(1)

Annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok megfeleljenek az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) szerinti, a költségvetési politika területén fennálló kötelezettségeknek, különös tekintettel a túlzott költségvetési hiány elkerülésére, a 2011/85/EU tanácsi irányelv (3) részletes szabályokat állapít meg a tagállamok költségvetési keretrendszerének jellemzőire vonatkozóan.

(2)

A gazdasági és monetáris unióval kapcsolatban a 2011/85/EU irányelv hatálybalépése óta szerzett tapasztalatokra építve, módosítani kell az irányelvnek a tagállamok költségvetési keretrendszereit meghatározó szabályokra és eljárásokra vonatkozó követelményeit.

(3)

Az Európai Számvevőszéknek „A nemzeti költségvetési keretekkel kapcsolatos uniós előírásokat tovább kell erősíteni és javítani kell alkalmazásuk nyomon követését” című, 22/2019. számú különjelentésében megvizsgálta a nemzeti költségvetési keretrendszerekre vonatkozó uniós követelményeket, és azt ajánlotta a Bizottságnak, hogy – a nemzetközi standardok és a bevált gyakorlatok figyelembevételével – vizsgálja felül az említett követelményeket. Az Európai Számvevőszék konkrét intézkedéseket javasolt a nemzeti költségvetési keretrendszerek hatókörének és hatékonyságának javítása érdekében, különös tekintettel a középtávú költségvetési keretrendszerekre és a független költségvetési intézményekre.

(4)

A Bizottság „A gazdasági kormányzás felülvizsgálata – Jelentés az 1173/2011/EU, 1174/2011/EU, 1175/2011/EU, 1176/2011/EU, 1177/2011/EU, 472/2013/EU és 473/2013/EU rendeletek alkalmazásáról és a 2011/85/EU tanácsi irányelv megfelelőségéről” című, 2020. február 5-i közleményében rámutatott a jelentős, de egyenetlen előrelépésre a nemzeti költségvetési keretrendszerek fejlesztése terén, megállapítva, hogy az uniós jog csak minimumkövetelményeket határoz meg, és hogy a nemzeti rendelkezések végrehajtása és az azoknak való megfelelés nagyon eltérő volt. Az említett közlemény mérlegelte azt is, hogy – a szabályozási környezet és a strukturális reformok kulcsfontosságú szerepét kiegészítve – a költségvetési keretrendszer milyen mértékben támogatná a klímasemleges, erőforrás-hatékony és digitális európai gazdaságra való átállással kapcsolatos gazdasági, környezeti és szociálpolitikai igényeket.

(5)

A Bizottság „Az európai zöld megállapodás” című, 2019. december 11-i közleményében felhívott a környezetbarát költségvetés-tervezési eszközök nagyobb mértékű használatára annak érdekében, hogy a közberuházásokat, a fogyasztást és az adózást a zöld prioritások felé tereljék, elmozdulva a káros hatással járó támogatások gyakorlatától. Az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 2050-re teljesítendő uniós szintű klímasemlegességi célkitűzést határoz meg, és előírja az uniós intézmények és a tagállamok számára, hogy tegyenek előrelépést az alkalmazkodóképesség növelése terén. A Bizottság vállalta, hogy a tagállamokkal együttműködik, hogy átvilágítsa a zöld költségvetési gyakorlatokat, és azok teljesítményét referenciamutatókhoz viszonyítsa. A Bizottság „Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens Unió létrehozása – Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia” című, 2021. február 24-i közleményében rámutatott az éghajlatváltozás makroszintű költségvetési jelentőségére, és kiemelte, hogy növelni kell az Uniónak az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatos rezilienciáját. Az európai szemeszter további keretet biztosít az ilyen erőfeszítések támogatásához, és az (EU) 2021/240 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) létrehozott Technikai Támogatási Eszköz gyakorlati segítséget nyújt azok végrehajtásához.

(6)

A Bizottság az uniós gazdasági kormányzási keret reformjára vonatkozó elképzelésekről szóló, 2022. november 9-i közleményében kiemelte, hogy meg kell erősíteni az államadósság fenntarthatóságát, és csökkenteni kell a magas államadósság-rátákat, ugyanakkor minden tagállamban elő kell mozdítani a fenntartható és inkluzív növekedést. Az elképzelések a következő fő célkitűzésekre irányulnak: a nemzeti felelősségvállalás javítása, a keret egyszerűsítése és a középtávú célok előtérbe helyezése, kombinálva mindezt erőteljesebb és következetesebb végrehajtással.

(7)

Az EUMSZ rendelkezéseinek való megfelelés fokozása és különösen az EUMSZ 126. cikke értelmében vett túlzott költségvetési hiányok megelőzése érdekében a tagállamok jogának – az uniós gazdasági kormányzási keret reformjára vonatkozó elképzelésekről szóló, 2022. november 9-i bizottsági közleménnyel összhangban – a 2011/85/EU irányelvben jelenleg előírtakon túl, konkrét rendelkezéseket kell tartalmaznia a nemzeti felelősségvállalás erősítése céljából. Az említett irányelv végrehajtásával kapcsolatos tényekre építve, – a korábbi végrehajtás során feltárt hiányosságok kezelése érdekében – az irányelv módosításainak az átláthatóságra, a statisztikákra, az előrejelzésekre és a középtávú költségvetés-tervezésre kell vonatkozniuk.

(8)

Ezen módosító irányelv az (EU) 2024/1263 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) és az (EU) 2024/1264 tanácsi rendelettel (7) együtt egy csomag részét képezi. E három jogalkotási aktus együtt (a továbbiakban együttesen: a gazdasági kormányzási keret reformja) megreformálja az Unió gazdasági kormányzási keretét, beépítve az uniós jogba a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló, 2012. március 2-i szerződés (a továbbiakban: az SKKSZ) (8) III. címének (költségvetési paktum) a tartalmát, az említett szerződés 16. cikkével összhangban. A gazdaságirányítási keret reformja – az SKKSZ-nek a tagállamok általi végrehajtása során szerzett tapasztalatokra építve – fenntartja a költségvetési paktum középtávú orientációját mint a költségvetési fegyelem és a növekedés előmozdításának eszközét. A gazdasági kormányzási keret reformja tartalmaz egy megerősített országspecifikus dimenziót, amelynek célja a nemzeti felelősségvállalás fokozása, többek között a független költségvetési intézmények tanácsadó szerepének fenntartása révén, ami alapvetően a költségvetési paktumnak a nemzeti költségvetési korrekciós mechanizmusokra vonatkozó közös elveire épül, amelyeket a Bizottság a 2012. június 20-i közleményében, az SKKSZ 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban javasolt. A diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül számított kiadásoknak a költségvetési paktumban előírt átfogó megfelelőségi értékelés céljából történő elemzését az (EU) 2024/1263 rendelet határozza meg. A költségvetési paktumban foglaltakhoz hasonlóan, a középtávú tervtől való ideiglenes eltérések csak kivételes körülmények között, az (EU) 2024/1263 rendeletnek megfelelően megengedettek A költségvetési paktumhoz hasonlóan a középtávú tervtől való jelentős eltérések esetén meghatározott időn keresztül intézkedéseket kell végrehajtani az eltérések korrekciója érdekében. A gazdasági kormányzási keret reformja megerősíti a költségvetési felügyeleti és végrehajtási eljárásokat a rendezett és fenntartható államháztartás, valamint a fenntartható és inkluzív növekedés előmozdítására vonatkozó kötelezettségvállalás teljesítése érdekében. A gazdasági kormányzási keret reformja tehát fenntartja a költségvetési paktumban meghatározott, a költségvetési fegyelemre és az adósság fenntarthatóságára irányuló alapvető célkitűzéseket.

(9)

A tagállamok közötti összehasonlítást lehetővé tevő, kiváló minőségű statisztikai adatok előállításának előfeltétele a teljes körű és megbízható állami számvitel alkalmazása az államháztartás valamennyi alszektorában. A nemzeti és regionális számlák európai rendszerén (a továbbiakban: ESA) alapuló statisztikák hozzáférhetősége és megfelelő minősége létfontosságú az Unió költségvetési felügyeleti keretének megfelelő működéséhez. Az ESA 2010 eredményszemléletű információkra támaszkodik. Ezért kívánatos javítani az eredményszemléletű statisztikák előállításához szükséges eredményszemléletű adatok és információk gyűjtését oly módon, hogy az az államháztartás valamennyi alszektorában átfogó és következetes legyen.

(10)

A magas frekvenciájú adatok rendelkezésre állása olyan mintákat tárhat fel, amelyek szorosabb felügyeletet tesznek szükségessé, és javíthatják a költségvetési előrejelzések minőségét. A tagállamoknak és a Bizottságnak (Eurostat) az Európai Unióról szóló szerződéshez (EUSZ) és az EUMSZ-hez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló (12.) jegyzőkönyv 2. cikkében foglalt fogalommeghatározások alkalmazásával negyedéves hiány- és adósságadatokat kell közzétenniük. A nemzeti felelősségvállalás erősítése érdekében a nemzeti költségvetési fogalommeghatározásokhoz igazított költségvetési adatok nagyobb gyakoriságú közzétételét a nemzeti átláthatósági követelmények és a felhasználói igények alapján kell meghatározni.

(11)

Az éves és többéves költségvetési jogszabályokhoz kapcsolódó elfogult és nem realisztikus makrogazdasági és költségvetési előrejelzések jelentősen akadályozhatják a költségvetési tervezés hatékonyságát, és következésképpen alááshatják a költségvetési fegyelem iránti elkötelezettséget. Az alapforgatókönyvi feltételezések minőségének javítása érdekében a tagállamoknak össze kell hasonlítaniuk makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseiket a Bizottság – és adott esetben más független szervek – legfrissebb előrejelzéseivel.

(12)

Az államháztartásra vonatkozó éves és többéves költségvetési tervezéshez szükséges makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseket – azok minőségének javítása érdekében – független szerv vagy az előrejelzést készítő szervtől eltérő, a tagállamok költségvetési hatóságai tekintetében működési autonómiával rendelkező egyéb szervek által végzett rendszeres, objektív és átfogó utólagos értékeléseknek kell alávetni. Az említett értékeléseknek ki kell terjedniük a gazdasági feltételezések vizsgálatára, a más intézmények által készített előrejelzésekkel való összehasonlításra, valamint a múltbeli előrejelzések megbízhatóságának értékelésére.

(13)

A tagállamok államháztartását ellenőrző független szervek a költségvetési keretrendszerek hatékony építőkockáját jelentik. A 473/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) előírja azon tagállamok számára, amelyek pénzneme az euro, hogy rendelkezzenek makrogazdasági előrejelzések jóváhagyásával vagy elkészítésével megbízott független költségvetési intézményekkel, valamint konkrét biztosítékokat állapít meg azok függetlenségére és technikai kapacitására vonatkozóan. Az említett rendelet szerinti követelmények sérelme nélkül, a független költségvetési intézményeknek a makrogazdasági előrejelzések készítésére, értékelésére vagy jóváhagyására irányuló, ezen irányelvnek megfelelő feladata kapcsán figyelembe kell venniük a tagállamokban meglévő nemzeti eljárásokat és gyakorlatokat, ideértve azokat, amelyek a feladat elvégzésének időpontjára vonatkoznak.

(14)

A költségvetési politika terén a felelősség megerősítése érdekében a független költségvetési intézményeknek magas szintű működési függetlenséggel, a feladataik ellátásához szükséges erőforrásokkal, valamint a szükséges információkhoz való széles körű és kellő idejű hozzáféréssel kell rendelkezniük. A tagállamok több független költségvetési intézményt is létrehozhatnak, és azok mindegyike elláthat az ezen módosító irányelv által megállapított egy vagy több feladatot mindaddig, amíg egyértelmű a felelősségmegosztás, és nincs közöttük hatásköri átfedés. Kerülni kell a monitoringgal összefüggő feladatok intézmények közötti túlzott felaprózását. A monitoringot végző szervek felépítésének figyelembe kell vennie az érintett tagállamban meglévő intézményrendszert és közigazgatási struktúrát.

(15)

A költségvetési tervezés javítása érdekében kellő figyelmet kell fordítani – a lehetőségekhez mérten – az éghajlatváltozásból fakadó makroszintű költségvetési kockázatokra, beleértve annak környezeti és elosztási hatásait is. Az éghajlatváltozásból és a kapcsolódó katasztrófákból eredő költségvetési kockázatok korlátozására és kezelésére irányuló nemzeti stratégiák szempontjából kulcsfontosságú annak megértése, hogy az éghajlattal kapcsolatos sokkok milyen potenciális csatornákon keresztül hatnak az államháztartásra.

(16)

Jóllehet az éves költségvetési jogszabályok jóváhagyása a költségvetési folyamatban kulcsfontosságú lépés a demokratikus elszámoltathatóság tekintetében, az egyéves költségvetési tervezési szemlélet korlátozottan biztosít alapot a rendezett költségvetési politikákhoz, mivel a legtöbb intézkedés olyan következményekkel jár, amelyek jóval túlmutatnak az éves költségvetési cikluson. Ennélfogva, hatékony középtávú költségvetési tervezés erősíti a költségvetési politika hitelességét, figyelembe véve ugyanakkor az adósság fenntarthatóságát is. Annak a államháztartásra vonatkozó, azon középtávú nemzeti költségvetési célkitűzések egyértelmű és következetes meghatározásán kell alapulnia, amelyeket a nemzeti középtávú tervek tartalmaznak. A többéves költségvetési szemlélet fejlesztése érdekében az éves költségvetési jogszabályok tervezésének összhangban kell lennie a középtávú nemzeti költségvetési célkitűzésekkel.

(17)

A költségvetési fegyelemnek és az államháztartás fenntarthatóságának az eredményes előmozdításához a költségvetési keretrendszereknek az államháztartás teljes egészére ki kell terjedniük. Ezért kiemelt figyelmet kell fordítani azon államháztartási szervek és alapok műveleteire, amelyek nem képezik a rendes költségvetés részét, de az államháztartásnak részét képezik, ideértve az alszektorokat is, és amelyek azonnali vagy középtávú hatást gyakorolnak a tagállamok költségvetési helyzetére. A tagállamoknak közzé kell tenniük az említett szervek és alapok által az államháztartási egyenlegre és az adósságra gyakorolt együttes hatásnak megfelelő összegeket is. Részletes információkat kell közzétenni az adókiadásoknak a bevételekre gyakorolt hatásáról.

(18)

A környezetbarát költségvetés-tervezési eszközök segíthetnek abban, hogy az állami bevételeket és kiadásokat a zöld prioritások felé tereljék. E tekintetben a releváns információk rendszeres közlése javítja a költségvetési döntéshozatalt. A tagállamok közzétehetnek információkat arról, hogy költségvetésük releváns elemei miként járulnak hozzá az éghajlattal kapcsolatos és a környezetvédelmi, nemzeti és nemzetközi szintű kötelezettségvállalások teljesítéséhez, valamint az alkalmazott módszertanról. A tagállamoknak külön-külön a kiadásokra, az adókiadásokra és a bevételi tételekre vonatkozóan kell közzétenniük az adatokat és a leíró információkat. A tagállamok információkat tehetnek közzé a költségvetési politikák elosztási hatásáról, és a zöld költségvetés-tervezés kidolgozása során figyelembe vehetnek foglalkoztatással kapcsolatos, szociális és elosztási szempontokat az (EU) 473/2013 rendeletben és a Bizottság „A tagállami szakpolitikák elosztási hatásának pontosabb értékelése” című, 2022. szeptember 28-i közleményében említettek szerint.

(19)

Kellő figyelmet kell fordítani a feltételes kötelezettségekre. A feltételes kötelezettségek valamely bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezésétől függő, lehetséges kötelezettségek, vagy olyan, már meglévő kötelezettségek, amelyek kifizetésére nem biztos, hogy sor kerül, vagy a lehetséges kifizetés összegét nem lehet megbízható módon meghatározni. Ezek közé tartoznak például az állami garanciák, a nemteljesítő hitelek, az állami vállalatok működéséből eredő kötelezettségek, valamint – a lehetőségekhez mérten – a katasztrófákhoz kapcsolódó feltételes kötelezettségek.

(20)

A legtöbb tagállam szembesült a természeti katasztrófák és a szélsőséges időjárási események következményeivel, és az éghajlatváltozás várhatóan növeli az ilyen események gyakoriságát és intenzitását. A kormányok az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó intézkedésekbe ruháznak be, és lépéseket tesznek annak érdekében, hogy katasztrófákkal összefüggésben fedezzék a sürgősségi segély, a helyreállítás és az újjáépítés költségeit, és egyes esetekben végső biztosítóként járjanak el. Tekintettel az államháztartás fenntarthatósága előtt álló jelenlegi és jövőbeli kihívásokra, különös figyelmet kell fordítani a természeti katasztrófákból és az éghajlattal kapcsolatos sokkokból eredő kormányzati kötelezettségekre és az államháztartást érintő kockázatokra, kezdve – a lehetőségekhez mérten – a múltbeli események által okozott költségvetési terhekre vonatkozó információk gyűjtésével és közzétételével.

(21)

Az éghajlatváltozásból eredő makroszintű költségvetési kockázatokra, az éghajlattal kapcsolatos feltételes kötelezettségekre és a katasztrófák költségvetési terheire vonatkozó adatszolgáltatás javul, de továbbra is kezdeti szakaszban jár, mivel az ilyen adatszolgáltatásra vonatkozó módszerek és mutatók kidolgozása pedig még folyamatban van. Az ilyen adatszolgáltatás végrehajtása jelentős erőfeszítéseket fog megkívánni a közigazgatás részéről. Az említett kihívások figyelembe vételét és a lehetőségekhez mérten az említett területeken történő adatszolgáltatást az ilyen módszertani előrelépésekkel párhuzamosan kell elvégezni és fejleszteni.

(22)

A Bizottságnak továbbra is rendszeresen nyomon kell követnie a 2011/85/EU irányelv végrehajtását. Be kell azonosítani és meg kell osztani az említett irányelv végrehajtására vonatkozó bevált gyakorlatokat.

(23)

A 2011/85/EU irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(24)

A Stabilitási és Növekedési Paktum szerinti meglévő határidő miatt ezen irányelvnek sürgősen, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján hatályba kell lépnie,

1.

A 2. cikk a következőképpen módosul:

2.

A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

3.

A 4. cikk a következőképpen módosul:

4.

Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:

(*2)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1263 rendelete (2024. április 29.) a gazdaságpolitikák hatékony összehangolásáról és a többoldalú költségvetési felügyeletről, valamint az 1466/97/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2024/1263, 2024.4.30,, ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1263/oj).” "

5.

A 6. cikk a következőképpen módosul:

6.

A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

7.

A 8. cikket el kell hagyni.

8.

Az V. fejezet címének helyébe a „FÜGGETLEN KÖLTSÉGVETÉSI INTÉZMÉNYEK” cím lép.

9.

az V. fejezet a következő cikkel egészül ki:

(*3)  A Tanács 1467/97/EK rendelete (1997. július 7.) a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról (HL L 209., 1997.8.2., 6. o.).” "

10.

A 9. cikk a következőképpen módosul:

11.

A 10. és a 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:

12.

A VI. fejezet címének helyébe „AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÁTLÁTHATÓSÁGA” cím lép.

13.

A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

14.

A 14. cikk helyébe a következő szöveg lép:

15.

A 16. cikk helyébe a következő szöveg lép: