This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32019R1011
Commission Delegated Regulation (EU) 2019/1011 of 13 December 2018 amending Commission Delegated Regulation (EU) 2017/565 as regards certain registration conditions to promote the use of SME growth markets for the purposes of Directive 2014/65/EU of the European Parliament and of the Council (Text with EEA relevance.)
A Bizottság (EU) 2019/1011 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. december 13.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti kkv-tőkefinanszírozási piacok elterjedésének előmozdítása céljából az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek egyes nyilvántartásbavételi feltételek tekintetében történő módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg.)
A Bizottság (EU) 2019/1011 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. december 13.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti kkv-tőkefinanszírozási piacok elterjedésének előmozdítása céljából az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek egyes nyilvántartásbavételi feltételek tekintetében történő módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg.)
C/2018/8442
HL L 165., 2019.6.21, p. 1–3
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
In force
21.6.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 165/1 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1011 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2018. december 13.)
a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti kkv-tőkefinanszírozási piacok elterjedésének előmozdítása céljából az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek egyes nyilvántartásbavételi feltételek tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 4. cikke (2) bekezdésére és 33. cikke (8) bekezdésére,
mivel:
(1) |
A tőkepiaci unióval kapcsolatos kezdeményezés célja a banki hitelezéstől való függőség csökkentése, a kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv-k) piaci alapú finanszírozási forrásainak sokrétűbbé tétele, valamint a kis- és középvállalkozások nyilvános piacokon történő kötvény- és részvénykibocsátásának elősegítése. Azok az Unióban letelepedett vállalkozások, amelyek kereskedési helyszíneken keresztül kívánnak tőkét bevonni, jelentős egyszeri és folyamatos közzétételi és megfelelési költségekkel szembesülnek, ami megakadályozhatja őket abban, hogy elsősorban az uniós kereskedési helyszíneken törekedjenek a piaci kereskedésbe történő belépésre. A kkv-k uniós kereskedési helyszíneken kibocsátott részvényeit továbbá alacsonyabb szintű likviditás és nagyobb volatilitás jellemzi, ami növeli a tőkeköltségeket és ezáltal ezt a finanszírozási formát túlzottan nehézkessé teszi. |
(2) |
A 2014/65/EU irányelv létrehozta a kereskedési helyszínek új típusát, a kkv-tőkefinanszírozási piacokat – amelyek a multilaterális kereskedési rendszerek (a továbbiakban MTF – Multilateral Trading Facilities) egyik alcsoportját jelentik – annak érdekében, hogy egyszerűbbé váljon a kkv-k tőkéhez való hozzáférése, és egyszerűsödjön azon szakosodott piacok továbbfejlesztése, amelyek célja a kibocsátó kkv-k igényeinek kielégítése. A 2014/65/EU irányelv megállapította azt is, hogy figyelmet kell fordítani arra, hogy a jövőbeni rendelet révén hogyan ösztönözhető és mozdítható elő e piac elterjedése oly módon, hogy az a befektetők számára vonzóvá váljon és biztosítsa az adminisztratív terhek csökkentését, valamint a kkv-tőkefinanszírozási piacokon keresztül a kkv-k tőkepiacokra történő bevezetésére irányuló további ösztönzőket. |
(3) |
A kkv-tőkefinanszírozási piacok likviditásának és nyereségességének biztosítása céljából a 2014/65/EU irányelv 33. cikke (3) bekezdésének a) pontja előírja, hogy azon kibocsátók legalább 50 %-ának, amelyek pénzügyi eszközeit egy kkv-tőkefinanszírozási piacra kereskedésre bevezették, tulajdonviszonyt és/vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt kibocsátó kis- és középvállalkozásnak kell lenniük. A 2014/65/EU irányelv szerint a tulajdonviszonyt megtestesítő eszközöket kibocsátó kkv-k olyan vállalkozások, amelyeknek az előző három naptári évben az év végi jegyzések alapján az átlagos piaci tőkeértéke 200 millió EUR-nál kevesebb volt. Ugyanakkor az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) előírja, hogy a nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközt (tehát csak hitelviszonyt megtestesítő eszközt) kibocsátó kkv-nak teljesítenie kell az alábbiakra vonatkozó három kritérium közül legalább kettőt: i. az alkalmazottak száma kevesebb mint 250 fő, ii. a mérlegfőösszeg nem haladja meg a 43 millió EUR-t, valamint iii. az éves nettó árbevétel nem haladja meg az 50 millió EUR-t. Ez a követelmény, amely meghatározza, hogy a nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök mely kibocsátója minősül kkv-nak, túl korlátozónak bizonyult, mert ezek a kibocsátók többnyire nagyobbak a hagyományos kkv-knál. Ennek következtében a nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök kibocsátói sok esetben viszonylag kis méretük ellenére az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet értelmében nem tekinthetők kkv-nak. Mivel számos, kkv-k hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak kibocsátására specializálódott, illetőleg kötvény- és részvénykibocsátást egyaránt lehetővé tevő MTF nem tudja teljesíteni a kkv-nak minősülő kibocsátókra vonatkozó 50 %-os küszöbértéket, ezért nem vehető nyilvántartásba kkv-tőkefinanszírozási piacként. Ugyanakkor, ha az MTF-ek működtetői nem tudják igénybe venni a kkv-tőkefinanszírozási piacokra vonatkozó keretet, a szóban forgó MTF-eket használó kibocsátók nem tartozhatnak azon enyhébb szabályozói követelmények hatálya alá, amelyek célja a jegyzés és a kibocsátások előmozdítása ezeken a kkv-tőkefinanszírozási piacokon. A kkv-tőkefinanszírozási piacként nyilvántartásba vett MTF-ek számának növelése érdekében ahhoz, hogy a nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközöket kibocsátók a kkv-tőkefinanszírozási piacon kkv-nak minősüljenek, egyetlen kritériumként a kibocsátó által az előző naptári évben kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok névértékét kell figyelembe venni (a kölcsönök nélkül). A Bizottság nyomon fogja követni, hogy a nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközöket kibocsátó kkv új fogalommeghatározása mennyire hatékonyan teszi lehetővé, hogy egy MTF kkv-tőkefinanszírozási piacként nyilvántartásba kerüljön, és milyen hatást gyakorol a piac alakulására és a befektetői bizalomra. |
(4) |
Az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelet megállapítja, hogy nem helyénvaló olyan szabályokat előírni a kkv-tőkefinanszírozási piacok tekintetében, amelyek nagyobb terhet jelentenek a kibocsátókra a szabályozott piaci kibocsátókra vonatkozó szabályokhoz képest. Mindazonáltal az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 78. cikke (2) bekezdésének g) pontja előírja, hogy a kkv-tőkefinanszírozási piaci kibocsátóknak féléves pénzügyi beszámolót kell közzétenniük. Ugyanakkor a nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök azon kibocsátóira, amelyek a szabályozott piacokon szakmai befektetőket céloznak meg, a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) szerint nem vonatkozik ilyen kötelezettség. Bebizonyosodott, hogy a kkv-tőkefinanszírozási piacon nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközt kibocsátókra alkalmazandó, féléves pénzügyi beszámolók készítésére vonatkozó kötelezettség aránytalan. Mivel számos, kkv-kra összpontosító MTF nem ír elő féléves pénzügyi beszámolót a nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök kibocsátói számára, úgy tűnik, az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelet ezzel a kötelező követelménnyel hozzájárul ahhoz, hogy az MTF-ek működtetői nem kérik kkv-tőkefinanszírozási piacként való nyilvántartásba vételüket. Ezért a kkv-tőkefinanszírozási piacok működtetőinek mozgásteret kell biztosítani annak eldöntéséhez, hogy előírják-e a nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök kibocsátói számára féléves pénzügyi beszámolók közzétételét. |
(5) |
A tapasztalatok szerint a kkv-tőkefinanszírozási piacokon működő egyes kibocsátók kibocsátott részvénytőkéjüknek csak egy korlátozott részét adják közkézre, ami a befektetők számára kockázatosabbá teszi az e részvényekkel való kereskedést, és ez hátrányosan befolyásolja a likviditást. Ez pedig visszatartja a befektetőket attól, hogy kkv-tőkefinanszírozási piacokon jegyzett részvényekbe fektessenek be. A kkv-tőkefinanszírozási piacok működtetőinek ezért – a részvények likviditásának biztosítása és a befektetői bizalom fokozása céljából – a kereskedésbe való első bevezetés feltételeként elő kell írniuk, hogy a részvények egy minimumösszegét kereskedésre rendelkezésre kell bocsátani (közkézhányadra vonatkozó feltétel). Ugyanakkor biztosítani kell a mozgásteret a kkv-tőkefinanszírozási piac működtetői számára ahhoz, hogy a konkrét piaci körülményektől függően állapítsák meg a megfelelő küszöbértéket, továbbá, hogy az összeget abszolút értékben vagy a teljes kibocsátott részvénytőke százalékában határozzák-e meg. |
(6) |
Ezért az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendeletet ennek megfelelően módosítani kell. |
(7) |
E rendelet hatálybalépését követően biztosítani kell egy meghatározott minimális időtartamot a kkv-tőkefinanszírozási piacok meglévő működtetői számára ahhoz, hogy ki tudják igazítani a nyilvántartásba vételre vonatkozó feltételeiket. Ezért ezt a rendeletet a hatálybalépését követő három hónap elteltével kell alkalmazni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelet a következőképpen módosul:
1. |
A 77. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(2) Amennyiben egy kibocsátó tulajdonviszonyt megtestesítő eszközével egyetlen kereskedési helyszínen sem kereskednek, ez a kibocsátó a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 13. pontja alkalmazásában akkor tekinthető kkv-nak, ha az összes uniós kereskedési helyszínen az előző naptári évben kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak névértéke legfeljebb 50 millió EUR.” |
2. |
A 78. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:
|
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
A rendelet 2019. október 11-től alkalmazandó.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2018. december 13-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).
(2) A 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2016. április 25-i (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL L 87., 2017.3.31., 1. o.) 77. cikkének (2) bekezdése.
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/109/EK irányelve (2004. december 15.) a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 390., 2004.12.31., 38. o.).