23.4.2018

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 102/87

---

A BIZOTTSÁG (EU) 2018/624 AJÁNLÁSA

(2018. április 20.)

a védelmi ágazatban tevékenykedő albeszállítók és kkv-k határokon átnyúló piacra jutásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére,

mivel:

(1)

Az Európai Tanács 2013 decemberében egy integráltabb, fenntarthatóbb, innovatívabb és versenyképesebb védelmi technológiai és ipari bázis (EDTIB) kialakítását tűzte ki célul, amely szükséges a védelmi képességek fejlesztéséhez és fenntartásához, valamint Európa stratégiai autonómiájának megerősítéséhez és a partnerekkel való együttműködési képességének megerősítéséhez. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta a kis- és középvállalkozások (kkv-k) határokon átnyúló piacra jutásának fontosságát, felkérte a Bizottságot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy további intézkedésekkel nyissa meg az ellátási láncokat valamennyi tagállam kkv-i számára, valamint megjegyezte, hogy a kkv-k a védelmi ellátási lánc fontos elemei, az innováció forrásai és a versenyképesség kulcsfontosságú tényezői (1).

(2)

Az európai védelmi cselekvési tervvel 2016. november 30-án bejelentésre került, hogy a Bizottság ajánlásokat fog tenni annak érdekében, hogy elősegítse a védelmi ágazatban tevékenykedő kkv-k és köztes társaságok határokon átnyúló piacra jutását. Ezt „Az Európai Védelmi Alap felállítása” című, 2017. június 7-én elfogadott bizottsági közlemény (2) is megerősítette.

(3)

A Bizottság úgy véli, hogy a versenyképes, határokon átnyúló ellátási láncok döntő összetevői az integráltabb és versenyképesebb európai védelmi technológiai és ipari bázisnak, és megítélése szerint a védelmi felszerelések európai piacán lehetőséget kell nyújtani az európai vállalkozások számára, függetlenül azok méretétől és elhelyezkedésétől.

(4)

Ezen ajánlás kidolgozása a kkv-k védelmi és biztonsági szerződésekhez való határon átnyúló hozzáférését segítő bizottsági tanácsadó csoporttól – amely 2016 novemberében fejezte be munkáját és tette közzé végleges jelentését (3) –, valamint a tagállami szakértőktől érkező észrevételek felhasználásával történt. Az ajánlás részét képezi a védelem területén működő kkv-k támogatását célzó számos bizottsági kezdeményezésnek és tevékenységnek.

(5)	Az ajánlás kidolgozása során a Bizottság figyelembe vette az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) (4) által a védelmi célú közbeszerzések, készségek, finanszírozás és kkv-k kapacitások terén végzett munkát (5).

(6)

mivel az ágazat szereplői – különösen a fővállalkozók – kulcsfontosságú szerepet játszanak a védelemben, a Bizottság ezen ajánlás kidolgozásán túlmenően párbeszédet kezdeményezett az ágazat érdekelt feleivel annak érdekében, hogy közösen azonosítsák a határokon átnyúló védelmi ellátási láncok feltételeinek megteremtését célzó további lehetséges intézkedéseket, és megállapodásra jussanak azokról.

(7)

A tagállami fellépések jelentősen javíthatják a védelmi ágazatban tevékenykedő kkv-k és köztes társaságok határokon átnyúló piacra jutását. Az ajánlásnak ezért fel kell sorolnia azokat az intézkedéseket, amelyek orvosolni tudják a kkv-kat és a köztes társaságokat érintő egyes problémákat, vagy hozzájárulhatnak azoknak a védelmi ellátási láncokba való integrálásához.

(8)	A jövőbeli fegyverkezési tervekkel és projektekkel kapcsolatos korai tájékoztatás lehetővé tenné a kkv-k és a köztes társaságok számára, hogy jobban felkészüljenek a piaci fejleményekre, valamint a védelmi projektekben és szerződésekben való esetleges részvételükre.

(9)

A 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 8. és 9. cikkében meghatározott értékhatár alatti szerződésekről történő szélesebb körű tájékoztatás élénkítené a versenyt, továbbá ösztönözné a kkv-k részvételét a védelmi ágazatban. Az ajánlatkérő szervek nem korlátozhatják az ilyen jellegű tájékoztatást a saját tagállamukra.

(10)

Az ajánlatkérő szervek által a közbeszerzési dokumentumokban az ajánlattevők vagy potenciális ajánlattevők rendelkezésére bocsátott információk összetett jellege eltántoríthatja az új, kisebb vállalkozásokat a közbeszerzési piacra való belépéstől. Ezért a szóban forgó információknak relevánsaknak és strukturáltaknak kell lenniük.

(11)

A védelmi közbeszerzések nagyságrendje és a szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó alkalmassági követelmények további akadályt jelentenek a kkv-k és a köztes társaságok számára. Az egyetlen közbeszerzési eljárás keretében történő, részekre osztott, különálló kisebb szerződések megkötése segíthet a kérdés megoldásában.

(12)	Előnyös volna a kkv-k és a köztes társaságok számára, ha hosszabb idő állna rendelkezésre az ajánlatok benyújtására, mivel ily módon több idejük lenne az üzleti lehetőségek azonosítására és részvételük megszervezésére.

(13)

A más gazdasági szereplők, köztük alvállalkozók vagy a konzorciumokban, illetve csoportokban részt vevő egyéb felek kapacitására való támaszkodás lehetősége megkönnyíti a közbeszerzési piachoz való hozzáférést, különösen a nagy beszerzések esetében. A közbeszerzési szerződések elnyerésében érdekelt gazdasági szereplőknek a kezdetektől tudatában kell lenniük ennek a lehetőségeknek.

(14)

Az ajánlattételhez szükséges dokumentáció kiterjedt és összetett jellege, valamint a bizonyítékok és tanúsítványok benyújtásának szükségessége olyan szempontok, amelyek eltántoríthatják a vállalkozásokat, különösen a kkv-kat és a köztes társaságokat a védelmi közbeszerzési piacra való belépéstől. Az e piachoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ajánlatkérő szerveknek – amennyiben lehetséges – meg kell állapodniuk abban, hogy a pályázati szakaszban az ajánlattevők által rendelkezésre bocsátott előzetes bizonyítékok alapján értékelik a minőségi kiválasztási szempontokat. Indokolt volna, hogy az ajánlatkérő szervek csak közvetlenül a szerződés aláírását megelőzően írják elő meg a szóban forgó szempontok teljesítését igazoló dokumentumok és tanúsítványok benyújtását. A minőségi szempontok teljesítésére vonatkozó előzetes bizonyítékok benyújtását szabványosított nyilatkozat, vagyis az egységes európai közbeszerzési dokumentum (ESPD) (7) formájában is lehetővé kell tenni.

(15)	A tagállamok közötti regionális együttműködés és a vállalkozások klaszterekbe tömörülése szintén olyan lehetőségeket jelentenek, amelyek erősíthetik a kisebb cégek piaci pozícióját.

(16)	Az innováció az elsődleges eszköz, amellyel a kkv-k hozzájárulhatnak a védelmi ipar sikereihez. A kutatást és a technológiát (K+T) támogató valamennyi kezdeményezés tekintetében tehát különös figyelmet kell fordítani a kkv-kra, és a legmesszebbmenőkig biztosítani kell a kkv-k hatékony részvételét.

(17)	Az olyan készségek fejlesztése, amelyekre a védelmi iparnak különösen szüksége van, lehetővé tenné az új szereplők számára, hogy belépjenek az európai védelmi piacra,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

1.   TERMINOLÓGIA

Ezen ajánlás alkalmazásában a „kkv” fogalmát a 2003/361/EK bizottsági ajánlásban (8) meghatározottak szerint kell értelmezni, míg a „köztes társaság” olyan vállalkozást jelent, amely nagyobb, mint egy kkv, de nem a fővállalkozó az összetett védelmi rendszerek beszerzésére irányuló szerződésben.

Ezen ajánlás szövegében az „ajánlatkérő szervekre” való hivatkozásokat úgy kell értelmezni, hogy azok a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szerveket és a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) 4. cikkében meghatározott ajánlatkérőket is magukban foglalják. Az ajánlatkérő szerveknek vagy az ajánlatkérőknek címzett ajánlások a honvédelem és a biztonság területén a 2009/81/EK irányelv 2. cikke szerinti szerződések odaítéléséhez kapcsolódnak.

2.   KÖZBESZERZÉS

2.1.   Hosszú távú tervek és prioritások

A tagállamoknak lehetőség szerint megfelelő időben előzetes tájékoztatást kell nyújtaniuk a fegyverkezésre vonatkozó hosszú távú terveikről (a képességek, valamint a kutatás és a technológia (K+T) területén fellépő követelményeikről és prioritásaikról). Ez a következő formákban történhet: tervezési dokumentumok közzététele; célzott rendezvények szervezése különböző tagállamok vállalkozásai (fővállalkozók, kkv-k és köztes társaságok) számára; valamint átlátható és megkülönböztetésmentes módon történő információnyújtás a védelmi ipar számára, ideértve az Európai Repülő-, Űrhajózási és Védelmi Ipari Szövetséget (AeroSpace and Defence Industries Association of Europe, ASD), a nemzeti védelmiipari szövetségeket (National Defence Industry Associations, NDIA), valamint egyéb védelmi- és biztonsági ipari szervezeteket (például klasztereket) annak biztosítása érdekében, hogy Unió-szerte elérhetőek legyenek a lényeges információk. Szavatolni kell, hogy ez a tevékenység ne vezessen a verseny torzulásához vagy a megkülönböztetésmentesség és az átláthatóság elvének megsértéséhez.

2.2.   Önkéntes közzétételi és átláthatósági intézkedések

Az ajánlatkérő szerveknek a lehető legnagyobb mértékben igénybe kell venniük a közbeszerzést megelőző hirdetési eszközöket, például az előzetes tájékoztatókat (11), és célzott rendezvényeket kell szervezniük az előzetes közbeszerzési tervekkel és a konkrét projektekkel kapcsolatban. Az ilyen rendezvényeknek elérhetőknek kell lenniük a különböző tagállamok vállalkozásai (fővállalkozók, kkv-k és köztes társaságok) számára. A vonatkozó információkat a védelmi iparon keresztül lehetne terjeszteni, ideértve az ASD-t, az NDIA-kat, valamint egyéb védelmi- és biztonsági ipari szervezeteket (például klasztereket). Ezen eszközök alkalmazásakor az ajánlatkérő szerveknek gondoskodniuk kell arról, hogy megfeleljenek az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség elvének, valamint egyértelművé kell tenniük a szóban forgó közbeszerzési tervek ideiglenes jellegét.

Az ajánlatkérő szerveknek törekedniük kell arra, hogy a közbeszerzési lehetőségeket a lehető legszélesebb körben tegyék közzé, túlmutatva az alkalmazandó jogi követelményeken. Ez magában foglalja például az eljárást megindító hirdetményben szereplő információknak a lehető legszélesebb körben történő közzétételét közvetlenül azt követően, hogy a hirdetmény megjelenik az Európai Unió Hivatalos Lapjának a Tender Electronic Daily, (TED) című elektronikus közbeszerzési értesítőjében, valamint egy olyan mechanizmus biztosítását, amelyen keresztül az érdekelt gazdasági szereplők feliratkozhatnak jövőbeli felhívásokkal kapcsolatos értesítésekre.

Az ajánlatkérő szerveknek, amikor csak lehetséges, a 2009/81/EK irányelv 8. és 9. cikkében meghatározott értékhatár (12) alatti szerződésekre vonatkozó közbeszerzési lehetőségeket önkéntes kiadványok útján, a vonatkozó portálokon és weboldalakon (nem feltétlenül a TED-ben) kell meghirdetniük, és az Unióban potenciálisan érdekelt vállalkozásoktól tájékoztatást vagy árajánlatot kell kérniük. Biztosítani kell, hogy ezek a lépések ne vezessenek a verseny torzulásához vagy a megkülönböztetésmentesség és az átláthatóság elvének megsértéséhez. Az ajánlatkérő szerveknek a kis értékű szerződések esetében is le kell folytatniuk az egyszerűsített versenyeztetési eljárásokat, abban az esetben is, ha a nemzeti szabályok ezt formálisan nem írják elő.

2.3.   Az információk minősége

Az ajánlatkérő szerveknek észszerű és pontos, tömör információkat kell biztosítaniuk a piac számára (például a TED-ben közzétett hirdetményekben szereplő közbeszerzések leírását). Ez lehetővé teszi a vállalkozások számára a lehetőségek áttekintését és azonosítását, valamint azt, hogy megalapozott döntést hozzanak arról, hogy mennyire érdekeltek egy adott ajánlat benyújtásában.

Amikor csak lehetséges, az ajánlatkérő szervnek a kapcsolódó információkat angol nyelven, vagy a védelmi iparban általában használt egyéb nyelvek valamelyikén is rendelkezésre kell bocsátania saját honlapján vagy a TED-ben.

2.4.   Részekre bontás

Az ajánlatkérő szerveknek figyelembe kell venniük a szerződések részekre bontásának lehetőségét. Külön részek alapján is végezhetik a pályáztatást, ugyanakkor előírhatják az egyes részek tekintetében sikeresen pályázó vállalkozások számára, hogy működjenek együtt a teljes projekt koordinálására irányuló szerződést elnyerő gazdasági szereplővel (a fővállalkozóval).

2.5.   Az eljárások előkészítése és lefolytatása

A 2009/81/EK irányelv 33. cikke arra kötelezi az ajánlatkérő szerveket, hogy a részvételi jelentkezések és az ajánlatok beérkezésére vonatkozó határidő meghatározásakor vegyék figyelembe különösen a szerződés összetettségét és az ajánlatok elkészítéséhez szükséges időt, az említett cikkben megállapított minimális határidők sérelme nélkül. Az ajánlatkérő szerveknek lehetőség szerint a szóban forgó cikkben előírtnál hosszabb időt kell biztosítaniuk az ajánlatok benyújtására. Az ily módon meghosszabbított időszak több időt fog biztosítani az ágazati szereplők – és különösen a kkv-k – számára annak eldöntéséhez, hogy tegyenek-e ajánlatot, illetve az ajánlat előkészítéséhez és benyújtásához, valamint az ahhoz szükséges intézkedések megtételéhez, hogy konzorciumokat hozzanak létre, vagy megszervezzék az alvállalkozásokat.

Az elektronikus közbeszerzés, különösen az ajánlatok elektronikus úton történő benyújtása segít az eljárások egyszerűsítésében, valamint a bürokrácia és az adminisztrációs költségek csökkentésében. Mindez egyúttal mérsékelheti a piacrajutási akadályokat (az ajánlattételi költségeket), különösen a korlátozott adminisztratív forrásokkal rendelkező kisebb cégek számára. Amennyiben lehetséges, az ajánlatkérő szerveknek az elektronikus közbeszerzést kell alkalmazniuk, figyelembe véve a szerződés tárgyát és különösen a minősített információk védelmének szükségességét.

A hirdetményben az ajánlatkérő szervnek következetesen fel kell hívnia a lehetséges ajánlattevők figyelemét arra, hogy a 2009/81/EK irányelv 41. cikkének (2) és (3) bekezdésével, valamint 42. cikkének (2) és (3) bekezdésével összhangban az alkalmassági kritériumok teljesítése érdekében más felek kapacitására is támaszkodhatnak, akik lehetnek akár alvállalkozók (13) vagy ugyanazon konzorcium, illetve csoport tagjai (14).

Az ajánlatkérő szerveknek törekedniük kell a közbeszerzési eljárásból eredő adminisztratív terhek enyhítésére. Például amennyire csak lehetséges, korlátozniuk kell a tárgyalások számát, és csak az adott konkrét eljáráshoz szükséges információkat vagy dokumentumokat kérhetik be.

2.6.   Minőségi kiválasztás

Az ajánlatkérő szerveknek arányos kiválasztási szempontokat kell alkalmazniuk, és el kell kerülniük a nem feltétlenül szükséges követelmények meghatározását. A műszaki és szakmai kapacitás esetében olyan kiválasztási szempontokat kell megjelölniük, amelyek nem az ajánlattevő általános kapacitásának felmérésére irányulnak, hanem annak megállapítására, hogy az ajánlattevő rendelkezik-e az adott szerződéshez szükséges kapacitással. A gazdasági és pénzügyi kapacitás tekintetében az előírt minimális éves forgalom nem haladhatja meg a szerződés becsült értékének kétszeresét.

Az ellátás biztonságára és az információk biztonságára vonatkozó követelményeknek – mint például a nem kötelező kizárási okok, a kiválasztási szempontok vagy a szerződésteljesítési feltételek – szintén arányosnak kell lenniük, és összhangban kell állniuk az adott közbeszerzés igényeivel. Az ilyen követelmények alkalmazásakor ügyelni kell arra, hogy azokat a kitűzött cél eléréséhez szükséges mértékre korlátozzák, valamint biztosítani kell, hogy azok ne korlátozzák indokolatlanul a versenyt. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy amennyiben biztonsági tanúsítványra van szükség, és az ajánlatkérő szervek olyan pályázókkal találják szemben magukat, akiknek a biztonsági tanúsítványát egy másik tagállam állította ki, a 2009/81/EK irányelv 22. cikkének kellő figyelembevétele mellett megfelelő módon és kellő időben sor kerül annak értékelésére, hogy a szóban forgó biztonsági tanúsítvány egyenértékű-e az ajánlatkérő nemzeti joga alapján kiadott biztonsági tanúsítvánnyal (15). A tagállamoknak erőfeszítéseket kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy védelem-orientált vállalkozásaik hiteles módon meg tudjanak felelni az ellátás biztonságára és az információk biztonságára vonatkozóan más tagállamok által előírt követelményeknek.

A 2009/81/EK irányelv 38. cikke előírja a pályázók alkalmasságának ellenőrzését az ajánlatkérő szervek által az irányelvvel összhangban meghatározott szempontok és bizonyítási eszközök alapján. A szóban forgó bizonyítási eszközök tanúsítványok is lehetnek. Az ajánlatkérő szervek azonban nem kötelesek előírni, hogy a tanúsítványokat és az egyéb igazoló dokumentumokat az ajánlatokkal egy időben nyújtsák be. A pályázati eljárásokban való részvétel megkönnyítése érdekében az ajánlatkérő szerveknek mérlegelniük kell a következőkre vonatkozó nyilatkozatok előzetes bizonyítékként történő elfogadását az ajánlatok benyújtásának időpontjában:

—	az ajánlattevő személyes helyzete (a 2009/81/EK irányelv 39. cikke),

—	az ajánlattevő szakmai tevékenység ellátására való megfelelése (a 2009/81/EK irányelv 40. cikke),

—	az ajánlattevő megfelelése a gazdasági és pénzügyi kapacitásra, valamint a műszaki és szakmai alkalmasságra vonatkozó kritériumoknak (a 2009/81/EK irányelv 41–44. cikke),

oly módon, hogy a vonatkozó bizonyítékok és tanúsítványok benyújtását csak a szerződés odaítélésének szakaszában, azaz a szerződés aláírását megelőzően, de az értékelést és a győztes kiválasztását követően írják elő. Ebben az összefüggésben a tagállamoknak meg kell fontolniuk, hogy lehetővé tegyék a gazdasági szereplők számára, hogy a szabványosított nyilatkozatokon (az általános közbeszerzési jogból ismert ESPD, a 2014/24/EU irányelv 59. cikke) keresztül újra felhasználják, illetve benyújtsák nyilatkozataikat, szükség esetén kiegészítve azokat az egységes európai közbeszerzési dokumentumban (ESPD) nem szereplő információkkal.

Semmi sem akadályozza meg az ajánlatkérő szerveket abban, hogy az eljárás megfelelő lefolytatása érdekében, amennyiben annak bármely pontján kétségeik vannak, további információkat kérjenek, beleértve az igazoló dokumentumok egy részét vagy egészét. Erre különösen akkor lehet szükség, ha az ajánlatkérő szerv úgy dönt, hogy korlátozza azoknak a jelentkezőknek a számát, amelyeket ajánlattételre, illetőleg párbeszédre hív fel (a 2009/81/EK irányelv 38. cikkének (3) bekezdése). Az információk vagy az igazoló dokumentumok bekérése során az ajánlatkérő szerveknek mindig biztosítaniuk kell a megkülönböztetésmentesség elvének tiszteletben tartását.

Az ajánlatkérő szervek nem írhatják elő az ajánlattevők számára a már birtokukban lévő vagy a bármely tagállamban ingyenesen elérhető nemzeti adatbázisokhoz való közvetlen hozzáféréssel egyszerűen elérhető igazoló dokumentumok benyújtását.

Amennyiben van rá mód, az ajánlatkérő szerveknek élniük kell azzal a lehetőséggel, hogy a biztonsági tanúsítvánnyal nem rendelkező jelentkezőknek további időt adjanak e tanúsítvány megszerzésére (a 2009/81/EK irányelv 42. cikke (1) bekezdése j) pontjának harmadik albekezdése). Általános elv, hogy az ajánlatkérő szerveknek mindig igénybe kell venniük annak lehetőségét, hogy a gazdasági szereplőktől bekérjék a kizárási okokkal és kiválasztási szempontokkal kapcsolatos hiányzó dokumentumokat és igazolásokat, illetve amennyiben azok nem egyértelműek, kérjék az ilyen dokumentumok és igazolások pontosítását (a 2009/81/EK irányelv 45. cikke).

A tagállamoknak meg kell könnyíteniük a dokumentumok és tanúsítványok határokon átnyúló felhasználását. Különösen pedig biztosítaniuk kell, hogy a 2009/81/EK irányelv alapján történő pályáztatás során felhasznált tanúsítványokra és egyéb igazoló dokumentumokra vonatkozó információk rögzítésre kerüljenek az e-Certis adatbázisban (16), és hogy azokat rendszeresen frissítsék. A 2009/81/EK irányelv szerinti eljárások lefolytatása során az ajánlatkérő szerveknek az e-Certis online közbeszerzési dokumentumkeresőt kell használniuk.

2.7.   Közbeszerzési képzés és kapacitásépítés

A tagállamoknak képzéseket kell szervezniük a közbeszerzési tisztviselők számára, lehetőséget kell biztosítaniuk a tapasztalatok megosztására, és útmutatókat kell rendelkezésre bocsátaniuk. Célzott képzéseket kell tartaniuk a kkv-k sajátosságainak és működési korlátainak (pénzügyi forgalom, emberi erőforrások, szellemitulajdon-jogok kezelése stb.) hangsúlyozása érdekében.

A tagállamoknak a beszállítók, a szolgáltatók és a vállalkozók számára is kell képzéseket szervezniük és tájékoztató anyagokat készíteniük. Ezeknek az anyagoknak általánosan hozzáférhetőnek kell lenniük (vagy legalábbis a védelmi közbeszerzési szerződésekben érdekelt valamennyi vállalkozás számára rendelkezésre kell állniuk). Ez különösen előnyös lenne a kkv-k és a köztes társaságok számára.

3.   IPARPOLITIKA

3.1.   Finanszírozás

A tagállamok helyi és regionális irányító hatóságainak támogatniuk kell azokat a kkv-kat és köztes társaságokat, amelyek már részt vesznek, vagy részt vehetnének a védelmi ellátási láncokban. A tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy felhívják az irányító hatóságok és a lehetséges kedvezményezettek (például a kkv-k, a köztes társaságok, a kutatóintézetek, illetve a tudományos élet) figyelmét az európai strukturális és beruházási alapok felhasználási módjaira a védelem területén. Arra ösztönözzük a tagállamokat, hogy használják az Európai Bizottság által jelenleg kidolgozás alatt álló konkrét iránymutatást (17).

A tagállamoknak fontolóra kell venniük a meglévő nemzeti finanszírozási eszközök megnyitását a védelmi ipar területén működő kkv-k és köztes társaságok számára, amennyiben ez még nem történt meg.

A tagállamoknak mérlegelniük kell a kkv-k számára nyújtott támogatás egyéb lehetséges típusait, például az innovatív jellegű, határokon átnyúló védelmi projektekben részt vevő kkv-k és köztes társaságok számára nyújtott célzott állami kezességvállalásokat. A szóban forgó kezességvállalások részben vagy teljes mértékben fedezhetnék az ilyen törekvésekben részt vevő kisebb vállalatok vagy az ilyen projekteket finanszírozó bankok üzleti kockázatait (18).

A védelmi ágazat vagy más gazdasági ágazatok fórumainak, platformjainak és egyéb eszközeinek igénybevétele révén a tagállamoknak nemzeti és európai szinten tájékoztatniuk kell és tanácsokkal kell ellátniuk a kkv-kat a finanszírozási lehetőségekről.

A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy tegyenek javaslatokat intelligens beruházási projektekre a jövőbeli tesztelési és értékelési követelményekre vonatkozóan. Ennek keretében tesztelési és értékelési létesítményeket kell létrehozni a kkv-k és a köztes társaságok számára, ami segíteni hivatott őket termékeik tanúsításában, valamint abban, hogy élvezhessék az európai védelmi hitelesítési és tanúsítási erőfeszítésekhez való hozzájárulásaikból származó előnyöket.

3.2.   Adatbázisok

A tagállamok megpróbálhatják feltérképezni vagy felülvizsgálni nemzeti védelmi ipari bázisukat, valamint támogatni az iparuk kapacitására vonatkozó információk terjesztését. Erre például új adatbázisok létrehozása révén vagy a meglévő adatbázisokhoz való – például a nemzeti védelmiipari szövetségeken (NDIA) keresztül történő – hozzájárulás útján volna lehetőség.

A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy támogassák azokat az intézkedéseket, amelyek a védelmi ipar területén működő vállalkozásokra, azok képességeire és a rendelkezésükre álló finanszírozási rendszerekre és lehetőségekre vonatkozó meglévő adatbázisok és projektek fejlesztésére irányulnak. Ennek magában kell foglalnia különösen a meglévő nemzeti adatbázisok, az NDIA-adatbázisok és más meglévő releváns források (például a védelmi vonatkozású klaszterek tagjai listáinak) összekapcsolását. Ezen eszközök kiterjedhetnek a vállalkozások technológiai képességeire vonatkozó információkra is. Egy további szakaszban az ilyen adatbázisok lehetővé tehetik a kkv-k és a köztes társaságok számára, hogy összekapcsolják leírásaikat a tagállamok jövőbeli programjaira vonatkozó információkkal vagy a közzétett közbeszerzési hirdetményekkel. Ezáltal azonnal mód nyílik arra, hogy a fővállalkozók társítsák egy kkv leírását egy bizonyos típusú projekttel vagy üzleti lehetőséggel.

3.3.   Klaszterek

A tagállamoknak támogatniuk kell a világszínvonalú, versenyképes regionális kiválósági klaszterek kialakítását a védelem területén, és ösztönözniük kell azokat a régiókon és a tagállamokon átívelő együttműködésre. A klaszterekben ösztönözni kell az együttműködés egyéb konkrét formáit a technológiai központok, a tudományos parkok, az „élő laboratóriumok”, a pénzügyi szolgáltatók, illetve a projektek céljaira szolgáló csoportok proaktív bevonásának elősegítésével a technológiai együttműködésnek az ágazatokon átívelő fokozása és a védelmi vonatkozású kkv-k növekedési lehetőségeinek előmozdítása érdekében.

A tagállamoknak ösztönözniük kell a nemzeti klasztereket arra, hogy törekedjenek a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő uniós program (COSME) keretében támogatott európai stratégiai klaszterpartnerségekben (19) való részvételre. A szóban forgó partnerségek célja kettős: lehetővé tenni a vállalkozások számára az Unión kívüli piacokhoz való hozzáférést és ösztönözni az intelligens szakosodásra irányuló beruházásokat az Unióban. A tagállamoknak arra is ösztönözniük kell a klasztereket, hogy a Horizont 2020 keretprogram megfelelő pályázati felhívásai keretében törekedjenek az Unión belüli együttműködésre (20).

A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a (regionális) klasztereket támogató politikák és intézkedések kidolgozása és végrehajtása során erőfeszítéseiket irányítsák a védelmi ágazatra. E célból felhasználhatják a meglévő uniós szintű eszközöket és hálózatokat, mint például a védelmi szempontból kapcsolatban álló régiók európai hálózatát (21). Emellett az Európai Klaszter-együttműködési Platformot (22) is széles körben népszerűsíteniük kell, mint olyan eszközt, amely segíthet a klasztereik több mint 500 klaszterszervezettel történő összekapcsolásában, és ezáltal a bennük részt vevő kkv-k javát szolgálva lehetővé teszi az Európán belüli és kívüli együttműködést.

3.4.   Innováció, K+T

A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy nyújtsanak különleges támogatást a védelmi vonatkozású innovatív koncepciókkal és technológiákkal rendelkező kkv-k számára. Emellett a nemzeti kapcsolattartó pontok célzott hálózatainak információt kell szolgáltatniuk a kutatási projektekben való részvétel szabályairól és a kutatási ösztöndíjak odaítéléséről. Emellett közvetítési célú rendezvényeket és szolgáltatásokat is kell szervezniük.

A tagállamoknak kkv-barát kutatási projektek létrehozására kell törekedniük. A tagállami védelmi kutatóintézeteknek továbbá meg kell vizsgálniuk, hogy milyen mértékben lehet bevonni a projektjeikbe a kis- és középvállalkozásokat.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a védelmi közbeszerzési hatóságoknál rendelkezésre álljanak a szellemitulajdon-jogok kezelésével kapcsolatos információk (például a megfelelő intézmények elérhetősége vagy a hatóságok létesítményeiben rendelkezésre álló tájékoztató füzetek révén).

A tagállamoknak támogatniuk kell a moduláris védelmi rendszerekre vonatkozó nyílt referenciaarchitektúrák kidolgozását, ily módon lehetővé téve a kkv-k számára az alrendszerek és összetevők független és versenyképes tervezését és kereskedelmi forgalomba hozatalát.

3.5.   Szakértelem

A tagállamoknak átfogó képpel kell rendelkezniük nemzeti helyzetükről a védelmi iparuk által igényelt szakértelem tekintetében.

A tagállamoknak élniük kell a közelmúltban elfogadott új európai készségfejlesztési program által nyújtott uniós, nemzeti és regionális szintű lehetőségekkel a szakképzett munkaerő hiányával kapcsolatos nehézségeik kezelése tekintetében (23).

A tagállamoknak ösztönözniük kell az ipar, az oktatási és képzési intézmények, valamint más érintett szervezetek közötti együttműködést a kereslet és a kínálat megfelelőbb összehangolása érdekében, továbbá ösztönözniük kell az uniós eszközök használatát e célok elérése végett. A tagállamoknak mérlegelniük kell az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) (24), különösen pedig az Európai Szociális Alap (ESZA) (25) felhasználását a szakemberhiány kezelésére.

3.6.   A kkv-k kapacitása

A tagállamoknak terjeszteniük kell a határokon átnyúló sikertörténetekről szóló információkat annak érdekében, hogy ösztönözzék a kkv-kat és az albeszállítókat a határokon átnyúló ajánlattételre. Emellett támogatniuk kell a határokon átnyúló beszállítói konferenciák szervezését – mint például a vállalkozások közötti rendezvényeket és a fővállalkozókkal való közvetlen találkozókat – annak érdekében, hogy a kkv-knak nagyobb rálátása legyen a fővállalkozók követelményeire és munkamódszereire, valamint a keresett ipari kompetenciákra és képességekre, továbbá platformokat és lehetőségeket kell biztosítaniuk kkv-k számára az egymás közötti, határokon átnyúló kapcsolatok kiépítésére.

Ez történhet például azáltal, hogy a rendezvények szervezőinek a kkv-k és az induló vállalkozások részvételének arányában ítélnek oda támogatásokat. Az ilyen támogatások kiegyensúlyozott módon fedhetnék le a különböző védelmi ágazatokat. Mindez egyúttal segítheti a kkv-kat abban, hogy részt vegyenek a vállalkozások közötti nemzetközi találkozókon, üzleti kiküldetéseken és más nemzetközi rendezvényeken.

A tagállamoknak ugyanakkor következetesebben kell használniuk az uniós szinten meglévő eszközöket a kkv-k határokon átnyúló tevékenységeinek támogatása érdekében, például az Enterprise Europe Network (26) által nyújtott kapcsolatteremtési szolgáltatások révén.

---

(1)  Ez az ajánlás olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a kkv-knak és a köztes társaságoknak a védelmi közbeszerzési eljárásokban való, határokon átnyúló részvételéhez, de nem vet fel olyan kérdéseket, amelyek jelentős, de közvetett hatást gyakorolhatnának rájuk, különös tekintettel a védelmi vonatkozású termékek Unión belüli transzferére, szabványosítására és tanúsítására.

(2)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az Európai Védelmi Alap felállítása, COM(2017) 295 final.

(3)  http://ec.europa.eu/DocsRoom/documents/20354/

(4)  https://www.eda.europa.eu/

(5)  Az EDA tevékenységeinek áttekintését lásd a következő webhelyen: https://www.eda.europa.eu/procurement-biz/information/eda-market-industry-policies; https://www.eda.europa.eu/what-we-do/activities/activities-search/small-and-medium-sized-enterprises-(smes).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/81/EK irányelve (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról (HL L 216., 2009.8.20., 76. o.).

(7)  A 2014/24/EU irányelv 59. cikke értelmében az egységes európai közbeszerzési dokumentum formanyomtatványának meghatározásáról szóló, 2016. január 5-i (EU) 2016/7 bizottsági végrehajtási rendelet (HL L 3., 2016.1.6., 16. o.) szerinti egységes európai közbeszerzési dokumentum (ESPD).

(8)  Lásd: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2003:124:0036:0041:en:PDF

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).

(11)  A 2009/81/EK irányelv 30. cikkének (1) bekezdése.

(12)  A szerződések és keretmegállapodások 9. cikkel összhangban kiszámított becsült értéke. A 8. cikkben foglalt értékhatárok felülvizsgálata kétévenként történik. A közbeszerzések jelenlegi értékhatáraira vonatkozó általános tájékoztatás a következő webhelyen tekinthető meg: https://ec.europa.eu/growth/single-market/public-procurement/rules-implementation/thresholds_hu

(13)  Lásd a 2009/81/EK irányelv 1. cikkének 22. pontját és 21. cikkét.

(14)  Lásd a 2009/81/EK irányelv 1. cikkének 13. pontját és 5. cikkének (2) bekezdését.

(15)  A 2009/81/EK irányelv 22. cikkének utolsó albekezdése úgy rendelkezik, hogy „[a] tagállamok elismerik az általuk a saját nemzeti jogukkal összhangban kiadott biztonsági tanúsítványokkal egyenértékűnek tekintett biztonsági tanúsítványokat, fenntartva ugyanakkor a lehetőséget, hogy amennyiben szükségesnek ítélik, saját vizsgálatokat folytassanak és vegyenek figyelembe”. Lásd még az információk biztonságára vonatkozó iránymutató feljegyzés 12. bekezdését: https://ec.europa.eu/docsroom/documents/15411/attachments/1/translations/en/renditions/native

(16)  Lásd: https://ec.europa.eu/growth/tools-databases/ecertis

(17)  Például a Bizottság „Kettős felhasználású technológia az EU-ban” című 2017. évi kiadványa. Lásd: http://ec.europa.eu/growth/tools-databases/newsroom/cf/itemdetail.cfm?item_id=9255

(18)  A kezességvállalási programot létrehozó tagállamnak szavatolnia kell, hogy az ne minősüljön állami támogatásnak (e tekintetben lásd az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló bizottsági közleményt: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52008XC0620(02)&from=HU), vagy értesítenie kell a Bizottságot az intézkedésről.

(19)  Európai klaszter-együttműködési platform (European Cluster Collaboration Platform): https://www.clustercollaboration.eu/eu-cluster-partnerships

(20)  A Horizont 2020 kezdeményezésre vonatkozó általános információkat lásd a következő webhelyen: https://ec.europa.eu/programmes/horizon2020/en/what-horizon-2020

(21)  Lásd: https://www.endr.eu/

(22)  Lásd: https://www.clustercollaboration.eu/

(23)  Különös tekintettel az új európai készségfejlesztési program alá tartozó és a védelmi ágazatot érintő ágazati képzési együttműködési tervre.

(24)  Lásd: https://ec.europa.eu/info/funding-tenders-0/european-structural-and-investment-funds_hu

(25)  Lásd: http://ec.europa.eu/esf/home.jsp?langId=hu

(26)  Lásd: http://een.ec.europa.eu/

---