(1)   Az Unió és a TOT-ok közötti társulásnak a TOT-ok, a velük kapcsolatban álló tagállamok és az Unió közös célkitűzésein, elvein és értékein kell alapulnia.

(2)   A partnerek elismerik egymás jogát a fenntartható fejlődésre vonatkozó szakpolitikáik és prioritásaik meghatározására, a hazai környezetvédelem és munkavédelem saját szintjeinek meghatározására, valamint a vonatkozó jogszabályok és szakpolitikák ennek megfelelő – a nemzetközileg elismert normák és megállapodások keretében vállalt kötelezettségeikkel összhangban történő – elfogadására vagy módosítására. Ennek során magas szintű környezetvédelem és munkavédelem biztosítására törekednek.

(3)   E határozat végrehajtása során a partnerek az átláthatóság, a szubszidiaritás és a hatékonyság igényének elvét tartják szem előtt, továbbá egyenlő mértékben foglalkoznak a TOT-ok fenntartható fejlődésének három pillérével, amelyek keretében átfogó és stratégiai megközelítést alkalmazva végrehajtják a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend valamennyi belső és külső szakpolitikai vonatkozását; e három pillér a gazdasági fejlődés, a kulturális és társadalmi fejlődés, valamint a természet- és környezetvédelem. A nemek közötti egyenlőséget, valamint a lányok és nők jogait a fenntartható fejlődési célok sikeres elérésének kulcsfontosságú elemeként valamennyi tevékenység során érvényesíteni kell.

(4)   E határozat általános célkitűzése a TOT-ok gazdasági és társadalmi fejlődésének előmozdítása, valamint szoros gazdasági kapcsolatok kialakítása köztük és az Európai Unió egésze között. A társulásnak ezen általános célkitűzés megvalósítását kell szolgálnia a TOT-ok versenyképességének fokozása, ellenálló képességük megerősítése, gazdasági és környezeti sebezhetőségük csökkentése, valamint a köztük és egyéb partnerek közötti együttműködés előmozdítása révén. E határozat célja továbbá az egyrészről az Unió, másrészről Grönland és Dánia közötti meglévő kapcsolatok fenntartása, elismerve Grönlandnak az Északi-sarkvidéken betöltött geostratégiai helyzetét, továbbá az Unió és az egyéb TOT-ok közötti meglévő kapcsolatok fenntartása, elismerve a TOT-oknak a karib-tengeri, az indiai-óceáni, az atlanti-óceáni és a csendes-óceáni térségben betöltött geostratégiai helyzetét.

(5)   Az EUSZ 3. cikkének (5) bekezdésével és 21. cikkével összhangban e határozat egyedi célkitűzései a következők:

(6)   A (4) bekezdésben említett általános célkitűzések és az (5) bekezdésben említett egyedi célkitűzések teljesítése során a társulásnak tiszteletben kell tartania a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságok, a jogállamiság, a jó kormányzás és a fenntartható fejlődés alapelveit, amelyeken a TOT-ok és a velük kapcsolatban álló tagállamok egytől egyig osztoznak.

(1)   A társulás a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekkel kapcsolatos szakpolitikai párbeszéd és együttműködés kerete.

(2)   Az együttműködés során prioritásként kell tekinteni az olyan, kölcsönös érdeklődésre számot tartó területekre, mint például:

(3)   A kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken folytatott együttműködésnek azt a célt kell szolgálnia, hogy előmozdítsa a TOT-ok önállóságát, valamint a (2) bekezdésben meghatározott stratégiák és szakpolitikák kialakítására, végrehajtására és nyomon követésére irányuló kapacitásaik továbbfejlesztését.

(1)   Kölcsönös kapcsolataik megerősítése céljából az Unió és a TOT-ok törekednek arra, hogy megismertessék polgáraikkal a társulást, különösen az egyfelől a TOT-ok hatóságai, tudományos közössége, civil társadalma és vállalkozásai, másfelől az Unión belüli megfelelőik közötti kapcsolatok és együttműködés továbbfejlesztésének az ösztönzésével.

(2)   A TOT-ok törekednek arra, hogy megerősítsék és előmozdítsák az Unió egészével fenntartott kapcsolataikat. A tagállamok támogatják ezeket a törekvéseket.

(1)   A 3. cikkre figyelemmel, a társulásnak támogatnia kell a TOT-ok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy részt vegyenek a vonatkozó nemzetközi, regionális és szubregionális együttműködési kezdeményezésekben, valamint a regionális vagy szubregionális integrációs folyamatokban, saját törekvéseik szerint, valamint az illetékes hatóságaik által meghatározott célkitűzésekkel és prioritásokkal összhangban.

(2)   E célból az Unió és a TOT-ok információt cserélhetnek és megoszthatják bevált gyakorlataikat, valamint egyéb formában is folytathatnak szoros együttműködést és koordinálhatják tevékenységüket más partnerekkel a TOT-ok regionális és nemzetközi szervezetekben történő részvételének összefüggésében, adott esetben nemzetközi megállapodások révén.

(3)   A társulásnak célja, hogy támogassa a TOT-ok és egyéb partnerek közötti együttműködést az e határozat II. és III. részében meghatározott együttműködési területeken. E tekintetben a társulásnak az a célja, hogy előmozdítsa a TOT-ok és az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiók, valamint a szomszédos afrikai, karibi és csendes óceáni (AKCS) államok és a nem AKCS-államok és területek (19) közötti együttműködést. E célkitűzés elérése érdekében az Unió javítja a vonatkozó uniós programok, illetve eszközök közötti koordinációt és szinergiákat. Az Unió továbbá törekszik arra, hogy adott esetben bevonja a TOT-okat az azok szomszédos országaival – legyenek azok akár AKCS-államok, akár nem AKCS-államok vagy területek – és a legkülső régiókkal folytatott párbeszédeinek fórumaiba.

(4)   A TOT-ok kapcsolódó regionális integrációs szervezetekben való részvételének támogatása különösen az alábbiakra irányul:

(1)   A társulásnak figyelembe kell vennie azokat a különbségeket, amelyek a gazdasági fejlődés, valamint a 7. cikkben említett regionális együttműködés és regionális integráció teljes mértékű kiaknázására irányuló képességek tekintetében a TOT-ok között fennállnak.

(2)   Az elszigetelt TOT-ok vonatkozásában különleges bánásmódot kell meghatározni.

(3)   Annak elősegítése érdekében, hogy az elszigetelt TOT-ok megbirkózhassanak fejlődésük strukturális és egyéb akadályaival, e különleges bánásmódnak – többek között a pénzügyi támogatás nagyságrendjének, valamint az ahhoz kapcsolódó feltételeknek a meghatározásakor – figyelembe kell vennie sajátos nehézségeiket.

(4)   St Pierre és Miquelon elszigetelt TOT-nak tekintendő.

(1)   A társulást a TOT-ok, a velük kapcsolatban álló tagállamok és a Bizottság, valamint adott esetben az Európai Beruházási Bank (EBB), továbbá egyéb uniós intézmények és szervek kölcsönös érdeklődésére számot tartó kérdésekre irányuló széles körű párbeszédre és konzultációra kell alapozni.

(2)   A TOT-ok adott esetben párbeszédet és konzultációkat szerveznek olyan hatóságokkal és szervekkel, mint például az alábbiak:

(1)   Az együttműködés szereplői a TOT-okban:

(2)   A TOT-okkal kapcsolatban álló tagállamok értesítik a Bizottságot az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett kormányzati és helyi hatóságok nevéről.

(1)   A nem kormányzati szereplők szerepet játszhatnak az együttműködést érintő információcserében és konzultációkban, és különösen az együttműködési támogatás, projektek vagy programok előkészítésében és végrehajtásában. A nem kormányzati szereplőket az ilyen projektek vagy programok végrehajtásához a helyi fejlesztési kezdeményezések támogatása céljából pénzgazdálkodási hatáskörökkel ruházhatják fel.

(2)   A projektek vagy programok decentralizált irányítására jogosult nem kormányzati szereplőket a TOT-ok hatóságai, a Bizottság és a TOT-tal kapcsolatban álló tagállam közötti megállapodással kell választani, figyelembe véve az érintett tárgykört, valamint az adott nem kormányzati szereplő szakértelmét és tevékenységi körét. A kiválasztást minden TOT-ban a 10. cikkben említett széles körű párbeszéd és konzultációk keretében kell végezni.

(3)   A társulás hozzá kíván járulni a TOT-oknak a civil társadalmi szervezetek megerősítését célzó erőfeszítéseihez, különösen az ilyen szervezetek létrehozásának és fejlesztésének megkönnyítéséhez, valamint a fejlesztési stratégiák és programok megtervezésébe, végrehajtásába és értékelésébe történő bevonásukhoz szükséges feltételek megteremtése tekintetében.

(1)   Az Unió, a TOT-ok és a velük kapcsolatban álló tagállamok rendszeresen átfogó és politikai párbeszédet folytatnak.

(2)   A párbeszédet az Unió, a TOT-ok, valamint a velük kapcsolatban álló tagállamok intézményi, jogi és pénzügyi hatásköreinek teljes körű tiszteletben tartása mellett folytatják. A párbeszédet rugalmas módon kell folytatni. A párbeszédet megfelelő szinten és formátumban, formális vagy informális jelleggel, a 14. cikkben említett keretek között kell megszervezni.

(3)   A párbeszédnek lehetővé kell tennie, hogy a TOT-ok teljes mértékben részt vegyenek a társulás végrehajtásában.

(4)   A párbeszéd középpontjában többek között a felek kölcsönös érdeklődésére számot tartó konkrét, vagy a társulás célkitűzéseinek elérése szempontjából általános jelentőségű politikai kérdéseknek kell állniuk.

(5)   A TOT-okkal, köztük Grönlanddal folytatott párbeszédnek mindenekelőtt alapot kell teremtenie az olyan területeken folytatott széles körű együttműködéshez és párbeszédhez, mint például az oktatás, az energiaügy, az éghajlatváltozás, a természetvédelem, a környezetvédelem, a kék gazdaság, a természeti erőforrások – ideértve a nyersanyagokat és a halállományokat is –, a tengeri szállítás, a kutatás és az innováció, valamint adott esetben e kérdéseknek az Északi-sarkvidéket érintő vonatkozásai.

(1)   A társulás a párbeszéd céljára az alábbi fórumokat hozza létre:

(2)   A Bizottság látja el a TOT–EU-fórum, a háromoldalú konzultációk, valamint a munkacsoportok elnöki tisztét és titkársági feladatait. A háromoldalú konzultációk keretében végzendő munka irányvonalait a Bizottság, a TOT-ok és a velük kapcsolatban álló tagállamok közösen jelölik ki. A TOT–EU-fórum keretében végzendő munka irányvonalait a Bizottság, a TOT-ok, a velük kapcsolatban álló tagállamok és az egyéb érdekelt tagállamok közösen jelölik ki.

(1)   A társulás keretében a nemzetközi óceánpolitikai irányítás területén folytatott együttműködés az alábbiakat érintheti:

(2)   A társulás összefüggésében és a meglévő halászati partnerségi megállapodásokkal való összhang és kiegészítő jelleg biztosítása mellett az (1) bekezdés d) és f) pontjában említett együttműködés során a következő alapelvekre kell támaszkodni:

(1)   A társulás keretében az Unió és a TOT-ok között a fenntartható vízgazdálkodás területén folytatott együttműködés a következőket érintheti: vízpolitika és intézményfejlesztés, a vízkészletek védelme, a vidéki és városi területek háztartási, ipari vagy mezőgazdasági célú vízellátása, a vízkészletek tárolása, elosztása és kezelése, a vízveszteség csökkentése, a víz hatékony használata, valamint a szennyvízkezelés.

(2)   A vízellátás és a csatornázás területén külön figyelmet kell fordítani a tiszta és megfizethető ivóvízhez és a csatornázáshoz való hozzáférésre a nem megfelelően ellátott és a természeti katasztrófáknak különösen nagy mértékben kitett területeken, ami az egészségi állapot javításával és a termelékenység növelésével közvetlenül hozzájárul az emberi erőforrások fejlesztéshez.

(3)   Az (1) bekezdésben említett területeken folytatott együttműködést azon elvnek kell vezérelnie, hogy az alapvető vízellátási és csatornázási szolgáltatásokat környezeti szempontból fenntartható módon kell biztosítani a városi és a vidéki lakosság számára. Elsőbbséget kell biztosítani az aktív és klímaérzékeny vízgazdálkodás fejlesztésének.

(1)   A társulás keretében a hozzáférhetőség területén folytatott együttműködés az alábbiakra terjedhet ki:

(2)   Az (1) bekezdésben említett együttműködés az alábbiakra terjedhet ki:

(1)   A társulás keretében a tengeri szállítás területén folytatott együttműködés célja költséghatékony és jól működő tengeri közlekedési szolgáltatások fejlesztése és előmozdítása a TOT-okban, és az alábbiakat érintheti:

(2)   Az Unió és a TOT-ok előmozdítják a tengerészeti biztonságot és a legénység biztonságát, valamint a szennyezés megelőzését.

(3)   Az Unió és a TOT-ok előmozdítják a releváns nemzetközi egyezményekkel és az uniós jogi kerettel összhangban lévő tengerészeti biztonságot és védelmet, a fedélzeti élet- és munkakörülményeket, valamint a tengeri környezet védelmét.

(1)   A társulás keretében az oktatás és képzés területén folytatott együttműködés az alábbiakat érintheti:

(2)   Az Unió biztosítja, hogy a TOT-ok oktatási szervei és intézményei ugyanolyan feltételek mellett vehessenek részt az Unió oktatással kapcsolatos együttműködési kezdeményezéseiben, mint a tagállamok oktatási és szakképzési szervei és intézményei.

(1)   A társulás keretében az Unió biztosítja a TOT-okban a gyermekek jogainak átfogó védelmét és előmozdítását, különös figyelmet fordítva a hátrányos, sérülékeny, illetve marginalizált helyzetben lévő lányokra és fiúkra, annak biztosítása érdekében, hogy egyetlen gyermeket se hagyjunk hátra.

(2)   A társulás célja olyan, életcikluson alapuló megközelítés kialakítása a gyermekneveléssel kapcsolatban, amely biztosítja a gyermekek jogai és szükségletei nemnek és életkornak megfelelő módon történő elismerését és érvényesítését. A társulás elismeri, hogy az ilyen megközelítés kritikus fontosságú a felnőtté válás és a humán fejlődés szempontjából.

(1)   Az Unió és a TOT-ok párbeszédet tartanak fenn a foglalkoztatás és a szociálpolitika területén, hogy hozzájáruljanak a TOT-ok gazdasági és társadalmi fejlődéséhez, valamint a TOT-okban és a földrajzi elhelyezkedésük szerinti régiókban a tisztességes munka előmozdításához. E párbeszédnek az is a célja, hogy támogassa a TOT-hatóságok e területet érintő politikák és jogszabályok fejlesztésére irányuló erőfeszítéseit, figyelembe véve a TOT-oknak a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel (a továbbiakban: ILO) fenntartott párbeszédét.

(2)   A párbeszédnek főként a foglalkoztatás- és szociálpolitika területét érintő politikákkal és jogszabályokkal kapcsolatos, az Unió és a TOT-ok kölcsönös érdekeit szolgáló információcseréből és a legjobb gyakorlatok cseréjéből kell állnia. E tekintetben figyelembe kell venni az olyan területeket, mint például a készségfejlesztés, a szociális védelem, a szociális párbeszéd, az esélyegyenlőség, a megkülönböztetésmentesség, a fogyatékossággal élők számára kialakított akadálymentesség, a munkahelyi egészség és biztonság, valamint egyéb munkaügyi normák.

(1)   A társulás keretében a kulturális cserék és párbeszéd területén folytatott együttműködés az alábbiakat érintheti:

(2)   Az Unió és a TOT-ok együttműködésükkel arra törekednek, hogy ösztönözzék a kulturális cseréket egymás között az alábbiak révén:

(1)   A társulás keretében az audiovizuális területen folytatott együttműködésnek az a célja, hogy a felek népszerűsítsék egymás audiovizuális alkotásait, és az alábbi tevékenységekre terjedhet ki:

(2)   A koprodukcióban készült audiovizuális művek támogatásban részesülhetnek minden olyan programból, amelyet az Unióban, a TOT-okban és a velük kapcsolatban álló tagállamokban indítanak a helyi vagy regionális kulturális tartalom előmozdítására.

(1)   A társulás keretében a szervezett bűnözés területén folytatott együttműködés az alábbiakat foglalhatja magában:

(2)   A társulás keretében a TOT-ok együttműködnek az Unióval a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem tekintetében, a 72. cikkel összhangban.

(1)   A TOT-okból származó termékek az Unióba történő behozatal esetén mentesek a behozatali vám alól.

(2)   A származó termék fogalmát és az azzal kapcsolatos közigazgatási együttműködési eljárásokat a II. melléklet állapítja meg.

(1)   Az Unió a TOT-okból származó behozatal esetében nem alkalmaz semmilyen mennyiségi korlátozást vagy azzal azonos hatású intézkedést.

(2)   Az (1) bekezdés nem zárja ki a behozatalra, kivitelre vagy tranzitárukra vonatkozó tilalmakat és korlátozásokat, amennyiben azok indokoltak a közerkölcs vagy a közrend, az emberek, állatok vagy növények egészségének és életének védelme, a művészeti, történelmi vagy régészeti értékkel bíró nemzeti kincsek, a kimerülő természeti erőforrások védelme vagy az ipari vagy kereskedelmi tulajdon védelme alapján.

(3)   A (2) bekezdésben említett tilalmak vagy korlátozások egyetlen esetben sem képezhetik önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetés, vagy a kereskedelem leplezett korlátozásának eszközét.

(1)   A TOT-ok hatóságai az Unióból származó termékek behozatala vonatkozásában fenntarthatnak vagy bevezethetnek vámokat vagy mennyiségi korlátozásokat, amennyiben azt kapcsolódó fejlesztési igényeik tekintetében szükségesnek tartják.

(2)   Az e fejezetben felölelt területek esetében a TOT-ok legalább annyira kedvező elbánásban részesítik az Uniót, mint a (4) bekezdésben meghatározott jelentősebb kereskedő gazdaságok esetében alkalmazott legnagyobb kedvezményes elbánás.

(3)   A (2) bekezdés nem akadályozza meg, hogy valamely TOT kedvezményesebb elbánást biztosítson bizonyos más TOT-ok vagy más fejlődő országok számára, mint az Unió számára.

(4)   E cím alkalmazásában „jelentősebb kereskedő gazdaság”: valamennyi fejlett ország, illetve bármely olyan ország, amely a világ áruexportjának több mint egy 1 %-át teszi ki, vagy – a (3) bekezdés sérelme nélkül – bármely önállóan, közösen vagy gazdasági integrációs megállapodás révén működő országcsoport, amely a világ áruexportjának több mint 1,5 %-át teszi ki. Ehhez a számításhoz a világ árukereskedelmének, az Unión belüli kereskedelem kivételével, vezető exportőreire vonatkozó, a WTO által összeállított legfrissebb hivatalos adatokat kell felhasználni.

(5)   A TOT-ok hatóságainak továbbítaniuk kell a Bizottság részére az e határozattal összhangban általuk alkalmazott vámtarifák és mennyiségi korlátozások jegyzékét. Továbbá a TOT-ok hatóságainak tájékoztatniuk kell a Bizottságot ezen intézkedések bármely utólagos módosításáról a módosítások elfogadásakor.

(1)   Az Unió nem alkalmaz megkülönböztetést a TOT-ok között, és a TOT-ok nem alkalmaznak megkülönböztetést a tagállamok között.

(2)   A 66. cikkel összhangban, az e határozatban foglalt különös rendelkezések és különösen az e határozat 45. cikke (2) bekezdésének, a 46., 49., 50. és 52. cikkének, valamint 59. cikke (3) bekezdésének végrehajtása nem tekinthető úgy, hogy megkülönböztetést hoz létre.

(1)   A hulladékoknak a tagállamok és a TOT-ok közötti szállítását a nemzetközi joggal, különösen a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló bázeli egyezménnyel (21) (a továbbiakban: a Bázeli Egyezmény), valamint az uniós joggal összhangban kell ellenőrizni. Az Unió támogatja a hatékony nemzetközi együttműködés létrehozását és fejlesztését ezen a területen, a környezet és a közegészség védelme érdekében.

(2)   Az olyan TOT-ok vonatkozásában, amelyek alkotmányos jogállásuknál fogva nem részesei a Bázeli Egyezménynek, az érintett hatóságoknak fel kell gyorsítaniuk a Bázeli Egyezmény saját területükön történő végrehajtásához szükséges belső törvényi és közigazgatási rendelkezések elfogadását.

(3)   A TOT-okkal kapcsolatban álló tagállamok elősegítik a hulladékokról és hulladékszállításról szóló releváns uniós jogszabályok végrehajtásához szükséges belső törvényi és közigazgatási rendelkezések TOT-ok általi elfogadását.

(4)   Valamely TOT és a vele kapcsolatban álló tagállam saját eljárásait alkalmazhatja a TOT-ból az említett tagállamba irányuló hulladékkivitelre. Ebben az esetben a TOT-tal kapcsolatban álló tagállam értesíti a Bizottságot az alkalmazandó jogszabályokról és azok valamennyi utólagos módosításáról.

(1)   A szolgáltatások kereskedelmét és a gazdasági tevékenységek létrehozását érintő intézkedések tekintetében:

(2)   Az (1) bekezdésben előírt kötelezettségek nem alkalmazandók a következőkre:

(3)   E határozat egyetlen rendelkezése sem akadályozhatja meg az Uniót vagy a TOT-okat abban, hogy prudenciális okokból intézkedéseket fogadjanak el vagy tartsanak fenn, többek között az alábbiak érdekében:

(4)   A TOT-ok hatóságai a helyi foglalkoztatás előmozdítása vagy támogatása céljából szabályokat fogadhatnak el természetes személyeik vagy helyi tevékenységeik támogatására. Ebben az esetben a TOT-ok hatóságainak értesíteniük kell a Bizottságot minden elfogadott szabályról, hogy a Bizottság tájékoztathassa azokról a tagállamokat.

(1)   A társulás jegyében folytatott kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos együttműködés célja a kereskedelmi és a környezetvédelmi politikák és kötelezettségek egymást támogató jellegének fokozása. Az említett célokból a társulás keretében folytatott kereskedelemmel kapcsolatos együttműködésnek figyelembe kell vennie a nemzetközi környezetvédelmi szabályozás elveit és a multilaterális környezetvédelmi megállapodásokat.

(2)   A kereskedelemmel kapcsolatos együttműködés célja, hogy támogassa az UNFCCC végső célkitűzéseit és a Párizsi Megállapodás végrehajtását. Ezenkívül kiterjeszthető az együttműködés más, kereskedelemmel kapcsolatos, többoldalú környezetvédelmi megállapodásokra, így például a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezményre (22) is.

(1)   A társulás oly módon kívánja előmozdítani a kereskedelmet, hogy az elősegítse a teljes körű és produktív foglalkoztatást, valamint a tisztességes munka mindenki számára történő biztosítását.

(2)   Az ILO vonatkozó egyezményeiben meghatározott, nemzetközileg elismert, alapvető munkaügyi normákat tiszteletben kell tartani, és kell hajtani. Az ilyen munkaügyi normák között szerepel különösen az egyesülési szabadság, a kollektív tárgyaláshoz való jog, a kényszermunka és a kötelező munka valamennyi formájának felszámolása, a gyermekmunka legrosszabb formáinak felszámolása, a munkába állás alsó korhatárának és a megkülönböztetésmentesség elvének a foglalkoztatás tekintetében történő alkalmazása. A TOT-oknak biztosítaniuk kell a hatékony munkaügyi ellenőrzést, a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos hatékony intézkedéseket, amelyek megfelelnek a vonatkozó ILO-egyezményeknek és a mindenki számára biztosított tisztességes munkakörülményeknek.

(1)   A társulás keretében a kereskedelem és a fenntartható fejlődés területén folytatott együttműködés az alábbiak révén valósítható meg:

(2)   A kereskedelmet vagy a beruházásokat potenciálisan érintő környezeti és munkafeltételek védelmét célzó intézkedések kidolgozásakor és végrehajtásakor az Unió és a TOT-ok figyelembe veszik a rendelkezésre álló tudományos és technikai információkat, a vonatkozó nemzetközi szabványokat, iránymutatásokat vagy ajánlásokat, ideértve az elővigyázatosság elvét is.

(3)   Az Unió és a TOT-ok biztosítják a teljes mértékű átláthatóságot valamennyi, a környezeti és munkafeltételek védelmét célzó, a kereskedelemre vagy a beruházásokra hatással lévő intézkedés kidolgozása, bevezetése és végrehajtása során.

(1)   Az Unió és a TOT-ok lakosai közötti fizetési mérleg folyószámlára szabadon átváltható valutában teljesített kifizetések tekintetében nem alkalmazhatók korlátozások.

(2)   A tőkemozgások mérlegében szereplő ügyletek tekintetében a tagállamok és a TOT-ok hatóságainak biztosítaniuk kell a tőke szabad mozgását a fogadó tagállam, ország vagy terület törvényeivel összhangban létrehozott gazdasági társaságokba történő közvetlen befektetés esetében, és gondoskodniuk kell arról, hogy az e befektetések által létrehozott vagyoneszközök és az azokból származó haszon realizálható és hazatelepíthető legyen.

(3)   Az Unió és a TOT-ok jogosultak az EUMSZ 64., 65., 66., 75., 143., 144. és 215. cikkében említett rendelkezéseket értelemszerűen, az azokban megállapított feltételekkel összhangban meghozni.

(4)   A TOT-hatóságok, az érintett tagállam vagy az Unió haladéktalanul tájékoztatják egymást valamennyi ilyen intézkedésről, és időbeli ütemezést nyújtanak be azok mielőbbi megszüntetéséről.

(1)   A legmagasabb szintű nemzetközi szabványokkal összhangban biztosítani kell a szellemitulajdon-jogok védelmének megfelelő és hatékony szintjét, beleértve e jogok érvényesítésének eszközeit is, adott esetben azzal a céllal, hogy csökkentsük a kétoldalú kereskedelem torzulását és akadályait.

(2)   A társulás keretében az e területen folytatott együttműködés magában foglalhatja a szellemitulajdon-jogok védelmével és érvényesítésével kapcsolatos jogszabályok és szabályzatok kidolgozását, annak megelőzését, hogy a jogosultak visszaéljenek e jogokkal, illetve a versenytársak megsértsék e jogokat, valamint a szellemitulajdon-jogokkal foglalkozó, a jogérvényesítésben és jogvédelemben érintett regionális szervezetek támogatását, többek között személyzeti képzéssel.

(1)   A 68. cikk sérelme nélkül, az e határozat szerint biztosított legnagyobb kedvezményes elbánás nem vonatkozik azokra az adókedvezményekre, amelyeket a tagállamok vagy a TOT-ok hatóságai biztosítanak vagy a jövőben biztosíthatnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló vagy egyéb adózási megállapodások, illetve hatályos hazai adóügyi jogszabályok alapján.

(2)   E határozatban semmi sem értelmezhető úgy, hogy megakadályozná az adócsalás, az adókikerülés vagy az adókijátszás megakadályozására irányuló intézkedések elfogadását vagy érvényesítését a kettős adóztatás elkerüléséről szóló vagy egyéb adózási megállapodások, illetve hatályos hazai adóügyi jogszabályok alapján.

(3)   E határozatban semmi sem értelmezhető úgy, hogy megakadályozná a megfelelő illetékes hatóságokat abban, hogy adóügyi jogszabályaik megfelelő rendelkezéseinek alkalmazása során megkülönböztessék az eltérő helyzetben lévő adófizetőket, különös tekintettel a lakóhelyükre vagy a tőkebefektetésük szerinti helyre.

(1)   A TOT-ok az Unió által finanszírozott szerződésekre vonatkozó adózási és vámügyi szabályok tekintetében nem alkalmaznak kedvezőtlenebb elbánást annál, mint amelyet arra a tagállamra alkalmaznak, amellyel kapcsolatban állnak, vagy azon államokra alkalmaznak, amelyek a legnagyobb kedvezményes elbánásban részesülnek, vagy azon nemzetközi fejlesztési szervezetekre alkalmaznak, amelyekkel kapcsolatot tartanak fenn, attól függően, hogy melyik elbánás a legkedvezőbb.

(2)   Az (1) bekezdés sérelme nélkül, a következő szabályok vonatkoznak az Unió által finanszírozott szerződésekre:

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben nem szabályozott, szerződésekkel kapcsolatban felmerülő kérdések esetében az érintett TOT hatályos jogszabályai az irányadók.

(1)   Az Unió és a TOT-ok a lehető legnagyobb mértékben törekednek annak biztosítására, hogy területükön végrehajtsák és alkalmazzák a pénzügyi szolgáltatások ágazatának szabályozására és felügyeletére, illetve az adókijátszás és adókikerülés elleni küzdelemre vonatkozó, nemzetközileg elfogadott előírásokat. Ilyen nemzetközileg elfogadott előírások többek között a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által összeállított, „A hatékony bankfelügyelet alapelvei”, a Biztosításfelügyelők Nemzetközi Szövetségének biztosítási alapelvei, az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezetének az értékpapír-szabályozás céljairól és alapelveiről szóló dokumentuma, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adóügyekre vonatkozó információcseréről szóló megállapodása, a G20 csoportnak az átláthatóságról és az adózási célú információcseréről tett nyilatkozata, valamint a Pénzügyi Stabilitási Tanács pénzügyi intézmények eredményes szanálási rendszereinek főbb sajátosságait meghatározó dokumentuma.

(2)   A TOT-ok jogi keretet fogadnak el, illetve tartanak fenn annak megelőzése céljából, hogy pénzügyi rendszereiket a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása céljára használják fel, különösen az e téren aktív nemzetközi testületek eszközeinek, mint például a Pénzügyi Akció Munkacsoportnak (FATF) a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása és a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelemmel kapcsolatos nemzetközi szabványainak (FATF-ajánlások) a figyelembevételével.

(3)   Amennyiben a Bizottság olyan határozatot hoz, amelyben egy tagállamot felhatalmaz arra, hogy valamely TOT-tal megállapodást kössön a TOT és a TOT-tal kapcsolatban álló tagállam közötti pénzátutalások tekintetében, úgy ezen utalásokat a pénzátutalásokról szóló (EU) 2015/847 európai parlamenti és tanácsi rendelet (23) szerinti Unión belüli pénzátutalásként kell kezelni, és a szóban forgó TOT-nak meg kell felelnie az említett rendelet feltételeinek.

(4)   E cikk nem sérti a költségvetési rendelet 155. cikkét.

(1)   A program végrehajtásának a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló teljes pénzügyi keretösszege folyó áron 500 000 000 EUR.

(2)   Az (1) bekezdésben említett összeg indikatív felosztása az I. mellékletben került meghatározásra.

(3)   Az (1) bekezdésben említett összeg nem sérti az (EU, Euratom 2020/2093 tanácsi rendeletben (24) , az (EU) 2021/947 rendeletben és a költségvetési rendeletben foglalt, rugalmasságot biztosító rendelkezések alkalmazását.

(4)   A TOT Befektetési Alapból származó, a 2013/755/EU határozat IV. melléklete 3. cikkének (3) bekezdésében említett visszakerülő összesített nettó pénzeszközök – attól a pillanattól kezdve, hogy elérhetővé válnak – az e határozat I. melléklete 1. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett felosztatlan alap kiegészítésére szolgáló külső címzett bevételnek minősülnek. A későbbi többéves pénzügyi keretek tekintetében elfogadandó határozatok sérelme nélkül, a visszakerülő összesített nettó pénzeszközök 2027. december 31. után és a kimerülésükig a TOT-ok következő, az ezen eszköz helyébe lépő pénzügyi eszközéhez való hozzájárulásnak minősülnek.

(1)   Az Unió pénzügyi támogatása a partnerség, a felelősségvállalás, a területi rendszerek összehangolása, a kiegészítő jelleg és a szubszidiaritás elvén alapul.

(2)   Az e határozat keretében finanszírozott műveletek programozható vagy nem programozható támogatás formájában hajthatók végre.

(3)   Az uniós pénzügyi támogatás:

(4)   A műveletek végrehajtásáért az érintett TOT hatóságai felelősek, a Bizottság azon hatásköreinek sérelme nélkül, amelyekkel az uniós pénzforrások felhasználásában a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást biztosítja.

(1)   Pénzügyi támogatás nyújtható többek között a TOT-ok azon intézkedéseihez való hozzájárulásképpen, hogy kiépítsék a II. és III. részben említett együttműködési területek általános célkitűzéseinek elérését célzó területi és/vagy regionális stratégiák és tevékenységek meghatározásához, végrehajtásához és ellenőrzéséhez szükséges kapacitásaikat.

(2)   Az Unió támogatja a TOT-ok azon erőfeszítéseit, hogy megbízható statisztikai adatokat gyűjtsenek a fenti területekre vonatkozóan, többek között annak biztosítása érdekében, hogy a fenntartható fejlődési célok végrehajtását nyomon lehessen követni.

(3)   Az Unió támogathatja a TOT-ok arra irányuló törekvéseit, hogy javítsák makrogazdasági mutatóik összehasonlíthatóságát, különösen a TOT-ok GDP-jének elemzését megkönnyítendő.

(1)   A Bizottság kezdeményezésére az uniós finanszírozás fedezheti az e határozat végrehajtásával és célkitűzéseinek megvalósításával kapcsolatos működési kiadásokat, ideértve a végrehajtáshoz szükséges előkészítési, figyelemmel kísérési, nyomonkövetési, ellenőrzési és értékelési tevékenységekhez kapcsolódó igazgatási támogatás költségeit, valamint a székhelyen és az Unió küldöttségeinél a programhoz szükséges igazgatási támogatás kapcsán felmerülő, valamint az e határozat alapján finanszírozott műveletek igazgatásához kapcsolódó kiadásokat – ideértve az információs és kommunikációs tevékenységeket, valamint a szervezeti információs és technológiai rendszereket is.

(2)   A TOT-ok kezdeményezésére tanulmányok vagy technikai segítségnyújtási intézkedések – ezen belül hosszú távú támogatás – finanszírozhatók a programozási dokumentumokban előütemezett tevékenységek végrehajtásával kapcsolatban. A Bizottság döntése szerint az ilyen tevékenységet a programozható támogatásból vagy a technikai együttműködési intézkedésekre elkülönített pénzügyi előirányzatból finanszírozhatja.

(1)   A TOT-ok hatóságai jogosultak az e határozatban előírt pénzügyi támogatásra.

(2)   Az érintett TOT-ok hatóságainak beleegyezésére is figyelemmel, az alábbi testületek és szervek szintén jogosultak az e határozatban előírt pénzügyi támogatásra:

(1)   Regionális finanszírozást azon műveletek esetében alkalmazhatnak, amelyből az alábbiak részesülnek, illetve amelyek az alábbiakat érintik:

Az a) és a d) pont alkalmazásában a Francia Déli és Antarktiszi Területek – sajátos helyzetükre figyelemmel – két különálló TOT-nak tekintendők.

(2)   A regionális allokáción belül a régióközi allokáció felhasználható azon műveletek esetében, amelyből az alábbiak részesülnek, illetve amelyek az alábbiakat érintik:

(3)   Az AKCS-államok, legkülső régiók és a TOT-okra vonatkozó regionális együttműködési programokhoz tartozó egyéb országok és területek részvételét lehetővé tevő finanszírozás kiegészíti az e határozat alapján a TOT-ok számára elkülönített finanszírozást.

(4)   Az AKCS-államok, legkülső régiók és egyéb országok vagy területek e határozat alapján létrehozott programokban való részvétele csak annyiban helyezhető kilátásba, amennyiben:

(1)   A valamely TOT-ból származó természetes személyek és adott esetben valamely TOT vonatkozó állami és/vagy magánszervei és intézményei jogosultak arra, hogy valamennyi uniós programban, például az InvestEU-ban részt vegyenek, illetve azokból finanszírozásban részesüljenek, a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint a TOT-tal kapcsolatban álló tagállam esetleges megállapodásaira is figyelemmel.

(2)   A TOT-ok ugyancsak jogosultak az Unió más országokkal való együttműködést célzó programjai és eszközei – például (EU) 2021/947 rendelet és az 1257/96 tanácsi rendelet (26)– keretében nyújtott támogatásra, e programok szabályaira, célkitűzéseire és megállapodásaira is figyelemmel.

(3)   A Bizottság adott esetben ösztönzi a TOT-ok uniós programokhoz, valamint az Unió más országokkal való együttműködést célzó programjaihoz és eszközeihez való hozzáférését.

(4)   A TOT-ok – az érintett érdekel felek támogatásával – jelentést tesznek a Bizottságnak az uniós programokban való ilyen részvételükről, a 2021–2027-es időszak közepén és végén.

(1)   Elsősorban a TOT-ok felelősek az uniós alapok pénzügyi felügyeletéért. Az említett a pénzügyi felügyeletet adott esetben a TOT-tal kapcsolatban álló tagállam koordinálja, a vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban.

(2)   A Bizottság felelőssége az alábbiakra terjed ki:

(3)   A Bizottság, a TOT és adott esetben a TOT-tal kapcsolatban álló tagállam a közigazgatási szabályok alapján évenkénti vagy kétévenkénti találkozókon működik együtt, hogy összehangolják a programokat, módszertanokat és az ellenőrzések végrehajtását.

(4)   A pénzügyi korrekciók vonatkozásában:

(1)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 89. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy a vámügyi és kereskedelmi jogszabályokban bekövetkező változások, továbbá a technológiai fejlemények és változások figyelembevétele céljából módosítsa a II. mellékletben foglalt eljárási származási szabályokat és a kapcsolódó fogalommeghatározásokat, valamint a II. melléklet függelékeit.

(2)   Annak biztosítása érdekében, hogy hatékony értékelés készüljön az e határozatban foglalt célkitűzések megvalósításáról, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 89. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. melléklet 3. cikkének módosítására vonatkozóan a szükségesnek tartott esetekben a mutatók felülvizsgálata vagy kiegészítése érdekében, továbbá az I. mellékletnek a nyomonkövetési és értékelési keret kialakításáról szóló rendelkezésekkel való kiegészítése érdekében.

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)   A Bizottság 88. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2021. január 1-jén kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3)   A Tanács bármikor visszavonhatja a 88. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul értesíti arról a Tanácsot.

(6)   A 88. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. A Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(1)   A Bizottság munkáját egy bizottság (a továbbiakban: a TOT-bizottság) segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   A II. melléklet 10. cikke (6) bekezdésének és 16. cikke (8) bekezdésének alkalmazásában a Bizottságot a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (27) 285. cikkének (1) bekezdésével létrehozott Vámkódexbizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(3)   A III. melléklet 2. cikke és a IV. melléklet 5. és 6. cikke alkalmazásában a Bizottságot a 260/2009/EK tanácsi rendelet (28) 4. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(4)   Az e bekezdésre való hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 4. cikke alkalmazandó.

(5)   Az e bekezdésre való hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikke alkalmazandó.

(6)   Az e bekezdésre való hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 4. cikkével együtt értelmezett 8. cikke alkalmazandó.

(7)   Ha a bizottságnak írásbeli eljárásban kell véleményt nyilvánítania, az ilyen eljárást eredmény nélkül lezárják, amennyiben a véleménynyilvánításra megállapított határidőn belül az elnök úgy határoz, vagy a bizottsági tagok egyszerű többsége ezt kéri.

(1)   Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az említett finanszírozás eredetét, és különösen az intézkedések és azok eredményeinek a népszerűsítésekor gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

(2)   A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a programhoz, valamint annak intézkedéseihez és elért eredményeihez kapcsolódóan.

(3)   A programhoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amennyiben az említett prioritások kapcsolódnak a 3. cikkben meghatározott célkitűzésekhez.

(1)   A 2013/755/EU határozat 2021. január 1-jével hatályát veszti.

(2)   Ez a határozat nem érinti az 2013/755/EU határozat értelmében indított intézkedések folytatását vagy módosítását, amely határozat továbbra is alkalmazandó az említett intézkedésekre mindaddig, amíg azok le nem zárulnak.

(3)   A program pénzügyi keretösszegéből a program és a 2013/755/EU határozat alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.

(4)   A 2027. december 31-ig be nem fejezett intézkedésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni uniós költségvetésbe a 80. cikkben meghatározott kiadások fedezésére.

1. cikk

A TOT-ok közötti forráselosztás

2. cikk

A források kezelése

Minden, e határozat szerinti pénzügyi forrást a Bizottság kezel.

3. cikk

Mutatók

E határozat 3. cikkének (5) bekezdésében foglalt célkitűzések elérését az alábbiakkal kell mérni:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E melléklet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

2. cikk

Általános követelmények

3. cikk

Teljes egészében egyetlen országban létrejött vagy előállított áru

4. cikk

Kielégítően megmunkált vagy feldolgozott termék

5. cikk

Nem kielégítő megmunkálási vagy feldolgozási műveletek

6. cikk

Tűréshatárok

7. cikk

Kétoldalú kumuláció

8. cikk

Kumuláció a gazdasági partnerségi megállapodást kötött országokkal

9. cikk

Kumuláció olyan egyéb országokkal, amelyek az Általános Preferenciarendszer keretében vám- és kvótamentes piaci hozzáférést élveznek

10. cikk

Kiterjesztett kumuláció

11. cikk

A minősítés egysége

12. cikk

Tartozékok, pótalkatrészek és szerszámok

A berendezés, gép, készülék vagy jármű részének kell tekinteni azokat a vele együtt szállított tartozékokat, pótalkatrészeket és szerszámokat, amelyek normál felszerelésének részét képezik, és gyártelepi árában benne foglaltatnak.

13. cikk

Készlet

A Harmonizált Rendszer 3. általános értelmező szabálya értelmében vett készletet származónak kell tekinteni, ha az azt alkotó összes termék származó.

Ha a készlet származó és nem származó termékeket egyaránt tartalmaz, a készletet mint egészet származónak kell tekinteni, amennyiben a nem származó termékek értéke nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át.

14. cikk

Semleges elemek

A termék származó voltának megállapítása céljából nem kell figyelembe venni az előállítása során esetleg felhasznált következő termékek származását:

15. cikk

Számvitel szerinti elkülönítés

16. cikk

Eltérések

17. cikk

Területi elv

18. cikk

A manipulálás tilalmára vonatkozó záradék

19. cikk

Kiállítások

20. cikk

Euróban kifejezett összeg

21. cikk

Általános követelmények

Az e határozat nyújtotta előnyök az alábbi esetekben alkalmazandóak:

22. cikk

Regisztráció iránti kérelem

23. cikk

Regisztráció

24. cikk

A regisztráció visszavonása

25. cikk

Alátámasztó okmányok

26. cikk

Származásmegjelölő nyilatkozat és kumuláció alkalmazása céljából adott információk

27. cikk

Szállítói nyilatkozat

28. cikk

A származási igazolás

29. cikk

A származási igazolás benyújtása

30. cikk

A származási igazolás alóli mentesség

31. cikk

Eltérések és alaki hibák

32. cikk

A származásmegjelölő nyilatkozat érvényessége

Az importáló ország vámhatóságaihoz az e melléklet 28. cikkének (2) bekezdésében előírt érvényességi időtartam után benyújtott származásmegjelölő nyilatkozat a tarifális preferenciák alkalmazása céljából elfogadható abban az esetben, ha benyújtása az előírt határidőig rendkívüli körülmények miatt hiúsult meg. A késedelmes bemutatás más eseteiben az importáló ország vámhatóságai csak akkor fogadhatják el a származásmegjelölő nyilatkozatot, ha a termékeket az említett határidő előtt vám elé állították.

33. cikk

Részletekben történő behozatal esetén alkalmazandó eljárás

34. cikk

A származásmegjelölő nyilatkozat ellenőrzése

35. cikk

A kedvezmények megvonása

36. cikk

Alapelvek

37. cikk

Közzétételi követelmények és megfelelés

38. cikk

Szankciók

Szankciót kell alkalmazni minden olyan személlyel szemben, aki termékek preferenciális elbánásának megszerzése céljából olyan okmányt készít vagy készíttet, amely valótlan adatokat tartalmaz.

39. cikk

A TOT-ok illetékes hatóságai nevének és címének közlése

40. cikk

hozzáférési jog és az adatok közzététele a REX-rendszerből

41. cikk

Adatvédelem a REX-rendszerben

42. cikk

A származás ellenőrzése

43. cikk

A származásmegjelölő nyilatkozat ellenőrzése iránti kérelem

44. cikk

A szállítói nyilatkozat ellenőrzése

45. cikk

További rendelkezések

46. cikk

Ceuta és Melilla

47. cikk

Bizottsági eljárások