This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32020D1073
Commission Implementing Decision (EU) 2020/1073 of 17 July 2020 granting a derogation requested by the Netherlands pursuant to Council Directive 91/676/EEC concerning the protection of waters against pollution caused by nitrates from agricultural sources (Only the Dutch version is authentic)
A Bizottság (EU) 2020/1073 végrehajtási határozata (2020. július 17.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv alapján Hollandia által kérelmezett eltérés engedélyezéséről (Csak a holland nyelvű szöveg hiteles)
A Bizottság (EU) 2020/1073 végrehajtási határozata (2020. július 17.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv alapján Hollandia által kérelmezett eltérés engedélyezéséről (Csak a holland nyelvű szöveg hiteles)
C/2020/4819
HL L 234., 2020.7.21, p. 20–28
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
No longer in force, Date of end of validity: 31/12/2021
|
21.7.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 234/20 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2020/1073 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2020. július 17.)
a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv alapján Hollandia által kérelmezett eltérés engedélyezéséről
(Csak a holland nyelvű szöveg hiteles)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló, 1991. december 12-i 91/676/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak III. melléklete 2. pontjának harmadik albekezdésére,
mivel:
|
(1) |
A 2005/880/EK határozattal (2) a Bizottság a 91/676/EGK irányelv alapján engedélyezte a Hollandia által kért azon eltérést, hogy a legalább 70 % gyepterületet magukban foglaló gazdaságokban hektáronként és évente legfeljebb 250 kg nitrogént tartalmazó, legeltetett állatállománytól származó szerves trágyát lehessen kijuttatni. |
|
(2) |
A 2010/65/EU határozattal (3) a Bizottság módosította a 2005/880/EK határozatot, és az eltérést 2013. december 31-ig meghosszabbította. |
|
(3) |
A 2014/291/EU bizottsági végrehajtási határozattal (4) – amelynek hatálya 2017. december 31-én lejárt – Hollandia eltérést kapott a 91/676/EGK irányelv alapján, hogy a déli és a középső területek homokos talajain, valamint a löszös talajokon található gazdaságok esetében legfeljebb 230 kg nitrogén/ha/év felső határig, az egyéb talajokon található gazdaságok esetében pedig legfeljebb 250 kg nitrogén/ha/év felső határig engedélyezze a legeltetett állatállománytól származó szerves trágya kijuttatását a legalább 80 % legelőt magukban foglaló gazdaságokban. A szóban forgó eltérés 2016-ban 19 564 gazdaságot érintett, ami Hollandia teljes nettó mezőgazdasági területe 47 %-ának felelt meg. |
|
(4) |
Az (EU) 2018/820 bizottsági végrehajtási határozattal (5) – amelynek hatálya 2020. január 1-jén lejárt – Hollandia eltérést kapott a 91/676/EGK irányelv alapján, hogy a déli és a középső területek homokos talajain, valamint a löszös talajokon található gazdaságok esetében legfeljebb 230 kg nitrogén/ha/év felső határig, az egyéb talajokon található gazdaságok esetében pedig legfeljebb 250 kg nitrogén/ha/év felső határig engedélyezze a legeltetett állatállománytól származó szerves trágya kijuttatását a legalább 80 % legelőt magukban foglaló gazdaságokban. A szóban forgó eltérés 2019-ben 18 818 gazdaságot érintett, ami Hollandia teljes nettó mezőgazdasági területe 44,7 %-ának felelt meg. |
|
(5) |
Amint azt az (EU) 2018/820 végrehajtási határozat is elismeri, az elmúlt években Hollandia trágyakezelési politikájának végrehajtása néhány esetben kudarcba torkollott, ami olyan helyzet kialakulásához vezetett, amelyben felmerül a csalás gyanúja. Ez a helyzet megkövetelte, hogy Hollandia fokozza erőfeszítéseit a trágyapolitikája végrehajtása során elkövetett csalások megelőzése terén. Bár a holland 6. cselekvési program már rendelkezik olyan intézkedésekről, amelyek célja az ellenőrzés és a vizsgálatok megerősítése a holland trágyapolitika szabályainak való általános megfelelés javítása céljából, a hatékony végrehajtás és a teljes megfelelés előmozdítása érdekében további erőfeszítéseket kellett tenni. Ezen erőfeszítések kiterjedtek egy olyan megerősített végrehajtási stratégia kialakítására is, amely a 2008/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) rendelkezéseit is figyelembe veszi. A stratégia a holland trágyapolitika szabályainak való megfelelés független értékelésén kellett alapulnia, és tartalmaznia kellett a vizsgálatok és az ellenőrzések további erősítésére irányuló konkrét intézkedéseket, valamint egy kellően visszatartó erejű büntetések és szankciók megállapítására szolgáló egyértelmű módszertant. Ezért az (EU) 2018/820 végrehajtási határozat érvényességét indokolt volt korlátozni, hogy Hollandia teljes mértékben végre tudja hajtani a megerősített végrehajtási stratégiát. |
|
(6) |
2020. február 4-i levelében Hollandia a 91/676/EGK irányelv III. melléklete 2. pontjának harmadik bekezdése alapján az eltérés 2020–2021-es időszakra történő meghosszabbítása iránti kérelmet (a továbbiakban: holland kérelem) nyújtott be a Bizottsághoz. |
|
(7) |
Hollandia a 91/676/EGK irányelv 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően az ország teljes területére kiterjedő cselekvési programot hajt végre. A 91/676/EGK irányelvet végrehajtó holland jogszabályok tartalmazzák mind a nitrogénre, mind a foszfátra vonatkozó alkalmazási előírásokat. |
|
(8) |
A Hollandia által szolgáltatott adatok szerint a 2016 és 2019 közötti időszakban az országban a szarvasmarhaegyedek száma 0,2 %-kal csökkent a 2012 és 2015 közötti időszakhoz képest. Ugyanebben az időszakban a sertés- és baromfiegyedek száma 0,6 %-kal, illetve 3,4 %-kal nőtt Hollandiában. 2006 óta a holland jogszabályok (7) korlátozzák a sertések és a baromfifélék számát. Emellett 2015 januárjától a holland jogszabályok (8) előírják, hogy a tejágazatból származó trágyafelesleg megfelelő része feldolgozásra kerüljön. Ezenkívül Hollandia 2018. január 1-jével bevezette a tejelő szarvasmarhákkal összefüggő foszfáttermelési jogok rendszerét (9). Mindezen intézkedések célja a víztestek szennyezésének megelőzése. |
|
(9) |
Hollandia arról számolt be, hogy a szerves trágyából származó nitrogén felhasználása 417 000 tonna volt 2014 és 2017 között, ami 4,04 %-os növekedést jelent a 2010–2013-as időszakhoz viszonyítva. Hollandiában 2014 és 2017 között a felhasznált nitrogéntartalmú műtrágya mennyisége hozzávetőleg 3,3 %-kal nőtt a 2010–2013-as időszakhoz viszonyítva. |
|
(10) |
A holland hatóságok által rendelkezésre bocsátott tudományos adatok alátámasztják, hogy az éves szinten egyenletesen eloszló csapadékkal és viszonylag csekély hőmérséklet-ingadozással jellemezhető holland éghajlati viszonyok kedveznek a gyepterületek hosszú, évi 250 nap időtartamú vegetációs időszakának. |
|
(11) |
Továbbá a Hollandia által a 2014/291/EU végrehajtási határozattal engedélyezett eltéréssel kapcsolatban benyújtott adatok azt mutatják, hogy az eltérés eredményeként nem romlott a hollandiai víztestek minősége. Például az engedélyek hatálya alá tartozó gazdaságokban a gyökérzónát elhagyó víz nitrátkoncentrációja 2006 óta csökken, az átlagértéke 2017-ben és 2018-ban is 50 mg/l alatt volt. Az előzetes adatok azonban azt mutatják, hogy a déli homokos és löszös talajok nitrátkoncentrációja a 2018. évi aszály következtében 2019-ben megemelkedett. |
|
(12) |
A Hollandia által a 91/676/EGK irányelv 10. cikke alapján szolgáltatott adatok azt mutatják, hogy Hollandiában a 2012 és 2015 közötti időszakban a felszín alatti vizeket ellenőrző állomások körülbelül 88 %-a 50 mg/l alatti átlagos nitrátkoncentrációt, az említett ellenőrző állomások 79 %-a pedig 25 mg/l alatti átlagos nitrátkoncentrációt mutatott. Az adatok azt is mutatják, hogy Hollandiában a 2012 és 2015 közötti időszakban a felszíni vizeket ellenőrző állomások 99 %-a 50 mg/l alatti átlagos nitrátkoncentrációt, az említett ellenőrző állomások 96 %-a pedig 25 mg/l alatti átlagos nitrátkoncentrációt mutatott. Az adatok szerint a felszín alatti vizek és a felszíni vizek nitrátkoncentrációja állandó vagy csökkenő tendenciát mutat a 2008–2011-es időszakhoz viszonyítva. Mindazonáltal a 2012–2015-ös jelentéstételi időszakban az édesvizek 60 %-a eutróf, 13 %-a potenciálisan eutróf volt, 27 %-a pedig nem volt eutróf. |
|
(13) |
A holland kérelem vizsgálata alapján, továbbá a 6. holland cselekvési program, valamint a 2014/291/EU végrehajtási határozatban engedélyezett eltérés kapcsán szerzett tapasztalatokat figyelembe véve a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Hollandia által javasolt, a déli és a középső területek homokos talajain, valamint a löszös talajokon található, legalább 80 % legelőt magukban foglaló gazdaságok esetében 230 kg/ha/év nitrogénnek megfelelő, az egyéb talajokon található, legalább 80 % legelőt magukban foglaló gazdaságok esetében pedig 250 kg/ha/év nitrogénnek megfelelő, legeltetett állatállománytól származó szerves trágya mennyisége nem fogja hátrányosan érinteni a 91/676/EGK irányelv célkitűzéseinek teljesülését, amennyiben Hollandia teljesít bizonyos szigorú feltételeket, és a kérelem objektív kritériumok alapján indokolt. |
|
(14) |
Hollandiának biztosítania kell, hogy a víztestekre az állatállomány és a kapcsolódó trágyatermelés növekedése következtében nehezedő nyomás ne fokozódjon. Ennek érdekében Hollandiának biztosítania kell, hogy az összes trágyatermelés sem a nitrogén, sem a foszfor tekintetében ne emelkedjen a 2002. évi szint fölé. A 6. holland cselekvési program végrehajtására vonatkozó új jogszabálynak ezért olyan kötelező érvényű felső határt kell előírnia a trágyatermelésre, amelyet nem szabad túllépni, és amely szükség esetén érvényesíthető az egyéni mezőgazdasági termelőkkel szemben. |
|
(15) |
Az egyes mezőgazdasági termelőkre vonatkozó engedélyekre olyan feltételek vonatkoznak, amelyek célja a gazdaságok szintjén a növényi kultúrák igényein alapuló trágyázás biztosítása, valamint a nitrogén és a foszfor vizekbe való távozásának csökkentése és megelőzése. E feltételek között követelményként szerepelnie kell a következőknek: gazdaságonkénti trágyázási terv létrehozása, a trágyázási gyakorlatok trágyázási naplókban való rögzítése, a rendszeres talajelemzés, a kukorica után zöld növénytakaró alkalmazása a téli időszakban, különös szántási előírások alkalmazása, a szántás előtti trágyázás mellőzése, a hüvelyesek jelenlétét figyelembe vevő trágyázás, valamint a műtrágyákból származó foszfát földekre való kijuttatásának tilalma. |
|
(16) |
A 91/676/EGK irányelv gáz halmazállapotú nitrogén kibocsátására gyakorolt hatásáról szóló jelentés (10) arra a következtetésre jutott, hogy egyes, nagy állománysűrűségű régiókban az eltérés magasabb gáznemű kibocsátást eredményezhet. Az ammóniakibocsátásra vonatkozó eltérés lehetséges következményeit megerősítette a hollandiai „Commissie deskundigen Meststoffenwet” (a trágyázásról szóló törvénnyel foglalkozó szakértői bizottság) által készített 2020. február 12-i jelentés, amelyet a Bizottság rendelkezésére bocsátottak. E kibocsátások további nitrogénlerakódást eredményeznek, amely károsan hat a Natura 2000 területekre, rontja a vizek minőségét és eutrofizációhoz vezet. Ezért megfelelő intézkedéseket kell hozni az ammóniakibocsátás csökkentése érdekében, beleértve az alacsony kibocsátású trágyakijuttatási módszereket, szükség esetén kombinálva a trágya kijuttatásakor megengedett maximális hőmérséklettel. |
|
(17) |
Az (EU) 2018/820 végrehajtási határozat követelményeinek megfelelően Hollandia 2018. szeptember 28-án bejelentette megerősített végrehajtási stratégiáját. A stratégia végrehajtása terén elért eredményekről szóló első jelentést 2019. június 28-án nyújtotta be. Az elért eredményekről szóló jelentés aktualizált változatát 2019. november 18-án nyújtotta be. Az elért eredményekről szóló jelentés rámutatott, hogy a megtett erőfeszítések ellenére a stratégia végrehajtása késedelmet szenvedett, és Hollandia nem tudott a szabályok be nem tartása vagy a szabálytalanságok eseteinek csökkenését alátámasztó bizonyítékot szolgáltatni. |
|
(18) |
Ezért további biztosítékokra van szükség arra vonatkozóan, hogy a stratégia valóban hozzá fog járulni a csalások minimalizálásához. E biztosítékoknak magukban kell foglalniuk a stratégia teljeskörű végrehajtására vonatkozó határidők és olyan célok meghatározását, amelyek lehetővé teszik a stratégia hatékonyságának megítélését. Rendelkezni kell továbbá a stratégia 2021 vége előtti felülvizsgálatáról, amelynek magában kell foglalnia az ellenőrzések további megerősítését, amennyiben az a stratégia végrehajtása során szerzett tapasztalatok fényében szükséges. |
|
(19) |
Minden évben naprakész jelentést kell benyújtani a megerősített végrehajtási stratégia további végrehajtásáról, kitérve a Covid19-vírus terjedésének megakadályozását célzó intézkedéseknek a stratégia végrehajtására gyakorolt lehetséges hatására is. |
|
(20) |
A 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) átfogó, határokon átnyúló vízvédelmi koncepciót vezetett be, amely az úgynevezett vízgyűjtő kerületek köré szerveződik, és amelynek célja az európai víztestek jó állapotának biztosítása. A tápanyagbevitel csökkentése fontos része ennek a célkitűzésnek. Az e határozat szerinti eltérés engedélyezése nem sérti a 2000/60/EK irányelv alapján elfogadott rendelkezéseket, és nem zárja ki, hogy az említett irányelvből származó kötelezettségek teljesítése további intézkedések bevezetését is szükségessé teheti. |
|
(21) |
A 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) általános szabályokat fektetett le egy olyan, az Unión belüli térinformációs infrastruktúra kialakítása céljából, amely segíti az uniós környezetvédelmi politika, valamint a környezetre vélhetően hatást gyakorló további szakpolitikák és tevékenységek alakítását. Az e határozattal kapcsolatban összegyűjtött térinformatikai adatoknak adott esetben összhangban kell állniuk a szóban forgó irányelv rendelkezéseivel. Az adminisztratív terhek csökkentése és az adatok egységességének biztosítása érdekében indokolt, hogy Hollandia az e határozat végrehajtásához szükséges adatok összegyűjtése során a szükséges körben felhasználja az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) V. címének II. fejezete alapján létrehozott integrált igazgatási és kontrollrendszer által előállított adatokat. |
|
(22) |
Tekintettel arra, hogy a holland kérelem az (EU) 2018/820 végrehajtási határozattal engedélyezett eltérésnek a 2020–2021-es időszakra történő meghosszabbítására vonatkozik, ezt a határozatot 2020. január 1-jétől két évig kell alkalmazni. |
|
(23) |
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 91/676/EGK irányelv 9. cikke értelmében létrehozott nitrátügyi bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Eltérés
A Bizottság az e határozatban rögzített feltételekkel engedélyezi Hollandiának a 2020. február 4-én kelt levélben kérelmezett eltérést, vagyis a 91/676/EGK irányelv III. melléklete 2. pontja második bekezdésének első mondatában előírt mennyiségnél több, legeltetett állatállománytól származó szerves trágyából eredő nitrogén termőföldi használatát (a továbbiakban: az eltérés).
Az e határozat szerinti eltérés engedélyezése nem sérti a 2000/60/EK irányelv rendelkezéseit.
2. cikk
Hatály
Ez az eltérés azokra a legelőgazdaságokra vonatkozik, amelyek esetében a 6. cikkel összhangban engedélyt adtak ki.
3. cikk
Fogalommeghatározások
E határozat alkalmazásában:
|
1. |
„legelőgazdaság”: olyan gazdaság, amely trágyázásra alkalmas területének legalább 80 %-a gyepterület; |
|
2. |
„legeltetett állatállomány”: marhafélék (a hízóborjak kivételével), juh- és kecskefélék, lovak, szamarak, szarvasok és vízi bivalyok; |
|
3. |
„gazdálkodási terület”: a mezőgazdasági termelő tulajdonában lévő vagy általa bérelt vagy egyéb egyedi írásos szerződés alapján gondozott terület, amelynek hasznosításáért a mezőgazdasági termelő közvetlenül felel; |
|
4. |
„gyepterület”: állandó vagy időszakos (e célra öt évnél rövidebb ideig alkalmazott) gyepterület; |
|
5. |
„trágyázási terv”: a tápanyagok tervezett felhasználásának és rendelkezésre állásának kiszámítása; |
|
6. |
„trágyázási nyilvántartás”: a tápanyagok valós felhasználásán és felvételén alapuló tápanyagmérleg; |
|
7. |
„déli és középső homokos talajok”: a 91/676/EGK irányelvet végrehajtó holland jogszabályok által déli és középső homokos talajként meghatározott talajok; |
|
8. |
„löszös talajok”: a 91/676/EGK irányelvet végrehajtó holland jogszabályok szerint löszös talajként meghatározott talajok. |
4. cikk
Az eltérés engedélyezésének általános feltételei
Az eltérés a következő feltételek teljesülése esetén kerül engedélyezésre:
|
(1) |
Hollandia ellenőrzi a termelt trágya mennyiségét, és biztosítja, hogy a trágyatermelés tagállami szinten sem a nitrogén, sem a foszfor tekintetében ne emelkedjen a 2002. évi szint fölé, amely 504,4 millió kg nitrogénnek és 172,9 millió kg foszfátnak felel meg. |
|
(2) |
Hollandia teljeskörűen végrehajtja a megerősített végrehajtási stratégiát, amelynek célja a holland trágyapolitika szabályainak való megfelelés megerősítése, valamint annak biztosítása, hogy a meg nem felelés eseteire utaló információkat körültekintően kivizsgálják. A megerősített végrehajtási stratégiának legalább a következő elemeket kell tartalmaznia:
|
|
(3) |
A megerősített végrehajtási stratégiát a végrehajtása során szerzett tapasztalatok fényében felül kell vizsgálni – különösen abban az esetben, ha 2021 decemberéig nem csökken a feltárt szabálytalanságok vagy meg nem felelések száma– annak érdekében, hogy magában foglaljon megerősített ellenőrzéseket és intézkedéseket. A felülvizsgált stratégiáról értesíteni kell a Bizottságot. |
5. cikk
Engedély iránti kérelmek
(1) A legelőgazdálkodást folytató mezőgazdasági termelők a déli és a középső területek homokos talajai, valamint a löszös talajok esetében évente és hektáronként legfeljebb 230 kg nitrogént, egyéb talajok esetében pedig évente és hektáronként legfeljebb 250 kg nitrogént tartalmazó, legeltetett állatállománytól származó szerves trágya kijuttatására irányuló éves engedély iránti kérelmet nyújthatnak be az illetékes hatóságokhoz.
(2) A kérelmező az (1) bekezdésben említett kérelemmel együtt írásbeli nyilatkozatot nyújt be arról, hogy megfelel a 7. és a 8. cikkben meghatározott feltételeknek, és elfogadja, hogy a trágya kijuttatása, valamint a 7. cikkben említett trágyázási terv és trágyázási nyilvántartás ellenőrzés alá vonható.
6. cikk
Az engedélyek megadása
A legelőgazdaságok területén a déli és a középső területek homokos talajain, valamint a löszös talajok esetében évente és hektáronként legfeljebb 230 kg nitrogént, egyéb talajok esetében pedig évente és hektáronként legfeljebb 250 kg nitrogént tartalmazó, legeltetett állatállománytól származó szerves trágya – beleértve a maguk az állatok által elhullatott trágyát is – kijuttatása a 7. és a 8. cikkben meghatározott feltételek mellett engedélyezhető.
7. cikk
A szerves trágya és egyéb talajjavító szerek alkalmazásának feltételei
(1) A (2)–(8) bekezdésben meghatározott feltételekre is figyelemmel a legelőgazdaság területén évente a földekre kijuttatott, legeltetett állatállománytól származó szerves trágya – beleértve a maguk az állatok által elhullatott trágyát is – nitrogéntartalma nem haladhatja meg a déli és a középső területek homokos talajai, valamint a löszös talajok esetében a hektáronkénti 230 kg, az egyéb talajok esetében pedig a hektáronkénti 250 kg mennyiséget. A teljes nitrogén- és foszfátkijuttatásnak meg kell felelnie az adott növényi kultúra tápanyagigényének, a talajból származó utánpótlást is figyelembe véve, valamint nem haladhatja meg a 6. holland cselekvési programban megállapított alkalmazási előírásokban meghatározott maximális értékeket.
(2) Műtrágyákból származó foszfát használata nem engedélyezett.
(3) A legelőgazdaságra vonatkozó trágyázási tervet kell készíteni, és azt a gazdaságban kell megőrizni. A trágyázási tervben rögzíteni kell a legelőgazdaságban alkalmazott vetésforgót, valamint a szerves trágya, illetve az egyéb nitrogén- és foszfáttartalmú trágyák tervezett kijuttatását. Az első naptári évre vonatkozó trágyázási tervnek legkésőbb június 30-ra elérhetőnek kell lennie a legelőgazdaságban. A következő naptári évekre vonatkozó trágyázási terveknek legkésőbb február 28-ra rendelkezésre kell állniuk a legelőgazdaságban.
(4) A trágyázási tervnek a következő elemeket kell tartalmaznia:
|
a) |
a legelőgazdaság állatállományának egyedszáma; |
|
b) |
az állattartási és trágyatárolási rendszer leírása, beleértve a rendelkezésre álló trágyatároló űrtartalmának ismertetését; |
|
c) |
a legelőgazdaságban termelt szerves trágyában található nitrogén (leszámítva az istállóban és a tároláskor elveszített mennyiségeket), illetve foszfor kiszámított mennyisége; |
|
d) |
a vetésforgó terve, amely meghatározza és vázlatos térképen jelzi a gyepterületek, valamint egyéb növényi kultúrák parcelláinak területét és helyét; |
|
e) |
a növénykultúrák várható nitrogén- és foszforigénye; |
|
f) |
a szerződő feleknek szállított, ezért a legelőgazdaság területén fel nem használt trágya mennyisége és típusa; |
|
g) |
a legelőgazdaság területére behozott és ott felhasznált szerves trágya mennyisége; |
|
h) |
a szerves anyagok ásványosodásából, a hüvelyesekből és a levegőből származó nitrogén mennyiségének kiszámítása, valamint a talaj nitrogéntartalma, amikor a növényi kultúra jelentős mennyiségben kezdi felhasználni azt; |
|
i) |
a szerves trágyával kijuttatott nitrogén és foszfor mennyiségének kiszámítása parcellánként; |
|
j) |
a műtrágyával és egyéb trágyával kijuttatott nitrogén mennyiségének kiszámítása parcellánként; |
|
k) |
a 6. holland cselekvési programban a nitrogén és a foszfor kijuttatására vonatkozóan megállapított alkalmazási előírásokban meghatározott maximális értékeknek való megfelelés értékelése céljából végzett számítások. |
A trágyázási tervet a legelőgazdaság mezőgazdasági gyakorlatában bekövetkező bármely változás esetén a változást követő hét napon belül ki kell igazítani.
(5) Valamennyi legelőgazdaság esetében minden naptári évre vonatkozóan trágyázási nyilvántartást kell készíteni és vezetni. A nyilvántartást a következő naptári év március 31-ig kell benyújtani az illetékes hatóságnak.
(6) A trágyázási nyilvántartásnak a következő elemeket kell tartalmaznia:
|
a) |
a megművelt terület nagysága; |
|
b) |
az állatállomány száma és típusa; |
|
c) |
az állatonkénti trágyatermelés; |
|
d) |
a legelőgazdaságba kívülről bevitt trágya mennyisége; |
|
e) |
a szerződő feleknek szállított és ezért a legelőgazdaság területén fel nem használt trágya mennyisége, valamint a szóban forgó szerződő felek neve. |
(7) A gazdaság minden, a vetésforgó és a talajjellemzők tekintetében egynemű területén legalább négyévente rendszeresen el kell végezni a talaj nitrogén- és foszforelemzését. A terület minden öt hektárján legalább egy elemzést el kell végezni.
Abban az esetben, ha a gyepterületet a megújítás érdekében felszántják, a jogszabályban előírt, a nitrogén kijuttatására vonatkozóan a 6. holland cselekvési programban megállapított alkalmazási előírásokban meghatározott maximális értéket a homokos és a löszös talajok esetében minden naptári év május 31. után 50 kg N/ha értékkel csökkenteni kell. Abban az esetben, ha a gyepterületet azért szántják fel, hogy homokos vagy löszös talajon kukoricát termesszenek, a jogszabályban előírt, a nitrogén kijuttatására vonatkozóan a 6. holland cselekvési programban megállapított alkalmazási előírásokban meghatározott maximális értéket a kukorica esetében 65 kg N/ha értékkel csökkenteni kell.
(8) Az őszi időszakban az őszi gyepművelés előtt tilos szerves trágyával trágyázni.
8. cikk
A földgazdálkodásra vonatkozó feltételek
(1) Homokos és löszös talajon a kukorica után füvet vagy más olyan növénykultúrát kell termeszteni, amely télen biztosítja a talaj takarását.
(2) A köztes növénykultúrákat február 1-je előtt nem szabad felszántani.
(3) A homokos és a löszös talajú legelők csak tavasszal szánthatók fel, kivéve a gyepterület megújítása érdekében végzett szántást, amelyet legkésőbb augusztus 31-ig lehet végezni.
(4) Minden talajtípusú legelő esetében közvetlenül a felszántást követően magas nitrogénigényű növénykultúrát kell telepíteni, a trágyázás alapjául pedig talajelemzést kell végezni az ásványi nitrogénre és a talajban lévő szerves anyagok ásványosodása során felszabaduló nitrogén becsléséhez szükséges egyéb paraméterekre vonatkozóan.
(5) Ha a vetésforgó magában foglal hüvelyes vagy egyéb, a légköri nitrogént megkötő növényeket, a nitrogénműtrágya alkalmazását ennek megfelelően csökkenteni kell.
(6) A (3) bekezdéstől eltérve a gyepterület őszi szántása virághagymák ültetése céljából engedélyezett.
9. cikk
Az ammóniakibocsátás csökkentésére vonatkozó feltételek a tápanyag-lerakódás vízben történő csökkentése céljából
(1) A 6. cikk szerinti eltérés lehetőségével élő legelőgazdaságokra a következő feltételek alkalmazandók:
|
a) |
A gyepterületek homokos és löszös talaján a hígtrágyát sekélyinjektálással kell kijuttatni. |
|
b) |
A gyepterületek agyagos és tőzeges talaján a hígtrágyát sekélyinjektálással, csúszócsoroszlyával, hígtrágya és víz 2:1 arányú hígítása mellett vagy pulzáló injektálóval kell kijuttatni. |
|
c) |
Hígtrágya nem juttatható ki csúszócsoroszlyával, ha a külső hőmérséklet eléri vagy meghaladja a 20 °C-ot. |
|
d) |
A hígtrágyát a szántóföldön injektálással kell kijuttatni vagy a kijuttatás után azonnal, egy fázisban kell a talajba dolgozni. |
|
e) |
A szilárd trágyát a kijuttatás után azonnal, legfeljebb két fázisban a talajba kell dolgozni. |
(2) Az (1) bekezdést 2021. január 1-jétől kell alkalmazni az eltérés lehetőségével élő mezőgazdasági termelők esetében, akikre az (1) bekezdés rendelkezései a nemzeti jog (14) értelmében egyelőre nem alkalmazandók.
(3) Az eltérés lehetőségével élő, legelőgazdaságot folytató valamennyi mezőgazdasági termelőnek 2020. december 31. előtt képzésben kell részesülnie a nitrogénkibocsátást csökkentő intézkedésekkel kapcsolatban.
10. cikk
Nyomon követés
(1) Az illetékes hatóságok gondoskodnak arról, hogy a következőket feltüntető térképek készüljenek:
|
a) |
az egyes településeken az engedélyek által érintett legelőgazdaságok százalékos aránya; |
|
b) |
az egyes településeken az engedélyek által érintett állatállományok százalékos aránya; |
|
c) |
az egyes településeken az engedélyek által érintett mezőgazdasági földterületek százalékos aránya. |
Az említett térképeket minden évben naprakésszé kell tenni.
(2) Az illetékes hatóságok megfigyelő hálózatot hoznak létre és tartanak fenn az engedély hatálya alá tartozó legelőgazdaságok megfigyelési helyszínein a felszínközeli talajvizekből, a talajnedvességből, a lefolyó csapadékvizekből és a folyóvizekből történő mintavételre. A megfigyelő hálózatnak adatokat kell biztosítania a gyökérzónából a felszín alatti és a felszíni vizek rendszerébe belépő víz nitrát- és foszforkoncentrációját illetően.
(3) A legalább háromszáz, engedéllyel rendelkező gazdaságot felölelő megfigyelő hálózatnak az összes (agyagos, tőzeges, homokos, homokos-löszös) talajtípusra, trágyázási gyakorlatra és vetésforgóra nézve reprezentatívnak kell lennie. A megfigyelő hálózat felépítése e határozat alkalmazási időszaka alatt nem módosítható.
(4) Az illetékes hatóságoknak felmérést és folyamatos tápanyagelemzést kell végezniük, amelyek adatokat szolgáltatnak az engedélyek hatálya alá tartozó legelőgazdaságok helyi földhasználatáról, vetésforgóiról és mezőgazdasági gyakorlatáról. Ezek az adatok felhasználhatók a hektáronként évente legfeljebb 230 kg, illetve legfeljebb 250 kg nitrogéntartalmú, legeltetett állatállományból származó szerves trágyával kezelt gyepterületeken megvalósuló nitrátkioldódás és foszforveszteség modellen alapuló számításokkal történő meghatározására.
(5) Az illetékes hatóságoknak fokozottan nyomon kell követniük a homokos talajokon lévő, mezőgazdasági hasznosítású vízgyűjtő területeken lévő vizeket.
11. cikk
Ellenőrzések és vizsgálatok
(1) Az illetékes hatóságok a 7. és a 8. cikkben meghatározott feltételeknek való megfelelés értékelése érdekében valamennyi engedélykérelem tekintetében adminisztratív ellenőrzéseket végeznek. Amennyiben bizonyítást nyer, hogy a feltételek nem teljesülnek, a kérelmet el kell utasítani, és a kérelmezőt tájékoztatni kell az elutasítás indokairól.
Az illetékes hatóságok az engedélyek hatálya alá tartozó legelőgazdaságok legalább 5 %-ára vonatkozóan adminisztratív ellenőrzéseket végeznek a földhasználat, az állatállomány száma és a trágyatermelés tekintetében.
(2) Az illetékes hatóságok összeállítják az engedélyek hatálya alá tartozó legelőgazdaságok kockázatelemzésen alapuló, megfelelő gyakoriságú helyszíni ellenőrzési programját, figyelembe véve az előző évek ellenőrzési eredményeit, valamint a 91/676/EGK irányelvet átültető jogszabályok betartására vonatkozó, szúrópróbaszerű általános ellenőrzések eredményeit és minden egyéb olyan információt, amely az e határozat 7. és a 8. cikkében meghatározott feltételek be nem tartására utalhat.
A 7. és a 8. cikkben meghatározott feltételeknek való megfelelés értékelése céljából az engedélyek hatálya alá tartozó legelőgazdaságok legalább 5 %-ában helyszíni ellenőrzéseket kell végezni. Ezeket az ellenőrzéseket ki kell egészíteni a 4. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett vizsgálatokkal és ellenőrzésekkel.
(3) Amennyiben valamely évben egy engedély hatálya alá tartozó legelőgazdaságról bebizonyosodik, hogy nem felel meg a 7. és a 8. cikkben meghatározott feltételeknek, az engedély jogosultját a nemzeti joggal összhangban meg kell bírságolni, és a következő évben ki kell zárni az engedély jogosultjainak köréből.
(4) Az illetékes hatóságok számára biztosítani kell az e határozat alapján megadott engedélyek feltételeinek való megfelelés ellenőrzéséhez szükséges hatásköröket és eszközöket.
12. cikk
Jelentéstétel
(1) Az illetékes hatóságok minden évben legkésőbb június 30-ig jelentést nyújtanak be a Bizottságnak, amely a következő információkat tartalmazza:
|
a) |
a 6. cikk szerinti engedélyek hatálya alá tartozó valamennyi legelőgazdaságban folytatott trágyázásra vonatkozó adatok, beleértve a terméshozamokra és a talajtípusokra vonatkozó információkat; |
|
b) |
az állatállomány egyedszámának alakulása minden állatkategóriában Hollandia egészére és az engedély hatálya alá tartozó legelőgazdaságokra vonatkozóan; |
|
c) |
a trágyatermelés nemzeti szintű alakulása a trágyában található nitrogén- és foszfáttartalom vonatkozásában; |
|
d) |
a sertés- és a baromfitrágya kiválasztási együtthatójához kapcsolódó ellenőrzések eredményeinek összefoglalása nemzeti szinten; |
|
e) |
a 10. cikk (1) bekezdésében említett térképek; |
|
f) |
a vízminőség-monitoring eredményei, ideértve a felszín alatti és a felszíni vizek vízminőségének alakulására, illetve az eltérés vízminőségre kifejtett hatására vonatkozó információkat is; |
|
g) |
a 10. cikk (2) bekezdésében említett nitrát- és foszforkoncentrációra vonatkozó adatok; |
|
h) |
a víz 10. cikk (5) bekezdésében említett fokozott nyomon követésének eredményei; |
|
i) |
a helyi földhasználatra, a vetésforgókra és a mezőgazdasági gyakorlatokra vonatkozó felmérések eredményei a 10. cikk (4) bekezdésének megfelelően; |
|
j) |
a 10. cikk (4) bekezdésében említett, modellen alapuló számítások eredményei; |
|
k) |
az engedélyekre vonatkozó, a 7. és a 8. cikkben meghatározott feltételek végrehajtásának értékelése a gazdaságok szintjén végzett ellenőrzések alapján, valamint a feltételeknek meg nem felelő gazdaságokra vonatkozó információk a 11. cikkben említett hatósági ellenőrzések és vizsgálatok eredményei alapján; |
|
l) |
a 4. cikkben említett megerősített végrehajtási stratégia végrehajtásának naprakész ismertetése, különösen az alábbiak tekintetében:
|
|
m) |
a 4. cikkben említett megerősített végrehajtási stratégia eredményei, különösen az alábbiak tekintetében:
|
|
n) |
az alkalmazott bírósági szankciókra vonatkozó információk. |
(2) A jelentésben foglalt térinformatikai adatoknak adott esetben meg kell felelniük a 2007/2/EK irányelv rendelkezéseinek. Az előírt adatgyűjtés során Hollandiának adott esetben fel kell használnia az 1306/2013/EU rendelet 67. cikkének (1) bekezdésében meghatározott integrált igazgatási és kontrollrendszer által előállított adatokat.
13. cikk
Alkalmazási időszak
Ezt a határozatot 2020. január 1-jétől 2021. december 31-ig kell alkalmazni.
14. cikk
Címzettek
Ennek a határozatnak a Holland Királyság a címzettje.
Kelt Brüsszelben, 2020. július 17-én.
a Bizottság részéről
Virginijus SINKEVIČIUS
a Bizottság tagja
(1) HL L 375., 1991.12.31., 1. o.
(2) A Bizottság 2005/880/EK határozata (2005. december 8.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv alapján egy Hollandia által kért eltérés engedélyezéséről (HL L 324., 2005.12.10., 89. o.).
(3) A Bizottság 2010/65/EU határozata (2010. február 5.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv alapján egy Hollandia által kért eltérés engedélyezéséről szóló 2005/880/EK határozat módosításáról (HL L 35., 2010.2.6., 18. o.).
(4) A Bizottság 2014/291/EU végrehajtási határozata (2014. május 16.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv alapján Hollandia által kérelmezett eltérés engedélyezéséről (HL L 148., 2014.5.20., 88. o.).
(5) A Bizottság (EU) 2018/820 végrehajtási határozata (2018. május 31.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv alapján Hollandia által kérelmezett eltérés engedélyezéséről (HL L 137., 2018.6.4., 27. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/99/EK irányelve (2008. november 19.) a környezet büntetőjog általi védelméről (HL L 328., 2008.12.6., 28. o.).
(7) Holland törvény a trágyáról (Meststoffenwet), 19. és 20. cikk
(8) Holland törvény a trágyáról (Meststoffenwet), 33a–33d. cikk
(9) Holland törvény a trágyáról (Meststoffenwet), 21b. cikk
(10) The impact of the Nitrates Directive on gas N emissions, Effects of measures in nitrates Action Programme on gas N emissions (A nitrátirányelv hatása a gáz halmazállapotú nitrogén kibocsátására, A nitrátokról szóló cselekvési terv intézkedéseinek a gáz halmazállapotú nitrát kibocsátására gyakorolt hatása), ENV.B.1/ETU/2010/0009 sz. szerződés
(11) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).
(12) Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).
(13) Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549. o.).
(14) Regeling van de Minister van Landbouw, Natuur en Voedselkwaliteit van 28 januari 2019, nr. WJZ/19009285, tot tijdelijke vrijstelling van artikel 5, eerste lid, van het Besluit gebruik meststoffen (Vrijstellingsregeling bovengronds aanwenden runderdrijfmest 2019–2023)