1.

A szociális jogok európai pillérének (1) első és tizenegyedik alapelve hangsúlyozza annak fontosságát, hogy mindenki számára – már fiatal kortól kezdve – biztosított legyen a minőségi és inkluzív oktatás. Ezen alapelvek eredményes megvalósítása a tagállamok eltökéltségétől és intézkedéseitől függ. Az uniós szintű intézkedések kiegészíthetik a nemzeti intézkedéseket, és a Bizottság a szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó cselekvési tervben (2) ismertette, hogy mivel járul hozzá a szóban forgó alapelvek megvalósításához.

2.

Az Európai Bizottság 2020. szeptember 30-án közleményt (3) tett közzé az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósításáról, amely közlemény alapján a térséget jellemző hat dimenzió egyike az inkluzivitás. A Tanács 2021. február 18-án jóváhagyta az oktatás és képzés terén az európai oktatási térség létrehozása érdekében és azon túlmutatóan folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről (2021–2030) szóló tanácsi állásfoglalást (4), amely 1. stratégiai prioritásaként a minőségnek, a méltányosságnak, a befogadásnak és a mindenki számára elérhető sikernek az oktatásban és a képzésben való előmozdítását határozza meg.

3.

Az ifjúság európai évének (2022) (5) célja a fiatalok bevonása saját jövőjük és Európa jövőjének alakításába, illetve az erre való képessé tételük azáltal, hogy több lehetőséget kapnak az életüket érintő döntésekben való részvételre.

4.

Az Európa jövőjéről szóló konferencia végeredményéről szóló jelentésben a polgárok felszólítják az Európai Uniót és tagállamait, hogy hozzanak létre 2025-ig egy olyan befogadó európai oktatási térséget, amelyen belül minden polgár – beleértve a vidéki és a távoli területeken élőket is – egyenlő hozzáféréssel rendelkezik a minőségi oktatáshoz és az egész életen át tartó tanuláshoz (6). A Bizottság 2020-as közleménye a befogadást és a nemek közötti egyenlőséget a 2025-ig megvalósítandó európai oktatási térség egyik kulcsfontosságú dimenziójaként határozza meg, továbbá szorgalmazza, hogy az oktatási eredmények váljanak függetlenné a társadalmi-gazdasági státusztól. A Tanács megállapodásra jutott arról, hogy az olvasás, a matematika és a természettudományok terén gyengén teljesítő 15 évesek aránya 2030-ra nem érheti el a 15 %-ot, valamint elkötelezte magát amellett, hogy a korai iskolaelhagyók arányát 9 % alá csökkentse.

5.

Bár a korai iskolaelhagyók aránya uniós szinten jelentősen javult, és a 2010 és 2021 közötti időszakban 3,9 százalékponttal csökkent, sok tanuló továbbra is idő előtt hagyja el az oktatást. A korai iskolaelhagyók arányának uniós átlaga 2021-ben 9,7 % volt, ami éppen alatta van az Oktatás és képzés 2020 keretrendszerben 2020-ra kitűzött 10 %-os uniós szintű célértéknek. Az EU-ban továbbra is több mint 3,2 millió fiatal (18–24 éves) hagyja el végzettség nélkül az iskolát. Még mindig jelentős különbségek mutatkoznak az országok között, illetve azokon belül, egyes csoportok között pedig továbbra is egyenlőtlenségek állnak fent (pl. a migránsok, a fiatal férfiak, az etnikai kisebbségek, például a romák, valamint a vidéki és távoli területeken élő fiatalok kevésbé jól teljesítenek).

6.

Az OECD 2018. évi Nemzetközi tanulói teljesítménymérésének (PISA-felmérés) eredményei alapján az alapkészségek terén gyengén teljesítők száma a 2009–2018-as időszakban számos országban romló tendenciát mutatott. Jelenleg a 15 éves európai fiatalok egyötöde továbbra sem rendelkezik megfelelő olvasási, matematikai vagy természettudományos kompetenciákkal. A 2018. évi nemzetközi számítástechnikai és információs műveltségi vizsgálat (ICILS) eredményei szintén azt mutatták, hogy az EU-ban a fiatalok egyötöde nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel, továbbá azt is feltárták, hogy súlyos teljesítménybeli különbségek mutatkoznak a társadalmi-gazdasági státuszhoz kapcsolódóan, ami a digitális szakadék elmélyülésének veszélyét hordozza magában (7).

7.

Az adatok megerősítik, hogy a társadalmi-gazdasági háttér jelenti az oktatási eredmények elsődleges előrejelzőjét. A hátrányos helyzetű tanulók a legtöbb uniós országban felülreprezentáltak azok körében, akik felső középfokú végzettség nélkül lépnek ki az oktatásból és képzésből. A 2018. évi PISA-felmérés eredményei azt mutatták, hogy a legtöbb uniós országban a szövegértés terén alulteljesítők aránya sokkal nagyobb a gazdasági, társadalmi és kulturális státuszhoz kapcsolódó index (ESCS) alsó kvartilisében, mint a felső kvartilisben; egyes uniós országokban a különbség a 40 százalékpontot is meghaladja. A szakirodalom megerősíti, hogy a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos háttérrel rendelkező tanulók általában több nehézségbe ütköznek tudományos és nyelvi készségeik fejlesztése során. Gyakrabban mutatnak a tanuláshoz köthető magatartászavarokat, kevésbé motiváltak a tanulásra, korábban lépnek ki az oktatásból és képzésből, valamint alacsonyabb képesítésekkel és a társadalomban való teljes körű részvételhez elégtelen kompetenciákkal rendelkeznek.

8.

Az elmúlt években a tagállamok nagyszámú iskolás korú harmadik országbeli migránst (köztük menekülteket (8)) integráltak oktatási és képzési rendszereikbe, akik közül kezdetben többen is nagyon alacsony szintű alapkészségekkel rendelkeztek. További kihívások merülnek fel az ukrajnai háború elől menekülőkkel összefüggésben, akiknek jelentős része célzott tanulási támogatásra (többek között a tanítási nyelv elsajátítása terén) és pszichoszociális támogatásra szoruló iskoláskorú gyermek.

9.

A 2015. és 2018. évi PISA-felmérés arra is rávilágított, hogy a tanulók egyre ritkábban élik meg a közösséghez tartozás érzését az iskolában, valamint hogy széles körben elterjedt és egyre gyakoribb a megfélemlítés/internetes megfélemlítés. A kutatások kiemelik, hogy az érzelmi, szociális és fizikai jóllét az iskolában fontos szerepet játszik abban, hogy javuljon a gyermekek és a fiatalok esélye arra, hogy sikeresek legyenek tanulmányaik terén és az életben. Megerősítik, hogy a mentális egészséggel kapcsolatos problémák, valamint az erőszak és a megfélemlítés, a rasszizmus, az idegengyűlölet, továbbá az intolerancia és a hátrányos megkülönböztetés egyéb formái romboló hatást gyakorolnak a gyermekek és a fiatalok érzelmi jóllétére és oktatási eredményeire. A kutatások emellett arról tanúskodnak, hogy a hátrányos helyzetű csoportok jobban ki vannak téve a megfélemlítés kockázatának, és a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű környezetekben található iskolák tanulói gyengébb mértékben élik meg a közösséghez tartozás érzését, mint tehetősebb társaik.

10.

A Covid19-világjárvány miatt még fontosabbá vált ezeknek a kihívásoknak a kezelése. Több tanulmány is utal arra, hogy a válság növelhette annak valószínűségét, hogy az iskolától való eltávolodás kockázatának kitett tanulók ténylegesen lemorzsolódnak, és hogy a járvány általában véve is káros hatást gyakorolt a tanulók mentális egészségére és jóllétére (9).

11.

A Tanács 2011-ben ajánlást fogadott el a korai iskolaelhagyás csökkentését célzó szakpolitikákról (10). Európai és nemzeti szinten is kiterjedt munkára került sor az ajánlás végrehajtása érdekében, különösen a társaktól való tanulás és a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréje révén, az európai szakpolitikai együttműködésre vonatkozó Oktatás és képzés 2020 keretrendszer keretében. Az európai iskolai eszköztáron és a Cedefop korai iskolaelhagyás kezelésére szolgáló szakképzési eszköztárán keresztül számos forrás, sikeres intézkedéseket bemutató példa és segédanyag érhető el az interneten. Az ajánlás végrehajtásának 2019-ben közzétett független értékelése (11) egyértelműen jelzi, hogy az ajánlás és az azt kísérő uniós szakpolitikai eszközök átalakulásokat ösztönöztek az oktatási és képzési intézményeken belül, valamint a szakpolitikai intézkedések terén, és hozzájárultak a korai iskolaelhagyás visszaszorításához. Az értékelés ugyanakkor azokat a területeket is kiemeli, ahol további munkára van szükség.

12.

A különféle oktatási ágazatokban számos olyan transznacionális projekt részesült az Erasmus+ programból nyújtott támogatásban, amelynek célja a befogadás, valamint az alulteljesítés és a korai iskolaelhagyás kezelése. A befogadás a 2021–2027-es időszakra szóló Erasmus+ program egyik átfogó prioritása. A program egyik konkrét szakpolitikai prioritása a tanulási hátrányok, a korai iskolaelhagyás és az alapkészségek terén való alacsony szintű jártasság kezelése, ami lehetővé teszi, hogy az érdekeltek az Erasmus+ keretében nyújtott finanszírozást vegyenek igénybe szakpolitikai ajánlások végrehajtásához.

13.

A 2014–2020-as európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) jelentős beruházásokat mozgósítottak a korai iskolaelhagyás kezelése érdekében, és számos nagyszabású projekthez nyújtottak támogatást a 2011. évi tanácsi ajánlással összhangban. Az Európai Szociális Alap Plusz olyan egyéneket, régiókat és tagállamokat támogat, akik vagy amelyek különböző kihívásokkal szembesülnek, a Covid19-világjárványból való kilábalástól kezdve az éghajlatváltozással, a foglalkoztatással, a társadalmi befogadással és az oktatással kapcsolatos uniós célok eléréséig. Az esb-alapok és a 2021–2027-es kohéziós politikai alapok felhasználása többek között az európai szemeszter keretében kiadott országspecifikus ajánlások alapján történik.

14.

A technikai támogatási eszköz lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy kérésre támogatást kapjanak különféle területeken végrehajtott, olyan testreszabott reformokhoz, mint a gyermekek oktatási eredményeinek javítása, a kisgyermekkori nevelés és gondozás javítása, a korai iskolaelhagyás kezelésére és megelőzésére vonatkozó nemzeti stratégiák és cselekvési tervek kidolgozása, a tanárok toborzását és szakmai fejlődését támogató eszközök kifejlesztése, vagy a tantervi reform előkészítése és végrehajtása. A technikai támogatási eszközt és annak elődjét, a strukturálisreform-támogató programot több tagállam is felhasználta a korai iskolaelhagyás megelőzésével kapcsolatos reformok támogatására, különös tekintettel a kiszolgáltatott helyzetű gyermekekre.

15.

A gyermekeknek és a serdülőknek kiegyensúlyozott kognitív, szociális és érzelmi kompetenciákra van szükségük ahhoz, hogy pozitív eredményeket érjenek el az iskolában és az életben. Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, 2018. május 22-i tanácsi ajánlás (12) meghatározza a személyes, szociális és a tanulás elsajátítására vonatkozó kompetenciát. Ez a kompetencia magában foglalja a bizonytalan és összetett helyzetek kezelésére, a személyes fizikai és érzelmi jóllétről való gondoskodásra, a fizikai és mentális egészség megőrzésére, az együttműködő és pozitív kapcsolatok kialakítására, az egészségtudatos, jövőorientált életvezetésre, valamint a konfliktusok inkluzív és támogató módon történő kezelésére való képességet is.

16.

Az oktatás és képzés területén a mindenki számára elérhető oktatási siker előmozdítását célzó méltányosságról és befogadásról szóló tanácsi következtetésekben (13) a Tanács felkéri a tagállamokat, hogy hajtsanak végre oktatáspolitikai intézkedéseket és adott esetben vezessenek be reformokat az oktatási és képzési rendszerekben – az oktatás és a képzés teljes spektrumát szem előtt tartva, valamint az intézmények egészére irányuló megközelítést alkalmazva –, hogy az oktatás és képzés minden szintjén és típusában javítsák az esélyegyenlőséget és a befogadást, továbbá hogy előmozdítsák az oktatás sikerét.

17.

A jövő európai tanárairól és oktatóiról szóló tanácsi következtetésekben (14) a Tanács elismeri, hogy a tanárok, az oktatók és a nevelési-oktatási intézményvezetők az oktatás és képzés esetében nélkülözhetetlen hajtóerőt jelentenek, és hangsúlyozzák, hogy tovább kell fejleszteni és naprakésszé kell tenni kompetenciáikat. Az európai oktatási térségről szóló közlemény és tanácsi állásfoglalás elismerte a tanárok és oktatók kritikus szerepét.

18.

A magas színvonalú kisgyermekkori nevelési és gondozási rendszerekről szóló, 2019. május 22-i tanácsi ajánlás (15) hangsúlyozza, hogy valamennyi gyermek számára hozzáférést kell biztosítani a jó minőségű kisgyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatásokhoz, mert ez hozzájárul az egészséges fejlődésükhöz és oktatási sikereikhez, segít a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésében, és mérsékli a kompetenciabeli különbségeket a különböző társadalmi-gazdasági hátterű gyermekek között.

19.

A magas színvonalú és inkluzív alap- és középfokú oktatást előmozdító vegyes tanulási megközelítésekről szóló, 2021. november 29-i tanácsi ajánlás (16) támogatja a vegyes tanulási megközelítéseket, amelyek az iskolai helyszíneket és a távtanulási környezeteket, valamint a digitális és nem digitális tanulási eszközöket ötvözik azzal a céllal, hogy reziliensebb és befogadóbb oktatási és képzési rendszereket építsenek ki. Az ilyen gyakorlatok diverzifikált megközelítéseket és eszközöket tesznek lehetővé, hogy hatékonyabb támogatást lehessen nyújtani valamennyi tanuló – és különösen a sajátos igényű vagy hátrányos helyzetű csoportokból származó tanulók – számára, és fokozni lehessen tanulási motivációjukat.

20.

Az európai készségfejlesztési program (17) – a Covid19-világjárvány tanulságaira építve – olyan intézkedéseket határoz meg, amelyek célja a fenntartható versenyképesség megerősítése, a válságokra való reagálás céljából a reziliencia kiépítése, valamint az egyének és a vállalkozások segítése a releváns készségek fejlesztésében. A fenntartható versenyképességet, a társadalmi méltányosságot és a rezilienciát célzó szakképzésről szóló, 2020. november 24-i tanácsi ajánlás (18) a szakképzésre vonatkozó olyan, megújított uniós szakpolitikai jövőképet javasol, amely kulcsszerepet játszik a korai iskolaelhagyás megelőzésében és az ellene való küzdelemben, valamint az esélyegyenlőség előmozdításában.

21.

A digitális oktatási cselekvési terv (19) intézkedéseket határoz meg a digitális transzformációhoz szükséges digitális készségek és kompetenciák fejlesztésére annak biztosítása érdekében, hogy egyetlen tanuló se maradjon le, és hogy a végzett hallgatók birtokában legyenek a munkaerőpiacon szükséges kompetenciáknak. A cselekvési terv a következőket irányozza elő: a tanárok és az oktatási személyzet számára a digitális jártasság előmozdítása és a dezinformáció elleni küzdelem érdekében közös iránymutatások kidolgozása, az Európai Digitális Kompetenciakeret naprakésszé tétele, valamint a digitális készségek oktatás és képzés keretében történő biztosításának javításáról szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslat. A cselekvési terv emellett szorgalmazza a nemek közötti szakadék megszüntetésére irányuló erőfeszítéseket a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (STEM) terén.

22.

Az európai gyermekgarancia létrehozásáról szóló, 2021. június 14-i (EU) 2021/1004 ajánlásában (20) a Tanács felkéri a tagállamokat, hogy a rászoruló (azaz a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett, különösen a roma) gyermekek részére garantálják a tényleges és ingyenes hozzáférést az oktatáshoz és az iskolai tevékenységekhez. Az EU gyermekjogi stratégiája (21) az inkluzív és minőségi oktatás kiépítésére szólít fel. A gyermekbarát internetre (BIK+) vonatkozó új európai stratégia (22) olyan digitális környezet kialakítására szólít fel, amelyben a gyermekek védelemben részesülnek, szerepet vállalnak és tiszteletet élveznek, továbbá hangsúlyozza, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő gyermekek számára egyenlő esélyeket kell biztosítani a digitális évtized kínálta lehetőségek kiaknázására.

23.

A 2020-ban és 2021-ben elfogadott uniós esélyegyenlőségi stratégiák és társadalmi befogadásra vonatkozó szakpolitikai keretek (23) új generációja nagy hangsúlyt fektet a méltányosság és a befogadás előmozdítására, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemre az oktatásban, és célzottan támogatja a leghátrányosabb helyzetűeket és a hátrányos megkülönböztetés kockázatának leginkább kitetteket.

24.

Az „Út a munka világába – Az ifjúsági garancia megerősítése” témában adott és az ifjúsági garancia létrehozásáról szóló, 2013. április 22-i tanácsi ajánlás felváltásáról szóló, 2020. október 30-i tanácsi ajánlás (24) a fiatalok oktatásba és képzésbe való visszatérésének a továbbképzési ajánlatok diverzifikálása révén történő megkönnyítését javasolja, biztosítva adott esetben a nem formális és az informális tanulás érvényesítését. Emellett az ALMA (Aim, Learn, Master, Achieve – tűzz célt magad elé, tanulj, fejleszd készségeidet, érvényesülj) kezdeményezés abban segít, hogy a 18 és 30 év közötti hátrányos helyzetű, nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok (NEET-fiatalok) elhelyezkedhessenek saját hazájuk munkaerőpiacán, méghozzá azáltal, hogy az oktatáshoz, szakképzéshez vagy munkavállaláshoz nyújtott támogatást egy másik uniós tagállamban történő szakmai gyakorlattal kombinálják e fiatalok készségeinek, tudásának és tapasztalatának javítása érdekében.

25.

A 2011. évi tanácsi ajánlás végrehajtása alapján levont tanulságok, valamint a kutatásokból és az érdekelt felekkel folytatott konzultációkból származó új tapasztalatok olyan, szélesebb körű, inkluzívabb és szisztematikusabb megközelítést tesznek szükségessé az iskolai siker tekintetében, amely egyidejűleg kezeli az alapkészségekre és a korai iskolaelhagyásra vonatkozó uniós szintű célokat, és maradéktalanul integrálja a jólléti dimenziót. Egy ilyen megközelítésnek biztosítania kell az oktatásban és az életben való boldoguláshoz szükséges kompetenciák fejlesztését, és lehetővé kell tennie az érdemi tanulási tapasztalatot, a szerepvállalást, a közösségben való szélesebb körű részvételt és a stabil felnőttkorba való átmenetet, valamint az aktív polgári szerepvállalást.

26.

A tagállamoknak EU-szerte szisztematikusan foglalkozniuk kell az alulteljesítés és a korai iskolaelhagyás csökkentésére, valamint az iskolai siker előmozdítására irányuló célkitűzéssel. Rendszerszinten egymással összhangban álló szakpolitikai intézkedésekre, valamint az egyéb releváns szakpolitikai területekkel (mint például az ifjúságügy, az egészségügy, a kultúra, a szociális szolgáltatások, a foglalkoztatás, a lakhatás, az igazságügy, a migráció és az integráció) való koordinációra, valamint a különböző szereplők közötti hatékony és minden szintre (nemzeti, regionális, helyi, iskolai) kiterjedő koordinációra van szükség a gyermekek, a fiatalok és családjaik koordinált támogatásának biztosításához. Ezzel párhuzamosan, iskolai szinten – a nemzeti körülményekkel összhangban – olyan, az egész iskolára kiterjedő, közösségi megközelítéseket kell támogatni, amelyek valamennyi tevékenységi területre kiterjednek (oktatás és tanulás, tervezés és irányítás stb.), és az összes kulcsfontosságú szereplőt (tanulókat, nevelési-oktatási intézményvezetőket, az oktató és nem oktató személyzetet, a szülőket és a családokat, valamint a helyi és a szélesebb közösségeket) bevonják (25).

27.

Ez a tanácsi ajánlás teljes mértékben tiszteletben tartja a szubszidiaritás és az arányosság elvét,

1.

2025-ig – a megfelelő szinteken, és összhangban oktatási és képzési rendszerük struktúrájával – dolgozzák ki, vagy adott esetben erősítsék tovább az iskolai sikerre irányuló integrált és átfogó stratégiát (26) a társadalmi-gazdasági helyzet oktatási és képzési eredményekre gyakorolt hatásainak minimálisra csökkentése, a befogadásnak az oktatásban és képzésben történő előmozdítása, valamint a korai iskolaelhagyás és az alapkészségek terén mutatkozó alulteljesítés további csökkentése érdekében, és ennek során vegyék figyelembe a mellékletben foglalt szakpolitikai keretben felvázolt különféle intézkedéseket. Ennek során kiemelt figyelmet kell fordítani a jó iskolai közérzetre mint az iskolai siker kulcsfontosságú elemére. Az említett stratégiának megelőző, beavatkozó és kompenzáló intézkedéseket kell tartalmaznia (beleértve a megerősített ifjúsági garancia (27) részeként kínált intézkedéseket is), tényeken kell alapulnia, és az általános intézkedéseket célzott és/vagy egyénre szabott intézkedésekkel kell ötvöznie azon tanulók számára (például a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű tanulók, a migráns, menekült vagy roma háttérrel rendelkező tanulók, a látható és láthatatlan fogyatékossággal élő tanulók, a sajátos nevelési igényű vagy mentális egészségi problémákkal küzdő tanulók, valamint – a tagállami körülményeknek megfelelően – az elszigetelt, szigeti vagy távoli területekről, többek között az EU legkülső régióiból érkező tanulók számára), akik külön figyelmet és támogatást igényelnek inkluzív keretek között. Az említett stratégiának emellett a különböző szakpolitikai területeket, irányítási szinteket, valamint oktatási és képzési szinteket képviselő szereplők közötti strukturált együttműködésen kell alapulnia, megfelelő finanszírozásban kell részesülnie, továbbá a stratégiát egyértelmű végrehajtási és értékelési tervnek kell kísérnie;

2.

dolgozzák ki, vagy adott esetben erősítsék tovább nemzeti, regionális és helyi szinten az adatgyűjtési és nyomonkövetési rendszereket, amelyek lehetővé teszik a tanulókra, valamint a tanulási eredményeket befolyásoló tényezőkre – különösen a társadalmi-gazdasági háttérre – vonatkozó kvantitatív és kvalitatív információk szisztematikus gyűjtését. Ezeknek a rendszereknek összhangban kell állniuk a személyes adatok védelmével és a nemzeti jogszabályokkal. A lehetőségekhez mérten biztosítaniuk kell, hogy a különböző szakpolitikai szinteken az aspektusok széles körére (köztük maguknak a tanulóknak a véleményére) vonatkozó, lebontott adatok és információk álljanak rendelkezésre, és hogy azokat (adott esetben anonimizált formában) felhasználják az elemzés, a megelőzés és a korai beavatkozás céljából, a szakpolitikák kialakításához, irányítási és nyomonkövetési célokra, továbbá a fenti stratégiák értékeléséhez;

3.

egy integrált és átfogó stratégia keretében, továbbá a tagállami körülményeknek megfelelően kombinálják a mellékletben foglalt szakpolitikai keretben javasolt megelőző, beavatkozó és kompenzáló intézkedéseket a következők érdekében:

4.

a nemzeti, regionális és helyi szükségleteknek megfelelően optimalizálják a nemzeti és uniós források felhasználását az infrastruktúrába, a képzésbe, valamint az eszközökbe és az erőforrásokba való beruházásokhoz az oktatás területén a befogadás, az egyenlőség és a jóllét növelése érdekében, ideértve az uniós források – különösen az Erasmus+, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, az Európai Szociális Alap Plusz, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Digitális Európa program, a Horizont Európa, a technikai támogatási eszköz, a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap stb. – és szakértelem kiaknázását a reformok, és az infrastruktúrába, az eszközökbe, a pedagógiába és az egészséges tanulási környezetek létrehozásába történő beruházások vonatkozásában, valamint gondoskodjanak arról, hogy az alapok felhasználása összhangban álljon a stratégia egészével;

5.

az európai oktatási térség (ezenbelül az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszere [2021–2030]) és az európai szemeszter hatályos jelentéstételi szabályainak keretében számoljanak be stratégiájukról, a meghozott intézkedésekről, a vonatkozó nyomonkövetési és értékelési intézkedésekről, valamint az allokált költségvetésről;

6.

aktívan vonják be a fiatalokat a tanácsi ajánlás végrehajtásába, többek között az uniós ifjúsági párbeszéd révén, annak biztosítása érdekében, hogy a fiatalok – köztük a hátrányos helyzetűek – véleményét, nézeteit és szükségleteit meghallgassák, illetve figyelembe vegyék,

1.

támogassa a tanácsi ajánlás, valamint a kapcsolódó kezdeményezések – például az európai gyermekgarancia és a megerősített ifjúsági garancia – végrehajtását azáltal, hogy megkönnyíti a tagállamok és valamennyi érdekelt fél közötti, a mindenki számára elérhető oktatási siker témáját érintő egymástól való tanulást és tapasztalatcserét az alábbiak révén:

2.

támogassa a valamennyi tanuló számára elérhető oktatási sikerről (ideértve a migránsok integrációját és a nyelvtanulást) szóló útmutató anyagoknak és forrásoknak – a tagállamokkal együttműködésben és a tagállamok általi önkéntes felhasználás céljából történő – kidolgozását és terjesztését többek között az inkluzív oktatás előmozdítására és a korai iskolaelhagyás kezelésére irányuló európai iskolai eszköztárnak, az inkluzív oktatás és az állampolgári nevelés terén kialakított példaértékű gyakorlatok gyűjteményének, valamint a Cedefop korai iskolaelhagyás kezelésére szolgáló szakképzési eszköztárának a továbbfejlesztése és népszerűsítése révén;

3.

mozdítsa elő az oktatási személyzet és más érdekelt felek szakmai fejlődési lehetőségeit az alábbiak révén:

4.

kövesse nyomon a tanácsi ajánlás végrehajtását, és tegyen jelentést arról az európai oktatási térség (ezenbelül az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszere) és az európai szemeszter (ezenbelül a felülvizsgált szociális eredménytábla) hatályos szabályainak keretében;

5.

az európai oktatási térségről szóló jelentések keretében kövesse nyomon az uniós szintű célok elérése terén elért eredményeket, és azokról rendszeres időközönként tegyen jelentést; az oktatási mutatókkal és referenciaértékekkel foglalkozó állandó csoporttal szoros együttműködésben vizsgálja meg, hogy miként lehetne javítani az uniós szintű nyomon követést, különösen a meglévő uniós szintű mutatók értékelése és – adott esetben, illetve szükség esetén – új, különösen a befogadásra és a méltányosságra vonatkozó mutatók javasolása révén.