26.6.2018

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 161/22

---

A TANÁCS (KKBP) 2018/906 HATÁROZATA

(2018. június 25.)

az Európai Unió Száhel-övezetért felelős különleges képviselője megbízatásának meghosszabbításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 33. cikkére és a 31. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)	A Tanács 2015. december 7-én elfogadta a (KKBP) 2015/2274 határozatot (1), amellyel Ángel LOSADA FERNÁNDEZ-t nevezte ki az Európai Unió Száhel-övezetért felelős különleges képviselőjévé (EUKK). Az EUKK megbízatása 2018. június 30-án lejár.

(2)	Az EUKK megbízatását további 20 hónapra meg kell hosszabbítani.

(3)	Az EUKK megbízatását olyan helyzetben látja el, amely rosszabbodhat, és amely akadályozhatja az Unió külső tevékenységének tekintetében a Szerződés 21. cikkében meghatározott célkitűzések elérését,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió különleges képviselője

(1)   A Tanács 2020. február 29-ig meghosszabbítja Ángel LOSADA FERNÁNDEZ-nek mint az Európai Unió Száhel-övezetért felelős különleges képviselőjének a megbízatását. Tanács határozhat úgy, hogy az EUKK megbízatását korábban megszünteti a Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) értékelése és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (a továbbiakban: a főképviselő) javaslata alapján..

(2)   Az EUKK megbízatásának alkalmazásában a Száhel-övezet fogalommeghatározása magában foglalja a Száhel-övezet biztonságával és fejlesztésével kapcsolatos uniós stratégiának (a továbbiakban: a stratégia) és az ahhoz kapcsolódó regionális cselekvési tervnek (a továbbiakban: a cselekvési terv) a leghangsúlyosabb területeit, azaz Burkina Fasót, Csádot, Malit, Mauritániát és Nigert. A tágabb régióra hatást gyakorló kérdéseket illetően az EUKK-nak szükség szerint együtt kell működnie a Csád-medence országaival és a Száhel-övezeten túli más országokkal és regionális, illetve nemzetközi szervezetekkel, ideértve a Maghreb-térség, Nyugat-Afrika és a Guineai-öböl országait és szervezeteit is.

2. cikk

Szakpolitikai célkitűzések

(1)   Az EUKK megbízatása a Száhel-övezettel kapcsolatos azon uniós szakpolitikai célkitűzésen alapul, miszerint aktívan hozzá kell járulni a régió tartós békéjét, biztonságát és fejlődését célzó regionális és nemzetközi erőfeszítésekhez. Az EUKK-nak továbbá törekednie kell arra, hogy javítsa az Unió Száhel-övezeten belüli többrétű szerepvállalásának minőségét, valamint növelje annak intenzitását és hatását.

(2)   Az EUKK-nak hozzá kell járulnia a régiót érintő minden uniós erőfeszítés kidolgozásához és végrehajtásához, különösen a politikai, biztonsági és fejlesztési területeken, továbbá hozzá kell járulnia az uniós tevékenységekkel kapcsolatos minden releváns eszköz koordinálásához.

(3)   Az Unió küldöttségeivel és más érintett érdekelt felekkel – köztük a tagállamokkal, a Bizottsággal és az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ) – együttműködésben kiemelt intézkedésként kell tekinteni Mali hosszú távú stabilizálására és a Száhel-övezet G5-országaival folytatandó partnerségre.

(4)   Az uniós szakpolitikai célkitűzéseknek arra kell irányulniuk, hogy az Unió valamennyi rendelkezésre álló eszközének koordinált és hatékony felhasználásával ösztönözzék Malinak és népének visszatérését a béke, a megbékélés, a biztonság és a fejlődés útjára.

(5)   Az uniós szakpolitikai célkitűzések közé kell tartoznia annak is, hogy a Száhel-övezeti G5-országokban erősödjön a kapcsolat a biztonsági és fejlesztési kérdések között.

3. cikk

Megbízatás

(1)   A Száhel-övezettel kapcsolatos uniós szakpolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében az EUKK megbízatása a következő:

a)

tevékenyen hozzájárul a stratégia és az ahhoz kapcsolódó cselekvési terv végrehajtásához, illetve a regionális válságokkal kapcsolatos integrált uniós megközelítés koordinálásához és továbbfejlesztéséhez, az Unió Száhel-övezettel kapcsolatos tevékenységei átfogó összhangjának és hatékonyságának növelése érdekében;

b)

az uniós célkitűzések megvalósítása érdekében párbeszédet folytat a régió minden érintett szereplőjével, a kormányokkal, a regionális szervezetekkel, különösen a Száhel-övezeti G5-országokkal, valamint azok közös haderejével – amelynek tekintetében figyelmet kell fordítani többek között az emberi jogok tiszteletben tartásának az előmozdítására – és a haderő nem katonai jellegű elemeivel, így a rendőrségi elemmel, továbbá a nemzetközi szervezetekkel, a civil társadalom és a diaszpóra képviselőivel, ideértve az összes Maghreb-országot, valamint a Csád-medence minden országát is, és közreműködik abban, hogy jobban megértsék az Unió szerepét a Száhel-övezetben;

c)

képviseli és előmozdítja az Unió érdekeit és láthatóságát a megfelelő regionális és nemzetközi fórumokon, ideértve a mali békemegállapodás alapján működő Comité de Suivi-ben való részvételt is, valamint az Európai Uniónak a mali fegyveres erők kiképzéséhez hozzájáruló katonai misszióján (EUTM Mali), az Európai Unió mali KBVP-misszióján (EUCAP Száhel Mali), az Európai Unió nigeri KBVP-misszióján (EUCAP Száhel Niger) és a Szerződés 28. cikke szerinti stabilizációs fellépésen keresztül elősegíti a teljes mértékben összehangolt és átfogó régióbeli uniós tevékenységeket, felhasználva minden releváns eszközt, ideértve a fejlesztési együttműködést (mint például a Sahel Alliance-ot), a tagállami tevékenységeket, valamint a válságkezeléshez és konfliktusmegelőzéshez nyújtott uniós támogatást;

d)

folyamatosan szorosan együttműködik az ENSZ, mindenekelőtt az ENSZ főtitkárának a Nyugat-afrikai térségért és a Száhel-övezetért felelős különleges képviselőjével, az ENSZ főtitkárának az ENSZ többdimenziós integrált stabilizációs missziójának vezetését is ellátó különleges képviselőjével, az Afrikai Unióval (AU) és különösen az AU Maliért és a Száhel-övezetért felelős főképviselőjével, a Száhel-övezet G5 országaival – mindenekelőtt a G5-ök elnökségével és főtitkárával –, a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségével, a Csád-medence Bizottsággal, valamint más vezető nemzeti, regionális és nemzetközi érdekelt felekkel, többek között a Száhel-övezettel foglalkozó egyéb különmegbízottakkal, valamint a Maghreb- és a közel-keleti térség érintett hatóságaival;

e)

szorosan figyelemmel kíséri a régiót sújtó nehézségek regionális és határokon átnyúló dimenzióit, ideértve a terrorizmust, a szervezett bűnözést, a fegyvercsempészetet, az emberkereskedelmet és embercsempészést, a kábítószer-kereskedelmet, a menekültek mozgását és a migrációs áramlásokat, valamint a kapcsolódó pénzmozgásokat is; a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátorával szorosan együttműködve hozzájárul az Európai Unió terrorizmus elleni stratégiájának további végrehajtásához;

f)

szorosan figyelemmel kíséri a nagyméretű menekült- és migrációs áramlatokkal kapcsolatos humanitárius, politikai, biztonsági és fejlesztéspolitikai következményeket és az ezekhez kapcsolódó regionális szintű illegális pénzmozgásokat; felkérésre migrációs tárgyú párbeszédet folytat az érintett felekkel, továbbá az Unió politikai prioritásaival összhangban általánosan is előmozdítja az Uniónak a régióra vonatkozó migrációs és menekültügyi politikáját annak érdekében, hogy javuljon az együttműködés többek között a visszaküldés és a visszafogadás terén; együttműködik a Száhel-övezet országaival annak céljából, hogy nyomon kövesse a 2015. novemberi vallettai csúcstalálkozón jóváhagyott intézkedések – egyebek mellett az afrikai stabilitás megteremtését, valamint az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás kiváltó okainak kezelését célzó vészhelyzeti alap – végrehajtását, valamint a partnerségi keretek kapcsán végzett munkát;

g)

rendszeres magas szintű politikai kapcsolatot tart fenn a régió terrorizmussal és nemzetközi bűnözéssel érintett országaival annak érdekében, hogy biztosítsa az Unió kulcsszerepét a terrorizmus és a nemzetközi bűnözés elleni nemzetközi küzdelemben. Ez magában foglalja az Unió arra irányuló törekvését, hogy a KBVP-missziók regionalizálása és a regionális kapacitásépítés, mindenekelőtt a Száhel-övezeti G5-ök közös haderejének, és annak a nemzetközi szereplőkkel, mint pl. MINUSMA-val való együttműködésének, valamint a közös haderő helyi lakossággal való kapcsolatainak aktív támogatása ré révén fokozza a biztonsági ágazat támogatását, az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2359 (2017) és a 2391 (2017) sz. határozatainak megfelelően;

h)	szorosan figyelemmel kíséri a régiót sújtó humanitárius válság politikai, biztonsági és fejlesztéspolitikai következményeit;

i)

Mali tekintetében hozzájárul az ország stabilizálásához, mindenekelőtt ahhoz, hogy az ország egész területén megvalósuljon az alkotmányos rendhez és kormányzáshoz való maradéktalan visszatérés, valamint egy hiteles nemzeti, a társadalom széles rétegeit bevonó, a mali békemegállapodás általános keretei között folytatott párbeszéd. Ez magában foglalja az intézményépítésnek, a 2364 (2017) sz. ENSZ BT-határozattal összhangban a biztonsági ágazati reformjának, valamint a hosszú távú béketeremtésnek és megbékélésnek a támogatását, illetve a korrupció és büntetlenség elleni küzdelmet Maliban, továbbá a mali békemegállapodás gyors végrehajtásának érdekében előmozdítja az aktív és teljes mértékben összehangolt uniós erőfeszítéseket;

j)

az EU emberi jogi különleges képviselőjével együttműködve hozzájárul az Unió emberi jogi politikájának, többek között az uniós emberi jogi iránymutatásoknak – különösen a gyermekek és a fegyveres konfliktusok kapcsolatáról, továbbá a nők elleni erőszakról, valamint a nőkkel szembeni megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelemről szóló uniós iránymutatásoknak –, továbbá a nőkkel, a békével és a biztonsággal kapcsolatos uniós szakpolitikáknak a végrehajtásához a régióban, az államépítés folyamatában pedig előmozdítja a társadalmi befogadást és a nemek közötti egyenlőséget az ENSZ BT 1325 (2000) sz. határozatával, és az azt követő, a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló ENSZ BT-határozatokkal összhangban, ideértve a 2242 (2015) sz. ENSZ BT-határozatot is. Ez a hozzájárulás magában foglalja a fejlemények figyelemmel kísérését és az azokról való jelentéstételt, valamint ezzel összefüggésben ajánlások megfogalmazását, továbbá a rendszeres kapcsolattartást Mali és a régió releváns hatóságaival, a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészi hivatalával, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatalával, valamint a régióban tevékeny emberijog-védőkkel és megfigyelőkkel;

k)	figyelemmel kíséri az ENSZ BT vonatkozó határozatainak – mindenekelőtt a 2056 (2012), a 2071 (2012), a 2085 (2012), a 2100 (2013), a 2295 (2016), a 2364 (2017), a 2374 (2017), a 2359 (2017) és a 2391 (2017) sz. ENSZ BT-határozatnak – való megfelelést, és arról jelentésekben számol be.

(2)   Az EUKK megbízatásának teljesítése érdekében az EUKK-nak többek között:

a)	adott esetben tanácsot kell adnia és jelentést kell tennie a regionális és nemzetközi fórumokon képviselendő uniós álláspontok kialakításával kapcsolatban annak érdekében, hogy proaktívan előmozdítsa és megerősítse a Száhel-övezeti válsággal kapcsolatos átfogó uniós megközelítést;

b)	folyamatosan figyelemmel kell kísérnie az Unió minden tevékenységét, és szorosan együtt kell működnie az Unió érintett küldöttségeivel.

4. cikk

A megbízatás végrehajtása

(1)   Az EUKK felel a megbízatásának a főképviselő felügyelete mellett történő végrehajtásáért.

(2)   A PBB kiemelt kapcsolatot kell fenntartania az EUKK-val, és egyben az EUKK elsődleges kapcsolattartója kell, hogy legyen a Tanács felé. A PBB-nek – a megbízatás keretein belül és a főképviselő hatásköreinek sérelme nélkül – stratégiai iránymutatást és politikai irányítást kell nyújtania az EUKK számára.

(3)   Az EUKK-nak szoros koordinációt kell folytatnia az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ) és annak megfelelő szervezeti egységeivel.

5. cikk

Finanszírozás

(1)   Az EUKK megbízatásával kapcsolatos kiadások fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszeg a 2018. július 1-jétől2020. február 29-ig terjedő időszakra 2 400 000 EUR.

(2)   A kiadásokat az Unió általános költségvetésére vonatkozó eljárásokkal és szabályokkal összhangban kell kezelni.

(3)   A kiadások kezelése az EUKK és a Bizottság közötti szerződés tárgyát képezi. Az EUKK minden kiadásról köteles elszámolni a Bizottságnak.

6. cikk

A csapat létrehozása és összetétele

(1)   Megbízatása és a rendelkezésre bocsátott megfelelő pénzügyi eszközök keretein belül az EUKK felel csoportjának létrehozásáért. A csapatnak rendelkeznie kell a konkrét szakpolitikai és biztonsági kérdésekre vonatkozó, a megbízatás által megkövetelt szakértelemmel, ideértve a nemek közötti egyensúly kérdéseit is. Az EUKK-nak folyamatosan és haladéktalanul tájékoztatnia kell a Tanácsot és a Bizottságot a csapat összetételéről.

(2)   A tagállamok, az uniós intézmények és az EKSZ javaslatot tehetnek az EUKK munkáját segítő személyzet kirendelésére. Az ilyen kirendelt személyzet javadalmazását a tagállam, a küldő uniós intézmény vagy az EKSZ fedezi. A tagállamok által az uniós intézményekhez vagy az EKSZ-hez kirendelt szakértőket is ki lehet küldeni az EUKK melletti munkavégzés céljára. A szerződéses nemzetközi alkalmazottaknak rendelkezniük kell valamely tagállam állampolgárságával.

(3)   A kirendelt személyzet minden tagja a küldő tagállam, a küldő uniós intézmény vagy az EKSZ közigazgatási fennhatósága alatt marad, és az EUKK megbízatásának érdekében kell eljárnia és feladatát végeznie.

(4)   Az EUKK személyzetét az EKSZ megfelelő szervezeti egységeivel vagy az érintett uniós küldöttségekkel egy helyen kell elhelyezni annak érdekében, hogy tevékenységeik összhangban álljanak és következetesek legyenek.

7. cikk

Az EUKK és az EUKK személyzete részére biztosított kiváltságok és mentességek

Az EUKK küldetésének végrehajtásához és a zökkenőmentes működéshez szükséges, valamint az EUKK személyzetének tagjait megillető kiváltságokról, mentességekről és egyéb garanciákról – adott esetben – a fogadó országokkal kell megállapodni. Ehhez a tagállamok és az EKSZ minden szükséges támogatást megadnak.

8. cikk

Az EU-minősített adatok biztonsága

Az EUKK-nak és csapata tagjainak tiszteletben kell tartaniuk a 2013/488/EU tanácsi határozatban (2) megállapított biztonsági elveket és minimumszabályokat.

9. cikk

Hozzáférés az információkhoz és logisztikai támogatás

(1)   A tagállamok, a Bizottság, az EKSZ és a Tanács Főtitkársága biztosítja, hogy az EUKK minden releváns információhoz hozzáférjen.

(2)   Az esettől függően a térségben működő uniós küldöttségek és/vagy a tagállamok logisztikai segítséget nyújtanak a térségben.

10. cikk

Biztonság

Az EUKK-nak – a Szerződés V. címe szerint az Unión kívül műveleti minőségben alkalmazott személyi állomány biztonságára vonatkozó uniós politikának megfelelően – az EUKK megbízatásával és a hatáskörébe tartozó földrajzi terület biztonsági helyzetével összhangban meg kell hoznia minden észszerűen megvalósítható intézkedést a közvetlenül az EUKK irányítása alá tartozó személyzet biztonsága érdekében, különösen az alábbiak révén:

a)

az EKSZ iránymutatása alapján olyan biztonsági terv kidolgozása, amely többek között konkrét fizikai, szervezeti és eljárási biztonsági intézkedéseket tartalmaz, szabályozza a személyzetnek az illetékességi területre való biztonságos bejutását és az említett területen belüli biztonságos mozgását, továbbá kiterjed a biztonsági események kezelésére, valamint magában foglal egy vészhelyzeti intézkedési tervet és egy evakuálási tervet is;

b)	annak garantálása, hogy az Unión kívülre telepített teljes személyi állomány az illetékességi területen fennálló körülmények által megkövetelt, magas kockázat elleni biztosítással rendelkezzen;

c)

annak biztosítása, hogy csapatának az Unión kívülre telepítendő valamennyi tagja – a helyi szerződéses személyzetet is beleértve – megfelelő, az illetékességi terület EKSZ általi biztonsági minősítéséhez igazodó biztonsági képzésben részesüljön az említett területre való érkezése előtt vagy az érkezéskor;

d)

annak biztosítása, hogy a rendszeres biztonsági értékeléseket követően tett valamennyi ajánlást végrehajtsák, valamint az elért eredményekről szóló jelentések és a megbízatás végrehajtásáról szóló jelentés keretében írásban történő beszámolás a Tanácsnak, a főképviselőnek és a Bizottságnak ezen ajánlások végrehajtásáról és az egyéb biztonsági kérdésekről.

11. cikk

Jelentéstétel

Az EUKK-nak rendszeresen jelentést kell tennie – ideértve egy 2019. tavaszán esedékes időközi jelentést is – a főképviselő és a PBB részére. Az EUKK-nak szükség szerint tanácsi munkacsoportok részére is jelentést kell tennie. A rendszeres jelentéseket a COREU-hálózaton keresztül kell terjeszteni. Az EUKK jelentést tehet a Külügyek Tanácsának. A Szerződés 36. cikkének megfelelően az EUKK közreműködhet az Európai Parlament tájékoztatásában.

12. cikk

Koordináció más uniós szereplőkkel

(1)   Az Unió szakpolitikai céljainak elérése érdekében az EUKK-nak a stratégia és a cselekvési terv keretében hozzá kell járulnia az Unió által végzett politikai és diplomáciai tevékenységek egységéhez, összhangjához és hatékonyságához, és elő kell segítenie annak biztosítását, hogy valamennyi uniós eszközt és tagállami intézkedést következetesen alkalmazzák. Adott esetben törekedni kell a tagállamokkal való kapcsolattartásra.

(2)   Az EUKK tevékenységét össze kell hangolni az uniós küldöttségek, a Bizottság, valamint a térségben működő többi EUKK tevékenységével. Az EUKK-nak rendszeresen tájékoztatnia kell a térségben működő tagállami külképviseleteket és uniós küldöttségeket.

(3)   Az EUKK-nak a helyszínen szoros kapcsolatot kell fenntartania az érintett tagállamok külképviseleteinek vezetőivel és az érintett uniós küldöttségek vezetőivel. Ezeknek minden tőlük telhetőt meg kell tenniük annak érdekében, hogy segítséget nyújtsanak az EUKK számára megbízatása végrehajtásához. Az EUKK-nak az érintett uniós küldöttségekkel szoros koordinációban helyi politikai iránymutatást kell biztosítania az EUCAP Száhel Niger és az EUCAP Száhel Mali misszióvezetője, valamint az EUTM Mali misszióparancsnoka számára. Az EUKK-nak, az EUTM Mali misszióparancsnokának, továbbá az EUCAP Száhel Niger és az EUCAP Száhel Mali polgári műveleti parancsnokának szükség szerint konzultációt kell folytatnia egymással.

13. cikk

Követelésekkel kapcsolatos segítségnyújtás

Az EUKK-nak és az EUKK személyzetének segítséget kell nyújtaniuk a Száhel-övezetért felelős korábbi EUKK-k megbízatásával összefüggésben felmerült követelések és kötelezettségek kezeléséhez, és ilyen céllal adminisztratív támogatást kell nyújtaniuk, valamint hozzáférést kell biztosítaniuk a vonatkozó iratokhoz.

14. cikk

Felülvizsgálat

E határozat végrehajtását, valamint annak a régió számára nyújtott egyéb uniós hozzájárulásokkal való összhangját rendszeresen felül kell vizsgálni. Az EUKK-nak 2018. október 31-ig az elért eredményekről szóló jelentést, 2019. november 30-ig pedig a megbízatás végrehajtásáról szóló átfogó jelentést kell benyújtania a Tanács, a főképviselő és a Bizottság részére.

15. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

---

(1)  A Tanács (KKBP) 2015/2274 határozata (2015. december 7.) az Európai Unió Száhil övért [helyesen: Száhel-övezetért] felelős különleges képviselőjének kinevezéséről (HL L 322., 2015.12.8., 44. o.).

(2)  A Tanács 2013/488/EU határozata (2013. szeptember 23.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 274., 2013.10.15., 1. o.).

---