(1)

Az utóbbi években az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) és több nemzeti illetékes hatóság (NIH) gyors növekedést tapasztalt Unió-szerte a bináris opciók lakossági ügyfelek részére történő forgalomba hozatalában, forgalmazásában és értékesítésében. A bináris opciók eredendően kockázatos és összetett termékek, amelyekkel gyakran folytatnak spekulatív célú kereskedést. Az ESMA és a NIH-k azt is megfigyelték, hogy a bináris opciókat egyre agresszívebb marketingmódszerekkel kínálják a lakossági ügyfeleknek, továbbá, hogy nincs világos tájékoztatás, amelynek segítségével a lakossági ügyfelek megérthetnék e termékek mögöttes kockázatát. Az ESMA és a NIH-k általános aggodalmuknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy egyre több kisbefektető kereskedik ezekkel a termékekkel és szenved el veszteségeket. Ezeket az aggodalmakat azoktól az uniós lakossági ügyfelektől kapott nagyszámú reklamáció is alátámasztja, akiknek jelentős károkat okoztak a bináris opciók.

(2)

A befektetővédelemmel kapcsolatos jelentős aggodalmak több, nem kötelező erejű ESMA-fellépéshez vezettek. 2015. júniustól az ESMA egy közös csoport munkáját koordinálja. A csoportot számos, ciprusi székhelyű, lakossági ügyfelek számára határokon átnyúló módon, EU-szerte bináris opciókat, különbözeten alapuló ügyleteket (CFD-ket) és más, spekulatív termékeket kínáló szolgáltatókhoz kapcsolódó problémák kezelésére hozták létre (4). Ezenkívül, 2015. július óta az ESMA a NIH-k alkotta, azon munkacsoport munkáját is koordinálja, melynek célja, hogy figyelemmel kísérje a lakossági befektetőknek felkínált bináris opciókat és CFD-ket és egységes felügyeleti módszerek kialakítását támogassa ezen a területen Unió-szerte. Az ESMA oly módon is támogatta a felügyeleti konvergencia megteremtését az Unióban, hogy a lakossági befektetőknek kínált bináris opciókkal kapcsolatos állásfoglalást (5) és (kérdések és válaszok formájában) több tájékoztatóanyagot (6) is megjelentetett az 1095/2010/EU rendelet 29. cikkével összhangban. Végezetül pedig, az ESMA figyelmeztetéseket (7) jelentetett meg, amelyekben kifejezte aggodalmát azokkal a kockázatokkal kapcsolatban, amelyeket, többek között, a lakossági ügyfelek részére a bináris opciókra vonatkozóan tett ellenőrizetlen ajánlatok jelentenek.

(3)

Bár ezeknek az intézkedéseknek voltak bizonyos kedvező hatásai (8), az ESMA véleménye szerint továbbra is jelentős befektetővédelmi aggály áll fenn.

(4)

2018. január 18-án az ESMA felhívást tett közzé a CFD-k és a bináris opciók lakossági ügyfelek számára történő forgalmazására, terjesztésére vagy értékesítésére vonatkozó potenciális termékintervenciós intézkedéseivel kapcsolatosvélemények megismerése érdekében (a „felhívás bizonyíték benyújtására”) (9). A konzultáció 2018. február 5-én zárult le. Az ESMA közel 18 500 választ kapott (10). A válaszok közül 82 a bináris opciók és/vagy a CFD-k terén érdekelt szolgáltatóktól, szakmai szervezetektől, tőzsdéktől és brókerektől, 10 fogyasztói érdekképviseletektől, a többi pedig magánszemélyektől érkezett. A magánszemélyektől származó válaszok túlnyomó többségét a bináris opciók és/vagy CFD-k terén aktív szolgáltatók támogatásával és közvetítésével juttatták el az ESMA részére. A felhívásból kiderült, hogy a válaszadók első kategóriáját és, különösen, a termékeket forgalmazó szolgáltatókat általában az aggasztja, hogy a javasolt intézkedés kedvezőtlenül hatna üzleti tevékenységükre. Sok magánszemély is kifogásolta a javasolt intézkedést és kinyilvánította, hogy továbbra is hajlandó bináris opciókkal kereskedni.

(5)

Az ESMA kellőképpen figyelembe vette a véleményeket. Azonban összevetve a piac aggályait a befektetővédelemmel kapcsolatban azonosított jelentős aggályokkal - mely aggályokat alátámaszt az, hogy csaknem valamennyi fogyasztói érdekvédelmi szervezettől és sok magánszemélytől érkezett válasz, a javasolt intézkedéseket nagymértékben támogatják – az ESMA arra a következtetésre jutott, hogy indokolt ideiglenes tilalmat bevezetni a bináris opciók lakossági ügyfelek részére történő forgalomba hozatalára, forgalmazására és értékesítésére a 600/2014/EU rendelet 40. cikkének megfelelően.

(6)

A 600/2014/EU rendelet 40. cikkének megfelelően meghozott intézkedést, megfelelő időközönként, de legalább negyedévente, felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat során az ESMA megvizsgálja az esetleg felmerülő, az intézkedést megkerülő gyakorlatokat. Ha az intézkedést három hónap elteltével nem hosszabbítják meg, lejár.

(7)

A félreértések elkerülése érdekében, az e Határozatban használt fogalmak jelentése megegyezik a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (11) és a 600/2014/EU rendeletben meghatározott jelentésükkel, ideértve a származtatott termékek meghatározását is.

(8)

Az ESMA ideiglenes tilalma eleget tesz a 600/2014/EU rendelet 40. cikkében foglalt feltételeknek, az alább ismertetett indokok alapján.

(9)

A bináris opció készpénzben kiegyenlített származtatott eszköz, ami esetében egy rögzített összegű kifizetés attól függ, hogy egy vagy több meghatározott esemény – a mögöttes eszköz (termék) árának, szintjének vagy értékének vonatkozásában – a származtatott eszköz lejáratakor vagy azt megelőzően következik-e be (12) (például a mögöttes eszköz elért-e egy meghatározott árat (a „kötési ár”) lejáratkor).

(10)

A bináris opciók segítségével a befektető meghatározott esemény bekövetkeztére fogad egy vagy több mögöttes eszköz (például részvény, deviza, áru vagy index) árához, szintjéhez vagy értékéhez kapcsolódóan. Ha az esemény nem következik be, a befektető veszít (azaz az opció „árfolyamszint alatt” („out-of-the-money”) zár). Ha bekövetkezik az esemény, az opció fizet vagy a szerződés nyitva marad annak lehetőségével, hogy a befektető nyer, ha egy külön esemény bekövetkezik (az opció „árfolyamszint felett” („in-the-money”) zár). Ebben az értelemben a bináris opció „igen/nem ajánlat”-nak tekinthető. Az „igen/nem ajánlat” gyakran arról szól, hogy a mögöttes eszköz ára a bináris opció lejártakor az adott ár (az ún. „kötési ár”) felett vagy alatt „végez”. Bizonyos esetekben a „kötési ár” megegyezik a mögöttes eszköznek a bináris opció megkötésekor vagy későbbi időpontban érvényes piaci árával. Azonban a bináris opciókat kínáló szolgáltatóknál egy egész sor lehetséges piaci eredményre fogadhatnak a befektetők (13).

(11)

Tisztázni szükséges, hogy valamennyi bináris opció – bár más néven vezetik be a piacra, forgalmazzák és értékesítik őket – e Határozat hatálya alá tartozik. Ebben az összefüggésben hivatkozni kell, például, a „mindent vagy semmit”, a „nő vagy csökken”, a „trend” (alakulások), a „digitális” és a „one-touch” (egy érintés) opciókra.

(12)

Indokolt továbbá azt is biztosítani, hogy e Határozat azokra a bináris opciókra is vonatkozzék, amelyeknek különböző előre meghatározott feltételei vannak, melyeknek teljesülniük kell (vagy nem kell teljesülniük) ahhoz, hogy kifizetés történjen. A bizonyítékok benyújtására tett felhívásra válaszolók között voltak olyanok, akik annak a bináris opciónak az esetét említették, amely (i) előre meghatározott összeget fizet, ha a mögöttes eszköz megfelel egy bizonyos előre meghatározott feltételnek (például a mögöttes eszköz értéke egy konkrét napon emelkedik) és (ii) további előre meghatározott összeget („bónusz”-t) fizet, ha a mögöttes eszköz megfelel egy további előre meghatározott feltételnek (például a mögöttes eszköz értéke egy meghatározott százalék fölé emelkedik). Ebben az esetben és hasonló esetekben az (i) és a (ii) pontokban szereplő két, előre meghatározott összeg összegének kifizetése, az e Határozat 1. cikke (2) bekezdésének c) pontja alkalmazásában, előre meghatározott rögzített összeg kifizetésének minősül.

(13)

Számos NIH jelezte aggályait amiatt, hogy a bináris opciók nem felelnek meg a lakossági ügyfelek egyetlen valós igényének sem (ellentétben más típusú opciókkal, amelyek hasznos szerepet játszanak bizonyos eszközökkel szembeni kitettség fedezésében) (14). Ezenkívül számos NIH adott hangot aggályainak a bináris opciók lényegi jellemzőiből fakadó kockázatok miatt, továbbá amiatt a beágyazott és kezelhetetlen összeférhetetlenség („conflict of interest”) miatt, amely az e termékek lakossági ügyfeleknek történő ajánlásából fakad. A kockázatokat gyakran fokozzák a bináris opciókat kínáló szolgáltatók agresszív marketingmódszerei. Számos NIH jelezte azt is, hogy ezek a termékek vonzzák a kényszeres szerencsejátékosokat. Az UK-FCA egy tanulmánya megállapította, hogy egyes befektetők mindössze néhány nap vagy hét alatt sok fogadást kötnek annak ellenére, hogy veszteségük halmozódik. A tanulmány azt is megállapítja, hogy a bináris opciók és a szerencsejátékok kifizetési szerkezete és időhorizontja rendkívül hasonló (15). Ezek az aggályok számos tagállamban jelentkeztek, ahol a lakossági ügyfelek túlnyomó többsége jellemzően veszteséget szenvedett el, ami ezt a döntést is alátámasztja (16).

(14)

A lakossági ügyfeleknek ajánlott, tőkeáttételes, tőzsdén kívül forgalmazott (OTC-) termékekről készített IOSCO-felmérésről összeállított IOSCO-jelentés (17) (az „IOSCO-jelentés”) igazolta, hogy ez a piaci szektor számos nem EU joghatóságban is jogalkotóivizsgálat tárgya, többek között, a bináris opciók összetettsége és kockázatossága miatt valamint azért mert a termékszolgáltatók túlnyomórészt az interneten működnek t és gyakran határon átnyúló tevékenységet is végeznek (18). Az IOSCO-jelentés szerint „a nemrégiben, számos nemzeti piacon végzett kutatások azt jelzik, hogy azoknak a befektetőknek a nagy többsége, akik [bináris opciókba vagy más spekulatív termékekbe fektetnek,] nagyon gyakran szenvednek anyagi veszteséget” (19).

(15)

A 600/2014/EU rendelet 40. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett feltétel, hogy, többek között, komoly befektetővédelmi aggályoknak kell fennállniuk. Annak eldöntéséhez, hogy fennállnak-e komoly befektetővédelmi aggályok, az ESMA értékelte az (EU) 2017/567 felhatalmazáson alapuló rendelete 19. cikkének (2) bekezdésében felsorolt kritériumokat és tényezőket. A vonatkozó kritériumok és tényezők figyelembevételét követően, az ESMA arra a következtetésre jutott, hogy komoly befektetővédelmi aggályok állnak fenn az alábbi okok miatt.

(16)

A bináris opciók összetett pénzügyi instrumentumok (20). Az árazási szerkezet bonyolultsága a szolgáltatók és a lakossági ügyfelek közötti aszimmetrikus információ kockázatát hordozza, ennek következtében fokozza a komoly befektetővédelmi aggályokat. Ezenkívül a bináris opciók sok olyan eredendő tulajdonsággal rendelkeznek, amelyeket a lakossági ügyfelek nehezen értenek.

(17)

A bináris opciókat kínáló szolgáltatók jellemzően egy meghatározott esemény bekövetkeztének a piac által vélelmezett vagy valamilyen módon modellezett valószínűsége alapján árazzák a bináris opciókat, ezt követően alkalmazzák az árrést vagy a tranzakciós díj egyéb formáját az egyes opciókra oly módon, hogy azok várhatóan negatív megtérülést eredményezzenek az ügyfélnek (21).

(18)

A leggyakoribb bináris opciók viszonylag nagy hozamot ajánlanak egy statisztikailag kevésbé valószínű eseményért és fordítva (22).

(19)

A bináris opciók árazási struktúrája számos kihívás elé állítja a lakossági ügyfeleket. A lakossági ügyfeleknek főként az árazási struktúra miatt pontosan meg kellene becsülniük az opció értékét a referenciaesemény megtörténtének várható valószínűsége kapcsán. Bár az elterjedt kutatási és árazó eszközök, például a Black-Scholes-képlet, segítségével a lakossági ügyfelek be tudják árazni a bináris opciókat, jelentős információs aszimmetriával szembesülnek a szolgáltatókkal szemben. A szolgáltatóknak sokkal inkább hozzáférésük van az e termékek árazásához és értékeléséhez szükséges információkhoz és rendszerekhez. A bináris opciókat kínáló szolgáltatók különösen a historikus áradatokhoz tudnak hozzáférni – például a tőzsdei adat- vagy kereskedelmi adat-szolgáltatók árfolyam-szolgáltatásához az adott mögöttes eszközhöz kapcsolódóan –,mely adatokhoz a lakossági ügyfeleknek általában nincs hozzáférésük. A bináris opciókat kínáló szolgáltatók több tapasztalattal rendelkeznek a szerződések árazása terén, mint a lakossági ügyfelek általában, és nagyobb a valószínűsége, hogy fejlett árazási módszertanokat dolgoztak ki. Ezenkívül a lakossági ügyfelek valószínűleg nem mérik fel, hogy ha túl rövid az ügylet futamideje vagy egy pozíciót a lejárathoz nagyon közeli időpontban zárnak le, az opció árazásához használt tényezőknek, mint például a historikus volatilitás, az opció értékére gyakorolt hatása csekély. Ez korlátozza a lakossági ügyfeleket az opciók megfelelő árazásában még akkor is, ha használják az elérhető árazási eszközöket. Továbbá, az árrések és az egyéb tranzakciós díjak miatt, a lakossági ügyfeleknek folyamatosan jelentősen túl kell teljesíteniük az elvárt hozamokat („dacolva az esélyekkel”), ha nyereséget akarnak realizálni az ügyleten. Emiatt, az ESMA véleménye szerint, a lakossági ügyfelek nehezen tudják információalapú becslését adni a termék kockázati és hozamprofiljának.

(20)

Az árazási szerkezet és az egyes ügyletek után fizetendő tranzakciós díjak együttes hatásaként a lakossági ügyfelek nagy többségének ügyletei – összességükben – veszteségesek (még akkor is, ha lakossági ügyfelek rövid távon nyereséget realizálnak); a szolgáltatók viszont, akik az ügyletekben – jellemzően – az ügyletek közvetlen szerződő felei, hosszú távon nyereséget realizálnak az ügyfelek kereskedési veszteségein és a tranzakciós díjakon.

(21)

Egyes szolgáltatók folyamatos, kétirányú árazást ajánlanak fel és lehetőséget biztosítanak a lakossági ügyfeleknek, hogy – a bináris opció futamideje alatt – belépjenek az ügyletbe, majd kilépjenek belőle. Ekkor a lakossági befektető úgy léphet ki a pozíciójából a bináris opció futamidejének vége előtt, hogy az opciót „visszaértékesíti” a szolgáltatónak, különben elveszíti a feltételhez kötött kifizetést lejáratkor. Viszonzásul, a szolgáltató valamekkora összeget fizet az ügyfélnek a szolgáltató által felajánlott folyamatos árnak megfelelően, az aktuális piaci ár és a mögöttes eszköz rögzített kötési ára közötti különbség és a lejáratig hátralévő futamidő függvényében.

(22)

A folyamatos, kétirányú árazás olyan további tulajdonság, amelyet a bináris opciókat kínáló szolgáltatók felajánlhatnak. E tulajdonság még bonyolultabbá teszi az egyébként is összetett terméket, ami megnehezíti a lakossági ügyfelek dolgát, amikor pontosan szeretnék értékelni ezeket a termékeket vagy pozitív hozamot szeretnének realizálni a befektetésen. Ennek oka, hogy a lakossági ügyfeleknek folyamatosan kell figyelniük az árazást és folyamatosan meg kell becsülniük a várt eredményt. Ezenkívül, ha a lakossági ügyfél kilép egy ügyletből és újat köt, az újabb költséget jelent a az ügyfélnek a kínálati árra alkalmazott árrés vagy ügyleti díjak miatt (23).

(23)

Ezenkívül az európai uniós lakossági ügyfelek jellemzően tőzsdén kívül fektetnek be bináris opciókba. A bináris opciók árazása, teljesítménye és elszámolása, nem szabványosított. Emiatt a lakossági ügyfeleknek még nagyobb nehézséget jelent a termék feltételeinek megértése. A bináris opció alapját képező „igen/nem ajánlatok” típusai közötti különbségeken túl, az összetett árazási szerkezet (ideértve időnként a kétirányú árazást is) és a még összetettebb ajánlatok (például a binárisopció-sorozatból összeállított csomagot tartalmazó opciók) még bonyolultabbá teszik ezeket a termékeket és tovább nehezítik a lakossági ügyfelek dolgát abban, hogy megértsék azt, hogy egy adott binárisopció-típus egyedi jellemzői nem szükségszerűen jelennek meg egy másik típusban.

(24)

Ezenkívül a bináris opciókat kínáló szolgáltatók a lakossági ügyfelek ügyleteiben – jellemzően – az ügyletek szerződő felei. A szolgáltató határozza meg a végrehajtáskori árat és a lejáratkori kifizetést. Ezenkívül a szolgáltatók gyakran annak tudomásul vételét is előírják lakossági ügyfeleiknek, hogy a bináris opció értékének meghatározásához felhasznált árak eltérhetnek a mögöttes eszköz piacán érvényes ártól. Ez azt jelenti, hogy a lakossági ügyfelek nem mindig tudják ellenőrizni a szolgáltató árainak pontosságát. Emiatt a lakossági ügyfeleknek óriási nehézséget okoz a bináris opciók objektív értékelése. A bináris opciók rendkívüli összetettsége és az átláthatóság hiánya megerősíti a jelentős befektetővédelmi aggály fennállását.

(25)

A bizonyíték benyújtására tett felhívásra válaszolva sok társaság és szakmai szervezet felvetette, hogy az ESMA-nak meg kell-e különböztetnie a tőzsdén kívül és a kereskedési helyszínen kereskedett bináris opciókat. Voltak olyan szakmai szervezetek, amelyek az értékpapírosított származtatott termékek, a touch (árelérő) opciók és a digitális opciók kifejezett kizárását kérték arra hivatkozva, hogy ezeket a termékeket stop-loss megbízások alternatívájaként vagy fedezeti eszközként használják.

(26)

Az ESMA figyelembe vette ezeket a válaszokat. Azonban a bináris opciók jellemzői és tulajdonságai, amelyek a lakossági ügyfelek azonosított veszteségeinek alapvető forrásai, nem változnak meg attól, hogy kereskedési helyszínen forgalmazzák vagy értékpapírosítják őket. Más szóval, a kereskedési helyszínen forgalmazott bináris opciók továbbra is várhatóan negatív megtérülést jelentenek a befektetőknek, miközben kifizetési struktúrájuk kevéssé alkalmas fedezeti ügylethez, illetve olyan egyéb gazdasági funkció betöltéséhez, amely kompenzációs előnyt jelenthetne. Nevezetesen ezek a tulajdonságok az opció lejáratát megelőzően bármikor fennállnak és érvényesek. Ezért különösen egy másodlagos piac megléte nem változtat azokon az alapvető jellemzőkön, amelyek károkat okoznak a lakossági ügyfeleknek.

(27)

A bináris opció jellemzően rövid távú befektetés, egyes esetekben a megkötését követően néhány perccel már le is jár, ez rendkívül spekulatív jellegűvé teszi.

(28)

A bináris opció bináris eredménye és jellege azt jelenti, hogy főként spekulatív célokra használják. A rögzített összeg kifizetése vagy a nulla összeg korlátozza annak lehetőségét, hogy a bináris opciót fedezeti eszközként használják, ellentétben a hagyományos opciókkal, amelyek segítségével az ügyfél oly módon tudja kezelni kockázatait, hogy „küszöb- és plafonérték”-et állít be arra a konkrét eszközre, amellyel szemben közvetlen kitettsége van. Ezt csak súlyosbítja a bináris opciók jellemzően rövid futamideje.

(29)

Ezenkívül a bináris opciókat valamely esemény bekövetkeztének valószínűsége szerint árazzák, a kifizetésre tett ajánlat pedig a rögzített nyerési esélyekkel működő hagyományos fogadásokéhoz hasonló (például sporteseményekre vagy választási eredményekre tett fogadások). Az ügyletek többnyire nagyon rövid futamidejűek, a befektetők pedig vagy nagyon nagy nyereségre tesznek szert vagy elveszítik a befektetés teljes összegét. Ezek az alapvető jellemzők megtalálhatók a szerencsejáték-termékekben is, amelyekhez a függőség kockázata és a fogyasztók gyenge nyerési esélye társul.

(30)

A korábban említettek szerint a bináris opciókat kínáló szolgáltatók rendszerint közvetlen szerződő felei a befektetők ügyleteinek, a befektetők ügyleteit is ők mutatják ki számviteli nyilvántartásaikban. Ez az üzleti modell ellentétbe állítja a szolgáltatók és a befektetők érdekeit, ami növeli annak kockázatát, hogy a szolgáltató esetleg manipulálja a mögöttes eszköz árát a bináris opció lejáratakor vagy másodpercekkel vagy a másodperc töredékével meghosszabbítja a bináris opció futamidejét annak érdekében, hogy ne kelljen fizetnie az opciós szerződésre. Az összeférhetetlenség kockázata különösen akut kérdés a bináris opciók esetében, mivel e termékek kifizetési szerkezetét az határozza meg, hogy a mögöttes eszköz elérte-e a meghatározott kötési árat lejáratkor. A NIH-k olyan gyakorlatokat is azonosítottak, amelyek szerint a bináris opciókat kínáló szolgáltatók aszimmetrikus vagy eltérő árrést számítanak fel a mögöttes eszköz alapárrésére, ami árfolyam alatti értékű (veszteséges) opciót eredményez, amikor az opció egyébként árfolyam feletti értékű (nyereséges) lenne lejáratkor. Ezenkívül a forgalmazásnak az ESMA által ebben a piaci szektorban megfigyelt modelljei bizonyos és időnként eredendő összeférhetetlenségeket hordoznak (24), továbbá az a kényszer, hogy az új befektetők folyamatos áramát kell biztosítani, növeli az összeférhetetlenség előfordulásának lehetőségét.

(31)

Mivel a bináris opciók hozama – strukturálisan – negatív elvárt hozam, minél több pozíciót nyit a befektető, annál nagyobb annak a valószínűsége, hogy halmozott veszteséget szenved el (25).

(32)

Az a kockázat, amelyet a bináris opciók spekulatív célú kereskedése és a bináris opciókat kínáló szolgáltatók és kisbefektetőik közötti összeférhetetlenség jelent, alátámasztja a jelentős befektetővédelmi aggályok fennállását.

(33)

Az ügyfelek száma – e termékekhez kapcsolódóan – változó, a bináris opciós ügyfélszámlák viszonylag rövid élettartama és a tevékenységek határon átnyúló jellege miatt. Az ESMA által több NIH-tól begyűjtött adatok alapján (26), az ESMA becslése szerint a lakossági ügyfelek kereskedési számláinak száma, amelyeket az EGT-ben székhellyel rendelkező, CFD- vagy bináris opciókat kínáló szolgáltatóknál nyitottak, 1,5 millióról.(2015-ös adat) (27) hozzávetőleg 2,2 millióra nőtt (2017-es adat) (28).

(34)

Különösen az NIH-k által az ESMA-hoz eljuttatott következő információk támasztják alá, hogy a bináris opciók piaci szektora nőtt Unió-szerte:

(35)

Az IOSCO-jelentés szerint a különböző jogrendszerekben, az engedéllyel rendelkező szolgáltatókkal kapcsolatban érkezett leggyakoribb panaszok: a termékek teljesítménye (a befektetők által elszenvedett veszteségek), a lakossági ügyfelek nem értik a termékeket és szolgáltatásokat (és azok kockázatait), nehézségek a pénzkivétel során, agresszív/félrevezető marketing és ár- vagy kereskedési manipuláció (35).

(36)

Az ESMA-nak a lakossági ügyfelek által várt, negatív hozamokról készített fenti elemzését (36) megerősítik a lakossági ügyfelek által elszenvedett veszteségek adatai is, amelyeket bizonyos NIH-k szolgáltattak:

(37)

A bináris opciókat széles körben forgalmazzák és értékesítik a lakossági ügyfelek piacán. Azonban, a bináris opciók megértése és a termék kereskedésével kapcsolatos tényleges kockázat felmérése a lakossági ügyfeleknek (a szakmai ügyfelektől eltérően), a bináris opciónak az e Határozatban ismertetett összetettsége miatt, nehézséget okoz. A lakossági ügyfelek számláin az ESMA által megfigyelt és e Határozatban ismertetett veszteségek azt igazolják, hogy a bináris opciók nem alkalmasak lakossági ügyfelek számára.

(38)

Noha a bináris opciók összetett termékek, leggyakrabban elektronikus kereskedési platformokon kínálják őket lakossági ügyfeleknek – befektetési tanácsadás és portfóliókezelés nélkül. Ilyen esetekben, a 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (3) bekezdése értelmében, megfelelőségi és alkalmassági értékelést kell végezni (37). Ugyanakkor ez az értékelés sem tartja vissza a bináris opciókat kínáló szolgáltatókat és ügyfeleiket vagy lehetséges ügyfeleiket attól, hogy lebonyolítsák az ügyletet – csupán figyelmeztetni kell az ügyfelet. A lakossági ügyfél figyelmeztetésére abban az esetben kerül sor, amikor az ügyfél nem nyújtott információt vagy nem elegendő információt nyújtott az adott terméktípus szempontjából fontos befektetésere vonatkozó ismereteiről vagy tapasztalatairól, továbbá amikor a szolgáltató arra a következtetésre jutott, hogy a termék nem megfelelő az ügyfél számára. Azaz a lakossági ügyfelek – a figyelmeztetést követően - hozzáférhetnek a bináris opciókhoz hasonló termékekhez, amelyeket, jellegüknél fogva, nem lehetne részükre értékesíteni (38).

(39)

Az ESMA „Kérdések és válaszok” kiadványának összefüggésében (39) az NIH-k agresszív forgalomba hozatali gyakorlatokat és félrevezető marketingkommunikációt figyeltek meg ebben a piaci szektorban (40). Közéjük tartoznak a jelentős sportcsapatokkal kötött szponzorációs megállapodások vagy szövetségek, ami azt a megtévesztő benyomást kelti, hogy – az ismert márkanevek promóciójával – a bináris opciókhoz hasonló, összetett és spekulatív termékek alkalmassá tehetők a lakossági tömegpiac számára.

(40)

Ezenkívül egyes NIH-k nemcsak a félrevezető marketinganyagok rendszeres használatát, hanem a széleskörű és intenzív marketingtevékenységetis hangsúlyozzák.

(41)

Ezek a fejlemények különösen aggasztóak, figyelembe véve, hogy megnőtt az ebben a piaci szektorban részt vevő lakossági ügyfelek száma.

(42)

Ugyancsak ebben az összefüggésben, egyes NIH-k az üzleti modellek „ügyfélgeneráló” jellege miatt is aggodalmuknak adtak hangot (44). Az ügyfélszámlák viszonylag rövid átlagos élettartama miatt a szolgáltatók arra kényszerülnek, hogy folyamatos ügyféláramlást tartsanak fenn, ami arra ösztönzi őket, hogy olyan agresszív marketing- és értékesítési technikákat alkalmazzanak, amelyek nem szolgálják a lakossági ügyfelek legjobb érdekeit.

(43)

A bináris opciókat kínáló szektor marketing- és értékesítési technikáinak közös vonása, hogy (pénzbeli és nem pénzbeli) kereskedési előnyökkel – például bónuszokkal, ajándékokkal (például nyaralással, autóval, elektronikai termékekkel), kereskedési tanfolyamokkal és árcsökkentéssel (például az árrés vagy a díjak csökkentésével) – csalogatják az ügyfeleket és ösztönözik őket arra, hogy bináris opciókba fektessenek be (45).

(44)

A bónuszok és egyéb kereskedési kedvezmények elterelik a figyelmet a termék magas kockázatot hordozó jellegéről. Jellemzően a lakossági ügyfeleket csalogatják és a kereskedést ösztönzik velük. A lakossági ügyfelek oly mértékben tekinthetik lényeges termékjellemzőnek ezeket az ösztönzőket, hogy miattuk nem tudják megfelelően felmérni a termékhez társuló kockázatokat.

(45)

A bónuszrendszer gyakorlatát az online kaszinók ihlették. Az adott termékeket nyújtó egyes szolgáltatók minden számlanyitásért ún. üdvözlő bónuszt, a befektetett összeg alapján, ún. volumenbónuszt vagy, például, bizonyos feltételekkel, további virtuális pénzt ajánlanak.

(46)

Számos NIH – felügyeleti tevékenysége során – kiszűrte, hogy a promóciós ajánlatok feltételei gyakran félrevezetőek, és sok ügyfél jelezte, hogy gondokat okoz a pénzkivét, amikor ezeket a bónuszokat fel akarja használni, illetve nem tudta, hogy csak akkor juthat hozzá a bónuszhoz vagy a bónuszpénzhez, ha a kereskedés meghatározott volument ér el. A bináris opciós kereskedéssel társuló, termékjellemzőnek minősülő negatív elvárt hozam miatt a befektetők több pénzt veszítenek akkor, ha gyakrabban kereskednek, mint amennyit egyébként veszítettek volna bónuszajánlat nélkül.

(47)

Részletesebben (46):

(48)

Ezenkívül az NIH-k aggályaiknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy a bináris opciókat kínáló szolgáltatók teljesítik-e azt a kötelezettségüket, miszerint tisztességes, egyértelmű, nem félrevezető felvilágosítást kell nyújtaniuk ügyfeleiknek, illetve, hogy ügyfeleik legjobb érdeke szerint kell eljárniuk (47). Az NIH-k aggályaikat fejezték ki a lakossági ügyfeleknek a bináris opciók működéséről és – különösen – kockázatairól (például a szolgáltatók honlapján) adott tájékoztatás minőségével kapcsolatban is (48). Néhány példa arra, amikor nem tesznek eleget a tisztességes, egyértelmű, nem félrevezető felvilágosítás követelményének, továbbá, amikor az ügyfél figyelmét felkeltő, de nem szükségszerűen a pénzügyi eszköz alkalmasságát vagy a kapcsolódó gyakorlat általános minőségét tükröző módszereket alkalmaznak:

(49)

A bináris opciókhoz kapcsolódó, fent ismertetett marketing- és forgalmazási gyakorlatok alátámasztják jelentős befektetővédelmi aggályok fennállását.

(50)

A bináris opciók összetettségének mértéke és átláthatóságának hiánya, a termék várt negatív befektetői hozama, az ésszerű befektetési cél hiánya, a marketing- és forgalmazási tevékenység félrevezető és agresszív jellege, a szolgáltatóknál jelentkező összeférhetetlenség, továbbá a potenciális veszteségek nagysága együttesen azt eredményezi, hogy a lakossági ügyfelek elveszítik a pénzügyi rendszer iránti bizalmukat.

(51)

Mivel – ahogyan ez a Határozat is igazolta – igen nagy annak a valószínűsége, hogy az ügyfelek veszteséget realizálnak, azok a befektetők, akiknek nincs egyéb tapasztalatuk pénzügyi eszközökbe történő befektetési terén, és akiket a bináris opciókat kínáló szolgáltatók agresszív marketinggel nyertek meg, azt a következtetést vonhatják le, hogy valamennyi pénzügyi eszköz olyan, mint ezek a termékek. A bináris opciókat kínáló szolgáltatók lakossági ügyfeleinek nagy számára és magával a termékekkel kapcsolatos panaszok nagy számára tekintettel az aggály még jelentősebb.

(52)

A 600/2014/EU rendelet 40. cikke (2) bekezdésének b) pontjában rögzített kötelezettségnek megfelelően az ESMA megvizsgálta, hogy jelenleg a releváns pénzügyi eszközre vagy tevékenységre alkalmazandó uniós szabályozói követelmények kezelik-e a veszélyt. A jelenleg alkalmazandó szabályozói követelményeket a 2014/65/EU irányelv, a 600/2014/EU rendelet és a 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet tartalmazza (50). Különösen az alábbiakat tartalmazzák: (i) megfelelő ügyféltájékoztatás követelménye (2014/65/EU irányelv 24. cikkének (3) és (4) bekezdése) (51); (ii) alkalmassági és megfelelőségi követelmény (2014/65/EU irányelv 25. cikkének (2) és (3) bekezdése) (52); (iii) legkedvezőbb feltételek mellett történő végrehajtás követelményei (2014/65/EU irányelv 27. cikke) (53); (iv) termékirányítási követelmények (2014/65/EU irányelv 16. cikkének (3) és 24. cikkének (2) bekezdése); és (v) a közzétételi követelmények (1286/2014/EU 5–14. cikk).

(53)

Egyes szolgáltatók, brókerek és szakmai szervezetek kifejezetten megemlítették a bizonyíték benyújtására irányuló felhívásra adott válaszaikban, hogy az ESMA-nak az új jogszabály, nevezetesen a MiFID II (különösen a termékirányítási szabályok) és a befektetési csomagtermékekkel és a biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos rendelet (PRIIP) bevezetésének hatásait kellene megvizsgálnia, mielőtt bármilyen termékintervenciós intézkedést alkalmazna.

(54)

Megjegyezzük, hogy a 2014/65/EU irányelv és a 600/2014/EU rendelet szerint alkalmazandó számos szabályozói követelmény hatálya és tartalma hasonló a 2004/39/EK irányelv szerintiekhez (54). Bár a 2014/65/EU irányelv és a 600/2014/EU rendelet bevezetésének célja az volt, hogy – a befektetővédelem erősítése érdekében – javítsa (akár a termékintervenciós hatáskör gyakorlásával is) a befektetési szolgáltatások és tevékenységek számos lényeges elemét, azonban sok lényeges rendelkezés, melyekben továbblépés történt, nem kezelik azokat az aggályokat, amelyeket ez a Határozat ismertet. Az e Határozatban tárgyalt kockázatok és befektetői veszteségek szempontjából fontos rendelkezések lényegileg változatlanok maradtak.

(55)

Az ügyfeleknek nyújtandó megfelelő tájékoztatás követelményeivel kapcsolatban részletesebb a 2014/65/EU irányelv, és jelentős fejlődés történt a költségek és díjak nyilvánosságra hozatala terén, mivel a befektetési vállalkozások kötelesek összesített tájékoztatást nyújtani ügyfeleiknek a befektetési szolgáltatásokkal és a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos valamennyi költséggel és díjjal kapcsolatban. Ugyanakkor a közzététellel kapcsolatos szabályok, köztük a költségekről szóló részletesebb tájékoztatások, önmagukban egyértelműen nem elegendőek a bináris opciók lakossági ügyfelek részére történő forgalmazásából és értékesítéséből fakadó összetett kockázatok kezelésére.

(56)

Különösen az 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (3) bekezdése írja elő, többek között, hogy a befektetési vállalkozás minden tájékoztatásának tisztességesnek és egyértelműnek kell lennie, és azok nem lehetnek félrevezetők. A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdése előírja továbbá a befektetési vállalkozásoknak, hogy az ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek kellő időben megfelelő tájékoztatást kell biztosítaniuk a befektetési vállalkozásról és annak szolgáltatásairól, a pénzügyi eszközökről és a javasolt befektetési stratégiákról, a végrehajtás helyszíneiről, valamint az összes költségről és kapcsolódó díjról, ideértve, különösen, a megfelelő iránymutatást, illetve figyelmeztetést az adott eszközökbe történő befektetéssel vagy az egyes befektetési stratégiákkal kapcsolatos kockázatokról, valamint arról, hogy a pénzügyi eszközt lakossági vagy szakmai ügyfeleknek szánták-e. A bináris opciókkal (különösen összetettségükkel, kockázatosságukkal és negatív elvárt hozamukkal) kapcsolatos befektetővédelmi aggályok bemutatása alapján egyértelmű, hogy a befektetői hátrányok nem tarthatók teljes és megfelelő kontroll alatt e szabályok puszta alkalmazásával. A jogszabály szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítése esetén sem hívja fel kellően az ügyfelek figyelmét az e termékekbe történő befektetés konkrét következményeire (a negatív elvárt hozamra) és nem kezeli azokat az aggályokat, amelyek a termék eredendő tulajdonságaiból fakadnak.

(57)

Az ESMA figyelembe vette a 1286/2014/EU rendelet szerinti közzétételi szabályok fontosságát is. A 1286/2014/EU rendelet egységes szabályokat rögzít a lakossági befektetési csomagtermékek, illetve biztosítási alapú befektetési termékek (PRIIP) előállítói által a lakossági befektetőknek biztosítandó kiemelt információs dokumentum formátumát és tartalmát illetően annak érdekében, hogy lakossági befektetők jobban megértsék a lakossági befektetési csomagtermékeket, illetve biztosítási alapú befektetési termékeket és össze tudják hasonlítani főbb tulajdonságaikat és kockázataikat. Különösen a Bizottság felhatalmazáson alapuló (EU) 2017/653 rendeletével kiegészített 1286/2014/EU rendelet 5. cikke (55) rögzíti, többek között, az összesített kockázati mutató ismertetésének módszertanát, kiegészítve e mutató magyarázó leírásával, ideértve, hogy elveszítheti-e a lakossági befektető a teljes befektetett tőkét, vagy a lakossági befektető viseli-e a további pénzügyi kötelezettségvállalások felmerülésének kockázatát. Ez a közzététel azonban nem kellően hívja fel a lakossági ügyfelek figyelmét különösen a bináris opciókba történő befektetés következményeire. Például a teljesítménymutató mindig egy-egy bináris opcióhoz kapcsolódik, nem jelzi az ügyfélnek, hogy az ügyfélszámlák összesen hány százaléka veszteséges.

(58)

Általánosabban fogalmazva, a közzététel-alapú szabályozói megoldás nem megfelelő e termékek esetében, amelyek már önmagukban is alkalmatlanok lakossági ügyfeleknek.

(59)

Az alkalmassággal kapcsolatos követelményeket megerősítette a 2014/65/EU irányelv, amelynek értelmében alkalmassági jelentést kell készíteni az ügyfél számára, továbbá finomítani kell az alkalmassági értékelést. Különösen a 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (2) bekezdése írja elő, hogy a bináris opciókat kínáló szolgáltatóknak be kell szerezniük a szükséges információkat az ügyfél vagy potenciális ügyfél adott termék meghatározott fajtája szempontjából releváns befektetések terén meglévő ismereteiről és tapasztalatairól, pénzügyi helyzetéről, így, többek között, a veszteségviselési képességéről és befektetési céljairól, ezen belül kockázattűréséről azért, hogy bináris opciókat kínáló szolgáltató az ügyfél vagy a potenciális ügyfél számára alkalmas és különösen a kockázattűrésével és veszteségviselési képességével összhangban álló pénzügyi eszközöket ajánlhasson. Azonban az alkalmassági követelmények kizárólag a befektetési tanácsadásra és a portfóliókezelésre alkalmazandók, emiatt rendszerint nincs jelentőségük a bináris opciók forgalomba hozatala, forgalmazása és értékesítése szempontjából, amelyre főként elektronikus platformokon kerül sor, befektetési tanácsadás és a portfóliókezelés nélkül.

(60)

Ezenkívül az alkalmasság értékelésének céljai (a termék átgondolása az ügyfél ismereteinek és tapasztalatnak, pénzügyi helyzetének és befektetési céljainak tükrében) lényegileg megegyeznek a 2004/39/EK irányelvéivel, és, amint ez a Határozat is alátámasztja, azok nem voltak elégségesek az azonosított befektetői veszteségek elkerüléséhez.

(61)

A megfelelőséggel kapcsolatos követelményeket a 2014/65/EU irányelv ugyancsak erősítette, főként azzal, hogy leszűkítette a nem összetett termékek jegyzékét, amivel a kizárólag végrehajtási szolgáltatásokkal érintett termékek terjedelmét is korlátozta. A 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (3) bekezdése előírja a bináris opciókat kínáló szolgáltatóknak, hogy kérjék meg az ügyfelet vagy potenciális ügyfelet, hogy tájékoztassa őket, többek között, a felkínált vagy igényelt termék konkrét fajtája szempontjából lényeges, befektetési téren meglévő ismereteiről, illetve tapasztalatairól azért, hogy a szolgáltató felmérhesse, hogy a termék megfelelő-e az ügyfél vagy potenciális ügyfél számára. Ha a szolgáltató úgy ítéli meg, hogy a termék nem megfelelő az ügyfél vagy potenciális ügyfél számára, a szolgáltatónak erre az ügyfelet vagy potenciális ügyfelet figyelmeztetnie kell. A bináris opciók összetett pénzügyi termékek, ezért, a 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (3) bekezdése alapján megfelelőségi tesztet kell elkészíteni velük kapcsolatban.

(62)

Azonban ez már a 2004/39/EK irányelvben is megtalálható, amely lényegileg ugyanazt a megfelelőségi tesztet írta elő, mint a 2014/65/EU irányelv. Amint e Határozat és az NIH-k felügyeleti tapasztalata igazolta (56), a megfelelőségi teszt nem volt elégséges az e Határozatban ismertetett befektetővédelmi aggályok kezeléséhez.

(63)

A jelenlegi szabályozói követelmények szerinti alkalmassági és megfelelőségi tesztek tehát valószínűleg nem tudják oly módon megakadályozni a lakossági ügyfelek bináris opciókban folytatott kereskedését, hogy azzal kezeljék a jelentős befektetővédelmi aggályokat.

(64)

Ami a legjobb végrehajtást illeti, a legjobb végrehajtás szabályait már a 2004/39/EK irányelv is tartalmazta. A 2014/65/EU irányelv azonban megerősítette ezeket a szabályokat. Különösen a 2014/65/EU irányelv 27. cikke rendelkezik akként, hogy a befektetési vállalkozások „minden elégséges (nem” észszerű„) lépés”-t tegyenek meg a megbízások végrehajtása során annak érdekében, hogy ügyfeleik számára a lehető legjobb eredményt érjék el. Ezenkívül a piaci szereplőknek és, különösen, a befektetési vállalkozásoknak közzé kell tenniük az öt legfontosabb végrehajtási helyszínt, ahol végrehajtották az ügyfélmegbízást, továbbá az ügyfélmegbízás eredményét.

(65)

Az ESMA megvizsgálta, hogy a legjobb végrehajtás felülvizsgált szabályai tudnák-e a bináris opciók lakossági ügyfelek részére történő forgalomba hozatalával, forgalmazásával és értékesítésével kapcsolatban azonosított aggályok közül legalább néhányat kezelni. Az ügyfélmegbízás végrehajtásának jobb átláthatósága segítséget nyújt az ügyfélnek abban, hogy jobban értse és jobban tudja értékelni a vállalkozás végrehajtási gyakorlatának minőségét és, ezzel, az ügyfélnek nyújtott összes szolgáltatását is. Ezenkívül a részletesebb tájékoztatás arról, hogy a befektetési vállalkozás miként hajtja végre az ügyfélmegbízásokat, segítséget nyújt, az ügyfélnek, amikor nyomon kívánja követni, hogy megtette-e a vállalkozás a kellő intézkedéseket annak érdekében, hogy az ügyfél számára a lehető legjobb eredményeket érje el. A legjobb végrehajtásra vonatkozó követelmények az OTC-termékekre – köztük az egyéni igények szerint kialakított termékekre – vonatkozó legjobb végrehajtás standardját is megerősítették azzal, hogy a befektetési vállalkozásoknak ellenőrizniük kell, hogy tisztességes-e az ügyfélnek javasolt ár. A 2014/65/EU irányelvben megfogalmazott követelményekből a piaci adatok gyűjtése is következik, amelyek felhasználhatók ilyen termékek árának becsléséhez és, ha lehet, hasonló vagy összehasonlítható termékek összevetéséhez. Azonban a legjobb végrehajtás szabályai önmagukban, a végrehajtás kivételével, nem kezelik a termék tulajdonságaihoz és az e termékek lakossági ügyfelek részére történő forgalomba hozatalához, forgalmazásához és értékesítéséhez kapcsolódó kockázatokat.

(66)

E lényegileg hasonló jelenlegi szabályozói követelmények tekintetében az ESMA ismétlődő jelleggel hívta fel a figyelmet a fenti kockázatokra a befektetőknek szóló figyelmeztetéseiben (57), a Kérdések és válaszokban (58), továbbá „A MiFID-gyakorlatok összetett pénzügyi termékeket értékesítő társaságok számára” című kiadvány véleményezésében (59). Az ESMA a felügyeleti konvergencia megteremtését célzó tevékenységet is végzett, többek között, a közös csoportban. Bár az ESMA széleskörűen használja nem kötelező erővel bíró eszközeit az alkalmazandó jelenlegi szabályozói követelmények következetes és eredményes alkalmazása ellenére a befektetővédelmi aggály továbbra is fennáll. Ez rávilágít arra, hogy az e szakaszban jelzett okokból, ezek a követelmények nem tudják kezelni az azonosított aggályokat.

(67)

Az ESMA figyelembe vette a 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (3) bekezdésében és 24. cikkének (2) bekezdésében rögzített termékirányítási szabályok lehetséges hatásait. Ezek a szabályok előírják, hogy a pénzügyi eszközöket (köztük a bináris opciókat) kialakító befektetési vállalkozások gondoskodjanak arról, hogy e termékeket úgy alakítsák ki, hogy azok megfeleljenek az ügyfelek érintett kategóriáján belül valamely azonosított célpiac végső ügyfelei igényeinek, ésszerű lépéseket tegyenek annak biztosítására, hogy a pénzügyi eszközöket az azonosított célpiacon forgalmazzák, valamint rendszeres időközönként vizsgálják felül a célpiac meghatározását és az általuk kínált termékek teljesítményét. A bináris opciókat kínáló szolgáltatóknak ismerniük és érteniük kell az általuk ajánlott vagy javasolt pénzügyi eszközöket, fel kell mérniük, hogy megfelel-e az eszköz azon ügyfél igényeinek, akinek befektetési szolgáltatásokat nyújtanak, figyelembe véve a végső ügyfelek azonosított célpiacát is, és kizárólag akkor ajánlják vagy javasolják a pénzügyi eszközöket, ha az az ügyfél érdekét szolgálja. Továbbá, az ügyfelek számára nem az általuk kialakított pénzügyi eszközöket forgalmazó, bináris opciókat kínáló szolgáltatóknak megfelelő eljárásokkal kell rendelkezniük annak érdekében, hogy a termék-jóváhagyási eljárásra – többek között az azonosított célpiacra és az általuk kínált vagy ajánlott termék jellemzőire – vonatkozó lényeges információkat megszerezzék és megértsék. A bináris opciókat kínáló azon szolgáltatók, akik harmadik országbeli szolgáltatók és azon szolgáltatók termékeit forgalmazzák, amelyekre nem vonatkoznak 2014/65/EU irányelv termékirányítási követelményei, ugyancsak kötelesek megfelelő eljárásokkal rendelkezni annak érdekében, hogy elegendő információkkal rendelkezzenek a pénzügyi termékekről.

(68)

Az ESMA megjegyzi, hogy a termékirányítási követelményeket első alkalommal az Unió 2014/65/EU irányelve fogalmazta meg. Az ESMA 2017. június 2-án megjelentette a „Iránymutatások a termékirányításra vonatkozó MiFID II. követelményekről” (60) című kiadványát, amelyben a pénzügyi termékek kialakítóinak és fejlesztőinek nyújt iránymutatást a célpiac értékeléséhez.

(69)

A termékirányítási követelmények célja, hogy leszűkítse, azokat az ügyféltípusokat (azaz a célpiacot), akik számára megfelelőek a pénzügyi eszközök, és akik részre azokat, éppen emiatt, forgalmazni kellene. Figyelembe véve a bináris opciók jellemzőit (nagymérvű veszteség, negatív elvárt hozam, rövid futamidejű szerződések, bonyolult árazási struktúrák és észszerű befektetési célok általános hiánya), az NIH-k és az ESMA véleménye szerint nem határozható meg pozitív lakossági célpiac. Számos vállalkozás, a 2014/65/EU irányelv és a termékirányítási követelmények végrehajtásának dacára, továbbra is forgalmazza a bináris opciókat a lakossági piacon.

(70)

Bizonyítható, hogy – e szabályozói követelmények meglétének ellenére – a lakossági ügyfelek továbbra is veszteségeket szenvednek el és fognak elszenvedni a bináris opciókon. Ezért erre az intézkedésre szükség van a veszély kezeléséhez.

(71)

Az egyik feltétele annak, hogy az ESMA bevezesse a jelen Határozatban foglalt megszorítást, hogy az illetékes hatóságok nem intézkedtek a veszély kezelése érdekében vagy a megtett intézkedések nem megfelelőek a veszély kezeléséhez.

(72)

Az e Határozatban ismertetett befektetővédelmi aggályok eredményeként egyes NIH-k konzultációt folytattak a bináris opciók lakossági ügyfelek részére történő forgalomba hozatalának, forgalmazásának és értékesítésének korlátozásáról vagy nemzeti szintű intézkedést tettek ennek érdekében:

(73)

Ezenkívül a Finanstilsynet („NO-Finanstilsynet”), a norvég NIH 2018. február 26-án konzultációs dokumentumot tett közzé, amelyben azt javasolta, többek között, hogy tiltsák be a bináris opciók lakossági ügyfelek részére történő forgalomba hozatalát, forgalmazását és értékesítését, az ESMA bizonyíték benyújtására kiadott felhívásában javasoltakkal összhangban. A konzultációs időszak 2018. február 26-tól2018. március 26-ig tartott (67).

(74)

Lehetséges, hogy ezek a nemzeti szintű intézkedések külön-külön kezelni tudnak bizonyos veszélyeket, azonban ahhoz nem elégségesek, hogy határon átnyúlóan tudják megoldani az ebben a Határozatban ismertetett befektetővédelmi aggályokat. Az e Határozatban foglaltak bizonyítják, hogy a bináris opciókat a leggyakrabban online kereskedési számlákon és határon átnyúló módon forgalmazzák és értékesítik (68). Éppen ezért a nemzeti szintű tiltás nem tudná megfelelően megvédeni a lakossági ügyfeleket az adott, a tiltást elrendelő tagállamtól eltérő tagállamban, amikor a bináris opciókat kínáló szolgáltatók ilyen, a tiltást elrendelő tagállamtól eltérő tagállamban működnek, ami gyakori eset (69).

(75)

A fentiek ismeretében, a nemzeti intézkedések akkor lehetnek eredményesek a lakossági ügyfelek vonatkozásában Unió-szerte, ha valamennyi tagállam NIH-je – a jelen Határozatban meghatározott befektetővédelem egy minimális szintjének biztosítása érdekében – rövid időn belül intézkedést hozna. Mivel erre még nem került sor és mivel az azonosított befektetővédelmi aggályok nem tűrnek halasztást, az ESMA szükségesnek látja, hogy gyakorolja átmeneti termékintervenciós jogkörét. A jelenlegi szabályozási keret nem biztosít védelmet, illetve eltérő szintű védelmet biztosít az Unióban a lakossági ügyfeleknek, amikor azok ugyanabba az összetett termékbe fektetnek be, néha ugyanannál a szolgáltatónál.

(76)

Tekintettel arra, hogy a befektetővédelmi aggályok jelentősek és tartósak, mivel a kereskedés határon átnyúló jellegű és egynél több országot érint, továbbá mivel bebizonyosodott, hogy a bináris opciók forgalmazása új joghatóságokban is terjed, aminek eredményeként megszaporodott a hasonló befektetővédelmi aggályokat kezelni szándékozó különféle nemzeti intézkedések mennyisége, az EU egészére kiterjedő intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a befektetővédelem egy közös minimális szintjét.

(77)

Végezetül pedig az NIH-k 2014/65/EU irányelv 69. cikke szerinti felügyeleti hatásköreinek alkalmazása – például a (2) bekezdés f) pontja (szakmai tevékenység folytatásától ideiglenes eltiltás előírása) és t) pontja (a kereskedésnek vagy az értékesítésnek a termék-jóváhagyási folyamat követelményei nem teljesítése miatti felfüggesztése) alapján – sem tudná kezelni a jelentős befektetővédelmi aggályokat. A termékintervenciós intézkedés termékre vagy a termékhez kapcsolódó tevékenységre vonatkozik, emiatt a terméket nyújtó vagy a tevékenységet végző valamennyi befektetési vállalkozásra kiterjed, nem csak valamely befektetési vállalkozás egyetlen konkrét tevékenységével kapcsolatban kell alkalmazni.

(78)

Az intervenciós intézkedés – mivel uniós alapon kezeli az abból eredő kockázatokat, hogy a bináris opciókat lakossági ügyfelek részére ajánlják – eredményesebb, mintha az egyes NIH-k egyenként lépnének fel a vállalkozásokkal szemben. Mint azt a fentiekben megállapítottuk, bizonyíték támasztja alá, hogy ez a piac egészét érintő kérdés, mivel a probléma nem korlátozódik adott szolgáltatók sajátosságaira, továbbá mivel a kockázatok a termék és a szolgáltatók üzleti modelljének lényegi jellemzőiből fakadnak. Valós aggályok állnak fenn, miszerint a bináris opciók lakossági ügyfelek részére történő forgalmazása nem teszi lehetővé, hogy a szolgáltatók az ügyfelek legjobb érdekei szerint járjanak el és tisztességes, egyértelmű és nem félrevezető információt nyújtsanak. Így tehát, az egyes eltérő felügyeleti fellépések nem biztosítanák haladéktalanul, hogy a lakossági ügyfeleket nem éri további kár, és nem jelentenék megfelelő alternatíváját az ESMA intervenciós jogköre alkalmazásának. A bináris opciók forgalmazásának határon átnyúló jellege, a tény, hogy nem csak egy tagállamot érintenek, a bináris opciók forgalmazásának terjedése új joghatóságokban és a hasonló befektetői aggályokat kezelni szándékozó különféle nemzeti intézkedések nagy száma (amelyek viszont a szabályozói arbitrázs kockázatához járulhatnak hozzá), azt a következtetést eredményezte, hogy uniós szintű intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy közös védelmi szintet lehessen biztosítani Unió-szerte.

(79)

Figyelembe véve az azonosított jelentős befektetővédelmi aggályok nagyságát és természetét, az ESMA véleménye szerint szükséges és arányos átmenetileg betiltani a lakossági ügyfelek részére történő forgalomba hozatalát, forgalmazását és értékesítését a bináris opcióknak. Ez a tiltás az aggályokat úgy kezeli, hogy megfelelő és egységes szintű védelmet nyújt a bináris opciókkal kereskedő lakossági ügyfeleknek az Unióban. Nem fejt ki sem a pénzügyi piacok hatékonyságára, sem a befektetőkre olyan kedvezőtlen hatást, amely – a lépés előnyeihez viszonyítva – aránytalan lenne.

(80)

Annak érdekében, hogy felmérje hogyan és milyen mértékben jelentenek kockázatot a bináris opciók a befektetővédelemre, az ESMA elemzést készített a befektetői hozam eloszlásáról (70). Az elemzés két fontos jellemzőt azonosított (71). Az egyik fontos jellemző a bináris opciókban rejlő kockázat magas szintje: a bináris opciók általános tulajdonsága, hogy a befektető valószínűleg elveszíti a teljes befektetett összeget.

(81)

A második tulajdonság – a termék negatív elvárt hozama – a veszteségek lényeges forrása ebben az összefüggésben és valamennyi bináris opció tulajdonsága. A pénzügyi befektetésektől eltérően ezek a szerződések jellemzően rövid futamidejűek és nem nyújtanak részesedést a mögöttes eszköz értékének növekedéséből. A hagyományos opciókkal ellentétben, amelyeket gyakran alkalmaznak fedezeti célú ügyletekben, a bináris opciók akkor nyújtanak rögzített kifizetést, ha egy meghatározott esemény bekövetkezik. Ezzel szemben, hagyományos opció esetén a kifizetés – abban az esetben, ha az opció árfolyam feletti értékű (nyereséges) – a mögöttes eszköz árában bekövetkező változás függvénye (azaz a kifizetés változó). A termékeknek ez a lényegi jellemzője korlátozza a termék fedezeti eszközkénti felhasználhatóságát. Ezzel szemben az egyéb típusú opciókat azon eszköz árának kiegyenlítésére vagy korlátozására használják, amellyel szemben az adott vállalkozásnak közvetlen kitettsége áll fenn.

(82)

A bináris opciók jellemzően rövid futamideje lehetővé teszi továbbá, hogy a befektető sok ügyletet bonyolítson le egymást követően. Ez és a negatív elvárt hozam fokozza annak a valószínűségét, hogy minél több ügyletbe kezd a befektető, annál nagyobb halmozott veszteséget szenved el. Ez az ismétlődő negatív elvárt hozamú kereskedés statisztikai tulajdonsága.

(83)

Fontos megjegyezni, hogy a negatív elvárt hozam, mivel a szolgáltató elvárt nyereségének forrása, a szolgáltató üzleti modelljének szerves része. A bináris opció arra kötelezi a bináris opciót kínáló szolgáltatót, hogy rögzített összeget fizessen a befektetőnek, ha egy meghatározott esemény bekövetkezik, tehát a szolgáltató akkor nyereséges, ha a befektető veszteséges. Ezenkívül az is lehetséges, hogy a szolgáltató további díjakat számít fel.

(84)

Konkrétan a kétirányú árazású bináris opciók esetében, mivel a szolgáltatónak úgy kell elvégeznie az árazást, hogy nyereséget realizáljon, ez az árazás nem javítja a befektető elvárt hozamát. És amennyiben a befektető – lejárat előtt – kilép a pozícióból, az elvárt hozama alacsonyabb, mintha lejáratig tartotta volna a pozíciót. A halmozott veszteség nagysága szolgáltatónként és esetenként változik, azonban a befektető elvárt hozama, a kétirányú árazásból adódóan, jellemzően negatív, mint ahogyan a termék kezdeti árából is a befektető negatív elvárt hozama adódik.

(85)

Az együttes hatás a bináris opciók lényegi, a negatív elvárt hozamból fakadó elemét illusztrálja: ha a befektető nagyon nagy számú befektetést vagy nagyon sok befektető egy-egy befektetést hajt végre, a nyereség valószínűsége összességében nagyon csekély.

(86)

A bináris opciók hozameloszlásának elemzése összhangban áll az NIH-k által szolgáltatott adatokkal, amennyiben arra világít rá, hogy a kisbefektető nagy valószínűséggel elveszíti befektetése jelentős részét (gyakran teljes egészét), továbbá, hogy nagy a negatív elvárt hozam kockázata. Ezek a tulajdonságok kiegészülnek a bináris opciók termékjellemzői közé sorolható általános összetettséggel, az átláthatóság hiányával, a rossz marketing- és forgalmazási gyakorlatokkal, továbbá a termék jellegéből adódó összeférhetetlenséggel. Nincs olyan megfelelő előny, ami ezt kompenzálni tudná. Ezek a tulajdonságok együttesen a jelenlegi és a jövőbeli lakossági ügyfelek veszteségeinek fő forrásai.

(87)

A pénzügyi szektor nagyfokú szabályozottságának egyik fő indoka, hogy átfogó érdekeket és célokat szolgáljon. Ebben az összefüggésben különleges figyelmet kap a lakossági ügyfelek védelme. A befektetési termékek forgalomba hozatala, forgalmazása és értékesítése azt feltételezi, hogy a termék – legalább is potenciálisan – szolgálni tudja ezeket az átfogó érdekeket és célokat és nem kockáztatja aránytalanul annak szükségességét, hogy meg kell teremteni a befektetővédelem egy minimális szintjét.

(88)

Az ESMA nem kötelező jellegű szabályozó eszközeinek eredményessége elérte a határát e területen. Ebben az összefüggésben, konkrétan a termékirányítás vonatkozásában, az ESMA azt is rögzíti, hogy a termékirányítási alapelvek ma már a pénzügyi szolgáltatási felügyeleti kultúra részét képezik az Unióban. 2013. novemberben az európai felügyeleti hatóságok együttes állásfoglalást adtak ki „A pénzügyi eszközöket előállítók termékfelügyeleti és irányítási folyamatai”-ról, amely a pénzügyi eszközök felügyeleti és irányítási folyamataira alkalmazandó magas szintű elveket részletezi (72). 2014. februárban az ESMA véleményt adott ki „Vélemény a MiFID-gyakorlatokról összetett pénzügyi termékeket értékesítő társaságok számára” (73) és 2014. márciusban „Vélemény a strukturált lakossági termékekről – jó gyakorlatok a termékirányítási szabályokhoz” címmel (74). Ezenkívül 2007 márciusától a termékirányítás alapelveiről szóló iránymutatás van használatban az Egyesült Királyságban (75).

(89)

Az ebben a Határozatban ismertetett felügyeleti irányelvek és a szabályozói követelmények ellenére a bináris opcióknak a lakossági ügyfelek kárára megvalósuló forgalomba hozatala, forgalmazása és értékesítése folytatódott az elmúlt években.

(90)

Emiatt, az ESMA álláspontja szerint, a bináris opciók valamennyi típusának (függetlenül attól, hogy kereskedési helyszínen forgalmazzák-e őket vagy sem) a lakossági ügyfelek részére történő fogalomba hozatalát, forgalmazását és értékesítését tiltó intervenciós intézkedések megfelelően kezelik a befektetővédelmi kockázatokat. Meg kell említeni, hogy a lakossági ügyfelek online szerencsejáték keretében is vásárolhatnak majd hasonló termékeket, amikor ezeket a termékeket, a vonatkozó irányadó jogszabályoknak megfelelően, engedélyezik.

(91)

Kevésbé megszorító intézkedések – például e termékek tanácsadási szolgáltatás keretében történő értékesítése és forgalmazása – is megfontolás tárgyát képezték. Azonban, ezek a termékek, jellegüknél fogva, nem alkalmasak lakossági ügyfeleknek. Ezért az ilyen intézkedések eseti mérlegelés tárgyát képeznék, ami terhet jelentene mind a szolgáltatóknak, mind az NIH-knak, és aminek az eredménye – az ilyen termékek jellemzői miatt – nem térhetne el lényegesen az ebben a Határozatban javasolt intézkedésekétől. Egy másik tervezett intézkedés a bináris opciók minimális futamidejének meghatározása. Azonban ez az intézkedés nem változtatja meg az e termékkel kapcsolatos főbb aggályokat. Különösen a termék árazási szerkezetéből adódik, hogy a befektetők – átlagban – negatív elvárt hozamot realizálnak anélkül, hogy egyértelmű ellentételező előnyökben részesítenék őket (például hagyományos opciók alkalmazása fedezeti ügyletekben).

(92)

Az ESMA fontolóra vette szigorúbb intézkedések bevezetését is, nevezetesen a tilalom kiterjesztését a bináris opciók nem lakossági ügyfelek részére történő fogalomba hozatalára, forgalmazására és értékesítésére is. Ebben a szakaszban azonban nem bizonyítható, hogy azok a befektetési vállalkozások, amelyek ezekkel a termékekkel kereskednek, a nem lakossági ügyfeleket is céloznák. Ezért tehát a bináris opciókkal szakmai befektetők és elfogadható partnerek – akik mindenképpen jobban fel tudják mérni a pénzügyi termékek technikai tulajdonságait – kereskedhetnek. Ebbe a kategóriába tartoznak azok a lakossági ügyfelek is, akik elegendő ismerettel és tapasztalattal rendelkeznek ahhoz, hogy szakmai befektetőkként való besorolásukat kérjék.

(93)

Az ESMA tisztában van vele, hogy a szolgáltatók – amiatt, hogy üzleti tevékenységüket és ügyfeleiket más pénzügyi eszközök és termékek felé kell orientálniuk – valószínűleg pénzügyi következményekkel és költségekkel szembesülnek.

(94)

Az ESMA álláspontja azonban az, hogy az azonosított befektetővédelmi aggályok megoldásából adódó nyereség jelentősebb, mint az intézkedések lehetséges kedvezőtlen hatása:

(95)

Az ESMA intézkedését egy hónappal azt követően kell alkalmazni, hogy az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL) megjelent. Ebből következően a hivatalos közzététel után egyhónapos értesítési időszak áll rendelkezésre annak érdekében, hogy a lakossági ügyfelek érdekeit és a bináris opciók jelenleg még folyamatban levő kereskedéséből fakadó hátrányok azonnali csökkenését egyensúlyba lehessen hozni, továbbá, hogy az érintett piaci szereplőknek elegendő idő álljon rendelkezésükre, hogy üzleti modelljeiket rendezetten megszervezzék és módosítsák.

(96)

Az azonosított kockázatok természetének, az érintett befektetők számának és típusának, továbbá a számos tagállam által javasolt nemzeti szintű intézkedések ismeretében az ESMA intézkedése biztosítani fogja az egységes megközelítés minimális szintjét. Az ESMA az abból adódó kockázatokat is figyelembe vette, hogy a bináris opciókat jelenleg ajánló szolgáltatók megpróbálnak hasonló tulajdonságokkal rendelkező termékeket ajánlani. Az ESMA és az NIH-k kiemelt figyelemmel követik majd, hogy kialakulnak-e új forgalmazási trendek, amelyek hasonló káros következménnyel járnak a lakossági ügyfelekre nézve, továbbá, hogy a bináris opciókat kínáló szolgáltatók megpróbálják-e megkerülni ezeket az intézkedéseket és, amennyiben szükséges, cselekszenek.

(97)

Ezenkívül az ESMA átmeneti intervenciós intézkedéseit valamennyi olyan bináris opciókat kínáló szolgáltatóra és minden olyan személyre alkalmazni kell, amelyek/akik szándékosan sértik meg a 600/2014/EU rendelet hatálya alá tartozó intézkedéseket. Bár az e rendelet 40. cikkének hatálya alá eső üzleti szervezetek körét, az alapkezelő társaságok tekintetében, jogalkotói szinten kell véglegesen meghatározni a jogbiztonság erősítése érdekében (76), az ESMA a szabályozói arbitrázs körét vizsgálta. Az ESMA megállapította, hogy – a fentiekben igazolt befektetői veszteségek tükrében – a javasolt intézkedések alkalmazási köre kellően tág, így kezelni tudja a bináris opciók forgalomba hozatala, forgalmazása és értékesítése miatt felmerült, jelentős befektetővédelmi aggályokat.

(98)

Mivel a javasolt intézkedések – korlátozott mértékben – mezőgazdaságiáru-alapú származtatott ügyletekkel is kapcsolatosak lehetnek, az ESMA konzultációt folytatott az 1234/2007/EK tanácsi rendelet (77) szerinti mezőgazdasági árupiacok felügyeletéért, igazgatásáért és szabályozásáért felelős állami hatóságokkal. Az ESMA részére a Bundesministerium für Ernährung und Landwirtschaft (Németország), a lett földművelésügyi minisztérium és a finn földművelésügyi és erdőgazdálkodási minisztérium küldött válaszokat. Ezek a válaszadók nem emeltek kifogást a javasolt intézkedések bevezetése ellen.

(99)

Az ESMA értesítette az NIH-ket e határozati javaslatról,