Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32021R1253

    A Bizottság (EU) 2021/1253 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. április 21.) az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a fenntarthatósági tényezőknek, kockázatoknak és preferenciáknak a befektetési vállalkozásokra vonatkozó bizonyos szervezeti követelményekbe és működési feltételekbe történő integrálása tekintetében történő módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg)

    C/2021/2616

    HL L 277., 2021.8.2, p. 1–5 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    Legal status of the document In force

    ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2021/1253/oj

    2021.8.2.   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    L 277/1


    A BIZOTTSÁG (EU) 2021/1253 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

    (2021. április 21.)

    az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a fenntarthatósági tényezőknek, kockázatoknak és preferenciáknak a befektetési vállalkozásokra vonatkozó bizonyos szervezeti követelményekbe és működési feltételekbe történő integrálása tekintetében történő módosításáról

    (EGT-vonatkozású szöveg)

    AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

    tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

    tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 16. cikke (12) bekezdésére, 24. cikke (13) bekezdésére, valamint 25. cikke (8) bekezdésére,

    mivel:

    (1)

    Az uniós gazdaság hosszú távú versenyképességének biztosításához kulcsfontosságú az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, fenntarthatóbb, erőforrás-hatékony és körforgásos gazdaságra való átállás a fenntartható fejlődési célokkal összhangban. 2016-ban az Unió megkötötte a Párizsi Megállapodást (2). A Párizsi Megállapodás 2. cikke (1) bekezdésének c) pontja azt a célt tűzi ki, hogy az éghajlatváltozásra adott választ meg kell erősíteni többek között úgy, hogy a pénzügyi források áramlása összhangban álljon az üvegházhatású gázok alacsonyabb szintű kibocsátására és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség fejlesztésére irányuló erőfeszítésekkel.

    (2)

    Ezt a kihívást felismerve a Bizottság 2019 decemberében előterjesztette az európai zöld megállapodást (3). A zöld megállapodás új növekedési stratégiaként az Uniót olyan igazságos és virágzó társadalommá kívánja alakítani, amely modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkezik, ahol 2050-től megszűnik a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, és ahol a gazdaság növekedése nem erőforrásfüggő. E célkitűzés megköveteli, hogy a befektetők egyértelmű jelzéseket kapjanak a befektetéseiket illetően, hogy elkerüljék a meg nem térülő eszközöket és fenntartható finanszírozáshoz jussanak.

    (3)

    2018 márciusában a Bizottság közzétette „A fenntartható növekedés finanszírozása” című cselekvési tervét (4), amelyben ambiciózus és átfogó fenntartható finanszírozási stratégiát határoz meg. A cselekvési tervben meghatározott egyik célkitűzés a tőkeáramlások átirányítása a fenntartható befektetések felé a fenntartható és inkluzív növekedés elérése érdekében. Az ezt követően 2018 májusában közzétett jogalkotási kezdeményezéseket (5) alátámasztó hatásvizsgálat alapján egyértelműsíteni kell, hogy a befektetési vállalkozásoknak az ügyfelek és potenciális ügyfelek irányában fennálló kötelezettségeik részeként figyelembe kell venniük a fenntarthatósági tényezőket. A befektetési vállalkozásoknak ezért nemcsak az összes releváns pénzügyi kockázatot kell folyamatosan figyelembe venniük, hanem az (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) említett valamennyi releváns fenntarthatósági kockázatot is, amelyek előfordulásuk esetén tényleges vagy potenciális lényeges negatív hatást gyakorolhatnak a befektetés értékére. Az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (7) nem említi kifejezetten a fenntarthatósági kockázatokat. Ezen okból, valamint a belső eljárások és szervezeti szabályok megfelelő végrehajtásának és betartásának biztosítása érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a befektetési vállalkozások eljárásainak, rendszereinek és belső kontrolljainak tükrözniük kell a fenntarthatósági kockázatokat, és hogy technikai kapacitásra és tudásra van szükség e kockázatok elemzéséhez.

    (4)

    A befektetővédelem magas színvonalának fenntartása érdekében a befektetési vállalkozásoknak azon összeférhetetlenség-típusok azonosításakor, amelyek fennállása sértheti az ügyfél vagy potenciális ügyfél érdekeit, figyelembe kell venniük azokat az összeférhetetlenség-típusokat is, amelyek az ügyfél fenntarthatósági preferenciáinak integrálásából erednek. A meglévő ügyfelek tekintetében, akik esetében már elvégezték az alkalmassági értékelést, a befektetési vállalkozásoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a meglévő alkalmassági értékelés következő rendszeres aktualizálásakor azonosítsák az ügyfél egyéni fenntarthatósági preferenciáit.

    (5)

    A befektetési tanácsadást vagy portfóliókezelési szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozások számára lehetővé kell tenni, hogy alkalmas pénzügyi eszközöket ajánljanak ügyfeleiknek és potenciális ügyfeleiknek, és ezért lehetővé kell tenni, hogy az ügyfél egyéni fenntarthatósági preferenciáinak azonosítása céljából kérdéseket tegyenek fel. Az ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek szóló ajánlásoknak – a befektetési vállalkozás azon kötelezettségének megfelelően, hogy az ügyfelei érdekeinek leginkább megfelelő módon járjon el – tükrözniük kell mind a pénzügyi célkitűzéseket, mind a szóban forgó ügyfelek által kifejezett fenntarthatósági preferenciákat. Egyértelművé kell tenni ezért, hogy a befektetési vállalkozásoknak megfelelő intézkedésekkel kell rendelkezniük annak biztosítására, hogy a fenntarthatósági tényezőknek a tanácsadási folyamatba és a portfóliókezelésbe történő bevonása ne vezessen megtévesztő értékesítési gyakorlatokhoz vagy a pénzügyi eszközök és stratégiák olyan megtévesztő bemutatásához, mintha megfelelnének a fenntarthatósági preferenciáknak, miközben ez nem igaz. Az ilyen gyakorlatok vagy megtévesztő bemutatások elkerülése érdekében a befektetési tanácsadást nyújtó befektetési vállalkozásoknak először az ügyfél vagy potenciális ügyfél egyéb befektetési céljait, a befektetési időtartamot és az egyéni körülményeket kell értékelniük, mielőtt a potenciális fenntarthatósági preferenciáiról kérdeznék.

    (6)

    Eddig több, különböző szintű fenntarthatósággal kapcsolatos törekvést szolgáló pénzügyi eszköz került kidolgozásra. Ahhoz, hogy az ügyfelek és potenciális ügyfelek megérthessék a fenntarthatóság eltérő szintjeit és a fenntarthatóság szempontjából megalapozott befektetési döntést hozhassanak, a befektetési tanácsadást és portfóliókezelési szolgáltatásokat nyújtó befektetési vállalkozásoknak el kell magyarázniuk a különbséget egyrészt a teljes mértékben vagy részben az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) értelmében környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységekbe való befektetéseket megvalósító, az (EU) 2019/2088 rendelet 2. cikkének 17. pontjában meghatározott fenntartható befektetéseket megvalósító, és a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat figyelembe vevő, az ügyfél egyéni fenntarthatósági preferenciáinak esetleg megfelelőként ajánlható pénzügyi eszközök, másrészt az egyéb, az említett sajátos jellemzőkkel nem rendelkező pénzügyi eszközök között, amelyek nem vehetők figyelembe az egyéni fenntarthatósági preferenciákkal rendelkező ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek történő ajánlás céljából.

    (7)

    El kell oszlatni azokat aggályokat, amelyek a „zöldrefestéssel” kapcsolatosak, vagyis azzal a gyakorlattal, amikor tisztességtelen versenyelőnyhöz lehet jutni egy pénzügyi eszköz környezetbarátként vagy fenntarthatóként való ajánlásával, miközben az adott pénzügyi eszköz valójában nem felel meg alapvető környezetvédelmi vagy egyéb fenntarthatósággal kapcsolatos előírásoknak. A megtévesztő értékesítés és a zöldrefestés megelőzése érdekében a befektetési vállalkozások nem ajánlhatnak egyéni fenntarthatósági preferenciákat teljesítőként pénzügyi eszközöket vagy hozhatnak az azokkal való ügyletkötésre vonatkozó döntést, ha az említett pénzügyi eszközök nem teljesítik a szóban forgó preferenciákat. A befektetési vállalkozásoknak el kell magyarázniuk ügyfeleiknek vagy potenciális ügyfeleiknek ennek okait, és az okokról nyilvántartást kell vezetniük.

    (8)

    Egyértelművé kell tenni, hogy az egyéni fenntarthatósági preferenciáknak nem megfelelő pénzügyi eszközöket továbbra is ajánlhatják a befektetési vállalkozások, de nem az egyéni fenntarthatósági preferenciáknak megfelelőként. Annak érdekében, hogy az ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek további ajánlásokat lehessen tenni, amennyiben a pénzügyi eszközök nem felelnek meg az ügyfél fenntarthatósági preferenciáinak, az ügyfél számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a fenntarthatósági preferenciáira vonatkozó információkat kiigazítsa. A megtévesztő értékesítés és a zöldrefestés megelőzése érdekében a befektetési vállalkozásoknak nyilvántartást kell vezetniük az ügyfél döntéséről, valamint az ügyfél kiigazítást alátámasztó magyarázatáról.

    (9)

    Az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

    (10)

    Az illetékes hatóságok és a befektetési vállalkozások számára kellő időt kell adni arra, hogy alkalmazkodjanak az ebben a rendeletben foglalt új követelményekhez. A rendelet alkalmazását ezért el kell halasztani,

    ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

    1. cikk

    Az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelet módosításai

    Az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelet a következőképpen módosul:

    1.

    a 2. cikk a következő 7., 8. és 9. ponttal egészül ki:

    „7.

    »fenntarthatósági preferenciák«: az ügyfél vagy potenciális ügyfél arra vonatkozó döntése, hogy a következő pénzügyi eszközök közül egyet vagy többet belefoglal-e befektetésébe, és ha igen, milyen mértékben:

    a)

    olyan pénzügyi eszköz, amelynek esetében az ügyfél vagy potenciális ügyfél megállapítja, hogy egy minimális arányt az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*1) 2. cikkének 1. pontjában meghatározott, környezeti szempontból fenntartható befektetésekbe kell fektetni;

    b)

    olyan pénzügyi eszköz, amelynek esetében az ügyfél vagy potenciális ügyfél megállapítja, hogy egy minimális arányt az (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*2) 2. cikkének 17. pontjában meghatározott, fenntartható befektetésekbe kell fektetni;

    c)

    olyan pénzügyi eszköz, amely figyelembe veszi a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat, ahol az ezt a figyelembevételt igazoló minőségi vagy mennyiségi elemeket az ügyfél vagy potenciális ügyfél határozza meg;

    8.

    »fenntarthatósági tényezők«: az (EU) 2019/2088 rendelet 2. cikkének 24. pontjában meghatározott fenntarthatósági tényezők;

    9.

    »fenntarthatósági kockázatok«: az (EU) 2019/2088 rendelet 2. cikkének 22. pontjában meghatározott fenntarthatósági kockázatok.

    (*1)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.)."

    (*2)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 rendelete (2019. november 27.) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről (HL L 317., 2019.12.9., 1. o.).”;"

    2.

    a 21. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

    a)

    a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    „A befektetési vállalkozások az ebben a bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelés során figyelembe veszik a fenntarthatósági kockázatokat.”;

    b)

    a szöveg a következő albekezdéssel egészül ki:

    „Az ezen bekezdésben meghatározott követelmények teljesítése során a befektetési vállalkozások figyelembe veszik a vállalkozás üzletmenetének jellegét, nagyságrendjét és összetettségét, valamint az üzletmenet keretében végzett befektetési szolgáltatások és tevékenységek jellegét és körét.”;

    3.

    a 23. cikk (1) bekezdése a) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

    „a)

    megfelelő kockázatkezelési politikákat és eljárásokat alakít ki, vezet be, és tart fenn, amelyek azonosítják a vállalkozás tevékenységeivel, folyamataival és rendszereivel összefüggő kockázatokat, és adott esetben megállapítják a befektetési vállalkozás által eltűrt kockázati szintet. Ennek során a befektetési vállalkozás figyelembe veszi a fenntarthatósági kockázatokat;”;

    4.

    a 33. cikk helyébe a következő szöveg lép:

    „33. cikk

    Az ügyfelekre potenciálisan hátrányos hatást gyakorló összeférhetetlenségek

    (a 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (3) bekezdése és 23. cikke)

    A befektetési és kiegészítő szolgáltatások, illetve ezek kombinációjának nyújtása során felmerülő, az ügyfél érdekét – beleértve fenntarthatósági preferenciáit is – esetleg sértő összeférhetetlenség-típusok azonosítása érdekében a befektetési vállalkozásnak minimumkritériumok alkalmazásával figyelembe kell vennie, hogy a befektetési vállalkozás, vagy egy releváns személy, vagy a vállalkozáshoz ellenőrzés révén közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó személy nincs-e a következő helyzetek valamelyikében, akár a befektetési vagy kiegészítő szolgáltatások nyújtásából, vagy befektetési tevékenységek végzéséből, akár valami egyéb okból adódóan:

    a)

    a vállalkozás vagy az említett személy valószínűsíthetően pénzügyi nyereséghez jut vagy pénzügyi veszteséget kerül el az ügyfél kárára;

    b)

    a befektetési vállalkozásnak vagy az említett személynek érdeke fűződik az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás eredményéhez vagy az ügyfél nevében teljesített ügylethez, amely érdek különbözik az ügyfél eredményhez fűződő érdekétől;

    c)

    a befektetési vállalkozás vagy az említett személy pénzügyi vagy egyéb ösztönző miatt egy másik ügyfél vagy ügyfélcsoport érdekét részesíti előnyben az ügyfél érdekével szemben;

    d)

    a befektetési vállalkozás vagy az említett személy ugyanabban az üzletben érdekelt, mint az ügyfél;

    e)

    a befektetési vállalkozás vagy az említett személy egy az ügyféltől eltérő személytől pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatás, vagy szolgáltatás formájában ösztönzőt kap vagy fog kapni az ügyfélnek nyújtott szolgáltatással összefüggésben.”;

    5.

    az 52. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

    „(3)   A befektetési vállalkozás ismerteti:

    a)

    a figyelembe vehető pénzügyi eszközök típusait;

    b)

    a pénzügyi eszközök és – a szolgáltatás tárgykörébe tartozó eszköztípusonként – a szolgáltatók körét;

    c)

    adott esetben a pénzügyi eszközök kiválasztási folyamata során figyelembe vett fenntarthatósági tényezőket;

    d)

    független tanácsadás nyújtása esetén azt, hogy milyen módon elégíti ki a nyújtott szolgáltatás a független alapon történő befektetési tanácsadás feltételeit, továbbá a pénzügyi eszközök ajánlásával összefüggésben a befektetési vállalkozás által alkalmazott kiválasztási folyamat során figyelembe vett tényezőket, például a pénzügyi eszközök kockázatait, költségeit és összetettségét.”;

    6.

    az 54. cikk a következőképpen módosul:

    a)

    a (2) bekezdés a) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

    „a)

    az ügylet megfelel az adott ügyfél befektetési céljainak, ideértve az ügyfél kockázattűrését és esetleges fenntarthatósági preferenciáit is;”;

    b)

    az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    „(5)   Az ügyfél vagy potenciális ügyfél befektetési céljaival kapcsolatos tájékoztatás a következőkre vonatkozó információkat tartalmazza (amennyiben releváns): az ügyfélnek a befektetés tartási idejére vonatkozó szándéka, kockázatvállalási preferenciái, kockázattűrése, a befektetés célkitűzései és emellett az ügyfél fenntarthatósági preferenciái.”;

    c)

    a (9) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    „(9)   A befektetési vállalkozásnak bizonyíthatóan rendelkeznie kell megfelelő politikákkal és eljárásokkal annak biztosítására, hogy tisztában van a befektetési szolgáltatások jellegével, jellemzőivel, ideértve az ügyfelek számára kiválasztott befektetési szolgáltatások és pénzügyi eszközök költségét és kockázatait, ideértve az esetleges fenntarthatósági tényezőket, és hogy a költség és az összetettség figyelembevételével értékeli, hogy egyenértékű befektetési szolgáltatások vagy pénzügyi eszközök megfelelhetnek-e ügyfele profiljának.”;

    d)

    a (10) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    „(10)   A befektetési vállalkozás a befektetési tanácsadásból vagy portfóliókezelésből álló befektetési szolgáltatás nyújtásakor nem ajánlhat ügyletet és nem hozhat erre vonatkozó döntést, amennyiben egyetlen szolgáltatás vagy eszköz sem alkalmas az ügyfél számára.

    A befektetési vállalkozás nem ajánlhat az ügyfél vagy potenciális ügyfél fenntarthatósági preferenciáit teljesítőként pénzügyi eszközöket vagy hozhat ilyen eszközökkel való ügyletkötésre vonatkozó döntést, ha az említett pénzügyi eszközök nem teljesítik a szóban forgó preferenciákat. A befektetési vállalkozásnak el kell magyaráznia az ügyfél vagy potenciális ügyfél számára ennek okait, és az okokról nyilvántartást kell vezetnie.

    Ha egyetlen pénzügyi eszköz sem felel meg az ügyfél vagy potenciális ügyfél fenntarthatósági preferenciáinak, és az ügyfél úgy dönt, hogy kiigazítja fenntarthatósági preferenciáit, a befektetési vállalkozásnak nyilvántartást kell vezetnie az ügyfél döntéséről, beleértve döntésének indokait is.”;

    e)

    a (12) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

    „(12)   Befektetési tanácsadás nyújtásakor a befektetési vállalkozás jelentést készít lakossági ügyfele számára, amely tartalmazza az adott tanácsok összegzését és kifejti, hogy a nyújtott ajánlás miért alkalmas a lakossági ügyfél számára, ideértve azt is, hogy az ajánlás miként felel meg az ügyfél befektetési céljainak, személyes körülményeinek, többek között a szükséges befektetési futamidőre, az ügyfél ismereteire és tapasztalataira, az ügyfél kockázattal szembeni beállítottságára, veszteségviselési képességére, valamint fenntarthatósági preferenciáira tekintettel.”;

    f)

    a (13) bekezdés új albekezdéssel egészül ki:

    „Az adott esetben az ügyfelek vagy potenciális ügyfelek fenntarthatósági preferenciáinak teljesítésére vonatkozó követelmények nem változtathatják meg az első albekezdésben meghatározott feltételeket.”

    2. cikk

    Hatálybalépés és alkalmazás

    Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

    Ezt a rendeletet 2 augusztus 2022-tól/-től kell alkalmazni.

    Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

    Kelt Brüsszelben, 2021. április 21-én.

    a Bizottság részéről

    az elnök

    Ursula VON DER LEYEN


    (1)  HL L 173., 2014.6.12., 349. o.

    (2)  A Tanács (EU) 2016/1841 határozata (2016. október 5.) az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében létrejött párizsi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 282., 2016.10.19., 1. o.).

    (3)  COM(2019) 640 final.

    (4)  COM(2018) 97 final.

    (5)  SWD(2018) 264 final.

    (6)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 rendelete (2019. november 27.) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről (HL L 317., 2019.12.9., 1. o.).

    (7)  A Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. április 25.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 87., 2017.3.31., 1. o.)

    (8)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).


    Top