This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32018R0968
Commission Delegated Regulation (EU) 2018/968 of 30 April 2018 supplementing Regulation (EU) No 1143/2014 of the European Parliament and of the Council with regard to risk assessments in relation to invasive alien species
A Bizottság (EU) 2018/968 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. április 30.) az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos kockázatértékelések tekintetében történő kiegészítéséről
A Bizottság (EU) 2018/968 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. április 30.) az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos kockázatértékelések tekintetében történő kiegészítéséről
C/2018/2526
HL L 174., 2018.7.10, p. 5–11
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
In force
10.7.2018 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 174/5 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2018/968 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2018. április 30.)
az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos kockázatértékelések tekintetében történő kiegészítéséről
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló, 2014. október 22-i 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (3) bekezdésére,
mivel:
(1) |
A Bizottság az 1143/2014/EU rendelet 4. cikkével összhangban elfogadta az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok jegyzékét (a továbbiakban: az uniós jegyzék), amelyet rendszeresen frissíteni kell. Az új fajok uniós jegyzékbe való felvételének előfeltétele az említett rendelet 5. cikke szerinti kockázatértékelés (a továbbiakban: a kockázatértékelés) elvégzése. Az 1143/2014/EU rendelet 5. cikke (1) bekezdésének a) – h) pontja meghatározza a kockázatértékelés során figyelembe veendő közös elemeket (a továbbiakban: a közös elemek). |
(2) |
A tagállamok az 1143/2014/EU rendelet 4. cikkének (4) bekezdésével összhangban kérelmet nyújthatnak be idegenhonos inváziós fajoknak az uniós jegyzékbe való felvételére vonatkozóan. Ezekhez a kérelmekhez mellékelni kell a kockázatértékelést. A kockázatértékelés elvégzésére már jelenleg is számos módszer és protokoll létezik, amelyeket a tudományos közösség a biológiai inváziók területén alkalmaz és tiszteletben tart. Indokolt elismerni az ilyen módszerek és protokollok értékét és tudományos megalapozottságát. A meglévő ismeretek hatékony felhasználása érdekében minden olyan módszert vagy protokollt, amely magában foglalja a közös elemeket, el kell fogadni a kockázatértékelés elkészítéséhez. Annak biztosítására azonban, hogy a fajok jegyzékbe való felvételére vonatkozó valamennyi határozat hasonlóan magas színvonalú és megbízható kockázatelemzésen alapuljon, továbbá abból a célból, hogy a kockázatértékelők útmutatást kapjanak a tekintetben, hogy miként kell biztosítani a közös elemek megfelelő figyelembevételét, meg kell határozni a közös elemek részletes leírását, valamint a kockázatértékelés során alkalmazandó módszertant, amelyhez a meglévő módszereknek és protokolloknak illeszkedniük kell. |
(3) |
Annak érdekében, hogy a kockázatértékelés hozzájáruljon az uniós szintű döntéshozatal alátámasztásához, a legkülső régiókat kivéve az Unió egésze szempontjából jelentőséggel kell bírnia (a továbbiakban: a kockázatértékelési terület). |
(4) |
Annak érdekében, hogy a kockázatértékelés megbízható tudományos alapot és szilárd bizonyítékokat szolgáltasson a döntéshozatal alátámasztásához, az abban szereplő valamennyi információt a rendelkezésre álló legmérvadóbb tudományos bizonyítékokkal kell alátámasztani, többek között a fajoknak az 1143/2014/EU rendelet 4. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerinti, a környezetben való megtelepedésre és elterjedésre való képessége tekintetében. A kockázatértékelés során alkalmazandó módszertannak ki kell terjednie erre a szempontra. |
(5) |
Az idegenhonos inváziós fajok komoly fenyegetést jelentenek a környezetre, de az egyes fajok nem képezték egyformán alapos tanulmányok tárgyát. Azokban az esetekben, amikor egy faj egyedei nincsenek jelen a kockázatértékelési területen, illetve csak alacsony számban vannak jelen, előfordulhat, hogy az adott fajra vonatkozóan nem áll rendelkezésre ismeret, vagy a rendelkezésre álló ismeretek hiányosak. Megeshet, hogy mire sikerül szert tenni az összes ismeretre, a fajokat már betelepítették vagy behurcolták a kockázatértékelési területre, illetve azok ott már elterjedtek. Így indokolt gondoskodni arról, hogy a kockázatértékelés során figyelembe lehessen venni az említett ismeret- és információhiányt, és kezelni lehessen a releváns fajok betelepítésének vagy behurcolásának, illetve elterjedésének következményeivel kapcsolatos nagy fokú bizonytalanságot. |
(6) |
Annak érdekében, hogy a kockázatértékelés szilárd alapul szolgáljon a döntéshozatalhoz, szigorú minőség-ellenőrzés tárgyát kell képeznie, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A közös elemek alkalmazása
Az 1143/2014/EU rendelet 5. cikke (1) bekezdésének a)–h) pontjában meghatározott közös elemek (a továbbiakban: a közös elemek) alkalmazásának részletes leírását e rendelet melléklete tartalmazza.
2. cikk
A kockázatértékelés során alkalmazandó módszertan
(1) A kockázatértékelésnek magában kell foglalnia az e rendelet mellékletében meghatározott közös elemeket, és meg kell felelnie az e cikkben meghatározott módszertannak. A kockázatértékelés bármely protokollon vagy módszeren alapulhat, feltéve, hogy az e rendeletben és az 1143/2014/EU rendeletben meghatározott valamennyi követelmény teljesül.
(2) A kockázatértékelésnek az Unió területére kell kiterjednie, a legkülső régiók kivételével (a továbbiakban: a kockázatértékelési terület).
(3) A kockázatértékelésnek a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb tudományos információkon – többek között a nemzetközi kutatás legfrissebb eredményein – kell alapulnia, amelyeket lektorált tudományos publikációkra való hivatkozásokkal kell alátámasztani. Azokban az esetekben, amikor nem állnak rendelkezésre lektorált tudományos publikációk, vagy az ilyen publikációkban megadott információk nem kielégítőek, illetve az összegyűjtött információk kiegészítése céljából a tudományos bizonyítékok között szerepelhetnek más publikációk, szakértői vélemények, tagállami hatóságok által gyűjtött információk, hivatalos értesítések és különféle adatbázisokból származó információk, beleértve a közösségi tudományon keresztül gyűjtött információkat is. Minden forrásnak elismert, referenciával ellátott forrásnak kell lennie.
(4) Az alkalmazott módszernek vagy protokollnak lehetővé kell tennie a kockázatértékelés elvégzését abban az esetben is, ha egy bizonyos fajról nem áll rendelkezésre információ, vagy ha valamely faj tekintetében az információk nem kielégítőek. Amennyiben ilyen információhiány áll fenn, a kockázatértékelésben ezt a tényt kifejezetten meg kell említeni annak érdekében, hogy a kockázatértékelés egyik kérdése se maradjon megválaszolatlanul.
(5) Minden, a kockázatértékelés során adott válasznak tartalmaznia kell az adott válaszhoz kapcsolódó bizonytalanság vagy bizalom szintjének értékelését, jelezve annak eshetőségét, hogy a válaszadáshoz szükséges információk nem állnak rendelkezésre vagy nem kielégítőek, illetve azt a tényt, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok ellentmondanak egymásnak. Az adott válaszhoz kapcsolódó bizonytalanság vagy bizalom szintjének értékelését dokumentált módszer vagy protokoll alapján kell elvégezni. A kockázatértékelésben hivatkozni kell a szóban forgó dokumentált módszerre vagy protokollra.
(6) A kockázatértékelésnek világos és egységes formában tartalmaznia kell a különböző komponenseinek összefoglalását, valamint az általános következtetést.
(7) A minőség-ellenőrzési folyamatnak a kockázatértékelés szerves részét kell képeznie, és magában kell foglalnia a kockázatértékelés legalább két szakértő által végrehajtott felülvizsgálatát. A kockázatértékelésnek magában kell foglalnia a minőség-ellenőrzési folyamat leírását.
(8) A kockázatértékelés szerzőjének (szerzőinek) és a felülvizsgálatot végző szakértőknek függetlennek kell lenniük és megfelelő tudományos szakértelemmel kell rendelkezniük.
(9) A kockázatértékelés szerzője (szerzői) és a felülvizsgálatot végző szakértők nem tartozhatnak ugyanahhoz az intézményhez.
3. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2018. április 30-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 317., 2014.11.4., 35. o.
MELLÉKLET
A közös elemek részletes leírása
A közös elemek |
Részletes leírás |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
5. cikk, (1) bekezdés, a) pont – a faj bemutatása rendszertani besorolásának, előéletének, valamint természetes és lehetséges előfordulási területének a meghatározásával; |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||
5. cikk, (1) bekezdés, b) pont – a faj szaporodási és terjedési viselkedésformáinak, valamint dinamikájának a bemutatása, kitérve a szaporodáshoz és az elterjedéshez szükséges környezeti feltételek fennállásának a vizsgálatára |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||
5. cikk, (1) bekezdés, c) pont – a fajok szándékos betelepítésének és nem szándékos behurcolásának, valamint terjedésének lehetséges útvonalaira vonatkozó leírás, ideértve adott esetben azoknak a javaknak a meghatározását, amelyekkel az idegenhonos inváziós faj általában összefüggésbe hozható |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||
5. cikk, (1) bekezdés, d) pont – az érintett biogeográfiai régiókba való betelepítés vagy behurcolás, valamint az ottani megtelepedés és elterjedés aktuális feltételek és az éghajlat előrelátható változása melletti kockázatának alapos elemzése |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||
5. cikk, (1) bekezdés, e) pont – a faj aktuális elterjedési területének bemutatása, ideértve, hogy már jelen van-e az Unióban vagy a szomszédos országokban, valamint a valószínű jövőbeli elterjedési területének előrejelzése |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||
5. cikk, (1) bekezdés, f) pont – a biológiai sokféleségre és a kapcsolódó ökoszisztéma-szolgáltatásokra – ezen belül az őshonos fajokra, a védett területekre és a veszélyeztetett élőhelyekre –, valamint az emberi egészségre, a biztonságra és a gazdaságra gyakorolt káros hatás bemutatása, ideértve a lehetséges jövőbeli hatás értékelését is a rendelkezésre álló tudományos ismeretek figyelembevételével |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||
5. cikk, (1) bekezdés, g) pont – a kár lehetséges költségeinek értékelése |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||
5. cikk, (1) bekezdés, h) pont – a faj ismert felhasználási módjainak és az e felhasználásokból származó társadalmi és gazdasági előnyöknek a leírása |
|
(1) UNEP/CBD/SBSTTA/18/9/Add.1. – Az útvonalaknak a Biológiai Sokféleség Egyezmény által kialakított osztályozására való hivatkozásokat az említett osztályozás legutóbbi módosított változatára való hivatkozásként kell értelmezni.
(2) A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).