected. Each of the three JLS programmes is designed to address particular aspects which are a critical part of the creation of such an area in the EU, given the integration of national economies and the goal of ensuring free movement of people as well as goods, services and capital between countries. As such, they tackle issues affecting freedom, security and justice which arise from the creation of economic and monetary union and the abolition of internal borders and which can only be effectively addressed at EU level. These issues are to do with cooperation, harmonisation, coordination of activities, the exchange and sharing of critical information and best practices and techniques, and establishing solidarity mechanisms for sharing the costs involved in pursuing common and agreed objectives in an equitable way.

They are reflected in the objectives set out in the Hague Programme adopted by the European Council in November 2004, which include: guaranteeing fundamental human rights throughout the EU, establishing minimum procedural safeguards and common access to justice, extending the mutual recognition of judicial decisions, fighting organised cross-border crime and the threat of terrorism, ensuring protection in accordance with international treaties to those in need, and regulating migration flows and controlling the external borders of the EU.

Each of the JLS framework programmes is aimed at pursuing these objectives in a complementary way without duplicating activities.

The activities under the Security programme, therefore, are designed to contribute to making the EU a safer place to live, where people can enjoy their basic freedoms without fear of crime or the threat of terrorist attack. As such, they are complementary to the activities undertaken under both the Solidarity and Justice programmes which have parallel aims. More specifically, the fight against organised, cross-border crime and against trafficking of people and drugs is complementary to the efforts made under the Solidarity programme to prevent illegal entry into the EU through the establishment of effective external border controls. The same applies to the measures taken to combat the threat of terrorism, including in particular exchange of information between relevant national, and EU-level, authorities, which both contribute to and are supported by the activities undertaken to control illegal entry.

The prevention of and fight against crime, by reinforcing law enforcement cooperation as well as to support the protection of witnesses and victims of crime, is also complementary to the actions supported under the Fundamental Rights and Justice programme to fight violence and to ensure the protection of fundamental rights (in particular as regards data protection) as well as to facilitate access to justice.

Complementarity with other instruments:

The support for the protection of victims and witnesses of crime funded under this programme is complementary to the support available under the Initiative on Fundamental Rights and Justice (particularly the instruments on criminal justice and on fight against violence) ) which provides general assistance to victims of trafficking and violent crime.

As regards the training of police officers an instrument already exists: the European College of Police (CEPOL), that could also provide the basis for such action on exchange of staff between police services.If CEPOL becomes a body financed by the EU budget, the dividing line between this and the new instrument will need to be reassessed.

In relation to improved information exchange, a close coordination will be ensure to create synergies between the existing projects in different areas (SIS, VISION, EURODAC) as well as forthcoming initiatives (VIS, SIS II). Also, the implementation of existing legislation in related areas will be closely monitored, to reap the benefits in terms of overcoming systemic resistances.

Complementarity with the objectives and tasks of Europol will be kept under review to avoid any overlap between proposals under this programme and Europol’s role.

On civil protection in general, the new Solidarity Instrument and the Response and Preparedness Instrument for major emergencies will provide financial means both for immediate crisis management measures and for general preparation to crises. Apart from accidents and natural disasters, this will also include disasters caused by terrorist acts. Complementarity will be ensured on two levels: first, the instrument “Prevention, Preparedness and Consequence Management of Terrorism” will focus on integrating aspects of security and law enforcement into the rapid alert and crisis management system; second, on critical infrastructure and preparedness, it will focus on assessing and identifying the specific needs from a security point of view, while the Response and Preparedness Instrument for major emergencies will focus on general civil protection (i.e. mainly relief to affected persons and if need be the environment).

5.3. Objectives, expected results and related indicators of the proposal in the context of the ABM framework

A key objective of the “Security” framework programme is to simplify and rationalise instruments both in legal and management terms, to streamline the budget structure, to increase coherence and consistency between programmes and avoid duplication of instruments.

The proposed simplification and rationalisation will benefit the end users as it increases the visibility, clarity and coherence of the instruments. Potential beneficiaries will find it easier to apply for funding in the different areas as a result of a more standardised approach and implementing provisions.

Delivery through alternative delivery mechanisms (externalisation, or shared management) has been examined in detail but was considered not appropriate at this stage.

The results envisaged could not be expected to be achieved at lower cost for several reasons:

- The level of intervention could not be lowered without running the risk of reducing the programme's impact to such a low level that the EU added value would be lost. The specific aims are set to be both achievable, given the resources proposed and in line with the expectations of the beneficiaries. The present proposal has carefully estimated the cost of reaching its objectives.

- The range of measures envisaged under this Programme will address those issues which cannot be handled by individual Member State from within their own financial and/or technical resources, and which require intervention at EU, bilateral or multilateral level, in order to optimise their effectiveness at least cost.

- The harmonisation and the simplification of the procedures will also contribute to avoiding duplication and focusing actions more effectively on EU added-value.

- The rationalisation of the monitoring and evaluation procedures will enable better outcomes to achieved and will make it more possible for multiplier effects to be generated.

- With regard to volume crime, the Programme is based on the premise that certain co-operation activities need to be taken at EU level in order to support prevention activities in the Member States more effectively, to avoid duplication of effort and to use resources more efficiently.

- A number of measures, for example in relation to crime statistics and crime proofing, are horizontal in nature and will support the development of effective policy and legislative responses to crime in all its manifestations.

5.4. Method of Implementation

Show below the method(s) chosen for the implementation of the action.

X Centralised Management

X Directly by the Commission

ٱ Indirectly by delegation to:

ٱ Executive Agencies

ٱ Bodies set up by the Communities as referred to in art. 185 of the Financial Regulation

ٱ National public-sector bodies/bodies with public-service mission

ٱ Shared or decentralised management

ٱ With Member states

ٱ With Third countries

ٱ Joint management with international organisations (please specify)

Relevant comments:

In order to achieve the full objectives of the action programme under the provisions of the current Treaties, it has been decided to split the action programme into 2 legal instruments relating to 2 different legal bases as stated in Mr. Vitorino’s Communication to the Commission (SEC(2004) 1195, 28.9.2004), the actions proposed are provided through the current Treaties. The legal bases required to establish the programmes have been limited in number as far as the current Treaties allow, while within and across the new programmes common delivery, management and implementation mechanisms are set in place.

In order to achieve the general and specific and operational objectives, each programme within the “”Security and Safeguarding Liberties” envisage a range of actions, such as:

a) Projects initiated and managed by the Commission with a European dimension;

b) Transnational projects, which must involve partners in at least two Member States, or at least one Member State and an applicant country;

c) National projects within Member States, which

- prepare transnational projects and/or Commission actions (“starter measures”),

- complement transnational projects and/or Commission actions (“complementary measures”)

- contribute to developing innovative methods and/or technologies with a potential for transferability to actions on Union level, or develop such methods or technologies with a view to transferring them to other Member States and/or applicant countries, or

- contribute otherwise considerably to developing the Union policy on preventing and/or combating crime;

Operating grants for non-governmental organisations pursuing on a non-profit basis objectives of this programme on a European dimension.

In particular, support may be provided for :

- actions on operational cooperation and coordination (strengthening networking, mutual confidence and understanding, exchange and dissemination of information, experience and best practices)

- analytical, monitoring and evaluation activities,

- development and transfer of technology and methodology,

- training, exchange of staff and experts, and

- awareness and dissemination activities.

Methods of implementation :

The above mentioned type of actions may be financed either by :

- A service contract following a call for tenders ;

- A subsidy following a call for proposals.

The Commission will implement the above actions in accordance with the annual work programme to be adopted. The Commission will implement this Action programme and may have recourse to technical and/or administrative assistance to the mutual benefit of the Commission and of the beneficiaries, for example to finance outside expertise on a specific subject.

The Commission may decide to entrust part of the budget implementation to an executive agency, as referred to in Article 54, para. 2(a) of the Financial Regulation. This agencies shall be designated by the Commission in conformity with the provisions of the Financial Regulation and more specifically with the principles of economy, effectiveness and efficiency. Before proceeding to implement the delegation, the Commission shall ensure, by mean of a prior assessment that the creation of agencies is in compliance with sound financial management.

6. MONITORING AND EVALUATION

6.1. Monitoring system

A comprehensive monitoring system will be set-up in order to regularly follow up the implementation of the activities carried out under each strand. This system should allow for the collection of information relating to the financial implementation and to the physical outputs of the programme, across the types of action and the target groups included in the programme. The information will be collected at project level - indeed, for any action financed by the programme, the beneficiary shall submit technical and financial reports on the progress of the work, as well as a final report after the completion of the action. The precise configuration of the monitoring system, as well as the type of indicators to be set-up will be the object of further study in the process leading to the implementation of the programme. Indeed, a study on delivery mechanisms and related cost-effectiveness aspects is foreseen to take place during 2005.

According to legal requirements and Commission’s evaluation policy, the programme will be evaluated at mid-term to assess its continuing relevance and draw useful lessons for the remainder of its implementation. A review of the programme may take place then, if considered necessary. A final evaluation will take place at the end of the programming period to assess the results of the programme and advise on its follow-up. These reports will be prepared under the responsibility of the Commission, and shall be submitted to the European Parliament and the Council.

6.2. Evaluation

6.2.1. Ex-ante evaluation

Cfr. Extended Impact Assessment.

6.2.2. Measures taken following an intermediate/ex-post evaluation (lessons learned from similar experiences in the past)

Cfr. Extended Impact Assessment

6.2.3. Terms and frequency of future evaluation

As regards the prevention of and the fight against crime and the Prevention, Preparedness and Consequence Management of Terrorism the timetable set in the proposal is as follows :

- no later than 31 March 2010, the Commission shall submit to the European Parliament and the Council an interim evaluation report on the results obtained and the qualitative and quantitative aspects of the implementation of this programme;

- no later than 31 December 2010, the Commission shall submit to the European Parliament and the Council a Communication on the continuation of this programme;

- no later than 31 March 2015, the Commission shall submit to the European Parliament and the Council an ex post evaluation report.

7. ANTI-FRAUD MEASURES

The Commission shall ensure that, when actions financed under the present programme are implemented, the financial interests of the Community are protected by the application of preventive measures against fraud, corruption and any other illegal activities, by effective checks and by the recovery of the amounts unduly paid and, if irregularities are detected, by effective, proportional and dissuasive penalties, in accordance with Council Regulations (EC, Euratom) No 2988/95 and (Euratom, EC) No 2185/96, and with Regulation (EC) No 1073/1999 of the European Parliament and of the Council.

For the Community actions financed under this programme, the notion of irregularity referred to in Article 1, paragraph 2 of Regulation (EC, Euratom) No 2988/95 shall mean any infringement of a provision of Community law or any breach of a contractual obligation resulting from an act or omission by an economic operator, which has, or would have, the effect of prejudicing the general budget of the Communities or budgets managed by them, by an unjustifiable item of expenditure.

Contracts and agreements shall provide in particular for supervision and financial control by the Commission (or any representative authorized by it) and audits by the Court of Auditors, if necessary on-the-spot.

8. DETAILS OF RESOURCES

8.1. Objectives of the proposal in terms of their financial cost (Prix 2004)

Commitment appropriations in EUR million (to 3 decimal places)

Other staff financed by art. XX 01 04/05 |

TOTAL | 37,5 | 40 | 44 | 47,5 | 51 | 54 | 55 |

8.2.2. Description of tasks deriving from the action

Task N° | Title | Description | Number |

MANAGEMENT |

1 | Management | 2 |

POLICY DEFINITION AND PROGRAMMING |

2 | Policy Making | Definition of strategy, legal base,… | 3 |

3 | Programme definition | Establishment of annual work programme (i.e. financing decision) and interservice consultation | 0,5 |

4 | Interface with relevant EC programmes & actions | interservice coordination in order to ensure complementarity-synergy with other policies | 1 |

5 | Interface with other Institutions and Member States | Interface Council,EP ensuring the appropriate reporting, information, questions, briefing requests | 0,5 |

6 | Information and Communication | 1. Information and publicity activities 2. EUROPA Web site | 0,5 |

7 | Committee interface - chair & secretariat | 1 |

8 | Budgeting | APS,PDB,AAR,BIP,RAL - Preparation - Follow-up - Reporting | 0,5 |

PROGRAMME : RECEPTION, SELECTION AND AWARD OF PROJECTS, FINANCIAL AND LEGAL COMMITMENTS |

9 | Preparation Calls for proposals | 1,5 |

10 | Reception and evaluation proposals/mult-annual and annual programmes | (also involves staff involved in 12,13,14 and 15) | 8 |

11 | Award decisions | 0,5 |

12 | Financial Commitment | Preparation, maintenance and closure of all financial commitments + subconsequent amendments | 2 |

13 | Legal Commitment | Preparation, Signature, Closure of all juridical commitments + subconsequent amendments | 4 |

PROGRAMME : MONITORING OF PROJECTS |

14 | Payments - Initiation | Preparation and Processing of all Prefinancing, Intermediate and Final Payments (including verification supporting docs) | 4 |

15 | Project Monitoring | Receipt and assessment of reports , requests for information, project visits | 4 |

PROCUREMENT, CONTROL AND AUDIT |

16 | Ex- ante verification of transactions, setting up of control standards | Setting up appropriate control standards | 2 |

17 | Financial Audit | Ex-post Audit of expenditure / implementation | 2 |

18 | Internal audit | Verification of compliance with ICS | 1 |

19 | Procurement procedures | Drafting, procedures and autorisation of procurement procedures for projects and technical assistance (evaluation, studies,…) , including JPC, Helpdesk procurement procedures | 2 |

20 | Reporting | Report of Authorinsing Officer, RAA, relations with Court of Auditors… | 1 |

SUPPORT SERVICES |

21 | Filing and Archiving | Database, digital and hardcopy filing | 1 |

22 | Programme Evaluation | Ex ante - Mid term - Final evaluation | 2 |

23 | IT Support | Specific development of IT Tools related to monitoring and implementation | 2 |

OVERHEAD |

24 | Administration (Overhead) | CIS, Translations,HRM,Logistics,… | 9 |

TOTAL | 55 |

8.2.3. Sources of human resources (statutory)

(When more than one source is stated, please indicate the number of posts originating from each of the sources)

( Posts currently allocated to the management of the programme to be replaced or extended

( Posts pre-allocated within the APS/PDB exercise for year n

( Posts to be requested in the next APS/PDB procedure

( Posts to be redeployed using existing resources within the managing service (internal redeployment)

( Posts required for year n although not foreseen in the APS/PDB exercise of the year in question

8.2.4. Other Administrative expenditure included in reference amount (XX 01 04/05 – Expenditure on administrative management)

EUR million (to 3 decimal places)

Missions | 20*1000 + 10*3000 | 50.000 |

Meetings & Conferences | 5*30000 | 150.000 |

Compulsory meetings | 2*15000 | 30.000 |

Non-compulsory meetings | 1*40000 | 40.000 |

Studies & consultations | 2*150000 | 300.000 |

Information systems | 1*100000 | 100.000 |

[1] A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek. Közös jövőnk építése: A kibővített Európai Unió politikai kihívásai és költségvetési eszközei 2007-2013 között COM(2004) 101., 2004.2.10. A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek. Pénzügyi terv 2007-2013, COM(2004) 487 végleges, 2004.7.14.

[2] HL C 19., 1999.1.23., 1. o.

[3] E cikk az alapja bizonyos közösségi intézkedéseknek, mint például a polgári védelmi segítségnyújtási beavatkozások terén a fokozott együttműködés előmozdítását segítő közösségi eljárás kialakításáról szóló tanácsi határozatnak (HL L 297., 2001.11.15.).

[4] A terrortámadások megelőzésről, felkészültségről és azok megválaszolásáról szóló, COM(2004) 698 közlemény, a terrorizmus finanszírozásáról szóló, COM(2004) 700 közlemény, a terrorizmus elleni küzdelemben a felkészültségről és a következmények kezeléséről szóló, COM(2004) 701 közlemény, valamint a létfontosságú infrastruktúra védelméről szóló, COM(2004) 702 közlemény.

[5] COM(2004) 221.

[6] COM(2004) 376.

[7] COM(2004) 429.

[8] COM(2004) 487, 2004.7.14., 22. o.

[9] Lásd a létfontosságú infrastruktúra védelméről szóló közleményt COM(2004) 702.

[10] 2002. július 22-i tanácsi határozat, HL L 203., 2002.8.1., 5. o.

[11] Amennyiben a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre vonatkozó számos program esetében erre kerülne sor, a fenti programok végrehajtására vonatkozó feladatokat lehetőség szerint egy végrehajtó hivatalra kell koncentrálni.

[12] COM(2004) 101, 2004.2.10.

[13] COM(2004) 487, 2004.7.14.

[14] Egy EU szolidaritási alapra, COM(2005) 108, valamint a súlyos veszélyhelyzetekben alkalmazott gyorsreagálási és felkészültségi eszközre, COM(2005) 113 irányuló bizottsági javaslatok

[15] Lásd még a súlyos vészhelyzetek, különösen balesetek esetén nyújtott segítségnyújtási beavatkozásra összpontosító, a polgári védelmi segítségnyújtási beavatkozások terén a fokozott együttműködés előmozdítását segítő közösségi eljárás kialakításáról szóló, 2001. október 23-i tanácsi határozat, HL L 297., 2001.11.15 ., 7. o.

[16] Lásd a létfontosságú infrastruktúra védelméről szóló közleményt COM(2004) 702.

[17] COM(2005)

[18] HL C …

[19] HL C …

[20] HL C …

[21] HL C …

[22] HL C… (lásd 14292/04. tanácsi dokumentum)

[23] HL C … (lásd 10679/2/04 REV 2 + ADD 1 tanácsi dokumentum)

[24] HL C … (lásd 15480/04, 15232/04 REV 2 tanácsi dokumentum)

[25] HL L 297., 2001.11.15., 7. o.

[26] HL L 312., 1995.12.23., 1. o.

[27] HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

[28] HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

[29] HL L 357., 2002.12.31., 1. o.

[30] HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

[31] HL

[32] HL

[33] COM(2004) 101, 2004.2.10.

[34] COM(2004) 487, 2004.7.14.

[35] HL C 19., 1999.1.23., 1. o.

[36] COM …

[37] HL C …

[38] HL C …

[39] HL C

[40] HL C …

[41] HL C…

[42] HL C…

[43] HL L 203., 2002.8.1., 5. o.

[44] HL L 312., 1995.12.23., 1. o.

[45] HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

[46] HL L 248, 2002.9.16., p.1.

[47] HL L 357, 2002.12.31., p.1.

[48] HL L 203., 2002.8.1., 5. o.

[49] ….

[50] …

[51] …

[52] …

[53] …

[54] HL L 203., 2002.8.1., 5. o.

[55] See points 19 and 24 of the Interinstitutional agreement.

[56] Additional columns should be added if necessary i.e. if the duration of the action exceeds 6 years.