(1)

A 2009/125/EK irányelv 15. cikke értelmében a Bizottság köteles megállapítani azon, energiával kapcsolatos termékek környezettudatos tervezésének követelményeit, amelyek az unióbeli eladások száma és kereskedelmi volumene szempontjából jelentősek, amelyek nagy hatást gyakorolnak a környezetre, és amelyek környezetre gyakorolt hatása túlzott költségek nélkül nagymértékben javítható tervezés útján.

(2)

A Bizottság által a 2009/125/EK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének megfelelően kidolgozott, környezettudatos tervezéssel és energiacímkézéssel kapcsolatos 2022–2024-es munkaterv (2) meghatározza a Bizottság munkájának prioritásait a 2022 és 2024 közötti időszakra vonatkozó környezettudatos tervezési és energiahatékonysági címkézési keret összefüggésében. A külső tápegységek a környezettudatos tervezésre és az energiacímkézésre vonatkozó 2022–2024-es munkatervben felsorolt kiemelt termékcsoportok közé tartoznak.

(3)

A környezettudatos tervezésre és az energiacímkézésre vonatkozó 2022–2024-es munkatervben foglalt intézkedések a becslések szerint 2030-ra összesen 170 TWh-t meghaladó éves végsőenergia-megtakarítást eredményezhetnek. Ez azt jelenti, hogy 2030-ig évente mintegy 24 millió tonnával csökken az üvegházhatásúgáz-kibocsátás.

(4)

Az (EU) 2019/1782 (3) bizottsági rendelet megállapította a külső tápegységek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelményeket. Az említett rendelet 7. cikke előírja, hogy a Bizottság a technológiai fejlődés fényében vizsgálja felül a rendeletet.

(5)

Az (EU) 2024/1781 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 79. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja értelmében az (EU) 2019/1782 rendelet felülvizsgálatát a 2009/125/EK irányelv keretében kell elvégezni.

(6)

A Bizottság elvégezte a felülvizsgálatot, és elemezte a külső tápegységek technikai, környezeti és gazdasági vonatkozásait. A felülvizsgálatra az uniós és harmadik országbeli érdekelt felekkel szoros együttműködésben került sor. A felülvizsgálat eredményeit a Bizottság nyilvánosságra hozta, és ismertette a 2009/125/EK irányelv 18. cikkével összhangban létrehozott konzultációs fórummal.

(7)

A felülvizsgálat megerősíti, hogy a külső tápegységeket várhatóan továbbra is nagy mennyiségben értékesítik. A 2009/125/EK irányelv 15. cikkének alkalmazásában a külső tápegységek környezeti tényezői a használati fázis alatti energiafogyasztás, az életciklus végén keletkező hulladék, valamint a gyártási és használati fázisban a levegőbe történő kibocsátások.

(8)

Az (EU) 2019/1782 rendelet hatálya alá tartozó külső tápegységek bruttó éves energiafogyasztása a becslések szerint 2020-ban 69 PJ/év volt. A szabályozás nélküli forgatókönyv szerint a fogyasztás 2030-ban várhatóan 75 PJ/évre, 2040-ben pedig 84 PJ/évre nő a külső tápegységek számának növekedése miatt.

(9)

Az Unió körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terve (5), valamint a környezettudatos tervezésre és az energiacímkézésére vonatkozó 2022–2024-es munkaterv egyaránt hangsúlyozza, hogy a fokozottan erőforrás-hatékony és körforgásos gazdaságra való áttérés előmozdítása érdekében lényeges szempont a környezettudatos tervezés keretrendszerének alkalmazása. A becslések szerint a külső tápegységek élettartamát korlátozza azoknak a végfelhasználói termékeknek a rövidebb élettartama, amelyek tápellátását biztosítják. E rendeletnek ezért megfelelő követelményeket kell megállapítania, amelyek hozzájárulnak a körforgásos gazdaság célkitűzéseinek eléréséhez, különösen az egy vagy több különálló fogyasztói termékkel együtt használt lehető legtöbb külső tápegység interoperábilissá tétele érdekében.

(10)

Az (5) preambulumbekezdésben említett felülvizsgálat azt mutatja, hogy a külső tápegységek aktív üzemmódban mért hatásfoka körülbelül 5 százalékpont. 10 %-os terhelés mellett is mérhető az energiahatékonysági tartomány. Ezek a tartományok azt jelentik, hogy meg lehet emelni az energiahatékonyságra vonatkozó minimumküszöböt, és be lehetne vezetni a 10 %-os terhelés melletti energiahatékonyságra vonatkozó minimumértéket, figyelembe véve az életciklusköltségeket. Ha a meglévő környezettudatos tervezési követelményeket az alacsony energiahatékonyságú külső tápegységek piacról való kivonása érdekében naprakésszé teszik, 2035-ig potenciálisan 0,7 TWh/év villamosenergia-megtakarítás érhető el.

(11)

Helyénvaló e rendelet hatálya alá vonni a vezeték nélküli töltőket, a vezeték nélküli töltőpadokat és az (EU) 2023/1542 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) meghatározott általános felhasználású hordozható elemek, illetve akkumulátorok akkumulátortöltőit annak érdekében, hogy a tápegységük minden esetben az adott terméktől független külső tápegység legyen, és ezért a hatékonysági és interoperabilitási követelmények hatálya alá tartozzanak. A vezeték nélküli töltőkre és a vezeték nélküli töltőpadokra is alkalmazni kell a készenléti üzemmód energiafogyasztására vonatkozó határértékeket. Emellett az USB-C típusú kábelekre is környezettudatos tervezési követelményeknek kell vonatkozniuk annak biztosítása érdekében, hogy energiaveszteségük a vonatkozó USB-szabványokban meghatározott határértékeken belül maradjon, és hogy a csatlakozóikon feltüntessék ezeket a határértékeket a fogyasztóknak a támogatott maximális teljesítményről történő tájékoztatása érdekében.

(12)

A külső tápegység fogalommeghatározása a továbbiakban nem korlátozódhat a 250 W-nál kisebb kimenő teljesítményű eszközökre, amelyeket háztartási és irodai termékek korlátozott részhalmazával használnak. Ehelyett a fogalommeghatározást összhangba kell hozni a nemzetközi szabványokkal és szabályozásokkal, kiterjesztve a rendelet hatályát például a háztartási és irodai termékek szélesebb körének tápellátásához használt külső tápegységek tekintetében, beleértve a nagyobb teljesítményű termékeket is. Azt is egyértelművé kell tennie, hogy az önálló termékként értékesített külső tápegységekre környezettudatos tervezési követelmények vonatkoznak.

(13)

A 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) előírja, hogy a rádióberendezések bizonyos kategóriáinak, többek között az okostelefonoknak, táblagépeknek és laptopoknak az egységes USB-C típusú töltőaljzattal kell rendelkezniük. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az e termékek tápellátásához használt külső tápegységek „de facto” USB-C típusú külső tápegységek lesznek. Az interoperabilitás maximalizálása érdekében helyénvaló közvetlen és kifejezett követelményt meghatározni ezen összefüggés alátámasztására, valamint kiterjeszteni ezt a követelményt a 2014/53/EU irányelv hatálya alá nem tartozó termékek szélesebb körének tápellátásához használt külső tápegységekre is.

(14)

A vonatkozó interoperabilitási előírásokra vonatkozó információkat az „egységes töltő” logó segítségével kell megadni. Ezt a megfelelő külső tápegységeken kell elhelyezni annak érdekében, hogy tájékoztassák a fogyasztókat arról, hogy interoperábilisak, és hogy ugyanaz a külső tápegység több különböző eszközhöz vagy ugyanazon eszköz különböző generációihoz használható. Ez csökkentené a szükséges külső tápegységek számát, és megkönnyítené azok cseréjét, ezáltal javítva a termék környezeti jellemzőit. A külső tápegységen feltüntetett „egységes töltő” logónak ki kell egészítenie a 2014/53/EU irányelv értelmében az elektromos termékek esetében előírt címkét, amely a végfelhasználót ellátja a megfelelő külső tápegység kiválasztásához szükséges információkkal.

(15)

Az interoperábilis külső tápegységeket a kimeneti portoknál is meg kell jelölni a támogatott maximális teljesítmény feltüntetésével, és azokat nem szabad beépített C típusú kábelekkel ellátni, hogy elkerülhető legyen a külső tápegységek idő előtti hulladékká válása a kábelek károsodása miatt.

(16)

A távközlési alkalmazásokhoz, például a vezeték nélküli routerekhez használt külső tápegységek általában úgy vannak kialakítva, hogy magas szintű túlfeszültség-védelmet biztosítsanak, amely lehetővé teszi, hogy például villámcsapás után is működjenek. Az interoperábilis külső tápegységeket el kell látni ilyen védelemmel annak érdekében, hogy használhatóak legyen ezekkel az alkalmazásokkal, és általában jobban ellenálljanak a túlfesztültségnek.

(17)

Bizonyos külső tápegységeket – különösen biztonsági okokból – mentesíteni kell az e rendelet interoperabilitási követelményei alól, amennyiben ágazati jogszabályokon alapuló egyedi követelmények vannak érvényben (például a nedves körülmények között használt külső tápegységek, az egyéb különleges követelmények hatálya alá tartozó termékek, például a játékok külső tápegységei, és a különleges működési feltételek, például a nagy mennyiségű elektrosztatikus kisülés mellett működő külső tápegységek esetében). Emellett az épületekben fix helyekre tartósan felszerelt termékek, például az elektromos redőnyök, a falakon vagy mennyezeteken található vezeték nélküli internet-hozzáférési pontok vagy a falra szerelt vezérlőpanelek külső tápegységeit a tápellátó kábeleik felszerelésével kapcsolatos esetleges korlátok miatt szintén mentesíteni kell az interoperabilitási követelmények alól.

(18)

A funkcionálisan integrált és kizárólag személy- vagy áruszállítási eszközökkel való használatra tervezett termékek nem tartoznak a környezettudatos tervezésre vonatkozó keretjogszabály hatálya alá. Ezért fontos kifejezetten megemlíteni, hogy az e rendeletben meghatározott környezettudatos tervezési követelmények nem alkalmazandók a kizárólag személy- vagy áruszállítási eszközökhöz szánt külső tápegységekre. E rendeletnek az (EU) 2024/1781 rendelet keretében történő felülvizsgálata során azonban értékelni kell, hogy helyénvaló-e követelményeket megállapítani a könnyű szállítóeszközökkel, például e-kerékpárokkal és elektromos robogókkal használt külső tápegységekre is.

(19)

A releváns termékparamétereket megbízható, pontos és megismételhető módszerekkel kell mérni. E módszereket naprakésszé kell tenni, figyelembe véve a legkorszerűbbként elismert mérési módszereket, beleértve adott esetben az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) I. mellékletében felsorolt, európai szabványügyi szervezetek által elfogadott harmonizált szabványokat.

(20)

A külső tápegységek egyre összetettebbek, különösen az egyazon porton több feszültséggel rendelkező adaptív eszközök és a több ilyen porttal rendelkező eszközök tekintetében. A vizsgálati eljárásokat ennek megfelelően naprakésszé kell tenni, és azokat össze kell hangolni a legkorszerűbb nemzetközi módszerekkel, különösen és amennyire lehetséges, az Amerikai Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának vizsgálati eljárásával, amelyet a 87 FR 51221 Szövetségi Törvénykönyv (Code of Federal Regulations) 2022. augusztus 19-én alkalmazandó változata 10. címe 430. része B. alrésze Z. függeléke II. fejezetének D. alfejezete határoz meg. Ezt a vizsgálati eljárást ezért átmeneti vizsgálati módszerként bele kell foglalni ebbe a rendeletbe, amelyet addig kell alkalmazni, amíg a megfelelő harmonizált szabványok rendelkezésre nem állnak.

(21)

Az USB-C típusú külső tápegységek interoperábilisak, és olyan eltérő tulajdonságokkal rendelkező USB-kábelekkel használhatók, amelyek eltérő mértékben befolyásolják általános energiahatékonyságukat. Ezért fontos egyenlő versenyfeltételeket biztosítani ezen külső tápegységek számára azáltal, hogy fontolóra veszik egy szabványosított és általánosan használt, rögzített paraméterekkel rendelkező tesztkábel bevezetését. A kábel nélkül végzett vizsgálatok eredményeire korrekciós tényező alkalmazása kiküszöböli az ilyen fizikai USB-kábel szükségességét a vizsgálat során, és csökkenti a mérési bizonytalanságot.

(22)

Annak érdekében, hogy megbízható felhasználói információk álljanak rendelkezésre, és ne befolyásolják az elektromos fogyasztási cikk működését, a külső tápegységnek aktív üzemmódban képesnek kell lennie arra, hogy a névleges kimeneti feszültség jelentős csökkenése nélkül folyamatosan biztosítsa a megadott névleges kimeneti áramerősséget.

(23)

A „dinamikus tápegységnek” nevezett bizonyos külső tápegységeket úgy lehet kialakítani, hogy csak rövid ideig, több percig legyenek képesek maximális teljesítményt szolgáltatni, amelyet egy alacsonyabb folyamatos teljesítmény követ, amelyet garantált teljesítményként is jelölnek. Az ilyen külső tápegységet kizárólag a garantált teljesítményen alapuló körülmények között lehet tesztelni, és a tájékoztatási követelményeknek a garantált teljesítményre kell vonatkozniuk, különösen mivel a külső tápegység folyamatosan is használható.

(24)

Az interoperabilitási követelményeknek figyelembe kell venniük a meglévő iparági egyezményeket és a következő szabványcsoportokban használt terminológiát: USB-PD specifikáció, USB kábelekre és csatlakozókra vonatkozó specifikáció, K.21. és K.44. sz. ITU-T ajánlás, EN IEC 55035, IEC 60335-1, IEC 61140 és EN 50160.

(25)

A 2009/125/EK irányelv 8. cikkének (2) bekezdése értelmében ebben a rendeletben meg kell határozni az alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárásokat.

(26)

A megfelelőség ellenőrzésének megkönnyítése érdekében a gyártóknak, az importőröknek vagy a meghatalmazott képviselőknek a 2009/125/EK irányelv IV. és V. mellékletében említett műszaki dokumentációban rendelkezésre kell bocsátaniuk az e rendeletben meghatározott követelményekkel kapcsolatos információkat.

(27)

Annak érdekében, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó termékek teljes életciklusára vonatkozó környezeti teljesítménnyel kapcsolatos információk széles körben rendelkezésre álljanak és könnyen hozzáférhetők legyenek, a 2009/125/EK irányelv I. melléklete 3. részének 2. pontjával összhangban meg kell határozni az elérhető legjobb technológiákra vonatkozó indikatív referenciaértékeket.

(28)

E rendeletet felül kell vizsgálni annak értékelése érdekében, hogy rendelkezései megfelelőek és hatékonyak-e céljainak elérése szempontjából. A felülvizsgálatot úgy kell időzíteni, hogy az kellő időt hagyjon az összes rendelkezés végrehajtására, továbbá azok piacra gyakorolt hatásának érvényesülésére, ugyanakkor figyelembe kell venni az adott technológia fejlődését.

(29)

Az (EU) 2019/1782 rendeletet 2028. december 14-tól hatályon kívül kell helyezni, kivéve annak I., II. és III. mellékletét, amelyek e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított öt évig érvényben maradnak. Ez ideiglenesen lehetővé teszi az olyan pótalkatrész külső tápegységek forgalomba hozatalát, amelyek lehetővé teszik az e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt forgalomba hozott elektromos eszköz további használatát. A pótalkatrész külső tápegységnek ebben az esetben meg kell felelnie az eredeti külső tápegység forgalomba hozatalakor alkalmazandó környezettudatos tervezési követelményeknek. Emellett a technológiai újítás miatt az e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított két évig lehetővé kell tenni a 100 W-nál nagyobb kiterjesztett teljesítménytartományú USB-PD külső tápegységek forgalomba hozatalát, amelyek az e rendelet energiahatékonysági követelményei helyett az (EU) 2019/1782 rendelet energiahatékonysági követelményeinek felelnek meg.

(30)

Az e rendeletben foglalt intézkedések korábbi végrehajtásának megkönnyítése és a korai alkalmazók adminisztratív terheinek csökkentése érdekében az e rendelet követelményeinek megfelelő és e rendelet hatálybalépése után és annak hatálybalépése előtt forgalomba hozott külső tápegységeket automatikusan az (EU) 2019/1782 rendeletnek megfelelőnek kell tekinteni.

(31)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 2009/125/EK irányelv 19. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság véleményével,

1.

„külső tápegység”: olyan termék, amely sem akkumulátortöltő, sem vezeték nélküli töltő, és megfelel az alábbi kritériumok mindegyikének:

2.

„elem, illetve akkumulátor”: az (EU) 2023/1542 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott elem, illetve akkumulátor;

3.

„akkumulátortöltő”: olyan fogyasztási cikk, amelyet elsősorban a fogyasztási cikkek elemeinek, illetve akkumulátorainak töltésére használnak, és amely a töltőáram és a feszültség szabályozására külön áramkört tartalmaz;

4.

„általános felhasználású hordozható elem, illetve akkumulátor”: az (EU) 2023/1542 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 10. pontjában meghatározott típusú elem, illetve akkumulátor;

5.

„vezeték nélküli töltő”: olyan fogyasztási cikk, amely az alábbi kritériumok mindegyikének megfelel:

6.

„vezeték nélküli töltőpad”: olyan fogyasztási cikk, amely megfelel az 5. pont a), c), d) és e) alpontjában meghatározott kritériumoknak, és nem tartalmaz ugyanabba az egységbe beépített tápegységet;

7.

„USB-C típusú kábel”: az USB 3.0 Promoter Group és az Universal Serial Bus Implementers Forum (USB-IF) által kiadott „Universal Serial Bus Type-C® Cable and Connector Specification, Release 2.4, October 2024” című szabványban meghatározott követelményeknek megfelelő, mindkét végén 60 W vagy 240 W teljesítményű USB-C típusú csatlakozóval és dugóval rendelkező kábelszerelvény;

8.

„USB-C típusú csatlakozó”: olyan csatlakozó, amely megfelel az USB 3.0 Promoter Group és az USB-IF által kiadott „Universal Serial Bus Type-C® Cable and Connector Specification, Release 2.4, October 2024” szabványban meghatározott követelményeknek;

9.

„különálló vezérlőegységek alacsony fényáramú fényforrásokhoz”: az (EU) 2019/2020 rendelet 2. cikke első bekezdésének 3. pontjában meghatározott különálló vezérlőegység, amelynek fényforrása nem felel meg az ugyanazon bekezdés 1. pontjának c) alpontjában meghatározott követelménynek, és ehelyett 60 lumennél kisebb fényárammal rendelkezik;

10.

„hálózat”: az EN 50160:2022 „Közcélú elosztóhálózatokon szolgáltatott villamos energia feszültségjellemzői” szabványban meghatározott szabványos uniós villamosenergia-ellátás;

11.

„kimenet”: a külső tápegység fizikai kimenete, amelyen keresztül elektromos áramot vagy adatokat továbbít a hozzá csatlakoztatott tölthető eszközhöz;

12.

„áramkimenet”: a külső tápegység bármely olyan kimenete, amelyhez egy tölthető eszköz csatlakoztatható, és amelyből elektromos áramot lehet felvenni, szemben az adatkimeneten keresztül történő kommunikációhoz használt jelkapcsolatokkal;

13.

„fogyasztási cikk”: bármely olyan, elektromos energiával működő vagy ilyen működésre tervezett termék, amelyet többek között szolgáltatásnyújtás keretében hoznak forgalomba, és amelyet a fogyasztóknak szánnak, vagy amelyet észszerűen előrelátható körülmények között valószínűleg fogyasztók fognak használni, még ha nem is fogyasztóknak szánták őket;

14.

„beépített kábel”: közbenső csatlakozó nélkül közvetlenül egy termékhez olyan módon rögzített kábel, amelyet nem a végfelhasználók általi leválasztásra terveztek vagy szántak;

15.

„névleges kimenő feszültség”: a külső tápegység bármely kimeneti feszültsége, amelyet e rendelet II. melléklete 5. pontjának a) alpontja szerint a külső tápegység adattábláján, vagy ugyanezen melléklet 5. pontjának g) alpontja szerint a 7. táblázatban („Termékinformációk”) tüntettek fel;

16.

„aktív üzemmód”: olyan állapot, amelynek során a külső tápegység bemenete a hálózati áramforráshoz, a kimenete pedig a működő elsődleges tölthető eszközhöz csatlakozik;

17.

„port”: a külső tápegység fizikai, elektromos és digitális interfésze az elektromosáram-ellátás, valamint az adatok és vezérlőjelek aljzaton keresztül történő cseréje céljából, és amely egy megfelelő kimenő teljesítménnyel rendelkezik;

18.

„névleges kimenő teljesítmény” (Pout): a külső tápegységnek az e rendelet II. melléklete 5. pontjának a) alpontja szerint a külső tápegység adattábláján megadott vagy az ugyanezen melléklet 5. pontjának g) alpontja szerint a 7. táblázatban („Termékinformációk”) feltüntetett kimenő teljesítménye;

19.

„alacsony feszültségű külső tápegység”: olyan külső tápegység, amelynek névleges kimenő feszültsége 6 V-nál kevesebb, névleges kimenő áramerőssége pedig legalább 550 mA;

20.

„modellazonosító”: az az általában alfanumerikus kód, amely alapján egy termékmodell megkülönböztethető az ugyanazon védjegy, illetve ugyanazon gyártó, importőr vagy meghatalmazott képviselő neve alatt forgalmazott más modellektől;

21.

„adaptív külső tápegység”: olyan váltóáramú-egyenáramú külső tápegység, amely az aktív üzemmódban a végfelhasználói alkalmazást magában foglaló, kialakított digitális kommunikációs protokoll alapján, felhasználó általi beavatkozás nélkül képes megváltoztatni a kimenő feszültséget az egyik – adaptív portnak nevezett – portján;

22.

„névleges kimenő áramerősség”: a külső tápegység bármely kimenő áramerőssége az e rendelet II. mellékletének 5. g) pontja szerinti 7. táblázatban („Termékinformációk”) feltüntetettek szerint;

23.

„aktív üzemmódban mért hatásfok”: a külső tápegység által aktív üzemmódban termelt energia és a külső tápegységhez szükséges bemenő teljesítmény aránya;

24.

„aljzat”: a külső tápegység azon alkatrésze, amelynek külső nyílása lehetővé teszi egy csatlakozó behelyezését abba, és amely elektromechanikus kapcsolatot biztosít a csatlakozó és a külső tápegység között;

25.

„teljes maximális kimenő teljesítmény”: az a maximális teljesítmény, amelyet egy külső tápegység egyidejűleg működő áramkimeneteinek bármely kombinációja vagy részhalmaza szolgáltathat;

26.

„USB Power Delivery (USB-PD) port”: az USB 3.0 Promoter Group és az USB-IF által kiadott „Universal Serial Bus Power Delivery Specification, Revision 3.2, Version 1.1, 2024-10” és „Universal Serial Bus Type-C® Cable and Connector Specification, Release 2.4, October 2024” szabványokban meghatározott követelményeknek megfelelő adaptív port külső tápegységekhez;

27.

„egyfeszültségű külső tápegység”: olyan külső tápegység, amely képes a váltóáramot egy időben egyetlen kimenő feszültségre átalakítani, amelyet egy vagy több áramkimenet biztosít;

28.

„megadott értékek”: a gyártó, az importőr vagy a meghatalmazott képviselő által a megadott, kiszámított vagy mért műszaki paraméterekre vonatkozóan a 4. cikkel összhangban a tagállami hatóságok általi megfelelésértékelés céljából megadott értékek;

29.

„egységes töltő logó”: az e rendelet III. mellékletében meghatározott követelményeknek megfelelő logó;

30.

„pótalkatrész külső tápegység”: olyan külső tápegység, amely nem interoperábilis külső tápegység, és kizárólag a 2028. december 14. előtt forgalomba hozott külső tápegységek cseréjére szolgál.

a)

a rendelet hatálya és különösen az interoperabilitási követelmények hatálya;

b)

az interoperabilitási követelmények az adaptív tápegységek fejlődésének fényében;

c)

az egységes töltő logójának használata és hatékonysága;

d)

az energiahatékonysági követelmények határértékei;

e)

a töltött eszközök áramerősségének beállítására megengedett tűrések;

f)

a kiegészítő energiahatékonysági követelmények megfelelősége, figyelembe véve a teljesítménytényező korrekcióját;

g)

a külső tápegységek műszaki információit tartalmazó adatbázis létrehozásának megfelelősége;

h)

a vezeték nélküli töltők és a vezeték nélküli töltőpadok aktív üzemmódban mért hatásfokára vonatkozó követelmények megfelelősége;

i)

az alkatrészpárosítás aggodalomra ad-e okot a külső tápegységek, a vezeték nélküli töltők vagy a vezeték nélküli töltőpadok esetében;

j)

az erőforrás-hatékonysági követelmények, például a javíthatóság, a szétszerelhetőség vagy az újrafeldolgozhatóság megfelelősége;

k)

a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó további tájékoztatási követelmények megfelelősége;

l)

a tartóssági és megbízhatósági követelmények megfelelősége, például figyelembe véve az élettartamot és a meghibásodások közötti átlagos időtartamot.