52004PC0571

Javaslat: A TANÁCS RENDELETE dömpingvám végleges kivetéséről és az ideiglenes vám behajtásáról, melyet egyes, Indiából származó grafitelektróda rendszerek importjára vetettek ki

(előterjesztő: a Bizottság)

INDOKLÁS

2003. augusztus 21-én, a Bizottság dömpingellenes vizsgálatot kezdeményezett egyes - Indiából származó grafitelektróda rendszerek közösségi importjával kapcsolatban. 2004. május 19-én, a Bizottság ideiglenes jelleggel dömpingvámot vetett ki.

A Tanács rendeletére vonatkozóan csatolt javaslat azokon a végleges megállapításokon nyugszik, melyek igazolták a dömping és a sérelem fennállását, valamint az oksági kapcsolatot a kettő között. Az összes érintett érdekeinek vizsgálata, különös tekintettel a közösségi ipar, kívülálló importőrök és felhasználók szempontjaira, megerősítette azt a következtetést, hogy a dömpingvám végleges kivetése a Közösség érdekében áll.

A dömpingellenes eljárásokra vonatkozó rendes határidő azt jelentené, hogy a végleges dömpingellenes intézkedéseket legkésőbb 2004. november 20-ig meg kellene állapítani. Ugyanakkor, folyik egy párhuzamos támogatási sérelmi eljárás is ugyanazokkal a termékekkel és ugyanolyan származás mellett, és ennek határideje: 2004. szeptember 20. Mivel a hasonló esetekben az a gyakorlat, hogy mindkét rendeletet egyidejűleg hozzák nyilvánosságra, javasoljuk, hogy a Tanács fogadja el a csatolt javaslatot a szóban forgó rendeletre vonatkozóan, melyet a Hivatalos Lapban legkésőbb 2004. szeptember 20-án kell közzé tenni.

Javaslat: A TANÁCS RENDELETE dömpingvám végleges kivetéséről és az ideiglenes vám behajtásáról, melyet egyes, Indiából származó grafitelektróda rendszerek importjára vetettek ki

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerződésre,

tekintettel a Tanács 1995. december 22-i 384/96/EK rendeletére az Európai Közösségen kívüli országokból származó importdömping elleni védekezésről [1] (a továbbiakban: ,alaprendelet") és különösen annak 9. cikkére,

[1] HL L 56., 1996.03.06., 1.o. A legutóbb a 461/2004/EK rendelettel (HL L 77., 2004.03.13., 12.o.) módosított rendelet

tekintettel a Bizottság által - a Tanácsadó Bizottsággal folytatott konzultáció után - benyújtott javaslatra,

Mivel:

A. IDEIGLENES INTÉZKEDÉSEK

(1) 2004. május 19-én, a Bizottság - az 1009/2004/EK rendelettel [2] (a továbbiakban: ,ideiglenes rendelet"), ideiglenes jelleggel dömpingvámot vetett ki egyes - Indiából származó - grafitelektróda rendszerek közösségi importjára.

[2] HL L 183., 2004.05.20., 61.o.

B. KÉSŐBBI ELJÁRÁS

(2) Azon lényeges tények és szempontok eltárását követően, melyek alapján dömpingvám ideiglenes kivetése mellett döntöttek, több érdekelt fél írásban is előterjesztette véleményét az ideiglenes megállapításokról. Az erre felkért felek lehetőséget kaptak a meghallgatásra.

(3) A Bizottság továbbra is gyűjt és hitelesít minden olyan információt, melyet szükségesnek lát a végleges megállapítások kialakítása szempontjából.

(4) Minden fél tájékoztatást kapott a lényeges tényekről és információkról, amelyek alapján ajánlani kívánták egy dömpingvám végleges kivetését egyes, Indiából származó grafitelektróda rendszerek importjára, valamint az ideiglenes vám formájában kivetett összegek végérvényes behajtására. Ugyancsak megadtak egy időszakot, amelyen belül a lényeges tények és szempontok feltárását követően kifogással lehet élni a megállapításokkal szemben.

(5) Az érdekelt felek által beterjesztett szóbeli és írott észrevételeket áttekintettük, és - indokolt esetben - a megállapításokat azoknak megfelelően módosítottuk.

C. ÉRINTETT TERMÉK ÉS HASONLÓ TERMÉK

(6) Mivel semmilyen újabb észrevétel nem érkezett be az érintett és hasonló termékekkel kapcsolatban, az ideiglenes rendelet (11)-(15) pontjait megerősítjük.

D. DÖMPING

1. Exportra termelők igényei

(7) A két együttműködő exportáló termelő megismételte követelését, miszerint a vámhátránnyal módosított eredeti értéket kellett volna biztosítani az alaprendelet 2. cikk, 10. bekezdés (b) pont - ,Importilletékek és közvetett adók" - értelmében, vagy pedig, a 2. cikk, (10) bekezdés (k) pontja - ,Egyéb tényezők" - szerint, a Vámjogosultsági Betétkönyvi Rendszer (DEPB) keretében nyújtott kedvezmények tekintetében, export utáni alapon. A 2. cikk, (10) bekezdés (b) pontja szerint, azt követelték, hogy legalább az exportált termék termelési eljárásában felhasznált nyersanyagok importja ellenében igénybe vett DEPB-hitelek összegét kapják meg kedvezményként.

(8) E tekintetben meg kell jegyezni, hogy semmilyen módosításra sem kerülhetne sor, mivel - mint azt az ideiglenes rendelet (25) pontja kifejtette - a vizsgálat kimutatta, hogy semmilyen közvetlen kapcsolat nem létesíthető a nyújtott DEPB-hitelek és a megvásárolt nyersanyagok között, hiszen a hiteleket az importtermékek után fizetendő vámokra használták fel, kivéve a tőkejavakat és az importkorlátozások vagy -tilalom alá eső javakat. Ezen kívül, még ha a hiteleket a grafitelektródák előállításához szükséges nyersanyagok importjának fedezése érdekében vették is igénybe, az exportra termelők nem tudták bizonyítani, hogy ezeket a nyersanyagokat az exportált termékek előállításához használták fel. Továbbá, a DEPB-kedvezményt jövedelemként számolták el, és nem negatív tételként a vállalatok költségelszámolási rendszerében. Ennél fogva, a vállalatok számviteli nyilvántartása alapján, nem volt összefüggés az exportált cikkek árképzése és a megkapott DEPB-kedvezmény között. Végül, semmilyen új érvet nem terjesztettek elő, amely indokolná az alaprendelet 2. cikk, (10) bekezdés (k) pontja alkalmazását. Ennél fogva, ezek a követelések nem fogadhatók el, és az ideiglenes rendelet (25) és (26) pontjában kifejtett megállapításokat megerősítjük.

(9) Mindkét exportáló termelő megismételte követelését - a 2. cikk (10) bekezdés (d) pontja (ii) alpontjának értelmében - a kereskedelmi szintekben meglévő különbségeket illetően. Ugyanakkor, semmilyen új érvet nem hoztak fel, ezért az ideiglenes rendelet (27) és (28) pontjaiban kifejtett megállapításokat fenntartjuk.

(10) Az együttműködő exportáló termelők vitatták az exportárak kiszámításában alkalmazott árfolyamokat. Azt követelték, hogy az alkalmazott árfolyamok legyenek azonosak a kifizetés időpontjában érvényes árfolyamokkal, nem pedig a számla keltezésének megfelelő árfolyammal. Ezenkívül, azt is állították, hogy a számla kibocsátása szerinti havi átlagos árfolyam alkalmazása helyett, pontosabb lett volna a tényleges napi árfolyam alkalmazása.

(11) E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a Bizottság következetesen a számla keltezésének megfelelő árfolyamokat veszi figyelembe, mivel az ármeghatározás a számlakiállítás időpontjában érvényes árfolyamokkal számol. A kifizetés időpontjában érvényes árfolyam alkalmazásának követelését ennél fogva elutasítottuk. Ugyanakkor, elfogadtuk a számlakibocsátás időpontjában érvényes árfolyamokat, az adott időponthoz tartozó átlagos havi árfolyamok helyett. Erre tekintettel, a dömpingszámításokat megfelelően módosítottuk.

(12) Az ügy vizsgálata során, egy gépelési hibát fedeztünk fel a megadott átlagos havi árfolyamoknál. Miután ezeket az árfolyamokat helyettesítettük a napi árfolyamokkal, mint azt a (11) pontban kifejtettük, ezt a hibát kijavítottnak lehet tekinteni.

2. Dömping-számítások

(13) Az alkalmazott árfolyamokkal kapcsolatos módosításokat követően, mint azt a fenti (10)-(12) pontokban leírtuk, a végső soron meghatározott dömping összege, a CIF százalékában kifejezve, a közösségi határon mentes nettóáron:

Graphite India Limited (GIL) // 31,1%

Hindustan Electro Graphite (HEG) Limited // 22,4%

Minden egyéb // 31,1%

E. KÖZÖSSÉGI IPAR

(14) Lényegében - ebből a különös szempontból - új információk vagy érvek hiányában, az ideiglenes rendelet (32)-(35) pontjait megerősítjük.

F. JOGSÉRELEM

(15) Az ideiglenes feltárást követően, az indiai exportőrök rámutattak az eltérésre, ami az érintett termék különös típusának alulkínáló árrésében fennáll, összehasonlítva a hasonló típusok alulkínáló árréseivel. Ezt a követelést megfelelően megvizsgáltuk és úgy találtuk, hogy az eltérés egy hibának köszönhető, amely a jóváírási értesítések számának bejelentésében és egy adott közösségi termelő kedvezményeiben történt. A követelést ennél fogva elfogadtuk, és az adott alulkínáló árrést, valamint - indokolt esetben - más jellegű árréseket megfelelően módosítottuk.

(16) Továbbá megállapítást nyert, hogy számos, az alulkínáló számításra alkalmazott közösségi ipari eladást kétszer vettek figyelembe. Ennek tekintetében törölni kellett a kétszer számolt eladásokat és megfelelően módosítani az alulkínáló számításokat. Mindazonáltal erre a kétszer számolásra nem került sor, mielőtt bevezették a kármutatók megállapítására alkalmazott számolást. Így a kármutatók módosítására nem volt szükség.

(17) Következésképp, az összehasonlítás azt mutatta, hogy a vizsgált időszak során a Közösség területén értékesített indiai származású érintett termék ára 3-11%-kal alatta van a közösségi ipar árainak.

(18) Miután lényegében , az ideiglenes rendelet (36)-(72) pontjait megerősítjük, kivéve a (42) pontot (lásd a fenti (15)-(17) pontot).

G. OKSÁGI ÖSSZEFÜGGÉS

1. A normális versenyfeltételekhez való visszatérés a kartell leépítését követően

(19) Az indiai exportőrök megismételték érvüket, miszerint oksági összefüggés megállapítása a dömpingimport és a közösségi ipar megszenvedte sérelem között olyan adatokon alapul, melyek megbízhatatlanok lennének a kartell 1998. elejéig tartó létezése miatt. Mindazonáltal az indiai exportőrök nem szolgáltak új információval ebben a tekintetben az erre a célra megállapított határidőn belül.

2. Más harmadik országból származó import

(20) Számos érdekelt fél előterjesztette, hogy a Bizottságnak fel kellett volna lépnie ezzel az eljárással a Japánból származó hasonló termékek importjával szemben. A jelenlegi eljárás kezdeményezésekor a Bizottság nem rendelkezett elegendő bizonyítékkal a káros dömpingre vonatkozóan, amely igazolta volna a Japánból érkező behozatal ellen az alaprendelet 5. cikkének előírásaival összhangban lévő eljárás kezdeményezését . Az egyes felek által, az eljárás bevezetésekor szolgáltatott információ nem tekinthető kielégítő bizonyítéknak, akár külön, akár a nyomozás idején a Bizottság rendelkezésére álló egyéb információkkal együtt vesszük azokat figyelembe, mert nem származik belőle káros dömpingre utaló bizonyíték. Például a fenti felek által szolgáltatott bizonyíték csak a japán grafitelekródák átlagos belföldi és exportárairól szóló információkat tartalmazta, minden hivatkozás nélkül arra, hogy ezek a grafitelektródák ténylegesen megfeleltek-e az érintett terméket meghatározó paramétereknek, amint azokat az ideiglenes rendelet (13) pontja megállapította. Mindenesetre az a tény, hogy a Japánból származó behozatal nem képezi eljárás tárgyát, semmi esetre sem módosítja a vizsgálatnak az okozati összefüggés meglétére vonatkozó végeredményét.

(21) Mindennemű lényegében új információ és érv hiányában, az ideiglenes rendelet (73)-(93) pontjait megerősítjük.

H. KÖZÖSSÉGI ÉRDEK

(22) A felhasználókat és egy felhasználó vállalatot képviselő szervezet ismételten felvetette fő gondját, miszerint az indiai szállítók kizárásával - a Közösség piacáról - minden vámintézkedés csökkentené az általában vett versenyt a Közösség piacán e sajátos terméket illetően, és ez elkerülhetetlenül áremelkedéshez vezet. Mindazonáltal, mint azt az ideiglenes rendelet (103) pontja szerint felmérték, a hasonló termékek áremelésének hatása a végső felhasználóknál valószínűleg minimális. Felidézzük továbbá, hogy bárminemű dömpingellenes intézkedés célja nem az, hogy meggátoljuk az indiai termékek piacra jutását a Közösség területén, hanem sokkal inkább az, hogy helyreállítsuk az esélyegyenlőséget, melyet a tisztességtelen kereskedelemi eljárások eltorzítottak. Végül, úgy tekintjük, hogy a szóban forgó intézkedések nem olyan szintűek, hogy kizárják az indiai termelőket a Közösség piacairól.

(23) Lényegében új információk vagy érvek hiányában, ebből a különös szempontból, az ideiglenes rendelet (94)-(107) pontjait megerősítjük.

I. SÉRELEM ELHÁRÍTÁSI SZINT

(24) Az ideiglenes megállapítások feltárását követően számos érdekelt fél azt állította, hogy a 9,4%-os profitszint - amely úgy tekinthető, mint ami a közösségi ipar pénzügyi helyzetét tükrözi, - az Indiából származó sérelmes dömping hiányában túl magas volt. Állításuk szerint az átlagos gyakorlat a profit arányt 5%-ban állapította meg olyan áruk esetében, mint az acél, a textilipari termékek és az alapvegyszerek. Ugyanazon felek továbbá azt követelték, hogy az ehhez a számhoz való eljutás módszereit fel kell tárni.

(25) Mint azt az ideiglenes rendelet (110) pontja alapján kifejtettük, a 9,4%-os profit megfontolt értékelés eredményeként jött létre, amely számos elemre épült, köztük (i) a közösségi ipar által elért 1999. évi profit, amikor is a dömpingimport piaci részesedése a legalacsonyabb volt; (ii) az akkori piaci feltételek; és (iii) a vállalati kimutatásokra épülő adatbázis alapján megállapítható teljesítmény. Ami ezt az adatbázist illeti, ez a vállalati elszámolások adataiból áll, melyeket elsősorban a legnagyobb ipari országok jegybankjai gyűjtenek, vagyis az Európai Unió tagállamainak többsége, az Egyesült Államok és Japán említhető meg itt, majd az így összegyűjtött adatokat ágazatonként összesíti a Jegybanki Mérlegadatok Hivatalainak Európai Bizottsága és az Európai Bizottság. Az adatbázist felfrissítették az ideiglenes és a végleges megoldás közötti időszakban. Az EU-tagállamokra, valamint az Egyesült Államokra és Japánra vonatkozó frissített adatok elemzése arra utal, hogy az átlagos profit - a legközelebbi rendelkezésre álló üzletághoz tartozó vállalatok rendkívüli tételeit megelőzve 7,5% volt 2002-ben, amely az adatbázisban rendelkezésre álló utolsó év.

(26) Mindazonáltal, továbbra is úgy ítéljük meg, hogy annak a profitnak a megállapításánál, melyet dömping nélkül értek el, megfelelő figyelmet kell szentelni az összes mennyiségi és minőségi szempontnak, amely lényeges ebben a tekintetben. Nevezetesen, mint az ideiglenes rendelet (110) pontja szerint megtörtént, megfelelő vizsgálat készült a közösségi ipar profitszintjeiről, amikor a dömpingimport a legalacsonyabb szinten volt (vagyis 1999-ben), és más okokról és körülményekről, melyek befolyásolhatták az utóbbi időszak reprezentatív természetét. Végül, megjegyezzük, hogy az érintett terméket igényes alkalmazások használják, szigorúan meg kell felelniük bizonyos paramétereknek, különös tekintettel az elektromos ellenállásra. Ez egyrészt magas fokban tőkeigényes gyártási eljárásokat jelent, másrészt nem elhanyagolható nagyságú kutatás-fejlesztési költségeket. Az a tény, hogy a világon csak egy korlátozott számú termelő rendelkezik ezzel a technológiával, további bizonyíték arra nézve, hogy ez a termék nem tekinthető alapvető szükségleteket kielégítő árucikknek.

(27) Mindezen körülményeket és elemeket számításba véve, végérvényesen megállapíthatjuk, hogy a nyereségkulcsot - amely joggal tekinthető úgy, mint ami tükrözi a közösségi ipar pénzügyi helyzetét az Indiából származó és sérelmes dömping hiányában, 8%-ban kell megállapítani, a sérelmi haszonkulcs kiszámítása szempontjából.

(28) Fentiek következtében, tekintettel az alákínálással kapcsolatos megállapításokra (lásd a fenti (15)-(17) pontot), az árfolyamrevízióra (lásd a fenti (11) pontot), a sérelmi kulcsokat a következőképpen módosítottuk.

Graphite India Limited (GIL) // 15,7%

Hindustan Electro Graphite (HEG) Limited // 7,0%

J. VÉGLEGES INTÉZKEDÉSEK

(29) Tekintettel a dömpinggel, sérelemmel, oksági összefüggéssel és a Közösség érdekével kapcsolatban elért következtetésekre, és összhangban az alaprendelet 9. cikk (4) bekezdésével, végleges dömping elleni vámot kellene kivetni a megállapított dömpingkulcs szintjén, melyet azonban nem haladhat meg a fentiekben kalkulált sérelmi haszonkulcs.

(30) A dömping- és sérelmi kulcsok korrekciójának nem volt hatása a kisebb illetékszabály alkalmazására. Ennél fogva, a dömpingvámkulcsok megállapításában alkalmazott módszertant, számításba véve a kiegyenlítő vámok párhuzamos kivetését az Indiából származó azonos cikkek importjára, mint azt leírtuk az ideiglenes rendelet (114) és (115) pontjában, megerősítjük. A végleges kulcsok ennél fogva a következők:

>TABELPOSITION>

K. AZ IDEIGLENES VÁM BEHAJTÁSA

(31) Az Indiába irányuló export előállítóira megállapított dömpingkulcsok nagyságát illetően és tekintettel a közösségi iparban okozott károk mértékére, szükségesnek ítéljük meg, hogy az ideiglenes rendeletben megállapított ideiglenes dömpingvám összegeit a kivetett végleges vámok összegének mértékében behajtsák. Mivel a végleges vámok alacsonyabbak, mint ideiglenes párjuk, az ideiglenesen megszerzett összegeket - a végleges dömpingvámok feletti részükben - elengedjék.

(32) Az e rendeletben meghatározott egyéni vállalati dömpingvám-kulcsok megállapítása a szóban forgó vizsgálat megállapításaira épültek, ezért olyan helyzetet tükröznek, melyet az említett vizsgálat során e vállalatokkal kapcsolatban állapítottak meg. Ezek a vámkulcsok (szemben az országos vámmal, amely "minden másra" alkalmazandó) így kizárólag az érintett országból származó és a vállalatok, és ily módon az említett konkrét jogi személyek által előállított termékek importjára alkalmazható. Importált termékek, melyeket más vállalat állított elő, mint amelyek kifejezetten szerepelnek - névvel és címmel - a rendelet rendelkező részében, beleértve a kifejezetten megemlítettekkel kapcsolatban álló szervezeteket, nem részesülhetnek ezekből a kulcsokból és a "minden másra" alkalmazandó vámkulcs alá esnek.

(33) Minden olyan igénnyel, amely ezeknek az egyéni vállalati dömpingvám-kulcsoknak az alkalmazását célozza (vagyis követi a szervezet névváltozását vagy az új termelés vagy új értékesítési egységek kialakítását) haladéktalanul a Bizottsághoz kell fordulni, beleértve az összes lényeges információt, nevezetesen minden változást a vállalat termelési tevékenységét, belföldi és exportértékesítését, a névváltozással kapcsolatban, vagy a termelési és értékesítési egységekben bekövetkező változásokat. Indokolt esetben a rendelet módosítására kerül sor, az egyéni vámokból részesülő vállalatok listájának frissítésével.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

1. Végleges dömpingvámot vetünk ki a következő grafitelektródák importjára: elektromos kemencékben használatos, sűrűsége 1,65g/cm3 vagy annál nagyobb és elektromos ellenállása 6,0?? vagy annál kisebb, a 8545 11 00 KN kód alá esik (TARIC kód: 8545 11 00 10) és az ilyen elektródákhoz használt érintkezők, amelyek a KN kód 8545 90 90 (TARIC kód: 8545 90 90 10) alá esnek, akár részegységként importálták, akár különállóan és Indiából származnak.

2. A nettó - közösségi határon mentes - árra vonatkozó dömpingvám végleges kulcsa, vámkezelés előtt, az alábbiakban felsorolt vállalatok által előállított termékek esetében:

>TABELPOSITION>

3. Ha csak törvény másként nem írja elő, a vámilletékekre vonatkozó hatályos rendelkezések érvényesek.

2. cikk

1. Az alábbiakban jellemzett grafitelektródák importjáról szóló 1009/2004/EK bizottsági rendelet értelmében megszerzett ideiglenes dömpingvám-összegek behajtása a következőképpen történik: elektromos kemencékben használatos grafitelektróda, sűrűsége 1,65g/cm3 vagy annál nagyobb és elektromos ellenállása 6,0?? vagy annál kisebb, a 8545 11 00 KN kód alá esik (TARIC kód: 8545 11 00 10) és az ilyen elektródához használt érintkezők, amelyek a KN kód 8545 90 90 (TARIC kód: 8545 90 90 10) alá esnek, akár részegységként importálták, akár különállóan és Indiából származnak.

A végleges dömpingvám feletti összeget elengedik.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő megjelenését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben,

a Tanács részéről

az elnök