This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32026R0266
Council Regulation (EU) 2026/266 of 26 January 2026 fixing for 2026 the fishing opportunities for certain fish stocks and groups of fish stocks applicable in the Mediterranean and Black Seas
A Tanács (EU) 2026/266 rendelete (2026. január 26.) egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2026. évre történő meghatározásáról
A Tanács (EU) 2026/266 rendelete (2026. január 26.) egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2026. évre történő meghatározásáról
ST/15872/2025/INIT
HL L, 2026/266, 2026.1.30., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2026/266/oj (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
In force
|
Az Európai Unió |
HU L sorozat |
|
2026/266 |
2026.1.30. |
A TANÁCS (EU) 2026/266 RENDELETE
(2026. január 26.)
egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2026. évre történő meghatározásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (3) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
|
(1) |
A Tanácsnak a halászati lehetőségek meghatározására és elosztására irányuló intézkedéseket – és adott esetben bizonyos, e halászati lehetőségekkel funkcionálisan összefüggő feltételeket – kell elfogadnia. Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 16. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a halászati lehetőségeket úgy kell elosztani a tagállamok között, hogy valamennyi tagállam számára biztosított legyen az egyes halállományokra vagy halászatokra vonatkozó halászati tevékenységek viszonylagos stabilitása. Az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (4) bekezdése értelmében a halászati lehetőségeket a közös halászati politikának az említett rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott célkitűzéseivel összhangban kell meghatározni. |
|
(2) |
Ezért a 2026. évre a halászati lehetőségeket – az 1380/2013/EU rendelettel összhangban – a rendelkezésre álló tudományos szakvélemények alapján, a biológiai és a társadalmi-gazdasági szempontok figyelembevételével kell meghatározni, biztosítva egyúttal a halászati ágazatok közötti méltányos bánásmódot, valamint az érdekelt felekkel folytatott konzultációk során kifejezett véleményeket. |
|
(3) |
2024-ben tartott 47. éves ülésén a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) elfogadta a GFCM/47/2024/1. sz. ajánlást, amelyben hosszú távú állománygazdálkodási intézkedéseket határoz meg az európai angolnára (Anguilla anguilla) vonatkozóan, az európai angolnára vonatkozó hosszú távú állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/46/2023/16. sz. ajánlásban előirányzottaknak megfelelően (GFCM 1–27 földrajzi alterület). A GFCM/47/2024/1. sz. ajánlás 2026 tekintetében fenntartja a kereskedelmi halászati tevékenységekre vonatkozó hat hónapos halászati tilalmi időszakot és a rekreációs célú halászat tilalmát. Továbbá, az említett ajánlás két hónapra korlátozza az üvegangolnára irányuló kereskedelmi célú halászati tevékenységeket, és az ilyen halászatot csak bizonyos feltételek mellett engedi meg. Az említett ajánlásnak megfelelően az említett intézkedéseket alkalmazni kell a Földközi-tengerhez tartozó tengervizek egészére és az édesvizekre, valamint a brakkvizekre, ideértve a torkolatokat, a parti lagúnákat és az átmeneti vizeket is. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban. |
|
(4) |
2024-ben tartott 47. éves ülésén a GFCM elfogadta a GFCM/47/2024/2. sz. ajánlást, amelyben hosszú távú intézkedéseket állapít meg a nemes korall fenntartható kiaknázására vonatkozóan, a nemes korall (Corallium rubrum) Földközi-tengeren (GFCM 1–27 földrajzi alterület) történő fenntartható kiaknázására vonatkozó gazdálkodási tervről szóló GFCM/43/2019/4. sz. ajánlásban előirányzottaknak megfelelően. A GFCM/47/2024/2. sz. ajánlás 2026-ra vonatkozóan fenntartja a halászati engedélyek maximális számában és a nemes korallra vonatkozó begyűjtési korlátokban kifejezett halászati erőkifejtés befagyasztását. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban. |
|
(5) |
2023-ban tartott 46. éves ülésén a GFCM elfogadta a Földközi-tengeren (GFCM 1–27 földrajzi alterület) a nagy aranymakrahal (Coryphaena hippurus) fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/46/2023/14. sz. ajánlást. Az említett ajánlás – az elővigyázatossági megközelítéssel összhangban, valamint a 2024 és 2026 közötti átmeneti időszakra vonatkozóan – flottakapacitási korlátot, a halcsoportosulást előidéző eszközök (a továbbiakban: a FAD-ok) hajónkénti kapacitása tekintetében befagyasztást, valamint fogási korlátot és időbeli tilalmat vezetett be. A rekreációs célú halászatot illetően a GFCM/46/2023/14. sz. ajánlás továbbá betartandó napi fogási korlátozást és tilalmi időszakot ír elő. Az említett intézkedéseket 2024 óta az (EU) 2024/259 (2) és az (EU) 2025/219 tanácsi rendelet (3) hajtotta végre az uniós jogban. Végrehajtásukat 2026-ban is folytatni kell az uniós jogban. Ezen intézkedések nem érintik azokat az állománygazdálkodási intézkedéseket, amelyeket a GFCM tudományos tanácsadó bizottsága a 2027–2031-es időszakra vonatkozó hosszú távú állománygazdálkodási tervet illetően javasol. |
|
(6) |
Az (EU) 2019/1022 európai parlamenti és a tanácsi rendelet (4) többéves tervet hozott létre a tengerfenéken élő állományoknak a Földközi-tenger nyugati térségében (GFCM 1, 2, 5, 6, 7, 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterület) folytatott halászatára vonatkozóan. Az említett terv célokat és intézkedéseket határoz meg a hatálya alá tartozó állományokkal való hosszú távú gazdálkodásra és ezen állományok fenntartható kiaknázására vonatkozóan. Idetartoznak olyan intézkedések, amelyek célja a maximális fenntartható hozam (MFH) elérése és fenntartása a célállományok tekintetében, valamint annak biztosítása, hogy a tengerek élő biológiai erőforrásainak kiaknázása helyreállítsa és olyan szinten tartsa a halászott fajok állományait, amely meghaladja az MFH biztosítására alkalmas szintet. |
|
(7) |
Az (EU) 2019/1022 rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban az említett rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt állományokra vonatkozó halászati lehetőségeket az MFH-t eredményező halászati mortalitási értéktartományokkal (a továbbiakban: FMFH-tartományok) összhangban, vagy alacsonyabb szinten, és az említett rendeletben előírt óvintézkedésekkel összhangban kell meghatározni. Az FMFH-tartományokat a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) vonatkozó szakvéleményei határozzák meg. Amennyiben nem állnak rendelkezésre megfelelő tudományos adatok, az említett rendelet 1. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett állományokra (járulékosan kifogott állományok) vonatkozó halászati lehetőségeket a halászati gazdálkodás vonatkozásában alkalmazott elővigyázatossági megközelítésnek megfelelően kell meghatározni, összhangban az említett rendelet 4. cikkének (6) bekezdésével. |
|
(8) |
Ezen túlmenően, a halászati lehetőségeket a vonóhálós és a horogsoros hajók tekintetében az (EU) 2019/1022 rendelet 7. cikkében megállapított halászati erőkifejtési rendszerrel összhangban meghatározott maximális megengedett halászati erőkifejtésben, a mély vizekben élő vörös garnéla (Aristeus antennatus) és óriásgarnéla (Aristaeomorpha foliacea) tekintetében pedig a tudományos szakvéleménnyel és az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (4) bekezdésével összhangban meghatározott maximális fogási korlátokban kell kifejezni. |
|
(9) |
A HTMGB felkérést kapott arra, hogy a 2030-ig tartó időszakban az erőkifejtés-gazdálkodási forgatókönyvek széles körét szimulálja különböző erőkifejtés-gazdálkodási egységek, nevezetesen az 1. erőkifejtés-gazdálkodási egység (GFCM 1, 2, 5, 6 és 7 földrajzi alterületen) és a 2. erőkifejtés-gazdálkodási egység (GFCM 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületen) vonatkozásában. A HTMGB szakvéleményében rámutatott arra, hogy a 2025-ben tett szelektivitási erőfeszítések egyes állományok esetében jelentős mértékben csökkentették a halászati mortalitást, és közelebb hozták azt az FMFH-hoz, ugyanakkor kiemelte azt is, hogy további állománygazdálkodási intézkedéseket kell végrehajtani. A HTMGB azonban nem tudta teljeskörűen figyelembe venni a 2025. évi szelektivitási intézkedések különböző eredményeit. Annak érdekében, hogy több idő álljon rendelkezésre a 2025. és a 2024. évi szelektivitási erőfeszítések tudományos vizsgálatára, a halászati erőkifejtések szintjét az (EU) 2025/219 rendeletben 2025-re vonatkozóan meghatározott szinten kell tartani. |
|
(10) |
A HTMGB 2025-ben adott szakvéleménye szerint a horogsoros hajók hatással vannak az európai szürketőkehal-állományok (Merluccius merluccius) ívó egyedeire, különösen a GFCM 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületen. A GFCM 1, 2, 5, 6 és 7 földrajzi alterületen helyénvaló 2026-ban fenntartani a horogsoros hajókra vonatkozó maximális megengedett halászati erőkifejtést – az (EU) 2019/1022 rendelet 7. cikkének (5) bekezdése alapján – az (EU) 2025/219 rendeletben 2025-re vonatkozóan meghatározott szinteken. |
|
(11) |
A HTMGB 2025-ben adott szakvéleménye szerint a vörös garnéla halászati mortalitása a GFCM 1, 2, 5, 6 és 7 földrajzi alterületen továbbra is jelentősen eltér a fenntartható szintektől, és így a halászati erőkifejtés csökkentése mellett további állománygazdálkodási intézkedésekre van szükség. A 2022-ben, 2023-ban, 2024-ben és 2025-ben elfogadott intézkedésekre építve, valamint az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (4) bekezdésével összhangban ezért helyénvaló a halászati erőkifejtési rendszert maximális fogási korlátokkal kiegészíteni, valamint a GFCM 1, 2, 5, 6 és 7 földrajzi alterületen élő vörös garnéla tekintetében a maximális fogási korlátokat az (EU) 2025/219 rendeletben 2025-re vonatkozóan meghatározott szinten megállapítani. |
|
(12) |
A HTMGB 2025-ben adott szakvéleménye szerint a vörös garnéla tekintetében a halászati erőkifejtés csökkentése mellett további állománygazdálkodási intézkedésekre van szükség a GFCM 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületen. Ezért helyénvaló – a 2022-ben, 2023-ban, 2024-ben és 2025-ben elfogadott intézkedésekre építve és az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (4) bekezdésével összhangban – a halászati erőkifejtési rendszert maximális fogási korlátokkal kiegészíteni. A GFCM 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületen élő vörös garnéla maximális fogási korlátait az (EU) 2025/219 rendeletben 2025-re vonatkozóan meghatározott szinten kell tartani. |
|
(13) |
A HTMGB 2025-ben adott szakvéleménye szerint az óriásgarnéla tekintetében a halászati erőkifejtés csökkentése mellett további állománygazdálkodási intézkedésekre van szükség a GFCM 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületen. . Ezért helyénvaló a halászati erőkifejtési rendszert maximális fogási korlátokkal kiegészíteni, a 2022-ben, 2023-ban, 2024-ben és 2025-ben elfogadott intézkedésekre építeni, valamint a GFCM 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületen élő óriásgarnéla tekintetében a maximális fogási korlátokat az (EU) 2025/219 rendeletben 2025-re vonatkozóan meghatározott szinten megállapítani. |
|
(14) |
A szelektív halászeszközök alkalmazásának előmozdítása, valamint a növendék halak és ívó halak védelmét szolgáló, hatékony halászati tilalom hatálya alá tartozó területek kialakítása érdekében az (EU) 2022/110 tanácsi rendelet (5) kompenzációs mechanizmust hozott létre a vonóhálós hajókra vonatkozó erőkifejtési rendszerrel kapcsolatban. Mivel a HTMGB 2026-ra vonatkozóan is ajánlja a növendék és ívó halak védelme céljából a halászeszközök szelektivitásának és a halászati tilalom hatálya alá tartozó területek hatékony kialakításának további javítását, és mivel az említett intézkedések bizonyítottan hatással vannak a halászati mortalitásra, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy további halászati napokat osszanak ki valamely halászhajó számára, ha teljesíti a nemzeti szinten meghatározott ilyen intézkedések legalább egyikét. Az érintett tagállam nem oszthat ki további halászati napokat, amennyiben azok az (EU) 2024/259 rendelet, nevezetesen annak III. melléklete és 8. cikke által a releváns halászati erőkifejtési csoportra meghatározott halászati erőkifejtés szintjének túllépését eredményeznék. |
|
(15) |
Az (EU) 2019/1022 rendelet 6. cikkének megfelelően, amennyiben a tudományos szakvélemények szerint a szóban forgó rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett bármely szaporodóképes állomány biomasszája az elővigyázatossági biomassza-referenciapont (BPA) vagy a biomassza-határérték referenciapontja (BLIM) alatt van, korrekciós intézkedéseket kell hozni annak biztosítása érdekében, hogy az állomány mihamarabb visszaálljon az MFH-t előállítani képes szintet meghaladó szintre. 2025-ben a HTMGB arra a következtetésre jutott, hogy az érintett állományok közül hét, nevezetesen a GFCM 6, 9 és 11 földrajzi alterületen élő norvég homár (Nephrops norvegicus), a GFCM 1, 5, 6 és 7 földrajzi alterületen élő szürke tőkehal, a GFCM 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületen élő szürke tőkehal, a GFCM 6 és 7 földrajzi alterületen élő vörös garnéla, valamint a GFCM 5 földrajzi alterületen élő sávos vörösmárna (Mullus surmuletus), esetében a szaporodóképes állomány biomasszája a biztonságos biológiai határértékeken kívül esik. Ezért korrekciós intézkedéseket kell végrehajtani az uniós jogban, amelyek a kopoltyúhálót és tükörhálót használó halászhajók esetében fogási korlátozásokat írnak elő a szürke tőkehalra vonatkozóan, valamint minimális állományvédelmi referenciaméretet vezetnek be a norvég homárra vonatkozóan. |
|
(16) |
2021-ben tartott 44. éves ülésén a GFCM elfogadta a kis méretű nyílt vízi fajok állományainak adriai-tengeri (GFCM 17 és 18 földrajzi alterület) fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/44/2021/20. sz. ajánlást, amely a 2022–2029-es időszakra a kis méretű nyílt vízi fajok állományaira halászó erszényes kerítőhálós hajók és a nyílt vízi vonóhálós hajók tekintetében maximális fogásmennyiséget és egy kapcsolódó flottakapacitási korlátot vezetett be. Azon intézkedéseket, amelyek 2026-ra vonatkoznak, végre kell hajtani az uniós jogban. |
|
(17) |
2025-ben tartott 48. éves ülésén a GFCM elfogadta a kis méretű nyílt vízi fajok adriai-tengeri (GFCM 17 és 18 földrajzi alterület) állományaira vonatkozó hosszú távú halászati rendszer és 2026. évi fogási korlátok megállapításáról szóló GFCM/48/2025/5. sz. ajánlást, amely módosította a GFCM/44/2021/20. sz. ajánlást, valamint hatályon kívül helyezte a GFCM/42/2018/8., a GFCM/40/2016/3., a GFCM/39/2015/1., a GFCM/38/2014/1., a GFCM/37/2013/1. és a GFCM/30/2006/1. sz. ajánlást. A GFCM/48/2025/5. sz. ajánlásban – a lehalászási szabályokkal összhangban – 2026-ra vonatkozóan fogási korlátokat állapított meg a szardella (Engraulis encrasicolus) és a szardínia (Sardina pilchardus) tekintetében. A halászati lehetőségek tagállamok közötti elosztásnak az egyes érintett tagállamok korábbi fogásain kell alapulnia. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban. |
|
(18) |
2019-ben tartott 43. éves ülésén a GFCM elfogadta a tengerfenéki állományok adriai-tengeri (GFCM 17 és 18 földrajzi alterület) fenntartható halászatára vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/43/2019/5. sz. ajánlást, amely halászati erőkifejtési rendszert és flottakapacitási korlátot vezetett be egyes tengerfenéki állományok tekintetében, valamint a legfontosabb állományok tekintetében 2026-ban az Fmfh elérésére irányuló kötelezettséget. Az említett, 2026-ra vonatkozó intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban. |
|
(19) |
A 2025-ben tartott 48. éves ülésén a GFCM elfogadta a legfontosabb tengerfenéki állományok Adriai-tengeren (GFCM 17 és 18 földrajzi alterület) 2026-ban történő halászata tekintetében halászati erőkifejtési rendszer végrehajtásáról szóló GFCM/48/2025/6. sz. ajánlást, amely a GFCM/43/2019/5. sz. ajánlásból ered. A GFCM/48/2025/6. sz. ajánlás a feszítőlapos vonóhálós hajókra vonatkozó halászati erőkifejtési rendszer 9,6 %-os csökkentését, a merevítőrudas vonóhálót használó halászhajók tekintetében pedig az erőkifejtések 2025. évi szintjének 3 %-os növelését javasolja. Az említett intézkedéseknek az uniós jogban való végrehajtása érdekében ezért 9,6 %-ot le kell vonni az (EU) 2025/219 rendeletben a feszítőlapos vonóhálós hajók tekintetében 2025-re vonatkozóan meghatározott maximális megengedett halászati erőkifejtésből, a merevítőrudas vonóhálót használó halászhajók tekintetében pedig a 2025. évi szinthez képest 3 %-kal növelni kell a maximális megengedett halászati erőkifejtést. |
|
(20) |
Figyelembe véve a szlovén flotta sajátosságait, valamint e flottának a kis méretű nyílt vízi fajok állományaira és a tengerfenéki állományokra gyakorolt elhanyagolható hatását, valamint a GFCM/44/2021/20. sz. ajánlás 33. pontjával és a GFCM/43/2019/5. sz. ajánlás 13. pontjával összhangban helyénvaló fenntartani a jelenlegi halászati gyakorlatot, továbbá indokolt a szlovén flotta számára hozzáférést biztosítani a kis méretű nyílt vízi fajok egy minimális mennyiségéhez, és célszerű kiosztani számára egy minimális halászatierőkifejtés-mennyiséget a tengerfenéki állományokra vonatkozóan. |
|
(21) |
2022-ben tartott 45. éves ülésén a GFCM elfogadta a tengerfenéki állományok tuniszi-csatornabeli (GFCM 12–16 földrajzi alterület) fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/45/2022/4. sz. ajánlást, amely hatályon kívül helyezte a GFCM/44/2021/12. és a GFCM/42/2018/5. sz. ajánlást. A GFCM/45/2022/4. sz. ajánlás a szürke tőkehalra vonatkozóan erőkifejtési rendszert és a piros ostorgarnélára (Parapenaeus longirostris) vonatkozóan fogási korlátokat, valamint halászatikapacitás-befagyasztást vezetett be. Az említett, 2026-ra vonatkozó intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban. |
|
(22) |
2025-ben tartott 48. éves ülésén a GFCM elfogadta a tengerfenéki állományok tuniszi-csatornabeli (GFCM 12–16 földrajzi alterület) fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervre vonatkozó átmeneti időszak meghosszabbításáról szóló GFCM/48/2025/2. sz. ajánlást, amely módosította a GFCM/45/2022/4. sz. ajánlást. A GFCM/48/2025/2. sz. ajánlásban előírta, hogy egy évvel meg kell hosszabbítani a gazdálkodási terv átmeneti időszakát, 2026-ra vonatkozóan pedig fenntartja a 2025-ben meghatározott halászati lehetőségeket. Az említett intézkedéseknek az uniós jogban való végrehajtása érdekében ezért 2026-ban fenn kell tartani az (EU) 2025/219 rendeletben 2025-re vonatkozóan meghatározott maximális fogási szinteket. |
|
(23) |
2022-ben tartott 45. éves ülésén a GFCM elfogadta az óriásgarnéla és a vörös garnéla állományainak tuniszi-csatornabeli (GFCM 12–16 földrajzi alterület) fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/45/2022/5. sz. ajánlást, amely hatályon kívül helyezte a GFCM/44/2021/7. és a GFCM/43/2019/6. sz. ajánlást. A GFCM/45/2022/5. sz. ajánlás fogási korlátot és halászatikapacitás-befagyasztást vezetett be. Az említett, 2026-ra vonatkozó intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban. |
|
(24) |
2025-ben tartott 48. éves ülésén a GFCM elfogadta az óriásgarnéla és a vörös garnéla állományainak a tuniszi-csatornabeli (GFCM 12–16 földrajzi alterület) fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervre vonatkozó átmeneti időszak meghosszabbításáról szóló GFCM/48/2025/9. sz. ajánlást, amely módosította a GFCM/45/2022/5. sz. ajánlást. 2026-ra a GFCM/48/2025/9. sz. ajánlás előírta, hogy egy évvel meg kell hosszabbítani a gazdálkodási terv átmeneti időszakát és 3 %-kal csökkenteni kell az óriásgarnélára és a vörös garnélára vonatkozó fogási korlátokat. Az említett intézkedéseknek az uniós jogban való végrehajtása érdekében ezért 3 %-ot le kell vonni az (EU) 2025/219 rendelettel az óriásgarnélára és a vörös garnélára 2025-re vonatkozóan meghatározott maximális fogási korlátokból. |
|
(25) |
2022-ben tartott 45. éves ülésén a GFCM elfogadta az óriásgarnéla és a vörös garnéla állományainak jón-tengeri (GFCM 19–21 földrajzi alterület) fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/45/2022/6. sz. ajánlást, amely hatályon kívül helyezte a GFCM/44/2021/8. és a GFCM/42/2018/4. sz. ajánlást. A GFCM/45/2022/6. sz. ajánlás fogási korlátot és halászatikapacitás-befagyasztást vezetett be. Az említett, 2026-ra vonatkozó intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban. |
|
(26) |
2025-ben tartott 48. éves ülésén a GFCM elfogadta az óriásgarnéla és a vörös garnéla állományainak jón-tengeri (GFCM 19–21 földrajzi alterület) fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervre vonatkozó átmeneti időszak meghosszabbításáról szóló GFCM/48/2025/3. sz. ajánlást, amely módosította a GFCM/45/2022/6. sz. ajánlást. 2026-ra vonatkozóan a GFCM/48/2025/3. sz. ajánlás előírta, hogy egy évvel meg kell hosszabbítani a gazdálkodási terv átmeneti időszakát és 3 %-kal csökkenteni kell az óriásgarnélára és a vörös garnélára vonatkozó fogási korlátokat. Az említett intézkedéseknek az uniós jogban való végrehajtása érdekében ezért 3 %-ot le kell vonni az óriásgarnélára és a vörös garnélára az (EU) 2025/219 rendelettel 2025-re vonatkozóan meghatározott maximális fogási korlátokból. |
|
(27) |
2022-ben tartott 45. éves ülésén a GFCM elfogadta az óriásgarnéla és a vörös garnéla állományainak levantei-tengeri (GFCM 24–27 földrajzi alterület) fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/45/2022/7. sz. ajánlást, amely hatályon kívül helyezte a GFCM/44/2021/6. és a GFCM/42/2018/3. sz. ajánlást. A GFCM/45/2022/7. sz. ajánlás fogási korlátot és halászatikapacitás-befagyasztást vezetett be. Az említett, 2026-ra vonatkozó intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban. |
|
(28) |
2025-ben tartott 48. éves ülésszakán a GFCM elfogadta a Levantei-tengerben (GFCM 24–27 földrajzi alterület) élő óriásgarnélára és vörös garnélára irányuló fenntartható fenékvonóhálós halászatra vonatkozó többéves állománygazdálkodási terv átmeneti időszakának meghosszabbításáról szóló GFCM/48/2025/4. sz. ajánlást, amely módosította a GFCM/45/2022/7. sz. ajánlást. 2026-ra a GFCM/48/2025/4. sz. ajánlás előírta, hogy egy évvel meg kell hosszabbítani a gazdálkodási terv átmeneti időszakát és 3 %-kal csökkenteni kell az óriásgarnélára és a vörös garnélára vonatkozó fogási korlátokat. Az említett intézkedéseknek az uniós jogban való végrehajtása érdekében ezért 3 %-ot le kell vonni az óriásgarnélára és a vörös garnélára az (EU) 2025/219 rendelettel 2025-re vonatkozóan meghatározott maximális fogási korlátokból. |
|
(29) |
2022-ben tartott 45. éves ülésén a GFCM elfogadta a nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo) alborán-tengeri (GFCM 1–3 földrajzi alterület) fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/45/2022/3. sz. ajánlást, amely hatályon kívül helyezte a GFCM/44/2021/4., a GFCM/43/2019/2. és a GFCM/41/2017/2. sz. ajánlást. A GFCM/45/2022/3. sz. ajánlás bevezette az Alborán-tengeren való halászatra engedéllyel rendelkező horogsoros és kézi horogsoros hajók maximális számát. Az említett intézkedést végre kell hajtani az uniós jogban. |
|
(30) |
2025-ben tartott 48. éves ülésén a GFCM elfogadta az Alborán-tengerben (GFCM 1–3 földrajzi alterület) élő nagyszemű vörösdurbincsra vonatkozó, hosszú távú halászati rendszerről szóló GFCM/48/2025/7. sz. ajánlást, amely a GFCM/45/2022/3. sz. ajánlásból ered, és hatályon kívül helyezte a GFCM/47/2024/3. és a GFCM/46/2023/15. sz. ajánlást. 2026-ra a GFCM/48/2025/7. sz. ajánlás az nagyszemű vörösdurbincsra vonatkozó fogási korlátok tekintetében 56 %-os csökkentést vezetett be. Az említett intézkedéseknek az uniós jogban való végrehajtása érdekében ezért 56 %-ot le kell vonni a nagyszemű vörösdurbincsra az (EU) 2025/219 rendelettel 2025-re vonatkozóan meghatározott maximális fogási korlátokból. |
|
(31) |
A GFCM fekete-tengeri munkacsoportjának tudományos szakvéleménye alapján a spratt (Sprattus sprattus) fekete-tengeri (GFCM 29 földrajzi alterület) állományainak fenntarthatósága érdekében fenn kell tartani a sprattállomány halászati mortalitásának jelenlegi mértékét. Ezért erre az állományra vonatkozóan továbbra is indokolt autonóm kvótát megállapítani. |
|
(32) |
2024-ben tartott 47. éves ülésén a GFCM elfogadta a GFCM/47/2024/8. sz. ajánlást, amely módosította a nagy rombuszhal (Scophthalmus maximus) fekete-tengeri (GFCM 29 földrajzi alterület) halászatára vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/43/2019/3. sz. és GFCM/41/2017/4. sz. ajánlásokat. A GFCM/47/2024/8. sz. ajánlás aktualizált regionális teljes kifogható mennyiséget (TAC) és kvótaelosztási rendszert vezetett be a nagy rombuszhal vonatkozásában. A GFCM/41/2017/4. sz. ajánlással összhangban a két hónapos tilalmi időszak és az évi 180 halászati napra vonatkozó korlátozás funkcionálisan kapcsolódik a nagy rombuszhalra vonatkozó halászati lehetőségekhez, mivel ezen intézkedések hiányában a TAC-ot csökkenteni kellene az említett faj helyreállításának biztosítása érdekében. Az említett, 2026-ra vonatkozó intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban. |
|
(33) |
2025-ben tartott 48. éves ülésén a GFCM jóváhagyta a nagy rombuszhalra vonatkozó, fel nem használt 2024. évi uniós kvóta átvitelét. Az említett intézkedést végre kell hajtani az uniós jogban. Az említett kihasználatlanságból eredő halászati lehetőségek tagállamok közötti elosztását az egyes tagállamoknak a kihasználatlansághoz való hozzájárulása alapján kell elvégezni, a TAC-ok éves elosztására vonatkozóan az (EU) 2024/259 rendelettel megállapított elosztási kulcs módosítása nélkül. |
|
(34) |
Az uniós halászhajók rendelkezésére álló, e rendeletben meghatározott halászati lehetőségek igénybevétele az 1224/2009/EK tanácsi rendelet (6) és különösen annak a fogások és a halászati erőkifejtés nyilvántartásáról, valamint a halászati lehetőségek kimerülésére vonatkozó adatok bejelentéséről szóló 33. és 34. cikke hatálya alá tartozik. Ezért meg kell határozni azon kódokat, amelyeket a tagállamoknak az e rendelet hatálya alá tartozó állományok kirakodásaival kapcsolatos adatoknak a Bizottság számára történő megküldésekor használniuk kell. |
|
(35) |
A halászati tevékenységek megszakításának elkerülése és az uniós halászok megélhetésének biztosítása érdekében indokolt előírni, hogy ez a rendelet 2026. január 1-jétől legyen alkalmazandó. A sürgősségre való tekintettel rendelkezni kell arról, hogy ez a rendelet a kihirdetését követő napon lépjen hatályba, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. CÍM
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Hatály
(1) Ez a rendelet a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren tevékenykedő, az alábbi halállományokra halászó uniós halászhajókra alkalmazandó:
|
a) |
az európai angolna (Anguilla anguilla), a nemes korall (Corallium rubrum) és a nagy aranymakrahal (Coryphaena hippurus) állományai a Földközi-tengeren; |
|
b) |
a vörös garnéla (Aristeus antennatus), a piros ostorgarnéla (Parapenaeus longirostris), az óriásgarnéla (Aristaeomorpha foliacea), a szürke tőkehal (Merluccius merluccius), a norvég homár (Nephrops norvegicus) és a bajuszos vörösmárna (Mullus barbatus) állományai a Földközi-tenger nyugati térségében; |
|
c) |
a szardella (Engraulis encrasicolus) és a szardínia (Sardina pilchardus) állományai az Adriai-tengeren; |
|
d) |
a szürke tőkehal (Merluccius merluccius), a norvég homár (Nephrops norvegicus), a közönséges nyelvhal (Solea solea), a piros ostorgarnéla (Parapenaeus longirostris) és a bajuszos vörösmárna (Mullus barbatus) állományai az Adriai-tengeren; |
|
e) |
a szürke tőkehal (Merluccius merluccius) és a piros ostorgarnéla (Parapenaeus longirostris) állományai a Tuniszi-csatornában; |
|
f) |
az óriásgarnéla (Aristaeomorpha foliacea) és a vörös garnéla (Aristeus antennatus) állományai a Tuniszi-csatornában, a Jón-tengeren és a Levantei-tengeren; |
|
g) |
a nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo) állományai az Alborán-tengeren; |
|
h) |
a spratt (Sprattus sprattus) és a nagy rombuszhal (Scophthalmus maximus) állományai a Fekete-tengeren. |
(2) Ez a rendelet más uniós halászati tevékenységekre is, többek között a rekreációs célú halászatra is alkalmazandó, amennyiben a vonatkozó rendelkezések kifejezetten hivatkoznak az ilyen halászati tevékenységekre.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában az 1380/2013/EU rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében szereplő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni. Ezeken túlmenően a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:
|
a) |
„nemzetközi vizek”: egyetlen állam felségterületéhez vagy joghatósága alá sem tartozó vizek; |
|
b) |
„rekreációs célú halászat”: a tengervízi élővilág szabadidős, turisztikai vagy sportolási célú kiaknázására irányuló, nem kereskedelmi halászati tevékenység; |
|
c) |
„teljes kifogható mennyiség” (TAC):
|
|
d) |
„kvóta”: a TAC-nak az Unió vagy valamely tagállam részére kiosztott hányada; |
|
e) |
„autonóm uniós kvóta”: közösen elfogadott TAC hiányában az uniós halászhajók részére autonóm módon odaítélt kifogható mennyiségek felső határa; |
|
f) |
„analitikai kvóta”: olyan autonóm uniós kvóta, amelyre vonatkozóan analitikai értékelés áll rendelkezésre; |
|
g) |
„analitikai értékelés”: egy adott állomány alakulásának az állomány biológiai jellemzőin és kiaknázási mértékén alapuló mennyiségi értékelése, amely a tudományos vizsgálat szerint megfelelő minőségű ahhoz, hogy tudományos szakvéleményként szolgáljon a fogásokkal kapcsolatos jövőbeli lehetőségek mérlegelésénél; |
|
h) |
„halcsoportosulást előidéző eszköz” (FAD): a tenger felszínén lebegő, lehorgonyzott berendezés, amelynek célja a halak odavonzása. |
3. cikk
Halászati övezetek
E rendelet alkalmazásában a következő halászatiövezet-meghatározásokat kell alkalmazni:
|
a) |
„GFCM földrajzi alterületek”: az (EU) 2023/2124 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) I. mellékletében meghatározott területek; |
|
b) |
„Földközi-tenger”: az (EU) 2023/2124 rendelet I. mellékletében meghatározott GFCM 1–27 földrajzi alterületen található vizek; |
|
c) |
„a Földközi-tenger nyugati térsége”: az (EU) 2023/2124 rendelet I. mellékletében meghatározott GFCM 1, 2, 5, 6, 7, 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületen található vizek; |
|
d) |
„Adriai-tenger”: az (EU) 2023/2124 rendelet I. mellékletében meghatározott GFCM 17 és 18 földrajzi alterületen található vizek; |
|
e) |
„Tuniszi-csatorna”: az (EU) 2023/2124 rendelet I. mellékletében meghatározott GFCM 12, 13, 14, 15 és 16 földrajzi alterületen található vizek; |
|
f) |
„Jón-tenger”: az (EU) 2023/2124 rendelet I. mellékletében meghatározott GFCM 19, 20 és 21 földrajzi alterületen található vizek; |
|
g) |
„Levantei-tenger”: az (EU) 2023/2124 rendelet I. mellékletében meghatározott GFCM 24, 25, 26 és 27 földrajzi alterületen található vizek; |
|
h) |
„Alborán-tenger”: az (EU) 2023/2124 rendelet I. mellékletében meghatározott GFCM 1, 2 és 3 földrajzi alterületen található vizek; |
|
i) |
„Fekete-tenger”: az (EU) 2023/2124 rendelet I. mellékletében meghatározott GFCM 29 földrajzi alterületen található vizek. |
II. CÍM
AZ UNIÓS HALÁSZHAJÓK HALÁSZATI LEHETŐSÉGEI
I. fejezet
Földközi-tenger
4. cikk
Európai angolna
(1) Ez a cikk a GFCM 1–27 földrajzi alterületre, a brakkvizekre és az édesvizekre alkalmazandó. A brakkvizek közé tartoznak a torkolatok, a parti lagúnák és az átmeneti vizek.
(2) 2026-ban legalább hat hónapig tilos az európai angolna (Anguilla anguilla) 12 cm-nél nagyobb teljes hosszúságú egyedeire irányuló kereskedelmi halászati tevékenységeket folytatni akár célfajként, akár véletlen járulékos fogásként. E célból minden érintett tagállam meghatároz egy vagy több halászati tilalmi időszakot, figyelemmel a következőkre:
|
a) |
adott esetben a halászati tilalmi időszak vagy időszakok egy tagállamon belül halászati területenként eltérő lehet, illetve lehetnek annak érdekében, hogy figyelembe vegyék az európai angolnára – annak különböző életszakaszaiban – jellemző földrajzi és időbeli vándorlási mintázatot; |
|
b) |
a halászati tilalmi időszaknak vagy időszakoknak legalább hat egymást követő hónapig vagy a (3) bekezdésben megállapított feltételekkel összhangban összesen hat hónapig kell tartania, illetve tartaniuk; és |
|
c) |
a halászati tilalmi időszaknak vagy időszakoknak összhangban kell állnia, illetve állniuk az 1100/2007/EK tanácsi rendeletben (8) meghatározott állományvédelmi célkitűzésekkel, a hatályos nemzeti állománygazdálkodási tervekkel, valamint az angolnára az adott életszakaszban az érintett tagállamban jellemző időbeli vándorlási mintázatokkal. |
(3) A halászati tilalmi időszak 2026. január 1-jétőlmárcius 31-ig tart, és az egyes érintett tagállamok 2026. április 1. és november 30. közé eső további három hónapos halászati tilalmi időszakot állapítanak meg.
(4) Az európai angolna 12 cm-nél kisebb teljes hosszúságú egyedeire irányuló kereskedelmi halászati tevékenységeket évente két hónapos időszakra kell engedélyezni, és az említett halászati tevékenységeket nyomon kell követnie egy kijelölt tudományos intézetnek, amely felügyeli az adatgyűjtést és -elemzést.
(5) A halászati engedélyek maximális száma és az európai angolna 12 cm-nél kisebb teljes hosszúságú egyedeire irányuló, kereskedelmi célokból engedélyezett passzív halászeszközök maximális száma nem haladhatja meg az I. mellékletben meghatározott szinteket.
(6) Az európai angolna esetében annak minden életszakaszában tilos a rekreációs célú halászat.
(7) Minden egyes érintett tagállam tájékoztatja a Bizottságot:
|
a) |
2026. március 1-jéig az általa a (2) és a (3) bekezdéssel összhangban meghatározott halászati tilalmi időszakról vagy halászati tilalmi időszakokról; |
|
b) |
az általa a (2) és a (3) bekezdéssel összhangban meghatározott halászati tilalmi időszakkal vagy halászati tilalmi időszakokkal kapcsolatos nemzeti intézkedésekről, az azok elfogadását követő két héten belül; és |
|
c) |
2026. március 1-jéig azon időszakról, amelyben a (4) bekezdéssel összhangban engedélyezett az európai angolna 12 cm-nél kisebb teljes hosszúságú egyedeinek a halászata. |
5. cikk
Nemes korall
(1) Ez a cikk a Földközi-tengeren a nemes korall (Corallium rubrum) begyűjtését eredményező, az uniós halászhajók által folytatott összes tevékenységre alkalmazandó.
(2) Célzott halászat esetén a halászati engedélyek maximális száma, valamint az uniós halászhajók és az uniós halászati tevékenységek keretében begyűjtött nemeskorall-állományok maximális mennyisége nem haladhatják meg a II. mellékletben meghatározott szinteket.
6. cikk
Nagy aranymakrahal
(1) Ez a cikk a Földközi-tengeren a nagy aranymakrahal (Coryphaena hippurus) FAD-okkal történő fogását célzó, uniós halászhajók által folytatott összes kereskedelmi nyílt vízi halászati tevékenységre alkalmazandó. A cikk a Földközi-tengeren a nagy aranymakrahal rekreációs célú halászatára is alkalmazandó.
(2) A nagy aranymakrahal halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók maximális – a hajók számában, kW-ban és bruttó tonnatartalomban (BT) kifejezett – flottakapacitását a III. melléklet határozza meg.
(3) A nagy aranymakrahal halászata céljából hajónként engedélyezett FAD-ok maximális számát a III. melléklet határozza meg.
(4) A nagy aranymakrahal maximális fogásmennyisége nem haladhatja meg a III. mellékletben meghatározott szinteket.
(5) A nagy aranymakrahal rekreációs célú halászata augusztus 15-től december 31-ig engedélyezett, és a fogások maximális száma személyenként és naponta 10 kg vagy öt bármely méretű példány.
II. fejezet
A Földközi-tenger nyugati térsége
7. cikk
Tengerfenéki állományok
(1) Ez a cikk a Földközi-tenger nyugati térségében az (EU) 2019/1022 rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett tengerfenéki állományok fogását eredményező valamennyi, uniós halászhajók által folytatott tevékenységre és egyéb uniós halászati tevékenységekre alkalmazandó.
(2) A vonóhálós és a horogsoros hajók maximális megengedett halászati erőkifejtését e rendelet IV. melléklete határozza meg. A maximális megengedett halászati erőkifejtést a tagállamok az (EU) 2019/1022 rendelet 9. cikkével és az 1224/2009/EK rendelet 26–34. cikkével összhangban szabályozzák.
(3) Az Alborán-tengeren, a Baleár-szigetek környékén, Észak-Spanyolországban és az Oroszlán-öbölben halászott mélytengeri garnélákra vonatkozó maximális fogási korlátokat a IV. melléklet határozza meg.
(4) A Korzika környékén, a Ligur-tengeren, a Tirrén-tengeren és Szardínia környékén halászott mélytengeri garnélákra vonatkozó maximális fogási korlátokat a IV. melléklet határozza meg.
(5) A halászati lehetőségeknek a IV. mellékletben előírt, tagállamok közötti elosztása nincs kihatással a következőkre:
|
a) |
az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdése alapján végrehajtott cserék; |
|
b) |
az 1224/2009/EK rendelet 37. cikke alapján végrehajtott levonások és újraelosztások; |
|
c) |
a 847/96/EK tanácsi rendelet (9) 3. cikke vagy az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdése alapján engedélyezett további kirakodások; |
|
d) |
a 847/96/EK rendelet 4. cikkével összhangban visszatartott vagy az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdése alapján átcsoportosított mennyiségek; |
|
e) |
az 1224/2009/EK rendelet 105., 106. és 107. cikke alapján végrehajtott levonások. |
8. cikk
Kompenzációs mechanizmus
(1) Az érintett flottaszegmens tekintetében egy tagállam nemzeti jogszabályokat fogadhat el egy kompenzációs mechanizmusról annak érdekében, hogy 2026-ban a lobogója alatt közlekedő jogosult hajók számára – a (2) bekezdésben előírtak szerint – a (7) és a (8) bekezdéssel összhangban kiszámított további halászati napokat biztosítson, feltéve, hogy a további kiosztást kapó hajó teljesít a következő, nemzeti szinten meghatározott feltételek közül egyet vagy többet:
|
a) |
a hajó legalább 45 mm szembőségű, négyzetes szemű zsákvéggel ellátott vonóhálót használ a kontinentális talapzaton és a kontinentális lejtő felső részén történő halászathoz; |
|
b) |
a hajó legalább 50 mm szembőségű, négyzetes szemű zsákvéggel ellátott vonóhálót használ a kontinentális talapzaton és a kontinentális lejtő felső részén történő, valamint mélytengeri halászathoz; |
|
c) |
a hajó tevékenységére olyan halászati tilalmi időszak vonatkozik, amelyben a vonóhálós hajók számára február és szeptember között legalább hat egymást követő hétig tilos a 100 m és 500 m közötti mélységben halászati tevékenységet folytatni; |
|
d) |
a hajó tevékenységére olyan halászati tilalmi időszak vonatkozik, amelyben a vonóhálós hajók számára március és október között legalább négy egymást követő hétig tilos halászati tevékenységeket folytatni a GFCM 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületen; |
|
e) |
a hajó tevékenységére olyan halászati tilalmi időszak vonatkozik, amelyben a vonóhálós hajók számára március és október között legalább négy egymást követő hétig tilos halászati tevékenységeket folytatni a GFCM 1, 2, 5, 6 és 7 földrajzi alterületen; |
|
f) |
a hajó 100 m és 500 m közötti mélységben lévő halászterületének legalább 5 %-a olyan területen belül található, amelyre 12 hónapos, halászati tevékenységeket tiltó tilalmi időszak vonatkozik; |
|
g) |
a hajó halászterülete a szürke tőkehal ívó egyedei kifogott mennyiségének legalább 20 %-os csökkentése érdekében létrehozott ideiglenes halászati tilalom hatálya alá tartozik; |
|
h) |
a hajó halászterülete olyan területen található, ahol annak érdekében létrehozott ideiglenes halászati tilalom van érvényben, hogy legalább 25 %-kal csökkenjen az összes tengerfenéken élő faj növendék hal egyedeiből ejtett fogások mennyisége, vagy legalább 20 %-kal csökkenjen az összes tengerfenéken élő faj ívó egyedeiből ejtett fogások mennyisége; |
|
i) |
a hajó halászterülete a vonóhálós hajók által 600 m mélység alatt folytatott, vörös garnélára és óriásgarnélára irányuló mélytengeri halászati tevékenységre vonatkozó, állandó tilalom hatálya alá tartozik; |
|
j) |
a hajó halászterülete a mély vizekben halászó vonóhálós hajók által 800 m mélység alatt folytatott halászati tevékenység tekintetében állandó halászati tilalom hatálya alá tartozik; |
|
k) |
a hajó szárnyas vagy vízközi feszítőlappal, a tengerfenékkel kismértékben érintkező feszítőlappal vagy más olyan feszítőlappal felszerelt vonóhálót használ, amely csökkenti a feszítőlapok és a halászeszközök érintkezését a tengerfenékkel, a tengerfenéken élő fajok alapvető fontosságú halélőhelyeinek megőrzése érdekében; |
|
l) |
a hajó olyan különlegesen szelektív halászeszközt – így például 20 mm-es rácsrúdtávolságú szelektáló rácsot – használ, amelynek műszaki jellemzői a HTMGB tanulmánya szerint azt eredményezik, hogy a 2020-as évhez képest legalább 25 %-kal csökken az összes tengerfenéken élő faj növendék hal egyedeiből vagy legalább 20 %-kal az összes tengerfenéken élő faj ívó egyedeiből ejtett fogások mennyisége; |
|
m) |
a hajó 300 m és 600 m közötti mélységben lévő halászterületének legalább 10 %-a olyan területen belül található, amely a GFCM 6, 9 vagy 11 földrajzi alterületen élő norvég homárra halászó vonóhálós hajókkal folytatott halászati tevékenységre vonatkozó, állandó tilalom hatálya alá tartozik; |
|
n) |
az érintett tagállam végrehajtja az érintett flotta 5–10 %-ának végleges beszüntetését, vagy végrehajtja az érintett flotta több mint 10 %-ának végleges beszüntetését. |
(2) Az (1) bekezdésben említett további halászati napok kiosztását a következőképpen kell kiszámítani:
|
a) |
ha a hajó teljesíti az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételt, a tagállam 9,3 %-kal növelheti a halászati napok kiosztását, kivéve a következő esetekben:
|
|
b) |
ha a hajó teljesíti az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételt, a tagállam 15,4 %-kal növelheti a halászati napok kiosztását, kivéve a következő esetekben:
|
|
c) |
ha a hajó tevékenysége teljesíti az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételt, a tagállam 10 %-kal növelheti a halászati napok kiosztását, kivéve abban az esetben, ha az érintett hajó már 2025-ben teljesítette az említett feltételt és 2026-ban továbbra is teljesíti azt, amely esetben az adott hajó számára a halászati napok kiosztása 12 %-kal növelhető; az e pontban említett százalékos arányok nem halmozhatók; |
|
d) |
ha a hajó tevékenysége az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feltétel hatálya alá tartozik, a tagállam 15 %-kal növelheti a halászati napok kiosztását, kivéve abban az esetben, ha az érintett hajó már 2025-ben teljesítette az említett feltételt és 2026-ban továbbra is teljesíti azt, amely esetben az adott hajó számára a halászati napok kiosztása 18 %-kal növelhető; ha a halászati tilalmat további hetekre folyamatosan meghosszabbítják, az adott hajó számára kiosztott halászati napok száma minden további hét tekintetében 2 %-kal növelhető; az e pontban említett százalékos arányok nem halmozhatók; |
|
e) |
ha a hajó tevékenysége az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feltétel hatálya alá tartozik, a tagállam 15 %-kal növelheti a halászati napok kiosztását, kivéve abban az esetben, ha az érintett hajó már 2025-ben teljesítette az említett feltételt és 2026-ban továbbra is teljesíti azt, amely esetben az adott hajó számára a halászati napok kiosztása 18 %-kal növelhető; ha a halászati tilalmat további hetekre folyamatosan meghosszabbítják, az adott hajó számára kiosztott halászati napok száma minden további hét tekintetében 2 %-kal növelhető; az e pontban említett százalékos arányok nem halmozhatók; |
|
f) |
ha a hajó teljesíti az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feltételt, a tagállam 4 %-kal növelheti a halászati napok kiosztását; |
|
g) |
ha a hajó tevékenysége az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott feltétel hatálya alá tartozik, a tagállam 13 %-kal növelheti a halászati napok kiosztását, kivéve abban az esetben, ha az érintett hajó már 2025-ben teljesítette az említett intézkedést és 2026-ban továbbra is teljesíti azt, amely esetben az adott hajó számára a halászati napok kiosztása 15 %-kal növelhető; az e pontban említett százalékos arányok nem halmozhatók; |
|
h) |
ha a hajó tevékenysége teljesíti az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feltételt, a tagállam 3 %-kal növelheti a halászati napok kiosztását; |
|
i) |
ha a hajó tevékenysége teljesíti az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott feltételt, a tagállam 6 %-kal növelheti a halászati napok kiosztását; |
|
j) |
ha a hajó tevékenysége teljesíti az (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feltételt, a tagállam 3 %-kal növelheti a halászati napok kiosztását, ami 5 %-ra növelhető abban az esetben, ha már 2025-ben végrehajtotta az említett intézkedést; |
|
k) |
ha a hajó teljesíti az (1) bekezdés k) pontjában meghatározott feltételt, a tagállam 3 %-kal növelheti a halászati napok kiosztását; |
|
l) |
ha a hajó teljesíti az (1) bekezdés l) pontjában meghatározott feltételt, a tagállam 3 %-kal növelheti a halászati napok kiosztását; |
|
m) |
ha a hajó tevékenysége teljesíti az (1) bekezdés m) pontjában meghatározott feltételt, a tagállam 8 %-kal növelheti a halászati napok kiosztását; |
|
n) |
ha a hajó tevékenysége teljesíti az (1) bekezdés n) pontjában meghatározott feltételt, a tagállam 15 %-kal növelheti a halászati napok kiosztását; kivéve abban az esetben, ha a végleges beszüntetés az érintett flotta több mint 10 %-át érinti, amely esetben a tagállam 30 %-kal növelheti a halászati napok kiosztását. |
(3) Az érintett tagállam legalább egy hónappal az elfogadás előtt benyújtja a Bizottságnak az (1) bekezdésben említett kompenzációs mechanizmus kiválasztott feltételeire vonatkozó nemzeti jogszabály tervezetét.
(4) Az érintett tagállam benyújtja a Bizottságnak a következő információkat:
|
a) |
a lobogójuk alatt közlekedő olyan hajók jegyzéke, amelyek teljesítik az (1) és a (2) bekezdésben említett kompenzációs feltételek valamelyikét; és |
|
b) |
a vonatkozó további halászati napok száma. |
(5) A további halászati napok kiosztásáról szóló értesítést 2026. július 31-ig be kell nyújtani a Bizottságnak. Ha az érintett tagállam 2026. július 31. után nyújtja be a Bizottságnak a további halászati napok kiosztásáról szóló értesítését, a (2) bekezdésben meghatározott százalékos arányokat meg kell felezni.
(6) Az érintett tagállam havonta külön benyújtja a Bizottságnak a (2) bekezdésben említett további kiosztásból levonandó alkalmazott erőkifejtést, az e célra szolgáló egyedi jelentéstételi kódok használatával.
(7) Az érintett tagállam a további halászati napok kiosztását az (EU) 2024/259 rendeletben meghatározott maximális megengedett halászati erőkifejtésnek megfelelő alapérték alapján számítja ki, az (1) és a (2) bekezdésben felsorolt feltételek által érintett jogosult hajók releváns számával arányosan.
(8) Az érintett tagállam nem oszthat ki további halászati napokat, amennyiben azok az (EU) 2024/259 rendelet, nevezetesen annak III. melléklete és 8. cikke által a releváns halászati erőkifejtési csoportra meghatározott maximális megengedett halászati erőkifejtés túllépését eredményeznék.
(9) Az érintett tagállam fokozza az e cikkben említett halászhajók nyomon követését, ellenőrzését és felügyeletét annak érdekében, hogy biztosítsák az (1) bekezdésben meghatározott jogosultsági feltételeknek és a megfelelő nemzeti intézkedéseknek való megfelelést.
(10) Az érintett tagállam az e cikkel összhangban kiosztott további napokat átadhatja az azonos feltételeket teljesítő hajók között, feltéve, hogy a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények által alátámasztott átváltási tényezőt alkalmaz.
(11) Ha az érintett hajó megfelel az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételeknek, az adott hajó számára a (2) bekezdés a) és b) pontja alapján kiosztott további halászati napok száma halmozható.
9. cikk
A GFCM 1, 2, 5, 6 és 7 földrajzi alterületen élő szürke tőkehalra és a GFCM 6 földrajzi alterületen élő norvég homárra vonatkozó korrekciós intézkedések
(1) E cikk a GFCM 1, 2, 5, 6 és 7 földrajzi alterületen élő szürke tőkehal (Merluccius merluccius), valamint a GFCM 6 földrajzi alterületen élő norvég homár (Nephrops norvegicus) fogását eredményező, uniós halászhajók által folytatott halászati tevékenységekre alkalmazandó.
(2) Az eresztőhálót és tükörhálót (GNS, GTR, GND) használó, a Földközi-tenger nyugati térségének uniós vizein halászó uniós halászhajók tekintetében a szürke tőkehalra vonatkozó maximális fogási korlátot a IV. melléklet határozza meg.
(3) A tagállamok legalább 25 mm páncélhossz minimális állományvédelmi referenciaméretet fogadnak el a norvég homárra vonatkozóan.
(4) E cikk nem alkalmazandó a kizárólag tudományos vizsgálatok céljából folytatott halászati műveletekre, feltéve, hogy az említett vizsgálatokat az (EU) 2019/1241 európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) 25. cikkének megfelelően folytatják le.
10. cikk
A GFCM 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületen élő szürke tőkehalra és a GFCM 9 és 11 földrajzi alterületen élő norvég homárra vonatkozó korrekciós intézkedések
(1) E cikk a GFCM 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületen élő szürke tőkehal (Merluccius merluccius), valamint a GFCM 9 és 11 földrajzi alterületen élő norvég homár (Nephrops norvegicus) fogását eredményező, uniós halászhajók által folytatott halászati tevékenységekre alkalmazandó.
(2) Az eresztőhálót és tükörhálót (GNS, GTR, GND) használó, a Földközi-tenger nyugati térségének uniós vizein halászó uniós halászhajók tekintetében a szürke tőkehalra vonatkozó maximális fogási korlátot a IV. melléklet határozza meg.
(3) A GFCM 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületen halászó vonóhálós hajók számára tilos a feszítőlapos ikervonóháló használata.
(4) A tagállamok legalább 25 mm páncélhossz minimális állományvédelmi referenciaméretet fogadnak el a norvég homárra vonatkozóan.
(5) E cikk nem alkalmazandó a kizárólag tudományos vizsgálatok céljából folytatott halászati műveletekre, feltéve, hogy az említett vizsgálatokat az (EU) 2019/1241 rendelet 25. cikkének megfelelően folytatják le.
11. cikk
Adatrögzítés és -továbbítás
(1) A tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 33. és 34. cikkével, valamint a 404/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (11) 146c., 146d. és 146e. cikkével összhangban rögzítik és továbbítják a Bizottságnak a halászati erőkifejtési adatokat.
(2) Amikor a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 33. és 34. cikke alapján benyújtják a Bizottságnak a halászati erőkifejtésre vonatkozó adatokat, a halászati erőkifejtési csoportok e rendelet IV. mellékletében meghatározott kódjait használják.
III. fejezet
Adriai-tenger
12. cikk
Kis méretű nyílt vízi fajok állományai
(1) Ez a cikk az Adriai-tengeren a szardínia (Sardina pilchardus) és a szardella (Engraulis encrasicolus) fogását eredményező, az uniós halászhajók által folytatott összes halászati tevékenységre alkalmazandó.
(2) A szardínia és a szardella maximális fogásmennyisége nem haladhatja meg az V. mellékletben meghatározott szinteket.
(3) A kis méretű nyílt vízi fajok állományainak halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók maximális – a hajók számában, kW-ban és BT-ban kifejezett – flottakapacitását az V. melléklet határozza meg.
(4) A 847/96/EK rendelet 3. és 4. cikke nem alkalmazandó, ha valamely tagállam az egymást követő évek közötti rugalmasságnak az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdésében meghatározott elvét alkalmazza.
13. cikk
Tengerfenéki állományok
(1) Ez a cikk az Adriai-tengeren a szürke tőkehal (Merluccius merluccius), a norvég homár (Nephrops norvegicus), a közönséges nyelvhal (Solea solea), a piros ostorgarnéla (Parapenaeus longirostris) és a bajuszos vörösmárna (Mullus barbatus) fogását eredményező, uniós halászhajók által folytatott összes halászati tevékenységre alkalmazandó.
(2) Az e cikk hatálya alá tartozó, a fentiekben említett tengerfenéki állományokra irányuló maximális megengedett halászati erőkifejtést és maximális flottakapacitást az V. melléklet határozza meg.
(3) A maximális megengedett halászati erőkifejtést a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 26–35. cikkével összhangban szabályozzák.
14. cikk
Adattovábbítás
Amikor a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 33. és 34. cikke alapján benyújtják a Bizottságnak a kirakodásra és a halászati erőkifejtésre vonatkozó adatokat, az állományok és a halászati erőkifejtési csoportok e rendelet V. mellékletében meghatározott kódjait használják.
IV. fejezet
Tuniszi-csatorna
15. cikk
Szürke tőkehal és piros ostorgarnéla
(1) Ez a cikk a Tuniszi-csatornában a szürke tőkehal (Merluccius merluccius) és a piros ostorgarnéla (Parapenaeus longirostris) fogását eredményező, uniós halászhajók által folytatott összes tevékenységre és egyéb uniós halászati tevékenységekre alkalmazandó.
(2) A tengerfenéki állományok halászatára e cikk alapján engedéllyel rendelkező fenékvonóhálós hajók maximális – a hajók számában, kW-ban és BT-ban kifejezett – flottakapacitását a VI. melléklet határozza meg.
(3) A szürke tőkehalra halászó feszítőlapos fenékvonóhálós (OTB) hajók esetében a szürke tőkehalra vonatkozó maximális megengedett halászati erőkifejtést (halászati napok számában kifejezve) a VI. melléklet határozza meg.
(4) A piros ostorgarnéla maximális fogásmennyisége nem haladhatja meg a VI. mellékletben meghatározott mennyiségeket.
(5) A maximális megengedett halászati erőkifejtést a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 26–35. cikkével összhangban szabályozzák.
16. cikk
Mélytengeri garnélák
(1) Ez a cikk a Tuniszi-csatornában az óriásgarnéla (Aristaeomorpha foliacea) és a vörös garnéla (Aristeus antennatus) fogását eredményező, uniós halászhajók által folytatott összes halászati tevékenységre és egyéb uniós halászati tevékenységekre alkalmazandó.
(2) A tengerfenéki állományok halászatára e cikk alapján engedéllyel rendelkező fenékvonóhálós hajók maximális – a hajók számában, kW-ban és BT-ban kifejezett – flottakapacitását a VI. melléklet határozza meg.
(3) A maximális fogásmennyiség nem haladhatja meg a VI. mellékletben meghatározott mennyiségeket.
17. cikk
Adattovábbítás
Amikor a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 33. és 34. cikke alapján benyújtják a Bizottságnak a kifogott állományok kirakodott mennyiségeire vonatkozó adatokat, az e rendelet VI. mellékletében meghatározott állománykódokat használják.
V. fejezet
Jón-tenger és Levantei-tenger
18. cikk
Mélytengeri garnélák
(1) Ez a cikk a Jón-tengeren és a Levantei-tengeren az óriásgarnéla (Aristaeomorpha foliacea) és a vörös garnéla (Aristeus antennatus) fogását eredményező, uniós halászhajók által folytatott összes halászati tevékenységre és egyéb uniós halászati tevékenységekre alkalmazandó.
(2) A tengerfenéki állományok halászatára e cikk alapján engedéllyel rendelkező fenékvonóhálós hajók maximális – a hajók számában, kW-ban és BT-ban kifejezett – flottakapacitását a VII. melléklet határozza meg.
(3) A maximális fogásmennyiség nem haladhatja meg a VII. mellékletben meghatározott mennyiségeket.
VI. fejezet
Alborán-tenger
19. cikk
Nagyszemű vörösdurbincs
(1) E cikk az Alborán-tengeren a nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo) horogsorokkal és kézi horogsorokkal történő fogását eredményező, uniós halászhajók által folytatott kereskedelmi és rekreációs célú halászati tevékenységekre alkalmazandó.
(2) A maximális fogásszint nem haladhatja meg a VIII. mellékletben meghatározott szinteket.
(3) A nagyszemű vörösdurbincs halászatára engedéllyel rendelkező horogsoros és kézi horogsoros hajók maximális számát a VIII. melléklet határozza meg.
(4) Legalább 60 egymást követő napra kiterjedő ideiglenes halászati tilalmat kell elrendelni a legfontosabb állomány ívási idő alatti védelme érdekében. Az ilyen tilalom legalább két hónapon át tart, és a 2026. januártól márciusig terjedő időszakban kerül arra sor, és az Alborán-tengeren élő nagyszemű vörösdurbincs fő előfordulási helyeire terjed ki.
(5) Tilos a nagyszemű vörösdurbincs rekreációs célú halászata.
VII. fejezet
Fekete-tenger
20. cikk
Spratt
(1) Ez a cikk a Fekete-tengeren a spratt (Sprattus sprattus) fogását eredményező, uniós halászhajók által folytatott összes tevékenységre és egyéb uniós halászati tevékenységekre alkalmazandó.
(2) A sprattra vonatkozó autonóm uniós kvótát a IX. melléklet határozza meg.
(3) A 847/96/EK rendelet 3. és 4. cikke nem alkalmazandó, ha valamely tagállam az egymást követő évek közötti rugalmasságnak az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdésében meghatározott elvét alkalmazza.
21. cikk
Nagy rombuszhal
(1) Ez a cikk a Fekete-tengeren a nagy rombuszhal (Scophthalmus maximus) fogását eredményező, uniós halászhajók által folytatott összes tevékenységre és egyéb uniós halászati tevékenységekre alkalmazandó.
(2) A nagy rombuszhal vonatkozásában a Fekete-tenger uniós vizein a TAC-ot és e TAC-nak a tagállamok közötti elosztását, valamint adott esetben a hozzájuk funkcionálisan kapcsolódó feltételeket a IX. melléklet határozza meg.
(3) A 847/96/EK rendelet 3. és 4. cikke nem alkalmazandó, ha valamely tagállam az egymást követő évek közötti rugalmasságnak az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdésében meghatározott elvét alkalmazza.
22. cikk
A nagy rombuszhalra irányuló halászati erőkifejtés szabályozása
A nagy rombuszhal 21. cikk hatálya alá tartozó halászatára engedéllyel rendelkező uniós hajók halászati erőkifejtése a hajók teljes hosszúságától függetlenül nem haladhatja meg az évi 180 halászati napot.
23. cikk
A nagy rombuszhalra vonatkozó halászati tilalmi időszak
Az uniós halászhajók számára a Fekete-tenger uniós vizein 2026. április 15. és június 15. között tilos a nagy rombuszhal halászata, ideértve a nagy rombuszhal átrakodását, fedélzeten tartását, kirakodását és első értékesítését.
24. cikk
A fekete-tengeri halászati lehetőségek elosztására vonatkozó különös rendelkezések
A halászati lehetőségeknek az e rendelet IX. mellékletében előírt, tagállamok közötti elosztása nincs kihatással a következőkre:
|
a) |
az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdése alapján végrehajtott cserék; |
|
b) |
az 1224/2009/EK rendelet 37. cikke alapján végrehajtott levonások és újraelosztások; |
|
c) |
az 1224/2009/EK rendelet 105. és 107. cikke alapján végrehajtott levonások. |
25. cikk
Adattovábbítás
Amikor a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 33. és 34. cikke alapján benyújtják a Bizottságnak az uniós vizeken és a Fekete-tengeren kifogott spratt- és nagyrombuszhal-állományok kirakodott mennyiségeire vonatkozó adatokat, az e rendelet IX. mellékletében meghatározott állománykódokat használják.
III. CÍM
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
26. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2026. január 1-jétől2026. december 31-ig kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2026. január 26-án.
a Tanács részéről
az elnök
M. PANAYIOTOU
(1) Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/1380/oj).
(2) A Tanács (EU) 2024/259 rendelete (2024. január 10.) egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2024. évre történő meghatározásáról (HL L 259., 2024.1.11., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/259/oj).
(3) A Tanács (EU) 2025/219 rendelete (2025. január 30.) egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek 2025-re történő meghatározásáról (HL L 219., 2025.2.4., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2025/219/oj).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1022 rendelete (2019. június 20.) a tengerfenéken élő állományoknak a Földközi-tenger nyugati térségében folytatott halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról és az 508/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 172., 2019.6.26., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2019/1022/oj).
(5) A Tanács (EU) 2022/110 rendelete (2022. január 27.) egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2022. évre történő meghatározásáról (HL L 21., 2022.1.31., 165. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2022/110/oj).
(6) A Tanács 1224/2009/EK rendelete (2009. november 20.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító uniós ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2009/1224/oj).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2124 rendelete (2023. október 4.) a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) létrehozásáról szóló megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott halászattal kapcsolatos egyes rendelkezésekről (átdolgozás) (HL L, 2023/2124, 2023.10.12., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/2124/oj).
(8) A Tanács 1100/2007/EK rendelete (2007. szeptember 18.) az európai angolnaállomány helyreállítására vonatkozó intézkedések megállapításáról (HL L 248., 2007.9.22., 17. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2007/1100/oj).
(9) A Tanács 847/96/EK rendelete (1996. május 6.) a teljes kifogható mennyiség és kvóták éves kezelésére vonatkozó kiegészítő feltételek bevezetéséről (HL L 115., 1996.5.9., 3. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/1996/847/oj).
(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1241 rendelete (2019. június 20.) a halászati erőforrások és a tengeri ökoszisztémák technikai intézkedések révén történő védelméről, az 1967/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet, továbbá az 1380/2013/EU, az (EU) 2016/1139, az (EU) 2018/973, az (EU) 2019/472 és az (EU) 2019/1022 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 894/97/EK, a 850/98/EK, a 2549/2000/EK, a 254/2002/EK, a 812/2004/EK és a 2187/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 198., 2019.7.25., 105. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2019/1241/oj).
(11) A Bizottság 404/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. április 8.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló 1224/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 112., 2011.4.30., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2011/404/oj).
I. MELLÉKLET
A FÖLDKÖZI-TENGEREN AZ ÜVEGANGOLNÁRA IRÁNYULÓ UNIÓS KERESKEDELMI HALÁSZATI TEVÉKENYSÉGEK SZÁMÁRA A GFCM EURÓPAI ANGOLNÁRA VONATKOZÓ TÖBBÉVES ÁLLOMÁNYGAZDÁLKODÁSI TERVÉNEK KERETÉBEN BIZTOSÍTOTT HALÁSZATI LEHETŐSÉGEK
Az e mellékletben szereplő táblázatok meghatározzák az európai angolna 12 cm-nél kisebb teljes hosszúságú egyedeire irányuló, kereskedelmi halászati tevékenységek tekintetében a halászati engedélyek maximális megengedett számát és az engedélyezett halászeszközök maximális számát.
E melléklet alkalmazásában a következő táblázat határozza meg a halállományok latin nevének és közönséges nevének megfeleléseit:
|
Tudományos név |
Hárombetűs kód |
Közönséges név |
|
Anguilla anguilla |
ELE |
Európai angolna |
1. táblázat
A halászati engedélyek maximális száma
|
Tagállam |
Európai angolna ELE |
|
Spanyolország |
153 |
2. táblázat
A halászeszközök maximális száma
|
Tagállam |
Halászeszköz |
Halászeszközkód |
Egységek |
|
Spanyolország |
Rákcsapdák és csapdák |
EPO |
249 |
II. MELLÉKLET
A FÖLDKÖZI-TENGEREN AZ UNIÓS HALÁSZHAJÓK SZÁMÁRA A GFCM NEMES KORALLRA VONATKOZÓ TÖBBÉVES ÁLLOMÁNYGAZDÁLKODÁSI TERVE KERETÉBEN BIZTOSÍTOTT HALÁSZATI LEHETŐSÉGEK
Az e mellékletben szereplő táblázatok meghatározzák a Földközi-tengeren a nemes korallra vonatkozó halászati engedélyek maximális megengedett számát és a begyűjthető mennyiségek maximális szintjét.
A halászati övezetekre vonatkozó hivatkozásokat a GFCM földrajzi alterületekre való hivatkozásokként kell értelmezni.
E melléklet alkalmazásában a következő táblázat határozza meg a halállományok latin nevének és közönséges nevének megfeleléseit:
|
Tudományos név |
Hárombetűs kód |
Közönséges név |
|
Corallium rubrum |
COL |
Nemes korall |
1. táblázat
A halászati engedélyek maximális száma (*1)
|
Tagállam |
Nemes korall COL |
|
Görögország |
12 |
|
Spanyolország |
0 (*2) |
|
Franciaország |
32 |
|
Horvátország |
0 (*2) |
|
Olaszország |
40 |
2. táblázat
A maximális begyűjthető mennyiség élőtömeg-kilogrammban
|
Faj: |
Nemes korall Corallium rubrum |
Övezet: |
A Földközi-tenger uniós vizei – GFCM 1–27 földrajzi alterület COL/GF1-27 |
|
|
Görögország |
1 844 |
|
|
|
|
Spanyolország |
0 |
|||
|
Franciaország |
1 400 |
|
||
|
Horvátország |
0 |
|||
|
Olaszország |
1 378 |
|
||
|
Unió |
4 622 |
|
||
|
TAC |
Nem releváns |
|
||
(*1) Azaz a nemes korall begyűjtésére engedéllyel rendelkező hajók és/vagy búvárok, illetve az egy búvárból és egy hajóból álló párok száma.
(*2) Összhangban a nemes korall spanyol és horvát vizeken történő halászatára vonatkozóan megállapított jelenlegi átmeneti tilalommal, a lehetséges változtatások függvényében.
(**) Összhangban a nemes korall spanyol és horvát vizeken történő halászatára vonatkozóan megállapított jelenlegi átmeneti tilalommal, a lehetséges változtatások függvényében.
III. MELLÉKLET
A FÖLDKÖZI-TENGEREN TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ UNIÓS HALÁSZHAJÓK SZÁMÁRA A NAGY ARANYMAKRAHALLAL VALÓ GAZDÁLKODÁS KERETÉBEN BIZTOSÍTOTT HALÁSZATI LEHETŐSÉGEK
Az e mellékletben szereplő táblázatok meghatározzák a Földközi-tengeren a nagy aranymakrahalnak a FAD-ok használatával történő halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók maximális számát, kW-ban és BT-ban kifejezett maximális kapacitását, valamint a fogások maximális mennyiségét.
A halászati övezetekre vonatkozó hivatkozásokat a GFCM földrajzi alterületekre való hivatkozásokként kell értelmezni.
E melléklet alkalmazásában a következő táblázat határozza meg a halállományok latin nevének és közönséges nevének megfeleléseit:
|
Tudományos név |
Hárombetűs kód |
Közönséges név |
|
Coryphaena hippurus |
DOL |
Nagy aranymakrahal |
1. táblázat
A Földközi-tengeren (1–27 földrajzi alterület) FAD-ok használatával nagy aranymakrahalra halászó hajók maximális flottakapacitása
|
Tagállam |
Hajók száma |
kW |
BT |
|
Olaszország |
261 |
21 061 |
1 986 |
|
Málta |
130 |
16 662 |
1 296,28 |
|
Spanyolország |
45 |
2 105,73 |
153,34 |
2. táblázat
A Földközi-tengeren (1–27 földrajzi alterület) a FAD-ok maximális száma a nagy aranymakrahal halászatára engedéllyel rendelkező hajónként, valamint a nagy aranymakrahalra halászó horgászokra vonatkozó napi fogási korlátozás
|
Tagállam |
FAD-ok száma hajónként |
|
Olaszország |
100 |
|
Málta |
200 |
|
Spanyolország |
50 |
|
Rekreációs célú halászat |
Horgászat – napi fogási korlátozás = 10 kg vagy 5 hal/fő/nap |
3. táblázat
A Földközi-tengeren (1–27 földrajzi alterület) ejtett fogások maximális mennyisége élőtömegtonnában kifejezve
|
Faj: |
Nagy aranymakrahal Coryphaena hippurus |
Övezet: |
1–27 földrajzi alterület uniós és nemzetközi vizei (DOL/MED) |
|
|
Olaszország |
1 174 |
|
A fogások maximális mennyisége |
|
|
Málta |
517 |
|
||
|
Spanyolország |
127 |
|
||
|
Unió |
1 818 |
|
||
|
TAC |
Nem releváns |
|
||
IV. MELLÉKLET
A FÖLDKÖZI-TENGER NYUGATI TÉRSÉGÉBEN TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ UNIÓS HALÁSZHAJÓK SZÁMÁRA A TENGERFENÉKEN ÉLŐ ÁLLOMÁNYOKKAL VALÓ GAZDÁLKODÁS KERETÉBEN BIZTOSÍTOTT HALÁSZATI LEHETŐSÉGEK
Az e mellékletben szereplő táblázatok meghatározzák a Földközi-tenger nyugati térségében az (EU) 2019/1022 rendelet 2. cikkének 13. pontjában meghatározott állománycsoportonkénti maximális megengedett halászati erőkifejtést (halászati napokban), a maximális fogási korlátokat és a bármilyen típusú vonóhálóval (1) tengerfenéki állományokra halászó hajók és a tengerfenéki állományokra halászó fenékhorogsoros hajók teljes hosszát.
Az e mellékletben meghatározott valamennyi halászati lehetőségre az (EU) 2019/1022 rendelet 7. cikkében és az 1224/2009/EK rendelet 26–35. cikkében megállapított szabályok vonatkoznak.
A halászati övezetekre vonatkozó hivatkozásokat a GFCM földrajzi alterületekre való hivatkozásokként kell értelmezni.
E melléklet alkalmazásában a következő táblázat határozza meg a halállományok latin nevének és közönséges nevének megfeleléseit:
|
Tudományos név |
Hárombetűs kód |
Közönséges név |
|
Aristaeomorpha foliacea |
ARS |
Óriásgarnéla |
|
Aristeus antennatus |
ARA |
Vörös garnéla |
|
Merluccius merluccius |
HKE |
Szürke tőkehal |
|
Mullus barbatus |
MUT |
Bajuszos vörösmárna |
|
Nephrops norvegicus |
NEP |
Norvég homár |
|
Parapenaeus longirostris |
DPS |
Piros ostorgarnéla |
|
1. |
Maximális megengedett halászati erőkifejtés (halászati napokban kifejezve)
|
|
2. |
A mélytengeri garnélákra vonatkozó maximális fogási korlátok
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
3. |
A szürke tőkehalra vonatkozó maximális fogási korlátok
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(1) TBB, OTB, PTB, TBN, TBS, TB, OTM, PTM, TMS, TM, OTT, OT, PT, TX, OTP és TSP.
V. MELLÉKLET
AZ ADRIAI-TENGEREN AZ UNIÓS HALÁSZHAJÓK SZÁMÁRA BIZTOSÍTOTT HALÁSZATI LEHETŐSÉGEK
Az e mellékletben szereplő táblázatok meghatározzák az állományonkénti vagy hajónkénti erőkifejtési csoportonkénti halászati lehetőségeket és adott esetben az azokhoz funkcionálisan kapcsolódó feltételeket, a kis méretű nyílt vízi fajok halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók maximális számát is beleértve.
Az e mellékletben meghatározott valamennyi halászati lehetőségre az 1224/2009/EK rendelet 26–35. cikkében megállapított szabályok vonatkoznak.
A halászati övezetekre vonatkozó hivatkozásokat a GFCM földrajzi alterületekre való hivatkozásokként kell értelmezni.
E melléklet alkalmazásában a következő táblázat határozza meg a halállományok latin nevének és közönséges nevének megfeleléseit:
|
Tudományos név |
Hárombetűs kód |
Közönséges név |
|
Engraulis encrasicolus |
ANE |
Szardella |
|
Merluccius merluccius |
HKE |
Szürke tőkehal |
|
Mullus barbatus |
MUT |
Bajuszos vörösmárna |
|
Nephrops norvegicus |
NEP |
Norvég homár |
|
Parapenaeus longirostris |
DPS |
Piros ostorgarnéla |
|
Sardina pilchardus |
PIL |
Szardínia |
|
Solea solea |
SOL |
Közönséges nyelvhal |
|
1. |
Kis méretű nyílt vízi fajok (17 és 18 földrajzi alterület)
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2. |
Tengerfenéken élő állományok a 17 és 18 földrajzi alterületen
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(*1) A GFCM/44/2021/20. sz. ajánlás 28. pontja szerinti rendelkezés nem alkalmazandó a nemzeti és a GFCM-lajstromban 2014-ben szereplő adatok szerint kevesebb mint tíz olyan erszényes kerítőhálós hajóból vagy nyílt vízi vonóhálós hajóból álló nemzeti flottákra, amelyek aktívan halásznak a kis méretű nyílt vízi fajok állományaira – mint Szlovéniában. Ebben az esetben az aktív flotta kapacitása a hajók számát, valamint a bruttó tonnatartalmat (BT), a bruttó regisztertonnát (BRT), továbbá a kW-ot tekintve legfeljebb 50 %-kal növekedhet.
(*2) A GFCM/43/2019/5. sz. ajánlás 13. pontjának megfelelően Szlovénia halászati erőkifejtése nem haladhatja meg az évi 3 000 halászati napot.
(*3) A GFCM/43/2019/5. sz. ajánlás 9. c) pontjában és 28. pontjában foglalt rendelkezések nem alkalmazandók a vonóhálót (OTB) használó és a GFCM/43/2019/5. sz. ajánlás 9. c) pontjában említett referencia-időszak alatt 1 000 napnál rövidebb ideig halászati tevékenységet folytató nemzeti flottákra. A vonóhálót (OTB) használó aktív flotta halászati kapacitása a referencia-időszakhoz képest legfeljebb 50 %-kal növekedhet.
VI. MELLÉKLET
A TUNISZI-CSATORNÁBAN AZ UNIÓS HALÁSZHAJÓK SZÁMÁRA BIZTOSÍTOTT HALÁSZATI LEHETŐSÉGEK
Az e mellékletben szereplő táblázatok meghatározzák az állományonkénti vagy hajónkénti erőkifejtési csoportonkénti halászati lehetőségeket és adott esetben az azokhoz funkcionálisan kapcsolódó feltételeket, a tengerfenéken élő fajok és a mélytengeri garnélák halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók maximális számát is beleértve.
Az e mellékletben meghatározott valamennyi halászati lehetőségre az 1224/2009/EK rendelet 26–35. cikkében megállapított szabályok vonatkoznak.
A halászati övezetekre vonatkozó hivatkozásokat a GFCM földrajzi alterületekre való hivatkozásokként kell értelmezni.
E melléklet alkalmazásában a következő táblázat határozza meg a halállományok latin nevének és közönséges nevének megfeleléseit:
|
Tudományos név |
Hárombetűs kód |
Közönséges név |
|
Merluccius merluccius |
HKE |
Szürke tőkehal |
|
Parapenaeus longirostris |
DPS |
Piros ostorgarnéla |
|
Aristaeomorpha foliacea |
ARS |
Óriásgarnéla |
|
Aristeus antennatus |
ARA |
Vörös garnéla |
|
1. |
Tengerfenéki állományok
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2. |
Mélytengeri garnélák
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
VII. MELLÉKLET
A JÓN-TENGEREN ÉS A LEVANTEI-TENGEREN AZ UNIÓS HALÁSZHAJÓK SZÁMÁRA BIZTOSÍTOTT HALÁSZATI LEHETŐSÉGEK
Az e mellékletben szereplő táblázatok meghatározzák a Jón-tengeren és a Levantei-tengeren a tengerfenéken élő állományok halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók maximális számát és a fogások maximális mennyiségét.
A halászati övezetekre vonatkozó hivatkozásokat a GFCM földrajzi alterületekre való hivatkozásokként kell értelmezni.
E melléklet alkalmazásában a következő táblázat határozza meg a halállományok latin nevének és közönséges nevének megfeleléseit:
|
Tudományos név |
Hárombetűs kód |
Közönséges név |
|
Aristaeomorpha foliacea |
ARS |
Óriásgarnéla |
|
Aristeus antennatus |
ARA |
Vörös garnéla |
|
1. |
Jón-tenger
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2. |
Levantei-tenger
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
VIII. MELLÉKLET
AZ ALBORÁN-TENGEREN AZ UNIÓS HALÁSZHAJÓK SZÁMÁRA BIZTOSÍTOTT HALÁSZATI LEHETŐSÉGEK
Az e mellékletben szereplő táblázatok meghatározzák az Alborán-tengeren a nagy szemű vörösdurbincs halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók maximális számát és a fogások maximális mennyiségét.
A halászati övezetekre vonatkozó hivatkozásokat a GFCM földrajzi alterületekre való hivatkozásokként kell értelmezni.
E melléklet alkalmazásában a következő táblázat határozza meg a halállományok latin nevének és közönséges nevének megfeleléseit:
|
Tudományos név |
Hárombetűs kód |
Közönséges név |
|
Pagellus boraraveo |
SBR |
Nagyszemű vörösdurbincs |
|
a) |
A horogsorral és kézi horogsorral ejtett fogások élőtömegtonnában kifejezett maximális mennyisége
|
||||||||||||||||
|
b) |
Az Alborán-tengeren (1, 2 és 3 földrajzi alterület) történő halászatra engedéllyel rendelkező horogsoros és kézi horogsoros hajók maximális száma
|
IX. MELLÉKLET
A FEKETE-TENGEREN AZ UNIÓS HALÁSZHAJÓK SZÁMÁRA BIZTOSÍTOTT HALÁSZATI LEHETŐSÉGEK
Az e mellékletben szereplő táblázatok állományonként élőtömegtonnában határozzák meg a teljes kifogható mennyiségeket és kvótákat, és adott esetben a hozzájuk funkcionálisan kapcsolódó feltételeket.
Az e mellékletben meghatározott valamennyi halászati lehetőségre az 1224/2009/EK rendelet 26–35. cikkében megállapított szabályok vonatkoznak.
A halászati övezetekre vonatkozó hivatkozásokat a GFCM földrajzi alterületekre való hivatkozásokként kell értelmezni.
E melléklet alkalmazásában a következő táblázat határozza meg a halállományok latin nevének és közönséges nevének megfeleléseit:
|
Tudományos név |
Hárombetűs kód |
Közönséges név |
|
Sprattus sprattus |
SPR |
Spratt |
|
Scophthalmus maximus |
TUR |
Nagy rombuszhal |
|
Faj |
Sprat Sprattus sprattus |
Övezet: |
a Fekete-tenger uniós vizei (29 földrajzi alterület) (SPR/F3742C) |
|
|
Bulgária |
8 032,50 |
|
Analitikai TAC A 847/96/EK rendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdése nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó. |
|
|
Románia |
3 442,50 |
|
||
|
Unió |
11 475 |
|
||
|
TAC |
Nem releváns |
|
||
|
Faj: |
Nagy rombuszhal Scophthalmus maximus |
Övezet: |
a Fekete-tenger uniós vizei (29 földrajzi alterület) (TUR/F3742C) |
|
|
Bulgária |
86,3 |
|
Analitikai TAC A 847/96/EK rendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdése nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó. |
|
|
Románia |
88,3 |
|
||
|
Unió |
174,6 |
|||
|
TAC |
890 |
|
||
(*1) 2026. április 15. és június 15. között tilos mindennemű halászati tevékenység, ideértve az átrakodást, a fedélzeten tartást, a kirakodást és az első értékesítést is.
ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2026/266/oj
ISSN 1977-0731 (electronic edition)