EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32021D1815

Az Európai Központi Bank (EU) 2021/1815 határozata (2021. október 7.) a tartalékképzési kötelezettség és a kapcsolódó kötelező tartalékképzési követelmények be nem tartása esetén alkalmazott szankciók számításának módszeréről (EKB/2021/45)

ECB/2021/45

HL L 367., 2021.10.15, p. 4–8 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2021/1815/oj

2021.10.15.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 367/4


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2021/1815 HATÁROZATA

(2021. október 7.)

a tartalékképzési kötelezettség és a kapcsolódó kötelező tartalékképzési követelmények be nem tartása esetén alkalmazott szankciók számításának módszeréről (EKB/2021/45)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 132. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányára, és különösen annak 19.1. és 34. cikkére,

tekintettel az Európai Központi Bank szankciók kirovására vonatkozó hatásköréről szóló, 1998. november 23-i 2532/98/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 6. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A jogbiztonság biztosítása, valamint az átláthatóság érdekében az intézményeket tájékoztatni kell az Európai Központi Bank (EKB) által a 2531/98/EK tanácsi rendelet (2) 7. cikkének (1) bekezdése alapján, az (EU) 2021/378 európai központi banki rendeletben (EKB/2021/1) (3) rögzített kötelező tartalékképzési követelmények be nem tartása esetén kirótt szankciók számítása során alkalmazott módszerekről.

(2)

Az EKB által a tartalékképzési kötelezettség nem, vagy csak részben történő betartása esetén kirótt szankciók számítása során alkalmazott képletet és módszert a tartalékképzési kötelezettség megsértése esetén kirótt szankciókról szóló európai központi banki közlemény (4) pontosítja. A jogbiztonság biztosítása, valamint az EKB hatáskörébe tartozó különböző területeken a szankciók kirovására vonatkozó jogi keret további széttagolódásának megelőzése érdekében megfelelő a közlemény visszavonása és releváns tartalmának új határozatba foglalása.

(3)

Hasonlóképpen, az átláthatóság érdekében meg kell határozni az (EU) 2021/378 rendelet (EKB/2021/1) 3. cikke (1) bekezdésének második albekezdése szerinti azon követelmény nem teljesítése esetén a 2531/98/EK tanácsi rendelet 7. cikkének (3) bekezdése alapján kirótt szankció kiszámításához az EKB által alkalmazott képletet és módszert, miszerint az érintett nemzeti központi bankot értesíteni kell bármely olyan korlátozásról, amely megakadályozná az intézményt abban, hogy a kötelező tartalékban tartott pénzeszközeit likviddé tegye, átruházza, engedményezze vagy elidegenítse.

(4)

A kötelező tartalékképzési követelmények alkalmazása harmonizált keretének biztosítása érdekében szükséges, hogy e határozat ugyanazon naptól legyen alkalmazandó, mint a 2157/1999/EK európai központi banki rendelet (EKB/1999/4) (5) 11. cikkének módosítása,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy

Ez a határozat meghatározza az EKB által a 2531/98/EK rendelet 7. cikke alapján kirótt szankciók kirovása során alkalmazott módszert.

2. cikk

A tartalékképzési kötelezettség be nem tartása esetén alkalmazott szankciók számításának módszere

Amennyiben az EKB a 2531/98/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdése alapján alkalmaz szankciót, az (EU) 2021/378 rendelet (EKB/2021/1) szerinti tartalékképzési kötelezettség be nem tartása esetén alkalmazandó szankciót az e határozat I. mellékletében meghatározott képlet és módszer szerint kell kiszámítani.

3. cikk

A kötelező tartalékkal összefüggő értesítési követelmények nem teljesítése esetén alkalmazott szankciók számításának módszere

Amennyiben az EKB a 2531/98/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdése alapján alkalmaz szankciót az (EU) 2021/378 rendelet (EKB/2021/1) 3. cikke (1) bekezdésének második albekezdése szerinti azon követelmény nem teljesítése esetén, miszerint az érintett nemzeti központi bankot értesíteni kell bármely olyan korlátozásról, amely megakadályozná az intézményt abban, hogy a kötelező tartalékban tartott pénzeszközeit likviddé tegye, átruházza, engedményezze vagy elidegenítse, az alkalmazandó szankciót az e határozat II. mellékletében meghatározott képlet és módszer szerint kell kiszámítani.

4. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat 2021. november 3-án lép hatályba.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2021. október 7-én.

az EKB elnöke

Christine LAGARDE


(1)  HL L 318., 1998.11.27., 4. o.

(2)  A Tanács 2531/98/EK rendelete (1998. november 23.) a kötelező tartalékok Európai Központi Bank által történő alkalmazásáról (HL L 318., 1998.11.27., 1. o.).

(3)  Az Európai Központi Bank (EU) 2021/378 rendelete (2021. január 22.) a kötelező tartalékképzési követelmények alkalmazásáról (EKB/2021/1) (HL L 73., 2021.3.3., 1. o.).

(4)  HL C 39., 2000.2.11., 3. o.

(5)  Az Európai Központi Bank 2157/1999/EK rendelete (1999. szeptember 23.) az Európai Központi Bank szankciók kirovására vonatkozó hatásköréről (EKB/1999/4) (HL L 264., 1999.10.12., 21. o.).


I. MELLÉKLET

A 2531/98/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdése szerinti szankció számítási képlete és módszere

1.   

Az Európai Központi Bank által az előírt mértékű kötelező tartalék tartásának elmulasztása esetén kirótt szankció összege:

Amennyiben a tartalékképzési kötelezettség hatálya alá tartozó valamely intézmény nem tartja be a tanácsi rendeletekkel vagy az azokkal összefüggő EKB rendeletekkel vagy határozatokkal összhangban előírt tartalékképzési kötelezettséget, szankciót kell kiróni, amelyet akként kell kiszámítani, hogy az a Központi Bankok Európai Rendszere aktív oldali rendelkezésre állása kamatlábának a meg nem felelés bekövetkezése szerinti tartalékperiódus alatti átlagát 2,5 százalékponttal meghaladó bírságot jelent, amelyet azon kötelező tartalék napi átlagos összegére kell alkalmazni, amelyet az intézmény nem tartott.

A bírságot a következő képlet alkalmazásával kell kiszámítani:

Image 1

Ahol:

Pt

=

a t tartalékperiódus alatt a kötelező tartalék hiányzó állománya miatt fizetendő bírság

Dt

=

a t tartalékperiódus alatt hiányzó előírt állomány összege (napi átlagként)

nt

=

a naptári napok száma a t tartalékperiódusban

i

=

a t tartalékperiódus naptári napja

MLRi

=

az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába az i-edik napon

Amennyiben a tartalékképzési követelmények hatálya alá tartozó valamely intézmény nem tesz eleget az (EU) 2021/378 rendelet (EKB/2021/1) 3. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében foglalt értesítési követelménynek, és ennek észlelését követően az is megállapítást nyer, hogy az (EU) 2021/378 rendelet (EKB/2021/1) 3. cikke (1) bekezdése d) pontjának alkalmazása következtében az intézmény egynél több tartalékperiódus alatt nem tett eleget az előírt mértékű kötelező tartalék tartására vonatkozó kötelezettségnek, a szankció e melléklet 1. szakasza szerinti kiszámítása céljára az érintett tartalékperiódus az a tartalékperiódus, amely alatt a követelmény nem teljesítése megállapítást nyert.

2.   

A tartalékképzési követelmények ismételt megsértése:

Amennyiben a tartalékképzési követelmények hatálya alá tartozó valamely intézmény egy 12 hónapos időszakban kettőnél többször nem tarja az előírt mértékű kötelező tartalékot, úgy tekintendő, hogy az intézmény ismételten megsértette a kötelezettségét.

A kötelezettség minden ismételt megsértése esetén szankciót kell kiróni, amelyet akként kell kiszámítani, hogy az a Központi Bankok Európai Rendszere aktív oldali rendelkezésre állása kamatlábának a kötelezettség ismételt megsértésének bekövetkezése szerinti tartalékperiódus alatti átlagát öt százalékponttal meghaladó bírságot jelent, amely azon kötelező tartalék napi átlagos összegére kell alkalmazni, amelyet az intézmény nem tartott. A bírságot egyebekben a melléklet 1. szakaszában meghatározott képlet alkalmazásával kell kiszámítani.


II. MELLÉKLET

A 2531/98/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdése szerinti szankció számítási képlete és módszere az (EU) 2021/378 rendelet (EKB/2021/1) 3. cikke (1) bekezdésének második albekezdése szerinti azon követelmény nem teljesítése esetén, miszerint az érintett nemzeti központi bankot értesíteni kell bármely olyan korlátozásról, amely megakadályozná az intézményt abban, hogy a kötelező tartalékban tartott pénzeszközeit likviddé tegye, átruházza, engedményezze vagy elidegenítse

1.   

Az Európai Központi Bank által abban az esetben kirótt szankció összege, ha nem értesítik az érintett nemzeti központi bankot az (EU) 2021/378 rendelet (EKB/2021/1) 3. cikke (1) bekezdésének második albekezdése szerint bármely olyan jogszabályi, szerződéses, szabályozási vagy egyéb korlátozásról, amely megakadályozná az intézményt abban, hogy a kötelező tartalékban tartott pénzeszközeit likviddé tegye, átruházza, engedményezze vagy elidegenítse:

Az (EU) 2021/378 rendelet (EKB/2021/1) 3. cikke (1) bekezdésének második albekezdése szerinti azon követelmény nem teljesítése esetén, miszerint az érintett nemzeti központi bankot értesíteni kell bármely olyan jogszabályi, szerződéses, szabályozási vagy egyéb korlátozásról, amely megakadályozná az intézményt abban, hogy a kötelező tartalékban tartott pénzeszközeit likviddé tegye, átruházza, engedményezze vagy elidegenítse, szankciót kell kiróni, amelyet akként kell kiszámítani, hogy az a Központi Bankok Európai Rendszere aktív oldali rendelkezésre állása kamatlábának azon időszak alatti átlagát, amelynek vonatkozásában a szankció kirovásra kerül, 2,5 százalékponttal meghaladó bírságot jelent, amelyet az értesítés intézmény általi elmulasztásával érintett pénzeszközöknek azon időszak alatti napi átlagos összegére kell alkalmazni, amelynek vonatkozásában a szankció kirovásra kerül. Amennyiben a nem teljesítés egynél több tartalékperiódusra terjed ki, akkor az a periódus, amelynek vonatkozásában a szankciót kiróják, nem haladja meg azon tartalékperiódus összes napjának számát, amelynek során a nem teljesítést észlelték.

E melléklet 3. szakaszának figyelembevételével a bírságot a következő képlet alkalmazásával kell kiszámítani:

Image 2

Ahol:

Ps

=

az (EU) 2021/378 rendelet (EKB/2021/1) 3. cikke (1) bekezdésének második albekezdése szerinti értesítés hiánya miatt fizetendő bírság

Ds

=

az (EU) 2021/378 rendelet (EKB/2021/1) 3. cikke (1) bekezdésének második albekezdése szerinti értesítés intézmény általi elmulasztásával érintett pénzeszközök összege

ns

=

a következők közül az alacsonyabb: i. az értesítés nélküli naptári napok teljes száma, és ii. azon tartalékperiódus naptári napjainak száma, amely alatt a kötelezettség nem teljesítését észlelték

i

=

az a naptári nap, amelynek vonatkozásában a szankciót kiróják

MLRi

=

az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába az i-edik napon

2.   

Azon kötelezettség ismételt megsértése, miszerint az érintett nemzeti központi bankot értesíteni kell az (EU) 2021/378 rendelet (EKB/2021/1) 3. cikke (1) bekezdésének második albekezdése szerint bármely olyan jogszabályi, szerződéses, szabályozási vagy egyéb korlátozásról, amely megakadályozná az intézményt abban, hogy a kötelező tartalékban tartott pénzeszközeit likviddé tegye, átruházza, engedményezze vagy elidegenítse:

Amennyiben valamely intézményre szankciót rónak ki amiatt, hogy nem értesítette a 3. cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerint az érintett nemzeti központi bankot az olyan jogszabályi, szerződéses, szabályozási vagy egyéb korlátozásról, amely megakadályozná az intézményt abban, hogy a kötelező tartalékban tartott pénzeszközeit likviddé tegye, átruházza, engedményezze vagy elidegenítse, és az intézmény a szankció kirovásáról szóló értesítés időpontját követő 12 hónapos időszakban nem értesíti az ilyen korlátozásokról a 3. cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerint az érintett nemzeti központi bankot, úgy tekintendő, hogy az intézmény ismételten megsértette a kötelezettségét.

A kötelezettség minden ismételt megsértése esetén szankciót kell kiróni, amelyet akként kell kiszámítani, hogy az a Központi Bankok Európai Rendszere aktív oldali rendelkezésre állása kamatlábának azon időszak alatti átlagát, amelynek vonatkozásában a szankció kirovásra kerül, öt százalékponttal meghaladó bírságot jelent, amelyet az értesítés intézmény általi elmulasztásával érintett pénzeszközök azon időszak alatti napi átlagos összegére kell alkalmazni, amelynek vonatkozásában a szankció kirovásra kerül. A bírságot egyebekben a melléklet 1. szakaszában meghatározott képlet alkalmazásával kell kiszámítani.

3.   

Az arányosság elve és az egyedi ügy körülményei

Az e melléklet 1. szakaszában szereplő képletnek megfelelően kiszámított bírság összege a 2532/98/EK rendelet 2. cikke (2) és (3) bekezdésével összhangban kiigazítható az arányosság elvének és az egyedi ügy körülményeinek figyelembevétele érdekében. A bírság összegének bármely kiigazítására vonatkoznak az említett rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében megjelölt korlátok.


Top