(1)

Az (EU) 2021/2115 rendelet 13. cikke értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kell valamennyi mezőgazdasági terület – köztük a termelésből kivont földterületek – jó mezőgazdasági és környezeti állapotának fenntartását, valamint nemzeti vagy regionális szinten minimumelőírásokat kell meghatározniuk a mezőgazdasági termelők és egyéb kedvezményezettek számára a szóban forgó rendelet III. mellékletében felsorolt minden egyes GAEC-előíráshoz, az említett előírások III. mellékletben megállapított fő célkitűzésével összhangban. A GAEC-előírások a 2023-as igénylési évtől alkalmazandók, kivéve a 2. GAEC-előírást, amelynek alkalmazása kellően indokolt esetben a 2024-es vagy a 2025-ös igénylési évre is halasztható.

(2)

„Az élelmezésbiztonság garantálása és az élelmiszerrendszerek rezilienciájának megerősítése” című közleményében (2) a Bizottság felvázolta, hogy az Oroszország által Ukrajna ellen indított invázió milyen súlyos következményekkel jár a globális élelmezésbiztonságra nézve. Az orosz invázió a nyersanyagárak ugrásszerű növekedését vonta maga után, és globális szinten hatással van a mezőgazdasági termékek kínálatára és keresletére is. Ezen belül is a világ búzatermelését veszélyezteti egyrészt az Ukrajna és Oroszország búzapiaci részesedésének mértékéből eredő kínálati sokk, másrészt pedig a termelés kiindulópontját jelentő anyagok, különösen a földgáz, a nitrogénműtrágya és az oxigén költségeit érintő sokk. A globális élelmiszer-ellátási helyzet rendkívül bizonytalan, ami aggályokat vet fel a globális élelmezésbiztonsággal kapcsolatban. Annak érdekében, hogy az élelmiszer-ellátás fenntartása révén e helyzet kellő időben kezelhető legyen, fenn kell tartani az Unió mezőgazdasági élelmiszer-termelési potenciálját, ugyanakkor – a „termelőtől a fogyasztóig” stratégiában és a biodiverzitási stratégiában meghatározott fenntartható élelmiszer-termelésre való átállás folytatása révén – biztosítani kell az élelmiszer-ellátás közép- és hosszú távú fenntarthatóságát.

(3)

Az (EU) 2021/2115 rendelet III. mellékletében szereplő, a 2023-as igénylési évtől alkalmazandó 7. GAEC-előírás (Vetésforgó a szántóterületeken, kivéve a víz alatt fekvő növényeket), valamint a 8. GAEC-előírás első követelménye (Nem termelési célú területek vagy tájképi elemek minimális aránya) egyaránt hatással van a szántóterületek termelési célú használatára. A 7. GAEC-előírás azáltal, hogy a talaj potenciáljának megőrzése és a talaj termőképességének a hosszú távú termelékenység biztosítása érdekében történő növelése érdekében minimumkövetelményeket határoz meg a különböző növények termesztésének időbeli és térbeli sokféleségére vonatkozóan, hatással lehet a mezőgazdasági termelők terményválasztására. Amiatt, hogy a 8. GAEC-előírás első követelménye előírja, hogy a szántóterületek egy minimális részén nem termelési célú területeknek vagy tájképi elemeknek kell lenniük annak érdekében, hogy javuljon a mezőgazdasági üzemekben az egészséges és termelékeny ökoszisztémákhoz szükséges biológiai sokféleség, a mezőgazdasági termelők a tájképi elemek jelenlétének biztosítása mellett a biológiai sokféleség érdekében egyes szántóterületeket parlagon is hagyhatnak.

(4)

Tekintettel arra, hogy kezelni kell az élelmiszerek globális rendelkezésre állásával és megfizethetőségével kapcsolatos élelmezésbiztonsági aggályokat, és fenn kell tartani az uniós élelmiszer-termelési potenciált, ugyanakkor elő kell segíteni az uniós zöld megállapodás – különösen „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégia – céljainak elérését, helyénvaló kivételesen rugalmasságot biztosítani a mezőgazdasági termelők számára, hogy a rendelkezésükre álló szántóterületüket élelmiszer-termelésre használhassák, de oly módon, hogy eközben enyhítik e döntések környezetre és éghajlatváltozásra gyakorolt negatív hatásait. Ezért indokolt engedélyezni a tagállamok számára, hogy a 2023-as igénylési év tekintetében eltérjenek az (EU) 2021/2115 rendelet III. mellékletében szereplő, a KAP stratégiai tervben meghatározott 7. GAEC-előírásnak és a 8. GAEC-előírás első követelményének az alkalmazásától. Mivel az eltérés célja, hogy rövid távon hozzájáruljon az élelmezésbiztonsági problémák kezeléséhez, helyénvaló előírni, hogy azokat a szántóterületeket, amelyeket az (EU) 2021/2115 rendelet III. mellékletében szereplő, a tagállamok által a KAP stratégiai tervben meghatározott 8. GAEC-előírás első követelményétől való eltérés következtében nem fognak nem termelési célú területekként használni, ne lehessen kukorica és szójabab termesztésére használni, tekintettel arra, hogy ezeket a növényeket többnyire nem élelmiszer-termelésre szánják. Ezen túlmenően a 7. vagy 8. GAEC-előírástól való bármilyen eltérést igénybe vevő tagállamoknak általánosságban is elő kell mozdítaniuk a növények élelmiszer-termelésre való felhasználását, valamint a KAP stratégiai tervükben programozott olyan agrár-ökológiai programok és éghajlatváltozáshoz kapcsolódó agrár-környezetvédelmi intézkedések alkalmazását, amelyek célja a mezőgazdasági üzemek biológiai sokféleségének javítása és a talajban rejlő potenciál megőrzése.

(5)

Tekintettel a fent említett 7. és 8. GAEC-előírás fontosságára az ágazat hosszú távú fenntarthatóságának részeként a talajpotenciál megőrzésére és a mezőgazdasági üzemek biológiai sokféleségének javítására, valamint az élelmiszer-termelési potenciál fenntartására irányuló célkitűzések szempontjából, az eltérésnek a 2023-as igénylési évre kell korlátozódnia, nem érintheti a 2023 utáni évekre vonatkozó szabályokat, és a globális élelmezésbiztonsági aggályok kezeléséhez feltétlenül szükséges mértékre kell korlátozódnia. Ezért az (EU) 2021/2115 rendelet III. mellékletében szereplő 8. GAEC-előírás másik három követelménye – többek között a tájképi elemek megőrzésére vonatkozó követelmény – továbbra is alkalmazandó a 2023-as igénylési évre, mivel ez biztosítékot jelent a mezőgazdasági üzemek biológiai sokféleségének javítására irányuló előírás fő célkitűzésének teljesítése szempontjából.

(6)

A GAEC-előírásoknak a tagállamok által a KAP stratégiai tervekben meghatározott alkalmazásától való eltérés lehetősége nem érinti az (EU) 2021/2115 rendelet 109. cikke (2) bekezdése a) pontjának i. alpontja szerinti azon kötelezettséget, hogy a KAP stratégiai tervekben ismertetni kell az említett rendelet III. mellékletében felsorolt minden egyes GAEC-előírás tekintetében az uniós előírás teljesítési módját és a kapcsolódó elemeket.

(7)

Mivel a GAEC-előírások az agrár-ökológiai programok és éghajlatváltozáshoz kapcsolódó agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalások alapfeltételeinek részét képezik, helyénvaló szabályokat megállapítani az alapkövetelmények betartására vonatkozóan arra az esetre, ha egy tagállam alkalmazza a 7. GAEC-előírásnak vagy a 8. GAEC-előírás első követelményének az alkalmazásától való eltéréseket. A KAP stratégiai tervek stabilitásának biztosítása és a közös agrárpolitika (KAP) zöldítési struktúrájának 2023-tól kezdődően részét képező beavatkozások ambícióinak fenntartása érdekében az alapforgatókönyvnek az eltérés alkalmazásától függetlenül változatlannak kell maradnia. Különösen helyénvaló előírni, hogy a 7. GAEC-előírás alapkövetelményeit, illetve a 8. GAEC-előírás első követelményét továbbra is be kelljen tartani az olyan beavatkozások keretébe tartozó támogatások kézhezvétele érdekében, amelyek kötelezettségvállalásai tartalmazzák ezeket az alapkövetelményeket, vagy azokra épülnek.

(8)

Alapvető fontosságú az ezen eltérések által a globális élelmezésbiztonságra, valamint a környezetre és az éghajlatváltozásra gyakorolt hatások nyomon követése, ezért a tagállamoknak értékelniük kell ezen eltérések végrehajtását, és azokról jelentést kell tenniük a Bizottságnak.

(9)

Annak érdekében, hogy az e rendelet által engedélyezett eltérések a céljukra tekintettel hatékonyak legyenek, és tekintettel arra, hogy a mezőgazdasági termelők a 2023-as betakarításra vonatkozó vetési döntéseiket 2022 nyarától kezdve hozzák meg, az eltérések alkalmazására vonatkozó döntést gyorsan meg kell hozni. A tagállamoknak ezért az e rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belül meg kell hozniuk döntésüket, és erről értesíteniük kell a Bizottságot az általa az (EU) 2017/1185 bizottsági végrehajtási rendelet (3) értelmében rendelkezésükre bocsátott információs technológián alapuló rendszeren keresztül. A határozatokat az első lehetséges alkalommal bele kell foglalni a KAP stratégiai tervekbe, vagy a KAP stratégiai tervnek az (EU) 2021/2115 rendelet 118. cikke (3) bekezdésének második albekezdésével összhangban történő újbóli benyújtásakor, vagy a KAP stratégiai terv módosítására irányuló, az említett rendelet 119. cikke szerinti első kérelemben. Tekintettel arra, hogy biztosítani kell az időben történő végrehajtást, célszerű úgy rendelkezni, hogy a határozatok ne legyenek a Bizottság jóváhagyásához kötve.

(10)

Tekintettel arra, hogy a tagállamoknak határozataikat kellő időben, még a mezőgazdasági termelők vetéssel kapcsolatos döntéseinek véglegesítése előtt kell meghozniuk, e rendeletnek sürgősen, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,

(11)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a közös agrárpolitikával foglalkozó bizottság véleményével,