17.1.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 12/53

(1)

A DONG, az Eneco és a Nuon a 2014/25/EU irányelv 35. cikke alapján 2017. január 30-án e-mailben kérelemmel (a továbbiakban: kérelem) fordult a Bizottsághoz.

(2)

A 2014/25/EU irányelv 4. cikke értelmében közszolgáltató ajánlatkérőnek minősülő DONG, Eneco és Nuon által benyújtott kérelem az abban foglaltak szerint a „villamosenergia-termelést és -nagykereskedelmet” érinti.

(3)

A kérelmezők az irányelv értelmében „közvállalkozások”, mivel azok végső soron állami, regionális vagy helyi hatóságok irányítása alatt állnak:

(4)

mivel a kérelemhez nem csatoltak független nemzeti hatóság által elfogadott állásfoglalást a 2014/25/EU irányelv 35. cikkének (2) bekezdése értelmében, a Bizottság 2017. március 24-én e-mailben tájékoztatta a holland hatóságokat a kérelemről, és további információkat kért. Az információkérésre adott válaszukat a holland hatóságok 2017. június 19-én e-mailben küldték el. A válasz hiányosnak bizonyult, ami arra vezette a Bizottságot, hogy 2017. július 27-én további pontosítást kérjen, amelyet a holland hatóságok 2017. szeptember 25-én nyújtottak be.

(5)

Tekintettel arra, hogy az információkérésre adott válaszok nem a Bizottság által megállapított határidőn belül érkeztek be, a határozathozatalra megállapított időkeretet felfüggesztették a tájékoztatási kérelemben megállapított határidő lejárta (2017. április 17.) és a teljeskörű információ beérkezése (2017. szeptember 25.) közötti időszakra, így 2017. december 12. lett a bizottsági határozat elfogadásának új határideje.

(6)

A 2014/25/EU irányelv a villamosenergia termelésével és nagykereskedelmi értékesítésével kapcsolatos tevékenységek folytatásához szükséges szerződések odaítélésére alkalmazandó, kivéve, ha a tevékenységet az irányelv 34. cikke alapján mentesítették.

(7)

A 2014/25/EU irányelv 34. cikke előírja, hogy az irányelv hatálya alá tartozó tevékenység folytatására irányuló szerződés nem tartozik ezen irányelv hatálya alá, ha a tagállamban, ahol a szerződést teljesítik, a tevékenység közvetlen módon ki van téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a belépés nem korlátozott. A versenynek való közvetlen kitettséget objektív szempontok alapján kell értékelni, figyelembe véve az érintett ágazat egyedi jellemzőit.

(8)

A piacra való belépés akkor minősül szabadnak, ha a tagállam végrehajtotta és alkalmazza az adott ágazatot vagy annak egy részét megnyitó, megfelelő uniós jogszabályokat. Ezeket a jogszabályokat a 2014/25/EU irányelv III. melléklete sorolja fel. A villamosenergia-ágazatra vonatkozóan a jogszabály a 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (4) hivatkozik.

(9)

Hollandia a 2009/72/EK irányelvet a villamos energiáról szóló 1998. évi törvénnyel (5) (Elektriciteitswet) átültette a nemzeti jogába. Következésképpen, valamint a 34. cikk (1) bekezdése alapján, a piacra való bejutás Hollandia teljes területén szabadnak tekinthető.

(10)

A versenynek való közvetlen kitettséget több mutató alapján kell értékelni, amelyek közül önmagában egyik sem döntő jelentőségű. A határozat által érintett piacokra vonatkozó egyik mérlegelendő paraméter az adott piac meghatározó szereplőinek piaci részesedése. Az érintett piacok sajátosságaira tekintettel egyéb kritériumokat is figyelembe kell venni.

(11)

Ez a határozat nem érinti a versenyszabályok és az uniós jog más területeinek alkalmazását. Így különösen a versenynek való közvetlen kitettségnek a 2014/25/EU irányelv 34. cikke szerinti értékelésénél használt kritériumok és módszerek nem szükségképpen azonosak azokkal, amelyeket a Szerződés 101. vagy 102. cikke, illetve a 139/2004/EK tanácsi rendelet (6) alapján alkalmaznak. Ezt a Törvényszék is megerősítette egy közelmúltbeli ítéletében (7).

(12)

Szem előtt kell tartani, hogy e határozat célja annak megállapítása, hogy a kérelemmel érintett szolgáltatások ki vannak-e téve olyan mértékű versenynek (olyan piacokon, amelyekre a belépés a 2014/25/EU irányelv 34. cikke értelmében nem korlátozott), amely biztosítja, hogy a 2014/25/EU irányelvben meghatározott részletes beszerzési szabályok jelentette fegyelem hiányában is átlátható, megkülönböztetéstől mentes módon történik az érintett tevékenységek folytatására irányuló beszerzés, olyan kritériumok alapján, amelyek lehetővé teszik a beszerzők számára az általánosságban gazdaságilag legelőnyösebb megoldás azonosítását. Ezzel összefüggésben fontos szem előtt tartani, hogy az érintett piacon nem minden piaci szereplő tartozik a közbeszerzési szabályok hatálya alá (8). Ezért amikor a közbeszerzési szabályok hatálya alá nem tartozó cégek tevékenykednek ezeken a piacokon, versenynyomást gyakorolhatnak az e szabályok hatálya alá tartozó piaci szereplőkre.

(13)

A Bizottságnak a precedensként szolgáló COMP M.4110 – E.ON/ENDESA ügyben hozott, 2006. április 25-i határozata (9) szerint a villamosenergia-ágazatban a következő érintett termékpiacokat lehet megkülönböztetni: i. előállítás és nagykereskedelmi értékesítés; ii. szállítás; iii. elosztás és iv. kiskereskedelmi értékesítés. Habár e piacok közül néhány további alkategóriákra tagolható, a Bizottság eddigi gyakorlatában (10) elutasította a villamosenergia-termelési piac és a nagykereskedelmi értékesítési piac közötti megkülönböztetést, mivel az előállítás önmagában az értéklánc szempontjából csak az első lépés, de az előállított villamosenergia-mennyiségeket a nagykereskedelmi piacon értékesítik.

(14)

A DONG, az Eneco és a Nuon kérelme a villamos energia előállítására és nagykereskedelmi értékesítésére vonatkozik.

(15)

A holland fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti hatóság (Autoriteit Consument & Markt ACM) úgy vélte, hogy a villamos energia előállításába és nagykereskedelmi értékesítésébe beletartozik mind a hagyományos, mind a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia is (11). Ennek kapcsán az ACM megállapította, hogy a szélenergia a villamos energia előállításának és nagykereskedelmi értékesítésének részét képezi (12). Hozzátette, hogy a szélenergiából előállított villamos energiát ugyanazokon a piacokon értékesítik, mint az egyéb energiaforrásokból előállított villamos energiát (13). Az ACM ezért úgy döntött, hogy nem készít külön értékelést a szélenergia nagykereskedelmi értékesítéséről.

(16)

A kérelmezők úgy vélik, hogy Hollandiában a megújuló villamos energia helyzete eltér a Németországban és Olaszországban fennálló helyzettől. A kérelmezők szerint Hollandiában a megújuló forrásból származó villamos energia piaci erőknek van kitéve, ezért felcserélhető a hagyományos forrásból származó villamos energiával. E tekintetben a kérelmezők megjegyzik, hogy a Hollandiában működő energiaszolgáltató cégek mindegyike rendelkezik kereskedelmi vállalattal. A kereskedelmi vállalatokon belüli kereskedelmi tevékenység a saját termelés útján és a piacon előállított villamos energia beszerzésére szolgál annak érdekében, hogy teljesíteni tudják a fogyasztók felé fennálló kötelezettségeiket a kiskereskedelmi piacokon. Ezen a kereskedelmi portfólión belül a megújuló villamos energia teljes mértékben felcserélhető a hagyományos villamos energiával. Ha a kereskedelmi vállalatok a piacon szerzik be a villamos energiát, akkor áramtőzsdéken keresztül, illetve kétoldalú szerződések, például energia-adásvételi megállapodások (PPA) keretében szerzik be azt. A kereskedelmi vállalatok hagyományos és megújuló villamosenergia-termelőkkel is kötnek PPA-kat. Az energiaszolgáltató cégek kereskedelmi vállalatai a PPA-k értékesítéséért versengenek a megújuló villamosenergia-termelőkkel, amelyek a villamos energiát a piaci szereplők részére értékesítik. Az átvitelirendszer-üzemeltető nem szerez be semmilyen megújuló forrásból előállított energiát. Ezért a kérelmezők szerint a megújuló villamos energia előállítása valóban piaci erőknek van kitéve, ami azt jelenti, hogy nem szükséges az európai közbeszerzési szabályok követése.

(17)

A kérelmezők hozzáteszik, hogy a hagyományos és a megújuló villamosenergia-termelőkre vonatkozó jogi keret hasonló. Véleményük szerint az egyetlen jelentős különbség a megújuló villamosenergia-termelőknek nyújtott támogatás, amelynek célja a megújuló villamos energia előállítási költsége és a piaci ár közötti különbség kiegyenlítése. A hollandiai támogatási rendszer a Stimulering Duurzame Energieproductie (SDE+).

(18)

2012-ben a Bizottság mentesítési határozatokat adott ki a német és az olasz villamosenergia-piacokra vonatkozóan (14). Németországra vonatkozóan a Bizottság úgy ítélte meg, hogy „az EEG hatálya alá tartozó villamos energia előállítása és értékesítése” nem képezi részét a hagyományos energiaforrásokból előállított villamos energia előállítási és első értékesítési piacának, mivel az „EEG hatálya alá tartozó villamos energiát általában nem értékesítik közvetlenül a nagykereskedelmi piacon; azt előbb az átviteli hálózat üzemeltetői veszik meg jogszabályban meghatározott áron”. Ehhez hasonlóan Olaszországra vonatkozóan a Bizottság úgy ítélte meg, hogy „a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia előállításának és nagykereskedelmi értékesítésének a piaca” elkülönül „a hagyományos energiaforrásokból előállított villamos energia előállításának és nagykereskedelmi értékesítésének” piacától mivel „a CIP 6 és a FIT mechanizmusok hatálya alá tartozó, megújuló forrásokból előállított villamos energiát javarészt az Energetikai Szolgáltatón […] keresztül értékesítik”. A Bizottság e különbségtételének fő oka alapvetően az volt, hogy a megújuló villamosenergia-termelők az előállított villamos energiát nem piaci egységek részére értékesítik (Németországban az átvitelirendszer-üzemeltető, Olaszországban pedig a Gestore dei Servizi Energetici (GSE) részére). A két eset kapcsán felhozott további szempontok: i. a megújuló villamos energia betáplálásának elsőbbsége; ii. a megújuló villamos energia jogszabályban meghatározott ára. A Bizottság hozzátette, hogy a megújuló villamosenergia-termelés nincs kitéve piaci erőknek Németországban és Olaszországban.

(19)

Jelen esetben a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiát közvetlenül a nagykereskedelmi piacon értékesítik a hagyományos módon előállított villamos energia termelőivel versenyezve.

(20)

Ezen túlmenően a holland villamosenergia-törvény nem írja elő a megújuló energiaforrások betáplálásának elsőbbségét. A megújuló villamos energiához való elsőbbségi hozzáférést a szűk keresztmetszetek kezelésére irányuló jogszabályokban írják elő, és csak a hálózatban előforduló keresztmetszet-leszűkülés esetén alkalmazandó. Meg kell azonban jegyezni, hogy az elmúlt években Hollandiában nem fordultak elő szűk keresztmetszetek kezelésére irányuló esetek.

(21)

Az egyetlen közös elem a német és olasz gyakorlattal a megújuló villamos energia jogszabályban meghatározott árára vonatkozik. Meg kell azonban jegyezni, hogy még ez az elem is jelentős eltéréseket mutat az említett két esettel szemben. E tekintetben a Bizottság megjegyzi, hogy az SDE+ támogatás elosztása versenyeztetésnek van kitéve olyan ajánlattételi eljáráson keresztül, amely a megújuló villamosenergia-termelők magatartását a közbeszerzési politikájuk tekintetében szabályozza (15). Valójában az SDE+ támogatási rendszer keretében a különböző megújuló technológiákkal rendelkező projekteknek előre meghatározott összegű rendelkezésre álló pénzeszközért kell versenyezniük. A verseny technológiasemleges. A projektekre és/vagy technológiákra benyújtott ajánlatok közül mindig a legalacsonyabb árral rendelkezők részesülnek először a támogatásból egészen addig, amíg a támogatási alapok rendelkezésre állnak. A holland SDE+ rendszer tehát ösztönzi a versenyképes ajánlatokat, a versenytársak pedig megpróbálják minimalizálni költségeiket (ennélfogva a támogatás értékét).

(22)

Ezért a fenti megállapítások alapján Hollandiában a megújuló villamosenergia-termelők a verseny kényszerítő hatása alatt állnak.

(23)

Figyelembe véve a holland villamosenergia-piac sajátos jellegét, a 2014/25/EU irányelv 34. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételek értékelése céljából, valamint a versenyjog sérelme nélkül az érintett termékpiac fogalma a hagyományos és megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia előállításának és nagykereskedelmi értékesítésének piacát foglalja magában.

(24)

A kérelem az abban foglaltaknak megfelelően a Hollandia területén végzett tevékenységekre vonatkozik.

(25)

Az RWE/Essent ügyben (16) hozott határozatában a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a piac földrajzi kiterjedése vagy Németországot és Hollandiát (csúcsidőn kívül) fedi le, illetve nemzeti kiterjedésű (csúcsidőben), vagy nemzeti kiterjedésű (csúcsidőn kívül és belül is), azaz attól függ, hogy különbséget tesznek-e a csúcsidő és a csúcsidőn kívüli időszakok között (17).

(26)

Az ACM a Nuon-Reliant ügyben hozott határozatában megjegyezte, hogy a villamosenergia-termelés és -nagykereskedelem piaca legalább nemzeti kiterjedésű (18). Az ACM figyelembe vette a behozatalból származó versenynyomást. Az ACM megjegyezte, hogy a csúcsidőn kívüli időszak földrajzi piaca legalább Hollandiát és Németországot fedi le (19). Mindazonáltal az ACM megjegyezte, hogy nagy kereslet idején a korlátozott rendszerösszekötő kapacitás miatt korlátozott a behozatalból származó versenynyomás. Az ACM megállapította, hogy korlátozott összefüggés áll fenn a holland és a németországi árak között.

(27)

Az ACM utalt azokra a jelzésekre, miszerint a földrajzi piac a csúcsidőszakban is szélesebb lehet a nemzeti kiterjedésnél. Az ACM előrejelzése szerint ez a helyzet állna fenn, ha a ténylegesen rendelkezésre álló behozatali kapacitást legalább 6 500 MW-ra bővítenék (20). Ez a piac Hollandián kívül Németországot, illetve Belgiumot is magában foglalná. Ezenkívül ha megkülönböztetnék a „szupercsúcsidő” piacát (amely kérdést az ACM végül nyitottan hagyta) (21), akkor a földrajzi piac legalább Hollandiát és Németországot is magában foglalná, amennyiben a ténylegesen rendelkezésre álló behozatali kapacitást legalább 8 250 MW-ra bővítenék (22).

(28)

A Nuon/Essent ügyben hozott határozat óta számos olyan projekt valósult meg, amelynek célja a Hollandiába irányuló és onnan induló rendszerösszekötő kapacitás növelése volt. A Norvégiát és Hollandiát összekötő NorNed vezeték 2008 óta üzemel 700 MW teljesítménnyel. Az Angliát és Hollandiát összekötő BritNed vezeték 2011 óta üzemel 1 000 MW teljesítménnyel. Számos egyéb projekt megvalósítása is folyamatban van:

(29)

A Hollandia és a szomszédos országai közötti rendszerösszekötő kapacitás jelentős növelése valószínűleg kedvezően befolyásolta a versenyt a holland villamosenergia-termelési piacon.

(30)

A Bizottság tudomásul veszi a behozatal növekvő jelentőségét a holland villamosenergia-termelés és -nagykereskedelem piacán, és úgy véli, hogy a 2014/25/EU irányelv 34. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételek értékelése céljából, valamint a versenyjog sérelme nélkül a holland villamosenergia-termelés és -nagykereskedelem piacát legalább nemzeti terjedelműnek kell tekinteni.

(31)

Korábbi határozataiban (23) a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a villamosenergia-termelésére és -nagykereskedelmére vonatkozóan a három legnagyobb termelő összesített piaci részesedése meghatározó. Tekintettel azonban arra, hogy nem minden piaci szereplő tartozik a közbeszerzési szabályok hatálya alá, az elemzés a közbeszerzési szabályok hatálya alá tartozó egyes piaci szereplők piaci helyzetére és versenykorlátaira összpontosít. A koncentráció egyéb számításai szintén relevánsnak tekinthetők.

(32)

A Holland Statisztikai Hivatal (Centraal Bureau voor de Statistiek, a továbbiakban: CBS) 2015 februárjában jelentést adott ki a holland villamosenergia-piacról (24). A jelentés szerint a Hollandiában beépített kapacitás körülbelül 31,5 GW volt, amelyből 20,1 GW centralizált beépített kapacitás, 11,5 GW pedig decentralizált beépített kapacitás volt. Centralizált termelés esetén a hő- vagy atomerőművek által előállított villamos energiát közvetlenül a nagyfeszültségű hálózatba táplálják be. Minden más villamosenergia-termelést decentralizált termelésnek neveznek, például a termikus létesítmények, a szélenergia, a vízenergia és a napenergia segítségével termelt villamos energiát.

1. táblázat

Beépített kapacitás (MW és erőművek száma) 2012-ben, 2013-ban és 2014-ben

(33)

A kérelmezők saját termelési adataikat is megadták, amely tartalmazza a hagyományos, illetve a megújuló energiaforrásokból történő termelés közötti elkülönítést. A táblázat azt mutatja, hogy az össztermelés lassú ütemben csökkent, a DONG és az Eneco részesedése az össztermelésben pedig lassú ütemben növekedett. A Nuon össztermelése viszonylag stabilnak mutatkozott. A kérelmezők együttes részesedése megközelítőleg kevesebb, mint az össztermelés 20 % -a. Nincs jelentős különbség hagyományos és a megújuló energiaforrásból előállított villamosenergia-termelés együttes részesedése között.

2. táblázat

Villamosenergia-termelés megújuló és hagyományos energiaforrásokból (millió MWh), 2011–2015 (előzetes adatok)  (25) , a piaci részesedés zárójelben

(34)

A holland hatóságok 2017. szeptember 25-én további adatokat nyújtottak be. Ezek összefoglalását az alábbi táblázat tartalmazza.

(35)

Mind a kérelmezők (26), mind a holland hatóságok által szolgáltatott adatok azt mutatják, hogy más villamosenergia-termelők, amelyek összesített piaci részesedése megközelítőleg 70 és 80 % közé esik, nem tartoznak a közbeszerzési törvény hatálya alá.

(36)

E határozat célja annak megállapítása, hogy a villamos energia előállítása és nagykereskedelme ki van-e téve olyan szintű versenynek (a szabad hozzáférésű piacokon), amely biztosítja, hogy a 2014/25/EU irányelvben meghatározott részletes beszerzési szabályok által teremtett fegyelem hiányában is átláthatóan, megkülönböztetéstől mentesen, az ajánlatkérő számára a gazdaságilag legelőnyösebb megoldás kiválasztását lehetővé tevő módon történjenek az érintett tevékenységek végzéséhez szükséges beszerzések.

(37)

A villamos energia előállítása és nagykereskedelmi értékesítése tekintetében a fenti tények úgy értelmezhetők, hogy a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó piaci szereplők közvetlenül ki vannak téve a versenynek.

(38)

Hollandiában a behozatal a teljes villamosenergia-ellátás és -fogyasztás 28 %-át teszi ki. Ez az arány például magasabb, mint amekkora Olaszország villamosenergia-behozatala (13,4 %) volt az olasz villamosenergia-termelés piacának értékelésekor (27). A Bizottság úgy találta, hogy a behozatal támogató hatást fejt ki a versenyre, ami csak javulni fog, ha további rendszerösszekötő kapacitás válik majd elérhetővé. A holland villamosenergia-piac behozatalának nagyságrendje megerősíti azt a következtetést, hogy a holland villamosenergia-termelés piacán működő ajánlatkérők ki vannak téve a versenynek.

(39)

A nagykereskedelmi piac likviditásának a nemzeti versenyhatóság, az ACM vizsgálata szerinti mértéke (28), valamint a holland kiegyenlítő piac működése nem ellentétes azzal a következtetéssel, hogy a holland villamosenergia-termelés piacán működő ajánlatkérők ki vannak téve a versenynek.

(40)

A fent megvizsgált tényezők tekintetében a versenynek való közvetlen kitettségre vonatkozó, a 2014/25/EU irányelv 34. cikkében megállapított feltétel a villamos energia Hollandiában történő előállítása és nagykereskedelmi értékesítése tekintetében az ajánlatkérők szempontjából teljesítettnek tekintendő.

(41)

Ezenkívül, mivel a piachoz való korlátlan hozzáférés feltétele teljesítettnek tekinthető, a 2014/25/EU irányelv nem alkalmazandó abban az esetben, ha az ajánlatkérők a villamos energia Hollandiában történő előállítására és nagykereskedelmi értékesítésére ítélnek oda megbízást, illetve ha ezen tevékenységeknek az érintett földrajzi területen belüli folytatására írnak ki tervpályázatot.

(42)

E határozat alapját a kérelmezők és a holland hatóságok által benyújtott információk alapján a 2017 januárja és 2017 novembere között fennálló jogi és ténybeli helyzet képezi. Amennyiben a jogi vagy ténybeli helyzetben beálló jelentős változások miatt a 2014/25/EU irányelv 34. cikkének alkalmazhatóságára vonatkozó feltételek már nem teljesülnek, e határozat felülvizsgálható.

(43)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy a 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (29) 16. cikke az irányelv alkalmazása alóli mentességet biztosít a közszolgáltató ajánlatkérők által odaítélt koncessziók tekintetében olyan esetekben, amikor a 2014/25/EU irányelv 35. cikkével összhangban megállapítást nyert, hogy abban a tagállamban, amelyben az említett koncessziós tevékenység teljesítésére sor kerül, a tevékenység az említett irányelv 34. cikkével összhangban versenynek közvetlenül kitettnek minősül. Mivel megállapításra került, hogy a villamos energia előállítása és nagykereskedelme verseny tárgyát képezi, az e tevékenységek Hollandiában történő teljesítésének lehetővé tételét célzó koncessziós szerződések kizárásra kerülnek a 2014/23/EU irányelv alkalmazási köréből.

(44)

Az e határozatban foglalt intézkedések összhangban vannak a közbeszerzési tanácsadó bizottság véleményével,

1.

A DONG Energy Wind Power A/S (leányvállalatainak) tevékenységét, amely a DONG 100 %-os tulajdonában lévő közvetett leányvállalat. Ez a jogalany is benyújtotta hivatalosan a mentességi kérelmet a DONG nevében.

2.

A DONG Energy Netherlands B.V tevékenységét, amely közvetve 50 %-os részesedéssel rendelkezik az Enecogen erőműben.