(1)

A 430/2013/EU tanácsi végrehajtási rendelettel (2) a Tanács dömpingellenes vámokat vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) és Thaiföldről származó, jelenleg az ex 7307 19 10 (TARIC-kód: 7307 19 10 10) és ex 7307 19 90 (TARIC-kód: 7307 19 90 10) KN-kódok alá tartozó menetelt temperöntvény és gömbgrafitos öntöttvas csőszerelvények és -illesztések (kivéve az ISO DIN 13 szerinti métermenettel rendelkező vágógyűrűs szerelvénytesteket és a kerek, menetes, fedél nélküli temperöntvény elágazó dobozokat) behozatalára (a továbbiakban: az eredeti vizsgálat).

(2)

A vámtétel a dömping megszüntetéséhez szükséges szint alapján 14,9 % és 57,8 % között volt. Az eredeti intézkedések bevezetéséhez vezető vizsgálatra a továbbiakban az „eredeti vizsgálat” kifejezéssel hivatkozunk.

(3)

2013. június 12-én egy kínai exportáló gyártó, a Jinan Meide Castings Co., Ltd (a továbbiakban: Jinan Meide) kérelmet nyújtott be az Európai Unió Törvényszékéhez a 430/2013/EU rendelet rá vonatkozó részének megsemmisítése iránt. 2016. június 30-án a Törvényszék ítéletében megállapította, hogy a Jinan Meide védelemhez való joga sérült, és megsemmisítette a vitatott rendeletet, amennyiben az dömpingellenes vámot vetett ki a Jinan Meide által gyártott menetelt temperöntvény csőszerelvények és -illesztések behozatalára.

(4)

A fent említett ítéletet követően a 2016. október 28-i közleményben (3) az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) újra megindította a dömpingellenes vizsgálatot a Jinan Meide által gyártott menetelt temperöntvény csőszerelvények és -illesztések tekintetében.

(5)

Az (EU) 2017/1146 bizottsági végrehajtási rendelettel (4) a Bizottság ismételten végleges dömpingellenes vámot vetett ki, 39,2 %-os vámtétellel a Kínából származó, a Jinan Meide által gyártott menetelt temperöntvény csőszerelvények és -illesztések behozatalára.

(6)

2015. november 25-én a Bizottság részleges időközi felülvizsgálatot indított a Metpro Limited kérelme nyomán, Kínából és Thaiföldről származó menetelt temperöntvény csőszerelvények és -illesztések bizonyos típusai tekintetében, hogy meghatározza, azok az alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatálya alá tartoznak-e. A Bizottság ezt a részleges időközi felülvizsgálatot 2016. július 18-án zárta le az (EU) 2016/1176 bizottsági végrehajtási határozattal (5), miután a kérelmező visszavonta a kérelmét.

(7)

2017. május 23-án a Bizottság részleges időközi felülvizsgálatot indított a Hebei Yulong Casting Co., Ltd kérelme nyomán, Kínából és Thaiföldről származó menetelt temperöntvény csőszerelvények és -illesztések bizonyos típusai tekintetében, hogy meghatározza, azok az alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatálya alá tartoznak-e. A Bizottság ezt a részleges időközi felülvizsgálatot zárta le az (EU) 2018/52 bizottsági végrehajtási határozattal (6), miután a kérelmező visszavonta a kérelmét.

(8)

Az Európai Unió Bírósága (7)2018. július 12-én kimondta, hogy a gömbgrafitos öntöttvasból (más néven alakítható öntöttvasból) készült szerelvények nem tartoznak a 7307 19 10 KN-kód értelmében vett temperöntvény csőszerelvények közé. A Bíróság megállapította, hogy a gömbgrafitos öntöttvasból készült csőszerelvényeket a „más” kategóriába, azaz a 7307 19 90  KN-kód alá, más vasból készült más áruként kell besorolni.

(9)

A Bizottság 2019. február 14-én közzétette az (EU) 2019/262 bizottsági végrehajtási rendeletet (8), amely a Bíróság megállapításaival összhangban módosítja a TARIC-kód-hivatkozásokat. Mivel a dömpingellenes intézkedések bevezetése a termékmegnevezés alapján, a tarifális besorolástól függetlenül történik, a módosítás nem volt kihatással az intézkedések hatálya alá tartozó termékkörre.

(10)

Az (EU) 2019/1259 bizottsági végrehajtási rendelettel (9) az Európai Bizottság hatályvesztési felülvizsgálatot (a továbbiakban: előző hatályvesztési felülvizsgálat) követően újból kivetette a Kínai Népköztársaságból és Thaiföldről származó menetelt temperöntvény és gömbgrafitos öntöttvas csőszerelvények és -illesztések behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes intézkedéseket.

(11)

A Jinan Meide megtámadta az (EU) 2017/1146 végrehajtási rendeletet a Törvényszék előtt. A Törvényszék az (EU) 2017/1146 végrehajtási rendeletre vonatkozó T-650/17. sz. ügyben (10)2019. szeptember 20-án hozott ítéletet.

(12)

Az (EU) 2020/1210 bizottsági végrehajtási rendelettel (11) a Bizottság ismételten végleges dömpingellenes vámot vetett ki, 36,0 %-os vámtétellel a Kínából származó, a Jinan Meide által gyártott menetelt temperöntvény csőszerelvények és -illesztések behozatalára.

(13)

Az (EU) 2023/2202 bizottsági végrehajtási rendelettel (12) a Bizottság úgy határozott, hogy kizárja a dömpingellenes intézkedések hatálya alól a következő termékeket:

(14)

A jelenleg hatályban lévő dömpingellenes vámok a Kínából érkező behozatal esetében 24,6 % és 57,8 % között, a Thaiföldről származó behozatal esetében pedig 14,9 % és 15,5 % között kerültek megállapításra.

(15)

A közelgő hatályvesztésről szóló értesítés (13) közzétételét követően a Bizottsághoz az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján felülvizsgálat iránti kérelem érkezett.

(16)

A felülvizsgálati kérelmet 2024. április 25-én nyújtotta be a temperöntvény csőszerelvények európai uniós ágazatának ad hoc érdekvédelmi bizottsága (a továbbiakban: kérelmező) a menetelt temperöntvény és gömbgrafitos öntöttvas csőszerelvényekkel és -illesztésekkel foglalkozó, az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazat nevében. A felülvizsgálati kérelem azon az indokoláson alapul, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping folytatódásával és/vagy az uniós gazdasági ágazatot ért kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

(17)

Miután az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2024. július 24-én a Bizottság a Kínából és Thaiföldről (a továbbiakban: érintett országok) származó menetelt temperöntvény és gömbgrafitos öntöttvas csőszerelvényeknek és -illesztéseknek az Unióba történő behozatalára vonatkozóan az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján hatályvesztési felülvizsgálatot indított. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (14).

(18)

A dömping folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2023. július 1-jétől 2024. június 30-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2021. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(19)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság ezen túlmenően külön tájékoztatta a kérelmezőket, más ismert uniós gyártókat, a Kínában és Thaiföldön működő ismert gyártókat, a Kínai Népköztársaság és Thaiföld hatóságait, az ismert importőröket, valamint felhasználókat és kereskedőket a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról, és felkérte őket a részvételre.

(20)

Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt a hatályvesztési felülvizsgálat megindításával kapcsolatos észrevételeik megtételére, valamint a Bizottsággal és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgatási tisztviselővel tartandó meghallgatás kérelmezésére. Egyetlen érdekelt fél sem kért meghallgatást.

(21)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(22)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. A Bizottság a mintát a vizsgált termék felülvizsgálati időszak alatti termelési és értékesítési volumenének reprezentativitása alapján választotta ki.

(23)

A minta két uniós gyártóból állt, amelyek az Unión belüli hasonló termék teljes becsült uniós termelési és értékesítési volumenének mintegy 70 %-át adták. A minta megfelelő földrajzi eloszlást is biztosított.

(24)

Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket az ideiglenes mintával kapcsolatban. Észrevétel nem érkezett. A Bizottság tehát arra a következtetésre jutott, hogy a minta az uniós ágazatra nézve reprezentatív.

(25)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására.

(26)

Egyetlen független importőr sem nyújtotta be a kért információkat vagy egyezett bele a mintába való felvételébe. Erre tekintettel a Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre.

(27)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a Kínában működő összes gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Emellett a Bizottság felkérte a Kínai Népköztársaság Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy azonosítsa azokat az esetleges további gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, illetőleg vegye fel velük a kapcsolatot.

(28)

Egyetlen Kínában működő gyártó sem nyújtotta be a kért információkat vagy egyezett bele a mintába való felvételébe. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy egyetlen kínai gyártó sem működött együtt a vizsgálatban.

(29)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a Thaiföldön működő összes gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. A Bizottság ezenkívül arra kérte Thaiföld Európai Unió melletti képviseletét, hogy amennyiben vannak a vizsgálatban való részvétel iránt esetlegesen érdeklődő más exportáló gyártók, nevezze meg azokat és/vagy vegye fel velük a kapcsolatot.

(30)

Egyetlen Thaiföldön működő gyártó sem nyújtotta be a kért információkat vagy egyezett bele a mintába való felvételébe. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy egyetlen thaiföldi gyártó sem működött együtt a vizsgálatban.

(31)

A Bizottság kérdőívet küldött a Kínai Népköztársaság kormányának (a továbbiakban: kínai kormány) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások Kínában való fennállására vonatkozóan. A Bizottsághoz nem érkezett válasz erre a kérdőívre. A kínai kormány tehát nem működött együtt a vizsgálatban.

(32)

A Bizottság felkérte a mintában szereplő uniós gyártókat, hogy töltsék ki a kérdőíveket, amelyeket a Bizottság az eljárás megindításának napján elérhetővé tett a honlapján.

(33)

A kérdőívet a mintában szereplő két uniós gyártó – a Berg Montana Fittings EAD és a Georg Fischer Fittings GmbH – kitöltve visszaküldte.

(34)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint meghatározza az uniós érdeket. Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok telephelyén került sor:

(35)

A Bizottság 2025. július 10-én tájékoztatást adott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján fenn kívánja tartani a hatályban levő dömpingellenes vámokat. A felek lehetőséget kaptak arra, hogy egy meghatározott határidőn belül észrevételeket tegyenek az érdekelt felek tájékoztatásával kapcsolatban.

(36)

A Bizottság észrevételeket kapott a kérelmezőtől, és egyetértett annak megállapításaival. Sem észrevétel, sem meghallgatás iránti kérelem nem érkezett.

(37)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék megegyezik az eredeti vizsgálatban és az előző hatályvesztési felülvizsgálatban szereplő termékkel, nevezetesen a jelenleg az ex 7307 19 10 KN-kód (TARIC-kód: 7307 19 10 10 és 7307 19 10 20) alá tartozó menetelt temperöntvény és gömbgrafitos öntöttvas csőszerelvényekkel és -illesztésekkel (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

(38)

Az alábbi termékek nem tartoznak ebbe a termékkörbe: az ISO DIN 13 szabvány szerinti métermenettel rendelkező vágógyűrűs szerelvénytestek; a kerek, menetes, fedél nélküli temperöntvény elágazó dobozok; a gumitömítéssel és kivezető nyílással ellátott, gömbgrafitos öntöttvas csőszorítók; a gömbgrafitos öntöttvas hornyolt zárósapkák menetes kimenetű hornyolt acélcsőhöz való felhasználásra; a menetes végű, gömbgrafitos öntöttvas hornyolt szűkítők; a menetes kimenetű, gömbgrafitos öntöttvas hornyolt, szűkített T-idomok; a gömbgrafitos öntöttvas csőbilincsek menetes kivezetés nélkül csőben lévő nyílás lezárására.

(39)

Az elsődleges nyersanyagok a fémhulladékok, a koksz, a villamos energia és a gáz, a homok (az öntéshez) és a cink (a galvanizáláshoz). A gyártási eljárás első lépése a fémhulladék olvasztása. Ezt az öntési eljárás követi, amely során a folyékony fémet különböző formákba öntik, majd ezeket később darabolják. A termékeket hosszadalmas temperálási folyamatnak kell alávetni annak érdekében, hogy a megfelelő képlékenységet biztosítsák olyan területeken történő felhasználáshoz, ahol például lökés- és rezgésállóság szükséges, továbbá ahol a termékeknek gyors hőmérséklet-változást kell kibírniuk. Ezt követően a szerelvények galvanizálhatók. Ezután kerül sor a menetvágásra és más megmunkálásra.

(40)

A felülvizsgálat tárgyát képező terméket számos különféle alkalmazási területen használják, például két vagy több cső csatlakoztatására, egy cső berendezéshez történő csatlakoztatására, a folyadékáramlás irányának megváltoztatására vagy egy cső lezárására. A menetelt, öntött csőszerelvényeket és -illesztéseket főleg lakóépületek és nem lakás céljára szolgáló épületek gáz-, víz- és fűtési rendszereihez használják. Olajfinomítók csővezetékrendszereiben is alkalmazzák őket. E szerelvények többféle kialakításban kaphatók: a leggyakoribbak a 90 fokos könyökidomok, a T-idomok, a kapcsolókarmantyúk, a keresztidomok és a csatlakozók. Fekete (nem galvanizált) és galvanizált kivitelben is készülnek.

(41)

A jelen vizsgálatban érintett termék a Kínából és Thaiföldről származó, felülvizsgálat tárgyát képező termék.

(42)

Amint az eredeti vizsgálat és az előző hatályvesztési felülvizsgálat során megállapítást nyert, ez a hatályvesztési felülvizsgálat is megerősítette, hogy a következő termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, továbbá az alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

(43)

Ezért ezek a termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek minősülnek.

(44)

A felülvizsgálati időszak alatt folytatódott a Kínából származó temperöntvény csőszerelvények uniós piacra történő behozatala.

(45)

Az Eurostat szerint és az uniós gazdasági ágazattól származó információk alapján a felülvizsgálati időszakban a Kínából származó temperöntvény csőszerelvények behozatala az uniós piac mintegy 19 %-át tette ki, míg az eredeti vizsgálat során 47 %-os, az előző hatályvesztési felülvizsgálat során pedig 21 %-os volt a piaci részesedés.

(46)

A (28) és (30) preambulumbekezdésben említettek szerint egyetlen kínai exportáló gyártó sem működött együtt a vizsgálat során. Ezért a Bizottság tájékoztatta a kínai hatóságokat, hogy együttműködés hiányában a Kínára vonatkozó ténymegállapítások tekintetében a Bizottság az alaprendelet 18. cikkét alkalmazhatja. A Bizottság nem kapott e tekintetben észrevételeket vagy a meghallgatási tisztviselő közreműködésére irányuló kérelmet.

(47)

Következésképpen az alaprendelet 18. cikkével összhangban a dömping folytatódásának valószínűségével kapcsolatos, Kínára vonatkozó ténymegállapítások a rendelkezésre álló tényeken, azaz a felülvizsgálati kérelemben szereplő információkon, az összegyűjtött statisztikákon és adott esetben egyéb meghatározott nyilvános forrásokon alapultak.

(48)

Tekintettel arra, hogy a vizsgálat megindításakor elegendő arra utaló bizonyíték állt rendelkezésre, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn, a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján megindította a vizsgálatot.

(49)

A vélt jelentős torzulásokra irányuló vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak. Ezenkívül a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat és szolgáltassanak információkat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazását illetően, és mindezt támasszák alá bizonyítékokkal.

(50)

A kínai kormánytól nem érkezett kitöltött kérdőív, és az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása kapcsán sem érkezett beadvány a kitűzött határidőn belül. Ezt követően a Bizottság tájékoztatta a kínai kormányt arról, hogy a jelentős torzulások Kínában való fennállásának megállapításához az alaprendelet 18. cikke értelmében a rendelkezésre álló tényeket fogja felhasználni.

(51)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte továbbá, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékokra való tekintettel az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében megfelelő reprezentatív ország kiválasztása lehet szükséges a rendes érték torzulásmentes árak, illetve referenciaértékek alapján történő meghatározásához. Felülvizsgálati kérelmében a kérelmező Brazíliát vette figyelembe reprezentatív országként.

(52)

A Bizottság jelezte továbbá, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének első franciabekezdésében foglalt kritériumokkal összhangban további potenciálisan megfelelő országokat is megvizsgál.

(53)

A Bizottság 2025. február 10-én feljegyzést tett közzé, amelyben tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához fel kívánt használni.

(54)

A feljegyzésben a Bizottság teljeskörűen – többek között a nyersanyagokra, a munkaerőre és az energiára is kiterjedően – felsorolta a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához felhasznált termelési tényezőket. Emellett a torzulástól mentes árak, illetve referenciaértékek megválasztásának kritériumai alapján a Bizottság megállapította, hogy Thaiföld megfelelő reprezentatív ország.

(55)

Emellett a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy az értékesítési, általános és igazgatási költségek (a továbbiakban: SGA-költségek), valamint a nyereség megállapításához három nyereséges thaiföldi vállalat rendelkezésre álló adatait kívánja felhasználni.

(56)

A Bizottság észrevételeket kapott a kérelmezőtől a feljegyzéssel kapcsolatban, amelyek szerint a kérelmező elfogadja Thaiföldet megfelelő reprezentatív országként.

(57)

Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik”.

(58)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint ugyanakkor abban az esetben, ha „megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, és annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét” (az „igazgatási, értékesítési és általános költségekre” a továbbiakban az „SGA-költségek” fordulattal hivatkozunk).

(59)

Az alábbiakban található részletes magyarázat szerint a Bizottság e vizsgálat keretében a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján – a kínai kormány és a kínai gyártók együttműködésének hiányára is figyelemmel – arra a következtetésre jutott, hogy indokolt az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(60)

A Bizottság megvizsgálta a rendelkezésre álló bizonyítékokat annak eldöntése érdekében, hogy fennállnak-e Kínában jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében, ami miatt nem helyénvaló az említett országban érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Az elemzés a jelentős torzulások fennállásának megállapítása szempontjából releváns különböző kritériumokkal kapcsolatos alábbi bizonyítékokra terjedt ki.

(61)

Először is, a kérelemben szereplő bizonyítékok az alábbi, jelentős torzulások fennállására utaló elemeket tartalmazták.

(62)

A kérelmező azzal érvelt, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék kínai piacát olyan vállalatok szolgálják ki, amelyek a kínai hatóságok tulajdonában, ellenőrzése, szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt működnek. A kérelmező megjegyezte, hogy a vas- és acélágazatban állami tulajdon áll fenn, különösen a vállalatok és a Kínai Kommunista Párt (KKP) közötti szoros kapcsolatok révén. Ez a tulajdonlás különösen nyilvánvaló a temperöntvény csőszerelvények ágazatában, a Kínai Vas- és Acélipari Szövetség (a továbbiakban: CISA) (15) célkitűzéseiben foglalt iránymutatás révén.

(63)

A CISA alapszabályának 3. cikke szerint a szövetség „a vállalkozásokat, az ágazatot és a kormányzatot szolgálja (…), és arra törekszik, hogy összekötő szerepet töltsön be a kormányzat és az érintett vállalkozások között”. Emellett a 24. cikk előírja a CISA számára, hogy „végrehajtsa a kormányzat és az adott államapparátus által rábízott bármely más feladatokat”, míg a 26. cikk kimondja, hogy „a CISA megfelelően kitart a párt irányvonala, iránymutatásai, szakpolitikái és szakpolitikai irányítása mellett”.

(64)

A kérelmező azzal is érvelt, hogy a kínai államnak a temperöntvény csőszerelvények gyártóin belüli jelenléte lehetővé teszi az állam számára, hogy beavatkozzon az árakba és a költségekbe. A kérelmező azt állította, hogy ez a helyzet mind az állami tulajdonú vállalatok, mind a magánvállalatok esetében fennáll. A kérelmező ugyanis megemlítette a Kínai Népköztársaság alkotmányának 33. cikke szerinti alkotmányos kötelezettséget, amely szerint „[a] nem közszférabeli szervezetekben működő alapszintű pártszervezetek végrehajtják a párt elveit és politikáit, irányítják és felügyelik az állami törvények és rendeletek vállalkozásaik általi betartását”. A kínai társasági törvény 19. cikke kiemeli a vállalatok azon kötelezettségét, hogy „biztosítsák a párt tevékenységeihez szükséges feltételeket”, valamint azt a követelményt, hogy a vállalaton belül „jelöljék ki a Kínai Kommunista Párt egy szervezetét […] a párttevékenységek folytatására”.

(65)

A felülvizsgálati kérelem megjegyezte, hogy mind nemzeti, mind önkormányzati szinten jelentős az állam jelenléte az acélágazatban. A kérelmező megemlítette a Kínából származó, acélból készült bulbavas behozatalára vonatkozó közelmúltbeli dömpingellenes vizsgálatot (16), amelyben a Bizottság idézte a Hebei tartományban található Tangshan város 2022. évi vas- és acélipari cselekvési tervét, amely szerint a különböző önkormányzati szervek feladata, hogy „felkutassák a pénzügyi intézményeket és iránymutatással szolgáljanak számukra annak érdekében, hogy a vas- és acélipari vállalkozásoknak alacsony kamatozású hiteleket nyújtsanak, hogy lehetővé tegyék számukra az új iparágakra való áttérést, és ugyanakkor […] támogatást nyújtsanak kamatkedvezmények formájában”. A kérelmező megjegyezte, hogy ez az acélipari vállalatokon belüli állami jelenlét a temperöntvény csőszerelvények ágazatában működő vállalatoknál is tükröződik.

(66)

A kérelmező előadta, hogy a kínai hatóságok egyes beszállítókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló közpolitikákat vagy intézkedéseket tartanak fenn. A kérelmező megjegyezte, hogy a kínai acélágazatra számos nemzeti és önkormányzati terv vonatkozik, különösen az acélipar optimalizálására és fejlesztésére, valamint az ellátási lánc korszerűsítésére irányulóan.

(67)

A kérelmező rámutat továbbá a csődeljárási, a társasági jogi és a tulajdonjogi jogszabályok hiányára, diszkriminatív alkalmazására vagy nem megfelelő érvényesítésére. A kérelmező szerint ez egyértelműen kitűnik a kínai kormánynak a fizetésképtelenségi eljárások során gyakorolt befolyásából. Tekintettel arra, hogy a bíróságok alá vannak rendelve a kínai kormánynak, számos fizetésképtelen vállalkozás élvezi az állami tulajdonú vállalatoknak nyújtott de facto kormányzati garanciákból eredő szerkezetátalakítási tervek előnyeit. Ezenkívül a kérelmező utalt a földterület biztosításával és szerzésével kapcsolatos szabályok átláthatóságának hiányára.

(68)

Ami a vas- és acélágazatot, valamint különösen a temperöntvény csőszerelvények gyártóit illeti, a kérelmező kiemelte az előző hatályvesztési felülvizsgálat következtetését, amelyben megállapítást nyert, hogy torzulások állnak fenn, mivel „a csődeljárási és tulajdonjogi jogszabályokat diszkriminatívan alkalmazzák vagy nem megfelelően kényszerítik ki a vas- és acélágazatban, a felülvizsgálat tárgyát képező termék vonatkozásában is”.

(69)

A kérelem hangsúlyozta, hogy Kínában, és különösen a temperöntvény csőszerelvények ágazatában torzulnak a bérköltségek. Ezzel kapcsolatban a kérelmező utalt arra, ami az első hatályvesztési felülvizsgálat (17) során megállapítást nyert: „Az öntött csőszerelvények és -illesztések ágazatát ennélfogva a bérköltségek torzulása közvetlenül (a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásakor) és közvetetten (az ugyanezen kínai munkajogi rendszer hatálya alá tartozó vállalatoktól származó tőke vagy input felhasználásakor) is érinti”. A kérelmező kifejtette, hogy a helyzet nem változott a bérköltségek torzulását illetően, és megerősítette, hogy a csőszerelvények és -illesztések ágazatában továbbra is jelentős torzulások állnak fenn a bérköltségek tekintetében, mind közvetlenül, mind közvetve.

(70)

Másrészről a Bizottság a kínai vas- és acélágazat vonatkozásában végzett közelmúltbeli vizsgálatai keretében (18) megállapította az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállását. Az említett vizsgálatok során a Bizottság megállapította, hogy Kínában a jelentős mértékű kormányzati beavatkozás a piaci elveknek megfelelő hatékony erőforrás-elosztáshoz képest torzulásokat eredményez (19).

(71)

A Bizottság megállapította különösen, hogy a vas- és acélágazatban nemcsak hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése értelmében jelentős mértékű kormányzati tulajdon van jelen (20), hanem a kínai kormánynak a vállalatokban való és az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében vett jelenléte azt is lehetővé teszi, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében (21).

(72)

A Bizottság azt is megállapította, hogy az államnak a pénzügyi piacokon, valamint a nyersanyagokat és más inputokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és az azok működésébe való beavatkozása további torzító hatást fejt ki a piacra. Összességében a kínai tervrendszer hatására az erőforrások a kínai kormány által stratégiaiként kijelölt vagy politikailag más szempontból fontosnak tartott gazdasági ágazatokban összpontosulnak, ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erők határoznák meg (22).

(73)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése értelmében a kínai csődjogi és tulajdonjogi szabályozás nem működik megfelelően, ami torzulásokat idéz elő Kínában különösen a fizetésképtelen vállalatok életben tartása, valamint a földterületek használati jogának allokálása területén (23).

(74)

A Bizottság megállapította, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése értelmében a vas- és acélágazatban torzultak a bérköltségek (24), valamint hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése értelmében a pénzügyi ágazatban – különösen a kínai vállalati szektor tőkéhez jutása terén – torzulások állnak fenn (25).

(75)

A felülvizsgálat tárgyát képező termékre vonatkozó legutóbbi hatályvesztési felülvizsgálat (26) során a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások állnak fenn. A Bizottságnak nincs tudomása arról, hogy olyan jelentős strukturális változások mentek volna végbe általában véve Kínában, illetve különösen az érintett ágazatban, amelyek befolyásolhatnák ezt a következtetést.

(76)

A Bizottság által az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének c) pontja szerint készített, a kínai gazdaság jelentős torzulásairól szóló jelentésben (a továbbiakban: a jelentés) (27) rendelkezésre álló további bizonyítékok utaltak arra, hogy a felülvizsgálati időszak alatt is jelentős torzulások álltak fenn.

(77)

Sem a kínai kormány, sem a jelen vizsgálatban érintett gyártók nem terjesztettek elő ellentétes értelmű bizonyítékokat vagy érveket.

(78)

A fentiek alapján a rendelkezésre álló bizonyítékok arról tanúskodnak, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék árai és költségei (köztük a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségek) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében – az ott felsorolt elemek közül egy vagy több tényleges vagy lehetséges hatásának tanúsága szerint – jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei.

(79)

Ezen az alapon a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez esetben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához.

(80)

A Bizottság ezért a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban kizárólag a torzulásmentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek – ez esetben egy megfelelő reprezentatív országbeli vonatkozó előállítási és értékesítési költségek – alapján képezte.

(81)

A reprezentatív ország kiválasztása az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján, a következő szempontok szerint történt:

(82)

A fenti (53) preambulumbekezdésben ismertetett módon a Bizottság 2025. február 10-én feljegyzést adott ki a rendes érték meghatározásához felhasznált forrásokkal kapcsolatban. A feljegyzésben a Bizottság arról tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy ebben az ügyben Thaiföldet szándékozik megfelelő reprezentatív országnak tekinteni abban az esetben, ha megerősítést nyer az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerint a jelentős torzulások fennállása.

(83)

A termelési tényezőkre vonatkozó feljegyzésben a Bizottság Argentínát, Brazíliát, Törökországot és Thaiföldet azonosította olyan országként, amelynek gazdasági fejlettsége a Világbank megítélése szerint hasonló Kínáéhoz, tekintettel arra, hogy bruttó nemzeti jövedelme alapján a Világbank besorolása szerint mindegyik a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozik, továbbá ismert róluk, hogy gyártják a felülvizsgálat tárgyát képező terméket.

(84)

A feljegyzésben a Bizottság a következőképpen elemezte a releváns nyilvános adatok rendelkezésre állását a négy lehetséges reprezentatív országban.

(85)

Argentína esetében nem álltak rendelkezésre könnyen hozzáférhető pénzügyi adatok a temperöntvény csőszerelvények egyetlen ismert gyártójáról, Argentína pedig nem importált acélhulladékot, amely a fő nyersanyag.

(86)

Törökország esetében a temperöntvény csőszerelvények egyetlen ismert gyártója 2023-ban nem volt nyereséges.

(87)

Thaiföld és Brazília esetében a Bizottság mindkét ország gyártóiról talált adatokat, nevezetesen három thaiföldi és egy brazíliai vállalatra vonatkozóan. A thaiföldi vállalatok azonban temperöntvény csőszerelvények gyártói voltak, míg a brazil vállalat egy összevont pénzügyi információkkal rendelkező nagy vállalatcsoport volt.

(88)

A fenti megfontolások alapján a Bizottság arról tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy a rendes érték kiszámításához szükséges, torzulásoktól mentes árak vagy referenciaértékek összegyűjtéséhez az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében foglaltaknak megfelelően Thaiföldet kívánja megfelelő reprezentatív országként figyelembe venni, és a három thaiföldi gyártó adatait kívánja felhasználni.

(89)

Annak megállapítása után, hogy a fenti megfontolások összessége alapján Thaiföld megfelelő reprezentatív ország, a szociális védelem és a környezetvédelem szintjének vizsgálatára az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontja első franciabekezdésének utolsó fordulatával összhangban már nem volt szükség.

(90)

A fenti elemzés alapján Thaiföld teljesítette azokat a kritériumokat, amelyeket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdése a megfelelő reprezentatív országként történő figyelembevételhez meghatároz.

(91)

A Bizottság a feljegyzésben jelezte, hogy a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő számítása keretében a legtöbb termelési tényező – különösen a nyersanyagok – torzulásmentes költségének meghatározásához a Globális Kereskedelmi Atlaszt (a továbbiakban: GTA) fogja felhasználni. A feljegyzés azt is meghatározta, hogy milyen forrásokat fog felhasználni a Bizottság más termelési tényezők esetében, amelyeket az alábbiakban ismertetünk.

(92)

A kínai gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság a kérelmező tájékoztatása alapján határozta meg a temperöntvény csőszerelvények előállításához felhasznált termelési tényezőket.

(93)

A kérelmen alapuló összes információ figyelembevételével a Bizottság a következő termelési tényezőket és forrásaikat azonosította a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő meghatározásához:

1. táblázat

Termelési tényezők

(94)

A kérelmező jelezte, hogy a temperöntvény csőszerelvények előállításához felhasznált nyersanyagok az előző hatályvesztési felülvizsgálathoz képest megváltoztak. Az előző hatályvesztési felülvizsgálat (134)–(135) preambulumbekezdésében a Bizottság megállapította, hogy a legnagyobb kínai gyártója kupolókemencében állítja elő a temperöntvény szerelvényeket, amely kokszot használ a nyersanyagok olvasztásához. A kérelmező azonban olyan információkat talált, amelyek szerint a felülvizsgálati időszak alatt a két legnagyobb kínai gyártó elektromos kemencéket használt a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához, amely eltérő nyersanyagokat használ a felmelegítési folyamatban.

(95)

A reprezentatív országbeli gyártó telephelyére leszállított nyersanyagok torzulásmentes árának meghatározása során a Bizottság a Globális Kereskedelmi Atlaszban szereplő, a Thaiföldre érkező importhoz tartozó súlyozott átlagos importárból indult ki, és azt megnövelte az importvámmal. A Thaiföldön érvényes importárat a Kínán és a Kereskedelmi Világszervezetben tagsággal nem rendelkező, az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet (31) I. mellékletében felsorolt országokon kívüli összes harmadik országból érkező import egységárainak súlyozott átlaga szolgáltatta.

(96)

A Bizottság azért döntött a Kínából Thaiföldre érkező import figyelmen kívül hagyása mellett, mert arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállása miatt nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása.

(97)

Mivel nem áll rendelkezésre arra utaló bizonyíték, hogy ugyanezek a torzulások a kivitelre szánt termékekre nem hatnak ki ugyanilyen módon, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek a torzulások az exportárakat is befolyásolták. A Kínából a reprezentatív országba irányuló behozatal kizárását követően az egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumene továbbra is reprezentatív maradt.

(98)

Az importvámokkal kapcsolatban a Bizottság megállapította, hogy Thaiföld a felhasználható nyersanyagokat számos országból importálta eltérő importvámtételek és jelentős mennyiségi különbségek mellett. Bár a hatályvesztési felülvizsgálat során nem szükséges pontos dömpingkülönbözetet kiszámítani, hanem inkább a dömping folytatódásának valószínűségét kell megállapítani, a Bizottság az egyes származási országokra vonatkozóan figyelembe vette a GTA-ból kinyert behozatali vámokat.

(99)

A Bizottság a felülvizsgálati időszak alatti thaiföldi átlagbérek tekintetében a thaiföldi nemzeti banktól származó legfrissebb, nyilvánosan hozzáférhető adatokat használta fel (32). Ezeket kiigazította, hogy magukban foglalják a társadalombiztosítási járulékokat (33). Végül a teljes éves munkaerőköltséget elosztotta az év munkaóráinak számával (azaz napi 8 óra, megszorozva a heti 5 munkanappal és az év heteinek számával).

(100)

A Bizottság a thaiföldi tartományi villamosenergia-hatóság által közzétett (34), kWh-ban kifejezett megfelelő fogyasztási sáv szerinti ipari villamosenergia-árakat használta. Ez az energiadíj 2018 óta változatlan, és az „Ft-pótdíj” elnevezésű eszköz segítségével havonta aktualizálják. Az egyes hónapokban kiszámlázott villamosenergia-díjakat ezért a következőképpen kell kiszámítani:

(101)

A referenciaérték kiszámításakor a Bizottság a felülvizsgálati időszakra vonatkozó átlagos energiaköltség-kiigazítási díjat hozzáadta a villamosenergia-alapdíjhoz.

(102)

A földgáz referenciaértékének megállapításához a Bizottság az Energiaügyi Minisztérium Energiapolitikai és Tervhivatala által közzétett, thaiföldi vállalatokra (ipari fogyasztókra) vonatkozó gázárakat használta fel (36). Az árak a felhasznált volumen függvényében eltérőek voltak. A Bizottság a 7.2-4. táblázatban (Egy főre jutó végsőenergia-fogyasztás) szereplő árakat vette figyelembe. A Bizottság a legfrissebb, 2023-ra vonatkozó adatokat használta referenciaértékként.

(103)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint „a számtanilag képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”. Emellett az előzőekben említett termelési tényezőkön kívüli költségek figyelembevétele a gyártási általános költségek értékének megállapítását is szükségessé teszi.

(104)

A gyártási általános költségek torzulástól mentes értékének megállapításához – figyelemmel a gyártók együttműködésének hiányára – a Bizottság az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényeket használta fel. Ennek megfelelően a Bizottság a kérelmező adatai alapján képezte a gyártási általános költségek és a teljes gyártási és munkaerőköltség hányadosát. Ezt követően a Bizottság az előállított termékmodell függvényében a gyártási általános költségek torzulástól mentes értékét úgy határozta meg, hogy a gyártási költség torzulástól mentes értékét megszorozta az előzőek szerint kapott hányadossal.

(105)

A fentiek alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban megállapította a gyártelepi alapon számított átlagos rendes értéket.

(106)

A Bizottság elsőként a torzulástól mentes gyártási költségeket állapította meg. A kínai gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság azokra az adatokra hagyatkozott, amelyeket a kérelmező nyújtott be a felülvizsgálati kérelemben a temperöntvény csőszerelvények előállításához felhasznált egyes termelési tényezőkre (az anyagokra és a munkaerőre) vonatkozóan.

(107)

A meghatározott torzulásmentes gyártási költséghez a Bizottság hozzáadta ehhez a fentiek szerinti gyártási általános költségeket, az SGA-költségeket és a nyereséget. Az SGA-költségeket és a nyereséget a temperöntvény csőszerelvények alábbi három thaiföldi gyártójának az érintett vállalatok beszámolóiban szereplő 2023. évi pénzügyi kimutatásai alapján állapította meg:

(108)

A Bizottság a torzulásmentes gyártási költségeket megnövelte:

(109)

A Bizottság ezzel az eljárással az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket.

(110)

A kínai gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság az Eurostat adatai alapján, azokat gyártelepi szintre kiigazítva állapította meg az exportárat. Az Eurostat által jelentett CIF-árat a kérelmező által a felülvizsgálati kérelemben szolgáltatott információk alapján csökkentette a tengeri szállítási és biztosítási költségek, valamint a belföldi szállítási költségek becsült összegével.

(111)

A Bizottság a fentieknek megfelelően a rendes értéket és az exportárat gyártelepi szinten hasonlította össze.

(112)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában nem került sor az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése szerinti kiigazításokra.

(113)

A Kínából érkező behozatalra kiszámított dömpingkülönbözet mértéke 65 %.

(114)

A felülvizsgálati időszak alatt folytatódott a Thaiföldről származó temperöntvény csőszerelvények uniós piacra történő behozatala.

(115)

Az Eurostat szerint és az uniós gazdasági ágazattól származó információk alapján a felülvizsgálati időszakban a Thaiföldről származó temperöntvény csőszerelvények behozatala az uniós piac mintegy 4 %-át tette ki, míg az eredeti vizsgálat során 5,2 %-os, az előző hatályvesztési felülvizsgálat során pedig 5 %-os volt a piaci részesedés.

(116)

A (28) és (30) preambulumbekezdésben említettek szerint egyetlen thaiföldi gyártó sem működött együtt a vizsgálat során. Ezért a Bizottság tájékoztatta a thaiföldi hatóságokat, hogy együttműködés hiányában a Thaiföldre vonatkozó ténymegállapítások tekintetében a Bizottság az alaprendelet 18. cikkét alkalmazhatja. A Bizottság nem kapott e tekintetben észrevételeket vagy a meghallgatási tisztviselő közreműködésére irányuló kérelmet.

(117)

Következésképpen az alaprendelet 18. cikkével összhangban a dömping folytatódásának valószínűségével kapcsolatos, Thaiföldre vonatkozó ténymegállapítások a rendelkezésre álló tényeken, azaz a felülvizsgálati kérelemben szereplő információkon, az összegyűjtött statisztikákon és adott esetben egyéb meghatározott nyilvános forrásokon alapultak.

(118)

A temperöntvény csőszerelvények thaiföldi gyártóinak egyike sem működött együtt a vizsgálatban, ezért a rendes érték a felülvizsgálati kérelemben szereplő és a kérelmező által a felülvizsgálati időszakra vonatkozóan aktualizált, thaiföldi belföldi árakkal kapcsolatos információkon alapult.

(119)

A kérelmező által szolgáltatott információk azt mutatták, hogy ezeket a belföldi értékesítéseket a szokásos kereskedelmi forgalom keretében bonyolították le, és ezért azok a rendes érték forrásaként szolgáltak.

(120)

A thaiföldi gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság az Eurostat adatai alapján, azokat gyártelepi szintre kiigazítva állapította meg az exportárat. Az Eurostat által jelentett CIF-árat a kérelmező által a felülvizsgálati kérelemben szolgáltatott információk alapján csökkentette a tengeri szállítási és biztosítási költségek, valamint a belföldi szállítási költségek becsült összegével.

(121)

A Bizottság a fentieknek megfelelően a rendes értéket és az exportárat gyártelepi szinten hasonlította össze.

(122)

A thaiföldi gyártók együttműködésének hiányában nem került sor az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése szerinti kiigazításokra.

(123)

A Thaiföldről érkező behozatalra kiszámított dömpingkülönbözet mértéke 70 %.

(124)

A felülvizsgálati időszakban megvalósuló dömping megállapítását követően a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezésének esetére fennáll-e a valószínűsége a kínai dömping folytatódásának.

(125)

Ennek keretében a Bizottság a következő további elemeket vizsgálta:

(126)

Tekintettel a kínai gyártók együttműködésének hiányára, ez a vizsgálat a Bizottság számára hozzáférhető információkon – vagyis a felülvizsgálati kérelemben megadott információkon, más független hozzáférhető forrásokból (például hivatalos importstatisztikákból) származó információkon, valamint az eredeti vizsgálat és az előző hatályvesztési felülvizsgálat során szerezett információkon – alapult.

(127)

A kérelem nem tartalmazott információkat a felülvizsgálat tárgyát képező termékkel kapcsolatos pontos kínai termelési és szabad kapacitásról (37). Az előző hatályvesztési felülvizsgálat megállapította, hogy a kínai piac töredezett, számos kis gyártóval és több naggyal. A kérelem azonban tartalmazott nyilvánosan hozzáférhető információkon alapuló információkat. Jelezte különösen, hogy a Jinan Meide Casting Co. Ltd. 2022-ben növelte termelési kapacitását, és évente több mint 150 000 tonnát termel. A kérelem arra is rámutatott, hogy a Jianzhi csoport – Kína egyik vezető gyártója – egymaga több mint 400 000 tonna temperöntvény csőszerelvény mennyiségű éves termelési kapacitással rendelkezik (38).

(128)

A kérelem a Kínából és Brazíliából származó temperöntvény csőszerelvények behozatalára vonatkozó 2022. évi argentin dömpingellenes vizsgálatra is hivatkozott, amely állítólag megállapította, hogy a temperöntvény csőszerelvények esetében Kína éves termelési kapacitása 500 000 tonna.

(129)

A felülvizsgálati kérelem szerint a kínai belföldi felhasználás jóval a kínai termelési kapacitás alatt van, amit az Argentína által végzett dömpingellenes vizsgálat is megerősített.

(130)

Az előző hatályvesztési felülvizsgálat megerősítette, hogy Kínában jelentős kapacitásfelesleg áll fenn. Az előző hatályvesztési felülvizsgálat óta nem volt arra utaló jel, hogy a belföldi kereslet jelentős mértékben növekedett volna, vagy lennének olyan harmadik országbeli piacok, amelyek képesek lennének felszívni ezt a többletet. Hasonlóképpen nem volt bizonyíték arra, hogy a kínai termelési kapacitás csökkent volna.

(131)

A Bizottság ezért az ismert tények alapján arra a következtetésre jutott, hogy Kínában rendelkezésre áll olyan szabad kapacitás, amelyet az intézkedések hatályvesztése esetén fel lehetne használni az uniós piac dömpingáron történő ellátására.

(132)

Annak megállapítása érdekében, hogy miként alakulhat a behozatal az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén, a Bizottság megvizsgálta, hogy vonzónak tekinthető-e az uniós piac az árak szempontjából.

(133)

A bevezetett dömpingellenes intézkedések ellenére Kína a felülvizsgálati időszak alatt továbbra is exportált az Unióba, ahol piaci részesedése 19 %-ot tett ki, ami azt mutatja, hogy az Unió vonzó piac és vonzó exportcélpont maradt Kína számára.

(134)

Figyelembe véve a Kínából származó dömping megállapítását, valamint azt, hogy továbbra is érkezik import az uniós piacra, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az uniós piac továbbra is vonzó a kínai gyártók számára, és az intézkedések hatályvesztése esetén az Unióba irányuló dömpingelt behozatal növekedne.

(135)

A (166) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a Bizottság megállapította, hogy a Kínából érkező behozatal továbbra is alákínált az uniós gazdasági ágazat árainak, ami azt jelzi, hogy az uniós árszint a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések ellenére is vonzó volt a kínai exportáló gyártók számára.

(136)

A vizsgálat azt mutatta, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a kínai behozatal továbbra is dömpingáron érkezett az uniós piacra. A Bizottság továbbá arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén nagy a valószínűsége annak, hogy a kínai gyártók jelentős mennyiségű érintett terméket exportálnának az Unióba dömpingáron. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén igen nagy a dömping folytatódásának valószínűsége.

(137)

A felülvizsgálati időszakban megvalósuló dömping megállapítását követően a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezésének esetére fennáll-e a valószínűsége a dömping folytatódásának.

(138)

Ennek keretében a Bizottság a következő további elemeket vizsgálta:

(139)

Tekintettel a thaiföldi gyártók együttműködésének hiányára, ez a vizsgálat a Bizottság számára hozzáférhető információkon – vagyis a felülvizsgálati kérelemben megadott információkon, más független hozzáférhető forrásokból (például hivatalos importstatisztikákból) származó információkon, valamint az eredeti vizsgálat és az előző hatályvesztési felülvizsgálat során szerezett információkon – alapult.

(140)

A kérelem nem tartalmazott konkrét információkat a felülvizsgálat tárgyát képező termékkel kapcsolatos thaiföldi termelési és szabad kapacitásról. Megjegyezte azonban, hogy a thaiföldi exportőrök továbbra is nagymértékben függenek az uniós exportpiactól, és hogy piaci részesedésük a figyelembe vett időszakban áralákínálás mellett nőtt.

(141)

Az előző hatályvesztési felülvizsgálat megerősítette, hogy Thaiföldön jelentős kapacitásfelesleg áll fenn. Az előző hatályvesztési felülvizsgálat óta nem volt arra utaló jel, hogy a belföldi kereslet jelentős mértékben növekedett volna, vagy lennének olyan harmadik országbeli piacok, amelyek képesek lennének felszívni ezt a többletet. Hasonlóképpen nem volt bizonyíték arra, hogy a thaiföldi termelési kapacitás csökkent volna.

(142)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy Thaiföldön rendelkezésre áll olyan szabad kapacitás, amelyet az intézkedések hatályvesztése esetén fel lehetne használni az uniós piac dömpingáron történő ellátására.

(143)

Annak megállapítása érdekében, hogy miként alakulhat a behozatal az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén, a Bizottság megvizsgálta, hogy vonzónak tekinthető-e az uniós piac az árak szempontjából.

(144)

A bevezetett dömpingellenes intézkedések ellenére Thaiföld a felülvizsgálati időszak alatt továbbra is exportált az Unióba, ahol piaci részesedése 4 %-ot tett ki, ami azt mutatja, hogy az Unió vonzó piac és vonzó exportcélpont maradt.

(145)

Figyelembe véve a Thaiföldről származó dömping megállapítását, valamint azt, hogy továbbra is érkezik import az uniós piacra, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az uniós piac továbbra is vonzó a thaiföldi gyártók számára, és az intézkedések hatályvesztése esetén az Unióba irányuló dömpingelt behozatal növekedne.

(146)

A (166) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a Bizottság megállapította, hogy a Thaiföldről érkező behozatal továbbra is alákínált az uniós gazdasági ágazat árainak, ami azt jelzi, hogy az uniós árszint a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések ellenére is vonzó volt a thaiföldi exportáló gyártók számára.

(147)

A vizsgálat azt mutatta, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a thaiföldi behozatal továbbra is dömpingáron érkezett az uniós piacra. A Bizottság továbbá arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén nagy a valószínűsége annak, hogy a thaiföldi gyártók jelentős mennyiségű érintett terméket exportálnának az Unióba dömpingáron. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén igen nagy a dömping folytatódásának valószínűsége.

(148)

A hasonló terméket a figyelembe vett időszakban öt uniós gyártó gyártotta az Unióban. A felülvizsgálati kérelem rámutatott, hogy az egyik gyártó, az Odlewnia Zawiercie S.A. kizárólag importált, nem menetes csőszerelvényeket dolgozott fel azok menetvágásával, ezért az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében nem tekinthető az uniós gazdasági ágazat részének.

(149)

Mivel a nem menetes csőszerelvények nem képezik a felülvizsgálat tárgyát képező termék részét, és más TARIC-kód alá tartoznak, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy e termékek menetvágása a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásához tartozó gyártási lépés, és ezért a jelenlegi vizsgálatban az Odlewnia Zawiercie S.A. az uniós gazdasági ágazat részét képezi.

(150)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az öt vállalat alkotja az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

(151)

A felülvizsgálati időszak alatt a teljes uniós termelés mintegy 20 774 tonna volt. A Bizottság a kérelmező és a mintában szereplő uniós gyártók által szolgáltatott adatok alapján határozta meg ezt a számadatot. A mintába két uniós gyártót vettek fel, amelyek a hasonló termék ellenőrzött teljes uniós termelési és értékesítési volumenének mintegy 60 %-át képviselték.

(152)

Meg kell jegyezni, hogy a Bizottság felvette a kapcsolatot az Odlewnia Zawiercie S.A.-val, hogy az közölje a vállalatnak a lenti 5.5.2. szakaszban ismertetett makrogazdasági mutatókkal kapcsolatos adatait, de a vállalat úgy döntött, hogy nem működik együtt a vizsgálatban. Az e vállalatra vonatkozó adatok ezért a kérelmező által a makrogazdasági kérdőíven megadott becsléseken alapultak.

(153)

A Bizottság az uniós felhasználást az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítési volumenének és az érintett termék behozatalának összeadásával állapította meg, az Eurostat adatai szerint. Információforrásként a kérelmező kitöltött makrogazdasági kérdőíve szolgált az Eurostat hivatalos adataival együtt.

(154)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

2. táblázat

Uniós felhasználás (tonna)

(155)

Az érintett termék teljes uniós felhasználása 2021-től a felülvizsgálati időszak végéig jelentősen visszaesett. 2022-ben az uniós felhasználás 8 %-kal csökkent az előző évhez képest. 2023-ban, amikor az uniós gazdaság 2022-höz képest lassabban nőtt, az uniós felhasználás 14 százalékponttal tovább csökkent, míg a felülvizsgálati időszakban nem történt jelentős változás.

(156)

A Bizottság az importvolument az Eurostat adatai alapján határozta meg. A behozatal piaci részesedését az importvolumen és a teljes uniós felhasználás alapján állapította meg.

(157)

Az érintett országokból az Unióba érkező behozatal a következőképpen alakult:

3. táblázat

A behozatal mennyisége (tonna) és a piaci részesedés

(158)

Ami a Kínából érkező behozatalt illeti, 2022-ben ez a behozatal 2021-hez képest 14 %-kal nőtt, annak ellenére, hogy ugyanebben az időszakban az uniós felhasználás 8 %-kal csökkent. Ugyanebben az évben Kína piaci részesedése 22 %-ra nőtt, ami az uniós piacra való jelentős további behatolást jelez. 2023-ban azonban, amikor az uniós felhasználás 14 százalékponttal csökkent, a kínai behozatal 26 százalékponttal visszaesett. Mindazonáltal 2023-ban Kína piaci részesedése viszonylag magas, 19 %-os maradt. A felülvizsgálati időszakban a Kínából érkező behozatal kismértékben, 5 420 tonnára emelkedett, ami 2023-hoz képest csekély növekedést jelent, miközben a piaci részesedés 19 %-on állandó maradt, ami Kína relatív piaci jelenlétének stabilitását jelzi.

(159)

Ami a Thaiföldről származó behozatalt illeti, 2022-ben jelentős, 25 %-os növekedés volt tapasztalható az előző évhez képest. Ugyanebben az időszakban a thaiföldi behozatal piaci részesedése szintén nőtt, 3 %-ról 4 %-ra. 2023-ban a kínai behozatalhoz hasonlóan a thaiföldi behozatal 26 százalékponttal csökkent, visszatérve a 2021. évi szint közelébe. A piaci részesedés változatlanul 4 %-os maradt, ami arra utal, hogy a thaiföldi piaci jelenlét reziliens, noha a figyelembe vett időszakban csökkent a felhasználás. A felülvizsgálati időszakban a thaiföldi behozatal 2023-hoz képest 11 százalékponttal nőtt, piaci részesedése pedig változatlanul 4 %-os volt.

(160)

A Bizottság az importárakat az Eurostat adatai alapján állapította meg. A Bizottság a behozatal áralákínálását a mintában szereplő exportáló gyártók és a mintában szereplő uniós gyártók kérdőívre adott válaszai alapján állapította meg.

(161)

Az érintett országokból az Unióba érkező behozatalhoz tartozó súlyozott átlagos importár a következőképpen alakult:

4. táblázat

Importárak (EUR/tonna)

(162)

A Kínából érkező import árai 2021 és 2022 között 29 %-kal emelkedtek, majd 2023-ban 17 százalékponttal csökkentek, a felülvizsgálati időszakban pedig 5 százalékponttal nőttek. Összességében a tendencia ingadozónak mutatkozik; az árak 2022-ben tetőztek. A figyelembe vett időszak alatt a Kínából érkező import árai 17 %-kal nőttek.

(163)

Ezzel szemben a thaiföldi importárak stabilabb tendenciát mutattak: 2022-ben mérsékelten emelkedtek, majd 2023-ban és a felülvizsgálati időszakban csökkentek. A Thaiföldről érkező import árai a figyelembe vett időszak alatt 1 %-kal csökkentek.

(164)

A felülvizsgálati időszak alatti áralákínálás meghatározásához a Bizottság összehasonlította egymással:

(165)

Az árak összehasonlítása az uniós gazdasági ágazattól származó, a kereskedelem azonos szintjére vonatkozó adatok felhasználásával, az adatok szükség szerinti kiigazításával, a kedvezmények és az árengedmények levonásával történt.

(166)

A Bizottság az összehasonlítás eredményét a mintában szereplő uniós gyártók felülvizsgálati időszakbeli forgalmának százalékában fejezte ki. Ennek alapján jelentős alákínálás mutatkozott az Unió piacán mind a Kínából (26 %), mind a Thaiföldről (48 %) érkező behozatal esetében.

(167)

A temperöntvény csőszerelvények Kínától és Thaiföldtől eltérő országokból történő behozatala főként Indonéziából és Brazíliából származott.

(168)

A temperöntvény csőszerelvények más országokból az Unióba érkező behozatalának mennyisége, valamint a vonatkozó piaci részesedés és árak tendenciái a következőképpen alakultak:

5. táblázat

Behozatal harmadik országokból

(169)

Ami az Indonéziából származó behozatalt illeti, az adatok összességében ingadozó, de növekvő tendenciát mutattak. Indonézia behozatali mennyisége 2022-ben jelentősen, a 2021. évi 1 391 tonnáról 2 233 tonnára nőtt, majd 2023-ban 1 451 tonnára csökkent. Ezen ingadozások ellenére Indonézia piaci részesedése folyamatosan nőtt, és a felülvizsgálati időszakban elérte a 7,2 %-ot. Az Indonéziából érkező behozatal tonnánkénti átlagára jelentős változékonyságot mutatott: 2022-ben 4 105 EUR-nál tetőzött, majd 2023-ban 2 837 EUR-ra csökkent, a felülvizsgálati időszakban pedig 2 783 EUR-nál stabilizálódott.

(170)

Ami a Brazíliából érkező behozatalt illeti, az adatok azt mutatták, hogy a behozatali mennyiségek fokozatosan csökkentek, a 2021. évi 525 tonnáról 2023-ban 405 tonnára, majd a felülvizsgálati időszak alatt kismértékben, 523 tonnára nőttek. A volumen csökkenése ellenére Brazília piaci részesedése a felülvizsgálati időszak alatt kismértékben, a 2021. évi 1,5 %-ról 1,9 %-ra nőtt. Brazília esetében figyelemre méltó tendencia a tonnánkénti átlagár jelentős emelkedése, amely 2023-ban 5 720 EUR-ra ugrott, majd a felülvizsgálati időszakban kismértékben, 5 119 EUR-ra csökkent.

(171)

Más – Indonézián és Brazílián, valamint Kínán és Thaiföldön kívüli – országok behozatali adatai a megfigyelt időszakban mind a behozatali mennyiség, mind a piaci részesedés folyamatos növekedését mutatták. A behozatali mennyiségek a 2021. évi 515 tonnáról a felülvizsgálati időszak alatt folyamatosan 835 tonnára nőttek, aminek következtében a piaci részesedés 1,4 %-ról 3 %-ra emelkedett. A tonnánkénti átlagár a 2022. évi 4 476 EUR-ról 3 776 EUR-ra csökkent a felülvizsgálati időszakban.

(172)

Az uniós gazdasági ágazat helyzetének felmérése valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat állapotára.

(173)

A Bizottság a (22) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének vizsgálatára mintavételt alkalmazott.

(174)

A kár meghatározása során a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között. A makrogazdasági mutatókat a Bizottság a kérelmező által benyújtott, kitöltött makrogazdasági kérdőíven szereplő ellenőrzött adatok alapján értékelte.

(175)

A Bizottság a mikrogazdasági mutatókat a mintában szereplő uniós gyártók kitöltött kérdőíveiben található adatok alapján értékelte. Az adatok a mintában szereplő uniós gyártókra terjedtek ki. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete szempontjából mindkét adatcsoport reprezentatívnak bizonyult.

(176)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága, valamint a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés.

(177)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(178)

A teljes uniós termelés, a termelési kapacitás és a kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(179)

Ami az uniós gyártók termelési mennyiségét illeti, az adatok 2021 és a felülvizsgálati időszak vége között következetes csökkenést mutattak. A 2021. évi 29 432 tonnáról 2022-ben a termelés 25 166 tonnára esett vissza, ami 14 %-os csökkenést jelent. Ez a lefelé irányuló tendencia 2023-ban is folytatódott, amikor a termelés tovább csökkent 22 151 tonnára (ami 2022-höz képest 9 százalékpontos csökkenés), majd a felülvizsgálati időszakban 20 774 tonnára, ami összességében 29 %-os csökkenést jelent a 2021. évi szinthez képest.

(180)

Ebben az időszakban a termelési kapacitás 61 500 tonnán állandó maradt. Következésképpen a kapacitáskihasználás szintén csökkent az évek során. 2021-ben 48 %-ról indult, 2022-ben 41 %-ra esett vissza, majd 2023-ban tovább csökkent 36 %-ra, a felülvizsgálati időszakban pedig 34 %-ot ért el. A kapacitáskihasználás csökkenése a termelési mennyiségeknek a változatlan termelési kapacitáshoz viszonyított csökkenését tükrözte.

(181)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési mennyisége és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Értékesítési mennyiség és piaci részesedés

(182)

Ami az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenét illeti, az adatok azt mutatták, hogy a 2021-től a felülvizsgálati időszak végéig folyamatosan csökkent, és a figyelembe vett időszakban összesen 30 %-kal esett vissza. Ez a csökkenés észrevehetően gyorsabb, mint a felhasználás csökkenése, amely ugyanebben az időszakban 22 %-kal esett vissza. Egyidejűleg az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a 2021. évi 72 %-ról a felülvizsgálati időszak alatt 64 %-ra esett vissza, ami 8 százalékpontos csökkenést jelent.

(183)

A felhasználás csökkenésével párhuzamosan az uniós gazdasági ágazat nemcsak az értékesítési volumenéből veszített az Unióban, hanem a piaci részesedéséből is, szemben a kínai és a thaiföldi behozatallal, amely a figyelembe vett időszakban növelte piaci részesedését az Unióban.

(184)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(185)

Ami a foglalkoztatást illeti, a foglalkoztatottak száma 2021-től a felülvizsgálati időszak végéig egyértelműen csökkenő tendenciát mutat, 2021-hez képest összesen mintegy 15 %-os visszaeséssel. A 2021. évi 1 226 alkalmazottról a felülvizsgálati időszakban 1 039 alkalmazottra csökkent a munkaerő.

(186)

Ezenkívül az adatok azt mutatták, hogy az egy alkalmazottra jutó, tonnában mért termelékenység észrevehetően visszaesett a figyelembe vett időszakban; összességében 17 %-os volt a csökkenés. Az egy alkalmazottra jutó 2021. évi 24 tonnáról a felülvizsgálati időszakban az egy alkalmazottra jutó termelékenység 20 tonnára csökkent.

(187)

A kínai és a thaiföldi dömpingkülönbözet egyaránt jóval meghaladta a de minimis szintet. Figyelembe véve a Kínából és Thaiföldről származó behozatal volumenét és árait, a tényleges dömpingkülönbözetek jelentős hatást gyakoroltak az uniós gazdasági ágazatra.

(188)

Ezenkívül a kínai és a thaiföldi exportőrök folytatólagos tisztességtelen árképzése miatt az uniós gazdasági ágazat nem volt képes felépülni a korábbi dömping hatásaiból.

(189)

A mintában szereplő uniós gyártók által az Unióban a független vevők felé felszámított értékesítési egységárak súlyozott átlaga a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Értékesítési árak és előállítási költség az Unióban (EUR/tonna)

(190)

Az átlagos uniós értékesítési egységárak 2021-től a felülvizsgálati időszak végéig tartó alakulása egyértelműen emelkedő tendenciát mutatott. A 2021. évi [4 100–4 300 EUR]-ról az árak 2022-ben jelentősen, [5 100–5 300 EUR]-ra emelkedtek, majd 2023-ban tovább nőttek, [5 600–5 800 EUR]-ra, azután pedig a felülvizsgálati időszak alatt kismértékben tovább emelkedtek. A figyelembe vett időszakban az átlagos értékesítési egységárak összességében 36 %-kal nőttek.

(191)

Az uniós értékesítési árak tendenciájával összhangban ugyanebben az időszakban a termelési egységköltség is jelentősen emelkedett. A költségek 2022-ben 28 %-kal, 2023-ban további 6 százalékponttal nőttek, majd a felülvizsgálati időszak alatt kismértékben tovább emelkedtek. A figyelembe vett időszakban a termelési költségek összességében 35 %-kal nőttek.

(192)

A mintában szereplő uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

(193)

Ami a munkaerőköltségeket illeti, az adatok azt mutatták, hogy az alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség a 2021 és a felülvizsgálati időszak vége közötti időszakban folyamatosan emelkedő tendenciát mutatott. 2021-ben [36 000–37 000 EUR]-ról indulva a költségek 2022-ben 6 %-kal nőttek, majd 2023-ban jelentős, 13 százalékpontos növekedés következett, végül pedig a felülvizsgálati időszakban elérték a [47 000–48 000 EUR]-t. A figyelembe vett időszak alatt a munkaerőköltség 31 %-kal emelkedett.

(194)

A mintában szereplő uniós gyártók készletszintje a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Készletek

(195)

Ami a zárókészletet illeti, az adatok azt mutatták, hogy a 2021 és a felülvizsgálati időszak vége közötti időszakban a zárókészlet szintje ingadozó tendenciát mutatott. 2022-ben a zárókészlet 2021-hez képest 30 %-kal nőtt. 2023-ban azonban 11 százalékponttal csökkent, majd a felülvizsgálati időszakban 4 százalékpontos fellendülés következett be.

(196)

A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

12. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(197)

A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevők részére végrehajtott uniós értékesítéseiből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési árbevétel százalékában.

(198)

Az adatok a jövedelmezőség, a pénzforgalom, a beruházások és a beruházások megtérülése terén 2021-től a felülvizsgálati időszak végéig kihívásokkal teli tendenciákat szemléltetnek. A jövedelmezőség 2021-ben a fedezeti pont körül indult, de 2022-ben [–4 % – –2 %]-ra romlott, és 2023-ban is ugyanazon a szinten maradt, majd a felülvizsgálati időszak alatt kismértékben javult, de még mindig veszteséges szinten volt [–3 % – –1 %]. A jövedelmezőséghez kapcsolódó negatív indexek 2021-hez képest romló teljesítményt mutatnak.

(199)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. A nettó pénzforgalom a figyelembe vett időszak alatt jelentősen ingadozott: 2022-ben [–4 350 000 EUR – –4 050 000 EUR] közötti negatív összegre esett vissza, ami 2021-hez képest jelentős pénzkiáramlásokat tükröz. 2023-ban azonban a nettó pénzforgalom jelentős mértékben, [6 600 000–6 900 000 EUR]-ra nőtt, majd a felülvizsgálati időszak alatt [5 000 000–5 300 000 EUR]-nál stabilizálódott.

(200)

A beruházási összegek az évek során viszonylag stabilak maradtak: 2021-ben [3 750 000–3 850 000 EUR]-t tettek ki, majd enyhe ingadozások voltak tapasztalhatók, míg a felülvizsgálati időszak alatt [4 100 000–4 200 000 EUR]-ra emelkedtek, ami a figyelembe vett időszak alatt a beruházási tevékenység mérsékelt, 9 %-os növekedésére utal. Ezek a beruházások elsősorban a munkaügyi és környezetvédelmi jogszabályoknak való megfeleléshez kapcsolódtak.

(201)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség. Ez 2021-ben [14 %–18 %]-kal pozitívan indult; 2022-ben stabil volt; majd 2023-ban drámaian visszaesett [–4 % – –2 %]-ra, a felülvizsgálati időszakban pedig [–3 %–1 %]-on stabilizálódott, ami azt tükrözi, hogy a beruházások megtérülése a következetes beruházási szintek ellenére jelentősen csökkent. Összességében az adatok pénzügyi instabilitásra mutattak rá, elhúzódóan nem jövedelmező időszakokkal, ingadozó pénzforgalommal és állandó beruházásokkal, a beruházások csökkenő megtérülése mellett, ami arra utal, hogy az uniós gyártók a figyelembe vett időszak során jelentős működési kihívásokkal szembesültek.

(202)

A figyelembe vett időszak alatt a legtöbb kármutató kedvezőtlen tendenciát mutatott.

(203)

Az uniós gazdasági ágazat termelése a figyelembe vett időszakban visszaesett. Ez a visszaesés az uniós piacon belüli értékesítés csökkenésének tudható be. Összességében a termelés 29 %-kal csökkent, míg az értékesítés 30 %-kal esett vissza a figyelembe vett időszakban. Ezt a visszaesést tükrözte a piaci részesedés csökkenése, a 2021. évi 72 %-ról a felülvizsgálati időszak alatt 64 %-ra, ami összességében 8 százalékpontos csökkenést jelent. A figyelembe vett időszakban a piaci részesedés csökkenése a Kínából és Thaiföldről érkező behozatalnak kedvezett.

(204)

Az uniós gazdasági ágazat nem tudta az export növelésével ellensúlyozni az uniós piacon elvesztett értékesítési volument, mivel a figyelembe vett időszakban az export 20 %-kal csökkent.

(205)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat termelési kapacitása állandó maradt. A termelési kapacitás kihasználása 29 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban, összhangban a termelés azonos mértékű visszaesésével.

(206)

A figyelembe vett időszak során az alkalmazottak száma 15 %-kal csökkent. A termelékenység a termelés és a foglalkoztatás változásaival összhangban alakult, azaz a figyelembe vett időszakban 17 %-kal visszaesett.

(207)

Az átlagos előállítási költség 2022-ben jelentősen nőtt (2021-hez képest 28 %-kal), és a felülvizsgálati időszakban tetőzött (2021-hez képest 35 %-kal).

(208)

Az uniós gyártók átlagára 36 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban, megfelelve a termelési költségek növekedésének.

(209)

Az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége a figyelembe vett időszakban csökkent, 2022-ben és 2023-ban jelentős visszaeséssel, a felülvizsgálati időszakban pedig enyhe javulással, a negatív indexek pedig 2021-hez képest a teljesítmény csökkenését jelzik.

(210)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszakban – a hatályos dömpingellenes intézkedések ellenére – az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében vett jelentős kár érte.

(211)

Az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal okozott-e jelentős kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság emellett az alaprendelet 3. cikkének (7) bekezdésével összhangban azt is megvizsgálta, hogy ezzel egy időben más ismert tényezők okozhattak-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság gondoskodott arról, hogy az érintett országokból érkező dömpingelt behozatalon kívüli egyéb tényezők által esetlegesen előidézett kárt ne a dömpingelt behozatalnak tulajdonítsa. Ezek a tényezők a következők: a Kínától és Thaiföldtől eltérő országokból érkező behozatal, az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye, a felhasználás visszaesése és a költségek növekedése.

(212)

A Bizottság megvizsgálta, hogy volt-e ok-okozati összefüggés a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár között. A figyelembe vett időszak alatt a Kínából és Thaiföldről származó dömpingelt hasonló termék behozatalának piaci részesedése nőtt. Kína piaci részesedése a felülvizsgálati időszakban 19 % volt, szemben a 2021. évi 18 %-kal; míg Thaiföld piaci részesedése a felülvizsgálati időszakban 4 % volt, szemben a 2021. évi 3 %-kal. Ez a növekedés a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések és az uniós felhasználás jelentős, 22 %-os csökkenése ellenére következett be.

(213)

A kínai behozatal abszolút mennyisége 15 %-kal, azaz a csökkenő uniós felhasználáshoz képest alacsonyabb mértékben csökkent. A thaiföldi behozatal abszolút mennyisége 10 %-kal nőtt. Egyidejűleg az uniós gyártók értékesítési mennyisége a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések ellenére 30 %-kal csökkent.

(214)

A Kínából érkező behozatal árai 17 %-kal emelkedtek a figyelembe vett időszakban, míg a thaiföldi importárak ugyanebben az időszakban 1 %-kal csökkentek. Ezzel szemben az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai a figyelembe vett időszakban 36 %-kal nőttek.

(215)

A kárelemzés kimutatta, hogy az Unióba irányuló kínai és thaiföldi behozatal a meglévő dömpingellenes intézkedések és a csökkenő uniós felhasználás ellenére növelte piaci részesedését. Ez időben egybeesett az uniós gazdasági ágazat pénzügyi teljesítménymutatóinak romlásával, például a jövedelmezőség csökkenésével, ami jelentős veszteségeket eredményezett a figyelembe vett időszakban. A kínai és thaiföldi behozatal piaci részesedésének növekedése az uniós gazdasági ágazat kárára történt, amely veszített értékesítési volumenéből és piaci részesedéséből.

(216)

A Bizottság megkülönböztette és elválasztotta egymástól az uniós gazdasági ágazat helyzetét befolyásoló összes ismert tényező hatásait és a dömpingelt behozatal káros hatásait.

(217)

A figyelembe vett időszakban az uniós piac 22 %-kal zsugorodott, ami a lassabb gazdasági növekedésnek és a magas energiaáraknak tudható be. Az uniós gyártók piaci részesedése azonban aránytalanul csökkent a kínai, thaiföldi és egyéb behozatal erősödéséhez képest.

(218)

Emellett az uniós gyártók a termelési költségek jelentős, 35 %-os növekedésével szembesültek. Annak ellenére, hogy sikerült arányosan emelniük értékesítési áraikat, a figyelembe vett időszak nagy részében nem tudták fedezni a költségeket.

(219)

A Kínából és Thaiföldről érkező behozatal növekedése mellett ezt főként az egyéb harmadik országokból, különösen Indonéziából származó behozatal okozta, amely a figyelembe vett időszakban jelentősen (3,9 %-ról 7,2 %-ra) nőtt, áralákínálás mellett.

(220)

Ezenkívül az uniós gyártók exportteljesítménye a figyelembe vett időszakban 20 %-kal csökkent. Mivel az exportértékesítések a teljes értékesítésüknek csupán 9 %-át tették ki, a csökkenő exportnak az ágazat kárára gyakorolt hatása negatív volt ugyan, de mérsékelt.

(221)

Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Kínából és Thaiföldről érkező dömpingelt behozatal hozzájárult az Uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárhoz a felülvizsgálati időszak alatt; más tényezők, különösen az Indonéziából származó behozatal és az uniós gazdasági ágazat romló exportteljesítménye azonban szintén hatással lehettek az uniós gazdasági ágazat sérelmes helyzetére. Ezért a Bizottság úgy határozott, hogy tovább vizsgálja, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűleg folytatódna-e a Kínából és Thaiföldről érkező dömpingelt behozatal által okozott kár.

(222)

A Bizottságnak a (210) preambulumbekezdésben foglalt következtetései szerint az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt jelentős kár érte. A Bizottság ezért az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető-e az érintett Kínából és Thaiföldről érkező dömpingelt behozatal által okozott kár folytatódása.

(223)

Ezzel kapcsolatban a Bizottság a következőket elemezte:

(224)

Amint az a fenti 4.1.1. és 4.2.1. szakaszban látható, a Bizottság a kérelemben és az előző hatályvesztési felülvizsgálatban szereplő információkra támaszkodott, és megállapította, hogy mind Kína, mind Thaiföld jelentős termelési kapacitással rendelkezik, amelyet a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén még nagyobb mennyiségekben lehetne dömpingáron az uniós piacra irányítani.

(225)

Amint azt a fenti 4.1.2. és 4.2.2. szakasz mutatja, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Kínából és Thaiföldről érkező dömpingelt behozatal tartós jelenléte és az uniós piacon belüli részesedésüknek a figyelembe vett időszak alatti növekedése alapján az uniós piac továbbra is vonzó a kínai és thaiföldi gyártók számára.

(226)

A Kínából és Thaiföldről az Unióba irányuló behozatal átlagos importárai a felülvizsgálati időszak alatt jelentősen alacsonyabbak voltak, mint az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési árai. A (166) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a felülvizsgálati időszak alatt a kínai és thaiföldi árak 26 %-kal, illetve 48 %-kal kínáltak alá az uniós gazdasági ágazat árainak, a dömpingellenes vámok megfizetésével együtt is.

(227)

Az intézkedések hatályvesztése esetén az alákínálás szintje a kínai behozatal esetében 47 %-ra, a thaiföldi behozatal esetében pedig 55 %-ra emelkedne.

(228)

A fenti megfontolások alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályvesztése minden valószínűség szerint a Kínából és Thaiföldről érkező, kárt okozó árszintű, dömpingelt behozatal jelentős növekedéséhez vezetne, és ezért tovább súlyosbítaná az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárt. Mindez súlyosan veszélyeztetné az uniós gazdasági ágazat életképességét.

(229)

Az alaprendelet 21. cikke alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekét is.

(230)

A vizsgálat kimutatta, hogy amennyiben az intézkedések hatályukat vesztik, ez valószínűleg jelentős negatív hatást gyakorolna az uniós gazdasági ágazatra. Az uniós gazdasági ágazat helyzete gyorsan romlana az alacsonyabb értékesítési volumen és értékesítési árak tekintetében, ez pedig erősen visszavetné a jövedelmezőséget. Az intézkedések folytatódása lehetővé tenné az uniós gazdasági ágazat számára az ágazatban rejlő lehetőségek teljes kiaknázását egy olyan uniós piacon, amelyen egyenlő versenyfeltételek érvényesek.

(231)

A hatályban lévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ezért az uniós gazdasági ágazat érdekében áll.

(232)

A Bizottság felvette a kapcsolatot az összes ismert független importőrrel, és felkérte őket, hogy működjenek együtt ebben a vizsgálatban. Egyetlen importőr sem működött együtt.

(233)

Az eredeti vizsgálat az importőrök nyereségére és beszerzési forrásaira tekintettel azt állapította meg, hogy az intézkedések bevezetésének importőrökre gyakorolt esetleges negatív hatása nem lenne aránytalan.

(234)

A jelenlegi vizsgálatban – az előző hatályvesztési felülvizsgálathoz hasonlóan – nem állnak a Bizottság rendelkezésére ennek ellenkezőjére utaló bizonyítékok, így megerősíthető, hogy a jelenleg hatályban lévő intézkedések nem voltak különösen negatív hatással az importőrök pénzügyi helyzetére, és az intézkedések fenntartása nem érintené kedvezőtlenül őket.

(235)

A Bizottság a vizsgálatban kapcsolatba lépett az összes ismert felhasználóval, és felkérte őket az együttműködésre. Egyik felhasználó sem működött együtt.

(236)

A jelenlegi vizsgálatban nem állnak rendelkezésre arra utaló bizonyítékok, hogy a hatályban levő intézkedések kedvezőtlenül érintették volna a felhasználókat. A felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az új szerkezet vagy létesítmény összköltségéből való részesedése is mérsékelt.

(237)

Ennek alapján megerősíthető, hogy a jelenleg hatályban lévő intézkedések nem voltak különösen negatív hatással a felhasználók pénzügyi helyzetére, és az intézkedések fenntartása nem érintené kedvezőtlenül őket.

(238)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 21. cikke szerint nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek alapján a Kínából és Thaiföldről származó menetelt temperöntvény és gömbgrafitos öntöttvas csőszerelvények és -illesztések behozatalára vonatkozó meglévő intézkedések fenntartása ne szolgálná az Unió érdekét.

(239)

A Bizottság által a dömping folytatódásával, a kár folytatódásával és az uniós érdekkel kapcsolatosan levont következtetések alapján a Kínából és Thaiföldről származó menetelt temperöntvény és gömbgrafitos öntöttvas csőszerelvényekre és -illesztésekre alkalmazandó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(240)

A vámtételek közötti különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi dömpingellenes vámok és a kijátszásellenes vizsgálatot követően kiterjesztett intézkedések hatálya alóli felmentés alkalmazását.

(241)

Egyedi dömpingellenes vámok vagy felmentések csak akkor alkalmazandók, ha érvényes kereskedelmi számlát mutatnak be a tagállamok vámhatóságai felé. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Amíg e számlát be nem mutatják, a „minden más behozatal” esetében alkalmazandó dömpingellenes vámot kell alkalmazni.

(242)

Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai az egyedi dömpingellenes vámtételeket és a felmentéseket alkalmazhassák a behozatalra, a vámhatóságoknak nem kizárólag a számlát kell figyelembe venniük.

(243)

A tagállamok vámhatóságai minden más esethez hasonlóan – az árunyilatkozatban foglalt adatok helytállóságának ellenőrzése céljából, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az alacsonyabb vámtétel vagy a felmentés alkalmazása vámjogi szempontból indokolt legyen – akkor is kötelesek elvégezni a szokásos ellenőrzéseket és akkor is jogosultak további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) kérni, ha a bemutatott számla teljesíti az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott összes követelményt.

(244)

Amennyiben az érintett intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyedi vámtételű vállalatoktól érkező export mennyisége jelentősen megnő, ez a mennyiségnövekedés önmagában is tekinthető az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak. Ilyenkor – a feltételek teljesülése esetén – kijátszásellenes vizsgálat indítható. Ez a vizsgálat irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtétel(ek) eltörlésére és ebből következően országos hatályú vám kivetésére.

(245)

Az e rendeletben meghatározott vállalatspecifikus dömpingellenes vámtételek kizárólag a Kínából és Thaiföldről származó és a megnevezett jogalanyok által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem nevezett vállalatok – ideértve a kifejezetten megnevezett vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatokat is – által előállított, felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára a „minden más behozatal” esetében alkalmazandó vámtételt kell alkalmazni. E behozatal esetében az egyedi dömpingellenes vámtételek nem alkalmazhatók.

(246)

Ha a későbbiek folyamán egy vállalat módosítja a jogalany nevét, kérelmezheti az egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazását. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (39). A kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltozása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a névváltoztatásról a Bizottság rendeletet tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(247)

Minden érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság javaslatot kívánt tenni a meglévő intézkedések fenntartására. A Bizottság emellett határidőt is megállapított, amelyen belül az érdekelt felek a tájékoztatást követően ismertethették észrevételeiket. Észrevétel nem érkezett.

(248)

Az az exportőr vagy gyártó, amely nem exportálta az érintett terméket az Unióba abban az időszakban, amelynek alapján az általa exportált termékek esetében jelenleg alkalmazandó vám megállapítása történt, kérelmezheti, hogy a Bizottság a mintában nem szereplő együttműködő vállalatok számára megállapított dömpingellenes vám hatálya alá vonja. A Bizottságnak három feltétel teljesülése esetén kell helyt adnia a kérelemnek. Az új exportáló gyártónak a következőket kell igazolnia: i. nem exportálta az Unióba az érintett terméket abban az időszakban, amelynek alapján az általa exportált termékek esetében alkalmazandó vám megállapítása történt; ii. nem áll kapcsolatban olyan vállalattal, amely exportálta az Unióba az érintett terméket, és ennélfogva a dömpingellenes vámok hatálya alá tartozik; és iii. a későbbiekben exportálta az érintett terméket, vagy vállalt visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget arra, hogy az érintett terméket jelentős mennyiségben exportálja.

(249)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendelet (40) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletében előírt visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában minden egyes hónap első naptári napján közzétett kamatlábbal megegyező mértékű késedelmi kamat fizetendő.

(250)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében létrehozott bizottság véleményével,