(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) az (EU) 2017/969 végrehajtási rendelettel (2) (a továbbiakban: az eredeti rendelet) kiegyenlítő vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína, érintett ország) származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek behozatalára. A jelenleg hatályos kiegyenlítő vámok mértéke 4,6 % és 35,9 % közötti (a továbbiakban: az eredeti intézkedések). Az eredeti intézkedések bevezetéséhez vezető vizsgálatra a továbbiakban az „eredeti vizsgálat” fordulattal hivatkozunk.

(2)

A Bizottság az (EU) 2017/649 bizottsági végrehajtási rendelettel (3) végleges dömpingellenes intézkedéseket vezetett be a Kínai Népköztársaságból származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek behozatalára vonatkozóan. A jelenleg hatályos dömpingellenes vámok mértéke 0 % és 31,3 % közötti.

(3)

A közelgő hatályvesztésről szóló értesítés közzétételét (4) követően a Bizottsághoz a kiegyenlítő intézkedésekkel kapcsolatban hatályvesztési felülvizsgálat megindítása iránti kérelem érkezett az (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendelet 18. cikke alapján.

(4)

A felülvizsgálati kérelmet (a továbbiakban: kérelem) 2022. március 9-én az Európai Acélszövetség (Eurofer, a továbbiakban: kérelmező) nyújtotta be az egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékekkel foglalkozó, az alaprendelet 10. cikkének (6) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazat nevében.

(5)

A kérelmező szerint a kiegyenlítő intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a támogatásnyújtás folytatódásával vagy megismétlődésével, valamint az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődésével járna.

(6)

Miután megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, a Bizottság a Kínából származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek Unióba történő behozatalára vonatkozóan az alaprendelet 18. cikkének (2) bekezdése alapján 2022. június 8-án hatályvesztési felülvizsgálatot indított. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (5).

(7)

A felülvizsgálat megindítása előtt, 2022. május 12-én a Bizottság értesítette a kínai kormányt (6) arról, hogy megfelelő módon dokumentált kérelmet nyújtottak be a Bizottsághoz, és az alaprendelet 10. cikkének (7) bekezdésével összhangban konzultációra kérte fel a kínai kormányt. Ugyanezen a napon a kínai kormány írásbeli észrevételeket is benyújtott, amelyekben azzal érvelt, hogy a kérelem általában nem tartalmaz elegendő bizonyítékot a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, különösen a melegen hengerelt sík acéltermékek gyártóinak nyújtott állítólagos támogatások egyedi jellegére vonatkozóan. A Bizottság tudomásul vette a kínai kormány észrevételeit, és a hatályvesztési felülvizsgálat során különös figyelmet fordított az említett szempontokra.

(8)

A Bizottság 2022. április 5-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (7) azt is bejelentette, hogy az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 11. cikkének (2) bekezdése szerint megindítja a Kínából származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek Unióba irányuló behozatalára vonatkozóan hatályban levő végleges dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatát is.

(9)

A támogatásnyújtás folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2021. január 1-jétől 2021. december 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2018. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(10)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság külön tájékoztatta a kérelmezőt, az összes ismert uniós gyártót, a Kínában működő ismert gyártókat, Kína hatóságait, valamint az ismert importőröket, felhasználókat és kereskedőket a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról, és felkérte őket a vizsgálatban való részvételre.

(11)

Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt a hatályvesztési felülvizsgálat megindításával kapcsolatos észrevételeik megtételére, valamint a Bizottsággal és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel tartandó meghallgatás kérelmezésére.

(12)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésében közölte, hogy az alaprendelet 27. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(13)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. A Bizottság az alaprendelet 27. cikkével összhangban a mintát a hasonló terméknek a felülvizsgálati időszak alatti azon legnagyobb uniós termelési volumene alapján választotta ki, amelyet a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően meg tudott vizsgálni. A minta három uniós gyártóból állt. A mintában szereplő uniós gyártók a teljes becsült uniós össztermelés mintegy 29 %-át adták. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket az ideiglenes mintával kapcsolatban. Nem érkezett észrevétel, így a Bizottság véglegesítette az ideiglenesen kiválasztott mintát. A minta reprezentatív az uniós gazdasági ágazatra nézve.

(14)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte az ismert független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. A független importőrök közül egy sem jelentkezett, hogy benyújtsa a kért információkat.

(15)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, az exportáló gyártók tekintetében szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a Kínai Népköztársaságban működő összes ismert gyártót, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. Emellett a Bizottság felkérte Kína európai uniós misszióját, hogy azonosítsa azokat az esetleges további gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, illetőleg vegye fel velük a kapcsolatot. A kínai gyártók egyike sem nyújtotta be a kért információkat.

(16)

A Bizottság következésképpen a 2022. szeptember 2-i szóbeli jegyzékben tájékoztatta a kínai hatóságokat, hogy a támogatás folytatódásának vagy megismétlődésének vizsgálatakor az alaprendelet 28. cikkének (1) bekezdése szerint a rendelkezésre álló tények felhasználásához folyamodhat. A kínai hatóságok nem reagáltak a jegyzékre.

(17)

A Bizottság kérdőívet küldött a mintában szereplő három uniós gyártónak, a kérelmezőnek, valamint a kínai kormánynak. Kitöltött kérdőív a mintában szereplő három uniós gyártótól és a kérelmezőtől érkezett vissza.

(18)

A Bizottság minden olyan információt ellenőrzött, amelyet szükségesnek tartott ahhoz, hogy megállapítsa a támogatás és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének a valószínűségét, továbbá megvizsgálja az uniós érdeket. A következő érdekelt felek telephelyein került sor ellenőrző látogatásra:

(19)

A Bizottság 2023. április 4-én nyilvánosságra hozta azokat a lényeges tényeket és szempontokat, amelyek alapján kiegyenlítő vámokat szándékozik kivetni. A Bizottság a felek számára meghatározott időszakot biztosított a tájékoztatással kapcsolatos észrevételeik megtételére.

(20)

A Bizottság megfontolta és indokolt esetben figyelembe vette az érdekelt felek által benyújtott észrevételeket. Minden olyan fél számára biztosított meghallgatást, amely azt kérelmezte. A CISA meghallgatást kért, amelyet a Bizottság szolgálatai 2023. április 12-én biztosítottak számára.

(21)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék megegyezik az eredeti vizsgálat során vizsgált termékkel: egyes vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült síkhengerelt termékek, tekercsben is (beleértve a „méretre vágott” és a „keskeny szalag” típusú termékeket is), melegen hengerelve, de tovább nem megmunkálva, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül (a továbbiakban: melegen hengerelt sík acéltermékek, a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

A felülvizsgálat nem terjed ki:

Az érintett termék jelenleg a 7208 10 00, 7208 25 00, 7208 26 00, 7208 27 00, 7208 36 00, 7208 37 00, 7208 38 00, 7208 39 00, 7208 40 00, 7208 52 10, 7208 52 99, 7208 53 10, 7208 53 90, 7208 54 00, 7211 13 00, 7211 14 00, 7211 19 00, ex 7225 19 10 (TARIC-kód: 7225191090), 7225 30 90, ex 7225 40 60 (TARIC-kód: 7225406090), 7225 40 90, ex 7226 19 10 (TARIC-kód: 7226191091, 7226191095), 7226 91 91 és 7226 91 99 KN-kód alá tartozik. A megadott KN- és TARIC-kódok csak tájékoztató jellegűek, a tarifális besorolás későbbi módosításai lehetőségének sérelme nélkül.

(22)

A melegen síkhengerelt acéltermékeket meleghengerléssel állítják elő. E fémalakítási eljárás keretében a felhevített fémet a vastagság csökkentése, illetve az egységes vastagság eléréséhez egy vagy több meleg hengerpár között vezetik át oly módon, hogy mindeközben a fém hőmérséklete nem csökken a fém újrakristályosodási hőmérséklete alá. E termékeket különböző formákban szállíthatják: tekercsben (olajozva vagy nem olajozva, pácolva vagy nem pácolva), méretre vágva (lemez) vagy keskeny szalagként.

(23)

Az acélból készült, melegen hengerelt, sík termékek két fő felhasználási területtel rendelkeznek. Először is elsődleges nyersanyagként szolgálnak többféle, hozzáadott értéket képviselő feldolgozott acéltermék – így a hidegen síkhengerelt és bevont acéltermékek – gyártásához. Másodszor: olyan ipari alapanyagok, amelyeket a végfelhasználók többek között az építőipar (acélcsövek gyártása), hajógyártás, gáztartályok, személygépkocsik, nyomástartó edények és energiavezetékek területén való különféle alkalmazásokra szereznek be.

(24)

A jelen vizsgálatban érintett termék a Kínából származó, felülvizsgálat tárgyát képező termék.

(25)

Amint az eredeti vizsgálat során megállapítást nyert, és ez a hatályvesztési felülvizsgálat is megerősítette, a következő termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai tulajdonságokkal rendelkeznek, és alapvető felhasználási területeik is azonosak:

(26)

A Bizottság ezért ezeket a termékeket az alaprendelet 2. cikkének c) pontja értelmében vett hasonló termékeknek tekinti.

(27)

A Bizottság az alaprendelet 18. cikkének és az eljárás megindításáról szóló értesítésben foglaltaknak megfelelően először annak valószínűségét vizsgálta meg, hogy a jelenlegi intézkedések megszűnése a támogatás folytatódásához vezetne.

(28)

A Bizottság 2022. július 12-én kérdőívet küldött a kínai kormánynak. A kínai kormány felkérést kapott arra, hogy továbbítson kérdőívet azon bankok és egyéb pénzügyi intézmények részére, amelyek a tudomása szerint hitelt nyújtottak az érintett ágazatnak, valamint a melegen és hidegen hengerelt acéltermékek azon gyártói és forgalmazói részére, amelyek alapanyagot szállítanak a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásához.

(29)

A Bizottsághoz nem érkezett válasz.

(30)

A Bizottság 2022. szeptember 2-án kelt szóbeli jegyzékében tájékoztatta a kínai hatóságokat, hogy mivel sem a kínai kormány, sem a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártói nem működtek együtt, a Bizottság az alaprendelet 28. cikke (1) bekezdésének megfelelően a rendelkezésre álló tényekre kívánja alapozni a ténymegállapításait. Tájékoztatta továbbá a hatóságokat, hogy a rendelkezésre álló tényeken alapuló ténymegállapítások kedvezőtlenebbek lehetnek, mint a kínai kormány és a gyártók együttműködése esetén lennének.

(31)

Erre vonatkozóan nem érkezett észrevétel. A Bizottság – az alaprendelet 28. cikkével összhangban – a rendelkezésre álló tények felhasználását tartotta szükségesnek annak érdekében, hogy megállapítsa a melegen hengerelt sík acéltermékek ágazatában Kína támogatási gyakorlatának folytatódását.

(32)

A Bizottság ennek megfelelően a rendelkezésére álló tényeket használta fel az elemzéséhez, különösen a következőket:

(33)

Mielőtt a Bizottság a konkrét támogatások vagy támogatási programok vizsgálatával megkezdte a vélelmezett támogatásnyújtás elemzését (3.3. és azt követő szakaszok), feltérképezte azokat a kormányzati terveket, projekteket és egyéb dokumentumokat, amelyek több támogatást, illetve támogatási programot is érintenek. A Bizottság megállapította, hogy az alábbi okokból valamennyi vizsgált támogatás, illetve támogatási program a kínai kormány által kialakított központi tervezés végrehajtásának részét képezi.

(34)

A Bizottság a jelenlegi vizsgálatban megállapította, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a fő releváns dokumentum a nyersanyagipar, például az acélipar fejlesztésére vonatkozó tizennegyedik ötéves terv. A nyersanyagipar fontos részeként az acélipart kulcsfontosságú, Kína nemzetközi versenyelőnyét alakító, valamint az ipari alap szerkezetátalakításának és a környezetbarát ipar fejlesztésének „fő harcterét” jelentő területnek tekintik. A terv arra helyezi a hangsúlyt, hogy az ipari láncban vezető, ökológiai vezető szereppel és alapvető versenyképességgel rendelkező vállalkozásokból álló csoportot támogasson.

(35)

Hebei tartománynak az acélipari láncon belüli klaszterfejlesztésre vonatkozó hároméves cselekvési terve (2020–2022) kidolgozza az állami tulajdonú vállalatok vegyes tulajdonlásának reformját, és az acélipari magánvállalatok régiók közötti egyesülésének és átszervezésének előmozdítására összpontosít.

(36)

Santung tartomány acélipari fejlesztésről szóló tizennegyedik ötéves terve az acélipar versenyképességét emeli ki célként, a termelési kapacitás szigorú ellenőrzését helyezve előtérbe. Célkitűzései közé tartozik továbbá az ipari szerkezet optimalizálása, az innovációs törekvések erősítése, a környezetbarát fejlődés előmozdítása, valamint egy fejlett acélgyártási ipari bázis kiépítése, amely kiemelt hazai versenyképességgel és nemzetközi befolyással rendelkezik.

(37)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a CISA azt állította, hogy a Bizottság nagymértékben támaszkodott a „tizennegyedik ötéves tervre” annak érdekében, hogy bizonyítsa az érintett ágazat stratégiai jelentőségét, és ezzel igazolja a támogatások meglétét ebben a konkrét ágazatban. A CISA hangsúlyozta, hogy az „ötéves tervek” csupán irányadó dokumentumok, amelyek a jövőre vonatkozó politikai nézeteket fejezik ki, és nem kötelező erejű jogszabályok, mivel az ilyen tervek nem tartalmaznak jogsértési vagy szankciós záradékot. Ezen túlmenően a CISA e tekintetben az Európai Bizottság ezzel egyenértékű dokumentumaira és jelentéseire hivatkozott, például a Bizottság „Új iparstratégia” című saját kiadványára, amelyben maga a Bizottság határozza meg a közberuházások különböző prioritásait annak érdekében, hogy egyértelműen megkísérelje irányítani az EU kulcsfontosságú iparágainak jövőbeli fejlődését.

(38)

Ez az érvelés elfogadhatatlannak bizonyult. Először is a kínai kormány által közzétett ötéves tervek nem csupán általános útmutatók, hanem jogilag kötelező erejűek. A tizennegyedik ötéves terv kifejezetten felhívja a hatóságok figyelmét arra, hogy gondosan hajtsák végre a terveket: „Meg fogjuk erősíteni a tervezésirányítási rendszereket, például a katalógusokat és a jegyzékeket, ezek összeállítását és archiválását, valamint az összehangolást és koordinációt, jegyzékeket és katalógusokat dolgozunk ki például a tizennegyedik ötéves nemzeti szintű különleges tervek számára, előmozdítjuk a nemzeti tervezés integrált vezetői információs platformjára támaszkodó tervarchiválást, és egységes irányítás alá vonjuk a különböző terveket. Kialakítjuk és továbbfejlesztjük a tervezés összehangolására és koordinációjára szolgáló mechanizmusokat, a terv jóváhagyásra történő benyújtása előtt azt összehangoljuk a KKP központi bizottsága és az Államtanács által jóváhagyott tervekkel és a tartományi fejlesztési tervekkel, és biztosítjuk, hogy a nemzeti szintű területrendezés, a különleges tervezés, a regionális tervezés és más tervezési szintek összhangban legyenek a tervvel a fő célok, a fejlesztési irányok, az általános kialakítás, a főbb politikák, a nagyprojektek, valamint a kockázatmegelőzés és -ellenőrzés tekintetében.” (16) Ezen túlmenően a nyersanyagipar fejlesztéséről szóló tizennegyedik ötéves terv kimondja, hogy „minden településnek jobban meg kell ismernie ezt a tervet, és elsődleges helyi feladatai közé be kell építenie az abban foglalt fő tartalmi elemeket és nagyprojekteket”, míg „az acélipar és más kulcsfontosságú ágazatok konkrét végrehajtási véleményeket dolgoznak ki e terv célkitűzései és feladatai alapján”. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(39)

A jelen vizsgálatban a kínai kormány nem szolgált ellentétes értelmű bizonyítékkal vagy érvekkel.

(40)

A kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság „A vas- és acélipar fejlesztési politikája” című, (2005. évi) 35. sz. rendelete (a továbbiakban: a 35. sz. rendelet) szintén a kínai acélágazatra irányadó szakpolitikai dokumentum. Az Államtanács által elfogadott rendelet rögzíti a kínai kormány ágazati ellenőrző szerepének szempontjait, többek között:

(41)

Az Államtanács 40. sz. határozata beruházási szempontból az ösztönzött, a korlátozott és a megszűnt projektek kategóriái szerint osztályozza az ipari ágazatokat. A határozat kimondja, hogy az „Iparszerkezeti kiigazítás iránymutatás-gyűjteménye” – amely a 40. sz. határozat egyik végrehajtási intézkedése – fontos támpontot jelent a beruházási utasítások orientációjában. Emellett útmutatóul szolgál a kínai kormány számára a beruházási projektek lebonyolításához, továbbá a költségvetési, adózási, hitel-, föld-, valamint behozatali és kiviteli szakpolitikák kidolgozásához és végrehajtásához (17). Az acélipar az iránymutatás-gyűjtemény VIII. fejezetében ösztönzött ágazatként szerepel. Jogi jellegét illetően a Bizottság megállapította, hogy a 40. sz. határozat az Államtanácsnak, azaz Kína legfelsőbb közigazgatási szervének a rendelete. Ebből adódóan tehát a határozat a többi közjogi szerv, valamint a gazdasági szereplők számára jogilag kötelező (18).

(42)

Az acélipar kiigazításáról és revitalizációjáról szóló 2009. évi tervezet az acéliparra vonatkozó cselekvési terv. Célja a nemzetközi pénzügyi válság kezelése, valamint a kínai kormány által a növekedés fenntartására vonatkozóan előírt követelmények teljesítése. További törekvése „az ágazat stabil működésének biztosítása” arra tekintettel, hogy az „a nemzetgazdaság egyik alappillérét jelentő ágazat”. A dokumentum a következőket rögzíti:

(43)

Az iparszerkezeti kiigazításra vonatkozó iránymutatás-gyűjtemény (2019) VIII. fejezete szerint az acélágazat ösztönzött ágazat.

(44)

A felsorolt dokumentumokat, valamint azok rendelkezéseit figyelembe véve – a hatályon kívül helyezésükre vonatkozó bizonyíték hiányában – a Bizottság megismételte az eredeti vizsgálat arra vonatkozó következtetését, hogy a kínai acélipar a felülvizsgálati időszak alatt is kulcs-, illetve stratégiai ágazat maradt, amelynek fejlesztése továbbra is stratégiai szakpolitikai célkitűzésként, a kínai kormány aktív törekvései és irányítása keretében zajlik.

(45)

A kínai kormány, valamint a (27) és a (30) preambulumbekezdésben meghatározott kínai gyártók együttműködésének hiányára tekintettel a Bizottság az alábbiak szerint vizsgálta a támogatás folytatódását. A Bizottság először azt vizsgálta meg, hogy az eredeti vizsgálat nyomán kiegyenlített támogatások továbbra is gazdasági előnyt nyújtanak-e a melegen hengerelt sík acéltermékek ágazatának. A Bizottság ezt követően elemezte, hogy az említett ágazat részesül-e olyan támogatásban, amelyet az eredeti vizsgálatban nem egyenlítettek ki (a továbbiakban: egyéb támogatás vagy új támogatás), ahogyan azt a kérelem állítja.

(46)

A Bizottság úgy határozott, hogy az eredeti vizsgálatban kiegyenlített legtöbb támogatás folytatódó fennállását, valamint egyes egyéb támogatások fennállását megerősítő ténymegállapításokra tekintettel nincs szükség a kérelmező állítása szerint létező összes egyéb támogatás kivizsgálására.

(47)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a CISA azt állította, hogy a korábbi szubvencióellenes vizsgálatok során tett megállapításokat nem lehet egyszerűen átültetni a Bizottság jelenlegi vizsgálatára, mivel a bizonyítási teher ilyen jellegű megfordítása eltér az ilyen vizsgálatok során bármely alperest megillető, általánosan elfogadott, védelemhez való jogtól. A CISA szerint a Bizottság a korábbi megállapításokat más különálló és nem kapcsolódó vizsgálatok során a kínai gazdasági gyakorlatok bemutatására használta fel, példaként a támogatásra. Ez a megközelítés azonban nem bizonyítja a felülvizsgálat tárgyát képező termékkel kapcsolatos támogatás meglétét.

(48)

A Bizottság véleménye szerint a kérelmező elegendő – észszerűen a rendelkezésére álló – bizonyítékkal szolgált a támogatás létezésére, összegére, természetére, előnyére és egyedi jellegére vonatkozóan. A Bizottság továbbá úgy ítélte meg, hogy együttműködés hiányában a kérelemben hivatkozott ugyanazon támogatási programokra vonatkozó közelmúltbeli uniós szubvencióellenes vizsgálatok ugyanazon programok gazdasági előnyére, egyediségére és támogatási összegére is kiterjedtek. A támogatással kapcsolatos korábbi megállapítások, valamint a kérelemben szereplő és a Bizottság által e vizsgálat során megerősített számtalan információ az alaprendelet 28. cikkével összhangban a támogatás folytatódására vonatkozóan rendelkezésre álló tényeknek minősülnek. Következésképpen a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(49)

Az eredeti vizsgálat (19) során a Bizottság megállapította, hogy az állami tulajdonú bankok közjogi szervnek minősülnek, mivel kormányzati feladatot látnak el, amelynek során kormányzati hatáskört gyakorolnak.

(50)

Az eredeti vizsgálatban együttműködő gyártók részére hitelt folyósító bankok nagy többsége állami tulajdonban volt. Az eredeti vizsgálatban rendelkezésre álló információkból az derült ki, hogy a 45 bejelentett bankból 35 állami tulajdonú, köztük a nagyobb kínai kereskedelmi bankok, mint például a Bank of China, a Kínai Építési Bank és a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank. Megállapítást nyert továbbá, hogy ezek az állami tulajdonú kereskedelmi bankok meghatározó pozícióval rendelkeznek a piacon, közjogi szervként pedig a piaci kamatszintnél alacsonyabb kamat mellett nyújtanak hitelt. Mindebből az a következtetés adódott, hogy a kínai kormány a melegen hengerelt sík acéltermékek ágazatában kedvezményes hitelnyújtásra irányuló szakpolitikát követ.

(51)

A Bizottság többek között a kereskedelmi bankokról szóló törvény 34. és 38. cikke, valamint a 40. sz. rendelet 17. és 18. cikke alapján azt is megállapította, hogy a Kínában az alaprendelet 3. cikke 1. a) pontjának iv. alpontjának megfelelően a magántulajdonú kereskedelmi bankok a kínai kormány megbízása és utasítása alapján nyújtanak kedvezményes hitelt a gyártóknak.

(52)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a kormányzat a melegen hengerelt sík acéltermékek gyártóit az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja szerinti közvetlen transzfer formájában pénzügyi hozzájárulásban részesíti, emellett a magántulajdonú bankok az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontja értelmében megbízást vagy utasítást kapnak arra, hogy pénzügyi hozzájárulást nyújtsanak ugyanennek a gyártói körnek.

(53)

A vizsgálat megállapítása szerint a hitelfelvevő olyan mértékben jut az alaprendelet 3. cikkének 2. pontja és 6. cikkének b) pontja szerinti gazdasági előnyhöz, amennyivel kedvezőbb feltételek mellett veheti fel a kormányhiteleket, mint a piacon megszerezhető kereskedelmi hitelt. Mivel megállapítást nyert, hogy Kínában a nem kormányzati hiteleket nem lehet megfelelő piaci referenciaértéknek tekinteni (a magántulajdonban lévő bankokat a kínai kormány bízza meg, illetve utasítja), a referenciaértéket a Bizottság a Kínai Központi Bank szokásos hitelezési kamatlába alapján számtanilag képezte. A Bizottság a kamatlábat a szokásos piaci kockázatnak megfelelően kiigazította úgy, hogy ahhoz hozzáadta a befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolt (BB minősítésű) vállalatok által kibocsátott kötvények várható, indokolt mértékű felárát.

(54)

A támogatási program az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében egyedi, mivel az acélipar a 40. sz. határozat szerint az ösztönzött kategóriába tartozik, továbbá a hitelnyújtás azokra az acélipari vállalkozásokra korlátozódik, amelyek maradéktalanul megfelelnek a vas- és acélipar 35. sz. rendeletben előírt fejlesztési politikájának.

(55)

A vizsgálat megállapította továbbá, hogy a program az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében egyedi, mivel egyes kormányzati tervek és dokumentumok Kína meghatározott földrajzi régióiban is ösztönzik az acélipar pénzügyi támogatását, illetve erre vonatkozó utasítást tartalmaznak.

(56)

Az eredeti vizsgálat során a mintában szereplő exportáló gyártók vonatkozásában megállapított támogatás mértéke 1,99 % és 27,91 % között mozgott.

(57)

A kérelemben és annak mellékleteiben (20) a kérelmező bizonyítékot nyújtott arra vonatkozóan, hogy a melegen hengerelt sík acéltermékek kínai gyártói továbbra is gazdasági előnyhöz jutnak a kínai belföldi bankok kedvezményes, a piacinál alacsonyabb kamatú hitelnyújtása révén.

(58)

A kérelmező bizonyítékot nyújtott arra vonatkozóan, hogy az állami tulajdonú bankok számottevő jelenléttel és változatlan piaci erőfölénnyel rendelkeznek a kínai bankszektorban. A kérelem a 67. pontban felsorolta azokat a jelentősebb állami tulajdonú bankokat, amelyek kedvezményes feltételek mellett nyújtottak hitelt a melegen hengerelt sík acéltermékek kínai gyártóinak.

(59)

Végül a kérelmező rámutatott arra, hogy a magántulajdonú bankoknak az alaprendelet 3. cikke 1. a) pontjának iv. alpontja szerint továbbra is a kínai kormány ad megbízást és utasítást a támogatott hitelek nyújtására. A Bizottság eredeti vizsgálat során e tekintetben tett ténymegállapításai ennélfogva továbbra is érvényesek.

(60)

A kínai kormány együttműködésének hiányában nem merült fel olyan érv, amely alapján vitathatók lennének a kérelmező által a kínai bankrendszer jelenlegi helyzetére vonatkozóan bemutatott bizonyítékok.

(61)

A szóban forgó támogatási program létrehozásával és folytatódásával kapcsolatos kulcsfontosságú elemeket, nevezetesen azt, hogy az állami tulajdonú bankok közjogi szervként járnak el, a bankszektorban meglévő erőfölényüket, továbbá a magántulajdonú bankok megbízását és utasítását megerősítette a Kínáról szóló jelentés (21), valamint a gumiabroncsokra (22) és az elektromos kerékpárokra (23), a szerves bevonatú acéltermékekre (24), az optikai szálakból álló kábelekre (25) és az alumíniumfóliára (26) vonatkozó legutóbbi vizsgálatok ténymegállapításai.

(62)

A kínai gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság nem rendelkezett vállalatspecifikus információkkal, amelyek alapján kiszámítható lett volna a felülvizsgálati időszak során nyújtott támogatás összege. Bár a felülvizsgálati időszak alatti támogatás összegét az együttműködés hiánya miatt nem lehetett pontosan megállapítani, a kérelem és az (61) preambulumbekezdésben említett korábbi vizsgálatok megállapításai alapján, valamint az ellenkezőjére utaló jelek hiányában az a következtetés vonható le, hogy a melegen hengerelt sík acéltermékek kínai gyártói továbbra is támogatásban részesültek.

(63)

A támogatási program továbbra is egyedinek tekinthető az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja értelmében, egyrészt mivel az (54) preambulumbekezdésben leírt jogi helyzet változatlanul fennáll, másrészt a tizennegyedik acélágazati ötéves terv alapján, amely megerősíti az acélipar ösztönzött ágazatként való besorolását.

(64)

Ennek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték támasztja alá azt, hogy a kedvezményes hitelek formájában nyújtott kiegyenlíthető támogatás a felülvizsgálati időszak alatt is folytatódott.

(65)

Az eredeti vizsgálat (27) során a Bizottság megállapította, hogy a földhasználati jogok kínai kormány által történő biztosítását az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontja, valamint 3. cikkének (2) bekezdése értelmében vett támogatási intézkedésnek kell tekinteni. Mivel a földterületek értékesítésének nincs működő piaca Kínában, a kínai kormány a megfelelő ellenszolgáltatásnál kisebb összeg fejében biztosít földhasználati jogokat, ezáltal gazdasági előnyt nyújtva a kedvezményezett vállalatoknak. Az alkalmazott külső referenciaérték azt bizonyította, hogy a melegen hengerelt sík acéltermékek gyártói által a földhasználati jogokért fizetett összeg jóval a szokásos piaci ár alatt van.

(66)

A Bizottság megállapította továbbá, hogy a támogatás az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) és c) pontja értelmében egyedi jellegű, mivel az ipari földterületekhez való hozzáférés törvényileg csak azokra a vállalatokra korlátozódik, amelyek követik az állam által meghatározott iparpolitikát. Ezenkívül nyilvános ajánlattételi eljárásra csak egyes ügyletek tekintetében került sor, az árakat a hatóságok gyakran önkényesen szabták meg, a kormányzati gyakorlat pedig ezen a területen tisztázatlan és nem átlátható.

(67)

A tajvani földterületárakat referenciaértékként felhasználva az eredeti vizsgálat a mintában szereplő gyártók esetében 1,20–7,63 % közötti támogatási mértéket állapított meg ezen intézkedés tekintetében.

(68)

A kérelemben és annak mellékleteiben (28) a kérelmező bizonyítékot nyújtott arra vonatkozóan, hogy a melegen hengerelt sík acéltermékek kínai gyártói továbbra is gazdasági előnyhöz jutnak a számukra a megfelelő ellenszolgáltatásnál kisebb összeg fejében biztosított földhasználati jogok révén.

(69)

A kérelmező rámutatott, hogy az irányadó jogszabály az eredeti vizsgálat óta nem változott. Kínában tiltott a földmagántulajdon. A földügyi igazgatásról szóló törvény és különösen annak 2. cikke változatlanul úgy rendelkezik, hogy Kínában minden földterület végső tulajdonosa a kínai kormány, mivel a föld a kínai nép közös tulajdona. A tulajdonjogi törvény 45–48. cikkének meghatározása szerint Kínában a földterületek vagy „közös tulajdonban”, vagy „állami tulajdonban” vannak. A földet nem lehet eladni, a földhasználati jogot azonban át lehet ruházni nyilvános ajánlattétel, árajánlat vagy árverés útján.

(70)

Sem a kínai kormány, sem a gyártók nem nyújtottak bizonyítékot arra, hogy megszűntek volna azok a gazdasági előnyök, amelyekhez a melegen hengerelt sík acéltermékek ágazata a megfelelő ellenszolgáltatásnál kisebb összeg fejében biztosított földhasználati jogok révén jutott.

(71)

A Bizottság a rendelkezésre álló információk, többek között a Kínáról szóló jelentésben erre vonatkozóan megtalálható bizonyítékok (29), valamint a gumiabroncsokra (30), az elektromos kerékpárokra (31) és az optikai szálakból álló kábelekre (32) vonatkozó legutóbbi szubvencióellenes vizsgálatok ténymegállapításai alapján arra a következtetésre jutott, hogy a földhasználat ellenében fizetett díjakat továbbra is támogatják, mert a kínai kormány által megszabott rendszer nem piaci elvekhez igazodik.

(72)

A kínai kormány és a kínai gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság nem rendelkezett vállalatspecifikus információkkal, amelyek alapján kiszámíthatta volna a felülvizsgálati időszak során nyújtott támogatás összegét. Bár a támogatás összegét az együttműködés hiánya miatt nem lehetett pontosan megállapítani, a kérelem és a (71) preambulumbekezdésben említett korábbi vizsgálatok megállapításai alapján, valamint az ellenkezőjére utaló jelek hiányában az a következtetés vonható le, hogy a melegen hengerelt sík acéltermékek kínai gyártói továbbra is támogatásban részesültek.

(73)

A támogatás az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) és c) pontja értelmében egyedi. Földhasználati jogot csak egy korlátozott vállalati kör kap. Ezenfelül az Államtanács 40. sz. rendelete szerinti keretben az ösztönzött kategóriába tartozó acélágazatnak gazdasági előnye származik a földhasználati jogokból.

(74)

Ennek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték támasztja alá azt, hogy a megfelelő ellenszolgáltatásnál kisebb összeg fejében biztosított földhasználati jogok formájában nyújtott kiegyenlíthető támogatás a felülvizsgálati időszak alatt is folytatódott.

(75)

Az eredeti vizsgálat (33) során a Bizottság megállapította, hogy a melegen hengerelt sík acéltermékek gyártói kiegyenlíthető támogatásban részesülnek a jövedelemadó- és egyéb közvetlen adóprogramok és adópolitikai intézkedések keretében nyújtott kedvezményes elbánással összefüggésben.

(76)

Három konkrét programot: a szinergikus hasznosításból származó erőforrásokra vonatkozó társaságiadó-kedvezményeket, a kutatási és fejlesztési kiadások társaságiadó-alapba való beszámítását és a földhasználati adó alóli mentességet illetően a Bizottság a jogalap, a támogathatóság, valamint a támogatás jellege és egyedisége tekintetében tett megállapításait a kérdőívre adott ellenőrzött válaszokra alapozta, amelyek lehetővé tették számára a mintában szereplő vállalatokra vonatkozó egyedi támogatási mértékek kiszámítását.

(77)

Megállapítást nyert, hogy a jövedelemadó- és egyéb közvetlen adóprogramok – az alaprendelet 3. cikke 1. a) pontjának ii. alpontja, illetve 3. cikkének 2. pontja értelmében – kormányzati bevétel elengedése formájában nyújtott támogatásnak minősülnek, amelynek révén a kedvezményezett vállalat gazdasági előnyhöz jut.

(78)

Megállapítást nyert továbbá, hogy a támogatási programok az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében egyediek, mivel a támogatást nyújtó hatóság működésére vonatkozó jogszabályok a programokhoz való hozzáférést kizárólag az ösztönzött kategóriába tartozó bizonyos vállalatokra és ágazatokra, például a melegen hengerelt sík acéltermékeket gyártó ágazatra korlátozzák.

(79)

Az eredeti vizsgálat során a mintában szereplő exportáló gyártók vonatkozásában megállapított támogatás mértéke 0,00 % és 0,66 % között mozgott.

(80)

A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben (34) a kérelmező bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a melegen hengerelt sík acéltermékek számos kínai gyártója továbbra is előnyre tesz szert számos, az eredeti vizsgálat során kiegyenlített társaságiadókedvezmény-program révén. A társaságiadókedvezmény-program jogalapját a Kínai Népköztársaság társaságiadó-törvényének 28. cikke, valamint a társaságiadó-törvény végrehajtási szabályainak 93. cikke jelenti. A kérelmező továbbá bizonyítékot nyújtott a kutatási és fejlesztési támogatás társaságiadó-alapba való beszámításáról, amelynek jogalapját a vállalatok társasági adójáról szóló kínai törvény 30. cikkének (1) bekezdése, valamint az említett törvény végrehajtási szabályai képezik.

(81)

Az optikai szálakból álló kábelekre (35) és az alumíniumfóliára (36) vonatkozó vizsgálatok megerősítették, hogy a rendszereket továbbra is alkalmazzák, és azok jellege sem változott.

(82)

A kínai kormány együttműködésének hiányában nem merült fel olyan érv, amely alapján vitathatók lennének a kérelmező által arra vonatkozóan bemutatott bizonyítékok, hogy a melegen hengerelt sík acéltermékek gyártóinak továbbra is gazdasági előnye származik a jövedelemadó- és egyéb közvetlen adóprogramokból és adópolitikai intézkedésekből.

(83)

A szóban forgó programok – az alaprendelet 3. cikke 1. a) pontjának ii. alpontja, illetve 3. cikkének (2) bekezdése értelmében – kormányzati bevétel elengedése formájában nyújtott támogatásnak minősülnek, amelynek révén a kedvezményezett vállalat gazdasági előnyhöz jut.

(84)

A kínai kormány és a kínai gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság nem rendelkezett vállalatspecifikus információkkal, amelyek alapján kiszámíthatta volna a felülvizsgálati időszak során nyújtott támogatás összegét. Bár a támogatás összegét az együttműködés hiánya miatt nem lehetett pontosan megállapítani, a kérelem és a (81) preambulumbekezdésben említett korábbi vizsgálatok megállapításai alapján, valamint az ellenkezőjére utaló jelek hiányában az a következtetés vonható le, hogy a melegen hengerelt sík acéltermékek kínai gyártói továbbra is támogatásban részesültek.

(85)

A programok továbbá az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében is egyediek, mivel a támogatást nyújtó hatóság működésére vonatkozó jogszabályok a programokhoz való hozzáférést kizárólag bizonyos vállalatokra és ágazatokra korlátozzák.

(86)

Ennek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték támasztja alá azt, hogy az adóprogramok közül egyesek a felülvizsgálati időszak alatt is kiegyenlíthető támogatást valósítottak meg.

(87)

Az eredeti vizsgálat (37) során a Bizottság megállapította, hogy a melegen hengerelt sík acéltermékek gyártói kiegyenlíthető támogatásban részesülnek az alábbi két közvetett adó- és behozatalivám-program keretében nyújtott kedvezményes elbánással összefüggésben:

(88)

Megállapítást nyert, hogy a közvetett adó- és behozatalivám-programok – az alaprendelet 3. cikke 1. a) pontjának ii. alpontja, illetve 3. cikkének (2) bekezdése értelmében – kormányzati bevétel elengedése formájában nyújtott támogatásnak minősülnek, amelynek révén a támogatásban részesülő vállalat gazdasági előnyhöz jut.

(89)

Megállapítást nyert továbbá, hogy a támogatási programok az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében egyediek, mivel a támogatást nyújtó hatóság működésére vonatkozó jogszabályok a programokhoz való hozzáférést kizárólag bizonyos vállalatokra és ágazatokra korlátozzák. Ezenkívül a kínai kormány együttműködésének hiányában a Bizottság nem juthatott következtetésre az egyes programokra vonatkozó objektív jogosultsági kritériumok meglétét illetően, így a programok az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint is egyedinek minősültek.

(90)

Az eredeti vizsgálat során a mintában szereplő exportáló gyártók vonatkozásában megállapított támogatás mértéke 1,01 % volt.

(91)

A kérelem, valamint a Bizottság által az ösztönzött kínai iparágakra, például a gumiabroncsokra (38), a szerves bevonatú acéltermékekre (39) és az alumíniumfóliára (40) vonatkozó legutóbbi szubvencióellenes vizsgálatok megállapításai megerősítették, hogy a rendszereket jelenleg is alkalmazzák, és azok jellege sem változott.

(92)

A kínai kormány és a melegen hengerelt sík acéltermékek kínai gyártói együttműködésének hiányában nem merült fel olyan érv, amely alapján vitathatók lennének a kérelmező által arra vonatkozóan bemutatott bizonyítékok, hogy a melegen hengerelt sík acéltermékek gyártóinak továbbra is gazdasági előnye származik a közvetett adó- és behozatalivám-programokból és -intézkedésekből.

(93)

A szóban forgó programok – az alaprendelet 3. cikke 1. a) pontjának ii. alpontja, illetve 3. cikkének (2) bekezdése értelmében – kormányzati bevétel elengedése formájában nyújtott támogatásnak minősülnek, amelynek révén a kedvezményezett vállalat gazdasági előnyhöz jut.

(94)

A kínai kormány és a melegen hengerelt sík acéltermékek kínai gyártói együttműködésének hiányában a Bizottság nem rendelkezett vállalatspecifikus információkkal, amelyek alapján kiszámíthatta volna a felülvizsgálati időszak során nyújtott támogatás összegét. Bár a támogatás összegét az együttműködés hiánya miatt nem lehetett pontosan megállapítani, a kérelem és a (91) preambulumbekezdésben említett korábbi vizsgálatok megállapításai alapján, valamint az ellenkezőjére utaló jelek hiányában az a következtetés vonható le, hogy a melegen hengerelt sík acéltermékek gyártói továbbra is támogatásban részesültek.

(95)

A programok az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében is egyediek, mivel a hozzáférés kizárólag bizonyos vállalatokra és ágazatokra korlátozódik.

(96)

Ennek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy elegendő bizonyíték támasztja alá azt, hogy a közvetett adó- és behozatalivám-programok a felülvizsgálati időszak alatt is kiegyenlíthető támogatást valósítottak meg.

(97)

Az eredeti vizsgálat során (41) a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a mintában szereplő valamennyi vállalat számos, a környezetvédelemmel és a kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos támogatásban, valamint kutatáshoz és fejlesztéshez, technológiai korszerűsítéshez és innovációhoz kapcsolódó támogatásban részesült.

(98)

Az eredeti vizsgálat határozottan megállapította továbbá az egyes melegen hengerelt sík acéltermékek gyártóinak a kormányzat különböző szintjein nyújtott, azaz helyi, regionális és nemzeti szintű eseti támogatások meglétét is. Az ilyen támogatások közé tartoztak a szabadalmi alapok, a tudományos és technológiai alapok és díjak, az üzleti fejlesztési alapok, az alapvető infrastruktúrához nyújtott támogatások, a körzeti vagy tartományi szinten biztosított támogatási alapok, a vasércbehozatalt támogató alapok, a vállalatok áthelyezését támogató alapok, a külföldi fejlett technológiák bevezetését támogató különleges alap, valamint a berendezések behozatalához felvett hitelek kamatkedvezményei.

(99)

Megállapítást nyert, hogy ezek a támogatások és egyéb eseti támogatások az alaprendelet 3. cikke 1. a) pontjának i. alpontja és 3. cikkének (2) bekezdése értelmében támogatásnak, azaz a kínai kormány által az érintett termék gyártóinak vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtott transzfernek minősülnek.

(100)

Ezekről megállapítást nyert továbbá, hogy egyedinek minősülnek vagy az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján, mivel úgy tűnik, hogy meghatározott régiókban és/vagy az acéliparban működő bizonyos vállalatokra vagy egyedi projektekre korlátozódnak, vagy a 4. cikk (2) bekezdésének b) pontja alapján, mivel a támogathatóság feltételei és a tényleges kiválasztási kritériumok nem átláthatók, nem objektívek és nem alkalmazandók automatikusan.

(101)

Az eredeti vizsgálat során a mintában szereplő exportáló gyártók vonatkozásában megállapított támogatás mértéke 0,09 % és 1,45 % között mozgott.

(102)

A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben (42) a kérelmező bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a melegen hengerelt sík acéltermékek számos gyártója továbbra is részt vesz támogatási programokban.

(103)

A Bizottság által az ösztönzött kínai iparágakra, például a szerves bevonatú acéltermékekre (43) és az alumíniumfóliára (44) vonatkozó legutóbbi szubvencióellenes vizsgálatok megállapításai megerősítették, hogy a rendszereket jelenleg is alkalmazzák, és azok jellege sem változott.

(104)

A vissza nem térítendő támogatások többségét meghatározott projektek vagy eszközök finanszírozásához, energiatakarékossági vagy környezetvédelmi térítésként, valamint acélművek korszerűsítéséhez nyújtották.

(105)

A kérelmező egyes vállalatok éves beszámolóinak elemzése alapján bizonyítékot is szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a melegen hengerelt sík acéltermékek legalább 12 gyártója részesült támogatásban 2018 és 2021 között.

(106)

A hatályvesztési felülvizsgálat során elemzett vissza nem térítendő és eseti támogatások mindegyike az alaprendelet 3. cikke 1. a) pontjának i. alpontja értelmében a források támogatásként vagy ahhoz hasonló átadásával, közvetlen transzfer formájában nyújtott támogatásnak minősül.

(107)

A kínai kormány és a melegen hengerelt sík acéltermékek gyártói együttműködésének hiányában nem merült fel olyan érv, amely alapján vitathatók lennének a kérelmező által arra vonatkozóan bemutatott bizonyítékok, hogy a melegen hengerelt sík acéltermékek gyártóinak továbbra is gazdasági előnye származik a vissza nem térítendő támogatásokból vagy eseti támogatásokból.

(108)

A kínai kormány és a kínai gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság nem rendelkezett vállalatspecifikus információkkal, amelyek alapján kiszámíthatta volna a felülvizsgálati időszak során nyújtott támogatás összegét. Bár a támogatás összegét az együttműködés hiánya miatt nem lehetett pontosan megállapítani, a kérelem és a (103) preambulumbekezdésben említett korábbi vizsgálatok megállapításai alapján, valamint az ellenkezőjére utaló jelek hiányában az a következtetés vonható le, hogy a melegen hengerelt sík acéltermékek gyártói továbbra is támogatásban részesültek.

(109)

Az említett támogatások a vizsgálat az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének értelmében jogilag vagy ténylegesen egyedinek minősültek. A kínai kormány és a melegen hengerelt sík acéltermékek kínai gyártói együttműködésének hiányában úgy kell tekinteni, hogy e támogatásokat korlátozott számú gyártónak ítélték oda, és/vagy amiatt, ahogyan a támogatást nyújtó hatóságok a támogatás odaítélésével kapcsolatos mérlegelési jogkörüket gyakorolták.

(110)

Ennek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték támasztja alá azt, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a gyártók vissza nem térítendő támogatás formájában továbbra is kiegyenlíthető támogatásban részesültek.

(111)

A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem (45) kiterjedt bizonyítékot tartalmazott arra vonatkozóan, hogy a melegen hengerelt sík acéltermékek több kínai gyártója is érintett volt a hitel-tőke konverziós instrumentumok 2016 és 2019 között végrehajtott második generációjában, összesen 237 milliárd RMB hitelösszeggel. Állítólag az állami tulajdonú acélgyártók állami tulajdonban lévő kereskedelmi bankokkal szemben fennálló adósságát tőke ellenében törölték a végrehajtó ügynökségek különböző típusainak bevonásával, amelyek a Kínai Bank- és Biztosításszabályozó Bizottság irányítása alá tartozó, banknak nem minősülő pénzintézetek. A hitel-tőke konverziókat leggyakrabban végrehajtó ügynökségek formájukat tekintve a bankoktól vagy biztosítóktól különváló pénzügyieszköz-befektetési társaságok (FAIC). A kérelem azt állította továbbá, hogy a végrehajtó ügynökségeket kifejezetten azért hozták létre, hogy a kulcsfontosságú iparágakban, többek között az acélipari ágazatban megszabaduljanak a hatalmas nem teljesítő hitelektől, és hogy az állami tulajdonú vállalatok adósságait többek között hitel-tőke konverzió révén átütemezzék.

(112)

mivel a kínai kormány nem szolgáltatott információt erről a programról, a Bizottság a kérelemben szereplő információk, valamint a Bizottság által a kínai acélágazatra, azaz a szerves bevonatú acéltermékekre vonatkozóan lefolytatott szubvencióellenes vizsgálatból származó információk alapján tette meg a programra vonatkozó megállapításait (46).

(113)

A (91) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a Bizottság megállapította, hogy a melegen hengerelt sík acéltermékek ágazata ösztönzött ágazat, a 3.4.1. szakaszban pedig megállapította, hogy a melegen hengerelt sík acéltermékek gyártói kedvezményes finanszírozást vesznek igénybe a kínai kormány arra irányuló politikájának köszönhetően, hogy állami tulajdonú bankokon keresztül kedvezményes hitelt nyújtson a melegen hengerelt sík acéltermékek ágazatának, valamint a magántulajdonban lévő bankoknak is megbízást és utasítást adott arra, hogy ilyen kedvezményes hiteleket nyújtsanak a melegen hengerelt sík acéltermékek gyártóinak. A Bizottság megállapította továbbá, hogy a kínai kormány a hitel-tőke konverziók koncepciója köré teljes szabályozási ökoszisztémát épített fel, amely egyre több hitelezőre, célvállalkozásra, végrehajtó ügynökségre, befektetőre, szolgáltatási platformra és felügyeleti intézményre terjed ki. A kínai kormány dokumentumai következetesen kiemelik e rendszer piacorientáltságát, ugyanakkor arra a velük szemben támasztott elvárásra is emlékeztetik a résztvevőket, hogy az általánosabb közjót és egyéb nemzeti szintű gazdaságpolitikai célokat kell szolgálniuk.

(114)

A kérelemben hivatkozott, „Guiding Opinions on Regulating the Asset Management Business of Financial Institutions” (A pénzügyi intézmények eszközkezelési tevékenységére vonatkozó irányadó vélemények) című dokumentum szerint a pénzügyi intézményeket arra ösztönzik, hogy eszközkezelési termékek kibocsátása révén gyűjtsenek forrásokat a nemzeti stratégiák és iparpolitikák követelményeinek megfelelő, valamint a nemzeti kínálati oldali strukturális reformpolitikák követelményeinek megfelelő beruházásokhoz, a törvényeknek és rendeleteknek való megfelelés és az üzleti fenntarthatóság előfeltételeként. Emellett a pénzügyi intézményeket arra is ösztönzik, hogy eszközkezelési termékek kibocsátása révén gyűjtsenek forrásokat a gazdasági struktúra átalakításának támogatása, a piacorientált, legalizált hitel-tőke konverziók támogatása és a vállalati tőkeáttétel csökkentése érdekében.

(115)

A kérelem utalt „Az acélipar kapacitásfeleslegének megoldásával és a fellendülés megvalósításával kapcsolatos vélemények” című dokumentumra is, amely hangsúlyozta, hogy növelni kell az acélipari vállalkozásoknak nyújtott finanszírozási támogatást, valamint azt, hogy az állami költségvetésen és a pénzügyi intézményeken kívüli forrásokból – például eszközkezelési termékekből, nyugdíjalapokból stb. – befektetési tőkét kell vonzani. Emellett ez a dokumentum sürgeti, hogy dolgozzanak ki piaci alapú megközelítéseket a vállalati adósság feldolgozása terén, és támogassák a bankokat a problémás adósságok elidegenítésében, amelynek keretében azok a problémás hitelpozíciókat eszközkezelő vállalatokra ruházzák át.

(116)

A Kínai Központi Bank és a banki, biztosítási és értékpapír-ágazatot felügyelő szabályozó bizottságok által 2016-ban közzétett, „Vélemények az acél- és a széniparnak a kapacitásfelesleg megoldásához és a helyreállítás megvalósításához nyújtott támogatásról” című dokumentum útmutatást ad arra vonatkozóan, hogy az acél- és szénipar milyen módon juthat segítséghez a kapacitásfelesleg és a fizetésképtelenségi problémák megoldásában. Ezt a „pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások iránymutató szerepe” révén érik el, ami lehetővé tenné a szén- és acélipar számára pénzügyi, technológiai és környezeti teljesítményük javítását. Továbbá azoknál a vállalkozásoknál, amelyek megfelelnek a nemzeti iparpolitikáknak, és képesek teljesíteni a szerkezetátalakítással, a fizetőképességgel és a környezetvédelemmel kapcsolatos, homályosan meghatározott feltételeket, lehetőség nyílik a hitelfutamidők kiigazítására.

(117)

A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben tájékoztatás található az Államtanács vezetésével működő közös konferenciarendszer létrehozásáról, amely felülvizsgálta és jóváhagyta a szabályozási és támogatási politikákat, beleértve a hitel-tőke konverziós ügyletek új fordulójának végrehajtását is. Ugyanakkor közös büntetési mechanizmusokat dolgozott ki a szabálysértések szankcionálására. A közös konferencia továbbá szorgalmazta, hogy a hitel-tőke konverziók a gazdasági átalakulás és a nemzetbiztonság szempontjából nagy jelentőséggel bíró vállalkozások és iparágak javát szolgálják.

(118)

A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának 2017. évi pénzügyi munkakonferenciáján Hszi Csin-ping főtitkár megerősítette azokat a régóta képviselt álláspontokat, amelyek szerint a pénzügyi intézményeknek mindenekelőtt a reálgazdaság szolgálataként kell értelmezniük a szerepüket, és minden tőlük telhetőt meg kell tenniük azért, hogy megerősítsék annak gyenge pontjait. Nyilatkozatában kifejtette a pénzügyi szektor azon kötelezettségét, hogy a reálgazdaságot azáltal szolgálja, hogy megvédi azt a pénzügyi kockázatoktól. Ennek során a pénzügyi szektornak javítania kell a szolgáltatások hatékonyságát és minőségét, és több erőforrást kell a gazdasági és társadalmi fejlődés főbb és gyenge területeire fordítania. Emellett a kormány részt vesz a gazdaság hitelállományának leépítésében azáltal, hogy határozott monetáris politikát folytatva prioritásként kezeli az állami tulajdonú vállalatok tőkeáttételének csökkentését.

(119)

A Kínai Államtanács Állandó Bizottságának 2017. évi ülése az állami tulajdonú vállalatok hitelállomány-leépítését helyezte az általános vállalati hitelállomány-leépítési feladat középpontjába. Az Állandó Bizottság megfelelő költségvetési támogatási intézkedések kidolgozását javasolta az acél- és széniparban az állami tulajdonban lévő eszközök túlzott tőkeáttétele tekintetében. Megbeszélést folytatott továbbá egy állami tulajdonú tőkekiegészítő mechanizmus létrehozásáról, valamint az átalakításhoz és a korszerűsítéshez szükséges tőke rendelkezésre bocsátásáról.

(120)

A fenti megfontolások alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a hitel-tőke konverzió az alaprendelet 3. cikke 1. a) pontjának i. alpontja szerinti tőkeinjekció és/vagy hitel formájában, vagy a 3. cikk 1. a) pontjának ii. alpontja szerinti, elengedett vagy vissza nem fizetett adósságból származó bevételkiesés formájában megvalósuló pénzügyi hozzájárulásnak minősül. A kormányzat ezt a pénzügyi hozzájárulást az ügyletekben részt vevő állami szerveken – azaz a négy végrehajtó ügynökségen és különböző állami tulajdonban lévő kereskedelmi bankokon – keresztül nyújtotta. Minthogy a kínai kormány nem működött együtt a hatályvesztési felülvizsgálat során, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok megfelelően igazolják, hogy a végrehajtó ügynökségek közjogi szervek, mivel a kínai kormány kifejezetten azért hozta létre ezeket az ügynökségeket, hogy a kulcsfontosságú iparágakban, többek között az acélipari ágazatban megszabaduljanak a hatalmas nemteljesítő hitelektől, és hogy az állami tulajdonú vállalatok adósságait átütemezzék. A Bizottság következésképpen úgy ítélte meg, hogy az ügynökségek magatartása a kormányzati hatáskör gyakorlásának felel meg.

(121)

A kérelem bizonyítékot tartalmazott továbbá arra vonatkozóan, hogy a nagy összegű adósságelengedésre nem a szokásos kereskedelmi megfontolások alapján került sor, mivel a kínai kormány nem végzett arra vonatkozó értékelést, hogy egy szokásos magánbefektető végrehajtotta volna-e a szóban forgó hitel-tőke konverziókat arra számítva, hogy azokon idővel észszerű megtérülési arányt érhet el. A kérelemben foglalt információk szerint a kínai kormány ehelyett hatalmas összegű adósságot cserélt részvénytőke fejében a melegen hengerelt sík acéltermékeket gyártók eszközei és forrásai arányának csökkentése céljából, hogy növelje versenyképességüket, eltekintve azon kereskedelmi megfontolásoktól, amelyeket egy magánbefektető figyelembe vett volna. A Bizottság a kérelemben megadott információk alapos elemzését követően, és mivel az aktában más információ nem szerepelt, arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések az alaprendelet 6. cikkének a) pontja szerint gazdasági előnyt nyújtottak.

(122)

A hitel-tőke konverzió az alaprendelet 3. cikke 1. a) pontjának i. alpontja szerinti tőkeinjekció és/vagy hitel formájában, vagy az alaprendelet 3. cikke 1. a) pontjának ii. alpontja szerinti, elengedett vagy vissza nem fizetett adósságból származó bevételkiesés formájában megvalósuló pénzügyi támogatásnak minősül.

(123)

mivel a jelenlegi felülvizsgálat során a kínai kormány és a melegen hengerelt sík acéltermékek kínai gyártói nem működtek együtt, a Bizottság a kérelemben megadott információk alapos elemzését követően, és mivel az aktában más információ nem szerepelt, arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések az alaprendelet 6. cikkének a) pontja szerint gazdasági előnyt nyújtottak.

(124)

A Bizottság megállapította a támogatás egyediségét az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében, tekintettel a támogatásnyújtás objektív kritériumainak hiányára, valamint annak tisztázatlanságára, hogy a melegen hengerelt sík acéltermékeket gyártók milyen feltételek mellett vehetnek, illetve nem vehetnek részt a programban. A konverziók az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének c) pontja értelmében is egyediek voltak arra tekintettel, hogy az állami hatóságok a támogatást nagyrészt saját mérlegelésük alapján ítélték oda, ezenkívül a támogatás révén csak meghatározott ágazatok jutottak gazdasági előnyhöz, például azok, amelyek kapacitásfelesleggel rendelkeztek.

(125)

Ennek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték támasztja alá azt, hogy a melegen hengerelt sík acéltermékek kínai gyártói a felülvizsgálati időszak alatt hitel-tőke konverziók útján nyújtott kiegyenlíthető támogatásban részesültek a súlyosan eladósodott vállalatok adósságcsökkentéséhez nyújtott pénzügyi támogatás formájában.

(126)

A Bizottság a fentiek alapján megállapította, hogy a melegen hengerelt sík acéltermékek kínai gyártói a kiegyenlíthető támogatások révén továbbra is gazdasági előnyhöz jutottak a felülvizsgálati időszak alatt.

(127)

A felülvizsgálati időszak alatt megvalósult támogatásnyújtás megállapításra tekintettel a Bizottság megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén valószínűsíthető-e az érintett országból érkező támogatott behozatal folytatódása. Ennek keretében a Bizottság elemezte továbbá a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitás és szabad kapacitás, valamint az uniós piac vonzerejét.

(128)

mivel a kínai gyártók nem működtek együtt, a Bizottság a többi gyártó kapacitására vonatkozó ténymegállapításait a rendelkezésre álló tényekre alapozta, és a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben szereplő információkra, valamint más rendelkezésre álló forrásokra támaszkodott.

(129)

2020-ban Kína a világ nyersacéltermelésének 56,5 %-át adta, szemben a 2019. évi 53,3 %-kal (47). 2020 szeptemberében az OECD acélipari bizottságának 88. ülésén megfogalmazott nyilatkozat megállapította, hogy „a globális negatív keresleti sokk ellenére Kínában a termelés és a készletek szintje jelentősen nőtt az előző évhez képest”. Ezen túlmenően az acélipari bizottság „aggodalommal vette tudomásul a globális trendtől való eltérést Kínában, ahol az acéltermelés 2020 első félévében rekordmennyiséget, a készletek szintje pedig történelmi csúcsot ért el. E fejlemények azzal a kockázattal járnak, hogy a kínai túlkínálat súlyosbítja a Covid19 okozta keresleti sokkhatásokból eredő globális egyensúlyhiányt”. A folyamatosan bővülő kínai acéltermelési kapacitást tovább erősítette „a hitelfeltételek hatalmas mértékű lazulása”, valamint a nagy acélgyártók növekvő beruházásai, miközben a kapacitás-ellenőrzési rendszer továbbra sem terjed ki a kisebb szereplőkre. Egy 2021. februári OECD-jelentés megállapította továbbá, hogy világszerte növekszik az acéltermelési kapacitásfelesleg, amely különösen az ázsiai országoknak, köztük Kínának tudható be (48).

(130)

A kínai kormány ambiciózus tervekkel rendelkezik az ország acélipara számára (49): célja az elavult üzemek és a túlzott költségekkel járó, versenyképtelen vállalatok felszámolása, egyúttal a kormányzati politikákkal és prioritásokkal összhangban álló acélgyártók fellendítésére és támogatására összpontosít. Az elképzelés az ipar megtisztítása, a vezető szereplők megerősítése és az alulteljesítők, valamint a kormányzati prioritásoknak nem megfelelő (vagy azokhoz nem igazodó) szereplők felszámolása. A cél „az ipari vezetők új generációjának” támogatása. Ezt olyan politikák révén érik el, mint a kapacitáscsere-rendszer, valamint a hitel-tőke konverziók, amelyek az egyes vállalkozások működését illetően igen jelentős állami mérlegelési jogkört biztosítanak. Mindemögött az a cél húzódik meg, hogy növeljék azon „kiválasztott” szereplők kapacitását; ezek olyan magas teljesítményt nyújtó termelők, amelyek megfelelnek a kormány acéliparra vonatkozó jelenlegi célkitűzéseinek.

(131)

A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben szereplő információk alapján 2020-ban az egyes vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült melegen hengerelt sík termékek teljes kínai kapacitásának becsült mértéke meghaladja a 345 millió tonnát, a termelés és a kínai felhasználás becsült mértéke pedig 314 millió tonna. A Bizottság ennek alapján a Kínában 2020-ban rendelkezésre álló szabad kapacitást 31 millió tonnára becsülte, ami a felülvizsgálati időszakban rendelkezésre álló szabad kapacitásra nézve irányadó. Ez a mennyiség közel azonos a felülvizsgálati időszakban mért teljes uniós szabadpiaci felhasználással (kb. 35 millió tonna).

(132)

A kínai acélkereslet 2021 eleji lassulása az export növekedésének egyik fő mozgatórugója. A kapacitás és a kereslet ebből eredő kiegyensúlyozatlansága valószínűleg növelni fogja a termelők exportra gyakorolt nyomását. A kínai kapacitások túl nagyok a kínai gazdaság tényleges szükségleteihez képest.

(133)

Ennek alapján valószínűsíthető, hogy a kínai gyártók az intézkedések hatályvesztése esetén nagy mennyiségű szabad kapacitást irányítanának az uniós piacra, és nagy mennyiségeket kezdenének támogatott árakon értékesíteni.

(134)

Az uniós piac globális szinten az egyes melegen síkhengerelt acéltermékek legnagyobb piacai közé tartozik. A kínai piac nem képes felvenni a felesleges acélkapacitást, a főbb harmadik országok piacai pedig zárva vannak a kínai export előtt, mivel dömpingellenes intézkedések, védintézkedések vagy egyéb védelmi intézkedések vannak érvényben Kínával szemben (50). Emellett az uniós árszintek (az uniós gazdasági ágazat által felszámított átlagár 734 EUR/tonna volt a felülvizsgálati időszakban) magasabbak, mint a kínai exportáló gyártók által a világ többi részének felszámított átlagár (714 EUR/tonna CIF-szinten). Mivel – amint azt a (206) preambulumbekezdés kifejti – a melegen síkhengerelt termékek rendkívül árérzékeny árunak minősülnek, az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai exportőrök erős ösztönzést kapnának arra, hogy kivitelüket az Unióba irányítsák.

(135)

A kérelmező kérelmében előadta, hogy az acéllal kapcsolatos és a felülvizsgálat tárgyát képező termékre alkalmazandó uniós védintézkedések önmagukban nem lennének elegendőek ahhoz, hogy megvédjék az uniós piacot a jelentős mennyiségű, támogatott áron érkező behozatallal szemben. Mivel Kína esetében nem volt érvényben országspecifikus kontingens a felülvizsgálat tárgyát képező termékre, a kínai gyártók nagy mennyiségű maradványkontingenshez férnek hozzá, amelyet felhasználva a kiegyenlítő intézkedések hatályvesztése esetén exportjukat az uniós piacra irányíthatnák. Ez azt jelenti, hogy a kiegyenlítő intézkedések hatályvesztése esetén a kínai exportvolumen valószínűleg jelentősen megnövekedne a maradványkontingens keretein belül, és elárasztaná az uniós piacot még azelőtt, hogy a védintézkedésben előírt, a vámkontingens túllépése esetén fizetendő vám alkalmazandóvá válna.

(136)

A Bizottság a rendelkezésre álló tények alapján arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy a melegen hengerelt sík acéltermékek ágazatának kínai támogatása a felülvizsgálati időszak alatt folytatódott, és valószínűleg a jövőben is folytatódni fog. Nincs arra utaló bizonyíték, hogy a szóban forgó támogatásokat és támogatási programokat a közeljövőben megszüntetnék.

(137)

A melegen hengerelt sík acéltermékek ágazatának támogatása lehetővé tette a kínai gyártók számára, hogy fenntartsák a belső keresletet messze meghaladó szintű termelési kapacitásaikat, amelyekkel a teljes uniós felhasználást képesek lehetnek lefedni.

(138)

Ezért a Bizottság megállapította, hogy a kiegyenlítő intézkedések hatályon kívül helyezése valószínűleg a felülvizsgálat tárgyát képező termék jelentős volumenű támogatott behozatalának az Unió piacára történő átirányítását eredményezné. A kínai kormány továbbra is különféle támogatási programokat kínál a melegen hengerelt sík acéltermékek ágazatának, a Bizottság pedig megállapította, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a melegen hengerelt sík acéltermékek ágazata több támogatási programból előnyre tett szert.

(139)

A figyelembe vett időszakban 21 gyártó gyártotta a hasonló terméket az Unióban. Ezek a vállalatok alkotják az alaprendelet 9. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

(140)

A felülvizsgálati időszak alatt a felülvizsgálat tárgyát képező termék teljes uniós termelése mintegy 70 millió tonna volt. Ezt a számadatot a Bizottság az uniós gazdasági ágazatról rendelkezésre álló információk összessége, többek között a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem, a kérdőívre adott és ellenőrzött válaszok, valamint az EUROFER makrogazdasági kérdőívre adott válaszai alapján állapította meg. A (13) preambulumbekezdésben jelzett módon a mintába felvett uniós gyártók együtt a hasonló termék teljes uniós termelésének 29 %-át képviselték a felülvizsgálati időszakban.

(141)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék elsődleges anyagnak tekinthető többféle, hozzáadott értéket képviselő továbbfeldolgozott termék – elsősorban a hidegen hengerelt termékek – gyártásában. Tekintettel arra, hogy az uniós gazdasági ágazat többségében vertikálisan integrált, és mind a felülvizsgálat tárgyát képező terméket, mind a továbbfeldolgozott termékeket gyártja, a Bizottság a kötött és a szabadpiacot adott esetben külön elemezte.

(142)

A belső és a szabadpiaci felhasználás közötti különbségtétel azért releváns a kárelemzés szempontjából, mert a kötött piacra szánt termékek nem állnak közvetlen versenyben a behozatallal, az esetleges transzferárakat pedig különféle árpolitikák mentén a csoportokon belül rögzítik. Ezzel szemben a szabadpiacra szánt termelés közvetlen versenyben áll az érintett termék behozatalával, az árakat pedig a piaci viszonyoknak megfelelően állapítják meg.

(143)

Az uniós gazdasági ágazatról alkotott lehetőleg legteljesebb kép érdekében a Bizottság adatokat gyűjtött a hasonló termékkel kapcsolatos teljes tevékenységre vonatkozóan és meghatározta, hogy a termelést a kötött vagy a szabadpiacra szánták-e. A Bizottság megállapította, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a hasonló termék teljes uniós termelésének mintegy 60 %-át a kötött piacra szánták.

(144)

A Bizottság az uniós szabadpiaci felhasználást a következők alapján állapította meg: a) valamennyi ismert uniós gyártó uniós piacon végzett értékesítése az EUROFER makrogazdasági kérdőívre adott válaszában foglaltak szerint, valamint b) az összes harmadik országból az Unióba irányuló behozatal az Eurostat jelentése szerint. Az uniós kötött piaci felhasználás megállapítása az összes ismert uniós gyártó belső felhasználása és kötött értékesítése alapján történt az EUROFER makrogazdasági kérdőívre adott válaszának figyelembevételével.

(145)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

1. táblázat

Uniós felhasználás (ezer tonna)

(146)

A teljes uniós felhasználás 2019-ben 7 %-kal csökkent, majd 2020-ban meredeken, további 12 %-kal visszaesett a Covid19-világjárvány okozta keresletcsökkenés miatt. Ezt a csökkenést azonban érdemi fellendülés követte; ezt az acél iránti kereslet felülvizsgálati időszak alatti élénkülése idézett elő, amely azonban még mindig 6 %-kal maradt el a 2018. évi szinttől.

(147)

A szabadpiaci felhasználás a teljes uniós felhasználáshoz hasonló tendenciát követett. 2020-ig meredeken, 19 %-kal csökkent, majd a felülvizsgálati időszak alatt erőteljesen fellendült, még a 2018. évi szintet is 1 %-kal meghaladó szintet érve el.

(148)

A kötött piaci felhasználás tendenciája közel azonos volt a teljes uniós felhasználás tendenciájával: 2020-ig meredeken, 18 %-kal csökkent, majd fellendülés következett, amely azonban csak a 2018. évi szint 89 %-ának eléréséhez volt elegendő.

(149)

A figyelembe vett időszak egészét tekintve a teljes uniós felhasználás 6 %-kal csökkent.

(150)

A Bizottság a behozatal volumenét az Eurostat adatai alapján határozta meg. A behozatal piaci részesedésének meghatározása a behozatal volumenének és – a 2. táblázat szerinti – uniós szabadpiaci felhasználásnak az összehasonlítása alapján történt.

(151)

Az érintett országból az Unióba érkező behozatal a következőképpen alakult:

2. táblázat

A behozatal volumene (ezer tonna), piaci részesedése és árai

(152)

Az intézkedések 2017. évi bevezetését követően a Kínából érkező behozatal jelentéktelen szintre esett vissza: piaci részesedése 2018-ban elhanyagolható, 0,002 % volt. 2018 és 2020 között a behozatal még tovább csökkent. A felülvizsgálati időszak alatt ugyanakkor a Kínából érkező behozatal az előző három év alacsony szintjéhez képest 2021 áprilisában kiugróan magas volt. A piaci részesedés azonban továbbra is nagyon alacsony, 0,1 %-os maradt.

(153)

Az Eurostat adatai szerint a kínai importárak 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban kivételesen magasak voltak, bár a felülvizsgálati időszakban zuhantak. A 2018 és 2020 közötti kivételesen magas importárak valószínűleg azzal a ténnyel függnek össze, hogy Kína elhanyagolható mennyiséget exportált az Unióba, ami nem tekinthető megbízhatónak.

(154)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az Eurostat által a figyelembe vett időszakban rögzített kínai importárak nem reprezentatívak a melegen síkhengerelt termékek átlagáraira nézve, mivel az említett időszakban a Kínából érkező behozatal volumene igen alacsony volt, így ezen árak alapján érdemi vagy releváns következtetések nem vonhatók le.

(155)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék egyéb harmadik országokból érkező behozatala a következőképpen alakult:

3. táblázat

Harmadik országokból érkező behozatal

(156)

A felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az érintett országtól eltérő harmadik országokból érkező teljes behozatala 2018 és 2020 között 26 %-kal csökkent, majd 2021-ben meredeken nőtt, 28 %-os piaci részesedést érve el, amely 20 %-kal haladja meg a 2018. évi szintet. Összességében az Unió világszerte több mint 40 országból importál melegen síkhengerelt termékeket. A felülvizsgálati időszak alatt a melegen síkhengerelt termékek öt legnagyobb, az Unióba szállító exportőre Oroszország, India, Törökország, Egyiptom és Tajvan volt, amelyek az uniós szabadpiac 18 %-át és a melegen síkhengerelt termékek teljes behozatalának 65 %-át fedték le. Az országokat egyenként tekintve Oroszország volt a legnagyobb exportőr 5,8 %-os piaci részesedéssel, míg a másik négy ország 2–4 % közötti piaci részesedéssel rendelkezett. 2 %-ot meghaladó piaci részesedése egyetlen más országnak sincs. A legnagyobb exportőrök közül jelenleg az Oroszországból (51) és Törökországból (52) érkező behozatalra vonatkoznak dömpingellenes intézkedések.

(157)

A támogatott import uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának vizsgálata az alaprendelet 8. cikke (4) bekezdésének megfelelően magában foglalta valamennyi olyan gazdasági mutató értékelését, amely a figyelembe vett időszak alatt hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(158)

A kár meghatározásával összefüggésben a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között. A Bizottság a makrogazdasági mutatókat a kérelmező által szolgáltatott adatok alapján értékelte, amelyek valamennyi uniós gyártóra vonatkoztak. A mikrogazdasági mutatókat a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók által a kitöltött kérdőíven közölt adatok alapján értékelte. Mindkét adatcsoport reprezentatívnak bizonyult az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete szempontjából.

(159)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a kiegyenlíthető támogatások összege, valamint a korábbi támogatásnyújtás hatásaiból való felépülés.

(160)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(161)

A (143)–(144) preambulumbekezdésben kifejtett módon az uniós gazdasági ágazatról alkotott lehetőleg legteljesebb kép érdekében a Bizottság adatokat gyűjtött az érintett termék teljes termelésére vonatkozóan és meghatározta, hogy a termelést a kötött vagy a szabadpiacra szánták-e. Adott esetben és lehetőség szerint a Bizottság külön elemezte a szabad és a kötött piacra vonatkozó kármutatókat.

(162)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

4. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(163)

Az uniós gazdasági ágazat termelési volumene a teljes uniós felhasználáshoz hasonló tendenciát követett: a figyelembe vett időszak alatt összességében mintegy 8 %-kal csökkent, 2020-ban pedig jelentős visszaesés következett be, amelyet a (146) preambulumbekezdésben ismertetett okok miatti fellendülés követett.

(164)

Jóllehet a figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat termelési kapacitása kismértékben (3 %-kal) növekedett, a kapacitáskihasználás ugyanazt a negatív tendenciát mutatta, mint a termelési volumen és a felhasználás: 2018 és a felülvizsgálati időszak között 10 %-kal esett vissza.

(165)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

5. táblázat

A szabadpiaci értékesítés volumene (ezer tonna) és piaci részesedése

(166)

Az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítési volumene követte a figyelembe vett időszak alatt a felhasználásban megfigyelhető trendet. 2018 és 2020 között a (146) preambulumbekezdésben említett okok miatt csökkent, amelyet a felülvizsgálati időszakban élénkülés követett. A felülvizsgálati időszakban azonban a fellendülés még mindig a 2018. évi szint alatt maradt.

(167)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat uniós felhasználáson belüli piaci részesedése 2018 és 2020 között kismértékben, 77 %-ról 79 %-ra nőtt, majd 2020 és a felülvizsgálati időszak között 7 százalékponttal 72 %-ra esett vissza. Amint azt a 4. táblázat mutatja, ez a csökkenés azzal magyarázható, hogy a harmadik országokból érkező behozatal piaci részesedése 2020 és a felülvizsgálati időszak között 7 %-kal nőtt, ami megmagyarázza az uniós gazdasági ágazat szabadpiaci részesedésének csökkenését.

6. táblázat

Kötött uniós piaci volumen és piaci részesedés (ezer tonna)

(168)

Az uniós gazdasági ágazat kötött volumene (amely a kötött felhasználásból és az uniós piacon történő kötött értékesítésből áll) 2018 és 2020 között 18 %-kal csökkent, majd 2021-ben 7 százalékponttal fellendült, ami a figyelembe vett időszak alatt összességében 11 %-os csökkenést eredményezett, a felülvizsgálati időszak kezdete és vége között mintegy 45 millió tonnáról 40 millió tonnára. A kötött és a szabadpiac összességében azonos tendenciát követett. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a kötött piac alakulása nem gyakorolt jelentős hatást az uniós gazdasági ágazat szabadpiaci teljesítményére.

(169)

Az uniós gazdasági ágazat (teljes termelés százalékában kifejezett) kötött piaci részesedése a figyelembe vett időszakban viszonylag állandó – 58,1 % és 60,5 % közötti – értékeken mozgott.

(170)

A csökkenő felhasználással és termeléssel összefüggésben az uniós gazdasági ágazat egyaránt veszített értékesítési volumenéből és szabadpiaci részesedéséből. Összességében a figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat nem növekedett.

(171)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(172)

2018 és a felülvizsgálati időszak között a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásában részt vevő alkalmazottak létszáma az uniós termelés volumenének tendenciáját követte, 2018 és 2020 között meredeken csökkent, majd a felülvizsgálati időszak alatt enyhén fellendült. Összességében ez 7 %-os csökkenést eredményezett a figyelembe vett időszakban.

(173)

Az uniós gazdasági ágazati munkaerő egy alkalmazottra vetített termelésben (tonna) mért termelékenysége a figyelembe vett időszakban összességében stabil maradt.

(174)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték támasztja alá azt, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a gyártók továbbra is kiegyenlíthető támogatásban részesültek. A támogatásokról szóló szakaszban szereplő, Kína vonatkozásában megállapított kiegyenlíthető támogatások összege jelentős.

(175)

Az eredeti vizsgálatot követően bevezetett szubvencióellenes intézkedések lehetővé tették az uniós gazdasági ágazat számára, hogy kilábaljon a korábbi támogatásnyújtás hatásaiból (amit a 2018. évi adatok is mutatnak). Ezt a Törökországból származó melegen hengerelt sík termékekre vonatkozó dömpingellenes vizsgálat során tett bizottsági megállapítások is megerősítették (53).

(176)

A mintában szereplő uniós gyártók által az Unióban a vevők részére felszámított átlagos értékesítési egységárak a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Értékesítési árak és előállítási költség az Unióban (EUR/tonna)

(177)

Az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési árai 2018 és 2020 között 17 %-kal csökkentek, majd 2021-ben drasztikusan, 34 %-kal nőttek. A figyelembe vett időszakban az értékesítési egységárak tendenciáját a Covid19-világjárvány okozta súlyos zavarok és a kereslet világjárványt követő helyreállása befolyásolták. 2021-ben a magas acélkereslet, a szűkös kínálat és a megnövekedett termelési költségek voltak azok a tényezők, amelyek befolyásolták az értékesítési egységár hirtelen és jelentős növekedését.

(178)

A termelési egységköltség 29 %-kal nőtt az érintett időszakban. 2019-ben azonban nőtt a termelési költség, miközben az értékesítési egységárak csökkentek. Az, hogy az uniós gazdasági ágazat nem tudta megjeleníteni a megnövekedett termelési költséget értékesítési árában, a Törökországból érkező nagy mennyiségű dömpingelt behozatalnak tudható be, amelynek árleszorító hatása volt. 2020-ban mind a termelési költségek, mind az értékesítési árak csökkentek, de az előbbi kisebb mértékben. Ez a piac Covid19-világjárvány alatti zuhanásának tudható be, amely jelentősen leszorította az árakat, ugyanakkor a termelési költségeket kevésbé érintette. A termelési egységköltség az energia- és nyersanyagárak hirtelen emelkedése miatt 2021-ben megugrott. A Covid19-válság utáni helyreállítás miatt azonban a kereslet is megugrott, és ennek következtében az árak is jelentősen (2020 és a felülvizsgálati időszak között több mint 50 %-kal), még a termelési költségek ugyanezen időszakbeli növekedésénél is nagyobb mértékben emelkedtek.

(179)

A mintában szereplő uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

(180)

A figyelembe vett időszak alatt a munkaerőköltség 22 %-kal nőtt. Míg a felülvizsgálati időszakban az alkalmazottak létszáma 2018-hoz képest csökkent, az alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség nőtt.

(181)

A mintában szereplő uniós gyártók készletszintjei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Készletek

(182)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat melegen síkhengerelt acéltermékekből tartott készlete folyamatosan csökkent: 2020-ban drasztikus csökkenés következett be, ami a Covid19-világjárvány hatásaival magyarázható, majd 2021-ben fellendülésre került sor. Az Unióban a melegen hengerelt sík acéltermékek ágazatára jellemzők a gyártók és a vevők közötti havi, negyedéves és éves keretszerződések, amelyek rögzítik a mennyiségeket és az árakat. Ezeket a keretszerződéseket a vevők igényeinek megfelelő megrendelések útján hajtják végre. Az uniós gazdasági ágazat ennek köszönhetően képes megtervezni termelését és készleteit. Ennek megfelelően – továbbá amint azt az eredeti vizsgálat is megállapította – a készletek nem tekinthetők fontos kármutatónak ebben az ágazatban, mivel a hasonló termék legtöbb típusát az uniós gazdasági ágazat a felhasználók egyedi megrendelései alapján állítja elő.

(183)

A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(184)

A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék uniós szabadpiaci értékesítéseiből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési forgalom százalékában.

(185)

A figyelembe vett időszakban a jövedelmezőség ingadozott, összességében viszont 5,7 százalékponttal nőtt. Az intézkedések 2017. évi bevezetését követően az ágazat felépült, 2018-ban már nyereséget mutatott ki. 2019-ben azonban veszteségek keletkeztek, a jövedelmezőség pedig 2020-ban, a világjárvány közepén érte el – 18 %-os mélypontját, amelyet erőteljes fellendüléssel 2021-ben 14,1 %-os nyereség követett. Ezzel egyidejűleg a Kínával szemben bevezetett intézkedéseket követően a Törökországból olcsón érkező dömpingelt behozatal gyorsan nőtt, ami megmagyarázza a jövedelmezőség 2019. évi visszaesését. A jövedelmezőség e csökkenését később súlyosbították a világjárvány által 2020-ban okozott sokkok, például az ellátási lánc zavarai és az acélfelhasználás visszaesése. Az acél iránti kereslet növekedése és az értékesítési árak magasabb szintje az uniós gazdasági ágazat számára kiemelkedő 2021. évben szokatlanul magas nyereséget eredményezett.

(186)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. A nettó pénzforgalom a jövedelmezőséghez hasonlóan alakult: 2019–2020-ban drasztikus visszaesés következett be, amelyet a felülvizsgálati időszakban erőteljes fellendülés követett.

(187)

2018 és a felülvizsgálati időszak között a beruházások 82 %-kal emelkedtek. Összességében a figyelembe vett időszak alatt a beruházások áramlása kétmóduszú eloszlást követett: a beruházások 2019-ben jelentősen növekedtek, majd 2020-ban visszaesés, 2021-ben pedig újabb csúcs következett. A beruházások általában a termelés minőségének javítására és környezetbarátabbá tételére irányultak.

(188)

A beruházások megtérülése (ROI) a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékos arányában kifejezett nyereség. A beruházások megtérülése 2018-hoz képest jelentősen javult a felülvizsgálati időszakban. A figyelembe vett időszak alatt a beruházások megtérülése 8,3 százalékponttal nőtt. Alakulása hasonló a jövedelmezőségéhez: 2019–2020-ban drasztikus visszaesés következett be, amelyet a felülvizsgálati időszakban erőteljes fellendülés követett.

(189)

A mintában szereplő uniós gyártók tőkebevonási képessége nem sérült a felülvizsgálati időszakban, amikor a világjárványt követő gyors helyreállítás zajlott.

(190)

A Kínából származó melegen síkhengerelt termékek behozatalára vonatkozó kiegyenlítő intézkedések 2017. évi bevezetését követően a Kínából érkező behozatal csökkent, és a figyelembe vett időszakban a csekély mértékű szint alatt maradt, lehetővé téve az uniós gazdasági ágazat számára, hogy megkezdje a Kínából érkező támogatott behozatal káros hatásaiból való felépülést, és amint az a Törökországból származó melegen síkhengerelt termékek behozataláról szóló (EU) 2021/1100 bizottsági végrehajtási rendeletben (54) megerősítést nyert, a felépülés 2018 végére megtörtént. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének helyreállása azonban hirtelen megtorpant, és 2019-ben ismét romlás következett, amikor az uniós gazdasági ágazat a Törökországból olcsón érkező dömpingelt behozatallal került versenybe, amely arra kényszerítette, hogy piaci részesedésének megőrzése érdekében a költségek alatti árakat határozzon meg, és ezáltal jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak (55). A Bizottság 2021 júliusában végleges intézkedéseket vezetett be Törökországgal szemben, a (185) preambulumbekezdésben ismertetett különböző tényezőknek köszönhetően pedig az uniós gazdasági ágazat helyzete javult, majd – a 2018. évihez hasonló gazdasági helyzet kialakulásával – 2021 végére felépült. Ezért a felülvizsgálati időszak alatt már nem volt elmondható, hogy az uniós gazdasági ágazatot kár érné.

(191)

Konkrétabban szinte valamennyi kármutató, nevezetesen a termelés, a kapacitáskihasználás, az értékesítési volumen és az értékesítési árak, a foglalkoztatás és a termelékenység, a jövedelmezőség, a pénzforgalom és a beruházások megtérülése hasonló tendenciát mutatott a figyelembe vett időszakban. Ezt a tendenciát 2019-ben csökkenés, 2020-ban erőteljesebb csökkenés, majd a felülvizsgálati időszakban a figyelembe vett időszak eleji, 2018. évihez hasonló szint elérését eredményező élénkülés jellemezte. E szabálytalan tendencia nagyrészt a melegen síkhengerelt termékek Törökországból jelentős volumenben beáramló olcsó, dömpingelt behozatalának és a Covid19-világjárvány által előidézett egyedülálló dinamikának tudható be. A lezárások és az ipari tevékenység fennakadásai 2020-ban rendkívül alacsony felhasználási szintekhez és alacsony acélkereslethez vezettek, majd az acél kereslete és ára 2021-ben, a Covid19-válság utáni helyreállítás során megugrott, aminek egyik eredményeként az acélipar a felülvizsgálati időszakban kivételesen magas nyereséget ért el.

(192)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszakban az alaprendelet 8. cikke értelmében nem érte jelentős kár.

(193)

A mutatók azonban nem elemezhetők a 2021. évi kivételesen kedvező acélpiaci feltételek figyelembevétele nélkül. 2020-ban azonban az ipari tevékenység világjárvány okozta lassulása és az acél iránti kereslet ebből következő csökkenése az acélipar és általában a világgazdaság teljesítményének súlyos visszaeséséhez vezetett. 2021-ben a kereslet élénkülése miatt az acélfelhasználás az árakkal együtt erőteljes fellendülésnek indult.

(194)

A (192) preambulumbekezdésben kifejtett módon a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt nem érte jelentős kár. A (138) preambulumbekezdésben kifejtett módon ugyanakkor a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kiegyenlítő intézkedések hatályon kívül helyezése valószínűleg a felülvizsgálat tárgyát képező termék jelentős volumenű támogatott behozatalának az Unió piacára történő átirányítását eredményezné. A Bizottság az alaprendelet 18. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető-e a Kínából származó támogatott behozatal által okozott kár megismétlődése.

(195)

Ennek kapcsán a Bizottság megvizsgálta a kínai termelési kapacitást és szabad kapacitást, az uniós piac vonzerejét, a valószínű kínai importárakat és az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatást.

(196)

A (131) preambulumbekezdésben leírtak szerint a kínai gyártók jelentős szabad kapacitással rendelkeznek. A becsült kínai szabad kapacitás ugyanis az uniós szabadpiaci felhasználás 89 %-ának felel meg. Az intézkedések hatályvesztése esetén e szabad kapacitást a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az Unióba irányuló kivitelre történő előállítására lehetne felhasználni. Továbbá amint az a (132) preambulumbekezdésben szerepel, a kínai acélkereslet csökkenése az export növekedésének egyik fő mozgatórugója, és ez a jövőben is így lesz. A kapacitás és a kereslet ebből eredő kiegyensúlyozatlansága valószínűleg még inkább exportra kényszeríti a gyártókat.

(197)

Emellett a főbb piacok egyikét – az Egyesült Államok piacát – a felülvizsgálat tárgyát képező terméket érintő dömpingellenes intézkedések védik, ami csökkenti a kínai gyártók hozzáférését e piachoz.

(198)

A (134) preambulumbekezdésben ismertetett módon az uniós piac globális szinten az egyes melegen síkhengerelt acéltermékek legnagyobb piacai közé tartozik. A kínai piac ráadásul nem képes felvenni a felesleges acélkapacitást, a főbb harmadik országok piacai pedig zárva vannak a kínai export előtt, mivel dömpingellenes intézkedések, védintézkedések vagy egyéb védelmi intézkedések vannak érvényben Kínával szemben. Emellett az uniós árszintek magasabbak, mint a kínai exportőrök által a világ többi részével szemben felszámított átlagár. Ennélfogva a szubvencióellenes intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az uniós piac vonzó célként szolgál a Kínában meglévő szabad kapacitás számára.

(199)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a CISA vitatta az uniós piac vonzerejével kapcsolatos következtetéseket, azzal érvelve, hogy a kínai acélipar a belföldi piacra támaszkodik, és hogy a kínai belföldi felhasználás tízszer nagyobb, mint az uniós szabadpiaci szegmens. Kiemelte továbbá, hogy 2021. augusztus 1-jétől egyes acéltermékek – köztük a melegen hengerelt sík acéltermékek – kivitele után már nem igényelhető héa-visszatérítés, ami visszatartó hatással van az exportra, és a kínai acéltermelést átirányítja a kínai belföldi gazdasági ágazathoz.

(200)

A Bizottság elismerte, hogy a melegen hengerelt sík acéltermékek kínai belföldi felhasználása jelentősen nagyobb, mint az uniós szabadpiac, a (196) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a kínai gyártók azonban jelentős szabad kapacitással rendelkeznek, amelyet nem tudnak a belföldi piacukon elhelyezni. Semmi sem akadályozza tehát a kínai gyártókat abban, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén ezt a szabad kapacitást a felülvizsgálat tárgyát képező termék Unióba irányuló exportra történő előállítására használják fel. Továbbá, amint az a (132) preambulumbekezdésben szerepel, a kínai acélkereslet csökkenése az export növekedésének egyik fő mozgatórugója, és ez a jövőben is így lesz. A kapacitás és a kereslet ebből eredő kiegyensúlyozatlansága valószínűleg még inkább exportra kényszeríti a gyártókat. A héarendszer állítólagos változását illetően a Bizottság megjegyezte, hogy a CISA nem nyújtott be olyan bizonyítékot, amely alátámasztotta volna azt az érvet, hogy a héa-visszatérítések változása a kínai gyártók exporttevékenységének jelentős megváltozásához vezetett volna, vagy vezetne. A Bizottság ezért megalapozatlannak találta és elutasította ezt az állítást.

(201)

A Kínából érkező behozatal 2018–2021 közötti alacsony volumenét figyelembe véve a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az Eurostat által rögzített importárakra nem lehet támaszkodni annak a valószínű importárnak a megállapításakor, amelyen dömpingellenes intézkedések hiányában Kínából érkeznének a melegen hengerelt sík acéltermékek. A Bizottság így a Kínából az Unión kívüli harmadik országokba (a továbbiakban: a világ többi része) irányuló kivitel árait tekintette reprezentatív helyettesítő értéknek.

(202)

A Bizottság megállapította, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a világ többi részébe irányuló kínai export ára átlagosan 660 EUR/tonnát tett ki. Azon valószínű ár meghatározása érdekében, amelyen a kínai export az uniós határra érkezne, a Bizottság az említett árhoz hozzáadta a biztosítási és fuvarozási költségeket. A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság az eredeti vizsgálatban alkalmazott költségeket (52 EUR/t, a tonnánkénti ár 7,9 %-a) vette figyelembe a rendelkezésre álló legjobb tényként. Ennek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy intézkedések hiányában a melegen síkhengerelt termékek Unióba irányuló kínai kivitelének valószínűsíthető CIF-importára legfeljebb 712 EUR/tonna lenne.

(203)

Tekintettel arra, hogy a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság statisztikai adatokat használt fel, csak a terméktípusok széles körére vonatkozó tonnánkénti átlagárat állapíthatott meg. Ezért a terméktípusokra vonatkozó információk hiányában a Bizottság nem tudott pontos áralákínálási számítást végezni, így a tonnánkénti átlagárak összehasonlítására kellett szorítkoznia.

(204)

Az ekként meghatározott kínai exportárat összehasonlította a mintában szereplő uniós gyártók által az uniós piacon vevőknek felszámított, a felülvizsgálat során alkalmazott, gyártelepi szintre igazított értékesítési árak súlyozott átlagával.

(205)

Az ár-összehasonlításra a kereskedelem azonos szintjén került sor, és a Bizottság az áralákínálás kiszámításának pontos módszertanával analóg módon az összehasonlítás eredményét a mintában szereplő uniós gyártók felülvizsgálati időszak alatti elméleti forgalmának százalékában fejezte ki. Ennek alapján megállapítást nyert, hogy az Unióba irányuló kínai export átlagosan mintegy 8 %-kal kínálna alá az uniós gazdasági ágazat átlagárainak.

(206)

A melegen hengerelt sík acéltermékek rendkívül árérzékeny árupiaci termékek, és amint azt a Kínából származó melegen hengerelt sík acéltermékek behozatalára vonatkozó eredeti vizsgálat, valamint a Törökországból származó azonos termékre vonatkozó vizsgálat is megállapította, a meglehetősen szerény áralákínálási szintek a nagy mennyiségekkel együttesen alkalmasak arra, hogy jelentős és azonnali hatást gyakoroljanak az uniós gazdasági ágazat teljesítményére (56). Mindkét vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazat 5 % alatti áralákínálási különbözet miatt kényszerült olyan mértékben csökkenteni értékesítési árait (vagy veszíteni piaci részesedéséből), hogy rövid távon jelentős kárt szenvedett.

(207)

Tekintettel arra, hogy a felülvizsgálati időszak alatt épphogy felépült egy viszontagságos és gazdaságilag nehéz, a Covid19-világjárványt is magában foglaló időszak után, amelyben veszteséget halmozott fel, az uniós gazdasági ágazat jelenleg is instabil helyzetben van. Emellett a Bizottság megállapította, hogy a kínai kormány továbbra is különféle támogatási programokat kínál a melegen hengerelt sík acéltermékek ágazatának, a Bizottság pedig megállapította, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a melegen hengerelt sík acéltermékek ágazata több támogatási programból előnyre tett szert. Ezért nagyon valószínű, hogy a Kínából érkező, az uniós áraknak alákínáló, olcsó, támogatott behozatal megismétlődése jelentős mértékben rontaná az uniós gazdasági ágazat teljesítményét, különös tekintettel a termelésre, az értékesítési volumenre és az árakra, a jövedelmezőségre és a beruházási igényekre, és ezzel ismét jelentős kárt okozna.

(208)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a CISA vitatta a kárelemzéshez figyelembe vett időszak megválasztását. Azzal érvelt, hogy a melegen hengerelt sík acéltermékek 2019. évi, megnövekedett volumenű, Törökországból érkező dömpingelt behozatala, a Covid19-járvány okozta gazdasági lassulás és a világjárvány utáni fellendülés torzította a dömping- és kárelemzés alapjául szolgáló bizonyítékokat. Állítása szerint a Bizottságnak másik időszakot kellett volna elemeznie, ezért hosszabb időszak vizsgálatát javasolta, amely a figyelembe vett időszakot megelőző egy vagy két évre (2016–2018), valamint a felülvizsgálati időszakot követő időszakra (2022) is kiterjed.

(209)

A Bizottság elutasította ezt az állítást. Emlékeztetett arra, hogy a kárelemzésében elismerte és gondosan mérlegelte azokat a különböző elemeket, amelyek a CISA felsorolása szerint torzíthatják a figyelembe vett időszakból származó bizonyítékokat. A Bizottság megállapította továbbá, hogy az említett elemek változatlanul felmerültek volna akkor is, ha a CISA javaslatának megfelelően a felülvizsgálati időszakot megelőző évekre kiterjesztett időszakot vette volna figyelembe. A felülvizsgálati időszak tekintetében a Bizottság emlékeztetett arra, hogy az alaprendelet 6. cikkének 1. pontja szerint olyan „vizsgálati időszakot [kell kiválasztani], amely a dömping esetében rendszerint az eljárás megindítását közvetlenül megelőző hat hónapnál nem lehet rövidebb. A vizsgálati időszakot követő időszakra vonatkozó információkat rendszerint nem lehet figyelembe venni.” Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint nem lehet a Bizottság feladata a vizsgálati időszakot követő időszakhoz tartozó elemek figyelembevétele, kivéve, ha ezek az elemek olyan új fejleményeket fednek fel, amelyek miatt a dömpingellenes vám tervezett bevezetése nyilvánvalóan nem megfelelővé válna. (57) Értelemszerűen ugyanezt az érvelést kell alkalmazni az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján indított felülvizsgálatokra is. A CISA nem szolgáltatott arra utaló bizonyítékot, hogy a felülvizsgálati időszakot követő fejlemények miatt a vám újbóli kivetése nyilvánvalóan nem megfelelővé vált volna.

(210)

A Bizottság a fentiek alapján megállapítja, hogy az intézkedések hiánya minden valószínűség szerint a Kínából érkező, kárt okozó árak mellett megvalósuló támogatott behozatal jelentős növekedését eredményezné, és ezért a jelentős kár valószínűleg megismétlődne.

(211)

Az alaprendelet 31. cikke alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő szubvencióellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása a különböző szóba jöhető érdekek teljes körének értékelésén alapult.

(212)

Az uniós gazdasági ágazat 15 tagállamban található (Ausztria, Belgium, Cseh Köztársaság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia). A felülvizsgálat tárgyát képező termékkel kapcsolatban több mint 38 000 alkalmazottat foglalkoztat.

(213)

Intézkedések hiányában az uniós gazdasági ágazat nem részesül védelemben a Kínából érkező támogatott behozatal valószínűsíthető növekedésével szemben, amely jelentős kárt fog majd okozni. A szubvencióellenes intézkedések kedvező hatással lesznek az uniós gyártókra, mivel elősegítik, hogy az uniós gazdasági ágazat folytassa felépülését a támogatott behozatal és a Covid19-világjárvány hatása alól. Az uniós gazdasági ágazatnak ezért egyértelműen érdekében áll az intézkedések fenntartása.

(214)

A Bizottság minden ismert felhasználóval és független importőrrel felvette a kapcsolatot. Egyetlen felhasználó vagy független importőr sem jelentkezett és működött együtt ebben a vizsgálatban oly módon, hogy a kérdőívre választ nyújtott volna be. Tekintettel a felhasználók és a független importőrök együttműködésének hiányára, valamint az ellenkezőjére utaló körülmények hiányában az intézkedések fenntartása nem tekinthető ellentétesnek a felhasználók és importőrök érdekeivel.

(215)

A Bizottság elemezte továbbá, hogy a Kínával szembeni intézkedések negatív hatással lennének-e az ellátás biztonságára, mivel a melegen hengerelt sík acéltermékekre vonatkozóan Törökország, Brazília, Irán és Oroszország ellen is vannak hatályban intézkedések. Az EUROFER makrogazdasági kérdőívén közölt adatok szerint az uniós gazdasági ágazat kapacitáskihasználási szintje a felülvizsgálati időszak alatt 75 %-os volt, a teljes termelési kapacitás pedig 18 millió tonnával meghaladta a teljes uniós felhasználást. Emellett a melegen hengerelt sík acéltermékek néhány fő exportőrével szembeni intézkedések ellenére a felülvizsgálati időszak alatt csaknem 40 ország exportálta a felülvizsgálat tárgyát képező terméket az Unióba, ami azt mutatja, hogy az intézkedések bevezetése nem befolyásolná az ellátás diverzifikálását. Ezen okok miatt, valamint a felhasználók és az importőrök együttműködésének hiányában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a továbbfelhasználók ellátásának szintjén nem állnak fenn potenciális kockázatok.

(216)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a CISA hivatkozott a többek között Kínából származó melegen hengerelt sík acéltermékek behozatalára vonatkozó uniós védintézkedésre, amely jelentősen korlátozza a kínai gyártók azon lehetőségét, hogy melegen hengerelt sík acéltermékeket exportáljanak az uniós piacra, és a továbbfeldolgozott terméket gyártók és a végfelhasználók kárára korlátozza a szabad kereskedelmi forgalmat.

(217)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a szóban forgó védintézkedés nem tekinthető tartósnak, és hogy a jelenleg hatályban lévő intézkedés (58) nincs hatással annak értékelésére, hogy kiegyenlítő vámok hiányában mekkora a megnövekedett behozatal valószínűsége. Tekintettel az acélra vonatkozó védintézkedés ideiglenes jellegére, a Bizottság megállapította, hogy az nem befolyásolhatja a vizsgálat során levont következtetéseit. Ami az ellátás biztonságát illeti, a (215) preambulumbekezdésben említettek szerint az uniós gazdasági ágazat teljes termelési kapacitása meghaladta a teljes uniós felhasználást, emellett a felülvizsgálati időszak alatt több más harmadik ország is exportált melegen hengerelt sík acéltermékeket az Unióba. Ezen túlmenően a Bizottság rendszeresen felülvizsgálja és szükség esetén kiigazítja a védintézkedést annak érdekében, hogy biztosítsa az uniós piac megfelelő acélellátását. Ezért a védintézkedések nem jelentenek kockázatot a továbbfelhasználók ellátásbiztonságára nézve.

(218)

Emellett a CISA azt is állította, hogy az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) bevezetése rontaná az uniós piachoz való hozzáférést, tekintettel a CBAM-hez kapcsolódó nehézkes jelentéstételi kötelezettségekre és pótdíjakra.

(219)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy egyrészt a CBAM csak 2023 októberében lép hatályba, másrészt pedig a 2026-ig tartó átmeneti időszak alatt az importőröknek csak jelenteniük kell az áruikba beépített kibocsátást, pénzügyi költségük ezzel összefüggésben nem merül fel. Az átmeneti időszakot az indokolja, hogy a feleknek legyen idejük alkalmazkodni a végleges rendszer bevezetése előtt, és csökkenjen a kereskedelmi zavarok kockázata. Ennek megfelelően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy korai lenne értékelni a CBAM által a melegen hengerelt sík acéltermékek jövőbeli kereskedelmi forgalmára gyakorolt lehetséges hatást, és elutasította az állítást.

(220)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nincsenek olyan, az uniós érdekből fakadó kényszerítő okok, amelyek az egyes vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült melegen hengerelt sík termékek Kínából érkező behozatalára vonatkozó meglévő intézkedések fenntartása ellen szólnának.

(221)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően CISA azt állította, hogy a jelenlegi szubvencióellenes intézkedéseket az alaprendelet 24. cikkének (4) bekezdésével összhangban fel kell függeszteni, mivel érvelése szerint az alaprendelet 24. cikkének (4) bekezdésében meghatározott mindkét feltétel teljesül. Előadta, hogy a piaci feltételek ideiglenesen olyan mértékben változtak, hogy nem valószínű az, hogy a felfüggesztés következtében a kár folytatódna vagy kár következne be. E tekintetben a CISA hivatkozott az Oroszországból és Ukrajnából származó behozatal mennyiségének várható csökkenésére, az Európai Unióban a melegen síkhengerelt termékek létesítményeiben történt incidenseket követő ellátási hiányra, valamint az érintett termék árának emelkedésére.

(222)

A Bizottság elutasította a CISA állítását, mivel az általános és megalapozatlan volt. Másrészt a felülvizsgálat megállapította, hogy intézkedések hiányában – és értelemszerűen felfüggesztésük esetén is – a kár valószínűleg megismétlődne.

(223)

A támogatásnyújtás folytatódásával, a kár megismétlődésével és az uniós érdekkel kapcsolatban levont bizottsági következtetések alapján a Kínából származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek behozatalára vonatkozó szubvencióellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(224)

A vámtételek közötti különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi kiegyenlítő vámok alkalmazását. A vállalatoknak, amelyekre egyedi kiegyenlítő vámok vonatkoznak, a tagállamok vámhatóságai felé érvényes kereskedelmi számlát kell bemutatniuk. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Amennyiben a behozatalt nem kíséri ilyen számla, akkor a „minden más vállalatra” megállapított kiegyenlítő vám alkalmazandó.

(225)

Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai egyedi kiegyenlítő vámtételeket alkalmazhassanak a behozatalokra, nem a számla jelenti az egyetlen olyan elemet, amelyet a vámhatóságoknak figyelembe kell venniük. Ugyanis, még ha a bemutatott számla teljesíti is az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében előírt összes követelményt, a tagállamok vámhatóságainak akkor is el kell végezniük a szokásos ellenőrzéseket, és – minden más esethez hasonlóan – további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) is bekérhetnek a nyilatkozatban foglalt adatok pontosságának ellenőrzése céljából, valamint annak érdekében, hogy az alacsonyabb vámtétel alkalmazása a vámjognak megfelelően indokolt legyen.

(226)

Amennyiben az érintett dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyedi vámtételekben részesülő vállalatok kivitelének mennyisége jelentősen megnő, ez a mennyiségi növekedés önmagában is az alaprendelet 23. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak tekinthető. Ilyen esetekben, és amennyiben a feltételek teljesülnek, az intézkedések kijátszásának feltárására irányuló vizsgálatot lehet indítani. E vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtételek eltörlésére és ebből következően országos vám kivetésére.

(227)

Az e rendeletben az egyes meghatározott vállalatok esetében megállapított egyedi kiegyenlítő vámtételek kizárólag a Kínából származó és a megnevezett jogalanyok által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem jelölt vállalatok – köztük a kifejezetten megjelölt vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatok – által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára a „minden más vállalatra” vonatkozó vámtételt kell alkalmazni. E behozatalok esetében az egyedi kiegyenlítő vámtételek nem alkalmazhatók.

(228)

Ha egy vállalatnak a későbbiekben megváltozik a neve, a rá vonatkozó egyedi kiegyenlítő vámtételek a kérelme alapján alkalmazhatók. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (59). A kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltozása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a névváltoztatásról a Bizottság rendeletet tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(229)

Minden érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság javaslatot kívánt tenni a meglévő intézkedések fenntartására. A Bizottság emellett határidőt is tűzött, amelyen belül az érdekelt felek a nyilvánosságra hozatalt követően ismertethetik észrevételeiket.

(230)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (60) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletét követően teljesítendő visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatlábnak megfelelő késedelmi kamat fizetendő.

(231)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében létrehozott bizottság véleményével,