Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32019R0757

A Tanács (EU) 2019/757 végrehajtási rendelete (2019. május 13.) a Közép-afrikai Köztársaságban kialakult helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 224/2014/EU rendelet 17. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról

ST/8875/2019/INIT

HL L 125., 2019.5.14, pp. 1–3 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2019/757/oj

2019.5.14.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 125/1


A TANÁCS (EU) 2019/757 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2019. május 13.)

a Közép-afrikai Köztársaságban kialakult helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 224/2014/EU rendelet 17. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Közép-afrikai Köztársaságban kialakult helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló, 2014. március 10-i 224/2014/EU tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 17. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2014. március 10-én elfogadta a 224/2014/EU rendeletet.

(2)

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának a 2127 (2013) sz. ENSZ BT-határozat alapján létrehozott bizottsága 2019. április 18-án egy, a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyre vonatkozóan naprakésszé tette az adatokat.

(3)

A 224/2014/EU rendelet I. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 224/2014/EU rendelet I. melléklete az e rendelet mellékletében foglaltak szerint módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. május 13-án.

a Tanács részéről

az elnök

F. MOGHERINI


(1)   HL L 70., 2014.3.11., 1. o.


MELLÉKLET

A 224/2014/EU rendeletben, az I. melléklet A. részében (Személyek) a következő személyre vonatkozó bejegyzés helyébe az alábbi bejegyzés lép:

„12.   Abdoulaye HISSENE (más néven: a) Abdoulaye Issène; b) Abdoulaye Hissein; c) Hissene Abdoulaye; d) Abdoulaye Issène Ramadane; e) Abdoulaye Issene Ramadan; f) Issene Abdoulaye)

Születési idő: a) 1967; b) 1967. január 1.

Születési hely: a) Ndele, Bamingui-Bangoran, Közép-afrikai Köztársaság; b) Haraze Mangueigne, Csád

Állampolgárság: a) közép-afrikai köztársasági; b) csádi

Útlevélszáma: közép-afrikai köztársasági diplomataútlevelének száma: D00000897, kiállítás dátuma: 2013. április 5. (érvényes 2018. április 4-ig)

Nemzeti azonosító szám: csádi nemzeti személyazonosító igazolvány száma: 103–00653129–22, kiállítás dátuma: 2009. április 21. (lejárat dátuma: 2019. április 21.)

Lakcím: a) KM5, Bangui, Közép-afrikai Köztársaság, b) Nana-Grebizi, Közép-afrikai Köztársaság; c) Ndjari, Ndjamena, Csád

Az ENSZ általi jegyzékbe vétel dátuma: 2017. május 17.

Egyéb információk: Hissène korábban ifjúsági és sportminiszter volt a Közép-afrikai Köztársaság volt elnökének, Michel Djotodiának a kabinetjében. Ezt megelőzően a Hazafias Front az Igazságért és a Békéért elnevezésű politikai párt vezetője volt. Emellett Banguiban, különösen a PK5-ös (harmadik) körzetben fegyveres milíciák vezetője is volt. Apja neve: Abdoulaye. Anyja neve: Absita Moussa. Fényképe rendelkezésre áll az INTERPOL-ENSZ Biztonsági Tanács szankciós adatlapon való feltüntetéshez. Weblink az INTERPOL–ENSZ Biztonsági Tanács szankciós adatlaphoz: https://www.interpol.int/en/notice/search/un/6098910

A szankcióbizottság által a jegyzékbe vétellel kapcsolatban nyújtott indokolás szöveges összefoglalásából származó információ:

Abdoulaye Hissène-t 2017. május 17-én vették jegyzékbe a 2339 (2017) sz. ENSZ-BT határozat 16. pontja, valamint 17. pontjának g) alpontja alapján, mint olyan személyt, aki »részt vesz a Közép-afrikai Köztársaság békéjét, stabilitását vagy biztonságát veszélyeztető cselekményekben vagy támogatja azokat, ideértve a politikai átmenet folyamatát, illetve a stabilizáció és megbékélés folyamatát veszélyeztető vagy akadályozó, vagy az erőszakot tápláló cselekményeket is;« továbbá »részt vesz az ENSZ-missziók vagy nemzetközi biztonsági erők, mint például a MINUSCA, az európai uniós missziók és az ezeket támogató francia műveletek elleni támadások tervezésében, irányításában, finanszírozásában vagy végrehajtásában.«

További információk:

Abdoulaye Hissène és a volt Séléka más tagjai a Közép-afrikai Köztársaság volt elnökével, François Bozizéval szövetséges anti-balakabeli szabotőrökkel, többek között Maxime Mokommal együttműködve 2015 szeptemberében erőszakos tüntetéseket és összecsapásokat szítottak egy meghiúsult államcsíny részeként, amelynek célja a kormány megdöntése volt, amíg Catherine Samba-Panza akkori elnök az ENSZ 2015. évi Közgyűlésén tartózkodott. A Közép-afrikai Köztársaság kormánya több, a meghiúsult államcsínyhez kapcsolódó bűncselekménnyel – például gyilkossággal, gyújtogatással, kínzással és fosztogatással – vádolja Mokomot, Hissène-t és másokat.

2015-től Hissène volt a Bangui PK5-ös körzetében működő és több mint 100 taggal rendelkező fegyveres milíciák egyik fő vezetője. E minőségében akadályozta a szabad mozgást és az államhatalomnak a térségben történő helyreállítását, többek között azzal, hogy jogellenesen megadóztatta a szállítási és kereskedelmi tevékenységeket. 2015 második felében a volt Séléka »nairobistáinak« képviselője volt Banguiban, és szoros kapcsolatban állt a Mokom vezetése alatt álló anti-balaka csoportok harcosaival. A 2015. szeptember 26. és október 3. között Banguiban történt erőszakos cselekményekben Haroun Gaye és Hissène irányítása alatt álló fegyveresek is részt vettek.

A gyanú szerint 2015. december 13-án, az alkotmányos népszavazás napján Hissène csoportjának tagjai is részt vettek a volt Séléka vezetője, Mohamed Moussa Dhaffane járműve elleni támadásban. Hissène-t azzal vádolják, hogy az ő irányítása mellett hajtották végre a Bangui KM5-ös körzetében történt erőszakos cselekményeket, amelyekben öt ember életét vesztette, húsz megsebesült, más lakosok pedig a támadás miatt nem tudtak részt venni az alkotmányos népszavazáson. Hissène veszélybe sodorta a választások megrendezését azzal, hogy megtorló támadásokat szított különböző csoportok között.

A rendőrség 2016. március 15-én Bangui M'poko repülőterén elfogta és a nemzeti csendőrség kutatási és nyomozási egységének átadta Hissène-t. A milíciája a későbbiekben erőszakkal kiszabadította, és ellopott egy fegyvert, amelyet korábban a MINUSCA adott át a szankcióbizottság által jóváhagyott mentesség iránti kérelem alapján.

2016. június 19-én, miután a belső biztonsági erők a PK12-es körzetben muszlim kereskedőket tartóztattak le, Gaye és Hissène milíciái Banguiban elraboltak öt rendőrt. A MINUSCA június 20-án megpróbálta kiszabadítani az elrabolt rendőröket. Hissène és Gaye fegyveresei tűzharcba keveredtek a túszok kiszabadítását megkísérlő békefenntartókkal, aminek következtében legalább hat személy életét vesztette, egy békefenntartó pedig megsebesült.

2016. augusztus 12-én Hissène vezetett egy hat járműből álló konvojt, amely állig felfegyverzett személyeket szállított. A Banguiból menekülő konvojt a MINUSCA Sibuttól délre feltartóztatta. Észak felé haladva a konvoj több ellenőrzőponton is tűzharcot vívott a belső biztonsági erőkkel. A MINUSCA-nak sikerült Sibuttól déli irányban 40 kilométerre megállítania a konvojt. Hosszas tűzharcot követően elfogtak 11 személyt, de Hissène és több társa elmenekült. A letartóztatottak a MINUSCA-nak elmondták, hogy Hissène volt a konvoj vezetője, céljuk pedig az volt, hogy eljussanak Briába és ott részt vegyenek a volt Sélékához tartozó csoportok gyűlésén, amelyet Nourredine Adam szervezett.

A szakértői csoport kétszer – 2016 augusztusában és szeptemberében – Sibutba utazott, hogy megvizsgálja az Hissène, Gaye és Hamit Tidjani konvojához tartozó, a MINUSCA által augusztus 13-án lefoglalt tárgyakat. A csoport az Hissène házában augusztus 16-án lefoglalt lőszereket is megvizsgálta. A hat járműben és a letartóztatott személyeknél halált okozó és halált nem okozó katonai felszereléseket egyaránt találtak. A központi csendőrség 2016. augusztus 16-án rajtaütött Hissène bangui otthonán, ahol több mint 700 fegyvert találtak.

Egy volt Séléka-tagokból álló csoport 2016. szeptember 4-én hat motorkerékpáron Kaga-Bandoróból elindult, hogy felvegye Hissène-t és társait, és Dékoa mellett tüzet nyitott a MINUSCA tagjaira. Az incidens során egy volt Séléka-harcos életét vesztette, két békefenntartó és egy polgári személy pedig megsebesült.”


Top