„1. függelék

Az elméleti ismeretek beszámítása

AZ ELMÉLETI ISMERETEK BESZÁMÍTÁSA UGYANABBAN VAGY EGY MÁSIK LÉGIJÁRMŰ-KATEGÓRIÁBAN – KIBŐVÍTŐ OKTATÁS ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

1.   LAPL, PPL, BPL és SPL

1.1.   Az LAPL szakszolgálati engedély kiadása céljából, egy másik légijármű-kategóriában LAPL szakszolgálati engedéllyel rendelkező személy esetében az elméleti ismeretek teljes egészében beszámítandók az FCL.120 pont a) bekezdésben meghatározott általános tárgyak teljesítésébe.

1.2.   Az 1.1. pont sérelme nélkül, LAPL, PPL, BPL vagy SPL szakszolgálati engedély kiadása iránt folyamodó, de egy másik légijármű-kategóriában már szakszolgálati engedéllyel rendelkező személynek elméleti képzésen kell részt vennie és megfelelő szintű elméleti vizsgát kell tennie a következő tárgykörökben:

—	repüléselmélet;

—	üzemeltetési eljárások;

—	repülés végrehajtása és repüléstervezés;

—	légi jármű általános ismeretek; valamint

—	navigáció.

1.3.   A PPL, BPL vagy SPL szakszolgálati engedély kiadása céljából, az ugyanabban a légijármű-kategóriában LAPL szakszolgálati engedéllyel rendelkező személy esetében ez az engedély teljes egészében beszámítandó az elméleti képzésre és vizsgákra vonatkozó követelmények teljesítésébe.

1.4.   Az 1.2. pont sérelme nélkül az LAPL(A) engedély kiadása céljából, a TMG kiterjesztéssel rendelkező LAPL(S) engedéllyel rendelkező személy az FCL.135.A pont a) bekezdése 2. pontjának megfelelően számot ad az SEP (szárazföldi) osztályra vonatkozó megfelelő szintű elméleti ismereteiről.

2.   CPL

2.1.   A CPL azon kérelmezőjének, aki CPL engedélyes egy másik légijármű-kategóriában, elméleti ismereteket kibővítő oktatáson kell részt vennie valamely jóváhagyott képzési szervezet jóváhagyott tanfolyamán a különböző légijármű-kategóriák CPL tanmenetei között megállapított különbségeknek megfelelően.

2.2.   A kérelmezőnek sikeres elméleti vizsgákat kell tennie az e mellékletben (az FCL részben) meghatározottak szerint a megfelelő légijármű-kategóriában a következő tárgykörökben:

021 – légi jármű általános ismeretek: a légi jármű törzse és rendszerei, elektromos rendszerek, hajtómű és vészmentő felszerelések;

022 – légi jármű általános ismeretek: műszertan;

032/034 – nagy teljesítményű repülőgép vagy helikopter (amelyik alkalmazható);

070 – üzemeltetési eljárások; valamint

080 – repüléselmélet.

2.3.   A CPL azon kérelmezője esetében, aki sikeresen teljesítette ugyanabban a légijármű-kategóriában a műszerjogosításra (IR) vonatkozó elméleti vizsgákat, ezek a vizsgák beszámítandók az elméleti ismeretekre vonatkozó követelmények teljesítésébe az emberi teljesítmény és a meteorológia tárgykörben, kivéve, ha az e melléklet (az FCL rész) 6. függeléke Aa. szakaszának megfelelően teljesítette az IR-tanfolyamot.

2.4.   A CPL azon kérelmezője esetében, aki sikeresen teljesítette ugyanabban a légijármű-kategóriában a műszerjogosításra (IR) vagy repülés közbeni műszerjogosításra (EIR) vonatkozó elméleti vizsgákat, e vizsgák beszámítandók az elméleti ismeretekre vonatkozó követelmények teljesítésébe a kommunikáció tárgykörben.

3.   ATPL

3.1.   Az ATPL azon kérelmezőjének, aki ATPL engedélyes egy másik légijármű-kategóriában, elméleti ismereteket kibővítő oktatáson kell részt vennie valamely jóváhagyott képzési szervezet jóváhagyott tanfolyamán a különböző légijármű-kategóriák ATPL tanmenetei között megállapított különbségeknek megfelelően.

3.2.   A kérelmezőnek sikeres elméleti vizsgákat kell tennie az e mellékletben (az FCL részben) meghatározottak szerint a megfelelő légijármű-kategóriában a következő tárgykörökben:

021 – légi jármű általános ismeretek: a légi jármű törzse és rendszerei, elektromos rendszerek, hajtómű és vészmentő felszerelések;

022 – légi jármű általános ismeretek: műszertan;

032/034 – nagy teljesítményű repülőgép vagy helikopter (amelyik alkalmazható);

070 – üzemeltetési eljárások; valamint

080 – repüléselmélet.

3.3.   Az ATPL(A) azon kérelmezője esetében, aki sikeresen teljesítette a CPL(A)-ra vonatkozó elméleti vizsgát, ez a vizsga beszámítandó az elméleti ismeretekre vonatkozó követelmények teljesítésébe a kommunikáció tárgykörben.

3.4.   Az ATPL(H) azon kérelmezője esetében, aki sikeresen teljesítette a CPL(H)-ra vonatkozó elméleti vizsgát, ez a vizsga beszámítandó az elméleti ismeretekre vonatkozó követelmények teljesítésébe a következő tárgykörökben:

—

légi jog;

—	helikopterrepülés-elmélet; valamint

—	kommunikáció.

3.5.   Az ATPL(A) azon kérelmezője esetében, aki sikeresen teljesítette az IR(A)-ra vonatkozó elméleti vizsgát, ez a vizsga beszámítandó az elméleti ismeretekre vonatkozó követelmények teljesítésébe a kommunikáció tárgykörben.

3.6.   Az ATPL(H) azon kérelmezője esetében, aki IR(H) szakszolgálati engedéllyel rendelkezik és sikeresen teljesítette a CPL(H)-ra vonatkozó elméleti vizsgákat, e vizsgák beszámítandók az elméleti ismeretekre vonatkozó követelmények teljesítésébe a következő tárgykörökben:

—	helikopterrepülés-elmélet; valamint

—	kommunikáció.

4.   IR

4.1.   Az IR vagy az EIR azon kérelmezője esetében, aki sikeresen teljesítette ugyanabban a légijármű-kategóriában a CPL-re vonatkozó elméleti vizsgákat, e vizsgák beszámítandók az elméleti ismeretekre vonatkozó követelmények teljesítésébe a következő tárgykörökben:

—	emberi teljesítőképesség;

—	meteorológia; valamint

—	kommunikáció.

4.2.   Az IR(H) azon kérelmezőjének, aki sikeresen teljesítette az ATPL(H) VFR-re vonatkozó elméleti vizsgákat, a következő vizsgatárgyakat kell sikeresen teljesítenie:

—

légi jog;

—	repüléstervezés és -ellenőrzés; valamint

—	rádiónavigáció.

„9. függelék

Az MPL, ATPL, típus- és osztályjogosításokhoz szükséges képzés, jártassági vizsga és készségellenőrzés, valamint IR-hez szükséges készségellenőrzés

A.   Általános

1.   A jártassági vizsgát kérelmezőnek ugyanolyan osztályú vagy típusú légi járművön kell oktatásban részesülnie, mint amilyennel a vizsgán repül.

Az MPL és PL típusjogosításokhoz szükséges képzést teljes repülőgép-szimulátoron, vagy repülésszimulációs oktatóeszközök és teljes repülőgép-szimulátor kombinációján kell végrehajtani. Az MPL és PL típusjogosításokhoz, valamint az ATLP és az MPL kiadásához szükséges jártassági vizsgát vagy készségellenőrzést kell végrehajtani, amennyiben rendelkezésre áll.

Az egypilótás repülőgépekre és a helikopterekre vonatkozó típus- vagy osztályjogosításokhoz szükséges képzés, jártassági vizsga és készségellenőrzést a következőkön kell végrehajtani:

a)	rendelkezésre álló és hozzáférhető teljes repülőgép-szimulátor, vagy

b)	repülésszimulációs oktatóeszközök és a repülőgép kombinációja, amennyiben teljes repülőgép-szimulátor nem áll rendelkezésre vagy nem hozzáférhető; vagy

c)	a repülőgép, amennyiben repülésszimulációs oktatóeszköz nem áll rendelkezésre vagy nem hozzáférhető.

Ha a képzés, a vizsgáztatás vagy az ellenőrzés során repülésszimulációs oktatóeszköz használatára kerül sor, a felhasznált repülésszimulációs oktatóeszközöket össze kell vetni az eszközre vonatkozó elsődleges referenciadokumentumban található, alkalmazandó »Funkciók és szubjektív ellenőrzések táblázatával« és az alkalmazandó »Repülésszimulációs oktatóeszközt érvényesíttető ellenőrzések táblázatával«. A készülékhez szükséges képesítést igazoló tanúsításon feltüntetett megszorításokat és korlátozásokat figyelembe kell venni.

2.   Amennyiben két vizsgakísérlet sem hoz sikert a vizsga minden szakaszában, akkor ez további képzést von maga után.

3.   A megkísérelhető jártassági vizsgák számára nézve nincs korlátozás.

A KÉPZÉS, JÁRTASSÁGI VIZSGA/KÉSZSÉGELLENŐRZÉS TARTALMA

4.   Amennyiben a 748/2012/EU rendelet I. mellékletével (annak 21. részével) összhangban megállapított üzemelési alkalmasságra vonatkozó adatok másként nem rendelkeznek, a repülésoktatás tantervének, a jártassági vizsgának és a készségellenőrzésnek meg kell felelnie e függeléknek. Az üzemelési alkalmasságra vonatkozó adatoknak megfelelően a repülésoktatás tanterve, a jártassági vizsga és a készségellenőrzés a hasonló típusú légi járművön szerzett tapasztalat beszámítása érdekében lerövidíthető.

5.   Az ATPL kiadásához szükséges jártassági vizsga esetét kivéve, ha az üzemelési alkalmasságra vonatkozó adatok így állapítják meg az adott légi jármű tekintetében, beszámítást lehet alkalmazni a más típusok vagy változatok jártassági vizsgájában is meglévő közös elemek teljesítésébe, amennyiben a pilóta azokra vonatkozóan képesítéssel rendelkezik.

A VIZSGA/ELLENŐRZÉS LEFOLYTATÁSA

6.   A vizsgáztató különböző jártassági vizsga, illetve készségellenőrzési forgatókönyvek közül választhat, amelyek szimulált műveleteket tartalmaznak. Teljes repülésszimulátorokat és más képzési eszközöket az e mellékletben (FCL rész) meghatározottak szerint kell alkalmazni.

7.   A készségellenőrzés során a vizsgáztatónak meg kell győződnie arról, hogy az osztály- vagy típusjogosítás engedélyese fenntartja az elméleti ismeretek megfelelő szintjét.

8.   Amennyiben a kérelmező a vizsgáztató által nem megfelelőnek ítélt indokok miatt szakítja meg a jártassági vizsgát, akkor a teljes jártassági vizsgát meg kell ismételnie. Amennyiben a kérelmező a vizsgáztató által megfelelőnek ítélt indokok miatt szakítja meg a jártassági vizsgát, akkor egy további repülés során csak a nem teljesített szakaszokból kell vizsgáznia.

9.   A vizsgáztató megítélése alapján a kérelmező a vizsga bármely manőverét vagy eljárását egyszer megismételheti. A vizsgáztató bármely fázisban leállíthatja a vizsgát, ha úgy ítéli meg, hogy a kérelmező repülési jártassága a teljes vizsga megismétlését teszi szükségessé.

10.   A kérelmezőnek olyan pozícióból kell vezetnie a repülőgépet, hogy az lehetővé tegye a parancsnokpilóta-feladatkör vagy – adott esetben – a másodpilóta-feladatkör ellátását. Egypilótás helyzetben a vizsgát úgy kell lebonyolítani, mintha a repülőszemélyzet más tagja nem lenne jelen.

11.   A vizsgára történő repülés előtti felkészülés alkalmával a kérelmező köteles a teljesítmény-beállításokat, illetve a sebességeket meghatározni. A kérelmező jelenti a vizsgáztatónak az elvégzett ellenőrzéseket és feladatokat, beleértve a rádióberendezések azonosítását. Az ellenőrzéseket a vizsgán használt repülőgép ellenőrzési listája (checklist) szerint és – adott esetben – az MCC-elvnek megfelelően kell elvégezni. A felszállási, megközelítési és leszállási teljesítményre vonatkozó adatokat a kérelmezőnek az alkalmazott repülőgép üzemelési kézikönyvének vagy repülési kézikönyvének megfelelően kell kiszámítania. Az elhatározási magasságot/szintet, a minimális süllyedési magasságot/szintet, és a megszakított megközelítés pontját (MAPT) a vizsgáztató hozzájárulásával kell meghatározni.

12.   A vizsgáztató nem vesz részt a repülőgép vezetésében, csak akkor, ha a beavatkozás biztonsági okokból, illetve az egyéb forgalom elfogadhatatlan akadályozásának elkerülése érdekében szükséges.

A TÖBBPILÓTÁS LÉGI JÁRMŰ TÍPUSJOGOSÍTÁSÁHOZ, AZ EGYPILÓTÁS REPÜLŐGÉP TÍPUSJOGOSÍTÁSÁHOZ (TÖBBPILÓTÁS ÜZEMELTETÉSBEN), VALAMINT AZ MPL-HEZ ÉS ATPL-HEZ SZÜKSÉGES JÁRTASSÁGI VIZSGÁRA/KÉSZSÉGELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ EGYEDI KÖVETELMÉNYEK

13.   Többpilótás üzemeltetés esetén a többpilótás légi járműre vagy az egypilótás repülőgépre vonatkozó jártassági vizsgát többpilótás környezetben kell végrehajtani. Másodpilótaként egy másik kérelmező vagy egy másik típusjogosítással rendelkező pilóta tevékenykedhet. Amennyiben a vizsga repülőgépen történik, a másodpilótának vizsgáztatónak vagy oktatónak kell lennie.

14.   A kérelmezőnek repülést végző pilótaként (PF) kell teljesítenie a jártassági vizsga valamennyi szakaszát, kivéve a szokásostól eltérő és vészhelyzeti eljárásokat, amelyeket végrehajthat PF-ként vagy megfigyelő pilótaként (PM) is MCC-üzemeltetés szerint. Azon kérelmezőnek, aki először kíván többpilótás légijármű-típusjogosítást vagy ATPL-t szerezni, bizonyítania kell készségét PM-ként is. A kérelmező a jártassági vizsgához választhatja akár a bal, akár a jobb oldali ülést, ha a vizsga összes feladata végrehajtható a kiválasztott ülésből.

15.   Az ATPL vagy többpilótás repülőgépre, illetve többpilótás üzemeltetésben egypilótás repülőgépre szóló típusjogosítás vizsga során, parancsnokpilóta-tevékenységre történő kiterjesztés esetén, függetlenül attól, hogy a kérelmező PF vagy PM tevékenységet végez, a vizsgáztatónak kiemelten kell ellenőriznie az alábbiakat:

a)	a repülőszemélyzet együttműködésének irányítása;

b)	a repülőgép üzemeltetésének általános figyelemmel kísérése megfelelő felügyelettel; valamint

c)	a teendők sorrendjének meghatározása és a döntések meghozatala megfelelő biztonsági szempontok alapján, valamint az adott üzemelési helyzetre – beleértve a vészhelyzeteket – vonatkozó szabályok és előírások szempontjából.

16.   A vizsgát vagy az ellenőrzést műszeres repülési szabályok (IFR) szerint kell végrehajtani, ha műszerjogosítást (IR) is magában foglal, és amennyiben lehetséges, azt a kereskedelmi légi fuvarozási körülmények szimulációjával kell végrehajtani. A vizsga lényeges és ellenőrizendő eleme, hogy a kérelmezőnek képesnek kell lennie arra, hogy megtervezze és végrehajtsa a repülést a szokásos tájékoztató anyag alapján.

17.   Ha a típusjogosítási tanfolyam kevesebb mint 2 órányi, légi járművön történő repülésoktatást foglal magában, akkor a jártassági vizsga lefolytatható FFS-en és végrehajtható a légi járművön lefolytatott repülésoktatás előtt.

A jóváhagyott repülésoktatást képesítéssel rendelkező oktató hajtja végre a következők felelőssége mellett:

a)	valamely jóváhagyott képzési szervezet; vagy

b)	a 965/2012/EU rendelet III. mellékletével (ORO rész) összhangban kiadott légijármű-üzembentartási engedéllyel rendelkező és kifejezetten ilyen képzés lefolytatása céljából jóváhagyott szervezet; vagy

c)

az oktató, olyan esetekben, ha valamely jóváhagyott képzési szervezetnél vagy légijármű-üzembentartási engedéllyel rendelkező szervezetnél nincs egypilótás légi járművön lefolytatandó, jóváhagyott repülésoktatás, és a légi járművön lefolytatott repülésoktatást a kérelmező tekintetében illetékes hatóság jóváhagyta.

A légi járművön lefolytatott repülésoktatást is magában foglaló típusjogosítási tanfolyam elvégzését igazoló tanúsítást az új típusjogosításnak a kérelmező szakszolgálati engedélyébe történő bevezetése előtt el kell juttatni az illetékes hatósághoz.

18.   A kontrollálatlan repülési helyzetek megszüntetésére vonatkozó képzés esetében az »átesési esemény« áteséshez közelítést vagy átesést jelent. A jóváhagyott képzési szervezet FFS-t használhat az átesés megszüntetésének oktatásához, illetve az átesés típusspecifikus jellemzőinek szemléltetéséhez, vagy mindkettőhöz, amennyiben:

a)	az FFS-t a CS-FSTD(A) típusalkalmassági előírásokban foglalt különleges értékelési követelmények szerinti minősítéssel rendelkezik; valamint

b)	valamely jóváhagyott képzési szervezet sikeresen bebizonyította az illetékes hatóságnak, hogy a képzés bármely negatív hozadéka mérséklődik.

B.   A repülőgép kategóriára vonatkozó egyedi követelmények

A SIKERES VIZSGA FELTÉTELEI

1.   Egypilótás repülőgépek esetében – az egypilótás nagy teljesítményű komplex repülőgépek kivételével – a kérelmezőnek meg kell felelnie a jártassági vizsga vagy készségellenőrzés valamennyi szakaszán. Egy szakasz bármely elemének sikertelensége az adott szakasz egészének sikertelenségét jelenti. Egyetlen szakasz sikertelensége esetén a kérelmezőnek csak az adott szakaszból kell ismételten vizsgáznia. Egynél több szakasz sikertelensége esetén a kérelmezőnek meg kell ismételnie a teljes vizsgát vagy ellenőrzést. A megismételt vizsga vagy ellenőrzés bármely szakaszának sikertelensége esetén, beleértve azokat a szakaszokat is, amelyeket a kérelmező az előző vizsgán/ellenőrzésen egyszer már sikerrel teljesített, a kérelmezőnek meg kell ismételnie a teljes vizsgát vagy ellenőrzést. Az egypilótás, több hajtóműves repülőgépek esetében teljesíteni kell a vonatkozó vizsga vagy ellenőrzés aszimmetrikus repülésre vonatkozó 6. szakaszát.

2.   A többpilótás és egypilótás nagy teljesítményű komplex repülőgépek esetében a kérelmezőnek meg kell felelnie a jártassági vizsga vagy készségellenőrzés valamennyi szakaszán. Ötnél több elem sikertelensége esetén a kérelmezőnek meg kell ismételnie a teljes vizsgát vagy ellenőrzést. Öt vagy annál kevesebb elem sikertelensége esetén a kérelmezőnek csak az adott elemekből kell ismételten vizsgáznia. A megismételt vizsga vagy ellenőrzés bármely elemének sikertelensége esetén, beleértve azokat az elemeket is, amelyeket a kérelmező az előző vizsgán/ellenőrzésen egyszer már sikerrel teljesített, a kérelmezőnek meg kell ismételnie a teljes ellenőrzést vagy vizsgát. A 6. szakasz nem szerepel az ATPL vagy az MPL jártassági vizsgán. Ha a kérelmező a 6. szakaszból sikertelenül vizsgázik vagy nem tesz vizsgát, akkor a típusjogosítás CAT II- vagy CAT III-jogosultságok nélkül kerül kiadásra. A típusjogosítás CAT II- vagy CAT III-jogosultságokra történő kiterjesztéséhez a kérelmezőnek teljesítenie kell az adott légijármű-típusra vonatkozó 6. szakaszt.

TŰRÉSHATÁROK A REPÜLŐVIZSGA TEKINTETÉBEN

3.   A kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy képes:

a)	a repülőgép üzemeltetésére a korlátozások figyelembevételével;

b)	minden manőver zökkenőmentes és pontos végrehajtására;

c)	jó ítélőképességgel és repülőszaktudással cselekedni;

d)	a repüléssel kapcsolatos ismereteit alkalmazni;

e)	a repülőgépet mindvégig úgy az uralma alatt tartani, hogy az eljárás vagy a manőver sikeres végrehajtásához ne férjen semmilyen kétség;

f)	megérteni és alkalmazni a repülőszemélyzeti együttműködést és a személyzet egy tagjának cselekvésképtelenné válása esetén alkalmazandó eljárásokat, adott esetben; valamint

g)	megfelelő hatékonysággal kommunikálni a személyzet jelen lévő tagjaival, adott esetben.

4.   A következő határértékeket kell alkalmazni, melyekre nézve azonban engedmények tehetők a turbulens viszonyok, valamint a használt repülőgép kormányozhatósági tulajdonságai és teljesítménye függvényében:

Magasságtartás Általános eltérési érték ± 100 láb Átstartolás kezdete az elhatározási magasságon/szinten + 50 láb/– 0 láb Legalacsonyabb süllyedési magasság/megközelítésmegszakítási pont/tengerszint feletti magasság + 50 láb/– 0 láb

Útvonaltartás Rádiónavigációs eszközökkel ± 5° Szögeltérések Félosztásnyi eltérés az iránysávban és a siklópályán (pl. LPV, ILS, MLS, GLS) Kétdimenziós (LNAV) és háromdimenziós (LNAV/VNAV) »lineáris« oldalirányú eltérések az útiránytól való oldalirányú eltérésnek/hibának általában az eljáráshoz tartozó RNP-érték ±  -ére kell korlátozódnia. Rövid ideig tartó eltérések ettől a normától az RNP-érték egyszereséig megengedhetőek. Háromdimenziós lineáris függőleges eltérések (pl. RNP APCH (LNAV/VNAV) Baro VNAV funkcióval kiegészítve) mindenkor legfeljebb – 75 láb a függőleges profil alatt, és a repülőtér fölött 1 000  lábnál vagy annál alacsonyabb szinten legfeljebb + 75 láb a függőleges profil felett.

Iránytartás Minden hajtómű működik ± 5 ° Szimulált hajtómű-meghibásodással ± 10 °

Sebességtartás Minden hajtómű működik ± 5 csomó Szimulált hajtómű-meghibásodással + 10 csomó/– 5 csomó

A KÉPZÉS, JÁRTASSÁGI VIZSGA/KÉSZSÉGELLENŐRZÉS TARTALMA

5.   Egypilótás repülőgépek, az egypilótás nagy teljesítményű komplex repülőgépek kivételével

a)

Az alábbi jelölések jelentése a következő: P = a képzést parancsnokpilótaként vagy másodpilótaként, illetve repülést végző pilótaként (PF) és megfigyelő pilótaként (PM) kell végrehajtani OTD = Egyéb kiképzőberendezés használható erre a feladatra X = Erre a feladatra FFS-t kell használni; egyéb esetben olyan repülőgépet, amely megfelelő az adott manőver vagy eljárás végrehajtásához P# = A képzést a repülőgép felügyelettel történő ellenőrzésével kell végrehajtani.

b)

A gyakorlati képzést legalább a »P«-vel jelölt képzési berendezésen kell végrehajtani, vagy végrehajtható bármely magasabb szintű berendezésen (ezt nyíl (---->) jelöli). A következő rövidítések jelölik a képzési eszközöket: A = repülőgép FFS = teljes repülésszimulátor FSTD = repülésszimulációs oktatóeszköz

c)

A 3B. szakaszban csillaggal (*) jelölt feladatokat, valamint a több hajtómű esetében a 6. szakaszban megjelölt feladatokat kizárólag műszerek igénybevételével lehet végrehajtani, ha a jártassági vizsga és a készségellenőrzés magában foglalja a műszerjogosítás (IR) meghosszabbítását/megújítását. Amennyiben csillaggal (*) jelölt feladatokat nem kizárólag műszerek igénybevételével teljesítik a jártassági vizsga vagy a készségellenőrzés során, valamint ha nincsenek beszámítható IR-jogosultságok, akkor az osztály- vagy típusjogosítást csak VFR-re korlátozzák.

d)

A 3A. szakaszt csak VFR szerint kell teljesíteni a típusjogosítás vagy a több hajtóműves osztályjogosítás meghosszabbítása céljából, ha a 10 útvonalszakaszra vonatkozóan előírt tapasztalatot az előző 12 hónapban nem szerezték meg. A 3A. szakasz teljesítése nem szükséges, ha a 3B. szakaszt teljesítették.

e)	A jártassági vizsga vagy a készségellenőrzés oszlopában megjelenő »M« betű kötelezően végrehajtandó feladatot jelöl, vagy pedig az egynél több feladat közül történő választás lehetőségét jelenti.

f)

FSTD-t kell használni a típusjogosításra vagy a több hajtóműves osztályjogosításra vonatkozó gyakorlati képzés során, ha a berendezés használata a jóváhagyott osztály- vagy típusjogosítási tanfolyam részét képezi. A következő szempontokat kell figyelembe venni a tanfolyam engedélyezésekor: i. az FSTD minősítése a VI. melléklet (ARA rész) és a VII. melléklet (ORA rész) vonatkozó követelményei szerint; ii. az oktatók képesítései; iii. az FSTD képzés mennyisége a tanfolyam során; valamint iv. a képzés alatt álló pilóta képzettsége és előzetes repülési tapasztalata hasonló típusokra nézve.

g)

Többpilótás üzemeltetésre vonatkozó jogosultságok először történő kérelmezése esetén a többpilótás üzemeltetésre vonatkozó jogosultságokkal rendelkező pilótának: (1) többek között repülőszemélyzeti együttműködésre (MCC), valamint a 7. szakasz szerinti gyakorlatokra kiterjedő –a repülésre veszélyes helyzet- és hibakezelés (TEM), repülőszemélyzeti erőforrás-szervezés (CRM) és emberi tényezők igénybevételével végzett – manővereket és eljárásokat tartalmazó ismeretbővítő tanfolyamot kell teljesítenie valamely jóváhagyott képzési szervezetnél; valamint (2) többpilótás üzemeltetésre vonatkozó készségellenőrzésen kell megfelelnie.

h)

Többpilótás üzemeltetésre vonatkozó jogosultságok először történő kérelmezése esetén a többpilótás üzemeltetésre vonatkozó jogosultságokkal rendelkező pilótának valamely jóváhagyott képzési szervezetnél kell képzésen részt vennie, és az alábbiakban felsorolt, egypilótás üzemeltetés során alkalmazott további manőverek és eljárások tekintetében kell ellenőrzésen átesnie: (1) egy hajtóműves repülőgépek esetében az 1.6., 4.5., 4.6., 5.2. és adott esetben a 3B. szakasz szerinti megközelítések egyike; valamint (2) több hajtóműves repülőgépek esetében az 1.6., a 6. szakasz és adott esetben a 3B. szakasz szerinti megközelítések egyike.

i)

A g) és a h) bekezdésnek megfelelően egypilótás és többpilótás üzemeltetésre egyaránt jogosultságokkal rendelkező pilóta mindkét üzemeltetéstípusra vonatkozó jogosultságokat meghosszabbíthatja a h) bekezdés 1. pontjában, illetve adott esetben a h) bekezdés 2. pontjában említett egypilótás üzemeltetési gyakorlatokon felül többpilótás üzemeltetésre vonatkozó készségellenőrzés teljesítésével.

j)	Ha a jártassági vizsga vagy készségellenőrzés teljesítése többpilótás üzemeltetésben történik, akkor a típusjogosítás többpilótás üzemeltetésre korlátozódik. A korlátozást fel kell oldani, ha a pilóta eleget tesz a h) bekezdésnek.

k)

A képzésnek, a vizsgáztatásnak és az ellenőrzésnek az alább említett táblázatot kell követnie. (1) Képzés valamely jóváhagyott képzési szervezetnél, vizsgáztatás, követelmények ellenőrzése – egypilótás üzemeltetésre vonatkozó jogosultságok esetében (2) Képzés valamely jóváhagyott képzési szervezetnél, vizsgáztatás, követelmények ellenőrzése – többpilótás üzemeltetésre vonatkozó jogosultságok esetében (3) Képzés valamely jóváhagyott képzési szervezetnél, vizsgáztatás, követelmények ellenőrzése – egypilótás üzemeltetésre vonatkozó jogosultságokkal rendelkező, többpilótás üzemeltetésre vonatkozó jogosultságokat először kérelmező pilóta esetében (ismeretbővítő tanfolyam) (4) Képzés valamely jóváhagyott képzési szervezetnél, vizsgáztatás, követelmények ellenőrzése – többpilótás üzemeltetésre vonatkozó jogosultságokkal rendelkező, egypilótás üzemeltetésre vonatkozó jogosultságokat először kérelmező pilóta esetében (ismeretbővítő tanfolyam) (5) Képzés valamely jóváhagyott képzési szervezetnél és a követelmények ellenőrzése – az egy- és többpilótás üzemeltetésre vonatkozó jogosultságok újraérvényesítésének és meghosszabbításának összekapcsolása esetén   (1) (2) (3) (4) (5) Az üzemeltetés típusa SP MP SP → MP (első kiállítás) MP → SP (első kiállítás) SP + MP   Képzés Vizsgáztatás/ellenőrzés Képzés Vizsgáztatás/ellenőrzés Képzés Vizsgáztatás/ellenőrzés Képzés, vizsgáztatás, ellenőrzés (egy hajtóműves repülőgépek) Képzés, vizsgáztatás, ellenőrzés (több hajtóműves repülőgépek) Egy hajtóműves repülőgépek Több hajtóműves repülőgépek Első kiállítás 1–6. szakasz 1–6. szakasz 1–7. szakasz 1-7. szakasz MCC CRM Emberi tényezők TEM 7. szakasz 1-7. szakasz 1.6., 4.5., 4.6., 5.2. szakasz, valamint adott esetben a 3B. szakasz szerinti megközelítések egyike 1.6., 6. szakasz, valamint adott esetben a 3B. szakasz szerinti megközelítések egyike     Egypilótás, komplex 1–7. szakasz 1–7. szakasz Meghosszabbítás n.a. 1–6. szakasz n.a. 1–7. szakasz n.a. n.a. n.a. n.a. MPO: 1–7. szakasz SPO: 1.6., 4.5., 4.6., 5.2. szakasz, valamint adott esetben a 3B. szakasz szerinti megközelítések egyike MPO: 1–7. szakasz SPO: 1.6., 6. szakasz, valamint adott esetben a 3B. szakasz szerinti megközelítések egyike Egypilótás, komplex 1–7. szakasz 1–7. szakasz Megújítás FCL.740 1–6. szakasz FCL.740 1–6. szakasz n.a. n.a. n.a. n.a. Képzés: FCL.740 Képzés: FCL.740 Egypilótás, komplex 1–7. szakasz 1–7. szakasz Ellenőrzés: a meghosszabbítás esetéhez hasonlóan Ellenőrzés: a meghosszabbítás esetéhez hasonlóan

l)

A PBN-jogosultságok megszerzéséhez vagy meghosszabbításához az egyik megközelítésnek RNP APCH szerinti megközelítésnek kell lennie. Ott, ahol RNP APCH szerinti művelet nem kivitelezhető, megfelelően felszerelt repülésszimulációs oktatóeszközzel (FSTD) kell végrehajtani. MOTOROS VITORLÁZÓ REPÜLŐGÉPEK ÉS EGYPILÓTÁS REPÜLŐGÉPEK, A NAGY TELJESÍTMÉNYŰ, KOMPLEX REPÜLŐGÉPEK KIVÉTELÉVEL GYAKORLATI KÉPZÉS OSZTÁLY- VAGY TÍPUSJOGOSÍTÁS JÁRTASSÁGI VIZSGA/KÉSZSÉGELLENŐRZÉS Manőverek/Eljárások FSTD A Az oktató aláírása, ha a képzési feladatot teljesítették FSTD-n vagy repülőgépen zajlott a vizsga vagy az ellenőrzés A vizsgáztató aláírása a vizsga vagy az ellenőrzés végén 1. SZAKASZ 1. 1.1. Indulás Repülés előtti felkészülés, benne: — dokumentáció; — tömeg és tömegközéppont; — időjárási adatok összeállítása; valamint — NOTAM. OTD         1.2. Repülés előtti ellenőrzések           1.2.1. Külső OTD P# P   M   1.2.2. Belső OTD P# P   M   1.3. Hajtóműindítás: szokásos meghibásodások P----> ---->   M   1.4. Gurulás P----> ---->   M   1.5. Indulás előtti ellenőrzések: hajtómű-próbaellenőrzés (adott esetben) P----> ---->   M   1.6. Felszállási eljárás: — szokásos, a repülési kézikönyvnek megfelelő fékszárnyhelyzettel; valamint — oldalszélben (ha a feltételek rendelkezésre állnak). P----> ---->   M   1.7. Emelkedés: — Vx/Vy; — fordulókkal adott irányokra; valamint — repülési szint eléréséig. P----> ---->   M   1.8. ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárások P---->     M   2. SZAKASZ 2. 2.1. Repülések végrehajtása (látás melletti meteorológiai körülmények (VMC)) Egyenes vonalú vízszintes repülés különböző sebességekkel, benne repülés kritikusan alacsony sebességgel, fékszárnnyal és fékszárny nélkül (beleértve a V Vmca -megközelítést, ha lehetséges) P----> ---->       2.2. Nagy bedöntésű fordulók (360° jobbra és balra, 45°-os bedöntéssel) P----> ---->   M   2.3. Átesés és abból való kivétel: i. kiengedett szárnymechanizáció nélküli átesés; ii. közelítés áteséshez süllyedő fordulóban megközelítési konfigurációban és teljesítménnyel; iii. közelítés áteséshez leszállási konfigurációban és teljesítménnyel; valamint iv. közelítés áteséshez emelkedő fordulóban, felszállási fékszárnnyal és emelkedési teljesítménnyel (csak egy hajtóműves repülőgépeken). P----> ---->   M   2.4. A repülőgép vezetése robotpilóta és FD alkalmazásával (a 3. szakaszban is elvégezhető), adott esetben P----> ---->   M   2.5. ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárások P----> ---->   M   3A. SZAKASZ 3A. 3A.1. Útvonaleljárások VFR körülmények között (lásd még: a B.5. pont c) és d) bekezdését) Repülési terv, helymeghatározás, térképolvasás P----> ---->       3A.2. Magasság, irány és sebesség folyamatos tartása P----> ---->       3A.3. Tájékozódás, időszámvetés és ETA-felülvizsgálat P----> ---->       3A.4. Rádiónavigációs berendezések használata (adott esetben) P----> ---->       3A.5. Repülés végrehajtása, (fedélzeti napló, rutinellenőrzések, beleértve az üzemanyag, a rendszerek és a jegesedés ellenőrzését) P----> ---->       3A.6. ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárások P----> ---->       3B. SZAKASZ 3B. 3B.1.* Műszeres repülés Műszeres (IFR) indulás P----> ---->   M   3B.2.* Műszeres (IFR) útvonal P----> ---->   M   3B.3.* Várakozási eljárások P----> ---->   M   3B.4.* Háromdimenziós műveletek, 200 láb (60 m) elhatározási magasságig/szintig (DH/DA) vagy a megközelítési eljárás által megkövetelt magasabb minimumig (robotpilóta használható a végső megközelítési szegmensben a függőleges pálya elfogásáig) P----> ---->   M   3B.5.* Kétdimenziós műveletek a minimális süllyedési magasságig/szintig (MDH/MDA) P----> ---->   M   3B.6.* Repülési gyakorlatok, beleértve a műhorizont és az iránytű meghibásodásának gyakorlását: — egykanalas fordulók; valamint — szokatlan térbeli helyzet megszüntetése. P----> ---->   M   3B.7.* Siklópálya vagy iránysávadók meghibásodása P----> ---->       3B.8.* ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárások P----> ---->   M     Szándékosan üresen hagyva           4. SZAKASZ 4. 4.1. Érkezés és leszállás Repülőtéri érkezési eljárás P----> ---->   M   4.2. Szokásos leszállás P----> ---->   M   4.3. Fékszárny nélküli leszállás P----> ---->   M   4.4. Leszállás oldalszélben (alkalmas feltételek esetén) P----> ---->       4.5. Megközelítés és leszállás, alapjáraton, 2 000  ft futópálya fölötti magasságból (csak egy hajtóműves repülőgépeken) P----> ---->       4.6. Átstartolás minimális magasságról P----> ---->   M   4.7. Éjszakai átstartolás és leszállás (adott esetben) P----> ---->       4.8. ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárások P----> ---->   M   5. SZAKASZ 5. Szokásostól eltérő és vészhelyzeti eljárások (Ez a szakasz az 1–4. szakasszal összekapcsolható.)           5.1. Megszakított felszállás észszerű sebességnél P----> ---->   M   5.2. Szimulált hajtómű-meghibásodás felszállás után (csak egy hajtóműves repülőgépek)   P   M   5.3. Szimulált kényszerleszállás teljesítmény nélkül (csak egy hajtóműves repülőgépek)   P   M   5.4. Szimulált vészhelyzetek: i. tűz vagy füst repülés közben; valamint ii. adott esetben a rendszerek működési zavarai. P----> ---->       5.5. Több hajtóműves repülőgépekre és motoros vitorlázó repülőgépekre vonatkozó képzés esetén: hajtómű-leállítás és -újraindítás (biztonságos magasságban, ha a légi járművön hajtják végre) P----> ---->       5.6. ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárások           6. SZAKASZ 6. 6.1.* Szimulált aszimmetrikus repülés (Ez a szakasz az 1–5. szakasszal összekapcsolható) Szimulált hajtómű-meghibásodás felszállás közben (biztonságos magasságban, ha nem FFS-en vagy FNPT II-n végzik) P----> --->X   M   6.2.* Aszimmetrikus megközelítés és átstartolás P----> ---->   M   6.3.* Aszimmetrikus megközelítés és teljes megállással végződő leszállás P----> ---->   M   6.4. ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárások P----> ---->   M   7. SZAKASZ 7. UPRT           7.1. Repülési manőverek és eljárások           7.1.1. Kézi repülés repülésvezérlővel (FD) vagy anélkül (robotpilóta, tolóerő-automata nélkül, és adott esetben különböző vezérlési jogszabályok szerint) P-----> ---->       7.1.1.1. Különböző sebességen (beleértve a lassú repülést is) és magasságban, az FSTD képzési keretösszegén belül. P-----> ---->       7.1.1.2. Nagy bedöntésű fordulók 45°-os bedöntéssel, 180°–360° jobbra és balra P-----> ---->       7.1.1.3. Fordulók spoilerekkel és anélkül P-----> ---->       7.1.1.4. Eljárási célú műszeres repülés és manőverezés, beleértve a műszeres indulást és érkezést, valamint a látással történő megközelítést P-----> ---->       7.2. 7.2.1. Kontrollálatlan repülési helyzetek megszüntetésére vonatkozó képzés Átesési események megszüntetése: — felszállási konfigurációban; — kiengedett szárnymechanizáció nélküli konfigurációban, alacsony magasságban; — kiengedett szárnymechanizáció nélküli konfigurációban, közel maximális üzemeltetési magasságban; valamint — leszállási konfigurációban. P-----> ---->       7.2.2. A kontrollálatlan repülési helyzetek megszüntetését célzó alábbi gyakorlatok: — magas orrmeredekség megszüntetése különböző oldalszögeknél; valamint — alacsony orrmeredekség megszüntetése különböző oldalszögeknél. P Csak a képzési feladathoz minősítéssel rendelkező FFS X Repülőgép nem használható erre a feladatra   Csak FFS   7.3. Átstartolás működő hajtóművekkel* különböző szakaszokból műszeres megközelítés során P---> ----->       7.4. Megszakított leszállás működő hajtóművekkel: — különböző magasságokból, a pályaküszöb fölötti 15 m (50 láb) elhatározási magasság/minimális elhatározási magasság (DH/MDH) alatt; — földet érés (meggátolt leszállás) után. — A nem szállító repülőgépként (JAR/FAR 25) vagy regionális repülőgépként (SFAR 23) minősített repülőgépek esetében a működő hajtóművekkel végrehajtott megszakított leszállást a minimális elhatározási magasság/szint (MDH/MDA) alatt vagy a földet érés után kell megkezdeni. P-----> ----->

6.   Többpilótás repülőgépek, valamint egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépek

a)

Az alábbi jelölések jelentése a következő: P = A képzést parancsnokpilótaként vagy másodpilótaként, illetve repülést végző pilótaként (PF) és megfigyelő pilótaként (PM) kell végrehajtani a típusjogosítás kiadásához (amelyik alkalmazható). OTD = Egyéb kiképzőberendezés használható erre a feladatra X = Erre a feladatra FFS-t kell használni; egyéb esetben olyan repülőgépet, amely megfelelő az adott manőver vagy eljárás végrehajtásához P# = A képzést a repülőgép felügyelettel történő ellenőrzésével kell végrehajtani.

b)

A gyakorlati képzést legalább a »P«-vel jelölt képzési berendezésen kell végrehajtani, vagy végrehajtható bármely magasabb szintű berendezésen (ezt nyíl (----->) jelöli). A következő rövidítések jelölik a képzési eszközöket: A = repülőgép FFS = teljes repülésszimulátor FSTD = repülésszimulációs oktatóeszköz

c)	A csillaggal (*) jelölt feladatokat kizárólag műszerek igénybevételével lehet végrehajtani.

d)	A jártassági vizsga/készségellenőrzés oszlopában megjelenő »M« betű kötelezően végrehajtandó feladatot jelöl.

e)

FFS berendezést kell használni a gyakorlati képzés és a vizsgáztatás során, ha a berendezés használata a jóváhagyott típusjogosítási tanfolyam részét képezi. A következő szempontokat kell figyelembe venni a tanfolyam engedélyezésekor: i. az oktatók képesítései; ii. a tanfolyamon FSTD-n lefolytatott képzés minősítése és mennyisége; valamint iii. a képzés alatt álló pilóta képzettsége és előzetes repülési tapasztalata hasonló típusokra nézve.

f)	A manővereknek és eljárásoknak tartalmazniuk kell MCC-t többpilótás repülőgépeken, valamint többpilótás üzemeltetésben az egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépeken.

g)	A manővereket és eljárásokat egyedüli pilótaként kell végrehajtani az egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépeken egypilótás üzemeltetésben.

h)

Az egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépek esetében, amennyiben a jártassági vizsga vagy készségellenőrzés végrehajtása többpilótás üzemeltetésben történik, akkor a típusjogosítás többpilótás üzemeltetésre korlátozódik. Amennyiben egypilótás jogosultságokat kérvényeztek, akkor az előzőeken túlmenően végre kell hajtani a 2.5., 3.8.3.4., 4.4. és 5.5. pontban megadott manővereket/eljárásokat, valamint a 3.4. pont manővereiből/eljárásaiból legalább egyet.

i.	Az FCL.720.A pont e) bekezdése szerint kiadott korlátozott típusjogosítás esetében a kérelmezőnek a felszállási és a leszállási fázisra vonatkozó gyakorlati feladatok kivételével ugyanazoknak a követelményeknek kell eleget tennie, mint a típusjogosítást kérvényező többi kérelmezőnek.

j)

A PBN-jogosultságok megszerzéséhez vagy meghosszabbításához az egyik megközelítésnek RNP APCH szerinti megközelítésnek kell lennie. Ott, ahol RNP APCH szerinti művelet nem kivitelezhető, megfelelően felszerelt repülésszimulációs oktatóeszközzel (FSTD) kell végrehajtani. TÖBBPILÓTÁS REPÜLŐGÉPEK ÉS EGYPILÓTÁS, NAGY TELJESÍTMÉNYŰ, KOMPLEX REPÜLŐGÉPEK GYAKORLATI KÉPZÉS ATPL/MPL/TÍPUSJOGOSÍTÁS JÁRTASSÁGI VIZSGA VAGY KÉSZSÉGELLENŐRZÉS Manőverek/Eljárások FSTD A Az oktató aláírása, ha a képzési feladatot teljesítették FSTD-n vagy repülőgépen zajlott a vizsga vagy az ellenőrzés A vizsgáztató aláírása a vizsga vagy az ellenőrzés végén 1. SZAKASZ 1. A repülés előkészítése 1.1. Teljesítmény-számítás OTD P         1.2. A repülőgép külső vizuális ellenőrzése; minden elem helyének és az ellenőrzés céljának meghatározása OTD P# P       1.3. A pilótafülke ellenőrzése P-----> ----->       1.4. Ellenőrző lista használata a hajtóműindítást megelőzően, hajtómű-indítási eljárások, rádió és navigációs berendezések ellenőrzése, navigációs és kommunikációs frekvenciák kiválasztása és beállítása P-----> ----->   M   1.5. Gurulás az ATC vagy az oktató utasításainak megfelelően P-----> ----->       1.6. Felszállás előtti ellenőrzés P-----> ----->   M   2. SZAKASZ 2. Felszállás 2.1. Szokásos felszállás különböző fékszárnyhelyzetekkel, beleértve a gyorsított felszállást P-----> ----->       2.2.* Műszeres felszállás; műszeres repülésre való áttérés az orrfutó elemelése közben vagy közvetlenül a levegőbe emelkedés után P-----> ----->       2.3. Felszállás oldalszélben P-----> ----->       2.4. Felszállás maximális felszállótömeggel (valóságos vagy szimulált maximális felszállótömeg) P-----> ----->       2.5. Felszállás szimulált hajtómű-meghibásodással: 2.5.1.* röviddel a V2 elérése után P-----> ----->       (A nem szállító repülőgépként vagy regionális repülőgépként minősített repülőgépek esetében a hajtóműhibát csak a futópálya vége fölötti 500 láb minimális magasság elérése után szabad szimulálni. Azoknál a repülőgépeknél, amelyeknek a teljesítménye a felszállótömegre és a levegő sűrűségének megfelelő magasságra vonatkozóan megegyezik a szállító repülőgépek teljesítményével, az oktató röviddel a V2 elérése után már szimulálhatja a hajtómű meghibásodását.)           2.5.2.* V1 és V2 között P X   M csak FFS   2.6. Megszakított felszállás egy a V1 elérése előtti észszerű sebességnél P-----> ---->X   M   3. SZAKASZ 3. Repülési manőverek és eljárások 3.1. Kézi repülés repülésvezérlővel (FD) vagy anélkül (robotpilóta, tolóerő-automata nélkül, és adott esetben különböző vezérlési jogszabályok szerint) P-----> ---->       3.1.1. Különböző sebességen (beleértve a lassú repülést is) és magasságban, az FSTD képzési keretösszegén belül P-----> ---->       3.1.2. Nagy bedöntésű fordulók 45°-os bedöntéssel, 180°–360° jobbra és balra P-----> ---->       3.1.3. Fordulók spoilerekkel és anélkül P-----> ---->       3.1.4. Eljárási célú műszeres repülés és manőverezés, beleértve a műszeres indulást és érkezést, valamint a látással történő megközelítést P-----> ---->       3.2. Lökéshullám (Tuck under) és belengés (Mach buffets) (adott esetben), valamint a repülőgép további speciális repülési jellemzői (pl.: hollandorsó) P-----> ---->X Repülőgép nem használható erre a feladatra   Csak FFS   3.3. A rendszerek szokásos működtetése és a hajtómű-ellenőrző panel kezelése (adott esetben) OTD P-----> ----->       3.4. A következő rendszerek szokásos és szokásostól eltérő működtetése:       M Minimum 3 szokásostól eltérő üzemelést kötelező választani a 3.4.0–3.4.14. elem közül 3.4.0. Hajtómű (légcsavar, amennyiben szükséges) OTD P-----> ----->       3.4.1. Nyomáskiegyenlítő és légkondicionáló rendszer OTD P-----> ----->       3.4.2. Pitot-/statikus rendszer OTD P-----> ----->       3.4.3. Üzemanyagrendszer OTD P-----> ----->       3.4.4. Elektromos rendszer OTD P-----> ----->       3.4.5. Hidraulikarendszer OTD P-----> ----->       3.4.6. Kormányok és trimmrendszer OTD P-----> ----->       3.4.7. Jégtelenítő és jegesedést gátló rendszer, szélvédőüveg-fűtés OTD P-----> ----->       3.4.8. Robotpilóta/FD OTD P-----> ----->   M (csak egypilótás)   3.4.9. Átesést jelző, átesést megelőző és stabilitást növelő eszközök OTD P-----> ----->       3.4.10. Veszélyes földközelséget jelző rendszer (GPWS), időjárásradar, rádió-magasságmérő, transzponder P-----> ----->       3.4.11. Rádiók, navigációs berendezések, műszerek, repüléskoordináló és -optimalizáló rendszer (FMS) OTD P-----> ----->       3.4.12. Futóművek és fékrendszer OTD P-----> ----->       3.4.13. Orrsegédszárny- és fékszárnyrendszer OTD ----->       3.4.14. Segédhajtómű (APU) OTD P-----> ----->       Szándékosan üresen hagyva           3.6. Szokásostól eltérő és vészhelyzeti eljárások:       M Minimum 3 gyakorlatot kötelező választani a 3.6.1–3.6.9. közül 3.6.1. Tűzvédelmi gyakorlatok, pl.: hajtómű-, APU-, kabin-, raktér-, pilótafülke-, szárny- és elektromos tüzek, vészkiürítés P-----> ----->       3.6.2. Füst elleni védelem és füsteltávolítás P-----> ----->       3.6.3. Hajtómű-meghibásodások, -leállítás és -újraindítás biztonságos magasságon P-----> ----->       3.6.4. Üzemanyag-vészleeresztés (szimulált) P-----> ----->       3.6.5. Szélnyírás felszállásnál/leszállásnál P X   Csak FFS   3.6.6. Szimulált kabinnyomás-meghibásodás/vészsüllyedés P-----> ----->       3.6.7. Repülőszemélyzeti tag cselekvésképtelenné válása P-----> ----->       3.6.8. Más vészeljárások a repülőgép repülési kézikönyvének (AFM) megfelelően P-----> ----->       3.6.9. Légiforgalmi ütközéselkerülési riasztórendszer (TCAS) által jelzett esemény OTD P-----> Repülőgép nem használható   Csak FFS   3.7. Kontrollálatlan repülési helyzetek megszüntetésére vonatkozó képzés 3.7.1. Átesési események megszüntetése: — felszállási konfigurációban; — kiengedett szárnymechanizáció nélküli konfigurációban, alacsony magasságban; — kiengedett szárnymechanizáció nélküli konfigurációban, közel maximális üzemeltetési magasságban; valamint — leszállási konfigurációban. P Csak a képzési feladathoz minősítéssel rendelkező FFS X Repülőgép nem használható erre a feladatra       3.7.2. A kontrollálatlan repülési helyzetek megszüntetését célzó alábbi gyakorlatok: — magas orrmeredekség megszüntetése különböző oldalszögeknél; valamint — alacsony orrmeredekség megszüntetése különböző oldalszögeknél. P Csak a képzési feladathoz minősítéssel rendelkező FFS X Repülőgép nem használható erre a feladatra   Csak FFS   3.8. Műszeres repülési eljárások           3.8.1.* Indulási és érkezési eljárások és ATC utasítások betartása P-----> ----->   M   3.8.2.* Várakozási eljárások P-----> ----->       3.8.3.* Háromdimenziós műveletek, DH/DA 200 láb (60 m) magasságig vagy a megközelítési eljárás által megkövetelt magasabb minimumig           Megjegyzés: a légi jármű repülési kézikönyve szerint az RNP APCH szerinti eljárások szükségessé tehetik a robotpilóta vagy a repülésvezérlő használatát. A kézzel végrehajtandó repülési eljárás kiválasztásánál figyelembe kell venni az ilyen korlátozásokat (például a 3.8.3.1. sornál ILS-t kell választani, ha az AFM ilyen korlátozást tartalmaz). 3.8.3.1* Kézzel, repülésvezérlő (FD) nélkül P-----> ----->   M (csak jártassági vizsga esetében)   3.8.3.2. Kézzel, repülésvezérlővel (FD) P-----> ----->       3.8.3.3. * Robotpilótával P-----> ----->       3.8.3.4. * Kézzel, egy hajtómű szimulált meghibásodásával; a hajtómű meghibásodását a végső megközelítés során, a repülőtér fölött 1 000 lábra lévő szint átrepülése előtt kell szimulálni egészen a földet érésig vagy a megszakított megközelítési eljárás befejezéséig. A nem szállító repülőgépként (JAR/FAR 25) vagy regionális repülőgépként (SFAR 23) minősített repülőgépek esetében a hajtómű szimulált meghibásodásával történő megközelítést és az azt követő átstartolást a 3.8.4. pont szerinti nem precíziós megközelítéssel együtt kell végrehajtani. Az átstartolást akkor kell elkezdeni, amikor a közzétett akadálymentes átrepülési magasságot/szintet (OCH/OCA) elérték, de még a minimális elhatározási magasság/szint (MDH/MDA) elérése előtt, amely legalább 500 lábbal van a pályaküszöb magassága fölött. Azoknál a repülőgépeknél, amelyeknek ugyanolyan a teljesítménye a felszállótömegre és a levegő sűrűségének megfelelő magasságra vonatkozóan, mint a szállító kategóriájú repülőgépeknek, az oktató szimulálhatja a hajtómű-meghibásodást a 3.8.3.4. pont szerint. P-----> ----->   M   3.8.3.5. * Kézzel, egy hajtómű szimulált meghibásodásával; a hajtómű meghibásodását a végső megközelítéskor, a külső marker (OM) átrepülése után kell szimulálni legfeljebb 4 NM távolságon belül, egészen a földet érésig vagy a teljes megszakított megközelítési eljárás befejezéséig. A nem szállító repülőgépként (JAR/FAR 25) vagy regionális repülőgépként (SFAR 23) minősített repülőgépek esetében a hajtómű szimulált meghibásodásával történő megközelítést és az azt követő átstartolást a 3.8.4. pont szerinti nem precíziós megközelítéssel együtt kell végrehajtani. Az átstartolást akkor kell elkezdeni, amikor a közzétett akadálymentes átrepülési magasságot/szintet (OCH/OCA) elérték, de még a minimális elhatározási magasság/szint (MDH/MDA) elérése előtt, amely legalább 500 lábbal van a pályaküszöb magassága fölött. Azoknál a repülőgépeknél, amelyeknek ugyanolyan a teljesítménye a felszállótömegre és a levegő sűrűségének megfelelő magasságra vonatkozóan, mint a szállító kategóriájú repülőgépeknek, az oktató szimulálhatja a hajtómű-meghibásodást a 3.8.3.4. pont szerint. P-----> ----->   M   3.8.4.* Kétdimenziós műveletek az MDH/MDA-ig P*---> ----->   M   3.8.5. Körözéses megközelítés a következő feltételek mellett: a)* megközelítés az engedélyezett minimális körözési megközelítési magasságon az érintett repülőtéren a helyi műszeres megközelítési berendezések alkalmazásával, szimulált műszeres repülési feltételek között; ezt követően: b) körözéses megközelítés egy másik futópályához, legalább 90°-os eltéréssel a futópálya középvonalától, az a) bekezdésben említett engedélyezett minimális körözési megközelítési magasságon. Megjegyzés: amennyiben az a) és b) bekezdésben foglaltak végrehajtása ATC okok miatt nem lehetséges, szimulált alacsony látás melletti megközelítési eljárást lehet végrehajtani. P*---> ----->       3.8.6. Látással történő megközelítés. P----> ----->       4. SZAKASZ 4. Megszakított megközelítési eljárások           4.1. Megszakított megközelítés működő hajtóművekkel* háromdimenziós művelet során ILS megközelítés után, az elhatározási magasság elérésekor P*---> ----->       4.2. Átstartolás működő hajtóművekkel* különböző szakaszokból műszeres megközelítés során P*---> ----->       4.3. Egyéb megszakított megközelítési eljárások P*---> ----->       4.4.* Átstartolás kézi irányítással, szimulált meghibásodott hajtóművel, műszeres megközelítést követően a DH, az MDH vagy az MAPT elérésekor P*-----> ----->   M   4.5. Megszakított leszállás működő hajtóművekkel: — a DH/MDH alatti különböző magasságokból; — földet érés (meggátolt leszállás) után. A nem szállító repülőgépként (JAR/FAR 25) vagy regionális repülőgépként (SFAR 23) minősített repülőgépek esetében a működő hajtóművekkel végrehajtott megszakított leszállást a minimális elhatározási magasság/szint (MDH/MDA) alatt vagy a földet érés után kell megkezdeni. P-----> ----->       5. SZAKASZ 5. Leszállások 5.1. Szokásos leszállások* műszeres megközelítési műveletet követően, a DA/DH elérésekor megállapítva a vizuális feltételeket P         5.2. Leszállás szimulált beszorult vízszintes vezérsíkkal, nem megfelelő trimmállásban P-----> Repülőgép nem használható erre a feladatra   Csak FFS   5.3. Leszállás oldalszélben (ha a légi járművel végrehajtható) P-----> ----->       5.4. Forgalmi kör és leszállás végrehajtása nem kiengedett vagy részlegesen kiengedett fék- és orrsegédszárnnyal P-----> ----->       5.5. Leszállás szimulált hajtómű-meghibásodással P-----> ----->   M   5.6. Leszállás két működésképtelen hajtóművel: — három hajtóműves repülőgép esetében: a középső hajtómű és egy külső hajtómű működésképtelen – amennyire alkalmazható – az AFM adatainak megfelelően; valamint — négy hajtóműves repülőgép esetében: két hajtómű egy oldalon működésképtelen. P X   M Csak FFS (csak jártassági vizsga esetében)   Általános megjegyzések: Speciális követelmények érvényesek típusjogosítás kiterjesztéséhez olyan műszeres megközelítés végrehajtására, amely 200 láb (60 m) alatti elhatározási magassággal jár, például CAT II/III üzemelés. 6. SZAKASZ Kiegészítő jóváhagyás olyan típusjogosításhoz, amely a műszeres megközelítés végrehajtásakor 60 m (200 láb) alatti elhatározási magasságra (DH) vonatkozik (CAT II/III). A következő manőverek és eljárások a minimális képzési követelményeket jelentik, amelyek lehetővé teszik a 60 m (200 láb) elhatározási magasság (DH) alatti műszeres megközelítési eljárást. A következő műszeres megközelítések és megszakított megközelítési eljárások esetében használni kell minden, a repülőgép típusalkalmassági tanúsításában előírt műszeres megközelítési berendezést, amelyet a 60 m (200 láb) elhatározási magasság (DH) alatt történő műszeres megközelítésekre alkalmazni kell.           6.1.* Megszakított felszállás minimálisan engedélyezett, futópálya menti látástávolság (RVR) esetén P*-----> ---->X Repülőgép nem használható erre a feladatra   M*   6.2.* CAT II/III megközelítések: szimulált műszeres repülési feltételek között az alkalmazható DH szintjére való süllyedéssel, repülésirányító rendszer használatával. A személyzet együttműködésére vonatkozó szabványeljárásokat (feladatmegosztás, vezényszavak, keresztellenőrzés, kölcsönös informálás és támogatás) figyelembe kell venni. P-----> ----->   M   6.3.* Átstartolás: a 6.2. pont szerint végrehajtott megközelítések után, a DH elérésekor. A képzésnek tartalmaznia kell a következőket: átstartolás (szimulált) nem megfelelő RVR, szélnyírás miatt, a repülőgép nem megengedhető eltérése a megközelítési határértékektől, a földi/fedélzeti berendezések meghibásodásakor a DH eléréséig, valamint átstartolás a fedélzeti berendezés szimulált meghibásodáskor. P-----> ----->   M*   6.4.* Leszállás(ok): a DH-n megállapított vizuális feltételek esetében a műszeres megközelítést követően. A különleges repülésirányító rendszertől függően automata leszállást kell végrehajtani. P-----> ----->   M   MEGJEGYZÉS: a CAT II/III műveleteket a vonatkozó repülési követelményekben foglaltaknak megfelelően kell végrehajtani.

7.   Osztályjogosítás – vízirepülőgépek

A 6. szakaszt csak VFR szerint kell teljesíteni a vízirepülőgépre vonatkozó több hajtóműves osztályjogosítás meghosszabbítása céljából, ha a 10 útvonalszakaszra vonatkozóan előírt tapasztalatot az előző 12 hónapban nem szerezték meg.

OSZTÁLYJOGOSÍTÁS – VÍZIREPÜLŐGÉPEK		GYAKORLATI KÉPZÉS	OSZTÁLYJOGOSÍTÁS JÁRTASSÁGI VIZSGA/KÉSZSÉGELLENŐRZÉS
Manőverek/Eljárások		Az oktató aláírása, ha a képzési feladatot teljesítették	A vizsgáztató aláírása a vizsga végén
1. SZAKASZ
1. Indulás 1.1. Repülés előtti felkészülés, benne: — dokumentáció; — tömeg és tömegközéppont; — időjárási adatok összeállítása; valamint — NOTAM.
1.2. Repülés előtti ellenőrzések Külső/belső
1.3. Hajtóműindítás és -leállítás Szokásos meghibásodások
1.4. Vízen siklás
1.5. Lassú siklás vízen
1.6. Lerögzítés:	Parthoz Mólóhoz Bójához
1.7. Siklás leállított motorral
1.8. Indulás előtti ellenőrzések: Hajtómű-próbaellenőrzés (adott esetben)
1.9. Felszállási eljárás: — szokásos, a repülési kézikönyvnek megfelelő fékszárnyhelyzettel; valamint — oldalszélben (ha a feltételek rendelkezésre állnak).
1.10. Emelkedés: — fordulókkal adott irányokra; — repülési szint eléréséig.
1.11. ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárások
2. SZAKASZ
2. Repülések végrehajtása (VFR) 2.1. Egyenes vonalú vízszintes repülés különböző sebességekkel, benne repülés kritikusan alacsony sebességgel, fékszárnnyal és fékszárny nélkül (beleértve a VMCA megközelítést, ha lehetséges)
2.2. Nagy bedöntésű fordulók (360° jobbra és balra, 45°-os bedöntéssel)
2.3. Átesés és abból való kivétel: i. kiengedett szárnymechanizáció nélküli átesés; ii. közelítés áteséshez süllyedő fordulóban megközelítési konfigurációban és teljesítménnyel; iii. közelítés áteséshez leszállási konfigurációban és teljesítménnyel; valamint iv. közelítés áteséshez emelkedő fordulóban, felszállási fékszárnnyal és emelkedési teljesítménnyel (csak egy hajtóműves repülőgépeken).
2.4. ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárások
3. SZAKASZ
3. Útvonaleljárások VFR körülmények között 3.1. Repülési terv, helymeghatározás, térképolvasás
3.2. Magasság, irány és sebesség folyamatos tartása
3.3. Tájékozódás, időszámvetés és ETA-felülvizsgálat
3.4. Rádiónavigációs berendezések használata (adott esetben)
3.5. Repülés végrehajtása, (fedélzeti napló, rutinellenőrzések, beleértve az üzemanyag, a rendszerek és a jegesedés ellenőrzését)
3.6. ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárások
4. SZAKASZ
4. Érkezés és leszállás 4.1. Repülőtéri érkezési eljárás (csak kétéltűekre)
4.2. Szokásos leszállás
4.3. Fékszárny nélküli leszállás
4.4. Leszállás oldalszélben (alkalmas feltételek esetén)
4.5. Megközelítés és leszállás, alapjáraton, 2 000 ′ víz fölötti magasságból (csak egy hajtóműves repülőgépen)
4.6. Átstartolás minimális magasságról
4.7. Leszállás sima víztükörre Leszállás erős hullámzásban
4.8. ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárások
5. SZAKASZ
5. Szokásostól eltérő és vészhelyzeti eljárások (Ez a szakasz az 1–4. szakasszal összekapcsolható.) 5.1. Megszakított felszállás észszerű sebességnél
5.2. Szimulált hajtómű-meghibásodás felszállás után (csak egy hajtóműves repülőgépek)
5.3. Szimulált kényszerleszállás teljesítmény nélkül (csak egy hajtóműves repülőgépek)
5.4. Szimulált vészhelyzetek: i. tűz vagy füst repülés közben; valamint ii. adott esetben a rendszerek működési zavarai.
5.5. ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárások
6. SZAKASZ
6. Szimulált aszimmetrikus repülés (Ez a szakasz az 1–5. szakasszal összekapcsolható) 6.1. Szimulált hajtómű-meghibásodás felszállás közben (biztonságos magasságban, ha nem FFS-en és FNPT II-n végzik)
6.2. Hajtómű-leállítás és -újraindítás (csak ME-jártassági vizsgán)
6.3. Aszimmetrikus megközelítés és átstartolás
6.4. Aszimmetrikus megközelítés és teljes megállással végződő leszállás
6.5. ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárások

C.   A helikopter kategóriára vonatkozó egyedi követelmények

1.   A típusjogosításokhoz, valamint az ATPL-hez szükséges jártassági vizsga vagy készségellenőrzés során a kérelmezőnek meg kell felelnie a jártassági vizsga vagy készségellenőrzés 1–4. és (adott esetben) 6. szakaszán. Ötnél több elem sikertelensége esetén a kérelmezőnek meg kell ismételnie a teljes vizsgát vagy ellenőrzést. Öt vagy annál kevesebb elem sikertelensége esetén a kérelmezőnek csak az adott elemekből kell ismételten vizsgáznia. A megismételt vizsga vagy ellenőrzés bármely elemének sikertelensége vagy bármely más olyan elem sikertelensége esetén, amelyet a kérelmező az előző vizsgán egyszer már sikerrel teljesített, a kérelmezőnek meg kell ismételnie a teljes vizsgát vagy ellenőrzést. A jártassági vizsga vagy a készségellenőrzés minden szakaszát 6 hónapon belül kell teljesíteni.

2.   A műszerjogosításhoz (IR) szükséges készségellenőrzés során a kérelmezőnek meg kell felelnie a készségellenőrzés 5. szakaszán. Háromnál több elem sikertelensége esetén a kérelmezőnek meg kell ismételnie a teljes 5. szakaszt. Három vagy annál kevesebb elem sikertelensége esetén a kérelmezőnek csak az adott elemekből kell ismételten vizsgáznia. A megismételt ellenőrzés bármely elemének sikertelensége vagy az 5. szakasz bármely olyan más elemének sikertelensége esetén, amelyet a kérelmező az előző ellenőrzésen egyszer már sikerrel teljesített, a kérelmezőnek meg kell ismételnie a teljes ellenőrzést.

TŰRÉSHATÁROK A REPÜLŐVIZSGA TEKINTETÉBEN

3.   A kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy képes:

a)	a helikopter üzemeltetésére a korlátozások figyelembevételével;

b)	minden manőver zökkenőmentes és pontos végrehajtására;

c)	jó ítélőképességgel és repülőszaktudással cselekedni;

d)	a repüléssel kapcsolatos ismereteit alkalmazni;

e)	a helikoptert mindvégig úgy az uralma alatt tartani, hogy az eljárás vagy a manőver sikeres végrehajtásához ne férjen semmilyen kétség;

f)	megérteni és alkalmazni a repülőszemélyzeti együttműködést és a személyzet egy tagjának cselekvésképtelenné válása esetén alkalmazandó eljárásokat, adott esetben; valamint

g)	megfelelő hatékonysággal kommunikálni a személyzet jelen lévő tagjaival, adott esetben.

4.   A következő korlátozásokat kell alkalmazni, melyekre nézve azonban engedmények tehetők a turbulens viszonyok, valamint a használt helikopter kormányozhatósági tulajdonságai és teljesítménye függvényében.

a)

IFR repülésiparaméter-korlátozások Magasságtartás Általános eltérési érték ± 100 láb Átstartolás kezdete az elhatározási magasságon/szinten + 50 láb/– 0 láb Legalacsonyabb süllyedési magasság/megközelítésmegszakítási pont/tengerszint feletti magasság + 50 láb/– 0 láb Útvonaltartás Rádiónavigációs eszközökkel ± 5° Szögeltérések Félosztásnyi eltérés az iránysávban és a siklópályán (pl. LPV, ILS, MLS, GLS) Kétdimenziós (LNAV) és háromdimenziós (LNAV/VNAV) »lineáris« oldalirányú eltérések az útiránytól való oldalirányú eltérésnek/hibának általában az eljáráshoz tartozó RNP-érték ±  -ére kell korlátozódnia. Rövid ideig tartó eltérések ettől a normától az RNP-érték egyszereséig megengedhetőek. Háromdimenziós lineáris függőleges eltérések (pl. RNP APCH (LNAV/VNAV) Baro VNAV funkcióval kiegészítve) mindenkor legfeljebb – 75 láb a függőleges profil alatt, és a repülőtér fölött 1 000  lábnál vagy annál alacsonyabb szinten legfeljebb + 75 láb a függőleges profil felett. Iránytartás Minden hajtómű működik ± 5 ° Szimulált hajtómű-meghibásodással ± 10 ° Sebességtartás Minden hajtómű működik ± 5 csomó Szimulált hajtómű-meghibásodással + 10 csomó/– 5 csomó

b)

VFR repülésiparaméter-korlátozások Magasságtartás   Általános eltérési érték ± 100 láb Iránytartás   Szokásos üzemelés ± 5° Szokásostól eltérő üzemelés/vészhelyzetek ± 10 ° Sebességtartás   Általános eltérési érték ± 10 csomó Szimulált hajtómű-meghibásodással + 10 csomó/– 5 csomó Földhöz viszonyított elmozdulás   felszállás és függeszkedés a légpárna hatászónájában ± 3 láb Leszállás ± 2 láb (oldalirányú vagy hátrafelé történő elmozdulás ± 0 láb)

A KÉPZÉS, JÁRTASSÁGI VIZSGA/KÉSZSÉGELLENŐRZÉS TARTALMA

ÁLTALÁNOS

5.   Az alábbi jelölés jelentése a következő:

P

=

A képzést parancsnokpilótaként kell végrehajtani az egypilótás helikopterre kiadandó (SPH) típusjogosításhoz, vagy parancsnokpilótaként vagy másodpilótaként (co-pilot), illetve repülést végző pilótaként (PF) és megfigyelő pilótaként (PM) kell végrehajtani a többpilótás helikopter (MPH) típusjogosítás kiadásához.

6.   A gyakorlati képzést legalább a »P«-vel jelölt képzési berendezésen kell végrehajtani, vagy végrehajtható bármely magasabb szintű berendezésen (ezt nyíl (---->) jelöli).

A következő rövidítések jelölik a képzési eszközöket:

FFS =	teljes repülésszimulátor
FTD =	repülésgyakorló berendezés
H=	helikopter

7.   A csillaggal (*) jelölt feladatokat valóságos vagy szimulált IMC körülmények között kell teljesíteni csak azoknak a kérelmezőknek, akik meg kívánják újítani vagy hosszabbítani az IR(H) jogosításukat vagy ennek a jogosításnak a jogosultságait kívánják kiterjeszteni egy másik típusra.

8.   Az 5. szakasz műszeres repülési eljárásait csak azoknak a kérelmezőknek kell végrehajtaniuk, akik meg kívánják újítani vagy hosszabbítani az IR(H) jogosításukat vagy ennek a jogosításnak a jogosultságait kívánják kiterjeszteni egy másik típusra. E célból FFS vagy FTD 2/3 berendezés alkalmazható.

9.   A jártassági vizsga/készségellenőrzés oszlopában megjelenő »M« betű kötelezően végrehajtandó feladatot jelöl.

10.   FSTD berendezést kell használni a gyakorlati képzés és a vizsgáztatás során, ha az FSTD berendezés használata típusjogosítási tanfolyam részét képezi. A következő szempontokat kell figyelembe venni a tanfolyammal kapcsolatban:

a)	az FSTD minősítése a VI. melléklet (ARA rész) és a VII. melléklet (ORA rész) vonatkozó követelményei szerint;

b)	az oktató és a vizsgáztató képesítése;

c)	az FSTD képzés mennyisége a tanfolyam során;

d)	a képzés alatt álló pilóta képzettsége és előzetes repülési tapasztalata hasonló típusokra nézve; valamint

e)	egy új típusjogosítás kiadása után felügyelet mellett szerzett repülési tapasztalata.

TÖBBPILÓTÁS HELIKOPTEREK

11.   A többpilótás helikopter-típusjogosítás és az ATPL(H)-engedély kiadásához szükséges jártassági vizsgán a kérelmezőnek csak az 1–4. szakaszt és – adott esetben – a 6. szakaszt kell sikeresen teljesítenie.

12.   A többpilótás helikopter-típusjogosítás meghosszabbításához vagy megújításához szükséges készségellenőrzésen a kérelmezőnek csak az 1–4. szakaszt és – adott esetben – a 6. szakaszt kell sikeresen teljesítenie.

EGYPILÓTÁS/TÖBBPILÓTÁS HELIKOPTEREK		GYAKORLATI KÉPZÉS			JÁRTASSÁGI VIZSGA VAGY KÉSZSÉGELLENŐRZÉS
Manőverek/Eljárások		FSTD	H	Az oktató aláírása, ha a képzési feladatot teljesítették	Ellenőrzés helye FSTD vagy H	A vizsgáztató aláírása a vizsga végén
1. SZAKASZ – Repülés előtti felkészülés és ellenőrzések
1.1.	A helikopter külső vizuális ellenőrzése; minden elem helyének és az ellenőrzés céljának meghatározása		P		M (ha helikopteren hajtják végre)
1.2.	A pilótafülke ellenőrzése	P	---->		M
1.3.	Hajtómű-indítási eljárások, rádió- és navigációs berendezések ellenőrzése, navigációs és kommunikációs frekvenciák kiválasztása és beállítása	P	---->		M
1.4.	Gurulás/légi gurulás az ATC vagy az oktató utasításainak megfelelően	P	---->		M
1.5.	Felszállás előtti eljárások és ellenőrzések	P	---->		M
2. SZAKASZ – Repülési manőverek és eljárások
2.1.	Felszállások (különböző profilokkal)	P	---->		M
2.2.	Lejtős talajra és oldalszélben történő felszállások és leszállások	P	---->
2.3.	Felszállás maximális felszállótömeggel (valóságos vagy szimulált maximális felszállótömeg)	P	---->
2.4.	Felszállás röviddel a TDP vagy a DPATO elérése előtt bekövetkezett szimulált hajtómű-meghibásodással	P	---->		M
2.4.1.	Felszállás röviddel a TDP vagy a DPATO elérése után bekövetkezett szimulált hajtómű-meghibásodással	P	---->		M
2.5.	Emelkedő és süllyedő fordulók megadott irányokra	P	---->		M
2.5.1.	Kizárólag műszerek igénybevételével végrehajtott 30°-os bedöntésű fordulók, elfordulás 180°–360°-ig, balra és jobbra	P	---->		M
2.6.	Autorotációs süllyedés	P	---->		M
2.6.1.	Egy hajtóműves helikopterek (SEH) esetében autorotációs leszállás, illetve több hajtóműves helikopterek (MEH) esetében teljesítmény ráadásával végzett leszállás	P	---->		M
2.7.	Leszállások, különböző profilokkal	P	---->		M
2.7.1.	Átstartolás vagy leszállás az LDP vagy a DPBL előtt bekövetkezett szimulált hajtómű-meghibásodás esetén	P	---->		M
2.7.2.	Leszállás az LDP vagy a DPBL után bekövetkezett szimulált hajtómű-meghibásodás esetén	P	---->		M
3. SZAKASZ – A következő rendszerek és eljárások szokásos és szokásostól eltérő működtetése
3.	A következő rendszerek és eljárások szokásos és szokásostól eltérő működtetése:				M	Minimum 3 gyakorlatot kötelező választani ebből a szakaszból
3.1.	Hajtómű	P	---->
3.2.	Légkondicionálás (fűtés, szellőzés)	P	---->
3.3.	Pitot-/statikus rendszer	P	---->
3.4.	Üzemanyagrendszer	P	---->
3.5.	Elektromos rendszer	P	---->
3.6.	Hidraulikarendszer	P	---->
3.7.	Kormányok és trimmrendszer	P	---->
3.8.	Jégtelenítő és jegesedést gátló rendszer	P	---->
3.9.	Robotpilóta/FD	P	--->
3.10.	Stabilitást növelő eszközök	P	---->
3.11.	Időjárásradar, rádió-magasságmérő, transzponder	P	---->
3.12.	Területi navigációs rendszer	P	---->
3.13.	Futóműrendszer	P	----->
3.14.	Segédhajtómű (APU)	P	---->
3.15.	Rádiók, navigációs berendezések, műszerek, valamint repüléskoordináló és -optimalizáló rendszer (FMS)	P	---->
4. SZAKASZ – Szokásostól eltérő és vészhelyzeti eljárások
4.	Szokásostól eltérő és vészhelyzeti eljárások				M	Minimum 3 gyakorlatot kötelező választani ebből a szakaszból
4.1.	Tűzvédelmi gyakorlatok (beleértve adott esetben a vészkiürítést)	P	---->
4.2.	Füst elleni védelem és füsteltávolítás	P	---->
4.3.	Hajtómű-meghibásodások, -leállítás és -újraindítás biztonságos magasságon	P	---->
4.4.	Üzemanyag-vészleeresztés (szimulált)	P	---->
4.5.	Faroklégcsavar-vezérlés meghibásodása (adott esetben)	P	---->
4.5.1.	Faroklégcsavar elvesztése (adott esetben)	P	Helikopter nem használható erre a feladatra
4.6.	Repülőszemélyzeti tag cselekvésképtelenné válása – csak MPH esetén	P	---->
4.7.	Meghajtás meghibásodása	P	---->
4.8.	Más vészeljárások a megfelelő repülési kézikönyv alapján	P	---->
5. SZAKASZ – Műszeres repülési eljárások (IMC vagy szimulált IMC körülmények között kell végrehajtani)
5.1.	Műszeres felszállás: műszeres repülésre való áttérés szükséges a lehető leghamarabb a levegőbe emelkedést követően	P*	---->*
5.1.1.	Szimulált hajtómű-meghibásodás indulás közben	P*	---->*		M*
5.2.	Indulási és érkezési eljárások és ATC utasítások betartása	P*	---->*		M*
5.3.	Várakozási eljárások	P*	---->*
5.4.	Háromdimenziós műveletek, DH/DA 200 láb (60 m) magasságig vagy a megközelítési eljárás által megkövetelt magasabb minimumig	P*	---->*
5.4.1.	Kézzel, repülésvezérlő (FD) nélkül. Megjegyzés: a légi jármű repülési kézikönyve szerint az RNP APCH szerinti eljárások szükségessé tehetik a robotpilóta vagy a repülésvezérlő használatát. A kézzel végrehajtandó eljárás kiválasztásánál figyelembe kell venni az ilyen korlátozásokat (például az 5.4.1. pont esetén ILS-t kell választani, ha az AFM ilyen korlátozást tartalmaz).	P*	---->*		M*
5.4.2.	Kézzel, repülésvezérlővel (FD)	P*	---->*		M*
5.4.3.	Robotpilóta alkalmazásával	P*	---->*
5.4.4.	Kézzel, egy hajtómű szimulált meghibásodásával; a hajtómű meghibásodását a végső megközelítés során, a repülőtér fölött 1 000  lábra lévő szint átrepülése előtt kell szimulálni egészen a földet érésig vagy a megszakított megközelítési eljárás befejezéséig.	P*	---->*		M*
5.5.	Kétdimenziós műveletek az MDA/MDH-ig	P*	---->*		M*
5.6.	Átstartolás működő hajtóművekkel, a DA/DH vagy az MDA/MDH elérésekor	P*	---->*
5.6.1.	Egyéb megszakított megközelítési eljárások	P*	---->*
5.6.2.	Átstartolás egy hajtómű szimulált meghibásodásával, a DA/DH vagy az MDA/MDH elérésekor	P*	---->*		M*
5.7.	Autorotáció IMC viszonyok között teljesítmény ráadásával	P*	---->*		M*
5.8.	Szokatlan térbeli helyzet megszüntetése	P*	---->*		M*
6. SZAKASZ – Kiegészítő berendezések alkalmazása
6.	Kiegészítő berendezések alkalmazása	P	---->

D.   A helyből felszálló repülőgép kategóriára vonatkozó egyedi követelmények

1.   A helyből felszálló repülőgépre kiadandó típusjogosításokhoz szükséges jártassági vizsgák vagy készségellenőrzések során a kérelmezőnek meg kell felelnie a jártassági vizsga vagy készségellenőrzés 1–5. szakaszán és (adott esetben) 6. szakaszán. Ötnél több elem sikertelensége esetén a kérelmezőnek meg kell ismételnie a teljes vizsgát vagy ellenőrzést. Öt vagy annál kevesebb elem sikertelensége esetén a kérelmezőnek csak az adott elemekből kell ismételten vizsgáznia. A megismételt vizsga vagy ellenőrzés bármely elemének sikertelensége vagy bármely más olyan elem sikertelensége esetén, amelyet a kérelmező az előző vizsgán egyszer már sikerrel teljesített, a kérelmezőnek meg kell ismételnie a teljes vizsgát vagy ellenőrzést. A jártassági vizsga vagy a készségellenőrzés minden szakaszát 6 hónapon belül kell teljesíteni.

TŰRÉSHATÁROK A REPÜLŐVIZSGA TEKINTETÉBEN

2.   A kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy képes:

a)	a helyből felszálló repülőgép üzemeltetésére a korlátozások figyelembevételével;

b)	minden manőver zökkenőmentes és pontos végrehajtására;

c)	jó ítélőképességgel és repülőszaktudással cselekedni;

d)	a repüléssel kapcsolatos ismereteit alkalmazni;

e)	a helyből felszálló repülőgépet mindvégig úgy az uralma alatt tartani, hogy az eljárás vagy a manőver sikeres végrehajtásához ne férjen semmilyen kétség;

f)	megérteni és alkalmazni a repülőszemélyzeti együttműködést és a személyzet egy tagjának cselekvésképtelenné válása esetén alkalmazandó eljárásokat; valamint

g)	megfelelő hatékonysággal kommunikálni a személyzet többi tagjával.

3.   A következő határértékeket kell alkalmazni, melyekre nézve azonban engedmények tehetők a turbulens viszonyok, valamint a használt helyből felszálló repülőgép kormányozhatósági tulajdonságai és teljesítménye függvényében.

a)

IFR repülésiparaméter-korlátozások Magasságtartás   Általános eltérési érték ± 100 láb Átstartolás kezdete az elhatározási magasságon/szinten + 50 láb/– 0 láb Legalacsonyabb süllyedési magasságon/szinten + 50 láb/– 0 láb Útvonaltartás   Rádiónavigációs eszközökkel ± 5° Precíziós megközelítés félosztásnyi eltérés az iránysávban és a siklópályán Iránytartás   Szokásos üzemelés ± 5 ° Szokásostól eltérő üzemelés/vészhelyzetek ± 10 ° Sebességtartás   Általános eltérési érték ± 10 csomó Szimulált hajtómű-meghibásodással + 10 csomó/– 5 csomó

b)

VFR repülésiparaméter-korlátozások: Magasságtartás   Általános eltérési érték ± 100 láb Iránytartás   Szokásos üzemelés ± 5 ° Szokásostól eltérő üzemelés/vészhelyzetek ± 10 ° Sebességtartás   Általános eltérési érték ± 10 csomó Szimulált hajtómű-meghibásodással + 10 csomó/– 5 csomó Földhöz viszonyított elmozdulás   felszállás és függeszkedés a légpárna hatászónájában ± 3 láb Leszállás ± 2 láb (oldalirányú vagy hátrafelé történő elmozdulás ± 0 láb)

A KÉPZÉS, JÁRTASSÁGI VIZSGA/KÉSZSÉGELLENŐRZÉS TARTALMA

4.   Az alábbi jelölés jelentése a következő:

P

=

A képzést parancsnokpilótaként vagy másodpilótaként, illetve repülést végző pilótaként (PF) és megfigyelő pilótaként (PM) kell végrehajtani a típusjogosítás kiadásához (amelyik alkalmazható).

5.   A gyakorlati képzést legalább a »P«-vel jelölt képzési berendezésen kell végrehajtani, vagy végrehajtható bármely magasabb szintű berendezésen (ezt nyíl (---->) jelöli).

6.   A következő rövidítések jelölik a képzési eszközöket:

FFS =	teljes repülésszimulátor
FTD =	repülésgyakorló berendezés
OTD =	egyéb kiképző berendezés
PL =	helyből felszálló repülőgép

a)	A helyből felszálló repülőgép típusjogosítás kiadásához szükséges jártassági vizsgán a kérelmezőnek az 1–5. szakaszt és – adott esetben – a 6. szakaszt kell sikeresen teljesítenie.

b)	A helyből felszálló repülőgép típusjogosítás meghosszabbításához vagy megújításához szükséges készségellenőrzésen a kérelmezőnek az 1–5. szakaszt és – adott esetben – a 6. és/vagy a 7. szakaszt kell sikeresen teljesítenie.

c)	A csillaggal (*) jelölt feladatokat kizárólag műszerek igénybevételével lehet végrehajtani. Amennyiben ennek a feltételnek nem tesznek eleget a jártassági vizsga vagy a készségellenőrzés során, akkor a típusjogosítást VFR-re korlátozzák.

7.   A jártassági vizsga/készségellenőrzés oszlopában megjelenő »M« betű kötelezően végrehajtandó feladatot jelöl.

8.   FSTD-ket kell használni a gyakorlati képzés és a vizsgáztatás során, ha azok használata jóváhagyott típusjogosítási tanfolyam részét képezi. A következő szempontokat kell figyelembe venni a tanfolyam engedélyezésekor:

a)	az FSTD-k minősítése a VI. melléklet (ARA rész) és a VII. melléklet (ORA rész) vonatkozó követelményei szerint; valamint

b)

az oktató képesítései. HELYBŐL FELSZÁLLÓ REPÜLŐGÉP KATEGÓRIA GYAKORLATI KÉPZÉS JÁRTASSÁGI VIZSGA VAGY KÉSZSÉGELLENŐRZÉS Manőverek/Eljárások         Az oktató aláírása, ha a képzési feladatot teljesítették Ellenőrzés helye: FFS PL A vizsgáztató aláírása a vizsga végén OTD FTD FFS PL 1. SZAKASZ – Repülés előtti felkészülés és ellenőrzések 1.1. A helyből felszálló repülőgép külső vizuális ellenőrzése; minden elem helyének és az ellenőrzés céljának meghatározása       P       1.2. A pilótafülke ellenőrzése P ----> ----> ---->       1.3. Hajtómű-indítási eljárások, rádió- és navigációs berendezések ellenőrzése, navigációs és kommunikációs frekvenciák kiválasztása és beállítása P ----> ----> ---->   M   1.4. Gurulás az ATC vagy az oktató utasításainak megfelelően   P ----> ---->       1.5. Felszállás előtti eljárások és ellenőrzések, beleértve a teljesítmény ellenőrzést P ----> ----> ---->   M   2. SZAKASZ – Repülési manőverek és eljárások 2.1. Szokásos VFR felszállási profilok:   Felszállópályáról történő felszállások (rövid fel- és leszállás (STOL) és függőleges fel- és leszállás (VTOL)), oldalszélben is   Talajszintből kiemelt helikopter-leszállóhelyek   Talaj szintjén lévő helikopter-leszállóhelyek   P ----> ---->   M   2.2. Felszállás maximális felszállótömeggel (valóságos vagy szimulált maximális felszállótömeg)   P ---->         2.3.1. Megszakított felszállás: — felszállópályáról történő üzemeltetés közben; — talajszintből kiemelt helikopter-leszállóhelyről történő üzemeltetés közben; valamint — talaj szintjéről történő üzemeltetés közben.   P ---->     M   2.3.2. Felszállás a felszálláskor érvényes elhatározási pont (TDP) után bekövetkezett szimulált hajtómű-meghibásodással:   felszállópályáról történő üzemeltetés közben;   talajszintből kiemelt helikopter-leszállóhelyről történő üzemeltetés közben; valamint   talaj szintjéről történő üzemeltetés közben.   P ---->     M   2.4. Autorotációs süllyedés a földig, helikopterszerűen (légi jármű nem használható erre a feladatra) P ----> ---->     M csak FFS   2.4.1. Süllyedés a rotorok önforgási üzemmódján repülőgépszerűen (légi jármű nem használható erre a feladatra)   P ---->     M csak FFS   2.5. Szokásos VFR leszállási profilok:   futópályára történő leszállások (STOL és VTOL)   talajszintből kiemelt helikopter-leszállóhelyekre   talaj szintjén lévő helikopter-leszállóhelyekre   P ----> ---->   M   2.5.1. Leszállás a leszálláskor érvényes elhatározási pont (LDP) után bekövetkezett szimulált hajtómű-meghibásodással: — futópályára történő leszállás közben; — talajszintből kiemelt helikopter-leszállóhelyre történő leszállás közben; valamint — talaj szintjéről történő üzemeltetés közben.               2.6. Átstartolás vagy leszállás az elhatározási pont előtt bekövetkezett szimulált hajtómű-meghibásodás esetén   P ---->     M   3. SZAKASZ – A következő rendszerek és eljárások szokásos és szokásostól eltérő működtetése: 3. A következő rendszerek és eljárások szokásos és szokásostól eltérő működtetése (végrehajtható FSTD berendezésen, ha az a feladatnak megfelelő minősítéssel rendelkezik):           M Minimum 3 gyakorlatot kötelező választani ebből a szakaszból 3.1. Hajtómű P ----> ---->         3.2. Nyomáskiegyenlítés és légkondicionálás (fűtés, szellőzés) P ----> ---->         3.3. Pitot-/statikus rendszer P ----> ---->         3.4. Üzemanyagrendszer P ----> ---->         3.5. Elektromos rendszer P ----> ---->         3.6. Hidraulikarendszer P ----> ---->         3.7. Kormányok és trimmrendszer P ----> ---->         3.8. Jégtelenítő és jegesedést gátló rendszer, szélvédőüveg-fűtés (ha be vannak szerelve) P ----> ---->         3.9. Robotpilóta/FD P ---> --->         3.10. Átesést jelző, átesést megelőző és stabilitást növelő eszközök P ----> ---->         3.11. Időjárásradar, rádió-magasságmérő, transzponder, veszélyes földközelséget jelző rendszer (ha be vannak szerelve) P ----> ---->         3.12. Futóműrendszer P -----> ----->         3.13. Segédhajtómű (APU) P ----> ---->         3.14. Rádiók, navigációs berendezések, műszerek, valamint repüléskoordináló és -optimalizáló rendszer (FMS) P ----> ---->         3.15. Fékszárnyrendszer P ----> ---->         4. SZAKASZ – Szokásostól eltérő és vészhelyzeti eljárások 4. Szokásostól eltérő és vészhelyzeti eljárások (végrehajtható FSTD berendezésen, ha az a feladatnak megfelelő minősítéssel rendelkezik)           M Minimum 3 gyakorlatot kötelező választani ebből a szakaszból 4.1. Tűzvédelmi gyakorlatok, hajtómű-, APU-, raktér-, pilótafülke- és elektromos tüzek, beleértve adott esetben a vészkiürítést P ----> ---->         4.2. Füst elleni védelem és füsteltávolítás P ----> ---->         4.3. Hajtómű-meghibásodások, -leállítás és -újraindítás (légi jármű nem használható erre a feladatra) többek között az egyik hajtómű üzemképtelensége mellett a helikopterszerű üzemmódról repülőgépszerű üzemmódra való áttérésnél és fordítva P ----> ---->     csak FFS   4.4. Üzemanyag-vészleeresztés (szimulált, ha be van szerelve) P ----> ---->         4.5. Szélnyírás felszállásnál és leszállásnál (légi jármű nem használható erre a feladatra)     P     csak FFS   4.6. Szimulált kabinnyomás- meghibásodás/vészsüllyedés (légi jármű nem használható erre a feladatra) P ----> ---->     csak FFS   4.7. ACAS esemény (légi jármű nem használható erre a feladatra) P ----> ---->     csak FFS   4.8. Repülőszemélyzeti tag cselekvésképtelenné válása P ----> ---->         4.9. Meghajtás meghibásodása P ----> ---->     csak FFS   4.10. Teljes átesésből való kivétel (teljesítmény ráadása és levétele) vagy az átesésfigyelmeztető rendszer aktiválása után emelkedési, utazó és megközelítési konfigurációban (légi jármű nem használható erre a feladatra) P ----> ---->     csak FFS   4.11. Más vészeljárások a megfelelő repülési kézikönyvben foglalt részletek szerint P ----> ---->         5. SZAKASZ – Műszeres repülési eljárások (IMC vagy szimulált IMC körülmények között kell végrehajtani) 5.1. Műszeres felszállás: műszeres repülésre való áttérés szükséges a lehető leghamarabb a levegőbe emelkedést követően P* ---->* ---->*         5.1.1. Szimulált hajtómű-meghibásodás indulás közben, az elhatározási pont után P* ---->* ---->*     M*   5.2. Indulási és érkezési eljárások és ATC utasítások betartása P* ---->* ---->*     M*   5.3. Várakozási eljárások P* ---->* ---->*         5.4. Precíziós megközelítés az elhatározási magasságig, ami nem lehet kevesebb, mint 60 m (200 láb) P* ---->* ---->*         5.4.1. Kézzel, repülésvezérlő (FD) nélkül P* ---->* ---->*     M* (csak jártassági vizsga esetében)   5.4.2. Kézzel, repülésvezérlővel (FD) P* ---->* ---->*         5.4.3. Robotpilóta alkalmazásával P* ---->* ---->*         5.4.4. Kézzel, egy hajtómű szimulált meghibásodásával; ezt a végső megközelítés során, a külső marker (OM) átrepülése előtt kell szimulálni, és folytatni kell egészen a földet érésig vagy a teljes megszakított megközelítési eljárás befejezéséig P* ---->* ---->*     M*   5.5. Nem precíziós megközelítés az MDA/MDH-ig P* ---->* ---->*     M*   5.6. Átstartolás működő hajtóművekkel, a DA/DH vagy az MDA/MDH elérésekor P* ---->* ---->*         5.6.1. Egyéb megszakított megközelítési eljárások P* ---->* ---->*         5.6.2. Átstartolás egy hajtómű szimulált meghibásodásával, a DA/DH vagy az MDA/MDH elérésekor P*         M*   5.7. Autorotáció IMC viszonyok között teljesítmény ráadásával, a futópályán történő leszállással helikopterszerűen (légi jármű nem használható erre a feladatra) P* ---->* ---->*     M* Csak FFS   5.8. Szokatlan térbeli helyzet megszüntetése (ez függ az FFS minőségétől) P* ---->* ---->*     M*   6. SZAKASZ – Kiegészítő jóváhagyás olyan típusjogosításhoz, amely a műszeres megközelítés végrehajtásakor 60 m (200 láb) alatti elhatározási magasságra (CAT II/III) vonatkozik 6. Kiegészítő jóváhagyás olyan típusjogosításhoz, amely a műszeres megközelítés végrehajtásakor 60 m alatti elhatározási magasságra (CAT II/III) vonatkozik. A következő manőverek és eljárások a minimális képzési követelményeket jelentik, amelyek lehetővé teszik a 60 m (200 láb) elhatározási magasság (DH) alatti műszeres megközelítési eljárást. A következő műszeres megközelítések és megszakított megközelítési eljárások esetében használni kell minden, a helyből felszálló repülőgép típusalkalmassági tanúsításában előírt műszeres megközelítési berendezést, melyet a 60 m (200 láb) elhatározási magasság alatt történő műszeres megközelítésekre alkalmazni kell.               6.1. Megszakított felszállás minimálisan engedélyezett RVR esetén   P ---->     M*   6.2. ILS megközelítések: szimulált műszeres repülési feltételek között az alkalmazható DH szintjére való süllyedéssel, repülésirányító rendszer használatával. A személyzet együttműködésére vonatkozó eljárási standardokat figyelembe kell venni.   P ----> ---->   M*   6.3. Átstartolás: a 6.2. pont szerint végrehajtott megközelítések után, a DH elérésekor. A képzésnek a következőket is tartalmaznia kell: átstartolás (szimulált) nem megfelelő RVR, szélnyírás miatt, a légi jármű nem megengedhető eltérése a megközelítési határértékektől, a földi/fedélzeti berendezések meghibásodásakor a DH eléréséig, valamint átstartolás a fedélzeti berendezés szimulált meghibásodáskor.   P ----> ---->   M*   6.4. Leszállás(ok): a DH-n megállapított vizuális feltételek esetében a műszeres megközelítést követően. A különleges repülésirányító rendszertől függően automata leszállást kell végrehajtani.   P ---->     M*   7. SZAKASZ – Kiegészítő berendezések 7. Kiegészítő berendezések alkalmazása   P ----> ---->

E.   A léghajó kategóriára vonatkozó egyedi követelmények

1.   A léghajó típusjogosításokhoz szükséges jártassági vizsgák vagy készségellenőrzések során a kérelmezőnek meg kell felelnie a jártassági vizsga vagy készségellenőrzés 1–5. szakaszán és (adott esetben) 6. szakaszán. Ötnél több elem sikertelensége esetén a kérelmezőnek meg kell ismételnie a teljes vizsgát vagy ellenőrzést. Öt vagy annál kevesebb elem sikertelensége esetén a kérelmezőnek csak az adott elemekből kell ismételten vizsgáznia. A megismételt vizsga vagy ellenőrzés bármely elemének sikertelensége vagy bármely más olyan elem sikertelensége esetén, amelyet a kérelmező az előző vizsgán egyszer már sikerrel teljesített, a kérelmezőnek meg kell ismételnie a teljes vizsgát vagy ellenőrzést. A jártassági vizsga vagy a készségellenőrzés minden szakaszát 6 hónapon belül kell teljesíteni.

TŰRÉSHATÁROK A REPÜLŐVIZSGA TEKINTETÉBEN

2.   A kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy képes:

a)	a léghajó üzemeltetésére a korlátozások figyelembevételével;

b)	minden manőver zökkenőmentes és pontos végrehajtására;

c)	jó ítélőképességgel és repülőszaktudással cselekedni;

d)	a repüléssel kapcsolatos ismereteit alkalmazni;

e)	a léghajót mindvégig úgy az uralma alatt tartani, hogy az eljárás vagy a manőver sikeres végrehajtásához ne férjen semmilyen kétség;

f)	megérteni és alkalmazni a repülőszemélyzeti együttműködést és a személyzet egy tagjának cselekvésképtelenné válása esetén alkalmazandó eljárásokat; valamint

g)	megfelelő hatékonysággal kommunikálni a személyzet többi tagjával.

3.   A következő határértékeket kell alkalmazni, melyekre nézve azonban engedmények tehetők a turbulens viszonyok, valamint a használt léghajó kormányozhatósági tulajdonságai és teljesítménye függvényében.

a)

IFR repülésiparaméter-korlátozások: Magasságtartás   Általános eltérési érték ± 100 láb Átstartolás kezdete az elhatározási magasságon/szinten + 50 láb/– 0 láb Legalacsonyabb süllyedési magasságon/szinten + 50 láb/– 0 láb Útvonaltartás   Rádiónavigációs eszközökkel ± 5 ° Precíziós megközelítés félosztásnyi eltérés az iránysávban és a siklópályán Iránytartás   Szokásos üzemelés ± 5 ° Szokásostól eltérő üzemelés/vészhelyzetek ± 10 °

b)	VFR repülésiparaméter-korlátozások: Magasságtartás   Általános eltérési érték ± 100 láb Iránytartás   Szokásos üzemelés ± 5° Szokásostól eltérő üzemelés/vészhelyzetek ± 10 °

A KÉPZÉS, JÁRTASSÁGI VIZSGA/KÉSZSÉGELLENŐRZÉS TARTALMA

4.   Az alábbi jelölés jelentése a következő:

P

=

A képzést parancsnokpilótaként vagy másodpilótaként, illetve repülést végző pilótaként (PF) és megfigyelő pilótaként (PM) kell végrehajtani a típusjogosítás kiadásához (amelyik alkalmazható).

5.   A gyakorlati képzést legalább a »P«-vel jelölt képzési berendezésen kell végrehajtani, vagy végrehajtható bármely magasabb szintű berendezésen (ezt nyíl (---->) jelöli).

6.   A következő rövidítések jelölik a képzési eszközöket:

FFS =	teljes repülésszimulátor
FTD =	repülésgyakorló berendezés
OTD =	egyéb kiképző berendezés
As =	léghajó

a)	A léghajó típusjogosítás kiadásához szükséges jártassági vizsgán a kérelmezőnek az 1–5. szakaszt és – adott esetben – a 6. szakaszt kell sikeresen teljesítenie.

b)	A léghajó típusjogosítás meghosszabbításához vagy megújításához szükséges készségellenőrzésen a kérelmezőnek az 1–5. szakaszt és – adott esetben – a 6. szakaszt kell sikeresen teljesítenie.

c)	A csillaggal (*) jelölt feladatokat kizárólag műszerek igénybevételével lehet végrehajtani. Amennyiben ennek a feltételnek nem tesznek eleget a jártassági vizsga vagy a készségellenőrzés során, akkor a típusjogosítást VFR-re korlátozzák.

7.   A jártassági vizsga/készségellenőrzés oszlopában megjelenő »M« betű kötelezően végrehajtandó feladatot jelöl.

8.   FSTD-ket kell használni a gyakorlati képzés és a vizsgáztatás során, ha azok használata típusjogosítási tanfolyam részét képezi. A következő szempontokat kell figyelembe venni a tanfolyammal kapcsolatban:

a)	az FSTD-k minősítése a VI. melléklet (ARA rész) és a VII. melléklet (ORA rész) vonatkozó követelményei szerint; valamint

b)

az oktató képesítései. LÉGHAJÓ KATEGÓRIA GYAKORLATI KÉPZÉS JÁRTASSÁGI VIZSGA VAGY KÉSZSÉGELLENŐRZÉS Manőverek/Eljárások         Az oktató aláírása, ha a képzési feladatot teljesítették Ellenőrzés helye A vizsgáztató aláírása a vizsga végén OTD FTD FFS As FFS As 1. SZAKASZ – Repülés előtti felkészülés és ellenőrzések 1.1. Repülés előtti ellenőrzés       P       1.2. A pilótafülke ellenőrzése P ----> ----> ---->       1.3. Hajtómű-indítási eljárások, rádió- és navigációs berendezések ellenőrzése, navigációs és kommunikációs frekvenciák kiválasztása és beállítása   P ----> ---->   M   1.4. Árbocról történő elengedési eljárás és földi manőverezés     P ---->   M   1.5. Felszállás előtti eljárások és ellenőrzések P ----> ----> ---->   M   2. SZAKASZ – Repülési manőverek és eljárások 2.1. Szokásos VFR felszállási profil     P ---->   M   2.2. Felszállás szimulált hajtómű-meghibásodással     P ---->   M   2.3. Felszállás 0 < nehézséggel (nehéz felszállás [T/O])     P ---->       2.4. Felszállás 0 > nehézséggel (könnyű felszállás [T/O])     P ---->       2.5. Szokásos emelkedési eljárás     P ---->       2.6. Emelkedés nyomásmagasságra     P ---->       2.7. Nyomásmagasság felismerése     P ---->       2.8. Repülés nyomásmagasságon vagy annak közelében     P ---->   M   2.9. Szokásos süllyedés és megközelítés     P ---->       2.10. Szokásos VFR leszállási profil     P ---->   M   2.11. Leszállás 0 < nehézséggel (nehéz leszállás [Ldg.])     P ---->   M   2.12. Leszállás 0 > nehézséggel (könnyű leszállás [Ldg.])     P ---->   M     Szándékosan üresen hagyva               3. SZAKASZ – A következő rendszerek és eljárások szokásos és szokásostól eltérő működtetése 3. A következő rendszerek és eljárások szokásos és szokásostól eltérő működtetése (végrehajtható FSTD berendezésen, ha az a feladatnak megfelelő minősítéssel rendelkezik):           M Minimum 3 gyakorlatot kötelező választani ebből a szakaszból 3.1. Hajtómű P ----> ----> ---->       3.2. Burkolat nyomás alá helyezése P ----> ----> ---->       3.3. Pitot-/statikus rendszer P ----> ----> ---->       3.4. Üzemanyagrendszer P ----> ----> ---->       3.5. Elektromos rendszer P ----> ----> ---->       3.6. Hidraulikarendszer P ----> ----> ---->       3.7. Kormányok és trimmrendszer P ----> ----> ---->       3.8. Légzsákrendszer P ----> ----> ---->       3.9. Robotpilóta/FD P ---> ---> ---->       3.10. Stabilitást növelő eszközök P ----> ----> ---->       3.11. Időjárásradar, rádió-magasságmérő, transzponder, veszélyes földközelséget jelző rendszer (ha be vannak szerelve) P ----> ----> ---->       3.12. Futóműrendszer P -----> -----> ---->       3.13. Segédhajtómű (APU) P ----> ----> ---->       3.14. Rádiók, navigációs berendezések, műszerek, valamint repüléskoordináló és -optimalizáló rendszer (FMS) P ----> ----> ---->         Szándékosan üresen hagyva               4. SZAKASZ – Szokásostól eltérő és vészhelyzeti eljárások 4. Szokásostól eltérő és vészhelyzeti eljárások (végrehajtható FSTD berendezésen, ha az a feladatnak megfelelő minősítéssel rendelkezik)           M Minimum három gyakorlatot kötelező választani ebből a szakaszból 4.1. Tűzvédelmi gyakorlatok, hajtómű-, APU-, raktér-, pilótafülke- és elektromos tüzek, beleértve adott esetben a vészkiürítést P ----> ----> ---->       4.2. Füst elleni védelem és füsteltávolítás P ----> ----> ---->       4.3. Hajtómű-meghibásodások, -leállítás és -újraindítás: a repülés bizonyos fázisaiban, többek között több hajtómű meghibásodásakor P ----> ----> ---->       4.4. Repülőszemélyzeti tag cselekvésképtelenné válása P ----> ----> ---->       4.5. Meghajtás-/reduktor-meghibásodások P ----> ----> ---->   Csak FFS   4.6. Más vészeljárások a megfelelő repülési kézikönyv alapján P ----> ----> ---->       5. SZAKASZ – Műszeres repülési eljárások (IMC vagy szimulált IMC körülmények között kell végrehajtani) 5.1. Műszeres felszállás: műszeres repülésre való áttérés szükséges a lehető leghamarabb a levegőbe emelkedést követően P* ---->* ---->* ---->*       5.1.1. Szimulált hajtómű-meghibásodás indulás közben P* ---->* ---->* ---->*   M*   5.2. Indulási és érkezési eljárások és ATC utasítások betartása P* ---->* ---->* ---->*   M*   5.3. Várakozási eljárások P* ---->* ---->* ---->*       5.4. Precíziós megközelítés az elhatározási magasságig, ami nem lehet kevesebb, mint 60 m (200 láb) P* ---->* ---->* ---->*       5.4.1. Kézzel, repülésvezérlő (FD) nélkül P* ---->* ---->* ---->*   M* (csak jártassági vizsga esetében)   5.4.2. Kézzel, repülésvezérlővel (FD) P* ---->* ---->* ---->*       5.4.3. Robotpilóta alkalmazásával P* ---->* ---->* ---->*       5.4.4. Kézzel, egy hajtómű szimulált meghibásodásával; ezt a végső megközelítés során, a külső marker (OM) átrepülése előtt kell szimulálni, és folytatni kell egészen a földet érésig vagy a teljes megszakított megközelítési eljárás befejezéséig P* ---->* ---->* ---->*   M*   5.5. Nem precíziós megközelítés az MDA/MDH-ig P* ---->* ---->* ---->*   M*   5.6. Átstartolás működő hajtóművekkel, a DA/DH vagy az MDA/MDH elérésekor P* ---->* ---->* ---->*       5.6.1. Egyéb megszakított megközelítési eljárások P* ---->* ---->* ---->*       5.6.2. Átstartolás egy hajtómű szimulált meghibásodásával, a DA/DH vagy az MDA/MDH elérésekor P*         M*   5.7. Szokatlan térbeli helyzet megszüntetése (ez függ az FFS minőségétől) P* ---->* ---->* ---->*   M*   6. SZAKASZ – Kiegészítő jóváhagyás olyan típusjogosításhoz, amely a műszeres megközelítés végrehajtásakor 60 m (200 láb) alatti elhatározási magasságra (CAT II/III) vonatkozik 6. Kiegészítő jóváhagyás olyan típusjogosításhoz, amely a műszeres megközelítés végrehajtásakor 60 m (200 láb) alatti elhatározási magasságra (CAT II/III) vonatkozik. A következő manőverek és eljárások a minimális képzési követelményeket jelentik, amelyek lehetővé teszik a 60 m (200 láb) elhatározási magasság (DH) alatti műszeres megközelítési eljárást. A következő műszeres megközelítések és megszakított megközelítési eljárások esetében használni kell minden, a léghajó típusalkalmassági tanúsításában előírt műszeres megközelítési berendezést, melyet a 60 m (200 láb) elhatározási magasság alatt történő műszeres megközelítésekre alkalmazni kell.               6.1. Megszakított felszállás minimálisan engedélyezett RVR esetén   P ---->     M*   6.2. ILS megközelítések: szimulált műszeres repülési feltételek között az alkalmazható DH szintjére való süllyedéssel, repülésirányító rendszer használatával. A személyzet együttműködésére vonatkozó eljárási standardokat figyelembe kell venni.   P ---->     M*   6.3. Átstartolás A 6.2. pont szerint végrehajtott megközelítések után, a DH elérésekor. A képzésnek a következőket is tartalmaznia kell: átstartolás (szimulált) nem megfelelő RVR, szélnyírás miatt, a légi jármű nem megengedhető eltérése a megközelítési határértékektől, a földi/fedélzeti berendezések meghibásodásakor a DH eléréséig, valamint átstartolás a fedélzeti berendezés szimulált meghibásodáskor.   P ---->     M*   6.4. Leszállás(ok): a DH-n megállapított vizuális feltételek esetében a műszeres megközelítést követően. A különleges repülésirányító rendszertől függően automata leszállást kell végrehajtani.   P ---->     M*   7. SZAKASZ – Kiegészítő berendezések 7. Kiegészítő berendezések alkalmazása   P ---->