Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32022R0555

    A Tanács (EU) 2022/555 rendelete (2022. április 5.) az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozásáról szóló 168/2007/EK rendelet módosításáról

    ST/9827/2021/INIT

    HL L 108., 2022.4.7, p. 1–12 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    Legal status of the document In force

    ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2022/555/oj

    2022.4.7.   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    L 108/1


    A TANÁCS (EU) 2022/555 RENDELETE

    (2022. április 5.)

    az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozásáról szóló 168/2007/EK rendelet módosításáról

    AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

    tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 352. cikkére,

    tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

    a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

    tekintettel az Európai Parlament egyetértésére (1),

    különleges jogalkotási eljárás keretében,

    mivel:

    (1)

    Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségét (a továbbiakban: az Ügynökség) a 168/2007/EK tanácsi rendelet (2) hozta létre azzal a céllal, hogy támogatást és szakértelmet biztosítson az uniós intézmények, szervek, hivatalok, és ügynökségek, valamint a tagállamok számára az alapvető jogokkal kapcsolatban.

    (2)

    Az Ügynökség hatáskörének kiigazítása, valamint az Ügynökség működése irányításának és hatékonyságának javítása érdekében – az Ügynökség célkitűzésének és feladatainak megváltoztatása nélkül – módosítani szükséges a 168/2007/EK tanácsi rendelet egyes rendelkezéseit.

    (3)

    A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésére tekintettel az Ügynökség hatáskörének a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködésre is ki kell terjednie, amelyek az alapjogok tekintetében különösen érzékeny területek.

    (4)

    A közös kül- és biztonságpolitika területét ki kell zárni az Ügynökség hatásköréből. Ez nem érintheti az Ügynökség által az Unió intézményei, szervei, hivatalai és ügynökségei részére biztosított támogatást és szakértelmet, például az alapjogi kérdésekkel kapcsolatos képzési tevékenységeket, a közös kül- és biztonságpolitika területén működő uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek részére biztosított támogatást és szakértelmet is beleértve.

    (5)

    Ezenkívül a 168/2007/EK rendelet néhány célzott technikai módosítására van szükség annak érdekében, hogy az Ügynökség irányítására és működtetésére az Európai Parlament, az EU Tanácsa és az Európai Bizottság decentralizált ügynökségekről szóló, 2012. július 19-i együttes nyilatkozatához csatolt közös megközelítés (a továbbiakban: a közös megközelítés) elveivel összhangban kerüljön sor. A 168/2007/EK rendeletnek a közös megközelítésben meghatározott elvekkel való összehangolása az Ügynökség konkrét munkájához és jellegéhez igazodik, célja pedig, hogy egyszerűbbé és hatékonyabbá tegye az Ügynökség működését, valamint javítsa annak irányítását.

    (6)

    Az Ügynökség tevékenységi területeinek meghatározása kizárólag az Ügynökség programozási dokumentumán alapulhat. Meg kell szüntetni azt a jelenleg alkalmazott megközelítést, amelynek értelmében ezzel párhuzamosan ötévente átfogó tematikus többéves keretet kell létrehozni, mivel azt feleslegessé tette az Ügynökség által 2017 óta a 271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek (3) való megfelelés érdekében – amely rendelet helyébe az (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (4) lépett – évente elfogadott programozási dokumentum. A programozási dokumentum az uniós szakpolitikai menetrend és az érdekelt felek igényei alapján egyértelműen meghatározza azokat a területeket és konkrét projekteket, amelyeken az Ügynökségnek dolgoznia kell. Ez várhatóan lehetővé fogja tenni az Ügynökség számára, hogy hosszabb távra megtervezze munkáját és azt, hogy milyen témákra fog összpontosítani, valamint hogy ezt évente hozzáigazítsa a felmerülő prioritásokhoz.

    (7)

    Az Ügynökségnek minden év január 31-ig be kell nyújtania a programozási dokumentumának tervezetét az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti összekötő tisztviselőknek és a tudományos bizottságnak. A cél az, hogy az Ügynökség – feladatainak teljes mértékben függetlenül való ellátása mellett – a programozási dokumentumok tervezetével kapcsolatos megbeszélésekre és véleményekre támaszkodjon annak érdekében, hogy olyan munkaprogramot dolgozzon ki, amely a lehető legnagyobb mértékben releváns az Unió és a tagállamok számára az alapvető jogokkal kapcsolatos segítség és szakértelem biztosítása révén nyújtott támogatás szempontjából.

    (8)

    Az Ügynökség és a tagállamok közötti zökkenőmentes kommunikáció biztosítása érdekében az Ügynökségnek és a nemzeti összekötő tisztviselőknek a kölcsönös és szoros együttműködés szellemében kell együtt dolgozniuk egymással. Ez az együttműködés nem érintheti az Ügynökség függetlenségét.

    (9)

    Az Ügynökség igazgatótanácsa jobb irányításának és működésének biztosítása érdekében a 168/2007/EK rendelet több rendelkezését módosítani kell.

    (10)

    Az igazgatótanács fontos szerepére tekintettel tagjainak függetlennek kell lenniük, valamint alapos ismeretekkel kell rendelkezniük az alapvető jogok területén, továbbá megfelelő vezetői tapasztalattal is rendelkezniük kell, az igazgatási és költségvetési készségeket is beleértve.

    (11)

    Egyértelművé kell tenni azt is, hogy bár az igazgatótanács tagjainak és póttagjainak hivatali ideje nem újítható meg egymást követően, lehetővé kell tenni a korábbi tagok vagy póttagok egy további, nem egymást követő hivatali időre történő ismételt kinevezését. Jóllehet egyrészről az egymást követő megújítások megtiltása a függetlenség biztosítása érdekében indokolt, másrészről az egy további, nem egymást követő hivatali időre történő ismételt kinevezés lehetővé tétele az összes követelményt teljesítő, megfelelő tagok kinevezését könnyítené meg a tagállamok számára.

    (12)

    Az igazgatótanács tagsági vagy póttagsági helyeinek betöltését illetően egyértelművé kell tenni, hogy a hivatali időnek az ötéves időszak lejárta előtti megszűnése esetén – nemcsak a függetlenség elvesztése esetén, hanem más esetekben, például lemondás vagy halál esetén is – az új tag vagy póttag hivatali ideje az elődje ötéves hivatali idejét egészíti ki, kivéve, ha a fennmaradó hivatali idő két évnél rövidebb, amely esetben egy új ötéves hivatali időszak kezdődhet meg.

    (13)

    Az uniós intézményeken belüli helyzethez való igazodás érdekében az Ügynökség igazgatótanácsát fel kell ruházni a kinevezésre jogosult hatóság hatásköreivel. Az igazgató kinevezésének kivételével ezeket a hatásköröket az igazgatóra kell ruházni. Az igazgatótanács csak kivételes körülmények között gyakorolhatja a kinevezésre jogosult hatóság hatásköreit az Ügynökség személyzete tekintetében.

    (14)

    A végrehajtó bizottság tagjainak megválasztásával kapcsolatos patthelyzetek elkerülése és a végrehajtó bizottság tagjainak megválasztására vonatkozó szavazási eljárások egyszerűsítése érdekében rendelkezni kell arról, hogy a végrehajtó bizottság tagjait az igazgatótanács választja meg szavazati joggal rendelkező tagjai többségének szavazatával.

    (15)

    A 168/2007/EK rendeletnek a közös megközelítéssel való további összehangolása, valamint az igazgatótanácsnak az Ügynökség igazgatási, működési és költségvetési irányításának felügyeletére vonatkozó kapacitásának a megerősítése érdekében további feladatokat kell az igazgatótanácsra ruházni, és tovább kell pontosítani a végrehajtó bizottságra ruházott feladatokat. Helyénvaló, hogy az igazgatótanács további feladatai közé tartozzon egy biztonsági stratégia elfogadása, az EU-minősített adatok cseréjére vonatkozó szabályokat is beleértve, egy kommunikációs stratégia elfogadása, valamint az igazgatótanács és a tudományos bizottság tagjait érintő összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére irányuló szabályok elfogadása. Egyértelművé kell tenni, hogy az igazgatótanács által elfogadandó határozatok előkészítő munkálatainak felügyeletére vonatkozó végrehajtó bizottsági feladat magában foglalja a költségvetési és humánerőforrás-ügyek vizsgálatát. Ezenkívül a végrehajtó bizottságot meg kell bízni az igazgató által kidolgozott csalás elleni stratégia elfogadásával, valamint az ellenőrzési megállapítások és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vagy az Európai Ügyészség (EPPO) által végzett vizsgálatok megfelelő utókövetésének a biztosításával. Továbbá rendelkezni kell arról, hogy a végrehajtó bizottság – szükség esetén, sürgős esetekben – ideiglenes határozatokat hozhasson az igazgatótanács nevében.

    (16)

    A tudományos bizottság tagsági helyeinek betöltésére vonatkozó jelenlegi eljárás egyszerűsítése érdekében lehetővé kell tenni az igazgatótanács számára, hogy amennyiben egy tag helyére hivatali idejének lejárta előtt új tagot kell kinevezni, a fennmaradó hivatali időre kinevezhesse a tartaléklistán soron következő személyt.

    (17)

    Tekintettel a rendkívül szelektív kinevezési eljárásra és arra, hogy a kiválasztási kritériumoknak potenciálisan megfelelő jelöltek száma gyakran alacsony, lehetővé kell tenni az Ügynökség igazgatója hivatali idejének egyszeri alkalommal történő, legfeljebb öt évre szóló meghosszabbítását, figyelembe véve mindenekelőtt az igazgató teljesítményét, valamint a következő években az Ügynökségre váró feladatokat és az Ügynökséggel szemben támasztott követelményeket. Továbbá, tekintettel a pozíció fontosságára és az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság részvételével zajló alapos eljárásra, ezt az eljárást az igazgató hivatali idejének lejártát megelőző 12 hónap folyamán meg kell kezdeni.

    (18)

    Ezen túlmenően, az igazgató megbízatása és ezáltal az Ügynökség működése stabilitásának fokozása érdekében az igazgató felmentésére vonatkozó javaslattételhez szükséges többséget a jelenlegi egyharmadról az igazgatótanács tagjainak kétharmados többségére kell emelni. Végezetül, az igazgatónak az Ügynökség adminisztratív irányításáért viselt általános felelősségének konkretizálása érdekében kifejezetten elő kell írni, hogy az igazgató felelős az igazgatótanács által elfogadott határozatok végrehajtásáért, az Ügynökség csalás elleni stratégiájának kidolgozásáért, valamint a belső és a külső ellenőrzési jelentéseknek és az OLAF vagy az EPPO által végzett vizsgálatoknak az utókövetésére irányuló cselekvési terv kidolgozásáért.

    (19)

    A 168/2007/EK rendeletnek a közös megközelítéssel való összehangolása érdekében elő kell írni, hogy a Bizottság ötévente készíttessen értékelést az Ügynökségre vonatkozóan.

    (20)

    A 168/2007/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

    ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

    1. cikk

    A 168/2007/EK rendelet módosításai

    A 168/2007/EK rendelet a következőképpen módosul:

    1.

    A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

    „2. cikk

    Cél

    Az Ügynökség célja, hogy az alapvető jogokkal kapcsolatban támogatást és szakértelmet biztosítson az érintett uniós intézményeknek, szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek, valamint a tagállamoknak az uniós jog végrehajtása során annak érdekében, hogy amikor saját hatáskörükön belül intézkedéseket hoznak vagy fellépéseiket meghatározzák, segítségükre legyen az alapvető jogok teljes mértékű tiszteletben tartásában.”

    2.

    A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

    „3. cikk

    Hatály

    (1)   Az Ügynökség feladatait az Unió hatáskörein belül a 2. cikkben meghatározott cél megvalósítása érdekében látja el.

    (2)   Feladatainak ellátása során az Ügynökség az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 6. cikkében meghatározott alapvető jogokra hivatkozik.

    (3)   Az Ügynökség az Unióban és a tagállamokban az uniós jog végrehajtása során előforduló alapjogi kérdésekkel foglalkozik, kivéve az Unió vagy a tagállamok által a közös kül- és biztonságpolitikához kapcsolódóan vagy annak keretében hozott intézkedéseket vagy folytatott tevékenységeket.”

    3.

    A 4. cikk a következőképpen módosul:

    a)

    az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

    i.

    az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

    „a)

    releváns, objektív, megbízható és összehasonlítható információkat és adatokat gyűjt, rögzít, elemez és terjeszt, beleértve a kutatásoknak és megfigyeléseknek a tagállamok, az uniós intézmények, szervek és hivatalok, a kutatóközpontok, a nemzeti szervek, a nem kormányzati szervezetek, a harmadik országok és a nemzetközi szervezetek által és különösen az Európa Tanács illetékes szervei által közölt eredményeit is;”;

    ii.

    a c) és a d) pont helyébe a következő szöveg lép:

    „c)

    tudományos kutatásokat és felméréseket végez, előkészítő tanulmányokat és megvalósíthatósági tanulmányokat készít, ilyen munkákban közreműködik vagy ösztönzi azokat, többek között adott esetben – amennyiben ez prioritásaival, valamint éves és többéves munkaprogramjával összeegyeztethető – az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság kérésére is;

    d)

    az uniós intézmények és a tagállamok számára – az uniós jog végrehajtása során – saját kezdeményezésére, illetve az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság kérésére konkrét témakörökben következtetéseket és véleményeket dolgoz ki és tesz közzé;”;

    b)

    a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    „Az   (1) bekezdésben említett következtetések, vélemények és jelentések az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 293. cikkének értelmében a Bizottságtól származó javaslatokat vagy a jogalkotási eljárások során az intézmények által kialakított álláspontokat csak akkor érinthetik, ha az (1) bekezdés d) pontjával összhangban az adott intézmény ezt kérte. Nem foglalkoznak a jogi aktusok EUMSZ 263. cikke értelmében vett jogszerűségével és azzal a kérdéssel sem, hogy egy tagállam az EUMSZ 258. cikkének értelmében nem teljesítette a Szerződésekből eredő valamely kötelezettségét.”;

    c)

    a szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki:

    „(3)   Az (1) bekezdés e) pontjában említett jelentés elfogadása előtt konzultációt kell folytatni a tudományos bizottsággal.

    (4)   Az Ügynökség az (1) bekezdés e) és g) pontjában említett jelentéseket minden évben legkésőbb június 15-ig benyújtja az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, a Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága részére.”

    4.

    Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:

    „5. cikk

    Tevékenységi területek

    Az Ügynökség a feladatait az éves és többéves munkaprogramja alapján végzi, amelyeknek összhangban kell állniuk a rendelkezésre álló pénzügyi és humán erőforrásokkal. Ez nem érinti az Ügynökség által a 4. cikk (1) bekezdésének c) és d) pontja értelmében az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak vagy a Bizottságnak az éves és többéves munkaprogramok által meghatározott területeket nem érintő megkereséseire adott válaszokat, feltéve hogy ezt az Ügynökség pénzügyi és humán erőforrásai lehetővé teszik.”

    5.

    A szöveg a következő cikkel egészül ki:

    „5a. cikk

    Éves és többéves programozás

    (1)   Az (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (*1) 32. cikkének megfelelően az igazgató minden évben elkészíti a programozási dokumentum tervezetét, amely különösen az éves és többéves munkaprogramot tartalmazza.

    (2)   Az igazgató benyújtja az igazgatótanácsnak a programozási dokumentum tervezetét. Az igazgató minden évben legkésőbb január 31-ig benyújtja a programozási dokumentum igazgatótanács által jóváhagyott tervezetét az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak. A Tanácsban a Tanács illetékes előkészítő szerve megvitatja a többéves munkaprogram tervezetét, és felkérheti az Ügynökséget a tervezet ismertetésére.

    (3)   Az igazgató minden évben legkésőbb január 31-ig benyújtja a programozási dokumentum tervezetét a 8. cikk (1) bekezdésében említett nemzeti összekötő tisztviselőknek és a tudományos bizottságnak is, hogy a vonatkozó tagállamok és a tudományos bizottság véleményt nyilváníthassanak a tervezetről.

    (4)   A Tanács illetékes előkészítő szervében folytatott megbeszélés eredménye és a Bizottságtól, a tagállamoktól és a tudományos bizottságtól beérkezett vélemények figyelembevételével, az igazgató elfogadás céljából benyújtja az igazgatótanácsnak a programozási dokumentum tervezetét. Az igazgató benyújtja az elfogadott programozási dokumentumot az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a 8. cikk (1) bekezdésében említett nemzeti összekötő tisztviselőknek.

    (*1)  A Bizottság (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. december 18.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról (HL L 122., 2019.5.10., 1. o.).”"

    6.

    A 6. cikk (2) bekezdése a) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

    „a)

    uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint tagállami szervek, hivatalok és ügynökségek;”.

    7.

    A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

    „7. cikk

    Kapcsolatok az érintett uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel

    Az Ügynökség biztosítja az érintett uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel való megfelelő koordinációt. Az együttműködés feltételeit adott esetben egyetértési megállapodásban kell meghatározni.”

    8.

    A 8. cikk a következőképpen módosul:

    a)

    az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    „(1)   Valamennyi tagállam kinevez egy kormánytisztviselőt nemzeti összekötő tisztviselőnek.

    A nemzeti összekötő tisztviselők az Ügynökség számára az elsődleges kapcsolattartók a tagállamokban.

    Az Ügynökségnek és a nemzeti összekötő tisztviselőknek a kölcsönös és szoros együttműködés szellemében kell együtt dolgozniuk egymással.

    Az Ügynökség a nemzeti összekötő tisztviselőkhöz eljuttatja valamennyi, a 4. cikk (1) bekezdésével összhangban elkészített dokumentumot.”;

    b)

    a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    „(3)   Az együttműködésre vonatkozó, (2) bekezdés szerinti igazgatási megállapodásnak összhangban kell lennie az uniós joggal, és azt az igazgató által benyújtott tervezet alapján, a Bizottság véleménynyilvánítását követően az igazgatótanácsnak kell elfogadnia. Amennyiben a Bizottság e megállapodással nem ért egyet, az igazgatótanács köteles újra megvizsgálni, szükség esetén módosítani, és az összes tag kétharmados többségével elfogadni azt.”

    9.

    A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

    „9. cikk

    Együttműködés az Európa Tanáccsal

    Az átfedések elkerülése, valamint a kiegészítő jelleg és a hozzáadott érték szavatolása érdekében az Ügynökség összehangolja a tevékenységeit az Európa Tanács tevékenységeivel, különösen az éves és többéves munkaprogramja és a 10. cikkel összhangban a civil társadalommal folytatott együttműködés tekintetében.

    Az Unió e célból az EUMSZ 218. cikkében előírt eljárásnak megfelelően megállapodást köt az Európa Tanáccsal annak érdekében, hogy ez utóbbi és az Ügynökség között szoros együttműködés alakuljon ki. Az említett megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a 12. és a 13. cikkel összhangban az Európa Tanács az Ügynökség igazgatótanácsába és végrehajtó bizottságába egy-egy független személyt nevez ki.”

    10.

    A 10. cikk (4) bekezdése a) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

    „a)

    tegyen javaslatokat az igazgatótanács számára az 5a. cikk alapján elfogadandó éves és többéves munkaprogram kidolgozására;”.

    11.

    A 12. cikk a következőképpen módosul:

    a)

    az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

    i.

    a bevezető rész helyébe a következő szöveg lép:

    „(1)   Az igazgatótanácsnak az alapvető jogok terén alapos ismeretekkel és a köz- vagy magánszférabeli szervezetek irányítása terén megfelelő tapasztalattal, többek között igazgatási és költségvetési készségekkel rendelkező személyekből kell állnia, az alábbiak szerint:”;

    ii.

    a szöveg a következő albekezdéssel egészül ki:

    „A tagállamok, a Bizottság és az Európa Tanács a nők és férfiak egyenlő képviseletének megvalósítására törekszenek az igazgatótanácsban.”;

    b)

    a (3), (4) és (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    „(3)   Az igazgatótanács tagjainak és póttagjainak hivatali ideje öt évre szól. A korábbi tagok és póttagok egy további, nem egymást követő hivatali időre újra kinevezhetők.

    (4)   A tagok és póttagok hivatali ideje – a megbízatás lejártától vagy az elhalálozástól eltekintve – kizárólag lemondással szűnik meg. Amennyiben azonban valamely tag vagy póttag már nem felel meg a függetlenségi követelményeknek, köteles haladéktalanul lemondani és erről értesíteni a Bizottságot és az igazgatót. A hivatali idő lejártától eltérő esetekben az érintett félnek a hivatali idő fennmaradó részére új tagot vagy új póttagot kell kineveznie. Az érintett félnek a hivatali idő fennmaradó részére akkor is új tagot vagy új póttagot kell kineveznie, ha az igazgatótanács a tagjai egyharmadának vagy a Bizottságnak a javaslata alapján megállapítja, hogy az adott tag vagy póttag már nem felel meg a függetlenségi követelményeknek. Amennyiben a hivatali idő fennmaradó része két évnél kevesebb, az új tag vagy póttag hivatali ideje a teljes ötéves időtartamra meghosszabbítható.

    (5)   Az igazgatótanács az e cikk (1) bekezdése a) pontja szerint kinevezett tagjai közül két és fél évre választja meg elnökét és alelnökét, valamint a végrehajtó bizottságnak a 13. cikk (1) bekezdésében említett másik két tagját; a megbízatás egyszer újítható meg.

    Az igazgatótanács elnökét és alelnökét az igazgatótanács az e cikk (1) bekezdése a) és c) pontjában említett tagjainak kétharmados többségével kell megválasztani. A végrehajtó bizottságnak a 13. cikk (1) bekezdésében említett másik két tagját az igazgatótanács az e cikk (1) bekezdése a) és c) pontjában említett tagjainak többségével kell megválasztani.”;

    c)

    a (6) bekezdés a következőképpen módosul:

    i.

    a) az a) és b) pont helyébe a következő szöveg lép:

    „a)

    elfogadja az Ügynökség éves és többéves munkaprogramját;

    b)

    elfogadja a 4. cikk (1) bekezdésének e) és g) pontjában említett éves jelentéseket, ez utóbbiban összehasonlítva különösen az elért eredményeket az éves és többéves munkaprogram célkitűzéseivel;”;

    ii.

    az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

    „e)

    e cikk (7a) és (7b) bekezdésének megfelelően az Ügynökség személyzete tekintetében gyakorolja a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletben (*2) megállapított, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata (a továbbiakban: a személyzeti szabályzat) és az Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek (a továbbiakban: az alkalmazási feltételek) által a kinevező hatóságra, valamint a szerződéskötésre jogosult hatóságra ruházott hatásköröket (a továbbiakban: a kinevezésre jogosult hatóság hatáskörei);

    (*2)  HL L 56., 1968.3.4., 1. o.”;"

    iii.

    az i) pont helyébe a következő szöveg lép:

    „i)

    a személyzeti szabályzat 110. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadja a végrehajtási szabályokat a személyzeti szabályzat és az alkalmazási feltételek végrehajtása céljából;”;

    iv.

    a bekezdés a következő pontokkal egészül ki:

    „m)

    biztonsági stratégiát fogadjon el, beleértve az EU-minősített adatok cseréjére vonatkozó szabályokat is;

    n)

    szabályokat fogadjon el a tagjait és a tudományos bizottság tagjait érintő összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére;

    o)

    elfogadja és rendszeresen frissítse a 4. cikk (1) bekezdésének h) pontjában említett kommunikációs stratégiát.”;

    d)

    a szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki:

    „(7a)   Az igazgatótanácsnak a személyzeti szabályzat 110. cikkének (2) bekezdésével összhangban, a személyzeti szabályzat 2. cikkének (1) bekezdése és az alkalmazási feltételek 6. cikke alapján határozatot kell elfogadnia, amelyben a kinevezésre jogosult hatóság vonatkozó hatásköreit átruházza az igazgatóra, és meghatározza azon feltételeket, amelyek mellett e hatáskör-átruházás felfüggeszthető. Az igazgatót fel kell hatalmazni e hatáskörök továbbruházására.

    (7b)   Amennyiben rendkívüli körülmények szükségessé teszik, az igazgatótanács határozat útján ideiglenesen felfüggesztheti a kinevezésre jogosult hatóság hatásköreinek az igazgatóra történő átruházását és az igazgató általi további átruházását, és azokat maga gyakorolhatja, vagy valamelyik tagjára vagy a személyzetnek az igazgatótól eltérő tagjára ruházhatja át.”;

    e)

    a (8), (9) és (10) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    „(8)   Az igazgatótanács határozatait főszabály szerint az összes tag többségével fogadja el.

    A (6) bekezdés a)–e), g), k) és l) pontjában említett határozatokat az összes tag kétharmados többségével kell elfogadni.

    A 25. cikk (2) bekezdésében említett határozatokat egyhangúlag kell meghozni.

    Az igazgatótanács minden tagja, illetve távollétében helyettese, egy szavazattal rendelkezik. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

    Az Európa Tanács által kinevezett személy csak a (6) bekezdés a), b) és k) pontjában említett határozatok meghozatalakor szavazhat.

    (9)   A rendkívüli ülések lehetőségének sérelme nélkül, az elnök az igazgatótanácsot évente kétszer hívja össze. Az elnök saját kezdeményezésére, vagy a Bizottság kérésére, vagy az igazgatótanács tagjai legalább egyharmadának kérésére rendkívüli ülést hív össze.

    10)   A tudományos bizottság elnöke vagy alelnöke, valamint a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének igazgatója megfigyelőként vehet részt az igazgatótanács ülésein. Az egyéb érintett uniós ügynökségek és szervek, valamint más, a 8. és 9. cikkben említett nemzetközi szervek igazgatói a végrehajtó bizottság meghívására megfigyelőként szintén részt vehetnek az üléseken.”

    12.

    A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:

    „13. cikk

    Végrehajtó bizottság

    (1)   Az igazgatótanácsot a végrehajtó bizottság segíti. A végrehajtó bizottságnak kell felügyelnie az igazgatótanács által elfogadandó határozatokkal kapcsolatban szükséges előkészítő munkát. A végrehajtó bizottságnak különösen költségvetési és humánerőforrás-ügyekben kell ellenőrzést végeznie.

    (2)   A végrehajtó bizottság feladata továbbá, hogy:

    a)

    az igazgató által készített tervezet alapján felülvizsgálja az Ügynökség 5a. cikkben említett programozási dokumentumát, és elfogadás céljából benyújtsa azt az igazgatótanácsnak;

    b)

    felülvizsgálja az Ügynökség éves költségvetésének tervezetét, és elfogadás céljából benyújtsa azt az igazgatótanácsnak;

    c)

    felülvizsgálja az Ügynökség tevékenységeiről szóló éves jelentés tervezetét, és elfogadás céljából benyújtsa azt az igazgatótanácsnak;

    d)

    az igazgató által készített tervezet alapján a csalási kockázatokkal arányos, csalás elleni stratégiát fogadjon el az Ügynökség számára, figyelembe véve a végrehajtandó intézkedések költségeit és hasznát;

    e)

    biztosítsa a belső és külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vagy az Európai Ügyészség (EPPO) vizsgálataiból származó megállapítások és ajánlások megfelelő nyomon követését;

    f)

    az igazgató 15. cikk (4) bekezdésében meghatározott feladatainak sérelme nélkül, az igazgatási és költségvetési irányítás felügyeletének megerősítése céljából segítséget és tanácsadást nyújtson részére az igazgatótanácsi határozatok végrehajtásához.

    (3)   Ha sürgős okokból szükséges, a végrehajtó bizottság az igazgatótanács nevében ideiglenes határozatokat hozhat, többek között a kinevezésre jogosult hatóság hatáskörei átruházásának felfüggesztésére vonatkozóan a 12. cikk (7a) és (7b) bekezdésében említett feltételekkel összhangban, valamint a költségvetési ügyekre vonatkozóan is.

    (4)   A végrehajtó bizottság az igazgatótanács elnökéből és alelnökéből, az igazgatótanács által a 12. cikk (5) bekezdése szerint megválasztott két másik igazgatótanácsi tagból, valamint a Bizottság igazgatótanácsbeli képviselőinek egyikéből áll.

    Az igazgatótanácsnak az Európa Tanács által kinevezett tagja részt vehet a végrehajtó bizottság ülésein.

    (5)   A végrehajtó bizottságot az elnök hívja össze. A végrehajtó bizottság bármelyik tagjának kérésére is összehívható. A végrehajtó bizottságnak határozatait a jelenlévő tagok többségével kell elfogadnia. Az Európa Tanács által kinevezett személy az olyan határozatokkal kapcsolatos pontokban szavazhat, amelyek tekintetében a 12. cikk (8) bekezdésével összhangban szavazati joggal rendelkezik az igazgatótanácsban.

    (6)   Az igazgató szavazati jog nélkül vesz részt a végrehajtó bizottság ülésein.”

    13.

    A 14. cikk a következőképpen módosul:

    a)

    az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    „(1)   A tudományos bizottságnak tizenegy független, az alapvető jogok területén magasan képzett, a tudományos minőség és a kutatási módszertanok terén megfelelő kompetenciákkal rendelkező személyből kell állnia. Átlátható pályázati felhívást és kiválasztási eljárást, valamint az Európai Parlament illetékes bizottságával történő konzultációt követően az igazgatótanácsnak kell kineveznie a tizenegy tagot, és jóváhagynia az érdemek alapján összeállított tartaléklistát. Az igazgatótanácsnak egyenlő földrajzi képviseletről kell gondoskodnia, és a nők és férfiak egyenlő képviseletének megvalósítására kell törekednie a tudományos bizottságban. Az igazgatótanács tagjai nem lehetnek tagjai a tudományos bizottságnak. A tudományos bizottság kinevezésének részletes feltételeit a 12. cikk (6) bekezdésének g) pontjában említett eljárási szabályzatban kell meghatározni.”;

    b)

    a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    „(3)   A tudományos bizottság tagjainak függetlennek kell lenniük. Másik személy kizárólag saját kérésükre léphet helyükbe, vagy akkor, ha feladataik ellátásában folyamatosan akadályoztatva vannak. Amennyiben azonban valamely tag már nem felel meg a függetlenségi követelményeknek, köteles haladéktalanul lemondani és erről értesíteni a Bizottságot és az igazgatót. Az igazgatótanács tagjai egyharmadának vagy a Bizottságnak a javaslatára szintén bejelentheti, hogy tovább már nem áll fenn a függetlenség, és visszavonhatja az érintett személy kinevezését. Az igazgatótanácsnak a hivatali idő fennmaradó részére a tartaléklistán rendelkezésre álló első személyt kell kineveznie. Amennyiben a hivatali idő fennmaradó része két évnél kevesebb, az új tag hivatali ideje a teljes ötéves időtartamra meghosszabbítható. Az Ügynökség a tudományos bizottság tagjainak listáját honlapján közzéteszi, és azt rendszeresen frissíti.”;

    c)

    az (5) bekezdés végén a szöveg a következő albekezdéssel egészül ki:

    „A tudományos bizottságnak különösen az Ügynökség munkájában alkalmazott tudományos kutatási módszertannal kapcsolatban kell tanácsadást nyújtania az igazgató és az Ügynökség részére.”

    14.

    A 15. cikk a következőképpen módosul:

    a)

    a (3) és (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    „(3)   Az igazgató hivatali ideje öt év.

    Az említett ötéves időtartam végét megelőző tizenkét hónap folyamán a Bizottság értékelést végez különösen a következők megvizsgálása érdekében:

    a)

    az igazgató teljesítménye;

    b)

    a következő években az Ügynökségre váró feladatok és az Ügynökséggel szemben támasztott követelmények.

    Az igazgatótanács – a Bizottság javaslata alapján, az értékelést figyelembe véve – az igazgató hivatali idejét egyszer, legfeljebb ötéves időtartamra meghosszabbíthatja.

    Az igazgatótanácsnak az igazgató hivatali idejének meghosszabbítására vonatkozó szándékáról tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot. Egy hónapon belül azelőtt, hogy az igazgatótanács hivatalosan döntést hoz e hivatali idő meghosszabbításáról, az igazgatót felkérhetik, hogy az Európai Parlament illetékes bizottsága előtt tegyen nyilatkozatot és válaszoljon a bizottság tagjai által feltett kérdésekre.

    Amennyiben az igazgató hivatali idejét nem hosszabbítják meg, az utódja kinevezéséig marad hivatalban.

    (4)   Az igazgató felelős a következőkért:

    a)

    a 4. cikkben említett feladatok ellátása és különösen a 4. cikk (1) bekezdésének a)–h) pontjával összhangban kidolgozandó dokumentumok elkészítése és közzététele, a tudományos bizottsággal együttműködve;

    b)

    az Ügynökség 5a. cikkben említett programozási dokumentumának elkészítése és végrehajtása;

    c)

    napi igazgatási teendők;

    d)

    az igazgatótanács által elfogadott határozatok végrehajtása;

    e)

    a 21. cikkel összhangban az Ügynökség költségvetésének végrehajtása;

    f)

    az Ügynökségnek a célkitűzéseihez viszonyított teljesítményét mérő hatékony ellenőrzési és értékelési eljárások végrehajtása szakmailag elismert normák és teljesítménymutatók szerint;

    g)

    cselekvési terv készítése a jelentős kiadásokkal járó programok és tevékenységek teljesítményét értékelő visszamenőleges értékelések megállapításainak nyomon követésére, az (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendelet 29. cikkével összhangban;

    h)

    jelentéstétel évente az igazgatótanácsnak az ellenőrzési és értékelési rendszer eredményeiről;

    i)

    az Ügynökség csalás elleni stratégiájának elkészítése és jóváhagyás céljából a végrehajtó bizottság elé terjesztése;

    j)

    cselekvési terv kidolgozása a belső és külső ellenőrzési jelentések és értékelések megállapításai, valamint az OLAF vizsgálatainak megállapításai nyomán, és jelentéstétel az elért eredményekről a Bizottságnak és az igazgatótanácsnak;

    k)

    együttműködés a nemzeti összekötő tisztviselőkkel;

    l)

    együttműködés a civil társadalommal, beleértve az alapjogi platformnak a 10. cikkel összhangban történő koordinálását is.”;

    b)

    a (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    „(7)   Kötelezettségszegés, nem megfelelő teljesítmény vagy ismétlődő vagy súlyos szabálytalanságok esetén az igazgató hivatali idejének lejárta előtt az igazgatótanács tagjai kétharmadának vagy a Bizottságnak a javaslata alapján hozott igazgatótanácsi határozattal menthető fel.”

    15.

    A 17. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

    „(3)   Az Ügynökségnek az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke szerint hozott határozatai ellen az EUMSZ 228., illetve 263. cikke értelmében panasszal lehet fordulni az ombudsmanhoz, vagy keresetet lehet benyújtani az Európai Unió Bíróságához (Bíróság).”

    16.

    A 19. cikk helyébe a következő szöveg lép:

    „19. cikk

    Az ombudsman által végzett felügyelet

    Az Ügynökség működése az EUMSZ 228. cikkével összhangban az ombudsman felügyelete alá tartozik.”

    17.

    A 20. cikk a következőképpen módosul:

    a)

    a (3) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

    „(3)   Az Ügynökség bevételének – az egyéb források sérelme nélkül – az Unió általános költségvetésében (a Bizottságra vonatkozó szakaszban) szerepeltetett uniós támogatást kell magában foglalnia.”

    b)

    A (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    „(7)   Az előirányzat alapján a Bizottság felveszi az Unió általános költségvetésének előzetes tervezetébe azokat a tervezett összegeket, amelyeket a létszámtervre vonatkozóan szükségesnek ítél meg, valamint az általános költségvetésre terhelendő támogatás összegét, és ezt az EUMSZ 314. cikkének megfelelően a költségvetési hatóság elé terjeszti.”

    18.

    A 24. cikk helyébe a következő szöveg lép:

    „24. cikk

    Személyzet

    (1)   Az Ügynökség személyzetére és igazgatójára a személyzeti szabályzatot és az alkalmazási feltételeket, valamint az Unió intézményei által a személyzeti szabályzat és az alkalmazási feltételek alkalmazásának céljából közösen elfogadott szabályokat kell alkalmazni.

    (2)   Az igazgatótanács elfogadhat olyan rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy az Ügynökség a tagállamok kirendelt nemzeti szakértőit alkalmazza.”

    19.

    A 26. cikk helyébe a következő szöveg lép:

    „26. cikk

    Kiváltságok és mentességek

    Az Ügynökségre alkalmazni kell az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyvet.”

    20.

    A 27. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

    „(3)   Az Ügynökség ellen indított peres eljárásokban a Bíróság az EUMSZ 263. és 265. cikkében előírt feltételek szerint rendelkezik hatáskörrel.”

    21.

    A 28. cikk (2) és (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

    „(2)   Az (1) bekezdésben említett részvételt és annak feltételeit – figyelemmel az egyes országok egyedi státuszára – az érintett társulási tanács határozatával kell meghatározni. A határozatban meg kell állapítani különösen azt, hogy ezen országok a 4. és 5. cikkben rögzített keretek között milyen jelleggel, mértékben és módon vesznek majd részt az Ügynökség munkájában, beleértve az Ügynökség kezdeményezéseiben való részvételre, a pénzügyi hozzájárulásra és a személyzetre vonatkozó rendelkezéseket is. A határozatnak összhangban kell lennie e rendelettel, valamint a személyzeti szabályzattal és az alkalmazási feltételekkel. A határozatban rendelkezni kell arról, hogy a részt vevő ország kinevezhet a 12. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett személyekre vonatkozóan előírt szakmai követelményeket teljesítő független személyt, aki az igazgatótanácsban szavazati jog nélkül, megfigyelőként vesz részt. A társulási tanács határozata alapján az Ügynökség – az érintett országnak az uniós joghoz való fokozatos felzárkózásához szükséges mértékben – a 3. cikk (1) bekezdésének hatályán belül foglalkozhat az adott ország alapjogi kérdéseivel.

    (3)   A Tanács a Bizottság javaslatára, egyhangúlag eljárva határozhat úgy, hogy valamely olyan országot, amellyel az Unió stabilizációs és társulási megállapodást kötött, felkér az Ügynökségben megfigyelőként való részvételre. Ebben az esetben a (2) bekezdés megfelelően alkalmazandó.”

    22.

    A 29. cikket el kell hagyni.

    23.

    A 30. cikk a következőképpen módosul:

    a)

    a cím helyébe a következő szöveg lép:

    Értékelések és felülvizsgálat”;

    b)

    a (3) és (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    „(3)   A Bizottság 2027. április 28-ig, majd azt követően ötévenként értékelést készíttet, hogy felmérje különösen az Ügynökség és annak munkamódszereinek hatását, eredményességét és hatékonyságát. Az értékelés során figyelembe kell venni az igazgatótanács, valamint az egyéb, uniós és nemzeti szinten érdekelt felek részéről megfogalmazott véleményeket.

    (4)   Minden második, a (3) bekezdésben említett értékelés alkalmával az Ügynökség által a célkitűzései, megbízatása és feladatai tekintetében elért eredményeket is értékelni kell. Az értékelésben ki lehet térni különösen arra, hogy szükség van-e az Ügynökség megbízatásának esetleges módosítására, és arra, hogy az ilyen módosítás milyen pénzügyi következményekkel járna.

    (5)   A Bizottság benyújtja az igazgatótanácsnak a (3) bekezdésben említett értékelés következtetéseit. Az igazgatótanácsnak meg kell vizsgálnia az értékelés következtetéseit, és az Ügynökséget, annak munkamódszereit és megbízatásának hatályát érintő esetlegesen szükséges módosításokkal kapcsolatban ajánlásokat kell megfogalmaznia a Bizottságnak.

    (6)   A Bizottság a (3) bekezdésben említett értékelés megállapításairól és az igazgatótanács (5) bekezdésben említett ajánlásairól jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az említett értékelés megállapításait és az említett ajánlásokat közzé kell tenni.”

    24.

    A 31. cikket el kell hagyni.

    2. cikk

    Hatálybalépés

    Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

    Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

    Kelt Luxembourgban, 2022. április 5-én.

    a Tanács részéről

    az elnök

    B. LE MAIRE


    (1)  2021. július 6-i egyetértés (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

    (2)  A Tanács 168/2007/EK rendelete (2007. február 15.) az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozásáról (HL L 53., 2007.2.22., 1. o.).

    (3)  A Bizottság 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2013. szeptember 30.) a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról (HL L 328., 2013.12.7., 42. o.).

    (4)  A Bizottság (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. december 18.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról (HL L 122., 2019.5.10., 1. o.).


    Top