(1)

2025. április 1-jén a Pénzügyminisztérium által képviselt Észt Köztársaság a 2014/25/EU irányelv 35. cikkének (1) bekezdése szerinti kérelmet (a továbbiakban: kérelem) nyújtott be a Bizottsághoz az AS Eesti Post (a továbbiakban: Eesti Post vagy kérelmező) – a kérelemben szereplő tevékenységeket végző vállalkozás – nevében. Az (EU) 2016/1804 bizottsági végrehajtási határozat (2) 1. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a kérelem tartalmazza az említett végrehajtási határozat I. mellékletében meghatározott információkat.

(2)

A kérelmező egy észtországi postai szolgáltató, és a 2014/25/EU irányelv 4. cikkének (2) bekezdése értelmében közszolgáltató ajánlatkérőnek minősül. Az Eesti Post az egyetlen egyetemes szolgáltató Észtországban (3). A kérelem a kérelmező által Észtország területén nyújtott, a 2014/25/EU irányelv 13. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint (2) bekezdésének b) és c) pontjában említett egyes postai szolgáltatások és postai szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos tevékenységekre vonatkozik. A kérelemben ismertetett érintett szolgáltatások a következők:

(3)

A „nemzetközi (standard és gyorspostai) csomagkézbesítési szolgáltatások (bejövő, kimenő)” kategória tekintetében a kérelmező a Bizottsággal folytatott többszöri levélváltást követően jelezte, hogy a nemzetközi gyorspostai csomagkézbesítési szolgáltatásokat a kategória felülvizsgálatát követően már nem kívánja a kérelem hatálya alá vonni (4). Ezért e szolgáltatás-kategóriával kapcsolatban ez a határozat csak a nemzetközi standard csomagkézbesítési szolgáltatásokra vonatkozik (lásd a (22) preambulumbekezdést és a 3.2.1.3. szakaszt).

(4)

A „nemzetközi (standard) csomagkézbesítési szolgáltatások” kategóriát illetően a kérelmező azt állítja, hogy ez a kategória magában foglalja az Eesti Post által nyújtott egyetemes postai szolgáltatások körébe tartozó, legfeljebb 2 kg árutartalmú, nagy méretű levélpostai küldemények kézbesítését, mivel ezek a nagy méretű levélpostai küldemények de facto nemzetközileg kézbesített (5)„nagyon kis méretű csomagküldeményeknek” (6) tekinthetők. A Bizottság egyetért a kérelmező azon álláspontjával, hogy a nagy méretű levélpostai küldeményeknek és a nagyon kis méretű csomagküldeményeknek ugyanazon piac részét kell képezniük, azonban el kell különülniük a nemzetközi standard csomagkézbesítési szolgáltatásoktól (lásd a 3.2.1.4. szakaszt).

(5)

A „harmadik és negyedik felek általi logisztikai szolgáltatások (nemzetközi üzleti tevékenység)” kategóriát illetően a kérelmező a Bizottsággal folytatott többszöri levélváltást követően elismerte, hogy a 2014/25/EU irányelv már nem alkalmazandó a harmadik és negyedik felek általi logisztikai szolgáltatások nyújtására odaítélt szerződésekre, és egyetértett azzal, hogy a mentesség hatályát a szóban forgó kategóriának a kérelem hatálya alóli kivonásával (7) szűkíteni kell. Ezért ez a határozat erre a kategóriára nem vonatkozik.

(6)

A kérelemhez nem csatoltak az érintett tevékenység tekintetében illetékes, független nemzeti hatóság által elfogadott, indokolással ellátott és megalapozott állásfoglalást. Ez a hatóság részletesen elemezné a 2014/25/EU irányelv 34. cikke (1) bekezdésének az érintett tevékenységekre való alkalmazhatóságának feltételét az említett cikk (2) és (3) bekezdésének megfelelően. A 2014/25/EU irányelv IV. melléklete 1. pontjának a) alpontja, valamint 1. pontjának második albekezdése értelmében, tekintettel arra, hogy a jelen ügyben – az említett irányelv 34. cikke (3) bekezdésének első albekezdése alapján – a piacokra történő szabad belépés vélelmezett, továbbá egy független nemzeti hatóság indokolással ellátott és megalapozott álláspontjának hiányában a Bizottságnak 105 munkanapon belül végrehajtási határozatot kell elfogadnia a kérelem tárgyában.

(7)

A 2014/25/EU irányelv IV. melléklete 1. pontja harmadik albekezdésének megfelelően a végrehajtási jogi aktusok elfogadására vonatkozó határidők az említett irányelv 35. cikkének (1) bekezdése szerinti kérelem Bizottsághoz történő beérkezését követő első munkanapon kezdődnek, vagy ha a kérelemmel együtt benyújtott információk hiányosak, akkor az összes információ beérkezését követő első munkanapon. Az eredeti határidő így 2025. szeptember 8-án lejárt (8). Mivel azonban a Bizottságnak további információkat kellett beszereznie és megvizsgálnia, a határidőt a kérelmező egyetértésével 2025. szeptember 30-ig meghosszabbította (9).

(8)

A Bizottság által 2025. április 9-én, 14-én, 22-én, 24-én, 28-án és 30-án; 2025. május 5-én, 8-án és 27-én; 2025. június 3-án, 5-én, 10-én, 12-én, 16-án, 19-én és 24-én; 2025. július 1-jén és 7-én elektronikus levélben megküldött felvilágosításkéréseket követően a kérelmező 2025. április 11-én, 16-án, 17-én, 25-én és 30-án; 2025. május 7-én és 15-én; 2025. június 2-án, 6-án, 10-én, 12-én, 16-án, 18-án, 19-én, 26-án, 27-én és 30-án; 2025. július 3-án és 9-én; 2025. augusztus 29-én, valamint 2025. szeptember 3-án, 4-én, 5-én és 8-án elektronikus levélben nyújtotta be válaszait és kiegészítő információit.

(9)

A 2014/25/EU irányelvet kell alkalmazni a postai és egyéb szolgáltatásokhoz kapcsolódó tevékenységek folytatására vonatkozó szerződések odaítélésére, feltéve, hogy az utóbbi szolgáltatásokat a 2014/25/EU irányelv értelmében postai szolgáltatásokat is nyújtó ajánlatkérő nyújtja, kivéve, ha a tevékenység az említett irányelv 34. cikke értelmében mentességet élvez.

(10)

A 2014/25/EU irányelv 34. cikkének (1) bekezdése értelmében az irányelvben említett bármely tevékenység folytatásának lehetővé tételét célzó szerződések nem tartoznak az irányelv hatálya alá, ha abban a tagállamban, ahol az adott tevékenységet folytatják, a tevékenység közvetlen módon ki van téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a belépés nem korlátozott.

(11)

Ez a határozat a 2025. szeptemberi jogi és ténybeli helyzeten, valamint a kérelmező által benyújtott információkon és a nyilvánosan hozzáférhető információkon alapul. Amennyiben a jogi vagy ténybeli helyzetben beálló jelentős változások miatt a 2014/25/EU irányelv 34. cikke (1) bekezdésének alkalmazhatóságára vonatkozó feltételek már nem teljesülnek, e határozat felülvizsgálható.

(12)

A piacra való belépés akkor minősül nem korlátozottnak, ha az érintett tagállam végrehajtotta és alkalmazza azokat a vonatkozó uniós jogi aktusokat, amelyek az adott ágazatot vagy annak egy részét megnyitják a verseny előtt. Ezeket a jogi aktusokat a 2014/25/EU irányelv III. melléklete sorolja fel, amely a postai szolgáltatások tekintetében a 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (10) hivatkozik.

(13)

Amint azt a kérelmező jelezte (11), Észtország végrehajtotta (12) és alkalmazza a 97/67/EK irányelvet. Következésképpen az érintett piacra való belépés a 2014/25/EU irányelv 34. cikkének (3) bekezdése értelmében nem korlátozottnak minősül.

(14)

A versenynek való közvetlen kitettséget több kritérium alapján kell értékelni, amelyek közül önmagában egyik sem döntő jelentőségű. Az e határozat által érintett tevékenységek tekintetében figyelembe veendő egyik kritérium az adott piac meghatározó szereplőinek piaci részesedése. Mivel a kérelem által érintett egyes tevékenységekre vonatkozó feltételek eltérőek, a versenyhelyzet vizsgálata során figyelembe kell venni az érintett piacokon fennálló különböző helyzeteket.

(15)

Ezt az értékelést azonban korlátozza az alkalmazandó határidők rövidsége, és az, hogy a Bizottság számára hozzáférhető információkon kell alapulnia. Ezek az információk vagy már rendelkezésre álló forrásokból, vagy a kérelemmel összefüggésben szerzett információkból származnak, és nem egészíthetők ki időigényesebb módszerekkel, ideértve különösen az érintett gazdasági szereplőkre irányuló közvélemény-kutatásokat. A versenynek való közvetlen kitettségnek a 2014/25/EU irányelvvel összefüggésben végzett értékelése következésképpen nem érinti a versenyjog maradéktalan alkalmazását.

(16)

Ez a határozat nem érinti a versenyszabályok alkalmazását és az uniós jog más területeit. Mindenekelőtt a versenynek való közvetlen kitettségnek a 2014/25/EU irányelv 34. cikke szerinti értékeléséhez használt kritériumok és módszerek nem szükségképpen azonosak azokkal, amelyeket az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. vagy 102. cikke, illetve a 139/2004/EK tanácsi rendelet (13) alapján végzett értékeléskor kell alkalmazni, ahogyan azt a Törvényszék az Österreichische Post AG kontra Bizottság ügyben hozott ítéletben (14) megerősítette.

(17)

E határozat célja annak megállapítása, hogy a kérelemmel érintett tevékenységek ki vannak-e téve olyan mértékű versenynek (olyan piacokon, amelyekre a belépés a 2014/25/EU irányelv 34. cikke értelmében nem korlátozott), amely biztosítja, hogy a 2014/25/EU irányelvben meghatározott részletes közbeszerzési szabályok jelentette fegyelem hiányában is átlátható, megkülönböztetéstől mentes módon történjen az érintett tevékenységek folytatása céljából való beszerzés, olyan kritériumok alapján, amelyek lehetővé teszik a beszerzők számára az általánosságban gazdaságilag legelőnyösebb megoldás azonosítását.

(18)

A Bizottság korábbi határozataiban (15) különbséget tett a belföldi és a nemzetközi csomagkézbesítési szolgáltatások között. A Bizottság megállapította, hogy a belföldi csomagkézbesítési szolgáltatásokat nemzeti forgalmazási hálózatokat működtető társaságok nyújtják, míg a nemzetközi csomagkézbesítés a külföldre szállítandó és kézbesítendő csomagküldemények összegyűjtését jelenti, és azt a célországokon belüli hálózatokhoz hozzáféréssel rendelkező társaságok végzik. A kérelmező álláspontja összhangban van a Bizottság gyakorlatával. A kérelmező különösen azt állítja, hogy Észtországban a belföldi és a nemzetközi standard csomagkézbesítési szolgáltatások is ugyanazt a nemzeti infrastruktúrát – túlnyomórészt a csomagautomata-hálózatokat – használják. Ez utóbbi hálózatok az Észtország egész területén megtalálható automatizált csomaggyűjtési és -kézbesítési pontok integrált rendszereit jelentik, amelyek nem az Eesti Post által az egyetemes postai szolgáltatási kötelezettség keretében biztosított hálózat részét képezik (16). Ez azt jelenti, hogy a csomagküldemények (ideértve a nagyon kis méretű csomagküldeményeket is) feladhatók a postahivatalok hálózatán keresztül, és ezt követően az észtországi csomagautomata-hálózaton keresztül kézbesíthetők (amennyiben a csomagküldemény származási országa ezt lehetővé teszi) (17). Valójában – a belföldi csomagkézbesítési szolgáltatásoktól eltérően – a nemzetközi standard csomagkézbesítési szolgáltatások ezenfelül a szolgáltatók közötti megállapodásokat is szükségessé tesznek a határokon átnyúló szolgáltatások nyújtásához (18). Míg az Észtországban működő piaci szereplők többsége – kizárólag a balti országokba szánt csomagküldemények esetében – a saját hálózatát használja, a nemzetközi csomagszállításhoz hozzáférést kell szerezniük harmadik felek hálózataihoz (19).

(19)

A Bizottság korábbi határozataiban (20) azt is megállapította, hogy a csomagkézbesítési szolgáltatások piaca (belföldön és nemzetközi szinten egyaránt) gyorspostai és standard (másképpen: késleltetett) kézbesítési szolgáltatásokra szegmentálható. Ez a szegmentálás figyelembe veszi, hogy a gyorspostai szolgáltatások gyorsabbak és megbízhatóbbak, mint a standard szolgáltatások, hogy mindegyik említett szolgáltatás különböző infrastruktúrát igényel, továbbá hogy a gyorspostai szolgáltatások egyéb, hozzáadott értéket jelentő kiegészítő szolgáltatási jellemzőket (például csomagkövetési szolgáltatásokat) is magukban foglalnak, és általában drágábbak.

(20)

A jelen ügyben az észtországi postai szolgáltatók különböző struktúrái számos lehetőséget biztosítanak a gyorspostai és a standard kézbesítési szolgáltatások kínálati oldali helyettesítésére (21). A gyorspostai és a standard szolgáltatások is hasonló logisztikai hálózatokat használnak, és minden postai szolgáltató ugyanazt a hálózatot használja a gyorspostai és a késleltetett termékek szállítására. E tekintetben a gyorspostai és a standard szolgáltatások többsége esetében a kézbesítési lánc valamennyi kulcsfontosságú szakasza – például a küldeményfelvétel és a kézbesítési célú szállítás, a feldolgozás, a rakodás és a vámkezelés – azonos (22). Ezenfelül a kulcsfontosságú piaci szereplők az egynapos kézbesítés keretében nem garantált kézbesítést kínálnak ügyfeleik számára mind a gyorspostai, mind a standard szolgáltatásokhoz (23).

(21)

A keresletoldal tekintetében a kérelmező kiemeli az Észtország (és a többi balti ország) területén kereskedelmi helyszínekhez közeli, különböző lakossági központokban vagy kereskedelmi helyszíneken belül elhelyezett csomagautomaták népszerűségét, ugyanis érintkezésmentes kézbesítést, a csomagküldemény ügyfélhez érkezési időpontja tekintetében pedig rugalmasságot tesznek lehetővé (24). Ezen túlmenően a fogyasztók rendelkezésére álló további, hozzáadott értéket képviselő szolgáltatási jellemzők, például a csomagkövetési szolgáltatások szinte megegyeznek a standard, illetve a gyorspostai csomagkézbesítési szolgáltatások keretében (25).

(22)

Ezért a fentiek alapján a kérelmező a belföldi csomagkézbesítési szolgáltatás tekintetében arra az álláspontra helyezkedik, hogy az adott piacot nem lenne helyénvaló gyorspostai és standard szegmensre osztani, tekintettel arra, hogy számos lehetőség van a keresleti és a kínálati oldali helyettesítésre (26). A kérelmező úgy véli, hogy a belföldi gyorspostai és standard kézbesítési szolgáltatások esetében egységes piacnak kellene léteznie. A Bizottság egyetért ezzel az állásponttal, és megállapítja, hogy e határozat alkalmazásában a gyorspostai és a standard csomagkézbesítési szolgáltatások ugyanahhoz a piachoz tartoznak. Ami a nemzetközi gyorspostai csomagkézbesítési szolgáltatásokat illeti, a kérelmező úgy véli, hogy e szolgáltatások nyitva állnak a verseny előtt (27), mivel azonban ezek a szolgáltatások nem tartoznak a kérelem hatálya alá, a Bizottság az elemzését a nemzetközi standard csomagkézbesítési szolgáltatásokra korlátozza (3.2.1.3. szakasz).

(23)

Bizonyos esetekben elképzelhető a csomagkézbesítési szolgáltatások fogyasztói és üzleti csomagokra való további szegmentálása (pl. magánszemélyeknek nyújtott (C2X) belföldi és nemzetközi csomagkézbesítési szolgáltatások, valamint vállalkozásoknak nyújtott (B2X) belföldi és nemzetközi csomagkézbesítési szolgáltatások). A kérelmező szerint Észtországban a belföldi csomagkézbesítési szolgáltatások esetében minden társaság ugyanazt az infrastruktúrát használja a csomagok feldolgozásához és a fogyasztóknak, illetve a vállalkozásoknak szánt szolgáltatások nyújtásához; a csomagok szortírozását központilag végzik, és a csomagok szállítása ugyanazon a távolsági szállítási hálózaton történik, ami azt jelenti, hogy a kézbesítés kezelése tekintetében nincs jelentős infrastrukturális különbség a fogyasztóknak, illetve a vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások között (28). A kérelmező hasonló megfontolásokat fogalmazott meg a nemzetközi szolgáltatásokkal kapcsolatban, egyértelművé téve, hogy a nemzetközi csomagok többsége általában e-kereskedelemhez kapcsolódik, és így a vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások szegmensének részét képezi (29). A Bizottság ezért megállapítja, hogy e határozat alkalmazásában a fogyasztóknak, illetve a vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások a belföldi és a nemzetközi csomagkézbesítési szolgáltatások esetében is ugyanahhoz a piachoz tartoznak.

(24)

Ami az Eesti Post által nyújtott egyetemes postai szolgáltatások körébe tartozó, legfeljebb 2 kg árutartalmú, nagy méretű levélpostai küldemények kézbesítése és a nemzetközi standard csomagkézbesítési szolgáltatások közötti esetleges különbségtételt illeti, a kérelmezőtől kapott információk alapján a nagy méretű levélpostai küldemények mintegy [95–100] %-át interneten vásárolt áruk kézbesítéséhez használják (30). A volument leginkább a nagy (túlnyomórészt kínai) áruházakból folytatott nemzetközi értékesítés befolyásolja, míg a belföldi piaci volumen elhanyagolható (kevesebb mint [0–5] %) (31). A kérelmező szerint (32) annak ellenére, hogy az Egyetemes Postaegyesület hálózatának használata miatt a szóban forgó termékeket nagy méretű levélpostai küldeményekként sorolják be, azokat de facto csomagküldeményeknek, és a SmartPostihoz és a DPD-hez hasonló szolgáltatók által kínált „nagyon kis méretű csomagküldemények” alternatívájának tekintendők (33). A két szolgáltatás a nagyságrendje és a funkciója tekintetében hasonló, az árszintek pedig általában összehasonlíthatók (34).

(25)

Az ügyfelek szemszögéből – különösen a kis méretű e-kereskedelmi küldemények esetében – a nyomon követett nagy méretű levélpostai küldemények kézbesítése során szerzett tapasztalatok nagyjából azonosak a kiscsomagok kézbesítése során szerzettekkel (35). Ez érvényes többek között a hasonló kézbesítési sebességre, az ügyfelek értesítésére és a nyomon követés lehetőségére. Ezenfelül még abban az esetben is, ha az egyetemes szolgáltatási kötelezettség részeként a nagy méretű levélpostai küldemények ára szabályozott lenne, nem szüntetné meg a nagyon kis méretű csomagküldemények okozta versenykényszert, ahogyan azt az Eesti Post e szolgáltatásokból való részesedésének fokozatos csökkenése is mutatja (lásd a 3.2.1.4. szakaszt). Ezen túlmenően jelenleg a nagy méretű levélpostai küldemények kezelése gyakran fejlett logisztikai hálózatokon, például a PRIME Tracked és az IPC INTERCONNECT hálózaton keresztül történik (36), amelyek – a standard csomagküldő hálózatokkal szembeni elvárásokhoz hasonlóan – nyomon követést kínálnak, és kézbesítési szabványokat határoznak meg. Következésképpen a fogyasztók szempontjából a nagy méretű nemzetközi levélpostai küldemények immár összehasonlítható alternatívaként szolgálnak az e-kereskedelmi kézbesítések esetében (37).

(26)

Mindazonáltal a fentiek inkább arra utalnak, hogy a legfeljebb 2 kg árutartalmú, nagy méretű levélpostai küldeményeket ugyanabba a kategóriába kell sorolni, mint a nagyon kis méretű csomagküldeményeket, nem pedig a nemzetközi csomagkézbesítési szolgáltatások általános kategóriájába. Ezért e határozat alkalmazásában a Bizottság megállapítja, hogy a nagy méretű levélpostai küldemények és a nagyon kis méretű csomagküldemények ugyanannak a piacnak a részét képezik. Nem szükséges eldönteni, hogy a nagy méretű levélpostai küldemények és a nagyon kis méretű csomagküldemények kézbesítése ugyanahhoz a piachoz tartozik-e, mint az egyéb csomagküldemények nemzetközi standard kézbesítése, vagy pedig külön piachoz tartozik-e, ugyanis az elemzés eredménye a meghatározott termékpiactól függetlenül változatlan marad (lásd a 3.2.1.3. és 3.2.1.4. szakaszt) (38).

(27)

A kérelmező szerint a belföldi és a nemzetközi csomagkézbesítési szolgáltatások érintett földrajzi piacát is nemzeti piacként kell meghatározni, amely Észtország területét foglalja magában (39).

(28)

A Bizottság korábbi határozataiban (40) arra az álláspontra helyezkedett, hogy a belföldi és a nemzetközi csomagkézbesítési szolgáltatások piacai és azok bármely szegmense, függetlenül a belföldi és a nemzetközi szolgáltatások közötti különbségtől, nemzeti kiterjedésűek. A kérelmező álláspontja összhangban van a Bizottság gyakorlatával.

(29)

mivel a kérelemben nem tüntették fel, hogy a földrajzi piac kiterjedése eltérő volna, e határozat alkalmazásában és az uniós versenyjog sérelme nélkül úgy tekinthető, hogy a belföldi és a nemzetközi csomagkézbesítési szolgáltatások piaca földrajzi szempontból Észtország területére terjed ki.

(30)

A belföldi csomagkézbesítési szolgáltatások piacán 2023 óta 21 aktív szolgáltató van (41), többek között a nemzeti postai szolgáltatók, például a DPD és a SmartPosti leányvállalatai.

(31)

A kérelmező által benyújtott információk alapján az Eesti Post piaci részesedése ebben a piaci szegmensben az értéket tekintve 2022-ben [20–25] %, 2023-ban [20–25] %, 2024-ben pedig [15–20] % volt (42).

(32)

Az Eesti Post legfontosabb versenytársainak piaci részesedése az értéket tekintve a 2022–2024 közötti időszakban a következő volt: 2022-ben a DPD esetében [15–20] %, a SmartPosti esetében [10–15] %, a Venipak esetében [10–15] %, a Jet Express esetében [5–10] %. 2023-ban a piaci részesedések a következők voltak: a DPD esetében [15–20] %, a SmartPosti esetében [10–15] %, a Venipak esetében [10–15] %, a Jet Express esetében [5–10] %. 2024-ben az Eesti Post legfontosabb versenytársainak piaci részesedése a következő volt: a DPD esetében [15–20] %, a SmartPosti esetében [10–15] %, a Venipak esetében [10–15] %, a Jet Express esetében [5–10] % (43).

(33)

A kérelmező által benyújtott információk alapján az Eesti Post piaci részesedése a volument tekintve 2022-ben [20–25] %, 2023-ban [20–25] %, 2024-ben pedig [20–25] % volt (44).

(34)

Az Eesti Post legfontosabb versenytársainak piaci részesedése a volument tekintve a 2022–2024 közötti időszakban a következő volt: 2022-ben a DPD esetében [15–20] %, a SmartPosti esetében [10–15] %, a Venipak esetében [10–15] %, a Jet Express esetében [5–10] %. 2023-ban a piaci részesedések a következők voltak: a DPD esetében [15–20] %, a SmartPosti esetében [10–15] %, a Venipak esetében [5–10] %, a Jet Express esetében [5–10] %. 2024-ben az Eesti Post legfontosabb versenytársainak piaci részesedése a következő volt: a DPD esetében [15–20] %, a SmartPosti esetében [10–15] %, a Venipak esetében [5–10] %, a Jet Express esetében [0–5] % (45).

(35)

Az Eesti Post piaci részesedése az elmúlt három évben némileg csökkent, szemben a legfontosabb versenytársainak gyakran enyhén növekvő piaci részesedésével. Ennek következtében az Eesti Post és a legfontosabb versenytársai közötti különbség az évek során csökkent. Ez a változás még inkább megerősíti, hogy az Eesti Post egyre nagyobb versenykényszernek van kitéve. Ezenfelül az a tény, hogy a teljes piac 26 %-a – az érték és a volumen tekintetében egyaránt – más, kisebb postai szolgáltatók számára van fenntartva, még inkább megerősíti, hogy a tevékenység ki van téve a versenynek.

(36)

A kérelmező által benyújtott információk alapján a belföldi csomagkézbesítési szolgáltatások nyújtásához –az engedélyköteles hagyományos postai szolgáltatásokkal ellentétben – nincs szükség engedélyre (46). Bár a vállalatok kötelesek értesíteni az észt versenyhatóságot üzleti tevékenységük megkezdéséről, a kérelmező azt állítja, hogy a bejelentési eljárás meglehetősen egyszerű, és nem teremt akadályt a piacra belépni kívánó gazdasági szereplők számára (47). Például egy közelmúltbeli észtországi belépő, az Unisend Eesti OÜ postai szolgáltató 2023. évi nyilvántartásba vétele azt jelzi, hogy a piacra való belépés meglehetősen zökkenőmentes folyamat (48).

(37)

A kérelmező által benyújtott információk alapján a piacra lépés összköltsége 1–1,5 millió EUR-ra becsülhető (49). A kérelmező szerint Észtország viszonylag kis földrajzi kiterjedése és igen fejlett infrastruktúrája megkönnyíti az új versenytársak számára, hogy háromtól hat hónapig terjedő észszerű határidőn belül versenyképes hálózatot építsenek ki (50). A kérelmező szerint az új versenytársak „fokozatos megközelítést” alkalmazhatnak a piacra lépéssel kapcsolatban, oly módon, hogy kezdetben a nagy népsűrűségű városi térségekre (pl. Tallinn, Tartu) összpontosítanak, lehetővé téve számukra, hogy a piaci penetráció korai szakaszában elkerüljék a vidéki területek kiszolgálásával járó költségeket, és ezt követően az üzleti tevékenység növekedésével bővíthetik lefedettségüket (51).

(38)

A kérelmező azt állította, hogy az Unisend Eesti OÜ 2023. évi piacra lépését olyan tényezőnek tekintették, amely tovább fokozná a versenyt ezen a piacon. A kérelmező által benyújtott információk alapján az Unisend Eesti OÜ – 2025. áprilisi állapot szerint – 173 csomagautomatát üzemeltetett Észtországban (52), ami megerősíti az általános bővülési tendenciát.

(39)

A fent ismertetett tényezők fényében, e határozat alkalmazásában és a versenyjog sérelme nélkül a Bizottság megállapítja, hogy az észtországi belföldi standard és gyorspostai csomagkézbesítési szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos tevékenység közvetlenül ki van téve a versenynek. Következésképpen, mivel a 2014/25/EU irányelv 34. cikkében foglalt feltételek teljesülnek, megállapítható, hogy a 2014/25/EU irányelv nem alkalmazandó a belföldi csomagkézbesítési szolgáltatási tevékenység folytatására irányuló szerződésekre.

(40)

A kérelmező által benyújtott információk alapján ezen a piacon 9 aktív szolgáltató van, köztük a nemzeti postai szolgáltatók, például a DPD és a SmartPosti leányvállalatai, amelyek közül legalább ötnek a piaci részesedése meghaladja a 10 %-ot (53). A belföldi piachoz hasonlóan a belépésnek nincs jogi vagy szabályozási akadálya, ahogyan azt az Unisend Eesti OÜ postai szolgáltató 2023. évi nyilvántartásba vétele jelzi (54), továbbá a standard nemzetközi csomagkézbesítési szolgáltatások nyújtása nem engedélyköteles (55).

(41)

A kérelmező által benyújtott információk alapján, ha a nemzetközi standard csomagkézbesítési szolgáltatások piaca úgy kerül meghatározásra, hogy az nem foglalja magában a nagy méretű levélpostai küldeményeket és a nagyon kis méretű csomagküldeményeket, az Eesti Post piaci részesedése az értéket tekintve 2022-ben [10–15] %, 2023-ban [20–25] %, 2024-ben pedig [15–20] % volt (56).

(42)

Az Eesti Post legfontosabb versenytársainak piaci részesedése az értéket tekintve a 2022–2024 közötti időszakban a következő volt: 2022-ben a DHL esetében [20–25] %, a TNT/Fedex esetében [20–25] %, a DPD esetében [15–20] %, a SmartPosti esetében [10–15] %, az EKLT/UPS esetében [5–10] %, a Venipak esetében [0–5] %. 2023-ban a piaci részesedések a következők voltak: a TNT/Fedex esetében [20–25] %, a DHL esetében [15–20] %, a DPD esetében [10–15] %, a SmartPosti esetében [10–15] %, az EKLT/UPS esetében [5–10] %, a Venipak esetében [5–10] %. 2024-ben az Eesti Post legfontosabb versenytársainak piaci részesedése a következő volt: a TNT/Fedex esetében [20–25] %, a DHL esetében [15–20] %, a DPD esetében [15–20] %, a SmartPosti esetében [10–15] %, a Venipak esetében [5–10] %, az EKLT/UPS esetében [5–10] % (57).

(43)

A kérelmező által benyújtott információk szerint az Eesti Post piaci részesedése a volument tekintve ezen a piacon 2022-ben [10–15] %, 2023-ban [25–30] %, 2024-ben pedig [25–30] % volt (58).

(44)

Az Eesti Post legfontosabb versenytársainak piaci részesedése a volument tekintve a 2022–2024 közötti időszakban a következő volt: 2022-ben a DHL esetében [15–20] %, a TNT/Fedex esetében [20–25] %, a DPD esetében [15–20] %, a SmartPosti esetében [15–20] %, az EKLT/UPS esetében [5–10] %, a Venipak esetében [0–5] %. 2023-ban a piaci részesedések a következők voltak: a TNT/Fedex esetében [15–20] %, a DHL esetében [15–20] %, a SmartPosti esetében [15–20] %, a DPD esetében [10–15] %, az EKLT/UPS esetében [5–10] %, a Venipak esetében [5–10] %. 2024-ben az Eesti Post legfontosabb versenytársainak piaci részesedése a következő volt: a TNT/Fedex esetében [15–20] %, a DHL esetében [15–20] %, a SmartPosti esetében [10–15] %, a DPD esetében [10–15] %, a Venipak esetében [5–10] %, az EKLT/UPS esetében [5–10] % (59).

(45)

Ez az elemzés nem változik, ha a szóban forgó piac magában foglalja a nagy méretű levélpostai küldeményeket és a nagyon kis méretű csomagküldeményeket. Az Eesti Post részesedése a nemzetközi standard csomagkézbesítési szolgáltatások piacán, amennyiben ez utóbbi úgy kerül meghatározásra, hogy a nagy méretű levélpostai küldeményeket és a nagyon kis méretű csomagküldeményeket is magában foglalja, a következő: 2021-ben a volument tekintve [35–40] %, az értéket tekintve pedig [20–25] %; 2022-ben a volument tekintve [25–30] %, az értéket tekintve pedig [15–20] %; 2023-ban a volument tekintve [30–35] %, az értéket tekintve pedig [20–25] % (60). Összehasonlításképpen, az Eesti Post két legközelebbi versenytársának piaci részesedése (átlagosan) a következő volt: a DPD esetében a piaci részesedés volumene [10–15] %, piaci részesedés értéke pedig [15–20] %, a SmartPosti esetében a piaci részesedés volumene [10–15] %, a piaci részesedés értéke pedig [10–15] % volt (61). Ugyanezen a piacon más erős versenytársak magánszektorbeli szolgáltatók, például a TNT/Fedex, amelynek (átlagos) piaci részesedése ugyanebben az időszakban a volument tekintve [15–20] %, az értéket tekintve pedig [15–20] % volt, vagy például a DHL, amelynek piaci részesedése a volument tekintve [15–20] % körüli, az értéket tekintve pedig [15–20] % volt (62).

(46)

Ezek az adatok azt mutatják, hogy Észtországban a nemzetközi standard csomagkézbesítési szolgáltatások nyújtása meglehetősen versenyképes.

(47)

Az e szakaszban ismertetett tényezők fényében, e határozat alkalmazásában és a versenyjog sérelme nélkül a Bizottság megállapítja, hogy az észtországi nemzetközi (bejövő, kimenő) standard csomagkézbesítési szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos tevékenység közvetlenül ki van téve a versenynek. Következésképpen, mivel a 2014/25/EU irányelv 34. cikkében foglalt feltételek teljesülnek, megállapítható, hogy a 2014/25/EU irányelv nem alkalmazandó az észtországi nemzetközi (bejövő, kimenő) standard csomagkézbesítési szolgáltatási tevékenység folytatására irányuló szerződésekre.

(48)

Ez a szakasz az érintett piaci szereplők kérelmező által becsült piaci részesedését elemzi (63), amennyiben a nagy méretű levélpostai küldemények és a nagyon kis méretű csomagküldemények piaca a nemzetközi szabványos csomagkézbesítési szolgáltatásoktól elkülönülő piacként kerül meghatározásra.

(49)

A kérelmező azt állította, hogy az Eesti Post a nagy méretű levélpostai küldemények piaci részesedésének jelentős visszaesésével szembesült. 2021-ben például az Eesti Post kb. 4,5 millió nagy méretű levélpostai küldeményt (a volument tekintve [20–25] %, az értéket tekintve pedig [10–15] %) kezelt, míg ez a szám 2023-ban legfeljebb 1,6 millió nagy méretű levélpostai küldeményre (a volument tekintve [5–10] %-ra, az értéket tekintve pedig kevesebb mint [0–5] %-ra, azaz [1–5] millió EUR-ra), 2024-ben pedig legfeljebb 1,3 millió nagy méretű levélpostai küldeményre csökkent, ami hozzávetőleg 71 %-os visszaesést jelent (64). A kérelmező szerint az Eesti Post visszaesése főként a fogyasztói preferenciák változásának tulajdonítható. A kérelmező különösen azt veti fel, hogy a fogyasztók egyre inkább a kiscsomagokat részesítik előnyben, amelyek gyakran a nap huszonnégy órájában rendelkezésre álló, könnyebben hozzáférhető csomagautomatákon keresztül küldhetők és fogadhatók, és rugalmasabb gyűjtési alternatívákat kínálnak, mint a hagyományos kézbesítési módok (65).

(50)

Ami a nagyon kis méretű csomagküldeményeket illeti, a kérelmező által szolgáltatott információk alapján az Eesti Post szintén kis mértékű visszaeséssel szembesült: a küldemények száma a 2021. évi kb. 5,7 millióról (a volument tekintve [30–35] %-ról, az értéket tekintve pedig [10–15] %-ról) 2023-ban kb. 5,3 millióra (a volument tekintve [25–30] %-ra, az értéket tekintve pedig [5–10] %-ra) csökkent (66). Összehasonlításképpen: a nagyon kis méretű csomagküldeményekre szakosodott másik két észtországi szolgáltató (azaz a SmartPosti/Itella és a DPD) ugyanezen időszak alatti piaci részesedése átlagosan stabil maradt; a SmartPosti/Itella esetében a volument tekintve [10–15] %, az értéket tekintve pedig [5–10] %, a DPD esetében a volument tekintve [10–15] %, az értéket tekintve pedig [5–10] % volt (67).

(51)

A (49) és (50) preambulumbekezdésben feltüntetett adatok azt mutatják, hogy az Eesti Post a 2021–2023 közötti időszakban veszített a piaci részesedéséből más szolgáltatókhoz képest, amelyek továbbra is erős versenytársak. Ezenfelül, ahogyan a (38) preambulumbekezdésben szerepel, egy új szolgáltató (Unisend Eesti OÜ) belépése várhatóan további dinamizmust idéz elő ezen a piacon.

(52)

Az e szakaszban ismertetett tényezők fényében, e határozat alkalmazásában és a versenyjog sérelme nélkül a Bizottság megállapítja, hogy Észtországban a nagy méretű levélpostai küldemények és a nagyon kis méretű csomagküldemények szolgáltatásához kapcsolódó tevékenység közvetlenül ki van téve a versenynek. Következésképpen, mivel a 2014/25/EU irányelv 34. cikkében foglalt feltételek teljesülnek, megállapítható, hogy a 2014/25/EU irányelv nem alkalmazandó a fent említett tevékenység folytatásának lehetővé tételét célzó szerződésekre.

(53)

Ami a nyomtatási és csomagolási szolgáltatásokat illeti, ezeket a tömeges kézbesítéshez tartozó szolgáltatáscsomagként kínálják, amely a tömeges küldeményekkel összefüggésben alkalmazott általános gyakorlat. A csomag többek között magában foglalja a dokumentumok átvételét, a nyomtatást, a borítékolást és a fóliázást, valamint a csomagolást. A költséghatékonyság javítása érdekében a vállalatok ezeket a belső folyamatokat gyakran harmadik felekhez szervezik ki.

(54)

A kérelmező által szolgáltatott információk (68) alapján és a Bizottság korábbi határozatait (69) figyelembe véve, az érintett termékpiac a levélpostai küldemények nyomtatásával és csomagolásával kapcsolatos szolgáltatásokként határozható meg. A kérelmező álláspontja összhangban van a Bizottság gyakorlatával (70).

(55)

Korábbi bizottsági határozatok szerint a nyomtatási és csomagolási szolgáltatások piaca elvileg nemzeti piac. Először is a nyomtatási szolgáltatás országos szinten szervezett, bár előfordulhat, hogy egyes nyomtatási munkákat az ország területén kívül végeznek el. Másodszor, vannak különbségek az egyes tagállamok árképzése között. Harmadszor, e szolgáltatások többségét potenciális vagy tényleges nemzeti feladók számára végzik, azok belső folyamatainak optimalizálása és költségeinek csökkentése céljából (71). A postai szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatásoknak a kérelmező által javasolt meghatározása összhangban van a Bizottság gyakorlatával (72). Mivel nincs ok annak feltételezésére, hogy a piac földrajzi kiterjedése eltérő, e határozat alkalmazásában a nyomtatási és csomagolási szolgáltatások földrajzi piaca nemzeti piac.

(56)

Az Eesti Post, amely a nyomdai és csomagolási szolgáltatások észtországi piacán a közbeszerzési szabályok hatálya alá tartozó egyetlen szolgáltató, 2022-ben [25–30] %-os, 2023-ban [30–35] %-os, 2024-ben pedig [30–35] %-os piaci részesedéssel rendelkezett, érték és volumen tekintetében egyaránt (73). A kérelmező által a hosszú távú stratégiai tervének részeként benyújtott információk alapján az Eesti Post 2026 augusztusáig e nyomtatási és csomagolási szolgáltatás fokozatos kivezetését tervezi. E tervezett lezárás miatt az Eesti Post nem tervez jelentős beruházásokat ezen a piacon (74).

(57)

Az Eesti Post fő versenytársainak piaci részesedése a következő: A Unified Post AS 2022-ben [55–60] %-os, 2023-ban [50–55] %-os, 2024-ben pedig [50–55] %-os piaci részesedéssel rendelkezett az érték és a volumen tekintetében egyaránt (75); A Joon OÜ 2022-ben [10–15] %-os, 2023-ban [5–10] %-os, 2024-ben pedig [10–15] %-os piaci részesedéssel rendelkezett az érték és a volumen tekintetében egyaránt (76). Megjegyzendő továbbá, hogy ezekre a versenytársakra – az Eesti Posttal ellentétben – nem vonatkoznak a közbeszerzési szabályok, ami további versenyelőnyt biztosítana számukra az Eesti Posttal szemben.

(58)

A kérelmező által benyújtott információk alapján a nyomtatási és csomagolási szolgáltatások érintett piacán folytatott tevékenységre nem vonatkoznak a piacra lépést korlátozó szabályozási követelmények (77). Emellett 2022-ben 381 vállalat működött a „nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenységként” besorolt üzleti szegmensben. A kérelmező szerint annak ellenére, hogy ez a szegmens tágabb, mint a nyomtatási és csomagolási szolgáltatások piaca, a számos aktív vállalkozás e tágabb üzleti szegmensen belüli jelenléte azt szemlélteti, hogy az ágazat meglehetősen versenyképes és általánosan hozzáférhető (78). Ahogyan a kérelemben is szerepel, a belépési költségek 150–180 ezer EUR-ra becsülhetők, ami a kérelmező szerint elegendő ahhoz, hogy legalább 10 %-os piaci részesedést generáljon (79).

(59)

A fent ismertetett tényezők fényében, e határozat alkalmazásában és a versenyjog sérelme nélkül a Bizottság megállapítja, hogy Észtországban a nyomtatási és csomagolási szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos tevékenység közvetlenül ki van téve a versenynek. Következésképpen, mivel a 2014/25/EU irányelv 34. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesülnek, megállapítható, hogy a 2014/25/EU irányelv nem alkalmazandó a nyomtatási és csomagolási szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos tevékenység folytatásának lehetővé tételét célzó szerződésekre,