EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32022R1927

A Bizottság (EU) 2022/1927 végrehajtási rendelete (2022. október 11.) az Aleurocanthus spiniferus (Quaintance) károsítónak a bizonyos körülhatárolt területeken történő visszaszorítására irányuló intézkedések megállapításáról

C/2022/7149

OJ L 265, 12.10.2022, p. 72–80 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2022/1927/oj

2022.10.12.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 265/72


A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1927 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2022. október 11.)

az Aleurocanthus spiniferus (Quaintance) károsítónak a bizonyos körülhatárolt területeken történő visszaszorítására irányuló intézkedések megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről, a 228/2013/EU, a 652/2014/EU és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 69/464/EGK, a 74/647/EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. október 26-i (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 28. cikke (1) bekezdése d) és e) pontjára, valamint 28. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2019/2072 bizottsági végrehajtási rendelet (2) II. mellékletének B. része megállapítja azon uniós zárlati károsítók jegyzékét, amelyek előfordulása az Unió területén ismert.

(2)

Az Aleurocanthus spiniferus (Quaintance) (a továbbiakban: meghatározott károsító) szerepel az említett jegyzékben, mivel ismerten előfordul az Unió területének egyes részein. Ez egy polifág károsító, amely a jelentések szerint számos növénykultúrára és dísznövényre (a továbbiakban: meghatározott növények) hatással van az Unió területén.

(3)

Az (EU) 2016/2031 rendelet 19. cikkének (1) bekezdése alapján végzett felderítések azt mutatják, hogy a meghatározott károsító felszámolása bizonyos körülhatárolt területeken már nem megvalósítható.

(4)

Ezért intézkedéseket kell hozni a meghatározott károsítónak a fertőzött körzetből és biztonsági sávból álló, említett területeken belüli visszaszorítására. Ezeknek az intézkedéseknek összhangban kell lenniük a meghatározott növényekre vonatkozóan rendelkezésre álló szakmai és tudományos adatokkal.

(5)

Az illetékes hatóságoknak tájékoztatniuk kell a nyilvánosságot annak biztosítására, hogy a körülhatárolt területeken hatályos visszaszorítási intézkedések által érintett polgárok és vállalkozók tisztában legyenek az alkalmazott intézkedésekkel és a területek e célból történő körülhatárolásával.

(6)

Mindazonáltal, ha megállapítást nyer a meghatározott károsító előfordulása az annak visszaszorítására irányuló intézkedések hatálya alá tartozó fertőzött körzet körüli biztonsági sávban, ezen új megállapítás eredményeként az illetékes hatóságnak új körülhatárolt területet kell kijelölnie, ahol a károsító felszámolására kerül sor.

(7)

Annak érdekében, hogy biztosítható legyen a meghatározott károsító korai észlelése az Unió azon területein, ahol a meghatározott károsító jelenléte nem ismert, az (EU) 2016/2031 rendelet 22. cikkében és az (EU) 2020/1231 bizottsági végrehajtási rendeletben (3) meghatározottak szerint éves felderítést kell végezni a meghatározott károsító jelenlétére vonatkozóan.

(8)

E felderítéseknek a meghatározott károsítóra vonatkozó, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által közzétett károsítófelderítési adatlapon kell alapulniuk, mivel az figyelembe veszi a legújabb tudományos és szakmai fejleményeket.

(9)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet intézkedéseket állapít meg az Aleurocanthus spiniferus (Quaintance) károsítónak azokon a körülhatárolt területeken történő visszaszorítására vonatkozóan, amelyeken nem lehetséges az említett károsító felszámolása.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

„meghatározott károsító”: Aleurocanthus spiniferus (Quaintance);

2.

„meghatározott növények”: a Citrus L., a Fortunella Swingle és a Poncirus Raf., valamint hibridjeik, a Ceratonia siliqua L., a Cercis siliquastrum L., a Clematis vitalba L., a Cotoneaster Medik., a Crategus L., a Cydonia oblonga L., a Diospyros kaki L., az Eriobotrya japonica (Thunb.) Lindl., a Ficus carica L., a Hedera L., a Magnolia L., a Malus Mill., a Melia L., a Mespilus germanica L., a Myrtus communis L., a Parthenocissus Planch., a Photinia Lindley., a Prunus cerasus L., a Prunus laurocerasus L., a Psidium guajava L., a Punica granatum L., a Pyracantha M. Roem., a Pyrus L., a Rosa L., a Vitis L. és a Wisteria Nutt. ültetésre szánt növényei, a vetőmagok, a pollen és a növényi szövettenyészetben lévő növények kivételével;

3.

„visszaszorítás céljából körülhatárolt terület”: az I. mellékletben felsorolt olyan terület, ahol a meghatározott károsító nem számolható fel;

4.

„károsítófelderítési adatlap”: az Aleurocanthus spiniferus és az Aleurocanthus woglumi károsítóra vonatkozó, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által kiadott adatlap (4).

3. cikk

A visszaszorítás céljából körülhatárolt területek létrehozása

Az illetékes hatóságok megállapítják a meghatározott károsító visszaszorítása céljából körülhatárolt területeket, amelyek a fertőzött körzetből és az azt körülvevő, legalább 2 km széles biztonsági sávból állnak.

4. cikk

Intézkedések a visszaszorítási célú körülhatárolt területeken

(1)   A fertőzött területeken az illetékes hatóságok biztosítják a következő intézkedések közül egy vagy több intézkedés meghozatalát:

a)

a meghatározott károsító elleni biológiai védekezés, például parazitoidok révén;

b)

a meghatározott károsító elleni megfelelő kezelések;

c)

a b) pontban előírt kezelések alkalmazását követően a meghatározott növények meghatározott károsítóval fertőzött részeinek metszéssel való eltávolítása és megsemmisítése;

d)

a meghatározott károsító tekintetében végzett csapdázás, és észlelése esetén a megfelelő kezelések alkalmazása.

(2)   Amennyiben a meghatározott károsító biztonsági sávban való jelenlétét hivatalosan megerősítik, az (EU) 2016/2031 rendelet 17. és 18. cikkét kell alkalmazni.

(3)   A visszaszorítási célú körülhatárolt területeken belül az illetékes hatóságok tájékoztatják a közvéleményt a meghatározott károsító jelentette veszélyről és az említett károsító továbbterjedésének megakadályozása céljából foganatosított intézkedésekről.

Az illetékes hatóságok tájékoztatják a nyilvánosságot és a vállalkozókat a visszaszorítási célú körülhatárolt terület határairól.

5. cikk

Felderítések

(1)   Az illetékes hatóságok – a károsítófelderítési adatlapon szereplő információk figyelembevételével – elvégzik a (2) és (3) bekezdésben előírt felderítéseket.

(2)   Évente kockázatalapú felderítéseket végeznek a meghatározott károsító jelenlétére vonatkozóan az Unió olyan területein, ahol a meghatározott károsító jelenléte nem ismert, de az meg tud telepedni.

(3)   A visszaszorítási célú körülhatárolt területek biztonsági sávjaiban az (EU) 2016/2031 rendelet 19. cikke (1) bekezdésének megfelelően éves felderítéseket végeznek a meghatározott károsító jelenlétének észlelésére.

Az említett felderítések a következőket foglalják magukban:

a)

megfelelő időpontokban végzett vizuális vizsgálatok a meghatározott károsító vagy az általa okozott tünetek észlelésére;

b)

csapdázás;

c)

a meghatározott károsító okozta tüneteket mutató növények esetében vagy a meghatározott károsító általi fertőzöttség gyanúja esetén mintavétel és laboratóriumi vizsgálat.

Az említett felderítéseknek a (2) bekezdésben említett felderítéseknél intenzívebbeknek kell lenniük, nagyobb számban végzett vizuális vizsgálattal, csapdázással, valamint adott esetben mintavétellel és laboratóriumi vizsgálatokkal.

6. cikk

Jelentéstétel

A tagállamok minden év április 30-ig benyújtják a Bizottságnak és a többi tagállamnak az előző naptári évben végzett felderítések eredményeit az alábbiak szerint:

a)

e rendelet 5. cikkének (2) bekezdése, az (EU) 2020/1231 végrehajtási rendelet I. mellékletében meghatározott táblák valamelyikének felhasználásával;

b)

e rendelet 5. cikkének (3) bekezdése, az e rendelet II. mellékletében meghatározott táblák valamelyikének felhasználásával.

7. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. október 11-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)  HL L 317., 2016.11.23., 4. o.

(2)  A Bizottság (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelete (2019. november 28.) a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről szóló (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet egységes végrehajtási feltételeinek megállapításáról, valamint a 690/2008/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről és az (EU) 2018/2019 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 319., 2019.12.10., 1. o.).

(3)  A Bizottság (EU) 2020/1231 végrehajtási rendelete (2020. augusztus 27.) az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikkében előírt felderítések eredményeiről szóló éves jelentések formátumáról és az azokra vonatkozó útmutatásokról, illetve a 23. cikkében előírt többéves felderítési programok formátumáról és a gyakorlati szabályokról (HL L 280., 2020.8.28., 1. o.).

(4)  EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság), 2019. Pest survey card on Aleurocanthus spiniferus and Aleurocanthus woglumi (Az Aleurocanthus spiniferus és azAleurocanthus woglumi károsítófelderítési adatlapja). EFSA supporting publication (kapcsolódó közlemény), 2019:EN-1565. 17pp. doi:10.2903/sp.efsa.2019.EN-1565. Online elérhető a következő címen: https://arcg.is/u5DTL


I. MELLÉKLET

A 2. cikkben említett, visszaszorítás céljából körülhatárolt területek jegyzéke

1.   Horvátország

A körülhatárolt terület (KT) száma

A KT része

Régió

Települések vagy egyéb közigazgatási/földrajzi határok

Település

Kataszteri terület

1.

Fertőzött körzet

Dubrovnik-Neretva megye

Konavle

Vitaljina, Ljuta, Đurinići

Biztonsági sáv

Dubrovnik-Neretva megye

Konavle

Pločice, Pavlje Brdo, Vodovađa, Dubravka, Dunave, Popovići, Gruda, Lovorno, Pridvorje, Zastolje, Radovčići, Kuna Konavoska

2.

Fertőzött körzet

Split-Dalmácia megye

Jelsa

Vrisnik

Milna

Milna

Biztonsági sáv

Split-Dalmácia megye

Jelsa

Jelsa, Pitve, Vrbanj, Dol, Stari Grad, Svirče, Vrbovska

Šolta

Gornje Selo

Milna

Bobovišća

Nerežišća

Nerežišća, Dračevica

Sutivan

Sutivan

2.   Görögország

A körülhatárolt terület (KT) száma

A KT része

Régió

Települések vagy egyéb közigazgatási/földrajzi határok

1.

Fertőzött körzet

Jón-szigetek

Korfu (1)


(1)  Nincs biztonsági sáv, mivel a sziget egésze fertőzött terület.


II. MELLÉKLET

Táblák az 5. cikk (3) bekezdése szerinti felderítések eredményeinek jelentéséhez

A. RÉSZ

1.   Tábla az éves felderítések eredményeinek jelentéséhez

Image 1

2.   Útmutató a tábla kitöltéséhez

E tábla kitöltése esetén az e melléklet B. részében található táblát nem kell kitölteni.

Az 1. oszlopban:

Adja meg a földrajzi terület nevét, a fertőzési esetek számát vagy bármely olyan információt, amely lehetővé teszi a körülhatárolt terület (KT) azonosítását, és adja meg a terület létrehozásának időpontját.

A 2. oszlopban:

Adja meg a KT felderítéskezdés előtti méretét.

A 3. oszlopban:

Adja meg a KT felderítés utáni méretét.

A 4. oszlopban:

Tüntesse fel a megközelítést: visszaszorítás. Kérjük, illesszen be annyi sort, amennyire a károsítónkénti KT-k száma és az e területekre vonatkozó megközelítések függvényében szükség van.

Az 5. oszlopban:

Adja meg, hogy a felderítés a KT mely részét érintette; illesszen be annyi sort, amennyi szükséges: fertőzött körzet (FK) vagy biztonsági sáv (BS), külön sorokban megadva. Adott esetben adja meg, hogy a felderítés a BS mely részét érintette (pl. az FK-val szomszédos utolsó 20 km, a szaporítóiskolák körüli területek stb.), külön sorokban feltüntetve.

A 6. oszlopban:

Adja meg a felderítés helyszíneinek számát és leírását a leíráshoz tartozó alábbi bejegyzések egyikének kiválasztásával:

1.

Szabadban lévő helyszín (termőterület): 1.1. földterület (szántóföld, legelő); 1.2. gyümölcsös/szőlőültetvény; 1.3. szaporítóiskola; 1.4. erdő.

2.

Szabadban lévő helyszín (egyéb): 2.1. magánkert; 2.2. nyilvános területek; 2.3. természetvédelmi terület; 2.4. vadon élő növények természetvédelmi területen kívüli területeken; 2.5. egyéb, az adott eset pontosításával (pl. kertészeti központ, fa csomagolóanyagot használó kereskedelmi helyek, faipar, vizes élőhelyek, öntözési és lecsapolási hálózat stb.).

3.

Fizikailag zárt helyszín: 3.1. üvegház; 3.2. magánterület (amely nem üvegház); 3.3. nyilvános terület (amely nem üvegház); 3.4. egyéb, az adott eset pontosításával (pl. kertészeti központ, fa csomagolóanyagot használó kereskedelmi helyek, faipar).

A 7. oszlopban:

Adja meg, hogy mely kockázati területeket azonosították a károsító biológiai sajátosságai, a gazdanövények jelenléte, az ökológiai-éghajlati viszonyok és a kockázati helyszínek alapján.

A 8. oszlopban:

Adja meg a felderítés tárgyát képező kockázati területeket a 7. oszlopban megadottak közül.

A 9. oszlopban:

Adja meg a növényeket, a terméseket, a magokat, a talajt, a csomagolóanyagot, a faanyagot, a gépeket, a járműveket, a vizet, egyebet, az adott eset pontosításával.

A 10. oszlopban:

Adja meg a vizsgált növényfajok/nemzetségek jegyzékét, növényfajonként/nemzetségenként egy sort használva

A 11. oszlopban:

Adja meg, hogy a felderítésre az év mely hónapjaiban került sor.

A 12. oszlopban:

Adja meg a felderítés részleteit, az egyes károsítókra vonatkozó konkrét jogszabályi követelményektől függően. Ha az adott oszlopra vonatkozó információ nem releváns, tüntesse fel az „N/A” szöveget.

A 13. és 14. oszlopban:

Adott esetben adja meg az eredményeket, a rendelkezésre álló információkat a megfelelő oszlopokban feltüntetve. „Meghatározatlan” mintának azon elemzett minták minősülnek, amelyek különböző tényezők miatt nem adtak eredményt (pl. kimutatási szint alatti, feldolgozatlan, nem azonosított, régi minta).

A 15. oszlopban:

A biztonsági sávban végzett felderítés esetében adja meg a fertőzési esetekről szóló, a felderítés évére vonatkozó értesítéseket. A fertőzési eset értesítési számát nem kell feltüntetni, ha az illetékes hatóság úgy határozott, hogy a megállapítás az (EU) 2016/2031 rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében, 15. cikkének (2) bekezdésében vagy 16. cikkében említett esetek egyikéhez sorolható. Ebben az esetben kérjük, a 16. oszlopban („Megjegyzések”) tüntesse fel, miért nem adja meg ezt az információt.

B. RÉSZ

1.   Tábla a statisztikai adatokon alapuló éves felderítések eredményeinek jelentéséhez

Image 2

2.   Útmutató a tábla kitöltéséhez

E tábla kitöltése esetén az e melléklet A. részében található táblát nem kell kitölteni.

Kérjük károsítónként kifejteni a felderítés kialakításához alapul vett feltételezéseket. Összegezze és indokolja a következőket:

célpopuláció, epidemiológiai egység és vizsgált egységek;

a kimutatási módszer és a módszer érzékenysége;

a kockázati tényező(k) a kockázati szintek és a kapcsolódó relatív kockázatok feltüntetésével, valamint a gazdanövény-populáció arányának megadásával.

Az 1. oszlopban:

Adja meg a földrajzi terület nevét, a fertőzési esetek számát vagy bármely olyan információt, amely lehetővé teszi a körülhatárolt terület (KT) azonosítását, és adja meg a terület létrehozásának időpontját.

A 2. oszlopban:

Adja meg a KT felderítéskezdés előtti méretét.

A 3. oszlopban:

Adja meg a KT felderítés utáni méretét.

A 4. oszlopban:

Tüntesse fel a megközelítést: visszaszorítás. Kérjük, illesszen be annyi sort, amennyire a károsítónkénti KT-k száma és az e területekre vonatkozó megközelítések függvényében szükség van.

Az 5. oszlopban:

Adja meg, hogy a felderítés a KT mely részét érintette; illesszen be annyi sort, amennyi szükséges: fertőzött körzet (FK) vagy biztonsági sáv (BS), külön sorokban megadva. Adott esetben adja meg, hogy a felderítés a BS mely részét érintette (pl. az FK-val szomszédos utolsó 20 km, a szaporítóiskolák körüli területek stb.), külön sorokban feltüntetve.

A 6. oszlopban:

Adja meg a felderítés helyszíneinek számát és leírását a leíráshoz tartozó alábbi bejegyzések egyikének kiválasztásával:

1.

Szabadban lévő helyszín (termőterület): 1.1. földterület (szántóföld, legelő); 1.2. gyümölcsös/szőlőültetvény; 1.3. szaporítóiskola; 1.4. erdő.

2.

Szabadban lévő helyszín (egyéb): 2.1. magánkert; 2.2. nyilvános területek; 2.3. természetvédelmi terület; 2.4. vadon élő növények természetvédelmi területen kívüli területeken; 2.5. egyéb, az adott eset pontosításával (pl. kertészeti központ, fa csomagolóanyagot használó kereskedelmi helyek, faipar, vizes élőhelyek, öntözési és lecsapolási hálózat stb.).

3.

Fizikailag zárt helyszín: 3.1. üvegház; 3.2. magánterület (amely nem üvegház); 3.3. nyilvános terület (amely nem üvegház); 3.4. egyéb, az adott eset pontosításával (pl. kertészeti központ, fa csomagolóanyagot használó kereskedelmi helyek, faipar).

A 7. oszlopban:

Adja meg, hogy a felderítésekre az év mely hónapjaiban került sor.

A 8. oszlopban:

Adja meg a kiválasztott célpopulációt, és ennek megfelelően sorolja fel a gazdafajokat/nemzetségeket és az érintett területet. A célpopulációt a vizsgált egységek együttese képezi. Méretét mezőgazdasági területek esetében jellemzően hektárban kell meghatározni, de parcellák, földterületek, üvegházak stb. formájában is megadható. Kérjük, indokolja az alapfeltevéseken nyugvó választását. Adja meg a felderítés tárgyát képező vizsgált egységeket. „Vizsgált egység”: azon növények, növényi részek, áruk, anyagok, károsító vektorok, amelyeket a károsítók azonosítása és kimutatása céljából megvizsgálnak.

A 9. oszlopban:

Adja meg a felderítés tárgyát képező epidemiológiai egységeket leírásukkal és mértékegységükkel együtt. „Epidemiológiai egység”: olyan homogén terület, amelyen a károsító, a gazdanövények, valamint az abiotikus és biotikus tényezők és körülmények közötti kölcsönhatások a károsító jelenléte esetén ugyanazon epidemiológia eredményt idéznék elő. Az epidemiológiai egységek a célpopulációnak egy epidemiológiai szempontból homogén, legalább egy gazdanövényből álló alegységei. Egyes esetekben az epidemiológiai egység alatt egy régió/terület/ország teljes gazdapopulációja is érthető. Ezek lehetnek a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája (NUTS) szerinti régiók, városi területek, erdők, rózsakertek, gazdaságok vagy hektárok. A választást az alapfeltevéseknél indokolni kell.

A 10. oszlopban:

Jelezze a felderítés során használt módszereket, ideértve minden egyes esetben a tevékenységek számát, az egyes károsítókra vonatkozó konkrét jogszabályi követelményektől függően. Ha az adott oszlopra vonatkozó információ nem áll rendelkezésre, tüntesse fel az „N/A” szöveget.

A 11. oszlopban:

Adja meg a becsült mintavételi hatékonyságot. A mintavétel hatékonysága a fertőzött növényrészek fertőzött növényből történő kiválasztásának valószínűségét jelenti. Vektorok esetében a módszer hatékonysága alatt a felderítési területen jelenlévő pozitív vektorok kimutatásának valószínűsége értendő. Talaj esetében a módszer hatékonysága a felderítési területen jelenlévő károsítót tartalmazó talajminta kiválasztásának valószínűségét jelenti.

A 12. oszlopban:

„A módszer érzékenysége”: annak a valószínűsége, hogy a módszer helyesen kimutatja a károsító jelenlétét. A módszer érzékenységét úgy határozzák meg, mint annak valószínűségét, hogy egy valóban pozitív gazdaszervezet pozitívnak bizonyul. Ez a mintavételi hatékonyság (azaz a fertőzött növényrészek fertőzött növényből való kiválasztásának valószínűsége) és a diagnosztikai érzékenység szorzata (az azonosítási folyamat során alkalmazott vizuális vizsgálattal és/vagy laboratóriumi vizsgálattal jellemezve).

A 13. oszlopban:

Adja meg az egyes kockázati tényezőket külön sorokban, szükséges számú sort használva. Minden kockázati tényezőnél adja meg a kockázati szintet és a kapcsolódó relatív kockázatot, valamint a gazdapopuláció arányát.

A B. oszlopban:

Adja meg a felderítés részleteit, az egyes károsítókra vonatkozó konkrét jogszabályi követelményektől függően. Ha az adott oszlopra vonatkozó információ nem releváns, tüntesse fel az „N/A” szöveget. Az ezekben az oszlopokban megadandó információk a 10. oszlopban („Kimutatási módszer”) szereplő információkra vonatkoznak.

A 18. oszlopban:

Jelezze a csapdázó helyek számát, amennyiben az eltér a csapdák számától (17. oszlop) (pl. ugyanazt a csapdát különböző helyeken használják).

A 21. oszlopban:

Tüntesse fel a pozitívnak, negatívnak vagy meghatározatlannak talált minták számát. „Meghatározatlan” mintának azon elemzett minták minősülnek, amelyek különböző tényezők miatt nem adtak eredményt (pl. kimutatási szint alatti, feldolgozatlan, nem azonosított, régi stb. minta).

A 22. oszlopban:

A biztonsági sávra vonatkozóan végzett felderítések esetében adja meg a fertőzési esetekről szóló, a felderítés évére vonatkozó értesítéseket. A fertőzési eset értesítési számát nem kell feltüntetni, ha az illetékes hatóság úgy határozott, hogy a megállapítás az (EU) 2016/2031 rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében, 15. cikkének (2) bekezdésében vagy 16. cikkében említett esetek egyikéhez sorolható. Ebben az esetben kérjük, a 25. oszlopban („Megjegyzések”) tüntesse fel, miért nem adja meg ezt az információt.

A 23. oszlopban:

Adja meg a felderítés érzékenységét a növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó 31. számú nemzetközi szabványban (ISPM 31) meghatározottak szerint. A károsítóktól való mentesség elért megbízhatósági szintjének értékét az elvégzett vizsgálatok (és/vagy elemzett minták) alapján kell kiszámítani, figyelembe véve a módszer érzékenységét és a feltételezett prevalenciát.

A 24. oszlopban:

Adja meg a feltételezett prevalenciát a károsítónak a szántóföldön való valószínű tényleges prevalenciájára irányuló felderítést megelőző becslés alapján. A feltételezett prevalencia a felderítés céljaként kerül meghatározásra, és igazodik a kockázatkezelők által a károsító jelenlétének kockázata és a felderítéshez szükséges erőforrások rendelkezésre állása között meghozott kompromisszumhoz. A kimutatási felderítésekhez jellemzően rögzített érték 1 %.


Top