(1)

A Bizottság 2017. november 22-én elfogadta az éves növekedési jelentést, amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2018. évi európai szemeszterét. A Bizottság kellő figyelmet fordított az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2017. november 17-én kihirdetett szociális jogok európai pillérére. Az Európai Tanács 2018. március 22-én jóváhagyta az éves növekedési jelentés prioritásait. A Bizottság az 1176/2011/EU rendelet alapján 2017. november 22-én elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést is, amelyben Ciprust azon tagállamok közé sorolta, amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra kerül sor. A Bizottság ugyanezen a napon az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó ajánlást is elfogadott, amelyet az Európai Tanács 2018. március 22-én hagyott jóvá. A Tanács 2018. május 14-én elfogadta az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló ajánlást (3) (a továbbiakban: az euroövezetre vonatkozó ajánlás).

(2)

Mivel Ciprus pénzneme az euro, továbbá tekintettel a gazdasági és monetáris unió gazdaságainak szoros összefonódására, Ciprusnak gondoskodnia kell arról, hogy teljes körűen és megfelelő időben végrehajtsa az euroövezetre vonatkozó ajánlást, melyet az alábbi 1., 3. és 5. ajánlás tükröz.

(3)

A Ciprusra vonatkozó 2018. évi országjelentést 2018. március 7-én tették közzé. A Bizottság az országjelentésben értékelte a Tanács által 2017. július 11-én elfogadott országspecifikus ajánlások (4) és az előző években elfogadott országspecifikus ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket, valamint az Európa 2020 stratégia nemzeti szintre lebontott célkitűzései tekintetében Ciprus által elért eredményeket. Az országjelentés emellett magában foglalta az 1176/2011/EU rendelet 5. cikke szerinti részletes vizsgálatot is, amelynek eredményeit szintén 2018. március 7-én tették közzé. Vizsgálata alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Ciprus esetében túlzott mértékű makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn. Különösen az elengedhetetlen, hogy az ország kezelje a magán- és a közszektor nagy fokú eladósodottsága és a magas külső adósságállomány formájában jelentkező nagymértékű egyensúlyhiányt, valamint a nemteljesítő hitelek magas szintjét.

(4)

Ciprus 2018. április 19-én benyújtotta 2018. évi nemzeti reformprogramját, 2018. április 30-án pedig 2018. évi stabilitási programját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(5)

A 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó európai strukturális és beruházási alapok programozását a vonatkozó országspecifikus ajánlások figyelembevételével alakították ki. Az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 23. cikke szerint, amennyiben az a vonatkozó tanácsi ajánlások végrehajtásának elősegítése érdekében szükséges, a Bizottság kérheti egy tagállamtól partnerségi megállapodásának és releváns programjainak felülvizsgálatát és az azok módosítására vonatkozó javaslattételt. A Bizottság az európai strukturális és beruházási alapok eredményességét és a gondos gazdasági irányítást összekapcsoló intézkedések alkalmazására vonatkozó iránymutatásokban további részletekkel szolgált arról, hogyan alkalmazná az említett rendelkezést.

(6)

Ciprus jelenleg a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágához tartozik, és az adósságszabály hatálya alatt van. A 2018. évi stabilitási programjában a kormány 2018-ra nominális értelemben 1,7 %-os, a programidőszak egészére pedig kevéssel 2,0 %-os GDP-arányos költségvetési többletet tervez. A középtávú költségvetési célt, azaz a strukturális értelemben kiegyensúlyozott költségvetési pozíció a tervek szerint 2018–2021-re teljesül. A 2018. évi stabilitási program szerint miután a GDP-arányos államadósság a 2017-ben 97,5 %-ra csökkent, 2018-ban várhatóan 105,6 %-ra növekszik és ezután folyamatosan csökken, 2021-re elérve a 88 %-ot. Az ezeket a költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv megalapozott. A stabilitási programban bemutatott makrogazdasági feltételezésekkel összefüggő kockázatok lefelé mutatnak, elsősorban a pénzügyi szektorbeli nemteljesítő hitelek felhalmozott állományához kapcsolódóan.

(7)

2017. július 11-i tanácsi ajánlás szerint Ciprusnak 2018-ban tartania kell a középtávú költségvetési célt. Ez 2018-ban összhangban van a nettó elsődleges államháztartási kiadások (6) legfeljebb 1,9 %-os nominális növekedésével, ami a strukturális egyenleg 0,4 %-os GDP-arányos megengedett romlásának felel meg. A Bizottság 2018. tavaszi előrejelzése alapján a strukturális egyenleg várhatóan 2018-ban a GDP 0,8 %-ának, 2019-ben pedig a GDP 0,5 %-ának megfelelő többletet mutat majd, vagyis meghaladja a középtávú költségvetési célt. Ciprus az előrejelzés szerint 2018-ban megfelel az átmeneti adósságszabálynak, 2019-ben pedig az adósságszabálynak. Összességében a Tanács véleménye az, hogy Ciprus várhatóan 2018-ban és 2019-ben meg fog felelni a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek. Ugyanakkor rövid és középtávon szorosan nyomon kell követni a kiadások alakulását, különösen a bevételek stabilitását veszélyeztető lehetséges jövőbeli kockázatok fényében.

(8)

Az e-kormányzati szolgáltatások, a szabályozás minősége és a személyzet mobilitása érdekében tett közelmúltbéli erőfeszítések ellenére továbbra is kihívást jelent a közigazgatás alacsony hatékonysága, ami kihat az üzleti környezetre. A kérdés kezelésére irányuló kulcsfontosságú jogalkotási javaslatok továbbra is függőben vannak. Ezek közé tartoznak többek között a kormány és a helyi közigazgatás reformjáról szóló törvénytervezetek. Az állami tulajdonban lévő vállalkozások irányítási keretének hiányosságai hozzájárulhatnak az állami függő kötelezettségek felhalmozódásához, és hátráltathatják a kulcsfontosságú közüzemi szolgáltatásokba – például a távközlésbe és az energiába – irányuló beruházási kapacitást. Ciprus költségvetési konszolidációjának jelentős tényezője volt a közszféra béreinek visszafogása. A közszféra béreinek növekedését korlátozó jelenlegi kollektív szerződés ugyanakkor 2018-ban lejár, ám továbbra sincsen tartósabb megoldás.

(9)

A nemzeti korrupcióellenes stratégia és cselekvési terv elfogadására 2017. decemberében került sor. A meglévő korrupcióellenes szerv továbbra sem rendelkezik megfelelő forrásokkal, de a kormány fontolóra vette egy új független ügynökség létrehozását. Különféle jogalkotási kezdeményezések, mint például a visszaélést bejelentő személyek védelmére, a lobbitevékenységre és a vagyonnyilatkozatokra vonatkozó törvénytervezetek jelenleg parlamenti ellenőrzés alatt állnak, és elfogadásuk esetén hozzájárulnak a nemzeti korrupcióellenes keret megerősítéséhez is.

(10)

Amint azt az euroövezetre vonatkozó 2018. évi ajánlás jelzi, az agresszív adótervezési stratégiák elleni küzdelem elengedhetetlen a vállalkozások közötti verseny torzulásának megakadályozásához, az adófizetők méltányos kezeléséhez és az államháztartás védelméhez. Az adófizetők agresszív adótervezési stratégiáinak a tagállamok között átgyűrűző hatásai az uniós jogszabályokat kiegészítő, koordinált fellépést kívánnak meg a nemzeti szakpolitikák szintjén. Az osztalék- és kamatkifizetések magas GDP-arányos szintje azt sugallja, hogy Ciprus adózási szabályait olyan vállalatok használják ki, amelyek agresszív adótervezést folytatnak. A Cipruson működő vállalkozások által külföldre (azaz az Unióban rezidens adóalanyok által harmadik országban rezidens adóalanyok számára) utalt osztalék-, kamat- és sok esetben jogdíjfizetésekre vonatkozó forrásadó hiánya, miatt e kifizetések teljes mértékben adózatlanok maradhatnak, amennyiben azok a kedvezményezett országában, illetve területén sem adókötelesek. Az ilyen adók hiánya, valamint a társasági adóügyi illetékesség szabályai megkönnyíthetik az agresszív adótervezést. Noha a fiktívkamat-levonási rendszer segít csökkenteni az idegen finanszírozás előnyben részesítését, a visszaélés elleni hatékony szabályok hiánya esetén az ilyen rendszer adóelkerülésre is használható. A Bizottság tudomásul veszi a közelmúltbeli bejelentett vagy elfogadott pozitív lépéseket (azaz a társasági adóügyi illetőség szabályainak bejelentett felülvizsgálatát, a transzferárazási rendelkezések tervezett módosításait). A közelmúltban folytatott eszmecsere alapján a Bizottság továbbra is konstruktív párbeszédet folytat majd az adófizetők agresszív adótervezési stratégiái elleni küzdelem érdekében.

(11)

Az igazságszolgáltatási rendszer hiányosságai továbbra is befolyásolják a szerződésérvényesítést és a polgári és kereskedelmi ügyek gyors megoldását. A nehézkes polgári eljárások és a bírósági határozatok gyenge végrehajtása miatt a bankok kevésbé ösztönzöttek arra, hogy a fizetésképtelenségi és kényszerértékesítési keretek alkalmazásával csökkentsék a nemteljesítő hitelállományt. Számos reform indult az igazságszolgáltatási rendszer legkritikusabb problémáinak, különösen a bíróságok alacsony digitalizáltságának és a bírák egész életen át tartó képzése hiányának kezelésére.

(12)

Az új fizetésképtelenségi és kényszerértékesítési keretek alkalmazása továbbra is korlátozott, aláásva a nemteljesítő hitelek csökkentésére irányuló erőfeszítéseket. Az érdekelt felekből álló munkacsoport jött létre a keretrendszerek végrehajtásának és teljesítményének felülvizsgálatára. Hoztak néhány közigazgatási intézkedést a tulajdoni lapok kibocsátása terén felhalmozódott ügyhátralék csökkentése érdekében. Az ügyhátralék azonban továbbra is magas, és az ingatlanügyletek rendszerének elégtelenségeire (azaz a tulajdoni lapok kibocsátására és átruházására) még mindig nincs strukturális megoldás.

(13)

A nemteljesítő hitelek magas aránya továbbra is a bankszektor fő sebezhetőségét jelenti és hatást gyakorol a hitelkínálatra. A bankok továbbra is akadályokba ütköznek a nemteljesítő hitelfelvevőkkel szembeni követeléseik érvényesítése terén, és az alacsony visszafizetési fegyelem továbbra is problémát jelent. 2017-ben csökkent a nemteljesítő hitelek mértéke a leírások és az adósság-eszköz csereügyletek révén végrehajtott adósságátalakításnak köszönhetően, bár ez a csökkenés nem egyenletesen oszlik meg az egyes bankok között. Továbbra is bizonytalanság övezi a bankok csökkentésre vonatkozó terveinek fenntarthatóságát, mivel továbbra is magas hitelek esetében az újbóli fizetésképtelenség és átstrukturálás, és növekszik a bankok ingatlanpiacnak való közvetlen kitettsége. Ezek a tényezők rámutatnak arra, hogy sürgősen végre kell hajtani egy átfogóbb stratégiát, amelynek célja a bankok mérlegének megtisztítása, figyelembe véve a kiszolgáltatott csoportokat érintő társadalmi következményeket, valamint a visszafizetési fegyelem megerősítésére irányuló körültekintően megtervezett ösztönzőket. E stratégia részeként jogalkotási módosítások szükségesek a követelések hatékony érvényesítése és a hitelek értékesítésének megkönnyítése érdekében, ideértve a hitelfelvevők védelmét és az elektronikus árverés bevezetését. Ezenfelül továbbra is gyenge a biztosítási- és nyugdíjalapok felügyeletének irányítása és igazgatási kapacitása. A kormány 2018 folyamán jogalkotási javaslatokat kíván előterjeszteni e probléma megoldása érdekében.

(14)

A gazdasági növekedésre irányuló cselekvési terv végrehajtása némi előrelépést eredményezett a stratégiai beruházások, a vállalkozói készség és a minőségi jogalkotás terén. Néhány fontos reform azonban megtorpant, különösen a beruházási projektekre irányuló engedélyek kiadása tekintetében. A biztosítékeszközökre vonatkozó követelmények bizonyos mértékű javulásának köszönhetően javult a forráshoz jutás, de ez továbbra is kulcsfontosságú kérdés, különösen a kis- és középvállalkozások esetében. A pénzügyi támogatási intézkedések alapját főként a vissza nem térítendő támogatások jelentik. A ciprusi vállalkozások szempontjából továbbra is marginálisnak tekinthetők az olyan alternatív finanszírozási források, mint például a kockázati tőke, a sajáttőke-bevonás és a közösségi finanszírozás. A termelékenységet fokozó külföldi befektetések vonzását célzó privatizációs erőfeszítések sok esetben szünetelnek, és csupán néhány privatizációs projekt (pl. a larnacai kikötő) esetében tapasztalható fokozatos haladás.

(15)

A foglalkoztatás és a munkanélküliség gyorsan csökken, bár továbbra is magas a fiatalok és a tartósan munkanélküli személyek körében. Folytatódnak az állami foglalkoztatási szolgálatok igazgatási kapacitásai javítására irányuló erőfeszítések. Ugyanakkor továbbra is kihívást jelent a munkáltatók számára történő szolgáltatásnyújtás, a fogyasztók kategorizálásának biztosítása, valamint – többek között a garantált minimumjövedelemben részesülők esetében – a személyre szabott útmutatás és az aktivizálás. A nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő (15 és 24 év közötti) fiatalok aránya még mindig az egyik legmagasabb az EU-ban. Kevés a fiatalokat célzó tájékoztatási intézkedés, valamint az időszerű és testre szabott segítségnyújtás, amit az is mutat, hogy az ilyen aktivizálási programokban kevés fiatal vesz részt.

(16)

Az oktatási ágazat korszerűsítése haladt, de továbbra is fontos kihívásokkal kell szembenézni. A közelmúltbeli pozitív fejlemények közé tartozik az iskolai tantervek alapos felülvizsgálata és a tanárok új kinevezési rendszerének megvalósítása. A ciprusi oktatási kiadások az uniós átlag felett vannak, ami komoly elkötelezettséget mutat az oktatás, a képzés és az egész életen át tartó tanulás iránt. Az oktatási eredmények azonban továbbra is gyengék és a korai iskolaelhagyás, noha jóval az uniós átlag alatt van, jelentősen növekedett. A szakoktatásban és -képzésben való részvétel alacsony, a tanárértékelési rendszer reformja még folyamatban van, és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők jelentős része továbbra is olyan szakmákban dolgozik, amelyek nem feltétlenül igényelnek egyetemi végzettséget.

(17)

Ciprus komoly előrehaladást ért el az egészségügy terén a nemzeti egészségügyi rendszer létrehozását célzó jogszabályok elfogadása révén. Az új rendszer célja, hogy javítsa az egészségügyi ellátás igénybevételének lehetőségét, bevezesse az egyetemes egészségügyi ellátást, csökkentse a hálapénz előfordulását és növelje az ellátás hatékonyságát a közszférában. A rendszer 2020-as teljes körű működésbe lépése előtt jelentős végrehajtási kihívásokkal kell megküzdeni és komoly beruházási igényeket kell kielégíteni. Folytatni kell az erőfeszítéseket a lehetséges költségtúllépések elkerülése és az egészségügyi szolgáltatók – így az alapellátás – modernizálása és hatékonyságának javítása érdekében, bevezetve az e-egészségügyet és létrehozva a Nemzeti Gyógyszerszervezetet. A tartós ápolás-gondozás szintje alacsony, és továbbra is kihívást jelent a népesség elöregedése miatt.

(18)

A 2018. évi európai szemeszter keretében a Bizottság átfogóan elemezte a ciprusi gazdaságpolitikát, és az elemzést közzétette a 2018. évi országjelentésben. A Bizottság értékelte továbbá a 2018. évi stabilitási programot, a 2018. évi nemzeti reformprogramot, valamint az előző években Ciprusnak címzett ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket. A Bizottság figyelembe vette nemcsak azoknak Ciprus fenntartható költségvetési, valamint társadalom- és gazdaságpolitikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy milyen mértékben felelnek meg az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását az uniós szempontoknak a leendő tagállami döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni.

(19)

Ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta a 2018. évi stabilitási programot, és azt a véleményt fogalmazta meg (7), hogy Ciprus várhatóan megfelel a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek.

(20)

A Bizottság által elvégzett részletes vizsgálat és ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta a 2018. évi nemzeti reformprogramot és a 2018. évi konvergenciaprogramot. A Tanácsnak az 1176/2011/EU rendelet 6. cikke szerinti ajánlásait az alábbi 1–5. ajánlás tükrözi,

1.

2.

3.

4.

5.