This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32022O0971
Guideline (EU) 2022/971 of the European Central Bank of 19 May 2022 on the Centralised Securities Database and the production of securities issues statistics and repealing Guideline ECB/2012/21 and Guideline (EU) 2021/834 (ECB/2022/25)
Az Európai Központi Bank (EU) 2022/971 iránymutatása (2022. május 19.) a Központi Értékpapír-adatbázisról és az értékpapír-kibocsátási statisztikák előállításáról, valamint az EKB/2012/21 és az (EU) 2021/834 iránymutatás hatályon kívül helyezéséről (EKB/2022/25)
Az Európai Központi Bank (EU) 2022/971 iránymutatása (2022. május 19.) a Központi Értékpapír-adatbázisról és az értékpapír-kibocsátási statisztikák előállításáról, valamint az EKB/2012/21 és az (EU) 2021/834 iránymutatás hatályon kívül helyezéséről (EKB/2022/25)
ECB/2022/25
HL L 166., 2022.6.22, pp. 147–194
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
In force
|
2022.6.22. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 166/147 |
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2022/971 IRÁNYMUTATÁSA
(2022. május 19.)
a Központi Értékpapír-adatbázisról és az értékpapír-kibocsátási statisztikák előállításáról, valamint az EKB/2012/21 és az (EU) 2021/834 iránymutatás hatályon kívül helyezéséről (EKB/2022/25)
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 5.1., 12.1. és 14.3. cikkére,
tekintettel az Európai Központi Bank által végzett statisztikai adatgyűjtésről szóló, 1998. november 23-i 2533/98/EK tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 4. cikkére,
tekintettel az Európai Központi Bank Általános Tanácsának közreműködésére,
mivel:
|
(1) |
A Központi Értékpapír-adatbázis (Centralised Securities Database, CSDB) egy egységes informatikai infrastruktúra, amelyet a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) tagjai közösen működtetnek, beleértve azon tagállamok nemzeti központi bankjait, amelyek pénzneme nem az euro (a továbbiakban: euroövezeten kívüli NKB-k), amennyiben ezen euroövezeten kívüli NKB-k önkéntesen részt vesznek a CSDB működtetésében. A CSDB tételes adatokat tartalmaz, különösen az értékpapírokra, azok kibocsátóira, árára és minősítésére vonatkozóan. A CSDB működésének főbb folyamatait a bemeneti adatok szolgáltatása, e bemeneti adatok feldolgozása, az adatminőség-kezelés (data quality management, DQM) elvégzése, valamint a – tételes adatokból és összesített információkból álló – kimeneti adatok előállítása és terjesztése jelentik. Az e folyamatokat érintő több módosítás új iránymutatás elfogadását teszi szükségessé annak biztosítása érdekében, hogy a CSDB irányítására egyértelmű és bizonyos szabályok vonatkozzanak. A jogbiztonság érdekében hatályon kívül kell helyezni az EKB/2012/21 európai központi banki iránymutatást (2) és az (EU) 2021/834 európai központi banki iránymutatást (EKB/2021/15) (3), amelyek a CSDB adatminőség-kezelési keretrendszerét és az értékpapír-kibocsátásokra vonatkozó statisztikai információk jelentését eddig szabályozták. |
|
(2) |
Az euroövezetre és az Unióra vonatkozó monetáris politikai és pénzügyi stabilitási elemzések javítása, a másodlagos statisztikák előállításához való hozzájárulás, a G20-ak adathiány-kezelési kezdeményezése keretében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátására vonatkozó statisztikákkal kapcsolatos euroövezeti adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése, valamint az euro nemzetközi pénzügyi piacokon betöltött szerepének értékelése érdekében a CSDB tételes adataiból az értékpapír-kibocsátások állomány- és folyamataggregátumaira kiterjedő havi értékpapír-kibocsátási statisztikák (a továbbiakban: CSEC összesített statisztikák) kerülnek előállításra. Ennek megfelelően a CSDB-ben kell összeállítani a CSEC összesített statisztikákat, és azon tagállamok nemzeti központi bankjai, amelyek pénzneme az euro (a továbbiakban: NKB-k), valamint az Európai Központi Bank (EKB) kell, hogy felelősek legyenek a CSEC összesített statisztikák ellenőrzéséért és az alapul szolgáló CSDB tételes adatok adatminőség-kezeléséért. |
|
(3) |
A CSDB bemeneti adatainak szolgáltatása különböző forrásokból származó adatok összegyűjtésével és a CSDB-n keresztül az EKB részére történő továbbításával jár. Az EKB által végzett ezen adatgyűjtés a KBER feladatainak ellátásához szükséges, különös tekintettel a monetáris politikával és a pénzügyi rendszer stabilitásával összefüggő feladatokra. E források közé tartoznak az NKB-k és az euroövezeten kívüli NKB-k, az EKB belső forrásai, egyes kereskedelmi adatszolgáltatók, az igazgatási források és a nyilvánosan hozzáférhető források. |
|
(4) |
A különböző forrásokból gyűjtött értékpapíronkénti adatok összekapcsolása és a rekordok megkettőzésének elkerülése érdekében a CSDB-be továbbított valamennyi értékpapírt egyedi módon, nemzetközi értékpapír-azonosító számmal (ISIN-kóddal) kell azonosítani. Az NKB-k által szolgáltatott bemeneti adatok helyes csoportosítása és a CSDB adatainak a KBER egyéb statisztikai információival való pontos összekapcsolása érdekében az NKB-knak a kibocsátó referenciaadataira vonatkozó bemeneti adataik részeként legalább egy, az intézmények és leányvállalatok adatainak adatbázisában (RIAD) szereplő összekötő szervezetazonosítót rendelkezésre kell bocsátaniuk. Továbbá a különböző forrásokból származó kibocsátói referenciaadatok megfelelő csoportosításának és a KBER egyéb statisztikai információival való pontos összekapcsolásának megkönnyítése érdekében jogalany-azonosítót (LEI) kell megadni, amennyiben az rendelkezésre áll. |
|
(5) |
A CSDB-ben szereplő tételes adatok általános minőségét csak kimeneti szinten lehet értékelni, az egyes bemenetiadat-készletek szintjén nem. A kimeneti adatok teljességének, pontosságának és következetességének biztosítása érdekében meg kell határozni egy, a kimeneti adatkörökre – vagyis a kimeneti adatok egy, statisztikák előállításának elősegítésére vagy egyéb célokra használható részhalmazára – alkalmazandó adatminőség-kezelési keretrendszert. |
|
(6) |
A CSDB adatminőség-kezelési keretrendszerét a bemeneti adatok forrására tekintet nélkül alkalmazni kell a kimeneti adatkörök tekintetében. E keretrendszernek meg kell határoznia az NKB-kat, illetve az EKB-t a CSDB kimeneti adatainak minőségével kapcsolatban terhelő felelősséget. A kimeneti adatkörök és a CSEC összesített statisztikák jó minőségének biztosítása, valamint annak lehetővé tétele érdekében, hogy az EKB megfelelő időben rendelkezésre tudjon bocsátani a kimeneti adatkörökre és a CSEC összesített statisztikákra vonatkozó pillanatképeket, az NKB-knak és az EKB-nak egy meghatározott időpontig ellenőrizniük kell a kimeneti adatköröket és a CSEC összesített statisztikákat. |
|
(7) |
A CSDB tételes adatai és a korábbi CSEC összesített statisztikák magas minőségének biztosítása, valamint az NKB-k nemzeti értékpapíronkénti adatbázisai és a CSDB összehangolásának támogatása érdekében a bemeneti adataikat javító NKB-knak felülvizsgált bemeneti adatfájlokat kell benyújtaniuk a CSDB-hez, vagy a CSDB-rendszert kell használniuk az adatok kijavítására. |
|
(8) |
Mivel a CSDB-t valamennyi KBER-tag közösen működteti, mindannyiuknak törekedniük kell arra, hogy azonos adatminőség-kezelési előírásokat kövessenek. Amennyiben egy NKB olyan adatminőség-kezelést kíván végezni, amely érinti a CSDB más országok rezidenseire vonatkozó adatait, egyeztetnie kell – ahogy releváns – az NKB-kkal, illetve az euroövezeten kívüli NKB-kkal és az EKB-val az ilyen adatminőség-kezelés határainak egyértelmű meghatározása érdekében. Ezen túlmenően az euroövezeten kívüli NKB-k vannak a legmegfelelőbb helyzetben arra, hogy a tagállamukban rezidens kibocsátókra vonatkozó adatok tekintetében az adatminőség-kezelést lefolytassák. Annak elismerése mellett, hogy az EKB által elfogadott iránymutatások az euroövezeten kívüli NKB-kra nem róhatnak kötelezettségeket, a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának 5. cikke egyaránt vonatkozik az NKB-kra és az euroövezeten kívüli NKB-kra. Ez azt jelenti, hogy az euroövezeten kívüli NKB-k ezért kötelesek az összes olyan intézkedés megtervezésére és végrehajtására, amelyet ezen iránymutatásnak megfelelően szükségesnek tartanak a CSDB kimeneti adatok és a CSEC összesített statisztikák adatminőség-kezelésének elvégzése érdekében. Ezenkívül annak érdekében, hogy az EKB átfogó áttekintést kaphasson a gyűjtött statisztikai információkról és elvégezhesse a releváns elemzéseket, az eurót bevezető euroövezeten kívüli tagállamok nemzeti központi bankjai számára elő kell írni, hogy egy, az euro adott tagállam általi bevezetését megelőző megfelelő időszakot lefedő statisztikai információkat bocsássanak az EKB rendelkezésére. |
|
(9) |
A kimeneti adatok minőségének javítása érdekében adatforrás-kezelést (data source management, DSM) kell végezni a bemeneti adatokban való ismétlődő és/vagy strukturális hibák azonosítása és kijavítása céljából. Az adatforrás-kezelést az EKB-nak kell elvégeznie a kereskedelmi adatforrások által szolgáltatott bemeneti adatok vonatkozásában, és az NKB-knak a saját bemeneti adataik vonatkozásában. |
|
(10) |
A kapcsolódó főbb aggregátumok megfelelő közzétételének biztosítása érdekében közös szabályokat kell meghatározni a CSDB adatait felhasználó aggregált statisztikák NKB-k általi közzétételére vonatkozóan. |
|
(11) |
Szükség van egy olyan eljárás kidolgozására, amely lehetővé teszi az ezen iránymutatás mellékletei technikai módosításainak hatékony végrehajtását, feltéve, hogy az ilyen módosítások nem változtatják meg a mögöttes koncepcionális keretet, és nem érintik az adatminőség-kezelési terhet, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:
1. cikk
Fogalommeghatározások
Ezen iránymutatás alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
|
1. |
„Központi Értékpapír-adatbázis” (Centralised Securities Database) vagy „CSDB”: a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) által létrehozott Központi Értékpapír-adatbázis; |
|
2. |
„bemeneti adatok”: a CSDB-be a következő egy vagy több adatforrásból szolgáltatott bármely adat: a) azon tagállamok nemzeti központi bankjai, amelyek pénzneme az euro (a továbbiakban: NKB-k), valamint azon tagállamok nemzeti központi bankjai, amelyek pénzneme nem az euro (a továbbiakban: euroövezeten kívüli NKB-k); b) az Európai Központi Bank belső forrásai; c) kereskedelmi adatszolgáltatók; d) közigazgatási források; e) nyilvánosan hozzáférhető források; |
|
3. |
„bemenet-szolgáltatási sáv”: minden naptári hónapban meghatározott munkanapokból álló időszak, amelyet az Európai Központi Bank (EKB) határoz meg, és amelynek során az NKB-k bemeneti adatokat szolgáltathatnak a CSDB-be; |
|
4. |
„kimeneti adatok”: a bemeneti adatok teljes, jó minőségű egységes adatrekordokba történő rendezése folytán a CSDB-ben automatikusan levezetésre kerülő tételes adatok; |
|
5. |
„kimeneti adatkör”: a jelen iránymutatás III. mellékletében felsorolt azon tételes kimeneti adatok és jellemzők részhalmaza, amelyek elősegítik a statisztikák előállítását vagy egyéb célokat; |
|
6. |
„CSEC összesített statisztikák”: az értékpapír-kibocsátások állomány- és folyamataggregátumaira kiterjedő, a jelen iránymutatás IV. mellékletében meghatározott tételes CSDB kimeneti adatokból előállított összesített értékpapír-kibocsátási statisztikák; |
|
7. |
„adatminőség-kezelés” (Data Quality Management) vagy „DQM”: a kimeneti adatkörök és a CSEC összesített statisztikák minőségének az adatminőség-kezelés céljainak, módszereinek, küszöbértékeinek és meghatározott munkafolyamatainak használata és alkalmazása révén történő biztosítására, ellenőrzésére és fenntartására irányuló tevékenység; |
|
8. |
„adatforrás-kezelés” (Data Source Management) vagy „DSM”: a bemeneti adatok ismétlődő és/vagy strukturális hibáinak azonosítására és közvetlenül az adatszolgáltató által történő kijavítására irányuló tevékenység; |
|
9. |
„kezdeti DQM”: a tételes kimeneti adatkör és a CSEC összesített statisztikák adatminőség-kezelése, amely a legutóbbi referencia-hónapra vonatkozó hó végi előzetes áttekintésre terjed ki, és amelyet havonta végeznek el; |
|
10. |
„rendszeres DQM”: a tételes kimeneti adatkör és a CSEC összesített statisztikák adatminőség-kezelése, amely a kezdeti DQM által lefedett hónapot megelőző referencia-hónapokra terjed ki, és amelyet havonta végeznek el, figyelembe véve a különböző adatforrásokból származó nem-CSDB-referenciaadatokat, annak érdekében, hogy a CSDB kimeneti adatainak minősége kielégítse a CSDB adatköreire vonatkozó követelményeket; |
|
11. |
„DQM-cél”: a kimeneti adatkör minőségének értékelésére használt, az jelen iránymutatás II. mellékletében meghatározott referencia; |
|
12. |
„DQM-módszer”: statisztikai mutatószám, amely a jelen iránymutatás II. mellékletében meghatározottak szerint azt mutatja, hogy egy bizonyos DQM-célt milyen mértékben értek el; |
|
13. |
„DQM-küszöbérték”: egy adott DQM-célra vonatkozóan az adatminőség-kezelési keretrendszer követelményeinek kielégítése érdekében lefolytatandó ellenőrzési munka minimális szintje; |
|
14. |
„DQM-kivétel”: egy meghatározott szabály révén azonosított lehetséges adatminőségi probléma, amelynek tekintetében az adatok megerősítésére vagy kijavítására van szükség az adott DQM-küszöbérték elérése érdekében; |
|
15. |
„DQM-munkafolyamat”: olyan technikai eljárás, amelyet a bemeneti adatok kijavítására alkalmaznak a DQM-küszöbértéknek való megfelelés érdekében; |
|
16. |
„hó végi előzetes áttekintés”: a kimeneti adatok és DQM-módszerek napi frissítése, amely előre jelzi a következő hó végi állapot kimeneti adatait; |
|
17. |
„kezdeti CSEC összesített statisztikák”: a legutóbbi referencia-hónapra kiterjedő CSEC összesített statisztikák; |
|
18. |
„rendszeres CSEC összesített statisztikák”: a kezdeti CSEC összesített statisztikák által lefedett hónapot megelőző referencia-hónapokra kiterjedő CSEC összesített statisztikák; |
|
19. |
„CSEC prioritási adatsor”: azon legalacsonyabb szintű CSEC összesített statisztikák, amelyekre a jelen iránymutatás II. és IV. mellékletében foglaltak szerint vonatkoznak a DQM-követelmények; |
|
20. |
„referencia-hónap”: az a naptári hónap, amelyre az érintett adatok vagy statisztikák vonatkoznak; |
|
21. |
„munkanap”: egy olyan teljes nap, amely nem az EKB honlapján közzétettek szerinti EKB munkaszüneti nap; |
|
22. |
„ellenőrzés”: a CSDB kimeneti adatkör és a CSEC összesített statisztikák megvizsgálására és szükség esetén a CSDB bemeneti adatok kijavítására, és ezáltal a DQM-munkafolyamat alkalmazására vonatkozó eljárás; |
|
23. |
„rezidens”: az 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) meghatározott jelentéssel bír; |
|
24. |
„ISIN-kód”: a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) által az ISO 6166 szabványban meghatározott nemzetközi értékpapír-azonosító szám; |
|
25. |
„összekötő szervezetazonosító”: a CSDB-ben és a KBER Intézmények és leányvállalatok adatainak adatbázisa (RIAD) adatkészletében egyaránt szereplő szervezetazonosító, amely a következők egyike: RIAD-kód; az érintett NKB vagy euroövezeten kívüli NKB által használt más nemzeti szervezetazonosító; az ISO 17442 szabványban meghatározott jogalany-azonosító (LEI); vagy az EKB és az érintett NKB vagy euroövezeten kívüli NKB által általánosan elfogadott más szervezetazonosító. |
2. cikk
Tárgy és hatály
Ez az iránymutatás az értékpapírokra vonatkozó adatok és az értékpapír-kibocsátási statisztikák CSDB-ben történő előállítására vonatkozó keretrendszert határoz meg. E keretrendszer célja a CSDB kimeneti adatai és a CSEC összesített statisztikák teljességének, pontosságának és következetességének biztosítása a bemeneti adatok szolgáltatására vonatkozó szabályok, az ilyen adatokra vonatkozó DQM és DSM következetes alkalmazása révén.
3. cikk
Az EKB és az NKB-k szerepe
(1) Az EKB – az NKB-k segítségével – meghatározza a CSDB működési folyamatait; összeállítja a CSEC összesített statisztikákat; valamint előállítja a kimeneti adatokat, a kimeneti adatköröket is beleértve.
(2) Ezen iránymutatásnak megfelelően az NKB-k:
|
a) |
a tagállamuk rezidensei által kibocsátott értékpapírokra vonatkozó bemeneti adatokat szolgáltatnak a CSDB-be, amennyiben az ilyen adatok könnyen elérhetőek számukra; |
|
b) |
a tagállamukban rezidens kibocsátókhoz kapcsolódó adatok vonatkozásában elvégzik a DQM-et; |
|
c) |
ellenőrzik a tagállamukban rezidens kibocsátókhoz kapcsolódó CSEC összesített statisztikákat. |
(3) Az EKB:
|
a) |
az euroövezeten kívül rezidens kibocsátókhoz kapcsolódó adatok vonatkozásában elvégzi a DQM-et, kivéve, ha valamely euroövezeten kívüli NKB felelősséget vállalt a tagállamában rezidens kibocsátókhoz kapcsolódó adatok vonatkozásában a DQM elvégzéséért; |
|
b) |
ellenőrzi az euroövezeten kívül rezidens kibocsátókhoz kapcsolódó CSEC összesített statisztikákat, kivéve, ha valamely euroövezeten kívüli NKB felelősséget vállalt a tagállamában rezidens kibocsátókhoz kapcsolódó CSEC összesített statisztikák ellenőrzéséért. |
4. cikk
A bemeneti adatok NKB-k általi szolgáltatása
(1) Amennyiben az NKB-k számára könnyen elérhetőek a tagállamuk rezidensei által kibocsátott értékpapírokra vonatkozó tételes adatok, úgy ezeket az adatokat rendszeresen szolgáltatják a CSDB részére.
(2) Amennyiben az NKB-k számára könnyen elérhetőek a más országok rezidensei által kibocsátott értékpapírokra vonatkozó tételes adatok, úgy ezeket az adatokat rendszeresen szolgáltathatják a CSDB részére, a következőkkel való megállapodás alapján:
|
a) |
az adott kibocsátóhoz kapcsolódó adatok tekintetében a jelen iránymutatás 3. cikkének megfelelően a DQM-ért felelős NKB; és |
|
b) |
az euroövezeten kívül rezidens kibocsátókhoz kapcsolódó adatok vonatkozásában az EKB, kivéve, ha valamely euroövezeten kívüli NKB felelősséget vállalt a tagállamában rezidens kibocsátókhoz kapcsolódó adatok vonatkozásában a DQM elvégzéséért. |
(3) A bemeneti adatfájlok CSDB-be történő szolgáltatása során az NKB-k legalább a jelen iránymutatás I. mellékletének 1. táblázatában szereplő attribútumokra vonatkozó információkat szolgáltatnak.
(4) Az értékpapírokra vonatkozó, CSDB-be továbbított bemeneti adatok az egyedi értékpapírokat az ISIN-kódjukkal azonosítják.
(5) Amennyiben valamely NKB javította a bemeneti adatait, felülvizsgált bemeneti adatokat bocsát a CSDB rendelkezésére, vagy a CSDB-rendszert használja a bemeneti adataiban lévő azon hibák vagy hiányosságok kijavítására, amelyek az 5. cikkben meghatározott ellenőrzés során nem kerültek javításra.
(6) Az NKB-k évente meghatározzák a bemenet-szolgáltatási időpontokat, amelyeket az EKB által meghatározott bemenet-szolgáltatási sávokkal összhangban a bemeneti adatfájlok CSDB részére történő szolgáltatásához használni fognak.
(7) Az EKB/2018/16 európai központi banki iránymutatás (5) 26. cikkével összhangban az NKB-k biztosítják, hogy a rezidens értékpapír-kibocsátókat rögzítsék a KBER RIAD-adatkészletében. A CSDB-be bemeneti adatfájlokat szolgáltató NKB-k a bemeneti adatfájljaikban szerepeltetnek legalább egy, a RIAD-ban szereplő összekötő szervezetazonosítót.
5. cikk
Adatminőség-kezelés
(1) Az EKB és az NKB-k kezdeti és rendszeres DQM-et végeznek. Ennek során az adatok vagy statisztikák forrásától függetlenül ellenőrzik a tételes kimeneti adatköröket és a CSEC összesített statisztikákat.
(2) A DQM-et a jelen iránymutatás II. mellékletében meghatározottak szerinti 1., 2., 3a. és 3b. DQM-célra és a megfelelő DQM-módszerekre kell alkalmazni. Ezek a módszerek az EKB által – a KBER alkalmazandó szolgáltatási szintjére vonatkozó követelményeknek megfelelően – naponta frissített hó végi adatokon alapulnak.
(3) A II. mellékletben szereplő attribútumokra az EKB és az NKB-k olyan szintű DQM-küszöbértéket alkalmaznak, amely biztosítja a kimeneti adatkör minőségét ezen attribútumok jelen iránymutatás III. mellékletében foglaltak szerinti használatának támogatása érdekében.
(4) Az EKB és az NKB-k olyan mértékben ellenőrzik a kimeneti adatköröket, hogy ellenőrzésre kerüljön, hogy a DQM-módszerek alapján az 1., 3a. és 3b. DQM-célra vonatkozó valamennyi DQM-kivétel eléri a DQM-küszöbértékeket.
(5) Az EKB és az NKB-k olyan mértékben ellenőrzik a CSEC összesített statisztikákat, hogy ellenőrzésre kerüljön, hogy a 2. DQM-célra vonatkozó valamennyi DQM-kivétel eléri a DQM-küszöbértékeket.
(6) Az NKB-k a bemeneti adatokat a kialakított DQM-munkafolyamatnak megfelelően a CSDB-rendszer használatával vagy adott esetben a bemeneti adatfájlok EKB részére történő szolgáltatásával javítják ki.
6. cikk
Kezdeti DQM
(1) A kezdeti DQM-et a folyó előállítási időszak referencia-hónapjára vonatkozó hó végi előzetes áttekintés adataira kell alkalmazni.
(2) Az EKB és az NKB-k ellenőrzik a DQM-kivételeket annak biztosítása érdekében, hogy a kezdeti DQM alkalmazását követően a kimeneti adatkörök és a kezdeti CSEC összesített statisztikák tükrözzék a legújabb fejleményeket.
(3) A kezdeti DQM elvégzése során az EKB és az NKB-k kizárólag a számukra könnyen elérhető információkra támaszkodnak.
7. cikk
Rendszeres DQM
(1) A rendszeres DQM-et a kezdeti DQM által lefedett hónapot megelőző referencia-hónapokra vonatkozó adatokra kell alkalmazni.
(2) A rendszeres DQM elvégzése során az EKB és az NKB-k minden jelenleg rendelkezésre álló információt figyelembe vesznek.
8. cikk
A kezdeti és a rendszeres DQM ütemezése
(1) A jelen iránymutatás II. mellékletének 2. táblázatában foglalt előállítási menetrenddel összhangban az EKB és az NKB-k ellenőrzik:
|
a) |
a kezdeti DQM alá tartozó, hó végi előzetes áttekintés szerinti kimeneti adatköröket; |
|
b) |
a rendszeres DQM alá tartozó kimeneti adatköröket; |
|
c) |
a kezdeti CSEC összesített statisztikákat; |
|
d) |
a rendszeres CSEC összesített statisztikákat. |
(2) Ha az EKB és az NKB-k az ellenőrzési folyamat során adatminőségi problémákat azonosítanak, úgy ezeket a problémákat ugyanazon menetrend szerint javítják ki.
9. cikk
Adatforrás-kezelés
(1) Amikor az NKB-k a kereskedelmi adatforrásokkal kapcsolatos DSM-problémákat azonosítanak, azokat jelentik az EKB-nak, megjelölve a problémák relevanciáját mind azok – az érintett értékpapírok forgalomban lévő állománya vagy piaci tőkeértéke szerinti – nagyságrendjére, mind pedig a konkrét érintett kimeneti adatkörökre hivatkozással.
(2) Az EKB a DSM-probléma EKB felé történő jelentését követő egy hónapon belül jelzi az érintett adatszolgáltatóknak a kereskedelmi adatforrásokkal kapcsolatos, nagy jelentőségű DSM-problémákat. Az EKB – amennyiben lehetséges – minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy az érintett adatszolgáltatókkal együttműködésben kezelje a nagy jelentőségű DSM-problémákat.
(3) Az EKB jelzi az NKB-k által szolgáltatott bemeneti adatokkal kapcsolatos DSM-problémákat, megjelölve az adott DSM-problémák relevanciáját mind azok – az érintett értékpapírok forgalomban lévő állománya vagy piaci tőkeértéke szerinti – nagyságrendjére, mind pedig a konkrét érintett kimeneti adatkörökre hivatkozással. Az NKB-k lehetőségeik keretein belül minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy az EKB-val együttműködésben kezeljék a bemeneti adataikban fennálló nagy jelentőségű DSM-problémákat.
10. cikk
A CSEC összesített statisztikák összeállítása
(1) Az EKB intézkedéseket hajt végre annak biztosítása érdekében, hogy a CSEC összesített statisztikák közös összeállítási folyamata a jelen iránymutatás IV. mellékletében meghatározott összeállítási szabályokat és módszertant kövesse.
(2) Az EKB – a KBER alkalmazandó szolgáltatási szintre vonatkozó követelményeire figyelemmel – a jelen iránymutatás IV. mellékletében foglaltak szerinti havi összesített CSEC statisztikákat napi rendszerességgel állítja össze a CSDB-ben. A CSEC összesített statisztikákat a 2020. decemberi referencia-hónaptól kezdődően kell összeállítani.
11. cikk
Kimeneti adatok szolgáltatása
(1) Az EKB az NKB-k rendelkezésére bocsátja:
|
a) |
az ezen iránymutatás III. mellékletében foglaltak szerinti havi kimeneti adatkörök pillanatképét, havi alapon; |
|
b) |
a CSEC összesített statisztikák alapjául szolgáló tételes adatok pillanatképét, valamint az előző referencia-hónapra vonatkozó CSEC összesített statisztikákat, havi alapon; |
|
c) |
az előző referencianapra vonatkozóan és a legnagyobb gondosság elve alapján a jelen iránymutatás III. mellékletében foglaltak szerinti napi kimeneti adatkörök pillanatképét, naponta, a KBER Statisztikai Bizottságával való megállapodás szerinti legrelevánsabb értékpapírokra kiterjedően. |
(2) Az EKB az NKB-k rendelkezésére bocsátja továbbá a következőkre vonatkozó revíziókat:
|
a) |
a jelen iránymutatás III. mellékletében foglaltak szerinti kimeneti adatkörök pillanatképe; |
|
b) |
a CSEC összesített statisztikák alapjául szolgáló tételes adatok pillanatképe, valamint legalább a legutóbbi 12 referencia-hónapra vonatkozó CSEC összesített statisztikák; |
|
c) |
a CSEC összesített statisztikák alapjául szolgáló tételes adatok pillanatképe, valamint a CSEC összesített statisztikák legalább a legutóbbi 36 referencia-hónapra vonatkozóan, de a 2020 decemberét megelőző időszakok kivételével, éves alapon. |
(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett adatok kizárólag statisztikai célokra használhatók fel, beleértve a statisztikák előállítását és összeállítását is. Az adatok nem statisztikai célú felhasználása esetén a bizalmas statisztikai adatok megosztására vonatkozóan a Kormányzótanács által jóváhagyott szabályokat és eljárásokat kell követni.
(4) Az (1) és a (2) bekezdésben említett adatokat továbbítás útján vagy az EKB és az NKB-k által általánosan elfogadott más módon kell rendelkezésre bocsátani.
12. cikk
Közzététel
(1) Az NKB-k a CSEC összesített statisztikák EKB általi közzététele előtt nem teszik közzé a CSDB adatainak felhasználásával összeállított értékpapír-kibocsátási statisztikák nemzeti aggregátumait vagy euroövezeti aggregátumait. Ez nem akadályozza meg az NKB-kat abban, hogy a nemzeti közzétételi rendnek megfelelően közzétegyék az azon értékpapír-kibocsátási statisztikák nemzeti aggregátumait, amelyek összeállítása nem a CSDB adatain alapul.
(2) Az értékpapír-kibocsátási statisztikák euroövezeti aggregátumainak közzététele során az NKB-knak pontosan át kell venniük az EKB által közzétett aggregátumokat.
13. cikk
Az euro bevezetése esetén érvényesülő visszamenőleges adatellenőrzési követelmények
Amennyiben egy tagállam, amelynek pénzneme nem az euro, a jelen iránymutatás hatálybalépését követően bevezeti az eurót, e tagállam nemzeti központi bankja minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy az adott tagállamra vonatkozó CSEC összesített statisztikákat legalább a 2020. decemberi referencia-hónaptól kezdve vagy az euro bevezetését megelőző három év vonatkozásában – attól függően, hogy melyik a későbbi időpont – ellenőrizze.
14. cikk
Egyszerűsített módosítási eljárás
Az EKB Igazgatósága – a KBER Statisztikai Bizottságának véleményét figyelembe véve – végrehajthatja a jelen iránymutatás mellékleteit érintő szükséges technikai módosításokat, feltéve, hogy az ilyen módosítások nem változtatnak az iránymutatás mögöttes koncepcionális keretén, a felelősség EKB és az NKB-k közötti megosztását is beleértve, és nem befolyásolják jelentősen az NKB-k adatszolgáltatási terhét. Az Igazgatóság indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a Kormányzótanácsot a jelen iránymutatás mellékleteinek bármely módosításáról.
15. cikk
Hatályon kívül helyezés
(1) Az EKB/2012/21 iránymutatás és az (EU) 2021/834 iránymutatás (EKB/2021/15) hatályát veszti.
(2) A hatályon kívül helyezett iránymutatásokra történő hivatkozásokat erre az iránymutatásra történő hivatkozásként, az V. mellékletben szereplő megfelelési táblázat szerint kell értelmezni.
16. cikk
Hatálybalépés és végrehajtás
(1) Ez az iránymutatás az azon tagállamok nemzeti központi bankjaival történő közlése napján lép hatályba, amelyek pénzneme az euro.
(2) Azon tagállamok nemzeti központi bankjainak, amelyek pénzneme az euro, valamint az EKB-nak 2022. június 1-jétől kell megfelelniük ennek az iránymutatásnak.
17. cikk
Címzettek
Ennek az iránymutatásnak címzettje az eurorendszer valamennyi központi bankja.
Kelt Frankfurt am Mainban, 2022. május 19-én.
az EKB Kormányzótanácsa részéről
az EKB elnöke
Christine LAGARDE
(1) HL L 318., 1998.11.27., 8. o.
(2) Az Európai Központi Bank EKB/2012/21 iránymutatása (2012. szeptember 26.) a Központi Értékpapír-adatbázis adatminőség-kezelési keretrendszeréről (HL L 307., 2012.11.7., 89. o.).
(3) Az Európai Központi Bank (EU) 2021/834 iránymutatása (2021. március 26.) az értékpapír-kibocsátásokról jelentendő statisztikai információkról (EKB/2021/15) (HL L 208., 2021.6.11., 311. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 549/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (HL L 174., 2013.6.26., 1. o.).
(5) Az Európai Központi Bank (EU) 2018/876 iránymutatása (2018. június 1.) az intézmények és leányvállalatok adatainak adatbázisáról (EKB/2018/16) (HL L 154., 2018.6.18., 3. o.).
I. MELLEKLET
ADATATTRIBÚTUMOK A KÖZPONTI ÉRTÉKPAPÍR-ADATBÁZIS (CSDB) BEMENETI ADATAIHOZ
Amennyiben azon tagállamok nemzeti központi bankjai, amelyek pénzneme az euro (a továbbiakban: NKB-k), a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra, a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírokra vagy az árra vonatkozó bemeneti fájlokon keresztül szolgáltatnak bemeneti adatokat a CSDB-be, bemeneti információkat kell megadniuk legalább a következő attribútumokra vonatkozóan:
1. táblázat
|
Bemenetiadat-attribútum neve |
Leírás |
Bemeneti fájlok |
||
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
Tulajdonviszony megtestesítő értékpapírok |
Árak |
||
|
International Security Identification Number (ISIN) code |
ISIN értékpapír-azonosító |
√ |
√ |
√ |
|
Is active flag |
A bemeneti rekordok feldolgozásához szükséges technikai jelölő |
√ |
√ |
√ |
|
European System of Accounts (ESA 2010) (1) instrument classification |
Az értékpapír ESA 2010 szerinti besorolása |
√ |
√ |
|
|
Primary asset classification 2 |
Az instrumentum elsődleges besorolása, például annak feltüntetése, hogy az instrumentum hitelviszonyt megtestesítő instrumentum, tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentum vagy alaphoz kapcsolódó instrumentum-e, bizonyos további részletekkel |
√ |
√ |
|
|
Nominal currency |
Az instrumentum névleges pénzneme (ISO 4217) |
√ |
√ |
|
|
Issue price quote convention |
Az instrumentum jegyzésének alapja, például a névleges összeg százaléka vagy az egy részvényre/egységre (egységekre) jutó deviza |
√ |
|
|
|
Security status |
Az instrumentum státusza, amely azt jelzi, hogy az aktív vagy nem aktív, bizonyos további részletekkel |
√ |
√ |
|
|
Security status date |
Azon eseménynek megfelelő időpont, amikor az instrumentum státusza megváltozott |
√ |
√ |
|
|
Issuer source code |
A CSDB bemeneti adatok forrásának kibocsátói kódja. Az NKB-k által szolgáltatott bemeneti adatok esetében ez a CSDB és az intézmények és leányvállalatok adatainak adatbázisa (RIAD) közötti összekötő szervezetazonosító |
√ |
√ |
|
|
Issuer source code type |
A kibocsátói forrás kódjának típusa |
√ |
√ |
|
|
Issuer domicile country |
Az értékpapír kibocsátójának bejegyzés (székhely) szerinti országa (ISO 3166) |
√ |
√ |
|
|
Issuer name |
A kibocsátó teljes neve |
√ |
√ |
|
|
ESA 2010 issuer sector |
A kibocsátó gazdasági szektora az ESA 2010 szerint |
√ |
√ |
|
|
Price date |
Az árra vonatkozó információ időpontja |
|
|
√ |
|
Close price |
Az értékpapír árának értéke záráskor |
|
|
√ |
|
Price quotation type |
Az ár jegyzésének típusa, például a nominálérték százaléka vagy az egy részvényre/egységre jutó deviza |
|
|
√ |
|
Price reference market |
Az a piac, amelyen az árat jegyezték (ISO 10383) |
|
|
√ |
|
Price currency |
Az a pénznem, amelyben az árat jegyzik (csak akkor releváns, ha a jegyzés típusa pénznemben történő) |
|
|
√ |
|
Issuer LEI code |
A kibocsátó jogalany-azonosítója (LEI) (ISO 17442), ha a kibocsátó rendelkezik LEI-vel (*1) |
√ |
√ |
|
A CSDB-be bemeneti adatokat szolgáltató NKB-knak minden tőlük telhetőt meg kell tenniük annak érdekében, hogy bemeneti információkat szolgáltassanak a következő attribútumokra vonatkozóan:
2. táblázat
|
Bemenetiadat-attribútum neve |
Leírás |
Bemeneti fájlok |
||
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
Tulajdonviszony megtestesítő értékpapírok |
Árak |
||
|
Amount outstanding |
Forgalomban lévő állomány (névértéken) |
√ |
|
|
|
Number outstanding |
A jelenleg forgalomban lévő egyedi részvények vagy alapok befektetési jegyeinek/egységeinek száma összesen |
|
√ |
|
|
Issue price |
Az egyedi értékpapírok befektetők által fizetett kibocsátási ára |
√ |
√ |
|
|
Redemption price |
Az egyedi értékpapírok végleges visszaváltási ára |
√ |
|
|
|
Issue date |
Az az időpont, amikor a kibocsátó az értékpapírokat fizetés ellenében azok jegyzőjének rendelkezésre bocsátotta. Ez az az időpont, amikor az értékpapírok a befektetők részére történő leszállításra első alkalommal rendelkezésre álltak |
√ |
√ |
|
|
Maturity date |
Eredeti lejárati időpont, azaz a tájékoztatóban meghatározott, szerződés szerinti utolsó tőketörlesztés időpontja |
√ |
|
|
|
Tranche amount |
Az ügyletrészsorozat összege (névleges pénznemben) |
√ |
|
|
|
Tranche date |
Meglévő értékpapír új ügyletrészsorozata kibocsátásának időpontja |
√ |
|
|
|
Tranche price |
Az az ár, amelyen egy meglévő értékpapír új ügyletrészsorozatát a piacon felkínálták |
√ |
|
|
|
Partial redemption amount |
A részleges visszaváltás összege (névleges pénznemben) |
√ |
|
|
|
Partial redemption date |
Az az időpont, amikor egy meglévő értékpapírt részlegesen visszaváltottak |
√ |
|
|
|
Partial redemption price |
Az az ár, amelyen egy meglévő értékpapírt részlegesen visszaváltottak |
√ |
|
|
|
Capital increase amount |
A tőkeemelés összege (egyedi részvények számában) |
|
√ |
|
|
Capital increase date |
Az az időpont, amikor a tőkeemelésre sor került |
|
√ |
|
|
Capital increase price |
Az az ár, amelyen új részvényeket kínáltak a piacon |
|
√ |
|
|
Capital decrease amount |
A tőkecsökkentés összege (egyedi részvények számában) |
|
√ |
|
|
Capital decrease date |
Az az időpont, amikor a tőkecsökkentésre sor került |
|
√ |
|
|
Capital decrease price |
Az az ár, amelyen a meglévő részvényeket visszavásárolták, majd bevonták |
|
√ |
|
|
Asset securitisation type |
A fedezettel biztosított eszközök típusa |
√ |
|
|
|
Instrument seniority type |
Annak osztályozása, hogy az instrumentum garantált-e vagy sem, milyen ranghellyel rendelkezik, és hogy fedezettel biztosított-e vagy sem |
√ |
|
|
|
Coupon-related attributes |
A kamatozásra vonatkozó információk, beleértve a kamatozás típusát, a kamatfizetés gyakoriságát, a kamatfizetések időpontját, a kamatlábakat és az időbeli elhatárolás kezdeti időpontját |
√ |
|
|
|
Split factor |
A részvényfelosztásra (és részvényösszevonásra) vonatkozó részvényfelosztási tényező, amely a következőképpen kerül meghatározásra: (részvények felosztás előtti száma) / (részvények felosztás utáni száma) |
|
√ |
|
|
Stock split date |
A részvényfelosztás bekövetkezésének időpontja |
|
√ |
|
|
Dividend amount |
Az utolsó osztalékfizetés összege (pénznemegységben) |
|
√ |
|
|
Dividend amount type |
Osztalékfizetés típusa (például készpénzben vagy természetben) |
|
√ |
|
|
Dividend currency |
Az utolsó osztalékfizetés pénzneme (ISO 4217) |
|
√ |
|
|
Dividend settlement date |
Az utolsó osztalékfizetés időpontja |
|
√ |
|
|
Dividend frequency |
Az osztalékfizetés gyakorisága |
|
√ |
|
|
Income amount |
Az alapok befektetőinek járó jövedelem, beleértve az osztalékokat és a fel nem osztott eredményt (ESA 2010 szerinti fogalom) – csak az alapok befektetési jegyei/egységei esetében releváns |
|
√ |
|
|
Income currency |
Az alapok befektetőinek járó jövedelem pénzneme (ISO 4217) – csak az alapok befektetési jegyei/egységei esetében releváns |
|
√ |
|
|
Income date |
Az az időpont, amelyre a jövedelem összege vonatkozik, azaz a hónap vége vagy a negyedév vége – csak az alapok befektetési jegyei/egységei esetében releváns |
|
√ |
|
|
Fund asset structure |
Az alap mögöttes eszközeinek (többségének) típusa |
|
√ |
|
|
Fund geographical structure |
Az alap mögöttes eszközeinek (többségének) földrajzi megoszlása |
|
√ |
|
|
Fund type |
Az alap típusa, azaz nyílt vagy zárt alapként való besorolás és az osztalékpolitika besorolása (osztalékot fizető vagy nem fizető) |
|
√ |
|
|
Instrument supplementary information |
Arra vonatkozó információk, hogy az értékpapírt például leválasztották-e, az letéti igazolás-e, opciós utalvány-e, vagy hogy a CSDB tételes adataiból előállított értékpapír-kibocsátási statisztikák (a továbbiakban: CSEC összesített statisztikák) szempontjából releváns-e |
√ |
√ |
|
(1) Az 549/2013/EU rendelettel megállapítottak szerint.
(*1) A LEI-t jelenteni kell, ha ez az információ az NKB rendelkezésére áll.
II. MELLEKLET
ADATMINŐSÉG-KEZELÉSI (DQM) CÉLOK, KIVÉTELEK VÉGREHAJTÁSA, ATTRIBÚTUMOK, A DQM-KÜSZÖBÉRTÉKEK ALAPJA ÉS ÜTEMEZÉS
A Központi Értékpapír-adatbázis (CSDB) DQM-keretrendszere először is olyan DQM-célokon alapul, amelyek a kimeneti adatkörök minőségének értékelésére szolgáló referenciaértékeket fejeznek ki, másodszor pedig olyan DQM-módszereken, amelyek azt mérik, hogy milyen szinten értek el egy adott DQM-célt, és ezáltal az egyes DQM-célok tekintetében azonosítják és rangsorolják az ellenőrizendő kimeneti adatkört. Ezenkívül DQM-küszöbértékeken is alapul, amelyek meghatározzák a DQM-céllal kapcsolatban elvégzendő ellenőrzés minimális szintjét, valamint – meghatározott szabály révén azonosított – DQM-kivételeken, amelyek a vonatkozó DQM-küszöbérték elérése érdekében ellenőrzendő vagy kijavítandó (potenciális) adatminőségi problémákat jelentenek.
A DQM-célokat, a DQM-módszereket, a DQM-kivételek végrehajtását, az attribútumokat és a DQM-küszöbértékek alapját az alábbi táblázat határozza meg. A CSDB-ben minden egyes DQM-cél tekintetében hozzáférhetővé tételre kerül a DQM-kivételek listája, amelyet a DQM-küszöbérték elérése érdekében ellenőrizni kell. Az EKB és azon tagállamok nemzeti központi bankjai, amelyek pénzneme az euro (a továbbiakban: NKB-k), ellenőrzik az e mellékletben meghatározott DQM-kivételeket, amelyek vonatkozásában a CSDB-ben DQM-kivételekre vonatkozó szabályok kerültek végrehajtásra.
1. táblázat
|
DQM-cél |
DQM-módszerek |
DQM-kivételek végrehajtása |
Kimenetiadatkör- attribútumok |
DQM-küszöbérték alapja |
||||||||||||||||||||||
|
1. cél: Adatstabilitás – állományi adatok |
Koncepció: A módszer minden egyes rezidens ország/szektor kombináció tekintetében úgy kerül meghatározásra, mint forgalommal súlyozott „változási index”, pénzmennyiségekkel súlyozva. Az 1-es indexérték azt mutatja, hogy az adott attribútum nem változott egyik alapul szolgáló értékpapír esetében sem, míg a 0-s indexérték azt mutatja, hogy az adott attribútum valamennyi értékpapír tekintetében megváltozott. Ha egy mutató 1-es érték alá esik, az egyedi értékpapírokat az index esését okozó megváltozott attribútum szerint kell azonosítani a változás ellenőrzése érdekében, mindaddig, amíg a küszöbértéket el nem érik. Az index változását kiváltó események: Diszkrét attribútumok esetén bármely, az attribútumban hónapról hónapra bekövetkező változás akként tekintendő, mint amely indexváltozást eredményez. Folytonos attribútumok esetén bármely, az attribútumban hónapról hónapra bekövetkező, meghatározott küszöbértéket meghaladó változás akként tekintendő, mint amely indexváltozást eredményez. Alkalmazási kör: Ez a DQM-módszer alkalmazandó valamennyi befektetési alap befektetési jegye, valamint a tulajdonviszonyt és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében, beleértve a certifikátokat (certificates) is. |
Az 1. cél az állományi adatok stabilitását értékeli. Minden olyan hónapról hónapra bekövetkező változás, amely indexváltozást eredményez, DQM-kivételt vált ki az 1. cél által alá tartozó kimenetiadatkör-attribútumok tekintetében. A nem ellenőrzött DQM-kivételek nem csökkenthetik a stabil adatok részarányát a DQM-küszöbértéken túl a számlák európai rendszere (ESA 2010) (2) alábbi egyes kibocsátó szektoraiban:
|
Explicit attribútumok: issue date, maturity date for debt, nominal currency, quotation basis, ESA 2010 instrument classification, primary asset classification 2, CSDB issuer identifier, issuer domicile country, (1) ESA 2010 issuer sector, issuer European Classification of Economic Activities (NACE) classification, entity status, amount outstanding, number outstanding, security status, coupon-related attributes, accrued income factor, price value, price value type, monthly average price, issue price, redemption price, instrument supplementary information, last split factor, last split date. |
Forgalomban lévő állomány vagy piaci tőkeérték euróban, az állományi adatok részeként meghatározva. |
||||||||||||||||||||||
|
2. cél: Adatpontosság – CSEC összesített statisztikák |
A koncepció háttere: A hó végi állományokra és a havi folyamatokra vonatkozó CSEC összesített statisztikákat a CSDB kimeneti adataiból, napi rendszerességgel állítják elő, az ezen iránymutatás IV. mellékletében meghatározottak szerint. Mivel a CSEC összesített statisztikák számos különböző aggregátumból állnak, beleértve a magasabb szintű és egymást átfedő aggregátumokat is, a CSEC összesített statisztikák ellenőrzésének a „CSEC prioritási adatsorokra”, vagyis a jelen iránymutatás IV. mellékletében foglaltak szerint DQM-követelmények hatálya alá tartozó legalacsonyabb szintű CSEC összesített statisztikákra kell összpontosítania. A prioritási adatsorok ellenőrzése biztosítja, hogy az ezeken az adatsorokon alapuló valamennyi magasabb szintű aggregátum és jelentős mértékben a kapcsolódó, azokkal átfedésben lévő aggregátumok is ellenőrzésre kerüljenek. Koncepció: A módszernek minden ország esetében azonosítania kell a „CSEC prioritási adatsorokat”, és azokat a forgalomban lévő állományok vagy a piaci tőkeérték százalékos arányaként össze kell vetnie az adott ország teljes gazdasági aggregátumainak piaci értéken kifejezett állományaival. Lehetővé kell tenni a CSEC összesített statisztikák alapjául szolgáló, egyedi értékpapírok szintjén lebontott adatokhoz való hozzáférést. A CSEC prioritási adatsorokat a küszöbérték eléréséig ellenőrizni kell és meg kell erősíteni. Alkalmazási kör: A módszer azokra a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra és tőzsdei részvényekre terjed ki, amelyek a CSEC összesített statisztikák körébe tartoznak. |
A 2. cél a CSEC összesített statisztikák adatminőségét értékeli. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra és a tőzsdei részvényekre vonatkozó CSEC prioritási adatsorok a 2. cél esetében DQM-kivételt vonnak maguk után. A nem ellenőrzött DQM-kivételek nem haladhatják meg a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra és a tőzsdei részvényekre vonatkozó DQM-küszöbértéket. |
Implicit attribútumok: issue date, maturity date for debt, nominal currency, quotation basis, ESA 2010 instrument classification, primary asset classification 2, issuer domicile country, (3) ESA 2010 issuer sector, entity status, amount outstanding, number outstanding, tranche amount, tranche issue date, tranche issue price, security status, coupon-related attributes, price value, issue price, redemption price, instrument supplementary information. |
A CSEC prioritási adatsorok piaci értéken kifejezett állományai, az adott ország CSEC teljes gazdasági aggregátumai piaci értéken kifejezett állományainak részesedésében kifejezve (a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a tőzsdei részvények aggregátumaira külön kiszámítva). |
||||||||||||||||||||||
|
3a. cél: Adatpontosság – támogatja a megfelelő szektorbesorolást és a kibocsátónkénti adatkinyerést |
A koncepció háttere: A CSBD a kibocsátóra és az instrumentumra vonatkozó adatokat az „egyet a többhöz” elvként jellemezhető kapcsolódási alapon köti össze, azaz egy kibocsátó több instrumentumhoz is hozzákapcsolható, míg egy instrumentum csak egy kibocsátóhoz kapcsolódik. Az instrumentum és a kibocsátó közötti kapcsolatot a különböző bemenetiadat-szolgáltatóktól származó egyedi kibocsátóazonosítók révén hozzák létre. Ezek az azonosítók adatszolgáltatónként eltérőek, mivel egyelőre nem áll rendelkezésre egységes szabvány, azonban az azonosítóknak következetesnek kell lenniük. Amennyiben a bemenetiadat-szolgáltatók azonos instrumentum vonatkozásában ellentmondásos (eltérő) kibocsátóazonosítókat szolgáltatnak, azaz nem értenek egyet a kibocsátót illetően, az instrumentumot nem lehet egy meghatározott kibocsátóhoz rendelni és az az ellentmondásos azonosítóval rendelkező instrumentumok csoportjába (clash group) kerül besorolásra. Az ellentmondásos azonosítóval rendelkező instrumentumok csoportjai ország és szektor szerint megfelelően besorolhatók, de nem áll fenn következetes kapcsolat az instrumentum érintett kibocsátójával. Az ellentmondásos azonosítóval rendelkező instrumentumok csoportjaiban lévő instrumentumok megakadályozzák az egy adott kibocsátó által kibocsátott valamennyi instrumentum következetes és megbízható kinyerését. Az ellentmondásos azonosítóval rendelkező instrumentumok csoportjaiban szereplő instrumentumok növelik a rezidens ország vagy a szektor szerinti téves besorolás kockázatát. Koncepció: A módszer valamennyi rezidens ország vonatkozásában azonosítja az ellentmondásos azonosítóval rendelkező instrumentumok csoportjaiban lévő instrumentumokat, és azokat a darabszám vagy a pénzmennyiség százalékos arányában az adott országhoz tartozó valamennyi instrumentumhoz viszonyítja. Alkalmazási kör: A módszer a CSDB-ben található valamennyi instrumentumra vonatkozik. |
A 3a. cél a kibocsátói kör helyes azonosítását értékeli. Az eszköz kibocsátójával kapcsolatos bármely egyet nem értés, vagyis az ellentmondásos azonosítóval rendelkező instrumentumok csoportjában lévő instrumentumok a 3a. cél esetében DQM-kivételt vonnak maguk után. Amennyiben van DQM-kivétel, az e kivételhez tartozó instrumentumok nem haladhatják meg a DQM-küszöbértéket. |
Explicit attribútumok: a csoportosításhoz használt kibocsátóazonosító. |
Forgalomban lévő állomány és piaci tőkeérték euróban az ellentmondásos azonosítóval rendelkező instrumentumok csoportjaiban szereplő instrumentumok vonatkozásában, valamennyi instrumentum százalékos arányában kifejezve. |
||||||||||||||||||||||
|
3b. cél: Adatpontosság – támogatja a megfelelő szektorbesorolást és a kibocsátónkénti adatkinyerést |
A koncepció háttere: A CSBD a kibocsátóra és az instrumentumra vonatkozó adatokat az „egyet a többhöz” elvként jellemezhető kapcsolódási alapon köti össze, azaz egy kibocsátó több instrumentumhoz is hozzákapcsolható, míg egy instrumentum csak egy kibocsátóhoz kapcsolódik. Az instrumentum és a kibocsátó közötti kapcsolatot a különböző bemenetiadat-szolgáltatóktól származó egyedi kibocsátóazonosítók révén hozzák létre. Ezek az azonosítók adatszolgáltatónként eltérőek, mivel egyelőre nem áll rendelkezésre egységes szabvány, azonban az azonosítóknak következetesnek kell lenniük. Amennyiben egy adott instrumentum vonatkozásában egyetlen adatszolgáltató sem ad meg kibocsátóazonosítót, úgy fennáll annak a kockázata, hogy az adott instrumentum nem kerül hozzárendelésre egy meghatározott kibocsátóhoz, hanem az az azonosító nélküli instrumentumok csoportjába (stand-alone group) kerül besorolásra, amely mindössze ebből az instrumentumból áll. Az azonosító nélküli instrumentumok csoportjai ország és szektor szerinti megfelelően besorolhatók, de nem áll fenn következetes kapcsolat az instrumentum érintett kibocsátójával. Az azonosító nélküli instrumentumok csoportjaiban lévő instrumentumok megakadályozzák az egy adott kibocsátó által kibocsátott valamennyi instrumentum következetes és megbízható kinyerését. Az azonosító nélküli instrumentumok csoportjaiban szereplő instrumentumok növelik a rezidens ország vagy szektor szerinti téves besorolás kockázatát, tekintettel arra, hogy azokat gyakorta hiányos adatokkal együtt szolgáltatják. Koncepció: A módszer valamennyi rezidens ország vonatkozásában azonosítja az azonosító nélküli instrumentumok csoportjaiban lévő instrumentumokat, és azokat a darabszám vagy a pénzmennyiség százalékos arányában az adott országhoz tartozó valamennyi instrumentumhoz viszonyítja. Alkalmazási kör: A módszer a CSDB-ben található valamennyi instrumentumra vonatkozik. |
A 3b. cél a kibocsátói kör helyes azonosítását értékeli. Az instrumentum kibocsátójával kapcsolatos megbízható információk hiánya, vagyis az azonosító nélküli instrumentumok csoportjában lévő instrumentumok a 3b. cél esetében DQM-kivételt vonnak maguk után. Amennyiben van DQM-kivétel, az e kivételhez tartozó instrumentumok nem haladhatják meg a DQM-küszöbértéket. |
Explicit attribútumok: a csoportosításhoz használt kibocsátóazonosító. |
Forgalomban lévő állomány és piaci tőkeérték euróban az azonosító nélküli instrumentumok csoportjaiban szereplő instrumentumok vonatkozásában, valamennyi instrumentum százalékos arányában kifejezve. |
Az ezen iránymutatás 8. cikke szerinti feladataik ellátása során az EKB-nak és az NKB-knak az 1., 2., 3a. és 3b. DQM-célok tekintetében a DQM-kivételek ellenőrzése és az adatminőségi problémák kijavítása tekintetében a következő ütemezést kell követniük:
2. táblázat
|
DQM típusa |
DQM alá tartozó referencia-hónapok |
DQM alá tartozó adatok típusa |
DQM-célok, amelyek esetében ellenőrizni kell a kivételeket és ki kell javítani az adatminőséggel kapcsolatos problémákat |
Valamennyi kivétel DQM-küszöbértékek elérése érdekében történő ellenőrzésének határideje |
|
Kezdeti DQM |
A folyó előállítási időszak referencia-hónapja |
A hó végi előzetes áttekintés szerinti kimeneti adatkörök |
Az 1., 3a. és 3b. DQM-cél |
A kezdeti DQM alá tartozó referencia-hónapot követő harmadik munkanap vége |
|
|
|
Kezdeti CSEC összesített statisztikák |
2. DQM-cél |
A kezdeti DQM alá tartozó referencia-hónapot követő hetedik munkanap vége |
|
Rendszeres DQM |
Az összes korábbi referencia-hónap |
Kimeneti adatkör |
Az 1., 3a. és 3b. DQM-cél |
A kezdeti DQM alá tartozó referencia-hónapot követő harmadik munkanap vége |
|
|
|
Rendszeres CSEC összesített statisztikák |
2. DQM-cél |
A kezdeti DQM alá tartozó referencia-hónapot követő hetedik munkanap vége |
Az 1., 2., 3a. és 3b. DQM-célok tekintetében a DQM-kivételek ellenőrzésére és az adatminőségi problémák kijavítására vonatkozó menetrend konkrét példáját az alábbi ábra mutatja be. A példa a 2022. júniusi referencia-hónap előállítási időszakának esetét szemlélteti. Ebben az esetben az EKB-nak és az NKB-knak a 2022. júniusi referencia-hónapra vonatkozó DQM-kivételek tekintetében a kezdeti DQM-et az 1., 3a. és 3b. DQM-célhoz kapcsolódó DQM-kivételek esetében 2022. július harmadik munkanapjáig, a 2. DQM-célhoz kapcsolódó DQM-kivételek esetében pedig 2022. július hetedik munkanapjáig kell elvégezniük. Hasonlóképpen, az EKB-nak és az NKB-knak a 2022. májusi referencia-hónapra és bármely korábbi referencia-hónapra vonatkozó DQM-kivételek tekintetében a rendszeres DQM-et az 1., 3a. és 3b. DQM-célhoz kapcsolódó DQM-kivételek esetében 2022. július harmadik munkanapjáig, a 2. DQM-célhoz kapcsolódó DQM-kivételek esetében pedig 2022. július hetedik munkanapjáig kell elvégezniük.
Ábra
Példa a 2022. júniusi referencia-hónapra vonatkozó DQM-kivételek ellenőrzésének menetrendjére.
(1) Az 549/2013/EU rendelettel megállapítottak szerint.
(2) A kibocsátói attribútumokra vonatkozó bemeneti adatok ezen iránymutatás 4. cikkével összhangban rendszeresen továbbításra kerülnek a CSDB-be az intézmények és leányvállalatok adatainak adatbázisa (RIAD) adatkészletéből.
(3) A kibocsátói attribútumokra vonatkozó bemeneti adatokat a RIAD adatkészletből továbbítják rendszeresen a CSDB-be. A RIAD bemeneti adatokat ezen iránymutatás 4. cikkének (7) bekezdésének megfelelően kapcsolják össze a CSDB adatokkal.
III. MELLÉKLET
AZ ADATMINŐSÉG-KEZELÉSI (DQM) KERETRENDSZERBE TARTOZÓ ÁLLOMÁNYOK ÉS KIMENETIADATKÖR-ATTRIBÚTUMOK
Havi kimeneti adatkörök: A DQM-keretrendszer a következő havi tételes kimeneti adatkörökre terjed ki, amelyek a statisztikák előállítását támogatják:
|
— |
CSEC állomány, amely a CSEC összesített statisztikákat támogatja, amelyek a Központi Értékpapír-adatbázisból (CSDB) származó kimeneti adatokból előállított értékpapír-kibocsátási statisztikák (a továbbiakban: CSEC állomány) |
|
— |
Külső állomány, amely a külső statisztikákat támogatja (a továbbiakban: EXT állomány) |
|
— |
Speciális pénzügyi közvetítő vállalatokkal kapcsolatos, a speciális pénzügyi közvetítő vállalatokra vonatkozó statisztikákat támogató állomány (a továbbiakban: FVC állomány) |
|
— |
Befektetési alapokkal kapcsolatos, a befektetési alapokra vonatkozó statisztikákat támogató állomány (a továbbiakban: IF állomány) |
|
— |
Értékpapír-állományokkal kapcsolatos, az értékpapír-állományokra vonatkozó statisztikákat támogató állomány (a továbbiakban: SHS állomány) |
|
— |
Az állam értékpapírokkal történő finanszírozásával kapcsolatos, az állam értékpapírokkal történő finanszírozására vonatkozó statisztikákat támogató állomány (a továbbiakban: GSF állomány) |
|
— |
Biztosítókkal kapcsolatos, a biztosítókra vonatkozó statisztikákat támogató állomány (a továbbiakban: IC állomány) |
|
— |
Nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos, a nyugdíjpénztárakra vonatkozó statisztikákat támogató állomány (a továbbiakban: PF állomány) |
Napi kimeneti adatkörök: A DQM-keretrendszer a következő napi tételes kimeneti adatkörökre terjed ki, amelyek különböző felhasználásokat támogatnak, és amelyek tekintetében az Európai Központi Bank (EKB) és azon tagállamok nemzeti központi bankjai, amelyek pénzneme az euro (a továbbiakban: NKB-k) minden tőlük telhetőt megtesznek a kimeneti adatkörök minőségének biztosítása érdekében:
|
— |
A fedezetkezelést támogató állomány (a továbbiakban: CM állomány) |
|
— |
A pénzpiaci statisztikai adatszolgáltatást támogató állomány (a továbbiakban: MM állomány) |
|
— |
Az értékpapír-finanszírozási ügyletekhez kapcsolódó adattárat támogató állomány (a továbbiakban: SFT állomány) |
A DQM-keretrendszer alá tartozó kimenetiadatkör-attribútumok:
|
Kimenetiadatkör-attribútum neve |
Leírás |
Alkalmazandó állomány |
||||||||||
|
CSEC |
EXT |
FVC |
IF |
SHS |
GSF |
IC |
PF |
CM |
MM |
SFT |
||
|
International Securities Identification Number (ISIN) code |
ISIN értékpapír-azonosító (ISO 6166). |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
|
Classification of Financial Instruments (CFI) code |
Az instrumentum CFI-kódja (ISO 10962). |
|
|
|
|
|
|
|
|
√ |
√ |
√ |
|
Central securities depository |
A központi értéktár kódja, azaz ahol a materiális vagy dematerializált értékpapírt ténylegesen tárolják és kezelik. |
|
|
|
|
|
|
|
|
√ |
|
|
|
European System of Accounts (ESA 2010) instrument classification |
Az értékpapír ESA 2010 szerinti besorolása. |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
|
|
√ |
|
Debt type |
A hitelviszonyt megtestesítő instrumentum típusa. |
|
|
|
|
√ |
√ |
|
|
√ |
|
|
|
Primary asset classification 2 |
Az instrumentum elsődleges besorolása (például annak feltüntetése, hogy az instrumentum hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír vagy alap-e, bizonyos további részletekkel). |
√ |
|
|
|
|
|
|
|
√ |
√ |
√ |
|
Security is included in CSDB-based securities issues statistics |
Ez az attribútum azon értékpapírok azonosítására használható, amelyeknek – a CSDB-n alapuló értékpapír-kibocsátási statisztikák (a továbbiakban: CSEC) összesített statisztikái alkalmazási körével összhangban – szerepelniük kell az „aktuális forgalomban lévő állományban”. |
√ |
|
|
|
|
√ |
|
|
√ |
|
|
|
Instrument supplementary information |
Kiegészítő attribútum, amely azt jelzi, hogy egy instrumentumot fel kell-e venni a CSEC-be, vagy sem. |
√ |
|
|
|
|
√ |
√ |
√ |
√ |
|
|
|
Security status |
Az instrumentum státusza. Ez az attribútum azt jelzi, hogy egy instrumentum aktív vagy nem aktív. |
√ |
|
|
|
|
√ |
√ |
√ |
√ |
|
|
|
Security status date |
Attribútum, amely azt az időpontot jelzi, amikor az értékpapír státusza attribútum élőről nem élőre (vagy nem élőről élőre) változott. |
√ |
|
|
|
|
|
√ |
√ |
√ |
|
|
|
Asset securitisation type |
A biztosítékként szolgáló eszköz típusa. |
|
|
√ |
|
√ |
|
|
|
√ |
|
|
|
Instrument seniority type |
Attribútum, amely azt mutatja, hogy az instrumentumot garantálják-e vagy nem, annak ranghelyét, valamint, hogy fedezettel biztosított-e |
|
|
|
|
|
|
|
|
√ |
|
|
|
Security is included in the Collateral and Counterparties Database |
Attribútum, amely azt mutatja, hogy az adott instrumentum felajánlható-e fedezetként az eurorendszer hitelműveleteiben. |
|
|
|
|
√ |
|
|
|
√ |
|
|
|
Nominal currency |
Az instrumentum névleges pénzneme (ISO 4217). |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
|
|
|
Issue Date |
Az az időpont, amikor a kibocsátó az értékpapírokat fizetés ellenében azok jegyzőjének rendelkezésre bocsátja. Ez az az időpont, amikor az értékpapírok a befektetők részére történő leszállításra első alkalommal rendelkezésre álltak. Megjegyzés: Szelvény (strip) esetében ez az oszlop azt az időpontot mutatja, amikor a kamat/tőkeszelvényt leválasztották. |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
|
|
√ |
|
Maturity date |
Eredeti lejárati időpont, azaz a tájékoztatóban meghatározott, szerződés szerinti utolsó tőketörlesztés időpontja |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
|
√ |
|
Original maturity |
Az instrumentum eredeti futamideje napokban kifejezve, a kimeneti adatok előállításának időpontjában számítva. Ha nem áll rendelkezésre lejárati időpont, üresen kell hagyni. |
√ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
√ |
|
Residual maturity |
Az instrumentum hátralévő futamideje napokban kifejezve, a kimeneti adatok előállításának időpontjában számítva. |
√ |
|
|
|
|
√ |
|
|
|
|
√ |
|
Issuer name |
A kibocsátó neve. |
|
|
|
|
|
|
|
|
√ |
√ |
√ |
|
Issuer organisation alias code |
A kibocsátó forrásának alias kódja vagy a kibocsátó külső alias kódja az alias típusa szerint. |
|
|
|
|
|
|
|
|
√ |
|
|
|
Issuer organisation alias type |
A kibocsátó szervezet aliasának típusa, amely azt az adatszolgáltatót jelöli, amely az alias kódot vagy külső alias kódot megadta. |
|
|
|
|
|
|
|
|
√ |
|
|
|
ESCB issuer identifier |
Egy erre szolgáló listán keresztül betöltött kibocsátóazonosító kód, amely a KBER kibocsátóazonosító típusok kódlistájában meghatározott típusnak felel meg. |
|
|
|
|
|
|
|
|
√ |
|
|
|
ESCB issuer identifier type |
A KBER kibocsátóazonosító típusa, amely megjelöli azt a hivatalos EKB-kódlistát, amelynek az azonosító részét képezi (például monetáris pénzügyi intézmények [MFI] listája, befektetési alapok [IF] listája, pénzügyi közvetítő vállalatok [FVC] listája vagy biztosítók és nyugdíjpénztárak [ICPF] listája). |
|
|
|
|
|
|
|
|
√ |
|
|
|
Issuer domicile country |
Az értékpapír kibocsátójának bejegyzés (székhely) szerinti országa (ISO 3166). |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
|
ESA 2010 issuer sector |
A kibocsátó gazdasági szektora az ESA 2010 szerint. |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
|
Issuer European Classification of Economic Activities (NACE) classification |
A NACE szerinti fő gazdasági tevékenység. |
|
√ |
|
|
|
|
√ |
√ |
√ |
|
√ |
|
Entity status |
Az instrumentum kibocsátójának szervezeti státusza. Ez az attribútum azt jelzi, hogy a kibocsátó aktív vagy nem aktív. |
√ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Entity status date |
Attribútum, amely azt az időpontot jelzi, amikor a szervezet státusza attribútum élőről nem élőre (vagy nem élőről élőre) változott. |
√ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Issuer legal entity identifier (LEI) |
A kibocsátó LEI-kódja (ISO 17442). |
|
|
|
|
|
|
|
|
√ |
√ |
√ |
|
Issuer MFI code |
A kibocsátó MPI-kódja. |
|
|
|
|
|
|
|
|
√ |
|
√ |
|
Amount issued |
A hitelviszonyt megtestesítő értékpapír azon összege, amely a kibocsátáskor elkelt (névértéken). Szelvény (strip) esetében ez az oszlop azt az időpontot mutatja, amikor a kamat/tőkeszelvényt leválasztották. Az ügyletrészsorozatban, ugyanazon ISIN alatt kibocsátott értékpapír esetében ez az oszlop mutatja az eddigi kibocsátások halmozott összegét. A kibocsátott mennyiség névleges pénznemben denominálva. |
|
|
|
|
|
√ |
|
|
√ |
|
|
|
Amount outstanding |
Forgalomban lévő állomány (névértéken) Az ügyletrészsorozatban, ugyanazon ISIN alatt kibocsátott értékpapír esetében ez az oszlop mutatja az eddigi kibocsátott mennyiségek halmozott összegét, a visszaváltások levonásával. Az értékek névleges pénznemben megadva. A forgalomban lévő állomány névleges pénznemben denominálva. Amennyiben a névleges pénznem nem ismert, a forgalomban lévő állomány euróban denominálva. |
√ |
√ |
|
|
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
|
√ |
|
Amount outstanding in euro |
A forgalomban lévő állomány euróra átváltva a névleges pénznemre vonatkozó, a kimeneti adatok előállításának napján irányadó átváltási árfolyam alkalmazásával. |
√ |
|
|
|
√ |
√ |
√ |
√ |
|
|
√ |
|
Amount outstanding type |
Attribútum, amely azt jelzi, hogy a forgalomban lévő állomány attribútum a teljes forgalomban lévő állományt vagy a forgalomban lévő instrumentumok számát tartalmazza-e. |
√ |
|
|
|
|
|
|
|
√ |
|
√ |
|
Market capitalisation |
A legutóbbi rendelkezésre álló piaci tőkeérték. A piaci tőkeérték névleges pénznemben denominálva. Amennyiben a névleges pénznem nem ismert, a piaci tőkeérték euróban denominálva. |
√ |
|
|
|
√ |
|
√ |
√ |
|
|
|
|
Market capitalisation in euro |
A piaci tőkeérték euróra átváltva a névleges pénznemre vonatkozó, a kimeneti adatok előállításának napján irányadó átváltási árfolyam alkalmazásával. |
√ |
|
|
|
|
|
√ |
√ |
|
|
√ |
|
Tranche issue date |
Meglévő értékpapír új ügyletrészsorozata kibocsátásának időpontja. |
√ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tranche issue price |
Az az ár, amelyen egy meglévő értékpapír új ügyletrészsorozatát a piacon felkínálták. |
√ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Partial redemption date |
Az az időpont, amikor egy meglévő értékpapírt részlegesen visszaváltottak. |
√ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Partial redemption price |
Az az ár, amelyen egy meglévő értékpapírt részlegesen visszaváltottak. |
√ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Capital increase date |
Az az időpont, amikor a tőkeemelésre sor került. |
√ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Capital increase price |
Az az ár, amelyen új részvényeket kínáltak a piacon. |
√ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Capital decrease date |
Az az időpont, amikor a tőkecsökkentésre sor került. |
√ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Capital decrease price |
Az az ár, amelyen a meglévő részvényeket visszavásárolták, majd bevonták. |
√ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Yield to maturity |
Értékpapír-specifikus, lejáratig számított hozam százalékban kifejezve. |
|
|
|
|
√ |
√ |
|
|
|
|
√ |
|
Short name |
Az instrumentum rövid neve, amely a kibocsátás jellemzőin és az egyéb rendelkezésre álló információkon alapul. |
|
|
|
|
|
√ |
|
|
√ |
√ |
|
|
Pool factor |
A jelzálog-fedezetű értékpapírok esetében a pool tényező vagy fennmaradó tőkeegyenleg tényező az értékpapír alapjául szolgáló jelzálog-pool aktuális tőkeegyenlege, elosztva az eredeti fennálló tőkeegyenleg összegével. |
|
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
|
|
|
Has embedded options |
Attribútum, amely azt jelzi, hogy az instrumentum rendelkezik-e beágyazott visszaváltási opcióval. |
|
|
|
|
|
|
|
|
√ |
|
|
|
Quotation basis |
Az instrumentum jegyzésének alapja, például a névleges összeg százaléka vagy az egy részvényre/egységre (egységekre) jutó deviza. |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
|
√ |
|
Price date |
Az a dátum, amelyre az árérték alatt megadott árinformációk vonatkoznak. |
√ |
|
|
|
|
|
|
|
√ |
|
√ |
|
Price value |
Az értékpapír legutolsó, a referencia-időpontban rendelkezésre álló reprezentatív ára a jegyzés alapjának megfelelően és adott esetben az értékpapír névleges pénznemében kifejezve. Kamatozó értékpapírok esetében nettó ár, azaz a felhalmozott kamat nélküli ár. |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
|
√ |
|
Price value type |
Az árérték jellege, vagyis hogy az piaci értékelést, becsült vagy alapértelmezett értéket jelent-e. |
|
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
|
√ |
|
Monthly average price |
Az instrumentum referenciadátumig terjedő legutóbbi 30 naptári napban fennálló normalizált árának az átlaga, a jegyzés alapjának megfelelően és adott esetben az instrumentum névleges pénznemében kifejezve. |
√ |
√ |
|
|
√ |
|
|
|
√ |
|
|
|
Issue price |
Az egyedi értékpapírok befektetők által fizetett kibocsátási ára. |
√ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Redemption type |
A visszaváltás típusa, vagyis hogy lejáratkor fizető, lejárat nélküli, strukturált, járadékot fizető, sorozat, rendhagyó vagy lépcsőzetes-e. |
|
|
|
|
|
√ |
|
|
√ |
|
|
|
Redemption frequency |
A hitelviszonyt megtestesítő instrumentum tekintetében a visszaváltások évenkénti száma. |
|
|
|
|
|
√ |
|
|
√ |
|
|
|
Redemption currency |
A tőkefizetés pénzneme (ISO 4217). |
√ |
|
|
|
|
|
|
|
√ |
|
|
|
Redemption price |
Az egyedi értékpapírok végleges visszaváltási ára. |
√ |
|
|
|
|
√ |
|
|
√ |
|
|
|
Accrual start date |
Az az időpont, amikor kamatozó hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok esetében a kamatok felhalmozása megkezdődik. |
√ |
|
|
|
|
|
|
|
√ |
|
√ |
|
Accrued interest |
Az utolsó kamatfizetés óta vagy az időbeli elhatárolás kezdő időpontja óta felhalmozott kamat. Kamatozó értékpapírok esetében ennek az értéknek az árértékhez történő hozzáadása adja meg az úgynevezett „piszkos árat” (dirty price). |
√ |
√ |
√ |
√ |
|
√ |
√ |
√ |
√ |
|
√ |
|
Accrued income factor |
Értékpapír-specifikus, napi bevételi tényező százalékban kifejezve, az adósi megközelítés figyelembevételével számítva. A tényező időbeli elhatárolásokon alapul, azaz a felhalmozott kamat, valamint a kibocsátási és a visszaváltási ár közötti különbözetből adódó bevétel együttes hatását adja meg. |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
|
√ |
√ |
√ |
|
√ |
|
Accrued income (Creditor) |
Értékpapír-specifikus, napi bevételi tényező százalékban kifejezve, a hitelezői megközelítés figyelembevételével számítva. |
|
|
|
|
|
|
|
|
√ |
|
|
|
Coupon type |
A kamatozás típusa, például, hogy rögzített, változó, lépcsőzetes-e stb. |
√ |
|
|
|
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
|
√ |
|
Last coupon rate |
A ténylegesen kifizetett utolsó kamatláb, éves százalékos mértékben kifejezve (évesített kamatláb). |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
|
√ |
√ |
√ |
|
|
|
Last coupon date |
A kamatláb tényleges kifizetésének legutóbbi időpontja. Az attribútum lehetővé teszi annak azonosítását, hogy a kamatláb legutolsó tényleges kifizetésének időpontja az adatszolgáltatási időszakba esik vagy sem. |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
|
√ |
√ |
√ |
|
|
|
Last coupon frequency |
Évenkénti gyakoriság, amellyel a legutolsó kamatláb kifizetésre kerül. |
√ |
√ |
√ |
√ |
√ |
|
√ |
√ |
√ |
|
|
|
Coupon currency |
A kamatfizetés pénzneme (ISO 4217). |
√ |
|
|
|
|
|
√ |
√ |
√ |
|
|
|
Dividend amount |
A legutóbbi, egy részvényre kifizetett osztalék összege (az osztalék mennyiségének típusában), adózás előtt (bruttó osztalék). |
|
√ |
|
√ |
√ |
|
√ |
√ |
|
|
√ |
|
Dividend amount type |
Az egy részvényre jutó osztalék összege pénznemben vagy a részvények darabszámában denominálható. |
|
√ |
|
√ |
√ |
|
√ |
√ |
|
|
|
|
Dividend currency |
Az utolsó osztalékfizetés pénzneme (ISO 4217). |
|
√ |
|
√ |
√ |
|
√ |
√ |
|
|
√ |
|
Dividend Settlement date |
A legutolsó osztalékfizetés elszámolási időpontja. Az attribútum lehetővé teszi annak azonosítását, hogy a kifizetett osztalékösszeg az adatszolgáltatási időszakba esik vagy sem. |
|
√ |
|
√ |
√ |
|
√ |
√ |
|
|
√ |
|
Last split factor |
Részvényfelosztások (és részvényösszevonások) felosztási és összevonási tényezője, amely: (részvények száma a felosztást vagy összevonást megelőzően) / (részvények száma a felosztást vagy összevonást követően). |
√ |
√ |
|
√ |
√ |
|
√ |
√ |
|
|
|
|
Last split date |
Az az időpont, amellyel a részvényfelosztás hatályossá válik. |
√ |
√ |
|
√ |
√ |
|
√ |
√ |
|
|
|
|
Fund asset structure type |
Az alap mögöttes eszközeinek (többségének) típusa. |
|
|
|
|
|
|
√ |
√ |
|
|
|
IV. MELLEKLET
CSEC ÖSSZESÍTETT STATISZTIKÁK
Bevezetés
A Központi Értékpapír-adatbázison (CSDB) alapuló értékpapír-kibocsátási statisztikák (a továbbiakban: CSEC) állomány- és folyamataggregátumokat szolgáltatnak azon tagállamok rezidensei általi, valamennyi pénznemben történő értékpapír-kibocsátásokról, amelyek pénzneme az euro (a továbbiakban: euroövezeti tagállamok), valamint azon tagállamok rezidensei általi, valamennyi pénznemben történő értékpapír-kibocsátásokról, amelyek pénzneme nem az euro (a továbbiakban: euroövezeten kívüli tagállamok), továbbá a külföldi rezidensek általi, euróban történő értékpapír-kibocsátásokról, a kibocsátó szektora, az instrumentum típusa, a kamatláb típusa, a futamidő és a devizanem szerinti bontásban.
Azon tagállamok nemzeti központi bankjai, amelyek pénzneme az euro (a továbbiakban: NKB-k) felelősek az országukban rezidens kibocsátókhoz kapcsolódó CSEC összesített statisztikák ellenőrzéséért. Az EKB felelős az euroövezeten kívül rezidens kibocsátókhoz kapcsolódó CSEC összesített statisztikák ellenőrzéséért, kivéve, ha egy olyan tagállam NKB-ja, amelynek pénzneme nem az euro (a továbbiakban: euroövezeten kívüli NKB) felelősséget vállalt a tagállamában rezidens kibocsátókhoz kapcsolódó CSEC összesített statisztikák ellenőrzéséért.
A CSEC összesített statisztikák összeállításának módszertana a lehető legszorosabban követi a Nemzetközi Fizetések Bankja, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap „Handbook on Securities Statistics” (Értékpapír-statisztikai kézikönyv) című dokumentumában (1), valamint az ESA 2010-ben (2) meghatározott nemzetközi előírásokat. Azok a kivételes esetek, amikor a módszertan eltér ezektől a statisztikai előírásoktól, külön kiemelésre kerülnek. A CSEC kiszámításának részletes szabályait a KBER Statisztikai Bizottsága által elfogadott és az EKB honlapján közzétett összeállítási útmutató fogja meghatározni.
1. Lefedettség és osztályozás
|
1.1 |
A kibocsátó rezidens státusza: A CSEC összesített statisztikák az euroövezeti rezidensek és az euroövezeten kívüli tagállamok rezidensei által az összes devizában, valamint a külföldi rezidensek által euróban történő kibocsátásokat fedik le. Az euroövezeti és az euroövezeten kívüli tagállamok rezidensei általi kibocsátások a kibocsátó ország és egyéb kritériumok szerinti bontásban kerülnek megadásra. Ezenkívül az euroövezeti és uniós szintű aggregátumok magukban foglalják az euroövezetben, illetve az Unió egészében rezidensnek tekintett szupranacionális intézmények általi kibocsátásokat is. |
|
1.2 |
Szektorok: A CSEC összesített statisztikák a következő kibocsátó szektorok általi kibocsátásokat fedik le:
|
|
1.3 |
Instrumentumtípus: A CSEC összesített statisztikák a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a tőzsdei részvények (3) kibocsátására terjednek ki. Nem tartalmazzák a nem tőzsdei részvények, egyéb részesedések, a pénzpiaci alapok által kibocsátott részvények és befektetési jegyek/egységek, valamint a nem pénzpiaci befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyek/egységek kibocsátását.
A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tőzsdei részvények kibocsátása csak a nemzetközi értékpapír-azonosítószámmal (ISIN) azonosított értékpapírokat foglalja magában. Nem tartoznak ide a nem átruházható instrumentumok kibocsátásai, ideértve a kölcsönöket, a visszavásárlási megállapodások részét képező értékpapír-ügyleteket, valamint a jogilag részvénytőkével rendelkező társaságként létrehozott nemzetközi szervezetek tőkéjébe történő kormányzati befektetéseket. |
|
1.4 |
Kamatláb típusa: A CSEC összesített statisztikák valamennyi kamatlábtípusú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátására kiterjednek, a következő bontásokkal:
Azokat a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, amelyek rögzített kamatozású és változó kamatozású szelvény kombinációját tartalmazzák, a vonatkozó változó kamatláb kategóriájába kell besorolni. |
|
1.5 |
Futamidő: A CSEC összesített statisztikák minden futamidejű hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátására kiterjednek. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátásának futamidő szerinti bontása a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat az eredeti futamidő és bizonyos mértékig a hátralévő futamidő szerint sorolja be. |
|
1.6 |
Devizanem: A CSEC összesített statisztikák az euroövezet rezidensei általi kibocsátásokat euro és „egyéb devizanemek” szerinti bontásban, az euroövezeten kívüli tagállamok rezidensei általi kibocsátásokat euro, „eurótól eltérő nemzeti pénznem” és „egyéb devizanemek” szerinti bontásban, valamint a külföldi rezidensek által euróban történő kibocsátásokat foglalják magukban. Az alábbi táblázat összefoglalja a devizanem szerinti bontásokat.
|
2. Az állományok és folyamatok fogalmai
A CSEC összesített statisztikák információkat szolgáltatnak az állományokról (azaz forgalomban lévő állományokról) és a folyamatokról (azaz bruttó kibocsátásokról, visszaváltásokról, átértékelésekről és egyéb volumenváltozásokról, az átsorolásokat is beleértve). Az alábbi egyenlet szemlélteti az állományok és a folyamatok közötti kapcsolatot:
Állományok (t) = Állományok (t-1) + Bruttó kibocsátások (t) - Visszaváltások (t) + Átértékelések (t) + Egyéb volumenváltozások (t)
|
2.1 |
Állományok: Az állományokra vonatkozó CSEC összesített statisztikák a referencia-időszak végén forgalomban lévő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tőzsdei részvények pozícióira terjednek ki. |
|
2.2 |
Bruttó kibocsátások: A bruttó kibocsátásokra vonatkozó CSEC összesített statisztikák a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tőzsdei részvények referencia-időszakban történt új kibocsátásaira terjednek ki. A kibocsátások arra a helyzetre vonatkoznak, amikor a kibocsátó újonnan létrehozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat vagy tőzsdei részvényeket ad el a tulajdonosoknak. Az értékpapírt akkor tekintik kibocsátottnak, ha a kibocsátó azt – általában készpénz vagy átruházható betétek ellenében – átadja egy tulajdonosnak, vagy ha azt ténylegesen kibocsátották, de az eredeti kibocsátó megtartotta (4). Ezenkívül a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nominálértéken és piaci értéken számított aggregátumai esetében a bruttó kibocsátások magukban foglalják a felhalmozott kamatot is. Bruttó kibocsátás nem kerül rögzítésre olyan esetben, amikor egy vállalatot egyszerűen bevezetnek a tőzsdére, de új tőkét nem gyűjtenek (5). A későbbiekben más instrumentummá konvertálható értékpapírok kibocsátását az eredeti instrumentumkategóriában kell nyilvántartani; konverzió esetén az értékpapírokat úgy kell nyilvántartani, hogy azok ebben az instrumentumkategóriában visszaváltásra kerülnek, és az új kategóriában azonos összegű bruttó kibocsátásként kezelendők. |
|
2.3 |
Visszaváltások: A visszaváltásokra vonatkozó CSEC összesített statisztikák a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tőzsdei részvények referencia-időszakban történt törlésére terjednek ki. A visszaváltások magukban foglalják azokat a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, amelyek elérték lejáratukat, vagy amelyeket lejárat előtt visszaváltottak, valamint a hivatalosan bevont tőzsdei részvényeket. Ezenkívül a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nominálértéken és piaci értéken számított aggregátumai esetében a visszaváltások magukban foglalják a kifizetett kamatszelvényt is. A tőzsdéről való puszta kivezetés esetében visszaváltások nem kerülnek rögzítésre (6). |
|
2.4 |
Átértékelések: Az átértékelésekre vonatkozó CSEC összesített statisztikák a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tőzsdei részvények referencia-időszakban történt átértékelésére terjednek ki. Átértékelésekre az árak és az árfolyamok piaci alakulásának eredményeként kerülhet sor. |
|
2.5 |
Egyéb volumenváltozások: Az egyéb volumenváltozásokra vonatkozó CSEC összesített statisztikák a hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak és a tőzsdei részvényeknek az értékpapírok mennyiségében vagy fizikai jellemzőiben, illetve az értékpapírok osztályozásában bekövetkezett változásokból eredő egyéb volumenváltozásaira terjednek ki. Az osztályozás változásai magukban foglalják a kibocsátó gazdasági szektorának változásait, a kibocsátó székhelye szerinti referenciaterület változásait, a gazdasági egységek szerkezetének változásait, valamint az eszközök osztályozásának változásait. Az egyéb volumenváltozások az állomány-forgalom egyenletből maradványként kerülnek levezetésre.
Az állományok és folyamatok kiszámításának részletes szabályait a KBER Statisztikai Bizottsága által elfogadott és az EKB honlapján közzétett összeállítási útmutató fogja meghatározni. |
3. Egyes meghatározott instrumentumkategóriák statisztikai kezelése
A CSEC összesített statisztikák összeállítása során egyes meghatározott instrumentumkategóriákat a következők szerint kell kezelni:
Letéti igazolások: A kettős számbavétel elkerülése érdekében a letéti igazolások kibocsátását ki kell zárni a CSEC összesített statisztikákból.
Több ISIN-kóddal rendelkező kibocsátások: A kettős számbavétel elkerülése érdekében a (például amiatt, hogy az értékpapír különböző részeit különböző szabályozások alapján bocsátják ki vagy különböző letétkezelőknél helyezik el) több ISIN-kóddal azonosított kibocsátásokat csak annyiban kell szerepeltetni a CSEC összesített statisztikákban, amennyiben az adott forgalomban lévő állományokra még nem terjed ki más ISIN-kód.
Leválasztott kamatszelvényű hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok: A kettős számbavétel elkerülése érdekében a leválasztott kamatszelvényű hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátását csak annyiban kell szerepeltetni a CSEC összesített statisztikákban, amennyiben az adott forgalomban lévő állományt még nem fedi le az adott eredeti hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.
Saját értékpapírok állományai: A CSEC összesített statisztikákat bruttó alapon kell összeállítani, és azoknak ki kell terjedniük a saját értékpapír-állományokra, beleértve i. a piacon értékesített és a kibocsátó által visszavásárolt értékpapírokat, valamint ii. a ténylegesen kibocsátott, de a kibocsátó által megtartott értékpapírokat (7).
4. Értékelés
A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a tőzsdei részvények esetében a CSEC összesített statisztikákat piaci értéken állítják össze. Kizárólag a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a CSEC összesített statisztikákat névértéken, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományai esetében pedig nominálértéken is összeállítják. Az alábbi táblázat összefoglalja a CSEC összesített statisztikák összeállításához használt értékelési módszereket:
|
Instrumentumtípus |
Állományok és folyamatok piaci értéken |
Állományok és folyamatok névértéken |
Állományok nominálértéken |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
✓ |
✓ |
✓ |
|
Tőzsdei részvények |
✓ |
N/A |
N/A |
5. A bontások áttekintése
Az egyes euroövezeti tagállamok és az euroövezet egésze kibocsátásaira vonatkozóan a CSEC összesített statisztikákat euróban mérik, és az alábbi táblázatokban meghatározott bontásoknak megfelelően állítják össze. A táblázatokban használt szektorkódok a „Lefedettség és osztályozások” című 1. szakaszban meghatározott jelentéssel bírnak.
A1. Táblázat
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok hierarchiája 1 – Futamidő és kamatlábtípus szerinti fő bontások az egyes euroövezeti tagállamok és az euroövezet egésze vonatkozásában
A2. Táblázat
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok hierarchiája 2 – Kamatlábtípus szerinti részletes bontások az egyes euroövezeti tagállamok és az euroövezet egésze vonatkozásában
A3. Táblázat
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok hierarchiája 3 – Eredeti futamidő szerinti részletes bontások az egyes euroövezeti tagállamok és az euroövezet egésze vonatkozásában
A4. Táblázat
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok hierarchiája 4 – Hátralévő futamidő szerinti részletes bontások az egyes euroövezeti tagállamok és az euroövezet egésze vonatkozásában
A5. Táblázat
Tőzsdei részvények bontása az egyes euroövezeti tagállamok és az euroövezet egésze vonatkozásában
Az euroövezeten kívüli külföld hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-kibocsátásai esetében a CSEC összesített statisztikákat euróban kell mérni, és az alábbi táblázatokban meghatározott bontásoknak megfelelően kell összeállítani. A táblázatokban használt szektorkódok a „Lefedettség és osztályozások” című 1. szakaszban meghatározott jelentéssel bírnak.
A6. Táblázat
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok hierarchiája 1 – Futamidő és kamatlábtípus szerinti fő bontások az euroövezeten kívüli külföld vonatkozásában
A7. Táblázat
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok hierarchiája 2 – Kamatlábtípus szerinti részletes bontások az euroövezeten kívüli külföld vonatkozásában
A8. Táblázat
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok hierarchiája 3 – Eredeti futamidő szerinti részletes bontások az euroövezeten kívüli külföld vonatkozásában
A9. Táblázat
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok hierarchiája 4 – Hátralévő futamidő szerinti részletes bontások az euroövezeten kívüli külföld vonatkozásában
6. A CSEC összesített statisztikák összeállítási folyamata
A CSEC összesített statisztikákat központilag és automatikusan állítják össze a CSDB-ben szereplő tételes adatok alapján. Az összeállítási folyamat állítja elő az A1–A9. táblázatban feltüntetett legalacsonyabb szintű aggregátumokat (az „L” vagy „L*” betűvel jelölt cellák). Az A1–A9. táblázatban meghatározott összes többi aggregátumot e legalacsonyabb szintű aggregátumok további összesítésével állítják elő.
7. A CSEC összesített statisztikák ellenőrzése és DQM-je
Az EKB minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy napi szinten összegyűjtse és elérhetővé tegye a CSEC összesített statisztikákat, hogy lehetővé tegye az aggregátumok rendszeres ellenőrzését.
A kezdeti és a rendszeres aggregátumok ellenőrzése
Az ezen iránymutatás II. mellékletének 2. táblázatában szereplő ütemezésnek megfelelően az EKB-nak és az NKB-knak a folyó előállítási időszak referencia-hónapját követő naptári hónap hetedik munkanapjának végéig ellenőrizniük kell a kezdeti és a rendszeres CSEC összesített statisztikákat annak biztosítása érdekében, hogy a CSEC prioritási adatsorok valamennyi adatkészlete ellenőrzésre került.
Az EKB-nak és az NKB-knak minden tőlük telhetőt meg kell tenniük annak érdekében, hogy a számukra könnyen elérhető információk alapján ellenőrizzék a kezdeti CSEC összesített statisztikákat, és meg kell vizsgálniuk a vonatkozó aggregátumokat azok hitelessége szempontjából. A kezdeti CSEC összesített statisztikákat a terjesztett adatokban „ideiglenes értékként” kell megjelölni.
Az EKB-nak és az NKB-knak alaposan ellenőrizniük kell a rendszeres CSEC összesített statisztikákat az aktuálisan rendelkezésre álló összes információ alapján, beleértve a CSDB-n kívül rendelkezésre álló egyéb referenciaadatokat is. A rendszeres CSEC összesített statisztikákat a terjesztett adatokban „rendes értékként” kell megjelölni.
Az ellenőrzési munka priorizálása
A hatékony ellenőrzési munkafolyamat biztosítása és az ellenőrzési munka megkettőzésének elkerülése érdekében a CSEC összesített statisztikák ellenőrzésének a „CSEC prioritási adatsorokra”, azaz a legrelevánsabb, legalacsonyabb szintű CSEC összesített statisztikákra kell összpontosítania. A prioritási adatsorok ellenőrzése biztosítja, hogy az ezeken az adatsorokon alapuló valamennyi magasabb szintű aggregátum, valamint jelentős mértékben a kapcsolódó, azokkal átfedésben lévő aggregátumok is ellenőrzésre kerüljenek.
A CSEC prioritási adatsorok jelentik az adott országra vonatkozó legfontosabb CSEC összesített statisztikákat, amelyeket a – forgalomban lévő állománynak a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra vonatkozó CSEC teljes gazdasági aggregátumokhoz viszonyított arányaként kifejezett – forgalomban lévő állományuk, illetve – a piaci tőkeértéknek a tőzsdei részvényekre vonatkozó CSEC teljes gazdasági aggregátumokhoz viszonyított arányaként kifejezett – piaci tőkeértékük szerint mérnek. A prioritási adatsorok azok a piaci értéken kifejezett állományokra vonatkozó legalacsonyabb szintű CSEC összesített statisztikák, amelyek az adott országra vonatkozó 2. cél szerinti DQM küszöbérték eléréséhez szükségesek.
A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a CSEC összesített statisztikák az A1–A4. és az A6–A9. táblázatban meghatározottak szerinti négy egymást átfedő hierarchiára terjednek ki. A munka megkettőzésének elkerülése érdekében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra vonatkozó CSEC prioritási adatsorok meghatározása az A1. és A6. táblázatban meghatározott „rögzített kamatozású” és „kamatszelvény nélküli” tételekhez kapcsolódó legalacsonyabb szintű „eredeti lejáratkor rövid lejáratú” aggregátumok és „eredeti lejáratkor hosszú lejáratú” aggregátumok, valamint az A2. és A7. táblázatban meghatározott legalacsonyabb szintű „inflációhoz kötött változó kamatláb”, „kamatlábhoz kötött változó kamatláb” és „eszközárhoz kötött változó kamatláb” aggregátumok alapján történik. Ez biztosítja az instrumentumtípus szerinti bontások részletes ellenőrzését, valamint a futamidő szerinti bontások magas szintű ellenőrzését (azaz az eredeti lejáratkor rövid lejáratú, illetve hosszú lejáratú).
Tőzsdei részvények esetében a CSEC prioritási adatsorok azonosítása az A5. táblázatban meghatározott legalacsonyabb szintű aggregátumokon alapul.
A CSEC összesített statisztikákat az „adatsorkészletek” szintjén kell ellenőrizni, amelyek a három értékelési módszerre (azaz piaci érték, nominálérték és névérték) vonatkozó kapcsolódó aggregátumokból és az öt adatsortípusból (azaz állományok, bruttó kibocsátások, visszaváltások, átértékelések és egyéb volumenváltozások) állnak, amelyek esetében a fennmaradó bontások közösek. Ez azt jelenti, hogy a CSEC prioritási adatsorok ellenőrzésének mindig ki kell terjednie a piaci értéken kifejezett állományokra vonatkozó adott CSEC prioritási adatsorhoz kapcsolódó teljes adatsor-készletre („CSEC prioritási adatsorkészletek”).
Ha a CSEC prioritási adatsorok az ellenőrzés után, de az ezen iránymutatás II. mellékletének 2. táblázatában szereplő ütemezésben meghatározott ellenőrzési határidő előtt jelentős változást mutatnak a teljes forgalomban lévő állományban vagy a piaci tőkeértékben, a CSDB-nek ki kell emelnie a megfelelő adatsorkészleteket, és a vonatkozó adatsorkészleteket ismét ellenőrizni kell.
A CSEC összesített statisztikák DQM-je
A CSEC prioritási adatsorainak ellenőrzése és megerősítése során az EKB-nak és az NKB-knak meg kell vizsgálniuk a kapcsolódó adatsorkészletek idősorait a következő lehetséges adatminőségi problémák tekintetében:
|
— |
kiugró értékek, azaz olyan értékek, amelyek jelentősen eltérnek a vonatkozó idősorok többi értékétől; |
|
— |
az állományok és a folyamatok közötti következetlenségek, azaz olyan referencia-időszakok, amelyek során az aktuális állományok nem egyeznek meg a korábbi állományok plusz bruttó kibocsátások összege mínusz a visszaváltások plusz – az egyéb volumenváltozásoknak vagy adatminőségi problémáknak betudható – átértékelések összegével. |
Ha az EKB és az NKB-k a kezdeti és rendszeres CSEC összesített statisztikák ellenőrzése során a statisztikai adatok minőségével kapcsolatos releváns problémákat azonosítanak, ezeket a problémákat kellő időben, de legkésőbb az ezen iránymutatás II. mellékletének 2. táblázatában szereplő menetrendben meghatározott határidőig ki kell javítaniuk az alapul szolgáló CSDB tételes adatokban. Az alapul szolgáló tételes adatok kijavítása tükröződni fog a következő napra vonatkozó éjszakai feldolgozás során összeállított CSEC összesített statisztikákban.
(1) Elérhető a Nemzetközi Valutaalap honlapján: www.imf.org.
(2) Az 549/2013/EU rendelettel megállapítottak szerint.
(3) Az ESA 2010 F.3 és F.511 kategóriája.
(4) Az értékpapírok akkor minősülnek ténylegesen kibocsátottnak (még akkor is, ha azokat korábban nem értékesítették egy másik szervezetnek), ha: i. azok a kibocsátó adatszolgáltató számviteli mérlegében rögzítésre kerülnek; vagy ii. azokat a kibocsátó piaci műveletek céljára felhasználja vagy azok ilyen felhasználásra rendelkezésre állnak.
(5) Ezzel szemben az ESA 2010 (5 150) elméletileg lehetővé teszi az ilyen ügyletek rögzítését, mivel kimondja, hogy: „A tőzsdei jegyzést tőzsdei részvények kibocsátásaként és [– adott esetben –] nem tőzsdei részvények visszavásárlásaként kell elszámolni […].”
(6) Ezzel szemben az ESA 2010 (5 150) elméletileg lehetővé teszi az ilyen ügyletek rögzítését, mivel kimondja, hogy: „[…] a forgalomban tartás megszüntetését a tőzsdei részvények visszavásárlásaként és – adott esetben – nem tőzsdei részvények kibocsátásaként kell elszámolni.”
(7) Lásd a 4. lábjegyzetet.
V. MELLEKLET
MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT
|
EKB/2012/21 iránymutatás |
(EU) 2021/834 iránymutatás (EKB/2021/15) |
Ezen iránymutatás |
|
1. cikk |
- |
1. cikk |
|
2. cikk |
- |
2. cikk |
|
- |
- |
3. cikk (1) bekezdés |
|
3. cikk (1) bekezdés |
- |
3. cikk (2) bekezdés |
|
3. cikk (2) bekezdés |
- |
3. cikk (3) bekezdés |
|
- |
- |
4. cikk (1), (2), (3) és (4) bekezdés |
|
8. cikk |
- |
4. cikk (5) bekezdés |
|
- |
- |
4. cikk (6) és (7) bekezdés |
|
4. cikk (1) bekezdés |
- |
5. cikk (1) bekezdés |
|
4. cikk (2) bekezdés, 5. cikk (1) és (2) bekezdés és 6. cikk (1) bekezdés |
- |
5. cikk (2) bekezdés |
|
4. cikk (3) bekezdés |
- |
5. cikk (3) bekezdés |
|
5. cikk (4) bekezdés |
- |
5. cikk (4) bekezdés |
|
- |
- |
5. cikk (5) bekezdés |
|
5. cikk (6) bekezdés és 6. cikk (3) bekezdés |
- |
5. cikk (6) bekezdés |
|
5. cikk (4) bekezdés |
- |
6. cikk (1) bekezdés |
|
5. cikk (3) bekezdés |
- |
6. cikk (2) bekezdés |
|
5. cikk (5) bekezdés |
- |
6. cikk (3) bekezdés |
|
6. cikk (2) bekezdés |
- |
7. cikk |
|
5. cikk (4) bekezdés és 6. cikk (2) bekezdés |
- |
8. cikk |
|
7. cikk (1) bekezdés |
- |
9. cikk (1) bekezdés |
|
7. cikk (2) bekezdés |
- |
9. cikk (2) bekezdés |
|
- |
- |
9. cikk (3) bekezdés |
|
- |
- |
10. cikk |
|
- |
- |
11. cikk |
|
- |
9. cikk |
12. cikk |
|
- |
5. cikk |
13. cikk |
|
10. cikk |
10. cikk |
14. cikk |
|
- |
- |
15. cikk |
|
11. cikk |
11. cikk |
16. cikk |
|
12. cikk |
12. cikk |
17. cikk |
|
- |
- |
I. melléklet |
|
I. melléklet |
- |
II. melléklet |
|
II. melléklet |
- |
III. melléklet |
|
- |
- |
IV. melléklet |