1. cikk

A felderítések eredményeiről szóló éves jelentések formátuma és az azokra vonatkozó útmutatások

2. cikk

A többéves felderítési programok formátuma és az elemek konkrét károsítói kockázatokra való alkalmazásának gyakorlati szabályai

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

I. MELLÉKLET

Az (EU) 2016/2031 rendelet 22. cikkében előírt felderítések éves jelentéseinek formátuma és az azokra vonatkozó útmutatások

I. RÉSZ

A felderítések eredményeire vonatkozó általános információk, az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említettek szerint

Az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említettek szerinti felderítések eredményeire vonatkozó általános információk sablonja a következő:

„A [év] évi felderítések eredményeire vonatkozó általános információk

—

Tagállam:

—	Illetékes hatóság:

—	Kapcsolattartó személy (név, illetékes hatóságnál betöltött munkakör, szervezet neve, telefonszám és aktív e-mail-fiók):

—	A felderítési programban részt vevő szervezetek, ideértve a laboratóriumokat is:

—

Az eredmények nyilvánosan elérhető összefoglalása (500–3000 szó): — A program adott évi hatókörének rövid leírása; — A felderítésekhez használt módszertan rövid leírása, ideértve bármely új vagy innovatív technológiát (adott esetben); — Az (EU) 2016/2031 rendelet 22. cikke (1) bekezdésének hatálya szerint adott évben felderített károsítók teljes száma; — A károsítók észlelt és hivatalosan megerősített száma és az elvégzett nyomonkövetési intézkedések; — A program adott évben elért konkrét célkitűzései; — A további információt tartalmazó nemzeti honlapra mutató elektronikus hivatkozás (ha van).”

II. RÉSZ

A felderítési eredmények bemutatásának formátuma és az arra vonatkozó útmutatások az 1. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említettek szerint

Az 1. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említettek szerinti felderítési eredmények bemutatására vonatkozó sablonok és útmutatások a következők:

1.   Az éves jelentés elemei az uniós zárlati károsítók és az (EU) 2016/2031 rendelet 29. és 30. cikke szerinti intézkedések hatálya alá tartozó károsítók tekintetében azon területeken, ahol e károsítók jelenléte nem ismeretes

1.1.   Sablon

1.2.   A sablon kitöltésére vonatkozó útmutatások

1. oszlophoz: Az „1. csoport – Engedélyezett termőhelyek” kivételével nem kötelező károsító csoportonként megadni. Adott esetben jelezze az együtt felderített károsítók csoportját (pl. citrusfélék károsítói, lombhullató erdők károsítói, tűlevelű erdők károsítói, gabonafélék károsítói, burgonya károsítói, egyéb (kérjük megadni)). Amennyiben egy károsító több csoportban is szerepel, az adott károsítóra vonatkozó információt kérjük ennek megfelelően jelezni minden csoportnál.

Az „1. csoport – Engedélyezett termőhelyek” esetében adja meg az elvégzett felderítések tárgyát képező károsítók jegyzékét és a felderítés eredményét, használjon egynél több sort, ha a 4. oszlop („Felderítési helyek”) szerinti különböző felderítési helyek megadásához szükséges. Ebben a csoportban csoportszintű összevonás nélkül, károsítónként kérjük megadni az adatokat. Az engedélyezett termőhelyek azok a helyek, amelyek vállalkozóját az illetékes hatóság felhatalmazta növényútlevelek kiállítására.

2. oszlophoz: Adja meg a károsító tudományos megnevezését (az (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelet II. mellékletében vagy egy adott károsítóra vonatkozó bármely intézkedésben felsoroltak szerint), károsítónként egy sort használva.

3. oszlophoz: Adja meg az elvégzett felderítés földrajzi elhelyezkedését, lehetőség szerint az elérhető alacsonyabb NUTS-szinteket alkalmazva. A csoportonként jelentett károsítók esetében egy sorban vonhatók össze a csoportban található összes károsító adatai. A nem csoportonként jelentett károsítók esetében károsítónként egy sorban vonhatók össze az adatok. Emellett szükség esetén annyi sor használható, amennyi a jelentett helyszínek száma.

4. oszlophoz: Jelezze a felderítési helyeket – károsítónként csak akkor használjon egynél több sort, ha ezt a károsítók felderítésére vonatkozó konkrét jogszabályi követelmények előírják –, és jelezze a felderített helyek számát. A csoportonként jelentett károsítók esetében egy sorban vonhatók össze a csoportban található összes károsító adatai, és adja meg a felderítési helyek teljes számát. A nem csoportokban jelentett károsítók esetében károsítónként egy sorban vonhatók össze az adatok, és adja meg a felderítési helyek teljes számát. Az „egyéb” lehetőség használatakor pontosítást kérünk:

1.	Szabad tér (termelési terület): 1.1. földterület (szántóföld, legelő); 1.2. gyümölcsös/szőlőültetvény; 1.3. szaporítóiskola; 1.4. erdő;

2.

Szabad tér (egyéb): 2.1. magánkertek; 2.2. nyilvános területek; 2.3. természetmegőrzési terület; 2.4. vadon élő növények természetmegőrzési területen kívüli területeken; 2.5. egyéb, az adott eset pontosításával (pl. kertészeti központ, fa csomagolóanyagot használó kereskedelmi helyek, faipar, vizes élőhelyek, öntözési és lecsapolási hálózat stb.);

3.	Fizikailag zárt körülmények: 3.1. üvegház; 3.2. magánterület, amely nem üvegház; 3.3. nyilvános terület, amely nem üvegház; 3.4. egyéb, az adott eset pontosításával (pl. kertészeti központ, fa csomagolóanyagot használó kereskedelmi helyek, faipar).

5., 6. és 7. oszlophoz: Nem kötelező, illetve adott esetben a károsítók felderítésére vonatkozó konkrét jogszabályi követelmények szerint.

5. oszlophoz: Jelezze mely kockázati területeket azonosították a károsító(k) biológiai sajátosságai, a gazdanövények jelenléte, az ökológiai-éghajlati viszonyok és a kockázati helyszínek alapján.

6. oszlophoz: Adja meg a tagállamban a célpopuláció által lefedett területet (ha).

7. oszlophoz: Jelezze a célpopuláció felderített területének arányát (felderített terület/célpopuláció terület).

8. oszlophoz: Kérjük a növények, gyümölcsök, magvak, talaj, csomagolóanyag, fa, gépek, járművek, vektor, víz, egyéb jelzését, az adott eset pontosításával. Az eredmények csak akkor adhatók meg külön sorokban, ha a károsítók felderítésére vonatkozó konkrét jogszabályi követelmény meghatározza a felderítés tárgyát képező áruk jegyzékét.

9. oszlophoz: Jelezze az elvégzett felderítés tárgyát képező növényfajok/nemzetségek jegyzékét. Növényfajonként/nemzetségenként csak akkor használjon egy sort, ha ezt a károsítók felderítésére vonatkozó konkrét jogszabályi követelmény előírja.

10. oszlophoz: Jelezze, hogy a felderítésekre az év mely hónapjaiban került sor. A csoportonként jelentett károsítók esetében egy sorban vonhatók össze a csoportban található összes károsító adatai. A nem csoportonként jelentett károsítók esetében károsítónként egy sorban vonhatók össze az adatok.

11. oszlophoz: Jelezze a felderítés részleteit, figyelembe véve az egyes károsítók felderítésére vonatkozó konkrét jogszabályi követelményeket. N/A beírásával jelezze, ha bizonyos oszlophoz tartozó információ nem alkalmazható. A csoportonként jelenthető vizuális vizsgálatok kivételével minden más adatot károsítónként kell megadni, hacsak a 14. oszlop („Megjegyzések”) nem tartalmazza a csoportonkénti jelentés indokolását. Használjon külön sorokat (pl. a különböző típusú tesztek és azok számának jelentéséhez), ha ezt a károsítók felderítéséről szóló konkrét jogszabályi követelmények előírják.

12. oszlophoz: Jelezze a pozitív eredmények számát károsítónként. Ez a szám eltérhet a kitörések számától, ha egy kitörési értesítésben több pozitív eredmény is szerepel.

13. oszlophoz: Jelezze a felderítés elvégzésének évéhez tartozó kitörési értesítéseket.

14. oszlophoz: Itt adhatók meg a fontosnak vélt egyéb információk és – adott esetben – a tünetmentes növények pozitív eredményű felderítéseire vonatkozó információk.

2.   A többéves felderítési program statisztikai alapú felderítések elvégzése esetén alkalmazandó elemei az uniós zárlati károsítók statisztikai alapú éves felderítései tekintetében azon területeken, ahol e károsítók jelenléte nem ismeretes

2.1.   Sablon

„A [év] évi statisztikai alapú felderítések eredményeiről szóló jelentés bizonyos uniós zárlati károsítók és az (EU) 2016/2031 rendelet 29. és 30. cikke szerinti intézkedések hatálya alá tartozó bizonyos károsítók tekintetében (nem kötelező, hacsak a jogszabály kifejezetten nem írja elő, és használata nem lép az 1.1 sablon használata helyébe)

1. Károsító

2. Földrajzi elhelyezkedés

3. Felderítési helyek

4. Ütemezés

A. Felderítés meghatározása (RiBESS+ bemeneti paraméterek)

B. Mintavételi erőfeszítés

C. A felderítés eredményei

22. Megjegyzések

5. Célpopuláció

6. Járványügyi egységek

7. Kimutatási módszerek

8. Mintavételi eredményesség

9. Módszer érzékenysége

10. Kockázati tényezők (tevékenységek, helyszínek és területek)

11. Ellenőrzött járványügyi egységek száma

12. Vizuális vizsgálatok száma

13. Minták száma

14. Csapdák száma

15. Csapdázó helyek száma

16. Tesztek száma

17. Egyéb intézkedések száma

18. Eredmények

19. A bejelentett kitörések értesítési száma(i), adott esetben, az (EU) 2019/1715 végrehajtási rendelettel összhangban

20. Elért konfidenciaszint

21. Feltételezett prevalencia

Gazdafajok

Terület (hektár vagy más relevánsabb mértékegység)

Ellenőrzési egység(ek)

Leírás

Mértékegységek

Vizuális vizsgálatok

Csapdázás

Tesztelés

Egyéb intézkedések

Kockázati tényező

Kockázati szintek

Helyszínek száma

Relatív kockázatok

A gazdanövény populáció aránya

Pozitív

Negatív

Meghatározatlan

Szám(ok)

Dátum(ok)

”

2.2.   A sablon kitöltésére vonatkozó útmutatások

Kérjük károsítónként kifejteni a felderítés kialakításához alapul vett feltételezéseket. Kérjük az alábbiak összefoglalását és indokolását:

—	Célpopuláció, járványügyi egység és ellenőrzési egységek

—	Kimutatási módszer és a módszer érzékenysége

—	Kockázati tényező(k), jelezve a kockázati szinteket és a vonatkozó relatív kockázatokat és a gazdanövény populáció arányát

1. oszlophoz: Adja meg a károsító tudományos megnevezését (az (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelet II. mellékletében vagy a biztonsági intézkedésekben említettek szerint).

2. oszlophoz: Adja meg az elvégzett felderítés földrajzi elhelyezkedését, lehetőség szerint az elérhető alacsonyabb NUTS-szinteket alkalmazva.

3. oszlophoz: Jelezze a felderítési helyeket, károsítónként akkor használjon egynél több sort, ha ezt a károsítók felderítésére vonatkozó konkrét jogszabályi követelmények előírják. Az engedélyezett termőhelyeken elvégzett felderítéseket mindig külön sorban kérjük jelenteni. Az „egyéb” lehetőség használatakor pontosítást kérünk:

1.	Szabad tér (termelési terület): 1.1. földterület (szántóföld, legelő); 1.2. gyümölcsös/szőlőültetvény; 1.3. szaporítóiskola; 1.4. erdő;

2.

Szabad tér (egyéb): 2.1. magánkertek; 2.2. nyilvános területek; 2.3. természetmegőrzési terület; 2.4. vadon élő növények természetmegőrzési területen kívüli területeken; 2.5. egyéb, az adott eset pontosításával (pl. kertészeti központ, fa csomagolóanyagot használó kereskedelmi helyek, faipar, vizes élőhelyek, öntözési és lecsapolási hálózat stb.);

3.	Fizikailag zárt körülmények: 3.1. üvegház; 3.2. magánterület, amely nem üvegház; 3.3. nyilvános terület, amely nem üvegház; 3.4. egyéb, az adott eset pontosításával (pl. kertészeti központ, fa csomagolóanyagot használó kereskedelmi helyek, faipar).

4. oszlophoz: Jelezze, hogy a felderítésekre az év mely hónapjaiban került sor.

5. oszlophoz: Jelezze a kiválasztott célpopulációt, aszerint megadva a gazdafajok jegyzékét és a lefedett területet. Meghatározása szerint a célpopuláció az ellenőrzési egységek összessége. Méretét jellemzően mezőgazdasági területekhez határozzák meg, de tétel, földterület, üvegház stb. is lehet a meghatározás alapja. Kérjük a választás indokolását az alapul vett feltételezéseknél. Jelezze a felderített ellenőrzési egységeket. Az „ellenőrzési egység” jelentése növények, növényi részek, áruk, anyagok és károsító vektorok, amelyeket károsítók azonosítása és kimutatása céljával ellenőriztek. Ha nem áll rendelkezésre a célpopuláció területe, végezzen N/A jelölést és adja meg a célpopulációt alkotó ellenőrzési egységek számát.

6. oszlophoz: Jelezze a felderített járványügyi egységeket, megadva azok leírását és mértékegységét. A „járványügyi egység” olyan homogén területet jelent, ahol a károsító, a gazdanövények és az abiotikus és biotikus tényezők és feltételek kölcsönhatásai ugyanolyan járványügyi helyzetet okoznának, mint ha a károsító jelen lenne. A célpopuláció egyik alosztályának minősülő járványügyi egységek legalább egy fertőzött gazdanövény tekintetében homogének. Egyes esetekben az adott régió/terület/ország teljes gazdanövény-populációja járványügyi egységnek minősíthető. Ezek lehetnek NUTS régiók, városi térségek, erdők, rózsakertek vagy gazdaságok, vagy hektárok. A választást az alapul vett feltételezéseknél kell indokolni.

7. oszlophoz: Jelezze a felderítés során használt módszereket, ideértve minden egyes esetben a tevékenységek számát, az egyes károsítók felderítésére vonatkozó konkrét jogszabályi követelményektől függően. N/A beírásával jelezze, ha bizonyos oszlophoz tartozó információ nem elérhető.

8. oszlophoz: Jelezze a mintavételi eredményesség becslését. A mintavételi eredményesség annak a valószínűsége, hogy egy fertőzött növényből fertőzött növényi részek kerülnek kiválasztásra. Vektorok esetében a módszer eredményessége a felderítési területen jelen lévő pozitív vektor befogását jelenti. Talaj esetében az eredményesség a felderítési területen jelen lévő károsítót tartalmazó talajminta kiválasztását jelenti.

9. oszlophoz: A „Módszer érzékenysége” az a valószínűség, amellyel egy módszer helyesen mutatja ki a károsító jelenlétét. Meghatározása szerint a módszer érzékenysége annak a valószínűsége, hogy egy valóban pozitív gazdatesztet pozitívként észlel és megerősít, és nem azonosít tévesen. A mintavételi eredményesség (azaz annak a valószínűsége, hogy egy fertőzött növényből fertőzött növényi részek kerülnek kiválasztásra) és a diagnosztikai érzékenység (amelyet az azonosítási folyamatban használt vizuális vizsgálat és/vagy laboratóriumi teszt jellemez) szorzata.

10. oszlophoz: A kockázati tényezőket külön sorokban adja meg, szükség szerinti számú sort használva. Minden egyes kockázati tényezőnél jelezze a kockázati szintet és a vonatkozó relatív kockázatot és a gazdanövény-populáció arányát.

B. oszlophoz: Jelezze a felderítés részleteit, az egyes károsítók felderítésére vonatkozó konkrét jogszabályi követelményektől függően. N/A beírásával jelezze, ha bizonyos oszlophoz tartozó információ nem alkalmazható. Az ezekben az oszlopokban feltüntetendő információ a 7. oszlopban („Kimutatási módszerek”) foglalt információhoz kapcsolódik.

15. oszlophoz: Jelezze a csapdázó helyek számát, amennyiben az eltér a csapdák számától (14. oszlop) (pl. ugyanazt a csapdát különböző helyeken használják).

18. oszlophoz: Jelezze a pozitív, negatív vagy meghatározatlan minták számát. „Meghatározatlan” azon elemzett minták köre, amelyekhez különböző tényezők miatt (pl. kimutatási szint alatti, feldolgozatlan, nem azonosított, régi stb. minta) nem sikerült eredményt társítani.

19. oszlophoz: Jelezze a felderítés elvégzésének évéhez tartozó kitörési értesítéseket.

20. oszlophoz: Jelezze a felderítés érzékenységét, az ISPM 31 meghatározása szerint. A károsítómentesség elért konfidenciaszintjének ezt az értékét a módszer érzékenysége és a feltételezett prevalencia mellett elvégzett vizsgálatok (és/vagy minták) alapján számítják ki.

21. oszlophoz: A károsító vélt tényleges helyszíni prevalenciájának felderítés előtti becslése alapján jelezze a tervezési prevalenciát. A feltételezett prevalencia a felderítés céljaként van rögzítve és annak a kompromisszumnak felel meg, amelyet a kockázatkezelők a károsító előfordulása és a felderítéshez rendelkezésre álló erőforrások között kötnek. A kimutatási felderítésekhez jellemzően rögzített érték 1 %.

III. RÉSZ

Az éves jelentés elemei a felderítések eredményeinek összefoglalása és a felderített károsítók helyzetének aktualizálása tekintetében, az 1. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említettek szerint

A jelentés feladata a felderítések eredményeinek összefoglalása és az éves felderítésben szereplő minden károsító tekintetében a károsítóhelyzet aktualizálása, a növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabvány(ISPM 8) és az alábbi sablon szerint:

II. MELLÉKLET

Az (EU) 2016/2031 rendelet 23. cikkében előírt többéves felderítési programok formátuma és az elemek ugyanebben a cikkben rögzített alkalmazásának gyakorlati szabályai

I. RÉSZ

Általános információk, a 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említettek szerint

1.   Sablon

A [évek] évre vonatkozó általános információk

—

Tagállam:

—	Illetékes hatóság:

—	Kapcsolattartó személy (név, illetékes hatóságnál betöltött munkakör, szervezet neve, telefonszám és aktív e-mail-fiók):

—	A többéves felderítési program egyes éveinek konkrét célkitűzése (további részletek az alábbi „Gyakorlati szabályok” szakasz a) pontjában):

—

Az (EU) 2016/2031 rendelet 22. cikke (1) bekezdésének és 24. cikke (1) bekezdésének megfelelő indokolás (éves alapon) bizonyos uniós zárlati károsítók, ideiglenesen uniós zárlati károsítóknak minősülő károsítók vagy kiemelt zárlati károsítók többéves felderítési programból való kihagyására (további részletek az alábbi „Gyakorlati szabályok” szakasz b) pontjában): Károsító A többéves felderítési programból való kihagyás indokolása

—	A begyűjtött információk rögzítési és jelentési módszerei (további részletek az alábbi „Gyakorlati szabályok” c) pontjában):

—	A tagállamok által biztosított, nyilvánosan elérhető összefoglaló (a Bizottság honlapján történő közzététel céljából, 350–2000 szó) (további részletek az alábbi „Gyakorlati szabályok” szakasz d) pontjában):

2.   Gyakorlati szabályok

a)	Írja le röviden és indokolja meg a károsítóknak a többéves program 5–7 éve alatt történő eloszlását.

b)	Az (EU) 2016/2031 rendelet 22. cikke (1) bekezdésének és 24. cikke (1) bekezdésének megfelelően adjon indokolást a többéves felderítési programból kihagyott minden egyes károsítónál.

c)	A begyűjtött információk rögzítési és jelentési módszereire vonatkozó információk magukban foglalják azon fő módszerek rövid leírását, amelyeket a tagállamok területén használnak a felderítések elvégzéséhez és jelentéséhez.

d)

A nyilvánosan elérhető összefoglaló a következőket foglalja magában: — a többéves felderítési program rövid leírása és hatóköre; — a felderítésekhez használt módszertan rövid leírása, ideértve bármely új vagy innovatív technológiát (adott esetben); — az érintett károsítók teljes száma; — az illetékes nemzeti hatóság további információt tartalmazó honlapjára mutató elektronikus hivatkozás (ha van).

II. RÉSZ

A többéves felderítési programok sablonjai, a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említettek szerint

1.   A többéves felderítési program elemei az uniós zárlati károsítók és az (EU) 2016/2031 rendelet 29. és 30. cikke szerinti intézkedések hatálya alá tartozó károsítók tekintetében azon területeken, ahol e károsítók jelenléte nem ismeretes

1.1.   Sablon

1.2.   Gyakorlati szabályok

2. oszlophoz: Az „1. csoport – Engedélyezett termőhelyek” kivételével nem kötelező a felderítéseket károsító csoportonként tervezni. Adott esetben jelezze az együtt felderítendő károsítók csoportját (pl. citrusfélék károsítói, lombhullató erdők károsítói, tűlevelű erdők károsítói, gabonafélék károsítói, burgonya károsítói, egyéb (kérjük megadni)). Amennyiben egy károsító több csoportban is szerepel, az adott károsítóra vonatkozó információt kérjük ennek megfelelően szerepeltetni minden csoportnál.

Az „1. csoport – Engedélyezett termőhelyek” esetében adja meg a tervezett felderítések tárgyát képező károsítók jegyzékét, használjon egynél több sort, ha az 5. oszlop („Felderítési helyek”) szerinti különböző felderítési helyek megadásához szükséges. Ebben a csoportban csoportszintű összevonás nélkül, károsítónként kérjük megadni az adatokat. Az engedélyezett termőhelyek azok a helyek, amelyek vállalkozóját az illetékes hatóság felhatalmazta növényútlevelek kiállítására.

3. oszlophoz: Adja meg a károsító tudományos megnevezését (az (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelet II. mellékletében vagy egy adott károsítóra vonatkozó bármely intézkedésben felsoroltak szerint), károsítónként egy sort használva.

4. oszlophoz: Adja meg az elvégzendő felderítés földrajzi elhelyezkedését, lehetőség szerint az ebben a fázisban elérhető alacsonyabb NUTS-szinteket alkalmazva. A csoportonként jelentett károsítók esetében egy sorban vonhatók össze a csoportban található összes károsító adatai. A nem csoportokban jelentett károsítók esetében károsítónként egy sorban vonhatók össze az adatok. Emellett szükség esetén annyi sor használható, amennyi a jelentett helyszínek száma.

5. oszlophoz: Jelezze a felderítési helyeket – károsítónként akkor használjon egynél több sort, ha ezt a károsítók felderítésére vonatkozó konkrét jogszabályi követelmények előírják –, és jelezze a felderítendő helyek számát. A csoportonként jelentett károsítók esetében egy sorban vonhatók össze a csoportban található összes károsító adatai, és adja meg a felderítési helyek teljes számát. A nem csoportokban jelentett károsítók esetében károsítónként egy sorban vonhatók össze az adatok, és adja meg a felderítési helyek teljes számát. Az „egyéb” lehetőség használatakor pontosítást kérünk:

1.	Szabad tér (termelési terület): 1.1. földterület (szántóföld, legelő); 1.2. gyümölcsös/szőlőültetvény; 1.3. szaporítóiskola; 1.4. erdő;

2.

Szabad tér (egyéb): 2.1. magánkertek; 2.2. nyilvános területek; 2.3. természetmegőrzési terület; 2.4. vadon élő növények természetmegőrzési területen kívüli területeken; 2.5. egyéb, az adott eset pontosításával (pl. kertészeti központ, fa csomagolóanyagot használó kereskedelmi helyek, faipar, vizes élőhelyek, öntözési és lecsapolási hálózat stb.);

3.	Fizikailag zárt körülmények: 3.1. üvegház; 3.2. magánterület, amely nem üvegház; 3.3. nyilvános terület, amely nem üvegház; 3.4. egyéb, az adott eset pontosításával (pl. kertészeti központ, fa csomagolóanyagot használó kereskedelmi helyek, faipar).

6. oszlophoz: Nem kötelező, illetve adott esetben a károsítók felderítésére vonatkozó konkrét jogszabályi követelmények szerint. Jelezze a kockázati területeket a károsító(k) biológiai sajátosságai, a gazdanövények jelenléte, az ökológiai-éghajlati viszonyok és a kockázati helyszínek alapján.

7. oszlophoz: Kérjük a növények, gyümölcsök, magvak, talaj, csomagolóanyag, fa, gépek, járművek, vektor, víz, egyéb jelzését, az adott eset pontosításával. A programban külön sorokban kell szerepeltetni az árunként tervezett tevékenységeket, ha a károsítók felderítéséről szóló konkrét jogszabályi követelmény meghatározza a felderítés tárgyát képező áruk jegyzékét.

8. oszlophoz: Jelezze az elvégzendő felderítés tárgyát képező növényfajokat/nemzetségek jegyzékét. A programban minden növényfajhoz/nemzetséghez külön sort használva kell szerepeltetni a növényfajok/nemzetségek jegyzékét, ha ezt a károsítók felderítéséről szóló konkrét jogszabályi követelmény előírja.

9. oszlophoz: Jelezze, hogy a felderítésekre az év mely hónapjaiban kerül majd sor. A csoportonként jelentett károsítók esetében egy sorban vonhatók össze a csoportban található összes károsító adatai. A nem csoportokban jelentett károsítók esetében károsítónként egy sorban vonhatók össze az adatok.

10. oszlophoz: Jelezze a felderítési részleteket, figyelembe véve az egyes károsítókra vonatkozó konkrét jogszabályi követelményeket. N/A beírásával jelezze, ha bizonyos oszlophoz tartozó információ nem lesz elérhető. Az oszlop adatainak összevonása csak a károsítók csoportjának ugyanazon a szintjén lehetséges a vizuális vizsgálatok számát illetően. Használjon külön sorokat (pl. a különböző típusú tesztek használatának és azok számának tervéhez), ha ezt a károsítók felderítéséről szóló konkrét jogszabályi követelmények előírják.

2.   A többéves felderítési program statisztikai alapú felderítések elvégzése esetén alkalmazandó elemei az uniós zárlati károsítók statisztikai alapú éves felderítései és az (EU) 2016/2031 rendelet 29. és 30. cikke szerinti intézkedések hatálya alá tartozó károsítók tekintetében azon területeken, ahol e károsítók jelenléte nem ismeretes

A többéves felderítési programban meg kell adni a felderítés összefoglalását és indokolását, ideértve a bemeneti paramétereket és a tervezett mintavételi erőfeszítést

2.1.   Sablon

2.2.   Gyakorlati szabályok

Kérjük károsítónként kifejteni a felderítés kialakításához alapul vett feltételezéseket. Kérjük az alábbiak összefoglalását és indokolását:

—	Célpopuláció, járványügyi egység és ellenőrzési egységek

—	Kimutatási módszer és a módszer érzékenysége

—	Kockázati tényező(k), jelezve a kockázati szinteket és a vonatkozó relatív kockázatokat és a gazdanövény populáció arányát

2. oszlophoz: Adja meg a károsító tudományos megnevezését (az (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelet II. mellékletében vagy a biztonsági intézkedésekben említettek szerint).

3. oszlophoz: Adja meg az elvégzendő felderítés földrajzi elhelyezkedését, lehetőség szerint az elérhető alacsonyabb NUTS-szinteket alkalmazva.

4. oszlophoz: Jelezze a felderítési helyeket, károsítónként akkor használjon egynél több sort, ha ezt a károsítók felderítésére vonatkozó konkrét jogszabályi követelmények előírják. Az engedélyezett termőhelyeken elvégzett felderítéseket mindig külön sorban kérjük tervezni. Az „egyéb” lehetőség használatakor pontosítást kérünk:

1.	Szabad tér (termelési terület): 1.1. földterület (szántóföld, legelő); 1.2. gyümölcsös/szőlőültetvény; 1.3. szaporítóiskola; 1.4. erdő;

2.

Szabad tér (egyéb): 2.1. magánkertek; 2.2. nyilvános területek; 2.3. természetmegőrzési terület; 2.4. vadon élő növények természetmegőrzési területen kívüli területeken; 2.5. egyéb, az adott eset pontosításával (pl. kertészeti központ, fa csomagolóanyagot használó kereskedelmi helyek, faipar, vizes élőhelyek, öntözési és lecsapolási hálózat stb.);

3.	Fizikailag zárt körülmények: 3.1. üvegház; 3.2. magánterület, amely nem üvegház; 3.3. nyilvános terület, amely nem üvegház; 3.4. egyéb, az adott eset pontosításával (pl. kertészeti központ, fa csomagolóanyagot használó kereskedelmi helyek, faipar).

5. oszlophoz: Jelezze, hogy a felderítésekre az év mely hónapjaiban kerül majd sor.

6. oszlophoz: Jelezze a kiválasztott célpopulációt, aszerint megadva a gazdafajok jegyzékét és a lefedett területet. Meghatározása szerint a célpopuláció az ellenőrzési egységek összessége. Méretét jellemzően mezőgazdasági területekhez határozzák meg, de tétel, földterület, üvegház stb. is lehet a meghatározás alapja. Kérjük a választás indokolását az alapul vett feltételezéseknél a 21. oszlopban („Megjegyzések”). Jelezze a felderített ellenőrzési egységeket. Az „ellenőrzési egység” jelentése növények, növényi részek, áruk, anyagok és károsító vektorok, amelyeket károsítók azonosítása és kimutatása céljával ellenőriznek. Ha nem áll rendelkezésre a célpopuláció területe, végezzen N/A jelölést és adja meg a célpopulációt alkotó ellenőrzési egységek számát.

7. oszlophoz: Jelezze a felderítendő járványügyi egységeket, megadva azok leírását és mértékegységét. Meghatározása szerint a „járványügyi egység” olyan homogén terület, ahol a károsító, a gazdanövények és az abiotikus és biotikus tényezők és feltételek kölcsönhatásai ugyanolyan járványügyi helyzetet okoznának, mint ha a károsító jelen lenne. A célpopuláció egyik alosztályának minősülő járványügyi egységek legalább egy fertőzött gazdanövény tekintetében homogének. Egyes esetekben az adott régió/terület/ország teljes gazdapopulációja járványügyi egységnek minősíthető. Ezek lehetnek NUTS régiók, városi térségek, erdők, rózsakertek vagy gazdaságok, vagy hektárok. A választást az alapul vett feltételezéseknél kell indokolni.

8. oszlophoz: Jelezze a felderítés során használandó módszereket, ideértve minden egyes esetben a tevékenységek számát, az egyes károsítók felderítésére vonatkozó konkrét jogszabályi követelményektől függően. N/A beírásával jelezze, ha bizonyos oszlophoz tartozó információ nem elérhető. Végezzen igen/nem jelölést a Vizuális vizsgálatok alatt, és adja meg a Csapdázás, Tesztelés és Egyéb módszerek részleteit.

9. oszlophoz: Jelezze a mintavételi eredményesség becslését. A mintavételi eredményesség annak a valószínűsége, hogy egy fertőzött növényből fertőzött növényi részek kerülnek kiválasztásra. Vektorok esetében a módszer eredményessége a felderítési területen jelen lévő pozitív vektor befogását jelenti. Talaj esetében az eredményesség a felderítési területen jelen lévő károsítót tartalmazó talajminta kiválasztását jelenti.

10. oszlophoz: Meghatározása szerint a „Módszer érzékenysége” az a valószínűség, amellyel egy módszer helyesen mutatja ki a károsító jelenlétét. Meghatározása szerint a módszer érzékenysége annak a valószínűsége, hogy egy valóban pozitív gazdatesztet pozitívként észlel és megerősít, és nem azonosít tévesen. A mintavételi eredményesség (azaz annak a valószínűsége, hogy egy fertőzött növényből fertőzött növényi részek kerülnek kiválasztásra) és a diagnosztikai érzékenység (amelyet az azonosítási folyamatban használt vizuális vizsgálat és/vagy laboratóriumi teszt jellemez) szorzata.

11. oszlophoz: A kockázati tényezőket külön sorokban adja meg, szükség szerinti számú sort használva. Minden egyes kockázati tényezőnél jelezze a kockázati szintet és a vonatkozó relatív kockázatot és a gazdanövény-populáció arányát.

B. oszlophoz: Jelezze a tervezett tevékenységek számát, pontosítva a tevékenység típusát. N/A beírásával jelezze, ha bizonyos oszlophoz tartozó információ nem elérhető. Az ezekben az oszlopokban feltüntetendő információ a 8. oszlopban („Tervezett kimutatási módszerek”) foglalt információhoz kapcsolódik.

16. oszlophoz: Jelezze a csapdázó helyek számát, amennyiben az eltér a csapdák számától (15. oszlop) (pl. ugyanazt a csapdát különböző helyeken használják).

20. oszlophoz: Jelezze a felderítés érzékenységét, az ISPM 31 meghatározása szerint. A károsítómentesség elért konfidenciaszintjének ezt az értékét a módszer érzékenysége és a feltételezett prevalencia mellett elvégzett vizsgálatok (és/vagy minták) alapján számítják ki.

21. oszlophoz: A károsító vélt tényleges helyszíni prevalenciájának felderítés előtti becslése alapján jelezze a tervezési prevalenciát. A feltételezett prevalencia a felderítés céljaként van rögzítve és annak a kompromisszumnak felel meg, amelyet a kockázatkezelők a károsító előfordulása és a felderítéshez rendelkezésre álló erőforrások között kötnek. A kimutatási felderítésekhez jellemzően rögzített érték 1 %.