(1)

A 2073/2005/EK bizottsági rendelet (2) mikrobiológiai kritériumokat ír elő egyes mikroorganizmusokra vonatkozóan, és megállapítja azokat a végrehajtási szabályokat, amelyeket az élelmiszeripari vállalkozóknak a 852/2004/EK rendelet 4. cikkében hivatkozott általános és konkrét higiéniai intézkedések végrehajtásakor követniük kell.

(2)

A 2073/2005/EK rendelet megállapítja különösen azokat az élelmiszer-biztonsági kritériumokat, amelyek meghatározzák a forgalomba hozott termékekre vonatkozóan egy termék vagy egy élelmiszertétel elfogadhatóságát. Az említett rendelet nem írja elő a hüllőhúsra vonatkozó élelmiszer-biztonsági kritériumokat.

(3)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) által a zoonózisok, a zoonózis-kórokozók és az élelmiszerből származó betegségkitörések európai unióbeli, 2016. évi tendenciáiról és forrásairól kiadott európai uniós összefoglaló jelentés (3) megállapítja, hogy a humán szalmonellózis – megközelítőleg évi 95 000 bejelentett esettel – a második leggyakrabban jelentett, étel okozta humán megbetegedés az Unióban.

(4)

2007-ben az EFSA tudományos szakvéleményt fogadott el a hüllőhús emberi fogyasztásával járó közegészségügyi kockázatokról (4), amely szerint a hüllők a Salmonella fajok jól ismert rezervoárjai. A tudományos szakvélemény áttekinti a gazdálkodási gyakorlatokat, és megállapítja, hogy az élő krokodilok között a kórokozót a bélcsatornában hordozók nagy arányát dokumentálták, ami tükröződik a friss és fagyasztott hús hasonlóan magas szennyeződési rátájában. A tudományos szakvélemény arra a következtetésre jut, hogy a hüllőhúsban előforduló baktériumforrások közül a Salmonella a leggyakoribb, amely jelentős közegészségügyi kockázatot jelent.

(5)

A hüllőhús előállítása az Unióban korlátozott, de az Eurostat nemzetközi árukereskedelmi referencia-adatbázisában (Comext) (5) rendelkezésre álló adatok szerint a hüllők húsának és étkezési célra alkalmas belsőségének (frissen, hűtve vagy fagyasztva) harmadik országokból való behozatala az elmúlt tíz évben – a 2007–2017 közötti időszakban behozott mennyiség több mint 50 %-os növekedésével – növekvő tendenciát mutatott, a behozatal pedig éves szinten átlagban közel 100 tonna körül alakult.

(6)

Figyelembe véve a Salmonella hüllőhúsban való esetleges jelenlétéből adódó jelentős egészségügyi kockázatot, a 2073/2005/EK rendeletben élelmiszer-biztonsági kritériumot kell meghatározni a hüllőhúsokra vonatkozóan. Ez az élelmiszer-biztonsági kritérium arra kötelezné az élelmiszeripari vállalkozókat, hogy hozzanak intézkedéseket a hüllőhúsgyártás korábbi szakaszaiban, hozzájárulva a Salmonella valamennyi, közegészségügyi szempontból jelentős szerotípusának csökkentéséhez.

(7)

A Salmonella élelmiszerben és takarmányban való kimutatására az EN/ISO 6579-1 nemzetközi szabvány szolgál horizontális módszerként. A 2073/2005/EK rendelet I. melléklete előírja, hogy az említett szabvány legyen az analitikai referencia-módszer a szalmonellával kapcsolatos élelmiszer-biztonsági kritériumok tekintetében. Ezért e szabványt analitikai referencia-módszerként kell meghatározni annak ellenőrzésére, hogy az élelmiszer megfelel-e a hüllőhúsokban előforduló szalmonellára vonatkozó élelmiszer-biztonsági kritériumnak.

(8)

A 2073/2005/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

1.

A 2. cikk a következő q) ponttal egészül ki:

(*1)  A Bizottság (EU) 2019/625 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. március 4.) az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az egyes emberi fogyasztásra szánt állatok és áruk szállítmányainak az Unióba történő beléptetésére vonatkozó követelmények tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 131., 2019.5.17., 18. o.)”."

2.

Az I. melléklet e rendelet mellékletének megfelelően módosul.