(1)

A 810/2009/EK rendelet 25a. cikkének (2) bekezdése értelmében végzett értékelés alapján a Bizottság az Etiópiával a visszafogadás terén folytatott együttműködést elégtelennek tekinti. A visszafogadási folyamat összes lépése tekintetében számottevően javítani kell az együttműködést, többek között annak érdekében, hogy Etiópia időben, kiszámítható módon és hatékonyan együttműködjön az összes tagállammal a személyazonosítás, az úti okmányok kiállítása és a visszaküldési műveletek terén.

(2)

Továbbra is kihívást jelent a tagállamok területén jogellenesen tartózkodó etióp állampolgárok azonosítása. Az említett kihívások oka, hogy az etióp hatóságok nem válaszolnak a visszafogadási kérelmekre, és mert nehézségek hátráltatják az ideiglenes úti okmányok kiállítását – melyeket általában akkor sem adnak ki, ha az állampolgárság korábban már megerősítést nyert –, valamint nehézségek hátráltatják a menetrend szerinti és a charterjáratokkal végzett önkéntes visszatérési és kitoloncolási műveletek megszervezését.

(3)

Figyelembe véve a Bizottság által az Etiópiával történő együttműködés elmélyítése érdekében eddig tett különféle lépéseket és az Unió Etiópiával fennálló általános kapcsolatait, megállapítható, hogy Etiópia nem működik együtt kielégítő mértékben az Unióval visszafogadási kérdésekben, és ennélfogva intézkedésekre van szükség.

(4)

A 810/2009/EK rendelet egyes rendelkezéseinek alkalmazását ezért ideiglenesen fel kell függeszteni azoknak az etióp állampolgároknak a tekintetében, akik az (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) értelmében vízumkötelezettség hatálya alá tartoznak. Ez arra hivatott ösztönözni Etiópiát, hogy megtegye a visszafogadási kérdésekben folytatott együttműködés javításához szükséges lépéseket.

(5)

Az ideiglenesen felfüggesztett rendelkezéseknek meg kell egyezniük a 810/2009/EK rendelet 25a. cikke (5) bekezdésének a) pontjában említett rendelkezésekkel, nevezetesen: az említett rendelet 14. cikke (6) bekezdésében említett lehetőség, miszerint el lehet tekinteni a vízumkérelmezők által benyújtandó igazoló dokumentumokra vonatkozó követelményektől; a diplomata- és szolgálati útlevelek birtokosaira vonatkozó – a 16. cikk (5) bekezdésének b) pontja szerinti – opcionális vízumdíjmentesség; az említett rendelet 23. cikke (1) bekezdésében említett 15 naptári napos általános feldolgozási időszak, amelynek felfüggesztése következésképpen annak a szabálynak az alkalmazását is kizárná, amely csak egyedi esetekben teszi lehetővé ezen időszak legfeljebb 45 naptári napra történő meghosszabbítását, miáltal a rendes feldolgozási időszak 45 naptári nap lenne; valamint a 24. cikk (2) és (2c) bekezdése szerinti, többszöri beutazásra jogosító vízumok kiadása.

(6)

Ez a határozat nem érintheti a szabad mozgás jogát az uniós polgárokat kísérő vagy hozzájuk csatlakozó családtagokra azok állampolgárságára tekintet nélkül kiterjesztő 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) alkalmazását. Ez a határozat tehát nem alkalmazandó a 2004/38/EK irányelv hatálya alá tartozó uniós polgárok családtagjaira, illetve az Unió és az adott harmadik ország között létrejött megállapodás alapján a szabad mozgás tekintetében az uniós polgárokéval egyenértékű jogokat élvező harmadik országbeli állampolgárok családtagjaira.

(7)

Az e határozatban előírt intézkedések nem érinthetik a tagállamok nemzetközi jog szerinti kötelezettségeit, azokat is ideértve, amelyek nemzetközi kormányközi szervezetek fogadó országaiként, illetve az Egyesült Nemzetek Szervezete vagy a területükön működő más nemzetközi kormányközi szervezetek által összehívott nemzetközi konferenciák rendező országaiként hárulnak rájuk. Ezért az ideiglenes felfüggesztés nem alkalmazható azokra a vízumot kérelmező etióp állampolgárokra, akiknek azért van szükségük vízumra, hogy a tagállamok eleget tudjanak tenni az ilyen szervezetek vagy konferenciák fogadó országaiként rájuk háruló kötelezettségeknek.

(8)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel ez a határozat a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e határozatról szóló tanácsi döntés meghozatalát követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy végrehajtja-e a határozatot nemzeti jogában.

(9)

Ez a határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában Írország a 2002/192/EK tanácsi határozattal (4) összhangban nem vesz részt. Ennélfogva Írország nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(10)

Izland és Norvégia tekintetében ez a határozat az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (5) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat (6) 1. cikkének B. pontjában említett területhez tartoznak.

(11)

Svájc tekintetében ez a határozat az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (7) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2008/146/EK tanácsi határozat (8) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke B. pontjában említett területhez tartoznak.

(12)

Liechtenstein tekintetében ez a határozat az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz (9) való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2011/350/EU tanácsi határozat (10) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke B. pontjában említett területhez tartoznak.

(13)

Ez a határozat a 2003. évi csatlakozási okmány 3. cikkének (2) bekezdése értelmében olyan jogi aktusnak minősül, mely a schengeni vívmányokon alapul, illetve azokkal egyéb módon összefügg,

a)

a 14. cikk (6) bekezdése;

b)

a 16. cikk (5) bekezdésének b) pontja;

c)

a 23. cikk (1) bekezdése;

d)

a 24. cikk (2) és (2c) bekezdése.