(1)

A 952/2013/EU rendelet (a Vámkódex) és az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet együttes gyakorlati (2)végrehajtása során világossá vált, hogy az említett felhatalmazáson alapuló rendeletet néhány szempontból módosítani kell annak érdekében, hogy jobban igazodjon a gazdálkodók és a vámigazgatási szervek igényeihez, valamint hogy figyelembe lehessen venni a jogszabályi változásokat és a Vámkódex alkalmazásában létrehozott informatikai rendszerek telepítésével kapcsolatos fejleményeket.

(2)

Annak egyértelművé tétele érdekében, hogy mely vámhivatalnak kell biztosítania, hogy a belépési gyűjtő árunyilatkozatban foglalt információk alapján sor kerüljön az érkezés előtti kockázatelemzésre, az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 1. cikkének 15. pontjában szereplő „első belépési vámhivatal” fogalommeghatározást módosítani kell, méghozzá pontosítani kell, hogy a szóban forgó kifejezés az azon helyért felelős vámhivatalra utal, amely a szállítóeszköz célállomása volt, még akkor is, ha valamilyen okból a szállítóeszköz ténylegesen egy másik vámhivatalhoz tartozó helyre érkezik.

(3)

A gyorspostai küldeményként szállított árukra vonatkozó belépési gyűjtő árunyilatkozattal kapcsolatos szabályok, valamint az ilyen áruk behozatalára és kivitelére alkalmazandó alakiságok alkalmazási körének egyértelmű elkülönítése érdekében meg kell határozni a „gyorspostai küldemény” és a „gyorspostai fuvarozó” fogalmát.

(4)

Az áruk belső értékén alapuló vámrendelkezések egységes alkalmazásának biztosítása érdekében meg kell határozni a „belső érték” fogalmát.

(5)

A katonai mobilitásról szóló cselekvési tervvel (3) összhangban észszerűsíteni és egyszerűsíteni kell a katonai tevékenységek keretében szállított vagy felhasznált árukra vonatkozó vámalakiságokat. Ezt a célt az ilyen áruk fogalmának meghatározása, valamint az uniós tagállamok által – többek között az Unió közös biztonság- és védelempolitikájába illeszkedő katonai tevékenységekkel összefüggésben – használandó vámokmányként szolgáló 302. sz. EU-formanyomtatvány létrehozása révén kell elérni.

(6)

Annak érdekében, hogy a vámjogszabályokon kívüli egyéb uniós jogszabályok értelmében az azonosításhoz a gazdálkodók nyilvántartási és azonosító számát (EORI) lehessen használni, a gazdálkodónak nem minősülő személyeket abban az esetben is kötelezni kell az EORI-ban való nyilvántartásba vételre, ha a nyilvántartásba vételt uniós jogszabályok írják elő, nem csak abban az esetben, ha azt tagállami jogszabályok írják elő. Az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikkét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

Az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 13. cikkének (4) bekezdése értelmében abban az esetben, ha az illetékes vámhatóságok a vámjogszabályok megsértésével kapcsolatos vizsgálatot folytatnak, a vámjogszabályok alkalmazásával kapcsolatos határozat meghozatalára előírt határidőt meg lehet hosszabbítani. E lehetőség alkalmazását azokra az esetekre is ki kell terjeszteni, amikor az illetékes vám- és adóhatóságok az adójogszabályok megsértésével kapcsolatos vizsgálatot folytatnak, mivel egyes engedélyeket csak az adójogszabályok súlyos vagy ismételt megsértésének hiányában lehet kiadni. Az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 17. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a vámhatóságoknak a határozatot arra az időszakra fel kell függeszteniük, amely szükséges annak megállapításához, hogy egy gazdálkodó megsértette-e súlyosan vagy ismétlődő módon a jogszabályokat. E kötelezettségnek ki kell terjednie a kérelmező gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó súlyos bűncselekmények eseteire is, de az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet 24. cikkének (1) bekezdésével összhangban nem terjedhet ki a vállalat vámügyeiért felelős olyan személyek által elkövetett jogsértésekre vagy bűncselekményekre, akik nem a vállalat alkalmazottai. (4) Az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 13. cikkének (4) bekezdését és 17. cikkének (1) bekezdését ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(8)

A Vámkódex 86. cikkének (3) bekezdése különös szabályokat állapít meg a vámtartozás összegének kiszámítására abban az esetben, ha a vámtartozás aktív feldolgozási eljárásból eredő feldolgozott termékeknél keletkezik. A nyilatkozattevő kérelmére az ilyen vámtartozás a szóban forgó árukra vonatkozó vám-árunyilatkozat elfogadásának időpontjában aktív feldolgozási eljárás alá vont áruk tarifális besorolása, vámértéke, mennyisége, jellege és származása alapján kerül meghatározásra. Az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 76. cikke meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a Vámkódex 86. cikkének (3) bekezdése a nyilatkozattevő kérelme nélkül alkalmazandó. Az első alkalommal aktív feldolgozási eljárás alá vont termékekre alkalmazandó dömpingellenes és kiegyenlítő vámok, védintézkedések és engedmények felfüggesztése miatti kiegészítő vámok kijátszásának elkerülése érdekében a Vámkódex 86. cikke (3) bekezdésének a nyilatkozattevő kérelme nélküli alkalmazására vonatkozó kötelezettségnek ki kell terjednie az ilyen árukból nyert, aktív feldolgozás alá vont feldolgozott termékekre is. Az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 76. cikkét ezért ennek megfelelően módosítani kell. Egyéves átmeneti időszakot kell biztosítani annak érdekében, hogy a gazdálkodóknak legyen idejük alkalmazkodni az új szabályokhoz.

(9)

Az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 104. cikkének (1) bekezdése az Unió vámterületére beszállított árukra vonatkozó belépési gyűjtő árunyilatkozat benyújtására vonatkozó követelmény alóli kivételeket állapít meg. Annak érdekében, hogy vészhelyzet esetén a tartós átültetésre, beültetésre vagy transzfúzióra alkalmas szervek és más emberi vagy állati szövetek vagy emberi vér behozatala ne szenvedjen késedelmet, a kivételeknek ezekre az árukra is ki kell terjedniük. Ezenkívül a katonai mobilitás megkönnyítése érdekében a szóban forgó kivételeket a 302. sz. NATO- vagy a 302. sz. EU-formanyomtatvány kíséretében szállított árukra is ki kell terjeszteni. Továbbá, miután Campione d’Italia település és a Luganói-tó olasz vizei az Unió vámterületének részeivé váltak (5), a kivétel a továbbiakban nem alkalmazandó az e területekről behozott árukra. Az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 104. cikkének (1) bekezdését ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

Az (EU) 2019/883 európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) célja, hogy megfelelő kikötői befogadólétesítmények rendelkezésre állásának és használatának, valamint a hulladék e létesítményekbe való leadásának előmozdítása révén védje a tengeri környezetet az Unióban található kikötőket használó hajókról történő hulladékkibocsátás negatív hatásaival szemben. Azért, hogy az említett irányelv célkitűzése ne kerüljön veszélybe, az ilyen hulladékra vonatkozó vámalakiságokat észszerűsíteni és egyszerűsíteni kell, és ennek érdekében el kell tekinteni a belépési gyűjtő árunyilatkozat benyújtásának kötelezettségétől, és az áruk vám elé állítását szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vám-árunyilatkozatnak kell tekinteni. Ezeket az egyszerűsítéseket csak akkor lehet alkalmazni, ha az (EU) 2019/883 irányelv 6. cikkében említettek szerint a hulladékleadás előzetes bejelentése megtörtént az illetékes hatóságoknál. Az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 104., 138., 141. és 142. cikkét ennek megfelelően módosítani kell.

(11)

Az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 104. cikke a postai küldeményekben lévő áruk, valamint a 22 EUR-t meg nem haladó értékű áruk esetében az importellenőrzési rendszer korszerűsítésének napjáig mentességet biztosít a belépési gyűjtő árunyilatkozat benyújtására vonatkozó kötelezettség alól. A Bizottság azonban az (EU) 2019/2151 bizottsági végrehajtási határozattal (a továbbiakban: a munkaprogram) (7) úgy határozott, hogy új elektronikus rendszert (ICS2) hoz létre a vámhatóságok által végzett, érkezés előtti biztonsági és védelmi kockázatelemzés és a kapcsolódó ellenőrzések támogatására. Az új rendszer végrehajtása három kiadás útján történik (1. kiadás, 2. kiadás és 3. kiadás). Az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 104. cikkében szereplő, az importellenőrzési rendszer korszerűsítésére vonatkozó általános hivatkozást ezért az új rendszer különböző kiadásaira vonatkozó konkrétabb hivatkozásokkal kell felváltani, amely rendszerhez a fuvarozók fokozatosan fognak csatlakozni. A munkaprogrammal összhangban a légi közlekedés tekintetében a postai szolgáltatók és a gyorspostai fuvarozók az 1. kiadástól kezdődően csatlakoznak az új rendszerhez, de az Unióban található végső rendeltetési helyre szánt postai küldeményekben lévő áruk és a gyorspostai küldeményekben lévő áruk esetében a belépési gyűjtő árunyilatkozatnak csak a minimális adatkészletét kell benyújtaniuk. A légi közlekedés területén működő egyéb gazdálkodók, illetve az e területen végrehajtott egyéb műveletek a 2. kiadástól kezdve fognak az új rendszer hatálya alá tartozni. A vasúti, közúti, tengeri és belvízi szállítás esetében az érintett gazdálkodóknak a 3. kiadással kell a rendszerhez kapcsolódniuk. Ennek megfelelően a postai küldeményekben lévő árukra vonatkozó mentesség az 1. kiadást követően nem alkalmazható azokra a légi szállítmányokra, amelyek végső rendeltetési helye valamely tagállam. Továbbá a 2. kiadást követően nem alkalmazható a mentesség azokra a légi szállítmányokra, amelyek végső rendeltetési helye valamely harmadik ország, a 3. kiadást követően pedig azokra a postai küldeményekre, amelyeket tengeri, belvízi, közúti vagy vasúti úton szállítanak. Hasonlóképpen, az 1. kiadást követően nem alkalmazható a mentesség a 22 EUR-t meg nem haladó értékű, légi úton szállított gyorspostai küldeményekre. Ezenkívül a 2. kiadást követően a mentesség nem alkalmazható az olyan légi szállítmányokban lévő árukra, amelyek nem minősülnek sem postai, sem gyorspostai küldeménynek. A tengeren, belvízi úton, közúton vagy vasúton szállított áruszállítmányokra a 3. kiadástól kezdve nem alkalmazható a mentesség. A tagállamoknak a Bizottsággal együttműködve meg kell határozniuk azokat a konkrét időpontokat, amikortól a gazdálkodóknak a munkaprogram mellékletével összhangban alkalmazniuk kell az új rendszer különböző kiadásait. Az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 104. cikkét ennek megfelelően módosítani kell.

(12)

Az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 106. cikke a belépési gyűjtő árunyilatkozat légi szállítás esetén történő benyújtására vonatkozó határidőket állapít meg. E határidőknek tükrözniük kell az elektronikus rendszer (ICS2) három kiadásban történő megvalósítására vonatkozó döntést is. A rendelkezésnek egyértelműen különbséget kell tennie a belépési gyűjtő árunyilatkozat benyújtásának határidejére vonatkozó általános szabály, a belépési gyűjtő árunyilatkozat minimális adatkészletének benyújtására vonatkozó határidő, valamint az egyéb adatok benyújtására vonatkozó határidő között. Erre azért van szükség, mert – amint azt az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 183. cikke kimondja – az új rendszer 2. kiadásától kezdődően fokozatosan lehetőség nyílik arra, hogy a belépési gyűjtő árunyilatkozat adatait különböző személyek nyújtsák be (többszörös benyújtás). Az új rendszer 1. kiadásától kezdődően a postai szolgáltatókat és a gyorspostai fuvarozókat kötelezni kell arra, hogy a belépési gyűjtő árunyilatkozat minimális adatkészletét a lehető leghamarabb, de legkésőbb az árukat az Unió vámterületére szállító légi járműbe történő berakodás előtt nyújtsák be. A minimális adatkészlet benyújtására vonatkozó kötelezettséget a 2. évi kiadástól kezdődően a légifuvarozási tevékenységekben részt vevő valamennyi légi fuvarozóra és gazdálkodóra alkalmazni kell. Az új rendszer 2. kiadásától kezdődően a légi fuvarozók számára elő kell írni, hogy a minimális adatkészletet egészítsék ki a többi adattal annak érdekében, hogy a teljes belépési gyűjtő árunyilatkozat az általános határidőn belül benyújtásra kerüljön. A 1. kiadás és a 2. kiadás időpontja között azonban a postai szolgáltatók és a gyorspostai fuvarozók által benyújtott minimális adatkészletet a postai küldeményekben lévő árukra és a gyorspostai küldeményekben lévő, 22 EUR-t meg nem haladó belső értékű árukra vonatkozó teljes belépési gyűjtő árunyilatkozatnak kell tekinteni. Ennek az az oka, hogy ebben az időszakban a légi fuvarozók még nem fognak az új rendszerhez kapcsolódni, és ezért nem fogják tudni kiegészíteni a minimális adatkészletet. A légi fuvarozók és a gazdálkodók azon kötelezettségére vonatkozó szabály, hogy a belépési gyűjtő árunyilatkozat minimális adatkészletét a lehető leghamarabb, de legkésőbb az áruknak az azon légi járműbe történő berakodása előtt be kell nyújtani, amelyen azokat az Unió vámterületére beviszik, biztosítja, hogy a vámhatóságok elvégezhessék a kockázatelemzést és a légi áruk védelmével összefüggésben megtehessék a szükséges intézkedéseket. Ez a légi közlekedés védelmére vonatkozó meglévő uniós szabályozási kerethez, nevezetesen a 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelethez (8) kapcsolódó fontos kiegészítő intézkedést jelent.

(13)

Az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 112. és 113. cikke a tengeri vagy belvízi szállítás, illetve a légi szállítás tekintetében kötelez bizonyos, a fuvarozótól eltérő személyeket arra, hogy adják meg a belépési gyűjtő árunyilatkozat egyes adatait. Mindkét cikk olyan átmeneti szabályokat is tartalmaz, amelyek az importellenőrzési rendszer korszerűsítéséig felfüggesztik az említett kötelezettségeket. Ezeknek az átmeneti szabályoknak tükrözniük kell azt a tényt, hogy a belépési gyűjtő árunyilatkozat adatainak különböző személyek általi megadására légi szállítás esetén csak az új rendszer 2. kiadásától, tengeri vagy belvízi szállítás esetén pedig a 3. kiadástól kezdődően lesz lehetőség. Ennek megfelelően a fuvarozótól eltérő személyek azon kötelezettsége tekintetében, hogy meg kell adniuk a belépési gyűjtő árunyilatkozat adatait, különbséget kell tenni a két kiadás között. Továbbá azt a szabályt, amely szerint minden személy felelős a belépési gyűjtő árunyilatkozat általa benyújtott adataiért, törölni kell a 112. és 113. cikkből, és olyan új általános rendelkezéssé kell tenni, amely nem csak a légi, illetve a tengeri vagy belvízi szállításra, hanem minden szállítási módra alkalmazandó. Tekintve, hogy a postai küldemények és a 22 EUR alatti értékű áruk esetében a belépési gyűjtő árunyilatkozat benyújtása alóli mentesség fokozatosan megszűnik, az említett rendelkezést ki kell egészíteni a postai szolgáltatókra és a gyorspostai fuvarozókra vonatkozó azon új kötelezettséggel, hogy a belépési gyűjtő árunyilatkozat adatait közöljék az első belépési vámhivatallal, amennyiben ezeket az adatokat a postai szolgáltatók vagy gyorspostai fuvarozók által rendelkezésre bocsátott minimális adatállomány kiegészítésére kötelezett fuvarozókkal korábban nem közölték. Az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 112. és 113. cikkét ennek megfelelően módosítani kell, valamint a rendeletbe be kell illeszteni egy új 113a. cikket.

(14)

A katonai mobilitás megkönnyítése érdekében a 302. sz. EU-formanyomtatványnak az áruk uniós vámjogi státusának igazolására is szolgálnia kell. Az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 127. cikkét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(15)

Az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 128d. cikke meghatározza a hajózási társaság manifesztjének az elindulást követően történő kiállítására vonatkozó engedély megadásának feltételeit. Ezeket a feltételeket továbbra is alkalmazni kell mindaddig, amíg az engedély megadható, függetlenül attól, hogy az „Uniós Vámkódex – vámhatósági határozatok” rendszer telepítésre került-e vagy sem. Az „Uniós Vámkódex – vámhatósági határozatok” rendszerre való hivatkozást ezért törölni kell. Az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 128d. cikkét ennek megfelelően módosítani kell.

(16)

Az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 141. cikke felsorol bizonyos olyan cselekményeket, amelyeket az említett rendelet 138. cikkének a)–d) pontjában, 139. cikkében és 140. cikkének (1) bekezdésében említett árukra vonatkozó vám-árunyilatkozatnak kell tekinteni. Vészhelyzet esetén a tartós átültetésre, beültetésre vagy transzfúzióra alkalmas szervek és más emberi vagy állati szövetek vagy emberi vér esetében mind a behozatalra, mind a kivitelre vonatkozó nyilatkozattételi követelmények körét a lehető legszűkebbre kell korlátozni annak érdekében, hogy a vámalakiságokkal kapcsolatos nehézkességek ne késleltessék a határon való átjutásukat, és időben történő felhasználásuk biztosítható legyen. Ezért az ilyen szerveket, szöveteket vagy vért az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 141. cikkében felsorolt cselekmények bármelyike révén bejelentettnek kell tekinteni. Az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 138., 140. és 141. cikkét ezért a fentieknek megfelelően módosítani kell.

(17)

A katonai tevékenységekkel összefüggésben szállított vagy felhasznált áruk szállításának további egyszerűsítése érdekében a 302. sz. NATO-formanyomtatvány vagy a 302. sz. EU-formanyomtatvány vám elé állítását vám-árunyilatkozatnak kell tekinteni behozatalivám-mentesség mellett tértiáruként való szabad forgalomba bocsátás, ideiglenes behozatal, kivitel, újrakivitel vagy árutovábbítás céljából. A 302. sz. NATO-formanyomtatvány vagy a 302. sz. EU-formanyomtatvány vámhatóságoknak történő benyújtására szolgáló elektronikus rendszer hiányában helyénvaló lehetővé tenni e formanyomtatványoknak az elektronikus adatfeldolgozási eljárásoktól eltérő módon történő benyújtását is. Az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 138–142. cikkét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(18)

Amint hatályba lépnek az (EU) 2017/2455 tanácsi irányelvben (9) meghatározott, a távértékesítésre vonatkozó új hozzáadottértékadó- (héa-) szabályok, a héát az Unióba behozott valamennyi áru után meg kell fizetni, függetlenül annak értékétől. Az ezen árukra vonatkozó héa beszedésének biztosítása érdekében elektronikus vám-árunyilatkozatra lesz szükség. Ezért módosítani kell azt a jelenlegi lehetőséget, hogy a postai küldeményeket az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 141. cikkében felsorolt bármely cselekmény révén be lehessen jelenteni. Indokolt úgy rendelkezni, hogy ezt a lehetőséget csak az ICS2 1. kiadására vonatkozó bevezetési időszak végéig lehessen alkalmazni, mivel addigra az időpontra valamennyi postai szolgáltatónak rendelkeznie kell a belépési gyűjtő árunyilatkozat benyújtásához szükséges elektronikus adatokkal. A héa megfelelő beszedésének biztosítása érdekében ezt a lehetőséget továbbá a vámhatóságok jóváhagyásától kell függővé tenni, és azokra az esetekre kell korlátozni, amikor a behozatali héa beszedése az áruk belépésekor, rendes eljárás keretében történik. Az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 138. és 141. cikkét ennek megfelelően módosítani kell.

(19)

Az e-kereskedelem bővülése miatt az Unióból exportált alacsony értékű szállítmányok száma növekszik. A postai szolgáltatók és gyorspostai fuvarozók fontos szerepet játszanak ezekben az exportokban. Míg a postai küldeményeket az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 141. cikkének (4) bekezdésével összhangban kivitelre bejelentettnek lehet tekinteni akkor, amikor kilépnek az Unió vámterületéről, az 1 000 EUR értéket és 1 000 kg súlyt meg nem haladó egyéb kereskedelmi áruk bejelentését az említett rendelet 137. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint szóban kell megtenni. Mivel a szóbeli nyilatkozatot a kilépés helye szerint illetékes vámhivatalnál kell megtenni, ez a könnyítés nem felel meg a gyorspostai fuvarozók üzleti modelljének, mivel az az egyetlen fuvarozási szerződés alkalmazása jelentette könnyítésen alapul. Egyetlen fuvarozási szerződés alkalmazása esetén az összes kiviteli alakiság – beleértve az exportszállítás hivatalos lezárását is – elvégezhető egy belföldi vámhivatalnál, így a kilépés helye szerint illetékes vámhivatal csak eseti alapon kérheti az áruk megvizsgálását. Az áruk kilépésére vonatkozó információk a gyorspostai fuvarozó nyilvántartásában rendelkezésre állnak, és azokat a vámhatóságok utólagos ellenőrzések keretében ellenőrizhetik. Annak érdekében, hogy a gyorspostai fuvarozók zökkenőmentesen végezhessék a kis értékű szállítmányok kivitelét, és ezáltal a határvámhivataloknál elkerülhető legyen a feladatok felgyülemlése, lehetővé kell tenni, hogy az ilyen szállítmányokat az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 141. cikkében felsorolt bármely cselekmény révén be lehessen jelenteni. Az említett rendelet 140. és 141. cikkét a fentieknek megfelelően módosítani kell.

(20)

Az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 141. cikkét annak egyértelművé tétele érdekében is módosítani kell, hogy a behozatali vám alóli teljes mentességben részesülő szállítóeszközöket az említett cikk (1) bekezdésének d) pontjában felsorolt helyzetek bármelyikében az áruknak az Unió vámterületének határán való átlépése révén ideiglenes behozatalra bejelentettnek lehessen tekinteni. Ugyanez vonatkozik azokra a szállítóeszközökre, amelyeket a Vámkódex 203. cikke szerint térti árukként szabad forgalomba bocsátanak. Erre a pontosításra a jogbiztonság érdekében van szükség.

(21)

Az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 142. cikke felsorol bizonyos olyan árukat, amelyeket nem lehet szóban vagy az említett rendelet 141. cikke alapján bejelenteni; ezek közé tartoznak például a vám vagy egyéb terhek visszafizetése iránti kérelem tárgyát képező áruk. Az (EU) 2017/2455 tanácsi irányelvben meghatározott, a távértékesítésre vonatkozó új hozzáadottértékadó- (héa-) szabályok hatálybalépésétől kezdődően a héát az Unióba behozott valamennyi áru után meg kell fizetni, függetlenül azok értékétől. Következésképpen az ilyen áruk visszaszolgáltatása esetén a nyilatkozattevőnek kérnie kell az áruk szabad forgalomba bocsátásakor felszámított héa visszatérítését. Ilyen esetekben a nyilatkozattevőnek bizonyítékot kell szolgáltatnia arról, hogy az áruk elhagyták az Unió vámterületét. Annak érdekében, hogy a kis értékű szállítmányokkal kapcsolatos adminisztratív terhek észszerű szinten maradjanak, engedélyezni kell, hogy az ilyen szállítmányok újrakivitele az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 141. cikke szerinti bármely más cselekmény révén megtörténhessen, még abban az esetben is, ha héa-visszatérítés iránti kérelmet nyújtottak be. Az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 142. cikkét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(22)

Annak egyértelművé tétele érdekében, hogy a kis értékű szállítmányok szabad forgalomba bocsátásához szükséges adatokat különböző elektronikus formátumokban is be lehet nyújtani, a 143a. cikk szövegét módosítani kell. Ezen túlmenően átmeneti intézkedésről kell rendelkezni a kis értékű szállítmányoknak az olyan nemzeti behozatali rendszerekben történő bejelentésére vonatkozóan, amelyeket még nem frissítettek a Vámkódexnek megfelelően. A Vámkódex 278. cikkének (2) bekezdése és a munkaprogram értelmében a tagállamok 2022 végéig tehetik naprakésszé nemzeti behozatali rendszereiket. Ezzel szemben az (EU) 2017/2455 irányelvben foglalt új héaintézkedések már az említett időpont előtt hatályba lépnek. Ezért rendelkezni kell az átmeneti adatszolgáltatási követelményeknek megfelelő, nem frissített elektronikus rendszerekben a kis értékű szállítmányok elektronikus vám-árunyilatkozata esetében használandó alternatív adatkészletről. A tagállamok számára ezért lehetővé kell tenni, hogy a nemzeti behozatali rendszerek aktualizálásáig az egyes kis értékű szállítmányokra vonatkozóan az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 143a. cikkének (1) bekezdésében meghatározott vám-árunyilatkozat helyett az (EU) 2016/341 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (10) meghatározott egyszerűsített vám-árunyilatkozat vagy szabványos vám-árunyilatkozat adatkészletének használatát írják elő.

(23)

Az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 144. cikke a postai küldeményekben lévő árukra vonatkozó vám-árunyilatkozattal kapcsolatos szabályokat határoz meg. E szabályoknak tükrözniük kell az ilyen árukra vonatkozó árunyilatkozatban az (EU) 2017/2455 irányelv vonatkozó rendelkezéseinek hatálybalépése nyomán bekövetkező változásokat. Törölni kell azt a szabályt, amely meghatározza, hogy a postai küldemények vám elé állítással történő bejelentésekor kit kell adósnak és nyilatkozattevőnek tekinteni, mivel 2021. január 1-jétől a 150 EUR-t meg nem haladó értékű postai küldeményekben lévő árukat elektronikus vám-árunyilatkozattal kell bejelenteni. E nyilatkozatban egyértelműen fel kell tüntetni az adóst és a nyilatkozattevőt. Azokban a tagállamokban, amelyek még nem frissítették nemzeti behozatali rendszereiket a Vámkódexnek megfelelően, átmeneti intézkedést kell hozni a 150 és 1000 EUR közötti értékű postai küldeményekben lévő áruk bejelentésére. Fenn kell tartani azt a lehetőséget, hogy ezen áruk szabad forgalomba bocsátásra való bejelentése a nemzeti behozatali rendszerek frissítési időszakának végéig, azaz 2022 végéig a CN22 vagy CN23 vámáru-nyilatkozattal kísért vám elé állítással történjen, mivel a tagállamok az említett időszak végéig nem kötelesek bevezetni az elektronikus árunyilatkozatokra vonatkozó különböző adatkészleteket. Az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 144. cikkét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(24)

Az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 146. cikke meghatározza a Vámkódex 167. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében említett kiegészítő árunyilatkozat benyújtására vonatkozó határidőket. Az itt szereplő szabályoknak egyértelműbb összefüggést kell megállapítaniuk a vámhatóságok által a behozatali vagy kiviteli vám összegének könyvelésbe vételére vonatkozóan a Vámkódex 105. cikkének (1) bekezdésével összhangban megállapított határidők, valamint a nyilatkozattevők számára a különböző típusú kiegészítő árunyilatkozatok benyújtására nyitva álló határidők között. Ennek megfelelően egyértelművé kell tenni, hogy azok a kiegészítő árunyilatkozatok, amelyek egyetlen egyszerűsített árunyilatkozatra vonatkoznak és a Vámkódex 105. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban egyetlen könyvelésbe vételt eredményeznek, általános jellegű kiegészítő árunyilatkozatoknak tekintendők. Az általános jellegű kiegészítő árunyilatkozatokat az áruk átengedését követő tíz napon belül kell benyújtani. Egyértelművé kell tenni továbbá, hogy az időszakos vagy összesítő jellegű kiegészítő árunyilatkozatok az ugyanazon nyilatkozattevő által egy meghatározott időszak alatt benyújtott egy vagy több egyszerűsített árunyilatkozatra vonatkoznak, és a Vámkódex 105. cikke (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban a behozatali vám teljes összegére vonatkozó egyetlen bejegyzést eredményeznek. Ezeket a nyilatkozatokat az általuk lefedett időszak végét követő tíz napon belül kell benyújtani.

(25)

Annak érdekében, hogy a jelenlegi szabályok jobban igazodjanak a gazdálkodók igényeihez, a vámhatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy hosszabb határidőt biztosítsanak a nyilatkozattevők számára a kiegészítő árunyilatkozat benyújtására és a vonatkozó igazoló okmányok beszerzésére, amennyiben a vám-árunyilatkozat benyújtása nem vezethet vámtartozás keletkezéséhez. Az általános jellegű kiegészítő árunyilatkozatok esetében a hosszabb határidőt az áruk átengedésétől számított legfeljebb 120 napban kell meghatározni. Ezenkívül a határidő – kivételes és kellően indokolt körülmények között – legfeljebb két év is lehet, amennyiben a hosszabb határidő engedélyezésének okai az áruk vámértékéhez kapcsolódnak. Ezért ennek megfelelően módosítani kell az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 146. cikkét, valamint a kiegészítő árunyilatkozatokhoz tartozó alátámasztó okmányok nyilatkozattevő általi beszerzésének határidejét meghatározó 147. cikkét.

(26)

Az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 163. cikke meghatározza azokat az eseteket, amikor a vám-árunyilatkozatot az árutovábbítástól eltérő különleges eljárásra vonatkozó engedély iránti kérelemnek kell tekinteni. E rendelkezésnek ki kell terjednie a legfeljebb 150 000 EUR értékű szállítmányok megsemmisítésére is, a gazdálkodókra ilyen esetekben háruló vámalakiságok megkönnyítése érdekében. A szállítmányok megsemmisítését a vámhatósági határozatok rendszerének használata nélkül is lehetővé kell tenni, hogy a vámhatóságok akkor hozhassanak határozatot a kérelemről, amikor a megsemmisítendő árukat bejelentik a vámeljárásra. Ezenkívül az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 71-02. mellékletében felsorolt érzékeny árukat ki kell zárni a fent említett könnyítés köréből, kivéve, ha azokat meg kívánják semmisíteni, és a szállítmány értéke nem haladja meg a 150 000 EUR-t. Az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 163. cikkét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(27)

Az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 163. cikke (2) bekezdésének g) pontja megállapítja, hogy a vám-árunyilatkozat nem tekinthető az árutovábbítástól eltérő különleges eljárásra vonatkozó engedély iránti kérelemnek, amennyiben az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 167. cikke (1) bekezdésének f) pontja alkalmazandó. Ez a rendelkezés az érzékeny áruk kezelésére vonatkozik, amelyek már egyébként sem tartoznak az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 163. cikke (1) bekezdése c) pontjának hatálya alá. Az ismétlés elkerülése érdekében az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 163. cikke (2) bekezdésének g) pontját el kell hagyni.

(28)

Az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 166. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a feldolgozási eljárásra vonatkozó engedély megadásának a Vámkódex 211. cikke (4) bekezdésének b) pontjában foglalt feltétele, nevezetesen, hogy az eljárás ne érintse hátrányosan az uniós gyártók alapvető érdekeit (gazdasági feltételek), az aktív feldolgozásra vonatkozó engedélyekre csak bizonyos esetekben alkalmazandó, például az olyan árukra vonatkozó kérelmek esetében, amelyek dömpingellenes vagy kiegyenlítő vámok, illetve hasonló intézkedések hatálya alá tartoznak. Az ilyen kérelmeket azonban ki kell zárni a gazdasági feltételek vizsgálatából, mivel az érintett vámok célja az uniós gyártók alapvető érdekeinek védelme. Ezen túlmenően ilyen esetekben már nem lesz szükség a gazdasági feltételek vizsgálatára, mivel az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet e rendelettel módosított 76. cikke előírja a dömpingellenes és kiegyenlítő vámoknak az aktív feldolgozás alá vont árukra az eljárás lezárásakor történő automatikus alkalmazását. Az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 166. cikkének (1) bekezdését ennek megfelelően módosítani kell.

(29)

Az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 168. cikke az aktív feldolgozás bizonyos eseteiben alkalmazandó behozatali vám összegének kiszámításával foglalkozik. Ez a rendelkezés azonban az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 76. és 166. cikkének módosításai miatt feleslegessé válik. E módosítások szerint az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 168. cikkében említett esetekben a behozatali vám kiszámítása a Vámkódex 86. cikkének (3) bekezdésével összhangban történik. Továbbá, ha az áruk mezőgazdasági vagy kereskedelempolitikai intézkedések hatálya alá tartoznak, a gazdasági feltételeket az e rendelettel módosított (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 166. cikke szerint kell megvizsgálni. Az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 168. cikkét ezért el kell hagyni.

(30)

Az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 177. cikke meghatározza a könyvelés szerinti elkülönítés szabályait arra az esetre, ha áruk vámraktározására szolgáló raktározási létesítményben uniós és nem uniós árukat együttesen tárolnak. Az említett szabályok esetleges kijátszásának elkerülése érdekében indokolt úgy rendelkezni, hogy az uniós és nem uniós áruk vámraktározásra szolgáló raktározási létesítményben való együttes tárolását (közös tárolás) csak abban az esetben lehessen engedélyezni, ha az áruk azonos KN-kóddal, kereskedelmi minőséggel és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek. Nem engedélyezhető az olyan intézkedések hatálya alá tartozó áruk közös raktározása, mint a dömpingellenes vagy kiegyenlítő vámok, kivéve, ha az adott áruk a vonatkozó dömpingellenes vagy kiegyenlítő vámok kivetése után váltak uniós árukká. Az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 177. cikkét ennek megfelelően módosítani kell.

(31)

Az ideiglenes behozatali eljárás nemzetközi tengeri forgalomban, határövezetekben és bizonyos pedagógiai, tudományos és műszaki berendezések tekintetében történő alkalmazásának egyszerűsítése érdekében a kérelmező és az ideiglenes behozatali eljárás jogosultja számára kivételesen engedélyezni kell, hogy az Unió vámterületén belül legyenek letelepedve, és nem szükséges, hogy a Vámkódex 250. cikke (2) bekezdésének c) pontjában előírtak szerint az említett területen kívül legyenek letelepedve. Az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 220., 224., 227., 229. és 230. cikkét ennek megfelelően módosítani kell.

(32)

Katonai áruk ideiglenes behozatalra való bejelentésekor azoknak teljes behozatalivám-mentességben kell részesülniük, és a vámeljárás lezárásának időtartamát 24 hónapban kell rögzíteni, lehetőséget biztosítva a meghosszabbításra. Az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért ki kell egészíteni egy új, 235a. cikkel, az említett rendelet 237. cikkét pedig ennek megfelelően módosítani kell.

(33)

Az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 245. cikkének (1) bekezdése az Unió vámterületén kívül található egyes uniós területekről feladott árukra vonatkozóan az indulás előtti árunyilatkozat benyújtásának követelménye alóli kivételekről rendelkezik. A katonai mobilitás megkönnyítése érdekében ezt a kivételt a 302. sz. NATO- vagy a 302. sz. EU-formanyomtatvány kíséretében szállított árukra is ki kell terjeszteni. Továbbá, miután Campione d’Italia település és a Luganói-tó olasz vizei az Unió vámterületének részévé váltak, a kivétel a továbbiakban nem alkalmazandó Campione d’Italia településre és a Luganói-tó olasz vizeire. Az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 245. cikke (1) bekezdésének i) és p) pontját ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(34)

Az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 248. cikkét módosítani kell annak egyértelművé tétele érdekében, hogy a kiviteli vámhivatalnak érvénytelenítenie kell a kiviteli nyilatkozatot és érvénytelenítenie kell az áruk kilépésére vonatkozó igazolást, amennyiben a kilépési vámhivatal arról tájékoztatta, hogy egy olyan szállítási művelet, amelynek az Unió vámterületén kívül kellett volna befejeződnie, az Unió vámterületén belül fog befejeződni.

(35)

Az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 71-03. melléklete tartalmazza a Vámkódex 220. cikke szerinti feldolgozási eljárás alá vont áruk kezelésének szokásos formáit. A szokásos kezelési módokkal indokolatlan vámelőnyök megszerzése céljából elkövetett visszaélések elkerülése érdekében az említett mellékletet megfelelőképpen módosítani kell.

(36)

Az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 71-04. mellékletének 7. pontja meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett az aktív feldolgozással kapcsolatos intézkedések keretében a tejre és tejtermékekre vonatkozóan lehetőség van a helyettesítő áruk alkalmazására. E feltételek az ilyen termékekben található különböző összetevők, nevezetesen a szárazanyag, a zsír és a fehérje tömegére vonatkoznak. E rendelkezések egyszerűsítése érdekében, azért, hogy a tej és a tejtermékek a Vámkódex 223. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésében megállapított általános helyettesíthetőségi szabályok hatálya alá tartozzanak, az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 71-04. mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(37)

Az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 71-05. melléklete felsorolja azokat az adatelemeket, amelyeket a feldolgozási eljárásokkal összefüggésben a vámhatóságok közötti szabványosított információcsere céljából rendelkezésre kell bocsátani. Egyértelművé kell tenni, hogy egyes adatelemek a kilogrammtól eltérő mértékegységben és az eurótól eltérő pénznemben is kifejezhetők, mivel a gazdálkodók által szolgáltatandó adatelemekre vonatkozó egyéb rendelkezésektől eltérően a 176. és a 181. cikk, valamint a 71-05. melléklet ezt a lehetőséget nem említi kifejezetten. Lehetővé kell tenni azt is, hogy a vám-árunyilatkozatot aktív vagy passzív feldolgozásra vonatkozó engedély iránti kérelemnek lehessen tekinteni, amint azt az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 163. cikke lehetővé teszi. Végül a B. szakaszt ki kell egészíteni egy új adatelemmel, amely a vámtartozás keletkezésének vagy a potenciális kereskedelempolitikai intézkedések alkalmazásának időpontjára vonatkozik, mivel ez olyan lényeges adatelem, amelyet a vámhatóságoknak az INF-rendszer használata során meg kell osztaniuk egymással. Az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 71-05. mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(38)

Az (EU) 2016/341 felhatalmazáson alapuló rendeletet is módosítani kell annak érdekében, hogy tükrözze az egyéb uniós jogszabályok bizonyos változásait. Először is a Vámkódex 278a. cikkében az elektronikus rendszerek terén elért haladásra vonatkozóan bevezetett tagállami jelentéstételi kötelezettség szigorúbb az (EU) 2016/341 felhatalmazáson alapuló rendelet 56. cikkének (2) bekezdésében meghatározott jelentéstételi kötelezettségnél, ezért az utóbbit el kell hagyni. Másodszor, az (EU) 2016/341 felhatalmazáson alapuló rendelet 1. mellékletének, amely meghatározza a nyilatkozatokra, az értesítésekre és az uniós státus igazolására vonatkozó, a Vámkódex elektronikus rendszereinek telepítéséig alkalmazandó közös adatszolgáltatási követelményeket, tükröznie kell az ICS2 rendszer három kiadásban történő kiépítését előirányzó aktualizált munkaprogramra vonatkozó bizottsági határozatot. A szóban forgó mellékletnek kizárólag az említett felhatalmazáson alapuló rendeletnek az átmeneti időszakra vonatkozó adatszolgáltatási követelményeket tartalmazó mellékleteire kell hivatkoznia, de nem szabad hivatkoznia az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet B. mellékletére, mivel ez az átmeneti időszak alatt nem alkalmazandó. Végezetül, miután az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 1. cikke kiegészült a gyorspostai küldemény és a gyorspostai fuvarozó fogalommeghatározásával, a félreértések elkerülése érdekében törölni kell a gyorspostai küldeménynek az (EU) 2016/341 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. mellékletében szereplő fogalommeghatározását.

(39)

Az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 128a. cikkét helyesbíteni kell az uniós státus egyes igazolásainak lebélyegzésével és aláírásával kapcsolatos utasítások pontosítása érdekében. Először is, egyes utasítások kétszer szerepelnek a szövegben, ezért a megkettőzött utasítások közül az egyiket törölni kell. Másodszor, a szöveget ki kell egészíteni az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 72-04. melléklete II. részének II. fejezetében leírt különleges bélyegzőre való hivatkozással. Harmadszor, az engedélyes kibocsátók és az engedélyezett feladók részére kiadott engedély két különböző engedély, és az igazolások kiállítására vonatkozó engedélyekkel összefüggésben a rendelkezés tévesen hivatkozik az engedélyezett feladókra. A rendelkezésnek az „engedélyezett feladó” helyett az „engedélyes kibocsátóra” kell hivatkoznia valamennyi nyelven.

(40)

Az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 150. cikkében szereplő, a 2006/112/EK tanácsi irányelv (11) 138. cikkére való hivatkozás helytelen, és helyébe az említett irányelv 143. cikkének (1) bekezdésére való hivatkozásnak kell lépnie, mivel ez a cikk rendelkezik az alkalmazandó héamentességről.

(41)

Azt a lehetőséget, hogy vészhelyzet esetén a tartós átültetésre, beültetésre vagy transzfúzióra alkalmas szerveket és más emberi vagy állati szöveteket vagy emberi vért bármely más cselekmény révén is be lehessen jelenteni, ezen áruk behozatalának a koronavírus okozta válság idején történő megkönnyítése érdekében 2020. március 15-től visszamenőleg kell alkalmazni,