(1)   A tagállamok éves felderítéseket végeznek a gazdanövényekről a meghatározott károsító területükön való jelenlétének kimutatásához.

(2)   E felderítéseket az illetékes hatóságok végzik, vagy az illetékes hatóságok hatósági felügyelete mellett végzik őket.

(3)   A felderítéseket a kockázati szint alapján kell lefolytatni. A felderítéseket a szabadban, többek között szántóföldeken, gyümölcsösökben, szőlőültetvényeken, valamint faiskolákban, kertészeti központokban és/vagy kereskedelmi központokban, természeti területeken és más megfelelő helyszíneken végzik.

(4)   E felderítések az ültetésre szánt növények vizsgálatából és mintáinak gyűjtéséből állnak. Tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) által közzétett, a Xylella fastidiosa statisztikailag megbízható és kockázatalapú felderítéseire vonatkozó iránymutatásokra, fontos, hogy az érintett tagállamon belül az alkalmazott felderítési terv és mintavételi módszer a fertőzött növények 1 %-os arányú jelenlétét legalább 80 %-os megbízhatósággal legyen képes kimutatni.

(5)   E felderítéseket az év megfelelő időszakaiban kell végezni, tekintettel a meghatározott károsító észlelésének lehetőségére, figyelembe véve a károsító és vektorainak biológiai jellemzőit, a gazdanövények jelenlétét és biológiai jellemzőit, valamint a Xylella fastidiosára vonatkozó hatósági károsítófelderítési adatlapon szereplő tudományos és szakmai adatokat.

(6)   A meghatározott károsító jelenlétét a IV. mellékletben felsorolt molekuláris vizsgálatok egyikével nyomon kell követni. A körülhatárolt területektől eltérő területeken észlelt pozitív eredmény esetén a meghatározott károsító jelenlétét a genom más részeit célzó, az említett melléklet szerinti további pozitív molekuláris vizsgálattal kell megerősíteni. Ezeket a vizsgálatokat ugyanazon növényi mintán vagy – ha az alkalmazott molekuláris megerősítő vizsgálatnál lehetséges – ugyanazon növényi kivonaton kell elvégezni.

(7)   A meghatározott károsító alfajainak azonosítását minden olyan növényfajon el kell végezni, amelyről megállapítást nyert a meghatározott károsító általi megfertőzés az adott körülhatárolt területen. Az azonosításhoz a IV. melléklet B. szakaszában felsorolt molekuláris vizsgálatokat kell alkalmazni.

(8)   Az (1) bekezdésben említett felderítések eredményeiről a tagállamok az (EU) 2016/2031 rendelet 22. cikkének (3) bekezdése szerint tesznek jelentést.

(1)   Minden tagállam készenléti tervet alakít ki. E készenléti terv rögzíti a tagállam területén a következőkkel kapcsolatban végzendő intézkedéseket:

Minden tagállam minden év december 31-ig megfelelően frissíti a készenléti tervét. Az (EU) 2015/789 végrehajtási határozat alapján kialakított készenléti terveket 2020. december 31-ig kell frissíteni.

(2)   Az (EU) 2016/2031 rendelet 25. cikkének (2) bekezdésében említett elemeken kívül a készenléti tervnek valamennyi következő elemet is tartalmaznia kell:

(1)   Ha a meghatározott károsító jelenlétét hivatalosan megerősítik, az érintett tagállam haladéktalanul kialakít egy körülhatárolt területet.

Amennyiben a meghatározott károsító esetében csak egy vagy több konkrét alfajának jelenlétét erősítik meg, az érintett tagállam csak ezen alfajok tekintetében határol el egy területet.

Amennyiben még folyamatban van egy alfaj jelenlétének megerősítése, az érintett tagállam elhatárolja az adott területet a meghatározott károsító és annak valamennyi lehetséges alfaja tekintetében.

(2)   A körülhatárolt terület egy fertőzött területből és egy pufferzónából áll.

A fertőzött terület a meghatározott károsítóval fertőzött növény legalább 50 m-es sugarú körzetéből áll.

A pufferzóna szélessége a következő:

(3)   A Bizottság frissíti és közzéteszi a tagállamok által kialakított körülhatárolt területek jegyzékét az (EU) 2016/2031 rendelet 18. cikkének (6) bekezdése szerinti értesítés keretében.

(1)   A 4. cikktől eltérve, a felszámolás céljából kialakított fertőzött terület körüli pufferzóna szélessége nem kevesebb mint 1 km-re csökkenthető, ha nagy bizonyossággal megállapítható, hogy a meghatározott károsító az első észlelése óta nem terjedt tovább, és valamennyi következő feltétel teljesül:

(2)   A pufferzóna szélességének az (1) bekezdés szerinti csökkentésekor az érintett tagállam haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot e csökkentés indokairól.

(3)   A (4) cikktől eltérve, az érintett tagállam határozhat úgy, hogy nem alakít ki azonnal körülhatárolt területet, amennyiben a következő feltételek mindegyike teljesül:

(4)   A (3) bekezdésben említett esetben az érintett tagállamok:

(1)   Amennyiben a 10. cikkben említett felderítések során a meghatározott károsítót négy éven át nem mutatják ki egy körülhatárolt területen, a körülhatárolás feloldható. Erről az érintett tagállam értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben az érintett tagállam az 5. cikk (1) bekezdésének megfelelően nem kevesebb mint 1 km szélességűre csökkentette a pufferzónát, a tagállam a zóna első létrehozásától számított 12 hónap után feloldhatja a terület körülhatárolását a következő két feltétel teljesülése esetén:

(3)   Ahol a (2) bekezdés szerint feloldják egy terület körülhatárolását, a korábban kialakított körülhatárolt területen található meghatározott növények a következő két évben intenzív felderítések tárgyát képezik. E célból, és tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által közzétett, a Xylella fastidiosa statisztikailag megbízható és kockázatalapú felderítéseire vonatkozó iránymutatásokra, fontos, hogy a felderítési terv és a mintavételi módszer a fertőzött növények 1 %-os arányú jelenlétét legalább 80 %-os megbízhatósággal képes legyen kimutatni.

(4)   A körülhatárolásnak a létrehozástól számított 12 hónap elteltével való feloldásakor az érintett tagállam haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot e feloldás indokairól.

(1)   Az érintett tagállam haladéktalanul eltávolítja a fertőzött területről:

(2)   Az (1) bekezdésben említett növények eltávolításakor az érintett tagállam az összes szükséges óvintézkedést figyelembe veszi és az adott növények által képviselt kockázat szintje alapján szervezi meg az eltávolítást.

(3)   Az (1) bekezdés b), c) és d) pontjától eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy egyes, hivatalosan történelmi értékűvé nyilvánított gazdanövényeket nem kell eltávolítani, amennyiben a következő feltételek mindegyike teljesül:

(1)   Az érintett tagállam a fertőzött területen megfelelő növényegészségügyi kezeléseket alkalmaz a meghatározott károsító vektorpopulációval szemben, annak összes fejlődési szakaszában. E kezeléseket a növények 7. cikk (1) bekezdésében említett eltávolítása előtt és közben kell alkalmazni. E kezelések a helyi viszonyokat figyelembe vevő hatékony kémiai, biológiai vagy mechanikai kezeléseket tartalmazhatnak a vektorokkal szemben.

(2)   Az érintett tagállam a fertőzött területen és a pufferzónában mezőgazdasági gyakorlatokat alkalmaz a meghatározott károsító vektorpopulációjának megfékezése érdekében, annak összes fejlődési szakaszában. E gyakorlatokat az év legmegfelelőbb időszakában kell alkalmazni, az érintett növények eltávolításától függetlenül. E gyakorlatok a helyi viszonyokat figyelembe vevő hatékony kémiai, biológiai vagy mechanikai kezeléseket tartalmazhatnak a vektorokkal szemben.

(1)   Az érintett tagállam a 7. cikk (1) bekezdésében említett növényeket és növényrészeket vagy helyben, vagy a fertőzött területen belül erre a célra kijelölt közeli helyszínen, vagy – amennyiben e növények vagy növényrészek hálóval vannak lefedve a vektorok ellen – e helyszíntől legkisebb távolságra megsemmisíti oly módon, hogy a meghatározott károsító ne terjedhessen tovább.

(2)   Az érintett tagállam a kockázati szint alapján dönthet úgy, hogy a megsemmisítést csak az ágakra és lombozatra korlátozza, és az adott faanyagot a 8. cikk (1) bekezdésében említett növényegészségügyi kezelésnek veti alá. E növények gyökérzetét el kell távolítani vagy megfelelő növényegészségügyi kezeléssel életképtelenné kell tenni az újrasarjadás elkerülése érdekében.

(1)   Az érintett tagállam minden olyan egyéb intézkedést meghoz, amely hozzájárulhat a meghatározott károsító felszámolásához a növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó („ISPM”) 9. számú nemzetközi szabvánnyal (9) összhangban, valamint segítheti az ISPM 14. számú szabványban (10) foglalt elveknek megfelelő integrált megközelítés alkalmazását.

(2)   Az érintett tagállam intézkedéseket hoz minden olyan sajátos helyzet vagy komplikáció kezelésére, amelyekről észszerűen feltételezhető, hogy meggátolnák, megnehezítenék vagy késleltetnék a felszámolást, különös tekintettel az összes fertőzött vagy fertőzésgyanús növény megfelelő megsemmisítésére vagy a növények előfordulási helyének megközelíthetőségére, azok köz- vagy magántulajdonban levőségére, valamint az értük felelős személyre vagy szervre vonatkozóan.

(3)   Az érintett tagállam elvégzi a megfelelő vizsgálatokat a fertőzés eredetének megállapítása érdekében. Nyomon követi az adott fertőzéssel kapcsolatba hozható gazdanövényeket, beleértve azokat is, amelyeket még a körülhatárolt terület kialakítása előtt elszállítottak. E vizsgálatok eredményeit közli a Bizottsággal és azokkal a tagállamokkal, amelyekből az érintett növények származnak, azokkal a tagállamokkal, amelyeken az érintett növényeket keresztülszállították, valamint azokkal a tagállamokkal, amelyekbe az érintett növényeket szállították.

(1)   Az érintett tagállam eltávolít minden olyan növényt, amelyről a 15. cikk (2) bekezdése szerinti nyomon követés alapján megállapítást nyert, hogy a meghatározott károsítóval fertőzött.

Az eltávolítást a meghatározott károsító jelenlétének hatósági azonosítását követően azonnal, vagy ha a meghatározott károsítót a vektor rajzási időszakán kívül észlelik, a vektor következő rajzási időszaka előtt kell elvégezni. Minden szükséges óvintézkedést meg kell tenni a meghatározott károsító és vektorai terjedésének az eltávolítás alatti és utáni megelőzése érdekében.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve, az érintett tagállam tudományos célból dönthet úgy, hogy a 15. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett, a meghatározott károsítóval fertőzöttnek bizonyult, különös kulturális és társadalmi értékkel rendelkező növényeket nem távolítja el a növények termőhelyén.

(1)   Az érintett tagállam a növények eltávolítása előtt megfelelő növényegészségügyi kezeléseket alkalmaz a meghatározott károsító vektorpopulációval szemben, annak összes fejlődési szakaszában a 13. cikk (1) bekezdésében említett növényeken és a 13. cikk (2) bekezdésében említett növények körül. E kezelések a helyi viszonyokat figyelembe vevő hatékony kémiai, biológiai vagy mechanikai kezeléseket tartalmazhatnak a vektorokkal szemben.

(2)   A 15. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett területeken az érintett tagállam minden év legmegfelelőbb időszakában mezőgazdasági gyakorlatokat alkalmaz a meghatározott károsító vektorpopulációnak visszaszorítása érdekében, annak összes fejlődési szakaszában. E gyakorlatok a helyi viszonyokat figyelembe vevő hatékony kémiai, biológiai vagy mechanikai kezeléseket tartalmazhatnak a vektorokkal szemben.

(1)   Azon növények 50 m-es körzetén belül, amelyekről megállapították, hogy a meghatározott károsítóval fertőzöttek, az érintett tagállam haladéktalanul elvégzi – legalább a fertőzött terület (2) bekezdésben említett részein – a következő növények mintavételezését és vizsgálatát:

(2)   Az érintett tagállam a legmegfelelőbb időszakokban éves felderítések útján nyomon követi a meghatározott károsító jelenlétét, figyelembe véve a Xylella fastidiosára vonatkozó hatósági károsítófelderítési adatlapon említett információkat. E nyomon követés a III. mellékletben felsorolt fertőzött területnek legalább a következő részeire terjed ki:

A fertőzött terület e részeiben az érintett tagállam a 2. cikk (6) bekezdésének megfelelően elvégzi a körülhatárolt területen talált fertőzött gazdanövények fajtáinak mintavételezését és vizsgálatát. E célból, tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak a Xylella fastidiosa statisztikailag megbízható és kockázatalapú felderítéseiről szóló iránymutatásaira, fontos, hogy a felderítési terv és a mintavételi módszer a fertőzött növények 0,7 %-os arányú jelenlétét legalább 90 %-os megbízhatósággal képes legyen kimutatni. A tagállam elvégzi ezenfelül a vektorpopulációnak a meghatározott károsító jelenlétére irányuló mintavételezését és vizsgálatát is.

(3)   A (2) bekezdés a) pontja nem alkalmazandó olyan szigetek esetében, amelyek teljes egészükben a károsító visszaszorítására irányuló intézkedések hatálya alatt állnak és több mint 5 km-re találhatók a legközelebbi uniós szárazföldi ponttól.

(4)   A pufferzónákban az érintett tagállam mintavételezi és megvizsgálja a gazdanövényeket, valamint azon egyéb növényeket, amelyek az adott károsító általi lehetséges fertőzés tüneteit mutatják, vagy az adott károsító által gyaníthatóan fertőzöttek. E célból, tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak a Xylella fastidiosa statisztikailag megbízható és kockázatalapú felderítéseiről szóló iránymutatásaira, fontos, hogy a felderítési terv és a mintavételi módszer a fertőzött növények 1 %-os arányú jelenlétét legalább 90 %-os megbízhatósággal képes legyen kimutatni, figyelembe véve azt, hogy a fertőzött területekkel szomszédos első 400 m magasabb kockázatot hordoz.

(5)   Az érintett tagállam nyomon követi a meghatározott károsítók jelenlétét a fertőzött terület (2) bekezdésben említett részein található vektorokban és a pufferzónában, és ennek megfelelően meghatározza a vektorok továbbterjedésének kockázatát, valamint kiértékeli a 14. cikkel összhangban végzett növényegészségügyi ellenőrzési intézkedések hatékonyságát.

(1)   Az érintett tagállam vagy helyben, vagy a III. mellékletben felsorolt fertőzött területen belül erre a célra kijelölt közeli helyszínen megsemmisíti a meghatározott károsítóval fertőzött növényeket és növényrészeket oly módon, hogy a meghatározott károsító ne terjedhessen tovább.

(2)   Az érintett tagállam dönthet úgy, hogy a megsemmisítést csak az ágakra és lombozatra korlátozza, és az adott faanyagot a 14. cikk (1) bekezdésében említett növényegészségügyi kezelésnek veti alá, ha arra a következtetésre jut, hogy e növények nem jelentenek kockázatot a meghatározott károsító továbbterjedése szempontjából. E növények gyökérzetét el kell távolítani vagy megfelelő növényegészségügyi kezeléssel életképtelenné kell tenni az újrasarjadás elkerülése érdekében.

(1)   Az illetékes hatóság csak akkor engedélyezhet egy termőhelyet a 19–21. cikkek szerinti célokból, ha az megfelel az alábbi feltételek mindegyikének:

(2)   Amennyiben az éves ellenőrzések során az illetékes hatóság a meghatározott károsító jelenlétét, vagy az (1) bekezdés b) pontja szerinti fizikai védelem sérüléseit észleli, haladéktalanul visszavonja a termőhely engedélyét és átmenetileg felfüggeszti a meghatározott növények érintett körülhatárolt területekről való kiszállítását és az adott fertőzött területekről a pufferzónákba való beszállítását.

(3)   Minden tagállam létrehozza és frissíti az (1) bekezdésnek megfelelően engedélyezett összes hely jegyzékét.

A tagállamok a létrehozás vagy frissítés után haladéktalanul továbbítják a jegyzéket a Bizottságnak és a többi tagállamnak.

(1)   Körülhatárolt területen soha nem termesztett meghatározott növények Unión belüli szállítása csak akkor lehetséges, ha azokat olyan helyen termesztették, amely megfelel a következő feltételeknek:

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve, az ültetésre szánt, vetőmagtól eltérő Coffea, Lavandula dentata L., Nerium oleander L., Olea europaea L., Polygala myrtifolia L. és Prunus dulcis (Mill.) D.A. Webb növények csak a következő feltételek teljesülése esetén szállíthatók első alkalommal az Unión belül:

(1)   Az olyan harmadik országból származó gazdanövények, amelyben a meghatározott károsító tudvalevőleg jelen van, kizárólag akkor hozhatók be az Unióba, ha teljesülnek a következő feltételek:

(2)   Az olyan harmadik országból származó gazdanövények, amelyben a meghatározott károsító tudvalevőleg jelen van, és amelyeket teljes életciklusuk során in vitro körülmények között termesztettek, kizárólag akkor hozhatók be az Unióba, ha teljesülnek a következő feltételek:

(1)   A tagállamok rendszeres hatósági ellenőrzéseket végeznek a körülhatárolt területről kiszállított vagy a fertőzött területről a pufferzónába átszállított meghatározott növényeken.

(2)   Ezen ellenőrzéseket legalább azokon a helyszíneken – beleértve az utakat, repülőtereket és kikötőket is – el kell végezni, amelyeken keresztül a gazdanövényeknek a fertőzött területekről a pufferzónákba vagy az Unió területének más részeibe való átszállítása történik.

(3)   Az ellenőrzések a meghatározott növények okmány- és azonosság-ellenőrzését foglalják magukban.

(4)   Az ellenőrzéseket attól függetlenül el kell végezni, hogy a meghatározott növényeknek hol a bejelentett származási helye, kinek a tulajdonában vannak és mely személy vagy szervezet felelős értük.

(5)   Amennyiben ezen ellenőrzések azt mutatják, hogy a 19–23. cikkben megállapított feltételek nem teljesülnek, az ellenőrzéseket végrehajtó tagállam helyben vagy egy közeli helyszínen haladéktalanul megsemmisíti a feltételeknek eleget nem tevő növényt. Ennek során minden szükséges óvintézkedést meg kell tenni a meghatározott károsító és az adott növény által hordozott valamennyi vektor terjedésének az eltávolítás alatti és utáni megelőzése érdekében.

(1)   Az Unióba harmadik országból behozott gazdanövények valamennyi szállítmányán hatósági ellenőrzést kell végezni az Unióba történő belépés helyén vagy a 2004/103/EK bizottsági irányelvnek (14) megfelelően meghatározott rendeltetési helyen.

(2)   A meghatározott károsító ismert előfordulásával jellemzett területekről származó gazdanövényeknél az illetékes hatóság ellenőrzést végez – amely a meghatározott növények tételének mintavételezéséből és vizsgálatából áll – annak megerősítéséhez, hogy a meghatározott károsító nincs jelen, és ehhez olyan mintavételi módszert alkalmaz, amely a fertőzött növények 1 %-os arányú jelenlétét legalább 80 %-os megbízhatósággal képes kimutatni, a 31. számú ISPM figyelembevételével.

(3)   Az (2) bekezdés nem alkalmazandó a teljes termesztési ciklusukban in vitro módon termesztett és átlátszó tartályokban, steril körülmények között szállított gazdanövényekre.

(1)   A tagállamok tájékoztatják a nyilvánosságot, az utazókat, valamint a hivatásos és nemzetközi fuvarozókat a meghatározott károsító által az Unió területére jelentett veszélyről. E tájékoztatást célzott figyelemfelhívó kampányok formájában nyilvánosan elérhetővé teszik az illetékes hatóság vonatkozó honlapjain vagy az általa e célra kijelölt más honlapokon.

(2)   A körülhatárolt területeken belül az érintett tagállam tájékoztatja a közvéleményt a meghatározott károsító jelentette veszélyről, valamint a károsító Unióba történő behurcolásának és Unión belüli elterjedésének megakadályozása céljából foganatosított intézkedésekről. Gondoskodik arról, hogy a közvélemény, az utazók és az adott fuvarozók tisztában legyenek a körülhatárolt terület, a fertőzött terület és a pufferzóna határaival. Az érintett tagállam a vektorral szemben a 8. és 14. cikk szerint alkalmazandó intézkedésekről is tájékoztatja az adott vállalkozókat.

(1)   A tagállamok minden év április 30-ig jelentést tesznek a Bizottságnak és a többi tagállamnak az előző évben a 2., 4., 5. és a 7–18., illetve adott esetben a 32. cikk értelmében hozott intézkedésekről, valamint ezen intézkedések eredményeiről.

A körülhatárolt területeken a 10. és a 15. cikk alapján végzett felderítések eredményeit az V. mellékletben szerepelő táblákat használva kell megküldeni a Bizottságnak.

(2)   A tagállamok minden év december 31-ig benyújtják a Bizottságnak és a többi tagállamnak a 2., 4., 5. és a 7–18., illetve adott esetben a 32. cikk értelmében a következő évben meghozandó intézkedéseket tartalmazó tervet. E terv rögzíti az egyes intézkedések ütemezett időtartamát, az intézkedések végrehajtási határidejét és az intézkedésekre elkülönített költségvetést.

(3)   Amennyiben az adott növényegészségügyi kockázat alakulása indokolttá teszi, a tagállamok kiigazítják a vonatkozó intézkedéseket, és ennek megfelelően aktualizálják a (2) bekezdésben említett tervet. Az aktualizálásról haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot.

(4)   Az érintett tagállam haladéktalanul értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot a meghatározott károsító jelenlétének a 15. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett helyszíneken végzett hatósági azonosításáról.