(1)

Az (EU) 2021/338 európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) módosítja – többek között a pozíciólimitek tekintetében – a 2014/65/EU irányelv 57. cikkét, ami új felhatalmazásokat is bevezet.

(2)

Az uniós pénzügyi piacok stabilitásának és integritásának javítása érdekében meg kell határozni az árualapú származtatott termékekre vonatkozó pozíciólimitek harmonizált módon történő kiszámításának módszertanát. E módszertannak meg kell akadályoznia a szabályozási arbitrázst, és elő kell segítenie a következetességet, miközben kellő rugalmasságot kell biztosítania az illetékes hatóságok számára ahhoz, hogy figyelembe vehessék a különböző árualapú származtatott termékek és alaptermékek piacai közötti eltéréseket. A pozíciólimitek számítási módszertanának lehetővé kell tennie, hogy az illetékes hatóságok egyensúlyt teremtsenek a következő két cél között: egyfelől a limitek olyan alacsony szinten történő megállapítása, amely megakadályozza, hogy az adott árualapú származtatott termékekben pozícióval rendelkezők visszaéljenek piaci helyzetükkel vagy torzítsák a piacot, másfelől a rendezett árazási és kiegyenlítési rendszerek kialakításának támogatása, az új árualapú származtatott termékek kidolgozása és annak lehetővé tétele, hogy az árualapú származtatott termékek továbbra is hozzájáruljanak az alapul szolgáló árupiacon végzett kereskedelmi tevékenységekhez.

(3)

Az egységes értelmezés biztosítása érdekében meg kell határozni a 2014/65/EU irányelvből eredő fogalmakat és az e rendeletben használt technikai kifejezéseket.

(4)

Az egyes piaci szereplők által adott időpontban birtokolt pozíció tényleges méretének meghatározása céljából a piaci szereplők árualapú származtatott termékben tartott hosszú és rövid pozícióit nettósítani kell. Az opciós ügyleten vagy ugyanazon kereskedési helyszínen kereskedett árualapú származtatott terméken alapuló pozíció méretét, amely a fő ügylet egyik részhalmaza, delta-ekvivalens alapon kell kiszámítani. Egy adott személy által végzett tevékenység átfogó, központosított és reprezentatív áttekintésének lehetővé tétele, valamint a fő ügyletre meghatározott pozíciólimit céljának megkerülésére irányuló tevékenység megakadályozása érdekében az adott személy által egy kereskedési helyszínen kereskedett árualapú származtatott termékben birtokolt összesített pozíciónak magában kell foglalnia az ugyanazon kereskedési helyszínen egyetlen forgalomképes eszközként kereskedésre bevezetett spread ügyletek összetevőinek bontásából eredő pozíciót, valamint az ugyanazon a kereskedési helyszínen forgalmazott olyan árualapú származtatott termékek pozícióit is, amelyek a fő ügylet részhalmazát képezik a méretük alapján (úgynevezett mini ügyletek) vagy az árazási időszak lejárata szerint, mint például a hónaphátralék-ügyletek (úgynevezett balmo ügyletek).

(5)

A 2014/65/EU irányelv előírja, hogy a más személyek nevében harmadik fél által tartott pozíciókat is figyelembe kell venni az előbbi személyek pozíciólimitjének, valamint a szervezeti szinten és csoportszinten alkalmazandó pozíciólimitek számítása során. Ezért a pozíciókat csoportszinten összesíteni kell. A pozíciókat mindamellett csak akkor helyénvaló csoportszinten összesíteni, ha az anyavállalat ellenőrzést képes gyakorolni a pozíciók használata felett. Ennek megfelelően az anyavállalatnak összesítenie kell a leányvállalatai által tartott pozíciókat a saját maga által közvetlenül tartott pozíciókkal, továbbá a leányvállalatoknak saját pozícióikat is összesíteniük kell. Az összesítés eredményeként az anyavállalat szintjén számított pozíciók nagyobbak, vagy a különböző leányvállalatok által tartott hosszú és rövid pozíciók nettósítása miatt kisebbek is lehetnek az egyedi leányvállalatok szintjén számított pozícióknál. Nem összesíthetők anyavállalati szinten azok a pozíciók, amelyeket kollektív befektetési vállalkozások tartanak befektetők, nem pedig anyavállalatuk nevében, amennyiben az anyavállalat nem képes ellenőrzést gyakorolni e pozíciók saját javára történő felhasználása felett.

(6)

Az (EU) 2021/338 irányelvben meghatározott módosítások előírják, hogy a pozíciólimiteket a kereskedési helyszíneken kereskedett kritikus vagy jelentős árualapú származtatott termékekre és az azokkal gazdaságilag egyenértékű tőzsdén kívüli (EEOTC) ügyletekre kell alkalmazni. Kritikus vagy jelentős származtatott termék az olyan árualapú származtatott ügylet, amelyben egy éves időszakra vetítve átlagosan legalább 300 000 kereskedési egységnyi nyitott pozíció áll fenn. Mivel a mezőgazdasági áruk a polgárok számára kritikus fontosságúak, a mezőgazdaságiáru-alapú származtatott ügyletek, valamint az azokkal gazdaságilag egyenértékű tőzsdén kívüli ügyletek továbbra is a 300 000 kereskedési egységnyi nyitott pozíció által meghatározott pozíciólimit-rendszer hatálya alá tartoznak. E rendeletben meg kell határozni azt a likviditási küszöbértéket, amelytől kezdve a pozíciólimitek a mezőgazdaságiáru-alapú származtatott termékekre alkalmazandók, és az e termékekkel valamely kereskedési helyszínen folytatott kereskedés csak akkor tekinthető jelentős nagyságrendűnek, ha kellő időn át meghaladja a likviditási küszöbértéket.

(7)

Amennyiben egy tőzsdén kívüli ügylet értékelése valamely kereskedési helyszínen forgalmazott árualapú származtatott termék alaptermékével azonos alapterméken alapul, amely alapterméket azonos helyszínen és azonos szerződéses feltételek mellett kell leszállítani, továbbá amennyiben a tőzsdén kívüli ügylet gazdasági eredménye nagymértékben korrelál valamely kereskedési helyszínen forgalmazott termékkel, akkor az ilyen tőzsdén kívüli ügyletet a kereskedési helyszínen forgalmazott árualapú származtatott termékkel gazdaságilag egyenértékűnek kell tekinteni, függetlenül a kereskedési egység mérete és a szállítási határidő tekintetében köztük meglévő esetleges kisebb különbségektől. A kereskedés utáni kockázatkezelési intézkedések, például az elszámolási intézkedések tekintetében meglévő különbségek szintén nem képezhetik akadályát az ilyen ügyletek gazdaságilag egyenértékűvé nyilvánításának. A potenciálisan domináns, kereskedési helyszínen kereskedett pozíciók tőzsdén kívüli ügyletekre vonatkozó kétoldalú konstrukciókon keresztül történő, meg nem engedhető nettósítását megakadályozandó, valamint a pozíciólimit-rendszer hatékony gyakorlati működését biztosítandó, a tőzsdén kívül kötött árualapú származtatott ügyleteket csak korlátozott feltételek mellett szabad a kereskedési helyszíneken forgalmazott termékekkel gazdaságilag egyenértékűnek tekinteni. A pozíciólimitek kikerülését megakadályozandó és a pozíciólimit-rendszer integritását fokozandó, a gazdaságilag egyenértékű, tőzsdén kívüli ügyletek fogalmát szűken kell meghatározni, hogy az ne tegye lehetővé valamely tőzsdén kívüli pozíció több más pozícióval való nettósítását. Ezen túlmenően a tőzsdén kívüli pozíciók nettósításának alapjául szolgáló pozíciók következetes megválasztására vonatkozó mérlegelési jogkört azokra a konkrét körülményekre kell korlátozni, amikor az ilyen tőzsdén kívüli ügylet egy uniós kereskedési helyszínen kereskedett egynél több árualapú származtatott termékkel gazdaságilag egyenértékű.

(8)

Kritériumokat kell meghatározni annak megállapítása érdekében, hogy mely árualapú származtatott pozíció csökkenti objektíven mérhető módon a kereskedelmi tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kockázatokat, e kritériumok közé értve a fedezeti művelet nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokon (IFRS) alapuló számviteli fogalmának használatát. A számviteli fogalomnak akkor is alkalmazhatónak kell lennie a nem pénzügyi szervezetek számára, ha azok nem alkalmazzák az IFRS-t az egyes vállalkozások szintjén.

(9)

Lehetővé kell tenni továbbá, hogy a nem pénzügyi szervezetek saját vagy csoportjuk kereskedelmi tevékenységével kapcsolatos átfogó kockázatok csökkentését célzó kockázatkezelési technikákat alkalmazzanak, e technikák közé értve az eltérő földrajzi piacokból, termékekből, időhorizontokból és vállalkozásokból származó kockázatok kezelését („makro- vagy portfóliófedezet”). Hasonlóképpen, a túlnyomórészt üzleti jellegű vállalkozáscsoporthoz tartozó pénzügyi szervezetek számára lehetővé kell tenni, hogy a csoporthoz tartozó nem pénzügyi szervezetek kereskedelmi tevékenységéből eredő átfogó kockázatok csökkentését célzó kockázatkezelési technikákat alkalmazzanak. Amikor egy nem pénzügyi szervezet vagy egy pénzügyi szervezet makro- vagy portfóliófedezeti műveletet végez, nem feltétlenül képes egyértelmű kapcsolatot megállapítani valamely konkrét árualapú származtatott pozíció és az adott pozíció által fedezendő, kereskedelmi tevékenységből származó konkrét kockázat között. Az is előfordulhat, hogy a nem pénzügyi szervezet vagy a pénzügyi szervezet gazdaságilag nem egyenértékű árualapú származtatott ügyletet használ a nem pénzügyi szervezet kereskedelmi tevékenységéből származó valamely konkrét kockázat fedezésére, mivel nem áll rendelkezésre azonos árualapú származtatott termék, vagy egy létező, szorosabban korreláló árualapú származtatott termékben nem elegendő a likviditás („helyettesítő fedezet”). Ezekben az esetekben a kockázatkezelési politikáknak és rendszereknek meg kell akadályozniuk, hogy a nem fedezeti célú ügyleteket fedezeti ügyletekként kategorizálják, és kellően részletes bontásban kell bemutatniuk a fedezeti portfóliót ahhoz, hogy annak spekulatív elemei azonosíthatók és a pozíciólimit-számításba bevonhatók legyenek. A pozíciók nem minősülhetnek kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos kockázatokat csökkentőnek pusztán amiatt, hogy átfogó alapon kockázatcsökkentőnek tekintett portfólió részét alkotják.

(10)

A kockázatok idővel változhatnak, és az ehhez való igazodás érdekében előfordulhat, hogy az eredetileg kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos kockázatok csökkentése céljából nyitott árualapú származtatott pozíciókat olyan további árualapú származtatott ügyletekkel kell kiegyenlíteni, amelyek lezárják a kereskedelmi kockázattal már nem kapcsolatos árualapú származtatott ügyletek által képviselt pozíciókat. Emellett egy olyan kockázat változásának, amelyet a kockázatcsökkentés céljából árualapú származtatott pozíció nyitásával kezeltek, nem kell ahhoz vezetnie, hogy ezt a pozíciót a későbbiekben már nem ismerik el kezdettől fogva kockázatcsökkentőként.

(11)

Lehetővé kell tenni, hogy a pénzügyi szervezetek és a nem pénzügyi szervezetek még az adott pozíció megnyitását megelőzően kérelmezhessék a kereskedelmi tevékenységek kockázatainak fedezésére vonatkozó mentességet. A kérelemben egyértelmű és tömör áttekintést kell adni az illetékes hatóság számára a nem pénzügyi szervezetnek a fedezendő alaptermékkel kapcsolatos kereskedelmi tevékenységéről, a kapcsolódó kockázatokról és arról, hogyan segítik elő az árualapú származtatott termékek e kockázatok csökkentését. A pozíciólimitek a mezőgazdasági származtatott termékekre, valamint a kritikus és a jelentős árualapú származtatott termékekre mindenkor érvényesek, és amennyiben a mentességet az illetékes hatóság nem ítéli meg, a pénzügyi szervezet, illetve adott esetben a nem pénzügyi szervezet köteles a limitet meghaladó pozíciót megfelelően csökkenteni, és a limit meghaladásáért felügyeleti intézkedéssel sújtható. A pénzügyi szervezeteknek és a nem pénzügyi szervezeteknek rendszeresen újra kell értékelniük tevékenységüket annak biztosítása érdekében, hogy a mentesség további alkalmazása indokolt maradjon.

(12)

A pénzügyi és nem pénzügyi szervezetek számára lehetővé kell tenni, hogy az ügyletek végrehajtása előtt mentességet kérjenek a kereskedési helyszíneken történő kötelező likviditásbiztosításból eredő pozíciókkal kapcsolatban. A kérelemnek világos és tömör áttekintést kell nyújtania az illetékes hatóság számára az érintett személyre érvényes kötelező likviditásbiztosítási keretrendszerről, az érintett személy azon tevékenységeiről, amelyeket a kereskedési helyszínnel kötött írásbeli megállapodással összhangban az árualapú származtatott termékek kereskedésével összefüggésben végez, valamint az ebből eredő nyitott pozíciókról. A pozíciólimitek a mezőgazdasági származtatott termékekre, valamint a kritikus és a jelentős árualapú származtatott termékekre mindenkor érvényesek, és amennyiben a mentességet az illetékes hatóság nem ítéli meg, a nem pénzügyi szervezet vagy a pénzügyi szervezet köteles a limitet meghaladó pozíciót megfelelően csökkenteni, és a limit meghaladásáért felügyeleti intézkedéssel sújtható. A nem pénzügyi szervezeteknek és a pénzügyi szervezeteknek rendszeresen újra kell értékelniük tevékenységüket annak biztosítása érdekében, hogy a mentesség további alkalmazása indokolt maradjon.

(13)

Az azonnali havi időszak, amely a lejáratkori teljesítést közvetlenül megelőző időszak, minden egyes árualapú származtatott termék esetében eltérő, és nem feltétlenül felel meg pontosan egy hónapnak. Azonnali havi szerződésnek ezért az adott árualapú származtatott termékre vonatkozó azon szerződést kell tekinteni, amelynek lejárata a legközelebbi. A személyek által tartható pozíciók azon időszak tekintetében történő korlátozása, amikor az áru fizikai szállítását teljesíteni kell, korlátozza az egyes személyek által leszállítható vagy fogadható mögöttes leszállítható mennyiséget, és ezáltal megakadályozza, hogy egyes személyek domináns pozíciókat építsenek ki, amelyek révén az áruhoz való hozzáférés korlátozásával kiszorítást gyakorolhatnak. Az azonnali havi pozíciólimitek normatív alapértékét ezért mind a természetben, mind a készpénzben kiegyenlített árualapú származtatott termékek esetében a becsült leszállítható mennyiség százalékos arányában kell meghatározni. Az azonnali havi pozíciólimitek megfelelő meghatározásának pontosabb biztosítása és a rendezett kiegyenlítés érdekében lehetővé kell tenni az illetékes hatóságok számára, hogy csökkenő pozíciólimiteket alkalmazzanak abban az időszakban, amely valamely szerződés azonnali havi szerződéssé válásának időpontjától a szerződés lejáratáig tart.

(14)

Amennyiben egy áru leszállítható mennyiségéhez képest viszonylag kevés származékos kereskedés folyik, a nyitott pozíciók kisebbek lesznek a leszállítható mennyiséghez képest. Ilyen körülmények között – még ha a módszertanban a leszállítható mennyiség legalacsonyabb százalékos arányát is alkalmazzák– előfordulhat, hogy az illetékes hatóságok nem határozhatnak meg olyan azonnali havi limitet, amely összhangban áll a rendezett árazási és kiegyenlítési feltételek biztosítására, valamint a piaci visszaélések megelőzésére irányuló célkitűzéssel. Annak biztosítása érdekében, hogy e célkitűzések minden körülmények között teljesüljenek, amennyiben egy árualapú származtatott termék leszállítható mennyisége olyan mértékben meghaladja a teljes nyitott pozíciók összegét, hogy a leszállítható mennyiségen alapuló azonnali havi limit miatt az illetékes hatóságok nem alkalmazhatnának pozíciólimiteket, az illetékes hatóságoknak alternatív módszerként az adott árualapú származtatott termékre vonatkozó azonnali havi limit alapértékét az adott árualapú származtatott termékben lévő összes nyitott pozíció százalékában kell meghatározniuk, majd ezt követően meg kell vizsgálniuk a megfelelő korrekciós tényezőket.

(15)

A mezőgazdasági termékek közé tartozó növények esetében az időjárási viszonyok miatt erős volatilitás érvényesülhet. Ezért helyénvaló, hogy a mezőgazdaságiáru-alapú származtatott termékek leszállítható mennyiségének meghatározására szolgáló referencia-időszak meghaladja az egyéb árualapú származtatott termékek leszállítható mennyiségének meghatározásához alkalmazott referencia-időszakot.

(16)

Az azonnali havi lejáratokon kívül minden más lejárat esetében az egyéb havi pozíciólimiteket kell alkalmazni. Az egyéb havi pozíciólimitek normatív alapértékét mind a természetben, mind a készpénzben kiegyenlített árualapú származtatott termékek esetében az összes nyitott pozíció százalékos arányában kell meghatározni. Az egyéb havi árualapú származtatott pozíciók eloszlása gyakran koncentrálódik a lejárathoz legközelebb eső hónapokra. Ezért az összes nyitott pozíció megfelelőbb alapértéket biztosít a pozíciólimitek meghatározásához, mint egy, a különböző lejáratokon átlagolt számérték. Mivel a nyitott pozíciók rövid idő alatt jelentősen változhatnak, a nyitott pozíciókat az illetékes hatóságoknak olyan időtartamra kell kiszámítaniuk, amely megfelelően tükrözi az árualapú származtatott termékek kereskedési jellemzőit. Ennek a referencia-időszaknak figyelembe kell vennie különösen a szerződésekkel való kereskedés szezonalitását.

(17)

Annak biztosítása érdekében, hogy az illetékes hatóságok által megállapított pozíciólimitek az árualapú származtatott termékben tartott összes nyitott pozíció átfogó megjelenítésén alapuljanak, az illetékes hatóság által kiszámított nyitott pozícióknak magukban kell foglalniuk mind az árualapú származtatott termékkel való kereskedés helye szerinti kereskedési helyszínen fennálló pozíciókat, mind pedig az illetékes hatóságnak bejelentett, gazdaságilag egyenértékű tőzsdén kívüli ügyletek fennálló pozícióit.

(18)

A leszállítható mennyiség és a nyitott pozíciók 25 %-ában megállapított normatív alapérték meghatározásához más piacokon és joghatóságokban szerzett tapasztalatok szolgálnak referenciaként. Lehetővé kell tenni, hogy amennyiben a piac sajátosságai ezt szükségessé teszik, az illetékes hatóságok a rendezett kiegyenlítés, valamint a származtatott termék és az alaptermék piacának rendezett működése érdekében kiigazíthassák az alapértéket úgy, hogy az a leszállítható mennyiség és a nyitott pozíció 5 %-ára, illetve egyes mezőgazdaságiáru-alapú származtatott termékek esetében 2,5 %-ára csökkenthető, valamint a leszállítható mennyiség és a nyitott pozíció legfeljebb 35 %-ára növelhető legyen. Mivel az alapérték kiigazítására csak akkor és addig kerülhet sor, amikor és ameddig ezt a piac objektív sajátosságai szükségessé teszik, lehetővé kell tenni az alapérték ideiglenes kiigazítását. Az illetékes hatóságoknak minden olyan esetben gondoskodniuk kell az alapérték lefelé történő kiigazításáról, amikor arra a domináns pozíciók kialakításának megakadályozása és az árualapú származtatott termék, valamint az alaptermék rendezett árazásának elősegítése érdekében szükség van. A kézzelfogható alaptermék nélküli származtatott termékek esetében a leszállítható mennyiség nem alkalmazható a pozíciólimit megállapításához. Ezért az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy az ilyen árualapú származtatott termékek pozíciólimitjeinek egyéb paraméterek, például az azonnali hónap esetében is a nyitott pozíciók alapján történő meghatározása érdekében bővíthessék vagy kiigazíthassák a számítási módszertant.

(19)

Előfordulhatnak olyan körülmények, amikor egy kereskedési helyszínre újonnan bevezetett árualapú származtatott termékkel korábban egy vagy több uniós vagy harmadik országbeli kereskedési helyszínen kereskedtek. Az árualapú származtatott termék zökkenőmentes átruházásának lehetővé tétele érdekében az illetékes hatóságnak az újonnan bevezetett árualapú származtatott termékre vonatkozó kezdeti pozíciólimitek meghatározásakor figyelembe kell vennie a korábban más kereskedési helyszín(ek)en kereskedett árualapú származtatott termékekre vonatkozó nyitott pozíciókat. Más körülmények is felmerülhetnek például akkor, ha két árualapú származtatott termékkel ugyanazon a kereskedési helyszínen kereskednek, és a jellemzőikben mutatkozó enyhe különbség – például az alapul szolgáló index vagy az ajánlattételi övezet változása – miatt a régebbi ügyletekben fennálló nyitott pozíció várhatóan gyorsan megjelenik az újabb ügyletben is. A legújabb ügylet pozíciólimitjének meghatározásakor az illetékes hatóságnak figyelembe kell vennie a régebbi szerződésben fennálló nyitott pozíciót, hogy a legújabb szerződés zökkenőmentes lebonyolítása biztosított legyen.

(20)

Egyes árualapú származtatott termékek – különösen a villamos energián és a gázon alapuló termékek – esetében az alaptermék leszállítása egy meghatározott időszak (pl. nap, hónap vagy év) során folyamatos. Emellett egyes hosszabb – például éves vagy negyedéves – szállítási időszakról rendelkező szerződések esetenként automatikusan helyettesíthetők hasonló, de rövidebb – például negyedéves vagy havi – szállítási időszakról rendelkező, kapcsolódó szerződésekkel (úgynevezett „kaszkádszerződések”). Ezekben az esetekben nem lenne helyénvaló azonnali havi pozíciólimitet alkalmazni a teljesítés előtt helyettesítésre kerülő szerződésre, mivel e limit nem venné figyelembe a szerződés lejáratát és természetben vagy készpénzben történő kiegyenlítését. Amennyiben az azonos alaptermékre vonatkozó szerződések szállítási időszakai között átfedés van, minden kapcsolódó szerződésre egyetlen pozíciólimitnek kell vonatkoznia azon pozíciók megfelelő figyelembevétele érdekében, amelyek a potenciálisan leszállítható szerződések tekintetében állnak fenn. Ennek megkönnyítése érdekében a kapcsolódó szerződéseket az alaptermék egységében kell kifejezni, és ennek megfelelően kell összesíteni és nettósítani.

(21)

Egyes olyan mezőgazdaságiáru-alapú származtatott termékek esetében, amelyek lényeges hatást gyakorolnak az élelmiszerek fogyasztói árára, a számítási módszertannak lehetővé kell tennie, hogy az illetékes hatóságok az általános tartomány alsó határánál alacsonyabban állapítsák meg az alapértéket és a pozíciólimitet, ha bizonyítani tudják az árakat jelentősen befolyásoló spekulatív tevékenység jelenlétét.

(22)

Az illetékes hatóságoknak ellenőrizniük kell, hogy a 2014/65/EU irányelv 57. cikkének (3) bekezdésében felsorolt tényezők szükségessé teszik-e az alapértéknek a pozíciólimit végleges szintjének megállapítása érdekében történő kiigazítását. Az értékelés során az adott árualapú származtatott termék tekintetében releváns tényezőket kell figyelembe venni. A számítási módszertannak iránymutatást kell nyújtania a limitek megállapításához, ugyanakkor az egyes árualapú származtatott termékek tekintetében a piaci visszaélések elkerülését biztosító, megfelelő pozíciólimitek megállapítására vonatkozó végső döntés az illetékes hatóságé. A felsorolt tényezőknek az a szerepe, hogy az illetékes hatóságok és az Európai Értékpapírpiaci Hatóság véleményének kialakítását megkönnyítő, fontos támpontokat nyújtsanak, és biztosítsák a pozíciólimitek Unió-szerte megfelelő összehangolását.

(23)

A pozíciólimitek nem képezhetik új mezőgazdaságiáru-alapú származtatott termékek kidolgozásának akadályát, és nem akadályozhatják meg, hogy a mezőgazdaságiáru-alapú származtatott termékek piacainak kevésbé likvid szegmensei megfelelően működjenek. A számítási módszertanban figyelembe kell venni az új és meglévő árualapú származtatott termékekben létrejövő likviditás kialakításához szükséges időt; ez különösen azon mezőgazdaságiáru-alapú származtatott termékek esetében fontos szempont, amelyek szűk célcsoportra irányuló vagy „éretlen” piacokon segíthetik elő a kockázatkezelést, vagy új áruk tekintetében új fedezeti lehetőségeket nyújtanak. Hasonlóképpen, léteznek olyan mezőgazdaságiáru-alapú származtatott termékek, amelyek valószínűsíthetően soha nem fognak olyan számú piaci szereplőt és olyan mértékű likviditást vonzani, amely annak kockázata nélkül biztosítaná a pozíciólimitek hatékony alkalmazását, hogy a piaci szereplők rendszeresen és akaratlanul túllépik a limiteket, és ezáltal zavarokat okoznak az adott árualapú származtatott termékek árazásában és kiegyenlítésében. A piacok hatékony működését fenyegető kockázatok kezelése érdekében az azonnali havi és az egyéb havi pozíciólimitet 10 000 kereskedési egységben rögzített szinten kell meghatározni mindaddig, amíg a mezőgazdaságiáru-alapú származtatott termékben fennálló nyitott pozíció nem haladja meg a 20 000 kereskedési egységben meghatározott küszöbértéket.

(24)

Az árualapú származtatott termék piacán részt vevő piaci szereplők száma, összetétele és szerepe befolyásolhatja az egyes piaci szereplők által tartott pozíciók jellegét és méretét. Egyes árualapú származtatott termékek tekintetében egyes piaci szereplők az alaptermék vásárlásában, eladásában és szállításában betöltött szerepükből adódóan esetleg jelentős pozíciót tartanak, és a piac másik oldalán állnak a többi szereplő többségéhez képest, akik az alapul szolgáló áru piacán likviditási és kockázatkezelési szolgáltatásokat nyújtanak.

(25)

Az alapul szolgáló árupiac jellemzői közé tartozik az alaptermék kínálata, felhasználása, az alaptermékhez való hozzáférés és az alaptermék rendelkezésre állása. E jellemzők részletezettebb összetevőinek, például az áru romlandóságának és a szállítási módnak az értékelése alapján az illetékes hatóságnak képesnek kell lennie a piac rugalmasságának meghatározására, és ennek megfelelően a pozíciólimitek kiigazítására.

(26)

Egyes árualapú származtatott termékek esetében jelentős eltérés lehet a nyitott pozíciók és a leszállítható mennyiség között. Ez előfordulhat akkor, amikor a származtatott kereskedés mértéke viszonylag kicsi a leszállítható mennyiséghez képest, mely esetben a nyitott pozíciók nagysága elmarad majd a leszállítható mennyiségtől, vagy például akkor, amikor valamely árualapú származtatott terméket széles körben, sok különböző kockázati kitettség fedezésére használnak, mely esetben a leszállítható mennyiség elmarad majd a nyitott pozíciók nagyságától. A nyitott pozíciók és a leszállítható mennyiség közötti ilyen jelentős eltérések indokolttá teszik az egyéb havi limitekre vonatkozó alapértéktől lefelé vagy felfelé történő eltérést annak érdekében, hogy az azonnali hónap közeledtével a piac továbbra is rendezetten működhessen. Konkrétabban, amennyiben a nyitott pozíciók jelentősen magasabbak a leszállítható mennyiségnél, az egyéb havi limitet lefelé kell kiigazítani annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a leszállítható mennyiségen alapuló azonnali havi limit miatti hirtelen kilengés. Ilyen körülmények között – figyelembe véve a piaci helyzet változásának kockázatát – nem lenne helyénvaló az azonnali havi limitet felfelé kiigazítani. Amennyiben a leszállítható mennyiség jelentősen meghaladja a nyitott pozíciót, az egyéb havi limitet felfelé kell kiigazítani a kereskedés indokolatlan korlátozása kockázatának elkerülése érdekében. Ha a leszállítható mennyiség jelentősen meghaladja a nyitott pozíciót, az alapértékből eredő, leszállítható mennyiségen alapuló azonnali havi limit várhatóan meghaladja a piaci szereplők által az azonnali hónapban tartott nyitott pozíciókat. Annak biztosítása érdekében, hogy az azonnali havi limit valóban megakadályozza a piaci szereplőt abban, hogy erőfölényt alakítson ki, és hogy a 2014/65/EU irányelv 57. cikkének (1) bekezdésében előírt, a piaci visszaélések megelőzésére és a rendezett árazás biztosítására irányuló célkitűzések ténylegesen megvalósuljanak, az azonnali havi limitet – amennyiben a leszállítható mennyiségen alapul – ez esetben viszont lefelé kell kiigazítani.

(27)

Ugyancsak abból a célból, hogy a nyitott pozíciók és a leszállítható mennyiség jelentős számított eltérése ne vezessen az azonnali hónap közeledtével a piac rendezetlen működéséhez, a leszállítható mennyiség fogalmába beletartoznak az adott alaptermék azon helyettesítő kategóriái vagy típusai, amelyek leszállításával az árualapú származtatott termék specifikációi szerint az ügylet kiegyenlíthető.

(28)

A 2014/65/EU irányelv 57. cikkének (1), (3) és (12) bekezdése felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy a kereskedési helyszíneken kereskedett árualapú származtatott termékekre és a gazdaságilag egyenértékű, tőzsdén kívüli ügyletekre vonatkozó harmonizált pozíciólimit-rendszer kialakítása céljából meghatározza a pozíciólimitek kiszámításának és alkalmazásának módszertanát. Az 57. cikk (1) bekezdése olyan számítási módszert ír elő, amelyet az illetékes hatóságoknak az árualapú származtatott termékekre vonatkozó pozíciólimitek megállapítása során alkalmazniuk kell. Az 57. cikk (1) bekezdése előírja továbbá a likviditásbiztosítás alóli mentesség és a kockázatcsökkentés alóli mentesség kérelmezésére vonatkozó eljárás meghatározását azon pénzügyi szervezetek esetében, amelyek valamely túlnyomórészt üzleti jellegű vállalkozáscsoport részét képezik. Az 57. cikk (3) bekezdése arról rendelkezik, hogy az illetékes hatóságoknak miként kell különböző tényezőket figyelembe venniük a természetben és készpénzben kiegyenlített, árualapú származtatott termékek azonnali havi és egyéb havi pozíciólimitjeinek megállapításakor. Az 57. cikk (12) bekezdése arról rendelkezik, hogy miként kell alkalmazni a pozíciólimitek számítási módszertanát például a pozíciók csoportban történő összesítése, a kockázatcsökkentőnek minősíthető pozíciók vagy a fedezeti kivétel alkalmazása esetén. A szabályok tartalma lényegében összefügg, mivel szorosan kapcsolódnak a pozíciólimitek megállapításának módszertanához. Az egyszerűség és az átláthatóság érdekében, valamint a szabályok alkalmazásának megkönnyítése és megkettőzésének elkerülése érdekében azokat egyetlen jogi aktusban kell meghatározni, nem pedig több különálló, számos kereszthivatkozást tartalmazó jogi aktusban.

(29)

Ez a rendelet az Európai Értékpapírpiaci Hatóság által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(30)

Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az esetleges kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 37. cikkével összhangban létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport tanácsát.

(31)

A Bizottság (EU) 2017/591 felhatalmazáson alapuló rendelete (4) a pozíciólimitek árualapú származtatott termékekre való alkalmazását meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében kiegészíti a 2014/65/EU irányelvet. Ez a rendelet az említett felhatalmazáson alapuló rendelet helyébe lép, figyelembe véve a 2014/65/EU irányelvnek az (EU) 2021/338 irányelv által bevezetett módosításait, amelyek új rendelkezéseket állapítanak meg a likviditás biztosításával kapcsolatos fedezeti mentességre és a túlnyomórészt nem pénzügyi csoport részét képező pénzügyi szervezetek fedezeti mentességére vonatkozóan, felhatalmazva a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el, amelyben meghatározza a likviditás biztosítása alóli mentesség és a pénzügyi szervezetek kockázatcsökkentési mentességének kritériumait. Ezenkívül ez a rendelet törli az „ugyanazon árualapú származtatott ügylet” fogalmát, és az értékpapír-derivatívák már nem tartoznak a hatálya alá. Végezetül tisztázásra került a nyitott pozíciók kiszámítása, valamint egyszerűsítésre került az új és kevésbé likvid mezőgazdaságiáru-alapú származtatott ügyletekre vonatkozó módszertan. Ezért az (EU) 2017/591 felhatalmazáson alapuló rendeletet hatályon kívül kell helyezni és e rendelettel kell felváltani,