(1)

A 2008/98/EK irányelv kötelezettséget állapít meg a tagállamok számára arra vonatkozóan, hogy az élelmiszer-hulladék keletkezésének megelőzést építsék be a hulladékkeletkezés megelőzésére irányuló programjaikba, és hogy ellenőrizzék és értékeljék az élelmiszer-hulladék megelőzésére irányuló intézkedések végrehajtását azáltal, hogy közös módszertan alapján mérik az élelmiszer-hulladék szintjét. A Bizottság feladata, hogy az élelmiszer-pazarlással és élelmiszer-veszteséggel foglalkozó uniós platform munkájának eredményei alapján közös módszertant dolgozzon ki, valamint meghatározza az élelmiszer-hulladék szintjének egységes mérésére vonatkozó minimális minőségi követelményeket.

(2)

A 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (2) szereplő „élelmiszer” fogalommeghatározása magában foglalja az élelmiszer egészét a teljes élelmiszerellátási lánc mentén, az előállítástól egészen a fogyasztásig. Az élelmiszerek közé tartoznak a nem ehető részek is, ha azokat az élelmiszer előállítása során nem különítették el az ehető részektől, mint például az emberi fogyasztásra szánt húshoz tapadó csontok. Ebből következik, hogy az élelmiszer-hulladék olyan elemekből áll, amelyek az élelmiszerek fogyasztásra szánt részein túl nem fogyasztásra szánt részeket is magukban foglalnak.

(3)

Nem számítanak élelmiszer-hulladéknak az élelmiszer-ellátási lánc azon szakaszaiban bekövetkezett veszteségek, amelyek során egyes termékek még nem váltak a 178/2002/EK rendelet 2. cikkében meghatározott élelmiszerré, mint például az ehető növények, amelyeket még nem takarítottak be. Ugyanígy nem tartoznak az élelmiszer-hulladékok közé az élelmiszerek előállításából származó, a 2008/98/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kritériumoknak megfelelő melléktermékek sem, mivel azok nem minősülnek hulladéknak.

(4)

Az élelmiszer-hulladék keletkezését az élelmiszer-ellátási lánc teljes egészében meg kell előzni és vissza kell szorítani. Mivel az élelmiszer-hulladék típusai és az élelmiszer-hulladék keletkezéséhez hozzájáruló tényezők jelentősen eltérnek az élelmiszer-ellátási lánc különböző szakaszaiban, a keletkezett élelmiszer-hulladékot az egyes szakaszokban külön kell mérni.

(5)

Az élelmiszer-hulladékokat az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) meghatározott, az uniós gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének (a továbbiakban: NACE Rev. 2.) megfelelően kell hozzárendelni az élelmiszerellátási lánc különböző szakaszaihoz. A NACE Rev. 2. szerinti osztályozás hiányában a „háztartások” kategóriához való hozzárendelést a 2150/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) I. melléklete 8. szakaszának 1.2. pontjára való hivatkozással kell elvégezni.

(6)

Noha az európai hulladékjegyzék meghatározásáról szóló 2000/532/EK bizottsági határozat (5) nem teszi mindig lehetővé az élelmiszer-hulladék pontos azonosítását, iránymutatásul szolgálhat a nemzeti hatóságoknak az élelmiszer-hulladék mérésének vonatkozásában.

(7)

A 2008/98/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének f) pontjában említett mezőgazdasági anyagok és a 2. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett állati melléktermékek nem tartoznak a szóban forgó irányelv hatálya alá, ezért nem mérhetők élelmiszer-hulladékként.

(8)

Annak érdekében, hogy a módszertan a gyakorlatban alkalmazható, a nyomon követésből adódó teher pedig arányos és észszerű legyen, egyes hulladékáramokat, amelyek során várhatóan nem vagy csak elhanyagolható mennyiségben keletkezik élelmiszer-hulladék, nem kell élelmiszer-hulladékként mérni.

(9)

Az élelmiszer-hulladék pontosabb mérése érdekében az élelmiszer-hulladékokkal együtt gyűjtött, nem élelmiszer jellegű anyagokat (pl. talaj vagy csomagolás) a lehető legnagyobb mértékben ki kell zárni az élelmiszer-hulladék mért tömegéből.

(10)

Több olyan élelmiszertípus van, amelyeket általában szennyvízként vagy szennyvízzel együtt dobnak el, mint például a palackozott ivóvíz és ásványvíz, a palackozott italok és egyéb folyadékok. Jelenleg nincsenek az efféle hulladék mérésére szolgáló olyan módszerek, amelyek biztosítanák a jelentett adatok megfelelő szintű megbízhatóságot és összehasonlíthatóságát. Ezért az ilyen típusú élelmiszereket nem kell élelmiszer-hulladékként mérni. A tagállamoknak azonban lehetőséget kell biztosítani arra, hogy önkéntes alapon információkat szolgáltassanak ezekre az élelmiszertípusokra vonatkozóan.

(11)

Míg a 2008/98/EK irányelv 2. cikke (2) bekezdésének e) pontjában említett, takarmány-alapanyagként történő felhasználásra szánt anyagok nem tartoznak az említett irányelv hatálya alá és ezért nem lehet azokat élelmiszer-hulladékként mérni, az eredetileg emberi fogyasztásra szánt, majd végül állati takarmányként szolgáló élelmiszerekre vonatkozó információk (beleértve a 68/2013/EU bizottsági rendelet (6) melléklete A. részének 3. pontjában meghatározott korábbi élelmiszereket) fontosak az élelmiszerekkel kapcsolatos anyagáramlások megértése szempontjából, és hasznosak lehetnek az élelmiszer-hulladék megelőzésére irányuló célzott politika megtervezésében. Ezért a tagállamok számára lehetővé kell tenni ezen információk önkéntes alapon, egységes módon történő jelentését.

(12)

Annak érdekében, hogy pontosan meg lehessen adni az élelmiszer-ellátási lánc egyes szakaszaiban keletkezett élelmiszer-hulladék mennyiségét, a tagállamoknak alaposan fel kell mérniük az élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ezt az alapos mérést az élelmiszer-ellátási lánc minden egyes szakaszára vonatkozóan rendszeresen, de legalább négyévente el kell végezni.

(13)

A 2008/98/EK irányelv 37. cikkének (3) bekezdése értelmében a tagállamok minden évben jelentik az élelmiszer-hulladék mennyiségét. Az arányosság biztosítása és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a tagállamok számára az éves jelentések céljából biztosítani kell egy sor, az élelmiszer-hulladék mérésére szolgáló módszert, beleértve az élelmiszer-hulladék keletkezésére vonatkozó meglévő elemzéseket, az élelmiszer-hulladékkal foglalkozó új, célzott tanulmányokat, valamint a hulladékstatisztika vagy a jelentéstételi kötelezettségek céljára gyűjtött adatokat és más társadalmi-gazdasági adatokat, vagy mindezek kombinációját. Amennyire csak lehetséges, használni kell az olyan létrehozott adatforrásokat, mint az európai statisztikai rendszer.

(14)

Annak érdekében, hogy a célzott élelmiszerhulladék-megelőzési politika keretében biztosítani lehessen az élelmiszer-ellátási láncon belüli anyagáramlások egységes ellenőrzését, gondoskodni kell arról, hogy azok a tagállamok, amelyek úgy döntenek, hogy az élelmiszer-hulladékot részletesebben mérik, vagy a mérést kiterjesztik a kapcsolódó anyagáramlásokra, ezt egységesen tehessék meg.

(15)

A bejelentett adatok ellenőrzésének és a mérési módszerek javításának lehetővé tétele, valamint e módszerek összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében a tagállamoknak további információkat kell szolgáltatniuk a mérési módszerekről és az összegyűjtött adatok minőségéről,