(1)

Az (EU) 2019/627 bizottsági végrehajtási rendelet (2) egységes gyakorlati rendelkezéseket állapít meg az (EU) 2017/625 rendelettel összhangban az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek előállításával kapcsolatban végzendő hatósági ellenőrzésekre és intézkedésekre, köztük a vágás utáni húsvizsgálatra vonatkozóan.

(2)

Az (EU) 2019/627 végrehajtási rendelet 19. cikke az (EU) 2021/620 bizottsági végrehajtási rendelettel (3) összhangban vágás utáni húsvizsgálati eljárásokat ír elő a 8 hónaposnál nem fiatalabb szarvasmarhafélékre és a 20 hónaposnál nem fiatalabb szarvasmarhafélékre vonatkozóan, amennyiben utóbbiakat teljes életciklusuk során egy hivatalosan tuberkulózismentes tagállamban vagy tagállami régióban nevelték. Az (EU) 2019/627 végrehajtási rendelet 19. cikke (1) bekezdésének f) pontja előírja, hogy ezeket az állatokat alá kell vetni az alábbi vizsgálatnak: a gyomor- és bélrendszer, a bélfodor, valamint a gyomor és a bélfodor nyirokcsomóinak (Lnn. gastrici, mesenterici, craniales és caudales) szemrevételezése, valamint a gyomor és a bélfodor nyirokcsomóinak tapintásos vizsgálata.

(3)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által kiadott, a hús (szarvasmarhafélék húsa) vizsgálata során figyelembe veendő közegészségügyi veszélyekről szóló tudományos szakvélemény (4) szerint a tapintásos vizsgálat közegészségügyi kockázatot jelenthet a hasított testeken vagy belsőségeken esetlegesen előforduló, élelmiszerből származó kórokozókkal való lehetséges keresztszennyeződés miatt. Az EFSA szakvéleménye mindazonáltal a tuberkulózis jelenlétének figyelemmel kísérése érdekében az állatok számos légúti tapintásos és bemetszéses vizsgálatának fenntartását javasolja. Mivel a gyomor és a bélfodor nyirokcsomói nem a légutakban találhatók, valamint a vágás utáni húsvizsgálat gyakorlati rendelkezéseinek egyszerűsítése érdekében a szarvasmarhafélék esetében el kell törölni a vágás utáni rutinszerű húsvizsgálat során a gyomor és a bélfodor nyirokcsomóinak tapintásos vizsgálatára vonatkozó kötelezettséget. A 19. cikk (1) bekezdésének f) pontját ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

Az EFSA által kiadott, a juh- és kecskehús vizsgálata során figyelembe veendő közegészségügyi veszélyekről szóló tudományos szakvélemény (5) lehetővé teszi a juhok és kecskék vágás utáni húsvizsgálatára vonatkozó gyakorlati rendelkezések ezen állatok kora szerinti differenciálását. Az (EU) 2019/627 végrehajtási rendelet 20. cikkének (1) bekezdése és 21. cikkének (1) bekezdése meghatározza a fiatal házijuhokra és -kecskékre, illetve az egyéb házijuhokra és -kecskékre vonatkozó, vágás utáni húsvizsgálati eljárásokat. Ezek az eljárások eltérőek attól függően, hogy a juhok 12 hónaposnál idősebbek vagy annál fiatalabbak-e, illetve rendelkeznek-e állandó metszőfoggal, valamint attól függően, hogy a kecskék 6 hónaposnál idősebbek vagy annál fiatalabbak-e. A vágóhidakon végzett, vágás utáni húsvizsgálatok eredményeiből származó adatok azt mutatják, hogy a vágás utáni húsvizsgálat során feltárt közegészségügyi és állategészségügyi veszélyek hasonlóak a 6 hónaposnál fiatalabb és a 6–12 hónapos kor közötti kecskék esetében. Ezenkívül a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) V. mellékletének megfelelően a vágóhídon a juhok és kecskék hasított testéből 12 hónapos kortól el kell távolítani a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokat. A jogszabályok egyszerűsítése érdekében, és mivel ez nem gyakorolna negatív hatást az élelmiszer-biztonságra, a kecskékre alkalmazandó, vágás utáni húsvizsgálati eljárások meghatározásakor is azt a 12 hónapos életkort kell alkalmazni, amelyen annak meghatározása alapul, hogy a juhokat az (EU) 2019/627 végrehajtási rendelet 20. cikkében vagy 21. cikkében előírt, vágás utáni húsvizsgálati eljárásoknak kell-e alávetni. A 20. és a 21. cikket ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Emellett az (EU) 2019/627 végrehajtási rendelet 21. cikkének (2) bekezdése a fiatal juhoktól és kecskéktől eltérő házijuhokra és -kecskékre vonatkozóan vágás utáni húsvizsgálati eljárásokat ír elő, attól függően, hogy a kezdeti rutinvizsgálat során fennáll-e az emberi egészségre, az állatok egészségére vagy az állatok jólétére jelentett kockázat. A 21. cikk (2) bekezdésének b) pontja előírja a nyelőcső bemetszéses vizsgálatát bizonyos, elhanyagolható köz- és állategészségügyi jelentőséggel bíró paraziták jelenlétének ellenőrzése céljából. A nyelőcső bemetszéses vizsgálata nagy kockázatot jelenthet a potenciálisan jelen lévő kórokozókkal való keresztszennyeződés szempontjából. Ezért meg kell szüntetni a nyelőcső bemetszéses vizsgálatára vonatkozó kötelezettséget. A 21. cikk (2) bekezdésének b) pontját ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

1.

A 19. cikk (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő szöveg lép:

2.

A 20. cikk a következőképpen módosul:

3.

A 21. cikk a következőképpen módosul: