(1)

Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 6. cikke előírja, hogy a rendelkezésre álló tudományos, műszaki és gazdasági szakvélemények figyelembevételével – ideértve adott esetben a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (a továbbiakban: a HTMGB) által készített jelentéseket, valamint a tanácsadó testületektől kapott szakvéleményeket – állományvédelmi intézkedéseket kell elfogadni.

(2)

A Tanácsnak a halászati lehetőségek meghatározására és elosztására irányuló intézkedéseket – többek között adott esetben bizonyos, e halászati lehetőségekkel funkcionálisan összefüggő feltételeket – kell elfogadnia. Az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a halászati lehetőségeket a közös halászati politikának (a továbbiakban: a KHP) az említett rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott célkitűzéseivel összhangban kell meghatározni. Az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a halászati lehetőségeket úgy kell elosztani a tagállamok között, hogy az egyes tagállamok által folytatott halászati tevékenységek viszonylagos stabilitása valamennyi halállomány, illetve halászat tekintetében biztosított legyen.

(3)

Ezért az 1380/2013/EU rendelettel összhangban a teljes kifogható mennyiségeket (a továbbiakban: a TAC-ok) a rendelkezésre álló tudományos szakvélemények alapján, a biológiai és társadalmi-gazdasági szempontok figyelembevételével kell meghatározni, biztosítva ugyanakkor az egyes halászati ágazatok közötti méltányos bánásmódot és figyelembe véve az érdekeltekkel folytatott konzultációk során megfogalmazott véleményeket is.

(4)

Az (EU) 2019/1022 európai parlamenti és a tanácsi rendelet (2) többéves tervet hozott létre a tengerfenéken élő állományok Földközi-tenger nyugati térségében folytatott halászatára vonatkozóan. Az említett terv célja a maximális fenntartható hozam (a továbbiakban: az MFH) elérése és fenntartása a célállományok tekintetében, valamint annak biztosítása, hogy a tengerek élő biológiai erőforrásainak kiaknázása helyreállítsa és olyan szinten tartsa a halászott fajok állományait, amely meghaladja az MFH-t előállítani képes szintet.

(5)

Az (EU) 2019/1022 rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban az említett rendelet 1. cikkében felsorolt állományokra vonatkozó halászati lehetőségeket úgy kell meghatározni, hogy a halászati mortalitás mértéke fokozatosan, egyre növekvő jelleggel, lehetőség szerint 2020-ig, de legkésőbb 2025. január 1-jéig MFH-t eredményezzen. A halászati lehetőségeket a vonóhálós halászhajók és a horogsoros hajók tekintetében az (EU) 2019/1022 rendelet 7. cikkében megállapított halászati erőkifejtési rendszerrel összhangban meghatározott legnagyobb megengedett halászati erőkifejtésben, a mély vizekben élő vörös garnéla (Aristeus antennatus) és óriásgarnéla (Aristaeomorpha foliacea) tekintetében pedig a tudományos szakvéleménnyel és az említett rendelet 7. cikke (3) bekezdése b) pontjával összhangban megállapított maximális fogási korlátban kell kifejezni.

(6)

A HTMGB szakvéleménye szerint a Földközi-tenger nyugati térségében élő valamennyi halállományra vonatkozó MFH-célértékek 2025-ben történő eléréséhez további intézkedésekre van szükség, és a vonóhálós halászhajók tekintetében jelentősen csökkenteni kell a halászati mortalitást. Az említett szakvélemény alapján a Földközi-tenger nyugati térségében halászó vonóhálós hajók 2024-re vonatkozó legnagyobb megengedett halászati erőkifejtését a 2015 és 2017 közötti kiindulási értékhez képest 9,5 %-kal kell csökkenteni, amely mennyiséget az (EU) 2023/195 tanácsi rendeletben (3) 2023-ra meghatározott legnagyobb megengedett halászati erőkifejtésből kell levonni.

(7)

A HTMGB 2023. évi szakvéleménye szerint a horogsoros hajók hatással vannak az ívó egyedek számára, tekintettel arra, hogy a horogsoros hajók a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (a továbbiakban: a GFCM) 1, 2, 5, 6 és 7 földrajzi alterületen a kirakodott szürke tőkehal mennyiségéhez 7 %-kal, a GFCM 10 földrajzi alterületen a kirakodott teljes mennyiséghez 13 %-kal, a GFCM 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületen pedig a 6 %-kal járulnak hozzá. A HTMGB 2023. évi szakvéleménye szerint továbbá a szürke tőkehal szaporodóképes állományának biomasszája a GFCM 1, 5, 6 és 7 földrajzi alterületen, valamint a GFCM 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületen még mindig az (EU) 2019/1022 rendelet 2. cikkének 10. pontja értelmében vett állományvédelmi referenciapont-határérték (a továbbiakban: a BLIM) alatt van, és a fogásokat a GFCM 1, 5, 6 és 7 földrajzi alterületen legalább 89 %-kal, a GFCM 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületen pedig 40 %-kal kell csökkenteni az FMFH 2024-ben való elérése érdekében. Ezért helyénvaló, hogy 2024 tekintetében a horogsoros hajókra vonatkozó legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés – az (EU) 2019/1022 rendelet 7. cikkének (5) bekezdése alapján – az (EU) 2023/195 rendeletben 2023-ra előírt szinten maradjon.

(8)

A HTMGB 2023. évi szakvéleménye szerint a vörös garnéla halászati mortalitása a GFCM 1, 2, 5, 6 és 7 földrajzi alterületen továbbra is jelentősen eltér a fenntartható szintektől, ezért további állománygazdálkodási intézkedésekre van szükség. Különösen, a HTMGB szakvéleménye szerint az FMFH 2024-ig való elérése érdekében átlagosan 58 %-kal csökkenteni kell a fogásokat, és konkrétan 56 %-kal a GFCM 1 és 2 alterületen, 59 %-kal a GFCM 5 alterületen és 61 %-kal a GFCM 6 és 7 alterületen. Az (EU) 2019/1022 rendelet 7. cikke (3) bekezdésének b) pontjával összhangban ezért helyénvaló a halászati erőkifejtési rendszer maximális fogási korlátokkal történő kiegészítése. A vörös garnéla halászata tekintetében a GFCM 1, 2, 5, 6 és 7 földrajzi alterületen alkalmazandó maximális fogási korlátokat 5 %-kal kell csökkenteni az (EU) 2023/195 rendeletben 2023-ra meghatározott halászati lehetőségekhez képest.

(9)

A HTMGB 2023. évi szakvéleménye szerint a vörös garnéla tekintetében további állománygazdálkodási intézkedésekre van szükség a GFCM 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületen, és javasolta a fogások teljes mennyiségének 39 %-kal történő csökkentését. Helyénvaló ezért a halászati erőkifejtési rendszer maximális fogási korlátokkal történő kiegészítése. A vörös garnéla tekintetében a GFCM 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületen alkalmazandó maximális fogási korlátot 3 %-kal kell csökkenteni az (EU) 2023/195 rendeletben 2023-ra meghatározott halászati lehetőségekhez képest.

(10)

A HTMGB 2023. évi szakvéleménye szerint az óriásgarnéla tekintetében további állománygazdálkodási intézkedésekre van szükség a GFCM 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületen, és javasolta a fogások teljes mennyiségének 31 %-kal történő csökkentését. Helyénvaló ezért a halászati erőkifejtési rendszer maximális fogási korlátokkal történő kiegészítése. Az óriásgarnéla tekintetében a GFCM 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületen alkalmazandó maximális fogási korlátokat 3 %-kal csökkenteni kell az (EU) 2023/195 rendeletben 2023-ra meghatározott halászati lehetőségekhez képest.

(11)

A 2019-ben tartott 43. éves ülésén a GFCM elfogadta az Adriai-tengeren (17 és 18 földrajzi alterület) a tengerfenéken élő állományok fenntartható halászatára vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/43/2019/5. sz. ajánlást, amely a 2020–2026-os időszakra halászati erőkifejtési rendszert és flottakapacitási korlátot vezetett be egyes tengerfenéken élő állományok tekintetében. Az említett, 2024-re vonatkozó intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.

(12)

A 2023-ban tartott 46. éves ülésén a GFCM elfogadta a legfontosabb tengerfenéken élő állományok Adriai-tengeren (GFCM 17 és 18 földrajzi alterület) 2024-ben történő halászata tekintetében halászati erőkifejtési rendszer végrehajtásáról szóló GFCM/46/2023/6. sz. ajánlást, amelynek az alapja a GFCM/43/2019/5. sz. ajánlás. A GFCM/46/2023/6. sz. ajánlás a feszítőlapos vonóhálós hajókra vonatkozó halászati erőkifejtési rendszer 4 %-os csökkentését, a merevítőrudas vonóhálót használó halászhajók tekintetében pedig az erőkifejtések 2023. évi szintjének változatlanul hagyását javasolja. Az említett intézkedések uniós jogban való végrehajtása érdekében ezért 4 %-ot le kell vonni az (EU) 2023/195 rendeletben a feszítőlapos vonóhálós hajók tekintetében 2023-ra meghatározott legnagyobb megengedett halászati erőkifejtésből, a merevítőrudas vonóhálót használó halászhajók tekintetében pedig változatlanul kell hagyni a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés 2023. évi szintjét.

(13)

A 2021-ben tartott 44. éves ülésén a GFCM elfogadta az Adriai-tengeren (17 és 18 földrajzi alterület) a kis méretű nyílt vízi fajok állományainak fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/44/2021/20. sz. ajánlást, amely a 2022–2029-es időszakra a kis méretű nyílt vízi fajok állományaira halászó erszényes kerítőhálós hajók és a nyílt vízi vonóhálós hajók tekintetében maximális fogásmennyiséget és egy kapcsolódó flottakapacitási korlátot vezetett be, eltérést biztosítva a kevesebb mint 10 olyan erszényes kerítőhálós hajóból vagy nyílt vízi vonóhálós hajóból álló nemzeti flottákra, amelyek aktívan halásznak a kis méretű nyílt vízi fajok állományaira. Az említett, 2024-re vonatkozó intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.

(14)

A 2023-ban tartott 46. éves ülésén a GFCM elfogadta az átmeneti halászati rendszer meghosszabbításáról és a kis méretű nyílt vízi fajok állományaira az Adriai-tengeren (GFCM 17 és 18 földrajzi alterület) 2024-ben vonatkozó fogási korlátok megállapításáról szóló GFCM/46/2023/5. sz. ajánlást, amelynek az alapja a GFCM/44/2021/20. sz. ajánlás. A GFCM/46/2023/5. sz. ajánlás a kis méretű nyílt vízi fajok fogásainak csökkentését irányozza elő, a szardella esetében 5 %-os, a szardínia esetében pedig 9 %-os csökkentést a 2023. évi szintekhez képest. Az említett intézkedések uniós jogban való végrehajtása érdekében tehát a szardella esetében 5 %-ot, a szardínia esetében pedig 9 %-ot le kell vonni az (EU) 2023/195 rendeletben 2023-ra megállapított maximális fogási mennyiségből.

(15)

Figyelembe véve a szlovén flotta sajátosságait, valamint e flottának a kis méretű nyílt vízi fajok állományaira és a tengerfenéken élő állományokra gyakorolt elhanyagolható hatását, továbbá a GFCM/44/2021/20. sz. ajánlás 33. pontjával és a GFCM/43/2019/5. sz. ajánlás 13. pontjával összhangban helyénvaló fenntartani a jelenlegi halászati gyakorlatot és a szlovén flotta számára hozzáférést biztosítani a kis méretű nyílt vízi fajok egy minimális mennyiségéhez, és biztosítani számára egy minimális halászatierőkifejtés-mennyiséget a tengerfenéken élő állományokra vonatkozóan.

(16)

A 2023-ban tartott 46. éves ülésén a GFCM elfogadta az európai angolnára vonatkozó hosszú távú állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/46/2023/16. sz. ajánlást. Az említett ajánlás 2024-re vonatkozóan fenntartja a hatályos átmeneti intézkedéseket, a hat hónapos tilalmi időszakot és a rekreációs célú halászat tilalmát. Az említett ajánlás előírja továbbá, hogy a szerződő feleknek további intézkedéseket kell végrehajtaniuk annak érdekében, hogy 2024-ben a 2019–2021-es referencia-időszakhoz képest legalább 30 %-kal csökkenjen az üvegangolna halászati mortalitása. Ezeket az intézkedéseket az említett ajánlásnak megfelelően a Földközi-tengerhez tartozó tengervizek egészére, az édesvizekre és a brakkvizekre – így például a torkolatokra, a parti lagúnákra és az átmeneti vizekre – is alkalmazni kell. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.

(17)

A 2023-ban tartott 46. éves ülésén a GFCM elfogadta a Földközi-tengeren (GFCM 1–27 földrajzi alterület) a nemes korall (Corallium rubrum) fenntartható kiaknázására vonatkozó állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/46/2023/13. sz. ajánlást, amely egy évvel meghosszabbította a GFCM/43/2019/4. sz. ajánlás azon rendelkezéseit, amelyek befagyasztották a halászati engedélyek maximális számában kifejezett halászati erőkifejtést, és begyűjtési korlátot írtak elő a nemes korall tekintetében. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.

(18)

A 2023-ban tartott 46. éves ülésén a GFCM elfogadta a Földközi-tengeren (GFCM 1–27 földrajzi alterület) a nagy aranymakrahal (Coryphaena hippurus) fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/46/2023/14. sz. ajánlást. Az említett ajánlás – az elővigyázatossági megközelítéssel összhangban, valamint a 2024 és 2026 közötti átmeneti időszakra vonatkozóan – flottakapacitási korlátot, a halcsoportosulást előidéző eszközök (a továbbiakban: a FAD-ok) hajónkénti kapacitása tekintetében befagyasztást, valamint fogási korlátot és időbeli tilalmat vezetett be. A rekreációs célú halászatot illetően a GFCM/46/2023/14. sz. ajánlás továbbá napi fogási korlátozás, valamint a kereskedelmi halászat tekintetében tilalmi időszak betartását írja elő. Az említett intézkedéseket a 2024 és 2026 közötti átmeneti időszakra vonatkozóan végre kell hajtani az uniós jogban. Ezen intézkedések nem érintik azon állománygazdálkodási intézkedéseket, amelyeket a GFCM tudományos tanácsadó bizottsága a 2027–2031-es időszakra vonatkozó hosszú távú állománygazdálkodási tervet illetően javasolni fog.

(19)

A 2022-ben tartott 45. éves ülésén a GFCM elfogadta a Tuniszi-csatornában (GFCM 12–16 földrajzi alterület) a tengerfenéken élő állományok fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről, valamint a GFCM/44/2021/12. és a GFCM/42/2018/5. sz. ajánlás hatályon kívül helyezéséről szóló GFCM/45/2022/4. sz. ajánlást. A GFCM/45/2022/4. sz. ajánlás a szürke tőkehalra (Merluccius merluccius) vonatkozóan erőkifejtési rendszert, a piros ostorgarnélára (Parapenaeus longirostris) vonatkozóan pedig fogási korlátokat vezetett be, valamint előírta a halászati kapacitások befagyasztását. 2024 tekintetében az említett ajánlás a piros ostorgarnélára vonatkozó fogási korlátok 3 %-os csökkentését irányozza elő. Az említett intézkedések uniós jogban való végrehajtása érdekében tehát 3 %-ot le kell vonni az (EU) 2023/195 rendeletben a piros ostorgarnélára vonatkozóan 2023-ra megállapított maximális fogási korlátokból.

(20)

A 2022-ben tartott 45. éves ülésén a GFCM elfogadta a Tuniszi-csatornában (GFCM 12–16 földrajzi alterület) az óriásgarnéla és a vörös garnéla állományainak fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről, valamint a GFCM/44/2021/7. és a GFCM/43/2019/6. sz. ajánlás hatályon kívül helyezéséről szóló GFCM/45/2022/5. sz. ajánlást. A GFCM/45/2022/5. sz. ajánlás fogási korlátot vezetett be, és előirányozta a halászati kapacitás befagyasztását. 2024 tekintetében az említett ajánlás az óriásgarnélára és a vörös garnélára vonatkozó fogási korlátok 3 %-os csökkentéséről rendelkezik. Az említett intézkedések uniós jogban való végrehajtása érdekében ezért 3 %-ot le kell vonni az (EU) 2023/195 rendeletben az óriásgarnélára és a vörös garnélára vonatkozóan 2023-ra megállapított maximális fogási korlátokból.

(21)

A 2022-ben tartott 45. éves ülésén a GFCM elfogadta a Jón-tengeren (19–21 földrajzi alterület) az óriásgarnéla és a vörös garnéla állományainak fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről, valamint a GFCM/44/2021/8. és a GFCM/42/2018/4. sz. ajánlás hatályon kívül helyezéséről szóló GFCM/45/2022/6. sz. ajánlást. A GFCM/45/2022/6. sz. ajánlás fogási korlátot vezetett be, és előirányozta a halászati kapacitás befagyasztását. 2024 tekintetében az említett ajánlás az óriásgarnélára és a vörös garnélára vonatkozó fogási korlátok 3 %-os csökkentéséről rendelkezik. Az említett intézkedések uniós jogban való végrehajtása érdekében ezért 3 %-ot le kell vonni az (EU) 2023/195 rendeletben az óriásgarnélára és a vörös garnélára vonatkozóan 2023-ra megállapított maximális fogási korlátokból.

(22)

A 2022-ben tartott 45. éves ülésén a GFCM elfogadta a Levantei-tengeren (24–27 földrajzi alterület) az óriásgarnéla és a vörös garnéla állományainak fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről, valamint a GFCM/44/2021/8. és a GFCM/42/2018/4. sz. ajánlás hatályon kívül helyezéséről szóló GFCM/45/2022/7. sz. ajánlást. A GFCM/45/2022/7. sz. ajánlás fogási korlátot vezetett be, és előirányozta a halászati kapacitás befagyasztását. 2024 tekintetében az említett ajánlás az óriásgarnélára és a vörös garnélára vonatkozó fogási korlátok 3 %-os csökkentéséről rendelkezik. Az említett intézkedések uniós jogban való végrehajtása érdekében ezért 3 %-ot le kell vonni az (EU) 2023/195 rendeletben az óriásgarnélára és a vörös garnélára vonatkozóan 2023-ra megállapított maximális fogási korlátokból.

(23)

A 2022-ben tartott 45. éves ülésén a GFCM elfogadta az Alborán-tengeren (1–3 földrajzi alterület) a nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo) fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről, valamint a GFCM/44/2021/4., a GFCM/43/2019/2. és a GFCM/41/2017/2. sz. ajánlás hatályon kívül helyezéséről szóló GFCM/45/2022/3. sz. ajánlást. A GFCM/45/2022/3. sz. ajánlás 2023-ra, 2024-re és 2025-re vonatkozóan maximális fogásmennyiségeket vezetett be, megállapította az engedéllyel rendelkező horogsoros és kézi horogsoros hajók maximális számát, valamint új intézkedéseket írt elő a rekreációs célú halászatra vonatkozóan. Az említett intézkedések uniós jogban való végrehajtása érdekében ezért 7 %-ot le kell vonni az (EU) 2023/195 rendeletben a nagyszemű vörösdurbincsra vonatkozóan 2023-ra megállapított maximális fogási korlátokból.

(24)

A 2019-ben tartott 43. éves ülésén a GFCM elfogadta a nagy rombuszhal (Scophthalmus maximus) fekete-tengeri (GFCM 29 földrajzi alterület) halászatára vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről szóló, a GFCM/41/2017/4. sz. ajánlást módosító GFCM/43/2019/3. sz. ajánlást. A GFCM/43/2019/3. sz. ajánlás a 2020–2024-es időszakra aktualizált regionális TAC-okat, egy kvótaelosztási rendszert és további állományvédelmi intézkedéseket – mindenekelőtt két hónapos tilalmi időszakot és évi 180 halászati napban megállapított korlátozást – vezetett be a nagy rombuszhal vonatkozásában. A GFCM/43/2019/3. sz. ajánlással összhangban ezek a további állományvédelmi intézkedések funkcionálisan kapcsolódnak a halászati lehetőségekhez, mivel azok nélkül a nagy rombuszhalra vonatkozó TAC-ot csökkenteni kellene az állomány helyreállásának biztosítása érdekében. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.

(25)

A 2023-ban tartott 46. éves ülésén a GFCM elfogadta a nagy rombuszhal fekete-tengeri (GFCM 29 földrajzi alterület) halászatára vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről szóló, a GFCM/43/2019/3. sz. ajánlást módosító GFCM/45/2023/7. sz. ajánlást. Az említett ajánlás 2024. december 31-ig fenntartotta a meglévő TAC-ot. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.

(26)

A 2023-ban tartott 46. éves ülésén a GFCM jóváhagyta a nagy rombuszhalra vonatkozó, fel nem használt 2022. évi uniós kvóta átvitelét, tekintettel a Fekete-tengeren a regionális kontextus miatt kialakult rendkívüli helyzetre. Az említett intézkedést végre kell hajtani az uniós jogban. A kvóták említett részleges kihasználása eredményeként keletkező halászati lehetőségeket minden egyes tagállamnak a részleges kihasználáshoz való saját hozzájárulását alapul véve kell elosztani, a TAC-ok éves elosztására vonatkozó, az (EU) 2023/195 rendeletben megállapított elosztási kulcs módosítása nélkül.

(27)

A GFCM fekete-tengeri munkacsoportjának tudományos szakvéleménye alapján a fekete-tengeri sprattállományok (Sprattus sprattus) fenntarthatósága érdekében indokolt fenntartani a sprattállomány halászati mortalitásának jelenlegi mértékét. Ezért az említett állományokra vonatkozóan továbbra is indokolt autonóm kvótát megállapítani.

(28)

Az uniós halászhajók rendelkezésére álló, e rendeletben meghatározott halászati lehetőségek igénybevétele az 1224/2009/EK tanácsi rendelet (4) és különösen annak a fogások és a halászati erőkifejtés nyilvántartásáról, valamint a halászati lehetőségek kimerülésére vonatkozó adatok bejelentéséről szóló 33. és 34. cikke hatálya alá tartozik. Ezért meg kell határozni azokat a kódokat, amelyeket a tagállamoknak az e rendelet hatálya alá tartozó állományok kirakodásai tekintetében a Bizottság felé teljesítendő adatszolgáltatás során használniuk kell.

(29)

A szelektív halászeszközök alkalmazásának előmozdítása, valamint a növendék és ívó halak védelmét szolgáló, hatékony halászati tilalom hatálya alá tartozó területek kialakítása érdekében az (EU) 2022/110 tanácsi rendelet (5) kompenzációs mechanizmust hozott létre a vonóhálós hajókra vonatkozó erőkifejtési rendszerrel kapcsolatban. Mivel a HTMGB 2024 tekintetében továbbra is azt javasolja, hogy a növendék és ívó halak védelme érdekében tovább kell fokozni a halászeszközök szelektivitását és a lezárt területek hatékonyságát, helyénvaló a halászati napok 4,5 %-át kiosztani. Ha egy hajó két feltételnek felel meg, az adott tagállam 5 %-ra növelheti a további halászati napok kiosztását. Ha egy hajó legalább három feltételnek felel meg, az adott tagállam 6 %-ra növelheti a további halászati napok kiosztását.

(30)

A 847/96/EK tanácsi rendelet (6) kiegészítő feltételeket ír elő a TAC-ok éves kezelésére vonatkozóan, beleértve az elővigyázatossági szempontból és az analitikai célokra kifogható TAC-ok tekintetében az annak 3. és a 4. cikke szerinti rugalmassági rendelkezéseket is. Az említett rendelet 2. cikke értelmében a TAC-ok meghatározásakor a Tanácsnak – különösen az állományok biológiai állapota alapján – döntenie kell arról, hogy mely állományok nem tartoznak majd az említett rendelet 3. és a 4. cikkének hatálya alá. Ezért a túlzott rugalmasság elkerülése érdekében, amely gyengítené az élő tengeri biológiai erőforrások észszerű és felelősségteljes kiaknázásának elvét, akadályozná a KHP célkitűzéseinek elérését, valamint az állományok biológiai állapotának a romlását idézné elő, egyértelművé kell tenni, hogy a 847/96/EK rendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdése és 4. cikke csak abban az esetben alkalmazandó az analitikai célokra kifogható TAC-okra, ha nem alkalmazzák az egymást követő évek közötti rugalmasságnak az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (9) bekezdésében előírt elvét.

(31)

A halászati tevékenységek megszakításának elkerülése és az uniós halászok megélhetésének biztosítása érdekében ezt a rendeletet 2024. január 1-jétől kell alkalmazni. A sürgősségre való tekintettel e rendeletnek a kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,