EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32022R1194
Commission Implementing Regulation (EU) 2022/1194 of 11 July 2022 establishing measures to eradicate and prevent the spread of Clavibacter sepedonicus (Spieckermann & Kotthoff 1914) Nouioui et al. 2018
A Bizottság (EU) 2022/1194 végrehajtási rendelete (2022. július 11.) a Clavibacter sepedonicus (Spieckermann & Kotthoff 1914) Nouioui et al. 2018 felszámolását és terjedésének megakadályozását célzó intézkedések megállapításáról
A Bizottság (EU) 2022/1194 végrehajtási rendelete (2022. július 11.) a Clavibacter sepedonicus (Spieckermann & Kotthoff 1914) Nouioui et al. 2018 felszámolását és terjedésének megakadályozását célzó intézkedések megállapításáról
C/2022/4750
OJ L 185, 12.7.2022, p. 47–64
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
In force
2022.7.12. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 185/47 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1194 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2022. július 11.)
a Clavibacter sepedonicus (Spieckermann & Kotthoff 1914) Nouioui et al. 2018 felszámolását és terjedésének megakadályozását célzó intézkedések megállapításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről, a 228/2013/EU, a 652/2014/EU és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 69/464/EGK, a 74/647/EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016. október 26-i (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 28. cikke (1) bekezdésének a)–h) pontjára,
mivel:
(1) |
Az (EU) 2016/2031 rendelet képezi a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekre vonatkozó uniós jogszabályok alapját. Az említett rendelet új szabályokat állapít meg, ezért 2022. január 1-jétől kezdődően hatályon kívül helyez több olyan jogi aktust, amelyek az ágazat korábbi szabályain alapultak. |
(2) |
A hatályon kívül helyezett jogi aktusok egyike a 93/85/EGK tanácsi irányelv (2), amely intézkedéseket határozott meg a Clavibacter michiganensis (Smith) Davis et al. ssp sepedonicus (Spieckermann & Kotthoff 1914), későbbi nevén Clavibacter sepedonicus (Spieckermann & Kotthoff 1914) Nouioui et al. 2018 károsítóval (a továbbiakban: a meghatározott károsító) szemben, amely a burgonya gyűrűs rothadásának kórokozója. |
(3) |
Ezen túlmenően az említett irányelv elfogadása óta új tudományos eredmények láttak napvilágot a meghatározott károsító biológiai jellemzőivel és terjedésével kapcsolatban, emellett pedig új vizsgálati módszerek kidolgozására került sor a meghatározott károsító kimutatására és azonosítására, továbbá módszerek születtek annak felszámolására és terjedésének megakadályozására. |
(4) |
Ezért helyénvaló új intézkedéseket elfogadni a Solanum tuberosum L. növényei – a vetőmagok kivételével – (a továbbiakban: a meghatározott növények) tekintetében, a meghatározott károsítónak az Unió területén való előfordulása esetén történő felszámolása és terjedésének megakadályozása érdekében. Ugyanakkor a 93/85/EGK irányelvben meghatározott egyes intézkedések – különösen azok, amelyek a meghatározott károsító felszámolására és terjedésének megakadályozására vonatkoznak – továbbra is megfelelőek, ezért azokat elő kell írni. |
(5) |
A tagállamok illetékes hatóságainak éves felderítéseket kell végezniük a meghatározott károsítónak a területükön található meghatározott növényeken való jelenlétére vonatkozóan annak érdekében, hogy biztosítsák az említett károsító leghatékonyabb, korai észlelését. Az éves felderítésekre vonatkozó szabályokat hozzá kell igazítani a meghatározott növények tervezett felhasználásához annak biztosítása érdekében, hogy az egyes növények és felhasználásuk tekintetében a vizuális vizsgálatra, a mintavételre és a laboratóriumi vizsgálatra a legalkalmasabb időpontban és a legmegfelelőbb feltételek mellett kerüljön sor. |
(6) |
A meghatározott károsító jelenlétének gyanúja esetén az érintett tagállam illetékes hatóságának a nemzetközi szabványokkal összhangban laboratóriumi vizsgálatokat kell végeznie a jelenlét megerősítése vagy megcáfolása érdekében. |
(7) |
Amennyiben a meghatározott károsító jelenléte megerősítést nyer, az érintett tagállam illetékes hatóságának haladéktalanul meg kell tennie a megfelelő intézkedéseket a meghatározott károsító felszámolása és továbbterjedésének megakadályozása érdekében. Az első ilyen intézkedés egy körülhatárolt terület létrehozása. |
(8) |
További felszámolási intézkedésekről is rendelkezni kell. A meghatározott károsítóval fertőzöttnek minősített meghatározott növények nem ültethetők el az Unió területén, és az érintett tagállam illetékes hatóságának gondoskodnia kell a fertőzött meghatározott növények olyan feltételek mellett történő megsemmisítéséről vagy egyéb módon történő ártalmatlanításáról, amelyek megakadályozzák a meghatározott károsító terjedését. A laboratóriumi vizsgálatra, a mintavételre és a helyszíni fellépésekre vonatkozóan konkrét intézkedéseket kell előírni annak biztosítása érdekében, hogy ne álljon fenn a meghatározott károsító elterjedésének azonosítható kockázata. |
(9) |
Az Unió területének a meghatározott károsítóval szembeni leghatékonyabb védelme érdekében helyénvaló az Unió bizonyos területeit „nagymértékben fertőzött területnek” minősíteni. Ezeket olyan területekként kell meghatározni, ahol egy több mint tízéves folyamatos időszak során végzett éves felderítések alkalmával azonosított kitörési helyek száma igazolta, hogy a meghatározott károsító több helyen is jelen van, és ahol nem zárható ki, hogy a károsító olyan termesztési helyeken is jelen van, amelyek nem állnak hatósági felügyelet alatt. Ezért a meghatározott növényeknek az említett területekről az Unió más területeire, valamint az Unión belül történő szállítását bizonyos feltételekhez kell kötni, és arra növényútlevél kíséretében kerülhet sor. |
(10) |
A tagállamoknak ötévente jelentést kell benyújtaniuk a Bizottságnak és a többi tagállamnak a nagymértékben fertőzött területeik alakulásáról annak érdekében, hogy áttekintést nyújtsanak az említett intézkedések Unión belüli végrehajtásáról, és szükség esetén felülvizsgálják és kiigazítsák azokat. |
(11) |
Helyénvaló lehetővé tenni az (EU) 2019/1715 végrehajtási rendelet (3) 32. cikke értelmében az EUROPHYT rendszer keretében a meghatározott károsító jelenlétéről szóló értesítés benyújtására vonatkozó kötelezettségtől való eltérést, amennyiben a meghatározott károsító nagymértékben fertőzött területen található, mivel az kevés hozzáadott értéket jelentene a több helyen zajló folyamatos kitörések miatt. |
(12) |
E rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon kell hatályba lépnie annak biztosítása érdekében, hogy a 93/85/EGK irányelv hatályon kívül helyezése után a lehető leghamarabb alkalmazandó legyen. |
(13) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet intézkedéseket állapít meg a Clavibacter sepedonicus (Spieckermann & Kotthoff 1914) Nouioui et al. 2018, a burgonya gyűrűs rothadása okozójának az Unió területén való felszámolása és terjedésének megakadályozása céljából.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
1. |
„meghatározott károsító”: a Clavibacter sepedonicus (Spieckermann & Kotthoff 1914) Nouioui et al. 2018; |
2. |
„meghatározott növények”: a Solanum tuberosum L. növényei, a vetőmagok kivételével; |
3. |
„árvakelésű meghatározott növények”: meghatározott növények, amelyek a termőhelyeken ültetés nélkül jelennek meg; |
4. |
„a termőhelyükön elültetésre szánt gumók”: meghatározott termőhelyen termesztett gumók, amelyeket arra szántak, hogy állandó jelleggel az adott helyen maradjanak, és amelyeket nem szándékoznak tanúsítani; |
5. |
„nagymértékben fertőzött terület”: olyan terület az Unión belül, ahol egy több mint tízéves folyamatos időszak során az elvégzett éves felderítések alkalmával azonosított kitörési helyek száma igazolta, hogy a meghatározott károsító több helyen is jelen van, és ahol nem zárható ki, hogy a károsító olyan termesztési helyeken is jelen van, amelyek nem állnak hatósági felügyelet alatt. |
3. cikk
Éves felderítések
(1) Az illetékes hatóságok éves felderítéseket végeznek a meghatározott károsítónak a területükön található meghatározott növényeken való jelenlétére vonatkozóan, az alábbi követelményeknek megfelelően:
a) |
nem ültetésre szánt gumók esetében a felderítések a következőket foglalják magukban:
|
b) |
nem a termőhelyükön elültetésre szánt gumók esetében a felderítéseknek szisztematikusan ki kell terjedniük a fejlődő növények és a raktári tételek vizuális vizsgálatára, a raktárban történő vagy a fejlődő növényekből való, a lehető legkésőbb, a szárak elszáradása és a betakarítás között végzett mintavételre; |
c) |
a termőhelyükön elültetésre szánt gumók esetében a felderítéseket a meghatározott károsító jelenléte tekintetében azonosított kockázat alapján kell elvégezni, és azoknak a következőkre kell kiterjedniük:
|
d) |
a gumóktól eltérő meghatározott növények esetében a felderítéseket és a növényi minták vételét a meghatározott károsítónak az említett növényeken történő azonosítására szolgáló megfelelő módszerekkel összhangban kell elvégezni. |
(2) A minták számát, származását és begyűjtésének idejét megalapozott tudományos és statisztikai elvek, valamint a meghatározott károsító biológiai jellemzői alapján kell meghatározni, figyelembe véve az érintett tagállamok sajátos burgonyatermesztési rendszereit.
(3) A tagállamok minden év április 30-ig jelentést tesznek a Bizottságnak és a többi tagállamnak az előző naptári évben elvégzett éves felderítések eredményeiről. A felderítések eredményeit a II. mellékletben megadott sablon szerint jelentik.
4. cikk
Intézkedések a meghatározott károsító jelenlétének gyanúja esetén
(1) Az illetékes hatóság biztosítja, hogy az éves felderítések céljából vett mintákat az I. melléklet 2.1. pontjában foglalt kimutatási vizsgálatoknak vessék alá.
(2) A kimutatási vizsgálatok eredményének rendelkezésre állásáig az illetékes hatóság:
a) |
megtiltja az összes olyan növényből, tételből vagy szállítmányból származó meghatározott növény szállítását, amelyből a mintákat vették, az ellenőrzése alatt álló azon meghatározott növényeknek a kivételével, amelyek vonatkozásában megállapítást nyert, hogy a meghatározott károsító terjedésének nincs azonosítható kockázata; |
b) |
felkutatja a feltételezett előfordulás eredetét; |
c) |
elvégzi az a) pontban foglaltaktól eltérő minden, a termőhelyen termesztett meghatározott növény szállításának hatósági ellenőrzését, amelyből az a) pontban említett mintákat vették. |
(3) A kimutatási vizsgálatok eredményének rendelkezésre állásáig az illetékes hatóság biztosítja, hogy az alábbiak mindegyike megőrzésre és megfelelő tartósításra kerüljön:
a) |
az összes olyan gumó és – amennyiben lehetséges – az összes olyan növény maradéka, amelyekből mintát vettek; |
b) |
a meghatározott növények kivonatainak maradéka, DNS-kivonatok és a vizsgálathoz előkészített további anyagok; |
c) |
adott esetben a tiszta tenyészet; |
d) |
minden vonatkozó dokumentum. |
(4) Amennyiben a meghatározott károsító jelenlétének gyanúja az I. melléklet 1.1. pontjával összhangban megerősítésre kerül, az illetékes hatóság biztosítja, hogy az I. mellékletben említett vizsgálatokat elvégezzék a felderítések céljából vett mintákon a meghatározott károsító jelenlétének megerősítése vagy megcáfolása érdekében.
5. cikk
Intézkedések a meghatározott károsító jelenlétének megerősítése esetén
(1) Amennyiben a meghatározott károsító jelenléte az I. melléklet 1.2. vagy 1.3. pontjával összhangban megerősítésre kerül, a (2)–(9) bekezdést kell alkalmazni.
(2) Az illetékes hatóság a III. melléklet 1. pontjában felsorolt elemek figyelembevételével haladéktalanul körülhatárolt területet hoz létre a meghatározott károsító lehetséges elterjedésének megállapítása céljából.
(3) A körülhatárolt terület fertőzött körzetet és – amennyiben a növényegészségügyi kockázat kezeléséhez szükséges – a fertőzött körzet körüli pufferzónát foglal magában.
(4) A fertőzött körzet tartalmazza az alábbiak mindegyikét:
a) |
azok a meghatározott növények, szállítmányok és/vagy tételek, járművek, edények, raktárak vagy azok egységei, ahonnan mintát vettek a fertőzött meghatározott növényből, továbbá a szóban forgó meghatározott növények előállításához, szállításához és tárolásához használt minden egyéb tárgy – beleértve a csomagolóanyagokat is – és gép, továbbá adott esetben az(ok) a termőhely(ek) vagy termesztési hely(ek), ahol az adott meghatározott növényeket termesztették vagy betakarították; |
b) |
az a) pontban felsorolt valamennyi típusú tétel, amelyről megállapítást nyert, hogy azt valószínűleg megfertőzte a meghatározott károsító a betakarítás előtti vagy utáni érintkezés, illetve a fertőzött meghatározott növényekkel való egyidejű termesztési műveletek révén, figyelembe véve a III. melléklet 2. pontjában felsorolt elemeket. |
(5) Az illetékes hatóság minősítést végez:
a) |
a (4) bekezdés a) pontjában felsorolt tételeket fertőzöttnek minősíti; |
b) |
a (4) bekezdés b) pontjában felsorolt tételeket valószínűleg fertőzöttnek minősíti. |
(6) A körülhatárolt területről származó gumók nem szállíthatók ki az adott körülhatárolt területről, kivéve, ha az I. mellékletben említett vizsgálatok alapján bizonyítást nyer, hogy azok a meghatározott károsítótól mentesek.
(7) Az (EU) 2019/1715 végrehajtási rendelet 32. cikkétől eltérve a tagállamok nem kötelesek kitörési értesítést benyújtani az EUROPHYT rendszer keretében, amennyiben a meghatározott károsító a IV. mellékletben szereplő, nagymértékben fertőzött területen található.
(8) Amennyiben valamely tagállam kitörési értesítést nyújtott be az EUROPHYT rendszer keretében, az értesítésben említett szomszédos tagállamok meghatározzák a fertőzés valószínű mértékét, és körülhatárolt területet hoznak létre a (2), (3) és (4) bekezdéssel összhangban.
(9) Az illetékes hatóság biztosítja, hogy az alábbiak mindegyike megőrzésre és megfelelő tartósításra kerüljön:
a) |
a 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott anyag, legalább az összes vizsgálat befejezéséig; |
b) |
a második kimutatási vizsgálathoz és adott esetben az azonosítási vizsgálatokhoz kapcsolódó anyag, az összes vizsgálat befejezéséig; |
c) |
adott esetben a meghatározott károsító tiszta tenyészete, a (7) bekezdés szerinti értesítési eljárást követően legalább egy hónapig. |
6. cikk
A meghatározott károsító felszámolására irányuló intézkedések
(1) A meghatározott károsítóval az 5. cikk (5) bekezdése a) pontjának értelmében fertőzöttnek minősített meghatározott növények nem ültethetők el. Az illetékes hatóság biztosítja, hogy a fertőzött meghatározott növényeket az V. melléklet 1. pontjának megfelelően megsemmisítsék vagy más módon ártalmatlanítsák, amennyiben megállapítást nyer, hogy a meghatározott károsító terjedésének nincs azonosítható kockázata.
Amennyiben a meghatározott növényeket azt megelőzően ültették el, hogy azokat fertőzöttnek minősítették, az elültetett anyagot haladéktalanul meg kell semmisíteni vagy ártalmatlanítani kell az V. melléklet 1. pontjának megfelelően. Az(oka)t a termesztési hely(ek)et, ahol a fertőzött meghatározott növényeket elültették, fertőzöttnek kell minősíteni.
(2) Az 5. cikk (5) bekezdésének b) pontja alapján valószínűleg fertőzöttnek minősített meghatározott növények nem ültethetők el, és azokat – a klonális rokonságban lévő készleteken elvégzendő 7. cikk szerinti vizsgálat eredményének sérelme nélkül – hivatalos felügyelet mellett az V. melléklet 2. pontjában meghatározottak szerint megfelelően fel kell használni vagy ártalmatlanítani kell olyan módon, hogy megállapítható legyen, hogy a károsító terjedésének nincs azonosítható kockázata.
Amennyiben a meghatározott növényeket azt megelőzően ültették el, hogy azokat valószínűleg fertőzöttnek minősítették, az elültetett anyagot z V. melléklet 2. pontjával összhangban haladéktalanul meg kell semmisíteni vagy megfelelően fel kell használni vagy ártalmatlanítani kell. Az(oka)t a termesztési hely(ek)et, ahol a valószínűleg fertőzött meghatározott növényeket elültették, valószínűleg fertőzöttnek kell minősíteni.
(3) Az 5. cikk (5) bekezdése alapján fertőzöttnek vagy valószínűleg fertőzöttnek minősített gépeket, járműveket, edényeket, raktárakat vagy raktáregységeket és bármely más tárgyat – köztük a csomagolóanyagokat – meg kell semmisíteni, vagy pedig az V. melléklet 3. pontjában meghatározott módszerek alkalmazásával meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell.
(4) A körülhatárolt területeken az (1), (2) és (3) bekezdésben előírt intézkedéseken felül az V. melléklet 4. pontjában meghatározott intézkedéseket is alkalmazni kell.
7. cikk
Az ültetésre szánt gumókra vonatkozó különleges vizsgálati intézkedések
(1) Amennyiben a meghatározott károsítónak az ültetésre szánt gumók termesztési helyén való jelenléte megerősítésre került, az illetékes hatóság biztosítja, hogy az I. mellékletben említett vizsgálatokat elvégezzék a gumók fertőzött tételeinek klonális rokonságban álló vonalain, illetve – amennyiben megállapításra kerül a klonális rokonságban álló vonalak hiánya – azokon a gumókon vagy a gumók azon tételein, amelyek közvetlenül vagy közvetve érintkeztek a gumók fertőzött tételeivel.
(2) Amennyiben a meghatározott károsítónak az ültetésre szánt, tanúsítási rendszerbe tartozó gumók termesztési helyén való jelenléte megerősítésre került, a kezdeti klónszelekció minden egyes növényén, vagy pedig az elit vetőburgonya reprezentatív mintáin el kell végezni az I. mellékletben említett vizsgálatokat.
8. cikk
Nagymértékben fertőzött területről származó meghatározott növények gumóinak szállítására vonatkozó ideiglenes intézkedések
(1) A IV. mellékletben felsorolt, nagymértékben fertőzött területekről származó meghatározott növények gumói – az ültetésre szántak kivételével – csak akkor szállíthatók el erről a területről az Unió más területeire, ha megfelelnek az alábbi két feltételnek:
a) |
növényútlevél kíséri őket; |
b) |
az illetékes hatóságok által nyilvántartásba vett és felügyelt, továbbá a meghatározott károsítótól hivatalosan mentesnek tekintett termőhelyről származnak; vagy az I. melléklettel összhangban elvégzett mintavétel és vizsgálat alapján a meghatározott károsítótól mentesnek találták őket. |
(2) A tagállamok ötévente jelentést nyújtanak be a Bizottságnak és a többi tagállamnak nagymértékben fertőzött területeik helyzetének alakulásáról.
9. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2022. július 11-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 317., 2016.11.23., 4. o.
(2) A Tanács 93/85/EGK irányelve (1993. október 4.) a burgonya gyűrűs rothadása elleni védekezésről (HL L 259., 1993.10.18., 1. o.).
(3) A Bizottság (EU) 2019/1715 végrehajtási rendelete (2019. szeptember 30.) a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerének és a rendszer elemeinek működésére vonatkozó szabályok megállapításáról (a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszeréről szóló rendelet) (HL L 261., 2019.10.14., 37. o.).
I. MELLÉKLET
Vizsgálati program a 3., 4., 5., 7. és 8. cikk alapján elvégzendő vizsgálatokhoz
1. A MEGHATÁROZOTT KÁROSÍTÓ JELENLÉTÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELVEK
1.1. |
A meghatározott károsító jelenlétének gyanúja akkor áll fenn, ha a meghatározott növényen végzett első kimutatási vizsgálat pozitív eredményt ad.
Tüneteket mutató növényi anyagok esetében az első kimutatási vizsgálat szelektív izolálás is lehet. |
1.2. |
A meghatározott károsító jelenlétének megerősítésére a meghatározott növények tüneteket mutató mintáin kerül sor a következő esetekben:
|
1.3. |
A meghatározott károsító jelenlétének megerősítésére a meghatározott növények tüneteket nem mutató mintáin kerül sor a következő esetekben:
|
2. VIZSGÁLATOK
2.1. Kimutatási vizsgálat
A kimutatási vizsgálatoknak biztosítaniuk kell az újraszuszpendált pellet 1 ml-jében legalább 104 sejt következetes kimutatását.
A második kimutatási vizsgálatnak az első kimutatási vizsgálattól eltérő biológiai elveken vagy eltérő nukleotid régiókon kell alapulnia.
A kimutatási vizsgálatok a következők:
a) |
a nemzetközi diagnosztikai szabványokban leírt fluoreszkáló ellenanyagpróbák; |
b) |
FISH vizsgálat (van Beuningen et al., 1995 (1)), a nemzetközi diagnosztikai szabványokban leírtak szerint; van Beuningen, A.R., Derks, H., Janse, J.D. (1995). |
c) |
a nemzetközi diagnosztikai szabványokban leírt izolálás. Az alábbi két lehetőség egyikét kell elvégezni:
|
d) |
hagyományos PCR-vizsgálat Pastrik (2000) (2) primerek alkalmazásával, a nemzetközi diagnosztikai szabványokban leírtak szerint; |
e) |
TaqMan® valós idejű PCR-vizsgálatok, a következő primerek és próbák alkalmazásával:
|
2.2. Azonosítási vizsgálatok
Az azonosítási vizsgálatok a következők:
a) |
fluoreszkáló ellenanyagpróba, a nemzetközi diagnosztikai szabványokban leírtak szerint; |
b) |
hagyományos PCR-vizsgálat (Pastrik, 2000), a nemzetközi diagnosztikai szabványokban leírtak szerint; |
c) |
TaqMan® valós idejű PCR-vizsgálatok, a következő primerek és próbák alkalmazásával:
|
d) |
DNS vonalkódolás, a nemzetközi diagnosztikai szabványokban leírtak szerint; |
e) |
MALDI-TOF MS (Zaluga et al., 2011 (6)), a nemzetközi diagnosztikai szabványokban leírtak szerint. |
3. AZ ELJÁRÁSOK FOLYAMATÁBRÁI
1. folyamatábra: Diagnosztikai eljárás a meghatározott károsító jelenlétének a meghatározott növény tüneteket mutató mintáiban történő kimutatására.
a |
Első vagy második kimutatási vizsgálatként izolálás alkalmazható. Ha feltételezhető a meghatározott károsító jelenléte a tápközegben, a telepeket meg kell tisztítani tiszta tenyészetek nyerése céljából, amelyeken két azonosítási vizsgálatot kell végezni. A károsító jelenlétének megerősítéséhez a két azonosítási vizsgálat pozitív eredménye szükséges. |
b |
A harmadik kimutatási vizsgálatnak eltérő biológiai elveken vagy eltérő nukleotid régiókon kell alapulnia. |
2. folyamatábra: Diagnosztikai eljárás a meghatározott károsító kimutatására a meghatározott növény tünetmentes mintáiban.
a |
Izolálás nem alkalmazható. |
b |
A harmadik kimutatási vizsgálatnak eltérő biológiai elveken vagy eltérő nukleotid régiókon kell alapulnia. Izolálás nem alkalmazható. |
c |
Az 1.3. b) pontban említett minták esetében a meghatározott károsító jelenlétének megerősítéséhez a második pozitív kimutatási vizsgálat után a meghatározott károsítót izolálni kell a mintából, majd két pozitív azonosítási vizsgálatra van szükség. |
4. A MINTA ELŐKÉSZÍTÉSE
4.1. Tünetmentes gumókból vett minták
A standard mintának vizsgálatonként 200 gumót kell tartalmaznia. A nemzetközi diagnosztikai szabványok ismertetik a megfelelő laboratóriumi eljárást, melynek során a köldökrészből vett darabokat feldolgozzák kivonat kinyerése céljából a meghatározott károsító kimutatásához.
4.2. Tünetmentes – a gumóktól eltérő – növényi anyagból vett minták
Látens fertőzések kimutatását szárdarabok egyesített mintáin kell elvégezni. Az eljárás különböző növényekből származó legfeljebb 200 szárdarabra alkalmazható. A nemzetközi diagnosztikai szabványok ismertetik a szárdarabok fertőtlenítésére és feldolgozására szolgáló megfelelő laboratóriumi eljárást, a meghatározott károsító kimutatásához szükséges kivonat kinyerése céljából.
4.3. Tüneteket mutató meghatározott növényekből vett minták
Steril körülmények között szövetrészeket kell kimetszeni a gumó edénynyalábgyűrűjéből vagy a hervadás tüneteit mutató meghatározott növények szárában lévő edénynyalábkötegekből. A nemzetközi diagnosztikai szabványok teljeskörűen ismertetik az ilyen szövetek feldolgozására szolgáló megfelelő laboratóriumi eljárást, a meghatározott károsító kimutatásához szükséges kivonat kinyerése céljából.
(1) van Beuningen, A.R., Derks, H., Janse, J.D. (1995). Detection and identification of Clavibacter michiganensis subsp. sepedonicus with special attention to fluorescent in situ hybridization (FISH) using a 16S rRNA targeted oligonucleotide probe. Züchtungs Forschung 1, 266–269.
(2) Pastrik, K.H. (2000). Detection of Clavibacter michiganensis subsp. sepedonicus in potato tubers by multiplex PCR with coamplification of host DNA. European Journal of Plant Pathology, 106, 155-165.
(3) Schaad, W., Berthier-Schaad, Y., Sechler, A., Knorr, D (1999). Detection of Clavibacter michiganensis subsp. sepedonicus in potato tubers by BIOPCR and an automated real-time fluorescence detection system. Plant Disease 83, 1095–1100.
(4) Vreeburg, R., Zendman, A., Pol A., Verheij, E., Nas, M., Kooman-Gersmann, M. (2018). Validation of four real-time TaqMan PCRs for the detection of Ralstonia solanacearum and/or Ralstonia pseudosolanacearum and/or Clavibacter michiganensis subsp. sepedonicus in potato tubers using a statistical regression approach. EPPO Bulletin 48, 86–96.
(5) Massart, S., Nagy, C., Jijakli, M.H. (2014). Development of the simultaneous detection of Ralstonia solanacearum race 3 and Clavibacter michiganensis subsp. sepedonicus in potato tubers by a multiplex real-time PCR assay. European Journal of Plant Pathology 138, 29–37.
(6) Zaluga, J., Heylen, K., Van Hoorde, K., Hoste, B., Vaerenbergh, J., Maes, M., De Vos, P. (2011). GyrB sequence analysis and MALDI-TOF MS as identification tools for plant pathogenic Clavibacter. Systematic and applied microbiology 34, 400-1016.10.7./j.syapm.2011.05.001.
II. MELLÉKLET
A 3. cikk (3) bekezdésében említett sablon a felderítések eredményeinek jelentéséhez
Sablon a burgonya gyűrűs rothadásával kapcsolatos felderítés eredményeinek bemutatásához az előző naptári évi burgonyatermés vonatkozásában.
Ez a táblázat csak az Ön országában betakarított burgonya vonatkozásában végzett felderítések eredményeihez használható.
Tagállam |
Kategória |
Termőterület (ha) |
Laboratóriumi vizsgálatok |
A gumók vizuális vizsgálata (1) |
A fejlődő növény vizuális vizsgálatai (1) |
Egyéb információk |
|||||||||
Minták száma |
Tételek száma |
A tételek mérete (t vagy ha) |
Mintavételi időszak |
Pozitív |
A vizsgált minták száma |
A minta mérete |
Pozitív minták száma (2) |
A vizuális vizsgálatok száma |
Hektárok száma |
Pozitív eredmények száma (2) |
|||||
minták száma |
tételek száma |
||||||||||||||
|
Ültetésre szánt tanúsított gumók |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ültetésre szánt egyéb gumók (nevezze meg) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Áruburgonya és feldolgozásra szánt burgonya |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb gumók (nevezze meg) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(1) A gumók vagy növények makroszkopikus vizsgálataként értendő.
(2) Tüneteket észleltek, mintát vettek, és a laboratóriumi vizsgálatok megerősítették a meghatározott károsító jelenlétét.
III. MELLÉKLET
Figyelembe veendő elemek a meghatározott károsító lehetséges elterjedésének megállapításához, valamint a tételek meghatározott károsítóval valószínűleg fertőzöttnek való minősítéséhez az 5. cikk (2) bekezdésében, valamint az 5. cikk (4) bekezdésének b) pontjában foglaltak értelmében
1. |
A meghatározott károsító lehetséges elterjedésének az 5. cikk (2) bekezdése szerinti megállapítása során figyelembe veendő elemek a következők:
|
2. |
Egy adott tételnek az 5. cikk (4) bekezdése b) pontja értelmében a meghatározott károsítóval valószínűleg fertőzöttnek való minősítése során a következő elemeket kell figyelembe venni:
|
IV. MELLÉKLET
A 8. cikkben említett nagymértékben fertőzött területek listája
1. |
Lengyelország területe. |
2. |
Románia területe. |
V. MELLÉKLET
A 6. cikkben említett felszámolási intézkedések
1. |
A 6. cikk (1) bekezdésében említett felszámolási intézkedéseknek legalább a következők egyikét kell magukban foglalniuk:
Bármilyen, a fentiekkel összefüggő vagy azokból eredő fennmaradó hulladékot hatóságilag jóváhagyott módszerekkel ártalmatlanítani kell a VI. melléklettel összhangban. |
2. |
Az 5. cikk (5) bekezdésének b) pontja értelmében valószínűleg fertőzöttnek minősített meghatározott növények megfelelő felhasználását vagy ártalmatlanítását az érintett tagállam illetékes hatóságának ellenőrzése mellett kell végezni. Az említett illetékes hatóság jóváhagyja az említett meghatározott növények alábbi felhasználásait és a kapcsolódó hulladékártalmatlanítást:
|
3. |
A 6. cikk (3) bekezdésében említett eszközök tisztításának és fertőtlenítésének megfelelő módszerei azok, amelyek tekintetében megállapítást nyert, hogy nem áll fenn a meghatározott károsító terjedésének azonosítható kockázata, és az említett módszereket a tagállamok illetékes hatóságainak felügyelete mellett kell alkalmazni. |
4. |
Az 5. cikk (2) és (3) bekezdése értelmében létrehozott és a 6. cikk (4) bekezdésében említett körülhatárolt területen belül a tagállamok által végrehajtandó intézkedések a 4.1. és 4.2. pontban meghatározott intézkedéseket foglalják magukban:
|
VI. MELLÉKLET
Az V. melléklet 1. pontjában említett, hatóságilag jóváhagyott hulladékártalmatlanításra vonatkozó követelmények
Az V. melléklet 1. pontjában említett, hatóságilag jóváhagyott hulladékártalmatlanítási módszereknek meg kell felelniük a következő követelményeknek:
1. |
A meghatározott növényekből keletkező hulladékot (ideértve a leselejtezett gumókat és a gumóhéjat), valamint bármely egyéb, a meghatározott növényekkel kapcsolatban keletkező szilárd hulladékot (beleértve a talajt, a köveket és az egyéb törmeléket) az alábbi módszerek egyikének alkalmazásával ártalmatlanítani kell:
Az a) pont alkalmazásában a hulladékot biztonságos körülmények között közvetlenül a lerakóhelyre kell szállítani, olyan módon, hogy ne álljon fenn hulladékvesztés kockázata. |
2. |
A végleges elhelyezést megelőzően a lebegő szilárd anyagokat tartalmazó folyékony hulladékot szűrési vagy ülepítési eljárásnak kell alávetni e szilárd anyagok eltávolítása érdekében, amelyeket az 1. pontban foglaltak szerint ártalmatlanítani kell.
A folyadékot ezt követően:
|