22.3.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 79/16

(1)

A 470/2009/EK rendelet értelmében meg kell határozni az élelmiszer-termelő állatok kezelésére szolgáló állatgyógyászati készítményekben való uniós felhasználásra szánt, illetve az állattenyésztésben használt biocid termékekben való uniós felhasználásra szánt farmakológiai hatóanyagok maradékanyag-határértékeit (a továbbiakban: MRL-ek).

(2)

A 37/2010/EU bizottsági rendelet (2) mellékletének 1. táblázata (a továbbiakban: 1. táblázat) megállapítja a farmakológiai hatóanyagokat és az állati eredetű élelmiszerekre vonatkozó MRL-ek szerinti osztályozásukat. Egyes anyagok esetében különböző MRL-ek vannak érvényben a különféle fajok vagy fajcsoportok vonatkozásában, valamint az említett fajok vagy fajcsoportok különböző célszöveteinek vonatkozásában.

(3)

A 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 11. cikke szabályokat állapít meg az olyan betegségben szenvedő élelmiszer-termelő állatok kezelésére vonatkozóan, amelynek esetében valamely uniós tagállamban nem létezik engedélyezett állatgyógyászati készítmény. Az említett cikk (2) bekezdése a 470/2009/EK rendelet 29. cikkével együtt értelmezve előírja, hogy az ilyen állatok csak abban az esetben kezelhetők farmakológiai hatóanyagokat tartalmazó állatgyógyászati készítményekkel, ha az említett hatóanyagok szerepelnek a 37/2010/EU rendelet mellékletében foglalt 1. táblázatban.

(4)

A Bizottságnak részletes szabályokat kell elfogadnia a 2001/82/EK irányelv 11. cikkének rendelkezései szerint kezelt állatokból származó élelmiszerek ellenőrzése céljára alkalmazandó MRL-ekre vonatkozóan. A 2001/82/EK irányelv 11. cikke alapján az EU-ban kezelt állatfajok egyes célszövetei tekintetében nem vehetők fel MRL-ek a 37/2010/EU bizottsági rendelet mellékletének 1. táblázatába. A magas szintű fogyasztóvédelem biztosítása érdekében konkrét szabályokat kell megállapítani az említett esetekben alkalmazandó MRL-ek meghatározása céljából. A szabályok kialakítása során figyelembe kell venni a 470/2009/EK rendelet alapján különböző állatfajok és célszövetek tekintetében megállapított MRL-eket, amelyek esetében kockázatértékelés alátámasztotta, hogy azok a fogyasztókra nézve biztonságosak. A fogyasztói biztonság tekintetében megfelelő garanciát jelent, ha meglévő MRL-ek kerülnek alkalmazásra az olyan szövet-faj kombinációk esetében, amelyekre vonatkozóan nincs érvényes MRL, és ezzel egyidejűleg a megfelelő élelmezés-egészségügyi várakozási időt vagy pedig a 11. cikkben megállapított alapértelmezett minimális élelmezés-egészségügyi várakozási időt alkalmazzák.

(5)

Az 1. táblázatban nem szereplő állatfajoknak szánt állatgyógyászati készítmények maradékanyagaira vonatkozó MRL-eknek a 2001/82/EK irányelv 11. cikke alapján végzett kezelések céljára történő meghatározásához a legmegfelelőbb eljárás az 1. táblázatban megállapított azon MRL-ek alapul vétele, amelyek a hasonló anatómiájú és metabolizmusú fajokra vonatkoznak. Ezért az élelmiszer-termelő állatok fajait a közöttük fennálló anatómiai és metabolikus kapcsolatok alapján csoportosítani kell, és egymással rokonsági kapcsolatba kell hozni.

(6)

Lehetőleg azokat az MRL-eket kell alkalmazni, amelyeket az 1. táblázat egy rokonságban álló vagy közelebbi rokonságban álló faj azonos célszövete tekintetében megad, végső eszközként pedig a bármely faj bármely célszövete tekintetében érvényes legalacsonyabb MRL-t.

(7)

Amennyiben az 1. táblázat korlátozásokat állapít meg az egyes felhasználások tekintetében érvényes MRL-ekre vonatkozóan, ezek a korlátozások az egyéb állatfajok és/vagy célszövetek esetében lehetséges felhasználásokra is érvényesek.

(8)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

a)

kérődzők;

b)

együregű gyomrú emlősök;

c)

baromfik és laposmellű futómadarak;

d)

uszonyos halak;

e)

méhek;

f)

rákfélék;

g)

puhatestűek.

a)

az (1) bekezdés alapján ugyanabba a csoportba sorolt állatfajokat „rokonságban álló” fajoknak kell tekinteni;

b)

a kérődzők csoportján belül a juh- és kecskefélékhez tartozó fajokat – a szarvasmarhafélékhez tartozó fajokhoz képest – egymással „közelebbi rokonságban álló” fajoknak kell tekinteni, a szarvasmarhaféléket pedig egymással „közelebbi rokonságban álló” fajoknak kell tekinteni, szemben a juh- és kecskefélékkel;

c)

úgy tekintendő, hogy a lófélék és a nyulak az együregű gyomrú emlősökkel és a kérődzőkkel egyaránt azonos mértékű rokonságban állnak. Ugyanakkor úgy tekintendő, hogy a kérődzők nem állnak rokonságban sem a lófélékkel, sem a nyulakkal.

a)

a sertés- és baromfifajokból származó „bőr és zsír” célszövet az egyéb állatfajokból származó „zsír” célszövetnek feleltethető meg, és fordítva;

b)

az uszonyos halakból származó „bőr és izom” célszövet az egyéb állatfajokból származó „izom” célszövetnek feleltethető meg, és fordítva;

c)

a rákfélék és puhatestűek ehető részei az egyéb állatfajokból származó „izom” célszövetnek feleltethetők meg.

a)

amennyiben az 1. táblázatban a célszövetre vonatkozóan legalább egy MRL megállapításra került a kezelt fajjal rokonságban álló bármely faj tekintetében:

b)

amennyiben az a) pont nem alkalmazandó, az ellenőrzés céljára alkalmazandó MRL az 1. táblázatban megállapított azon MRL-ek legalacsonyabbika, amelyek a kezelt fajjal rokonságban nem álló valamely faj adott célszövetére vonatkoznak;

c)

amennyiben sem az a) pont, sem a b) pont alapján nem határozható meg az ellenőrzés céljára alkalmazandó MRL, az ellenőrzés céljára alkalmazandó MRL az 1. táblázatban megállapított azon MRL-ek legalacsonyabbika, amelyek a bármely állatfajtól származó egyéb célszövetekre vonatkoznak;

d)

amennyiben az 1. táblázat korlátozásokat állapít meg az MRL bizonyos felhasználások tekintetében történő alkalmazására vonatkozóan, ezek a korlátozások abban az esetben is alkalmazandók, ha egy MRL-t a 3. cikk a), b) vagy c) pontja alapján egyéb állatfajok és/vagy célszövetek esetében lehetséges felhasználások tekintetében vesznek figyelembe.