21.11.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 304/6

(1)

A közvetett elszámolási megállapodások nem tehetik ki a központi szerződő feleket, a klíringtagokat, az ügyfeleket, a közvetett ügyfeleket vagy a további szintű közvetett ügyfeleket kiegészítő partnerkockázatnak, és a közvetett ügyfelek eszközeinek és pozícióinak megfelelő szintű védelemben kell részesülniük. Következésképp elengedhetetlen, hogy a közvetett elszámolási megállapodások minden típusa megfeleljen az említett felek biztonságát garantáló minimumfeltételeknek. E célból a közvetett elszámolási megállapodásokban érintett feleket külön kötelezettségek alá kell vonni, és a közvetett elszámolási megállapodások csak akkor engedélyezhetők, ha azok megfelelnek az e rendeletben meghatározott feltételeknek.

(2)

mivel a közvetett elszámolási szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek eszközeinek és pozícióinak a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 39. és 48. cikkében említettel egyenértékű hatást biztosító védelemben kell részesülniük, a közvetett ügyfelekre vonatkozó különböző fogalmak alapvető jelentőségűek e rendelet szempontjából, és azokat a rendeletben meg kell határozni.

(3)

Figyelembe véve, hogy a klíringtagoknak a 98/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) értelmében vett résztvevőnek kell minősülniük, és a közvetett ügyfelek számára a 648/2012/EU rendelet szerint az ügyfelek számára biztosított védelemmel megegyező szintű védelmet kell biztosítani, helyénvaló, hogy a közvetett elszámolási szolgáltatásokat hitelintézetek, befektetési vállalkozások, illetőleg a hitelintézetekkel vagy befektetési vállalkozásokkal egyenértékű harmadik országbeli jogalanyok nyújtsák.

(4)

A központi szerződő fél és a közvetett ügyfelek különböző szintjei közötti fokozottabb közvetítési tevékenység további működési lépéseket, kiegészítő számlákat, valamint összetettebb technológiai megoldásokat és feldolgozási folyamatokat tesz szükségessé. Ennek következtében a közvetett elszámolási megállapodások összetettebbek az ügyfélklíring-megállapodásoknál. Következésképpen a közvetítés összetettségét olyan követelmények előírásával kell enyhíteni, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy a közvetett elszámolási megállapodások esetében alternatív, működési szempontból egyszerűbben kezelhető számlastruktúrákat lehessen igénybe venni az ügyfélklíring-megállapodások esetében alkalmazandó számlastruktúrákhoz képest.

(5)

Az ügyfélklíring-megállapodások egyénileg elkülönített számlák biztosítását teszik szükségessé. A közvetett elszámolási megállapodások esetében azonban – a lent említett nettósítást lehetővé tevő közvetett gyűjtőszámlákon felül – csak olyan bruttó közvetett gyűjtőszámla-struktúra biztosítását indokolt előírni, amely a közvetett ügyféltől a központi szerződő félig terjedően a lehívott letét átruházását biztosító mechanizmust, és – amennyiben erről megállapodás jön létre – a lehívott letétet meghaladó letét átruházását biztosító mechanizmust foglal magában és nem teszi lehetővé a különböző közvetett ügyfelek pozícióinak ugyanazon bruttó közvetettgyűjtőszámlán történő nettósítását. Ez a mechanizmus lehetővé teszi, hogy az egyénileg elkülönített számlák esetében alkalmazottal egyenértékű módon lehessen azonosítani egyrészt a valamely konkrét közvetett ügyfél javára tartott biztosítékot és pozíciókat, másrészt az adott ügyfél vagy más közvetett ügyfelek javára tartott biztosítékot és pozíciókat.

(6)

Emellett a mechanizmus – tekintettel arra, hogy közvetett elszámolási megállapodásokhoz kapcsolódó bruttó gyűjtőszámla-struktúrában tartott eszközök és pozíciók ki lehetnek téve egy másik közvetett ügyfél veszteségének, mivel egyetlen számlán keverednek – a szóban forgó eszközök és pozíciók nemteljesítést követő értékesítéséhez szükséges azonosításának gyorsasága miatt hozzájárul a potenciális veszteség minimálisra csökkentéséhez.

(7)

Ez a mechanizmus továbbá sokkal egyszerűbb számlastruktúrát tesz lehetővé, amely az egyénileg elkülönített számlákhoz képest csökkenti a költségeket és az összetettséget, ugyanakkor lehetővé teszi a különböző közvetett ügyfelek biztosítékának és pozícióinak megkülönböztetését, és az egyénileg elkülönített számla által kínált védelemmel egyenértékű védelmet biztosít. Mindazonáltal annak előírása, hogy bruttó közvetett gyűjtőszámlát kell kínálni, nem zárhatja ki annak a lehetőségét, hogy az olyan elszámolási megállapodások keretében, amelyekben központi szerződő fél, klíringtag, ügyfél, és közvetett ügyfelek egyetlen szintje vesz részt, a közvetett ügyfeleknek egyénileg elkülönített közvetett számlákat kínáljanak.

(8)

Az elszámolási szolgáltatások észszerűsítése és a klíringtagok, ügyfelek és közvetett ügyfelek közötti üzleti kapcsolatok egyszerűsítése, és ezáltal a központi elszámoláshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében egyes csoportok úgy kínálnak elszámolási szolgáltatásokat, hogy közvetítőként két, ugyanahhoz a csoporthoz tartozó szervezetet vonnak be a szolgáltatások nyújtásába. Hasonló okokból az ügyfél csoportja egyes esetekben egy szervezetet vesz igénybe arra, hogy a klíringtaggal közvetlenül foglalkozzon, és egy másik szervezetet arra, hogy a közvetett ügyféllel közvetlenül foglalkozzon. Ezekben az esetekben a csoport különböző gazdasági tevékenységeire kiterjedő elszámolási szolgáltatások észszerűsíthetők, és egyszerűsíthető a klíringtagok, az ügyfelek és a közvetett ügyfelek közötti üzleti kapcsolat is. Az ilyen típusú megállapodásokat engedélyezni kell, amennyiben megfelelnek bizonyos feltételeknek, amelyek biztosítják, hogy a partnerkockázat ne növekedjen, és a közvetett elszámolás megfelelő szintű védelemben részesüljön.

(9)

A központi szerződő félen, a klíringtagon, az ügyfélen és a közvetett ügyfelek egyetlen szintjén kívül más résztvevőket is magában foglaló közvetett elszámolási láncokban az egyénileg elkülönített számlák használata váratlan technikai nehézségekhez vezethet, mivel kezelni kell a láncon belüli egy vagy több fél potenciális nemteljesítését, valamint a nagyszámú egyénileg elkülönített számlát. Amennyiben ezekben a hosszabb láncokban egyénileg elkülönített számlát lehet választani, ez megtévesztheti a feleket, amelyek az egyénileg elkülönített számlákhoz szokásos esetben kapcsolódó szintű védelemre számítanak, mivel a szóban forgó hosszabb láncok némelyikében esetleg nem biztosítható ilyen szintű védelem. A téves feltételezésből eredő kockázatok elkerülése érdekében a hosszabb közvetett elszámolási láncokban csak elkülönített gyűjtőszámlák használata engedélyezhető, feltéve, hogy azok a szerződő felek, amelyek az említett megállapodások révén végzik az elszámolást, teljeskörű tájékoztatást kapnak az elkülönítés szintjéről és az adott típusú számlához kapcsolódó kockázatokról.

(10)

Annak biztosítása érdekében, hogy a bruttó közvetett gyűjtőszámla-struktúrán belül lehívott letét összege megegyezzen azzal az összeggel, amely egyénileg elkülönített számla közvetett elszámoláshoz való alkalmazása esetén került volna lehívásra, a központi szerződő félnek információkat kell kapnia a közvetett ügyfél javára tartott pozíciókról, hogy az egyes közvetett ügyfelekre vonatkozóan ki tudja számítani a kapcsolódó letétlehívást.

(11)

Az ügyfélklíringgel való egyenértékűség biztosításához a klíringtagoknak olyan eljárásokkal kell rendelkezniük, amelyek a közvetett elszámolási szolgáltatásokat nyújtó ügyfél fizetésképtelensége esetén lehetővé teszik a közvetett ügyfelek pozícióinak alternatív ügyfélre történő átruházását. Ugyanebből az okból a klíringtagnak eljárásokkal kell rendelkeznie a közvetett ügyfelek pozícióinak és eszközeinek értékesítéséhez és az értékesítésből származó bevételeknek az érintett közvetett ügyfelek számára történő visszatérítéséhez, amennyiben ezen ügyfelek ismertek. Amennyiben az értékesítésből származó bevételek bármilyen okból nem téríthetők vissza közvetlenül az érintett közvetett ügyfeleknek, az értékesítésből származó bevételeket vissza kell utalni a nemteljesítő ügyfélhez, a közvetett ügyfelek javára.

(12)

Olyan eljárásokat kell bevezetni, amelyek révén az ügyfél nemteljesítése esetén megállapítható a közvetett ügyfelek kiléte, és a klíringtag azonosítani tudja, hogy az egyes közvetett ügyfelekhez mely eszközök és pozíciók tartoznak.

(13)

A közvetett elszámolási szolgáltatásokat nyújtó ügyfélnek biztosítania kell a közvetett ügyfél számára a számlastruktúrák közötti választás lehetőségét. Lehetséges azonban, hogy valamely közvetett ügyfél észszerű határidőn belül nem tájékoztatta az ügyfelet a választásáról. Ebben az esetben az ügyfélnek képesnek kell lennie arra, hogy az adott közvetett ügyfél számára közvetett elszámolási szolgáltatást nyújtson valamely számlastruktúra használatával, feltéve, hogy az ügyfél tájékoztatja a közvetett ügyfelet az alkalmazott számlastruktúráról, az adott számlához kapcsolódó kockázatokról és az elkülönítés szintjéről, valamint arról a lehetőségről, hogy a számlastruktúra bármikor módosítható.

(14)

A közvetett elszámolási megállapodások egyedi kockázatokkal járhatnak. Ezért szükség van arra, hogy a közvetett elszámolási megállapodásokban részt vevő valamennyi fél – beleértve a klíringtagokat és a központi szerződő feleket is – folyamatosan azonosítsa, nyomon kövesse és kezelje az e megállapodásokból eredő lényeges kockázatokat. E célból különösen fontos az ügyfelek és a klíringtagok közötti megfelelő információmegosztás. A klíringtagoknak azonban biztosítaniuk kell, hogy a szóban forgó információkat csak kockázatkezelési és letéti célokra használják, és hogy az üzleti szempontból érzékeny információkkal ne lehessen visszaélni.

(15)

A következetesség és a pénzügyi piacok zavartalan működésének biztosítása érdekében szükséges, hogy e rendelet rendelkezései és a 600/2014/EU rendelet megfelelő előírásai azonos időponttól legyenek alkalmazandók.

(16)

Ez a rendelet az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeten alapul.

(17)

Az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 10. cikkének megfelelően az ESMA nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetről, elemezte az ezekkel összefüggésben felmerülő, esetleges költségeket és hasznot, és kikérte az 1095/2010/EU rendelet 37. cikke alapján létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét,

a)

az ügyfél engedélyezett hitelintézet, befektetési vállalkozás, illetőleg olyan harmadik országban letelepedett jogalany, amely hitelintézetnek vagy befektetési vállalkozásnak minősülne, amennyiben az Unióban lenne letelepedve;

b)

az ügyfél észszerű üzleti feltételek mellett nyújt közvetett elszámolási szolgáltatásokat, és nyilvánosságra hozza azokat az általános feltételeket, amelyek mellett az említett szolgáltatásokat nyújtja;

c)

a klíringtag elfogadta az e bekezdés b) pontjában említett általános feltételeket.

a)

az (1) bekezdés b) pontjában említett általános feltételek;

b)

az ügyfél arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy eleget tesz a közvetett ügyfél klíringtaggal szembeni kötelezettségeinek a közvetett elszámolási megállapodás hatálya alá tartozó ügyletek tekintetében.

a)

gyűjtőszámla az említett ügyfél által közvetett ügyfelei javára tartott eszközökkel és pozíciókkal;

b)

olyan gyűjtőszámla az említett ügyfél által közvetett ügyfelei javára tartott eszközökkel és pozíciókkal, amelyhez kapcsolódóan a klíringtagnak biztosítania kell, hogy a közvetett ügyfél pozíciói ne ellentételezzék egy másik közvetett ügyfél pozícióit, továbbá, hogy a közvetett ügyfelek eszközeit ne lehessen felhasználni egy másik közvetett ügyfél pozícióinak fedezésére.

a)

elkülönített számla, amely kizárólag a közvetett ügyfélnek a klíringtag által a (2) bekezdés a) pontjában említett számlán tartott eszközei és pozíciói tartására szolgál;

b)

elkülönített számla, amely kizárólag az egyes ügyfelek közvetett ügyfeleinek a klíringtag által a (2) bekezdés b) pontjában említett számlán tartott eszközei és pozíciói tartására szolgál.

a)

biztosítja, hogy az (5) bekezdésben említett eljárások valamely ügyfél nemteljesítését követően lehetővé tegyék a szóban forgó eszközök és pozíciók azonnali értékesítését, ideértve az adott eszközök és pozíciók központi szerződő fél szintjén történő értékesítését, és magukban foglaljanak egy olyan részletes eljárást, amellyel a közvetett ügyfelek tájékoztatást kapnak valamely ügyfél nemteljesítéséről, továbbá a szóban forgó közvetett ügyfelek eszközeinek és pozícióinak értékesítéséhez szükséges várható időtartamról;

b)

miután valamely ügyfél nemteljesítése esetén lezárják a nemteljesítés kezelésére irányuló eljárást, a szóban forgó eszközök és pozíciók értékesítéséből származó bármely egyenleget azonnal visszatéríti az említett ügyfélnek a közvetett ügyfelek javára.

a)

az (5) bekezdésben említett eljárásokba belefoglalja a következőket:

b)

szerződéses kötelezettséget vállal arra, hogy – az említett közvetett ügyfelek kérésére és a nemteljesítő ügyfél hozzájárulása nélkül – elindítja a nemteljesítő ügyfél által közvetett ügyfeleinek javára tartott eszközök és pozíciók átruházását azon másik ügyfél vagy klíringtag számára, amelyet a nemteljesítő ügyfél érintett közvetett ügyfelei kijelöltek. Az említett másik ügyfelet vagy klíringtagot kötelezni kell arra, hogy csak akkor fogadja el ezeket az eszközöket és pozíciókat, ha a szóban forgó másik ügyfél vagy klíringtag korábban erre vonatkozó kötelezettséget vállalva szerződéses kapcsolatba lépett az említett érintett közvetett ügyfelekkel;

c)

biztosítja, hogy abban az esetben, ha a b) pontban említett átruházásra a közvetett elszámolási megállapodásban rögzített, előzetesen meghatározott átruházási időszakban bármely okból nem került sor, az (5) bekezdésben említett eljárások valamely ügyfél nemteljesítését követően lehetővé tegyék a szóban forgó eszközök és pozíciók azonnali értékesítését, ideértve az adott eszközök és pozíciók központi szerződő fél szintjén történő értékesítését;

d)

az említett eszközök és pozíciók értékesítését követően szerződésben kötelezi magát arra, hogy elindítja az értékesítésből származó bevételek minden egyes közvetett ügyfeleknek történő kifizetésére irányuló eljárásokat;

e)

amennyiben a klíringtag nem tudta azonosítani a közvetett ügyfeleket vagy minden egyes közvetett ügyfél tekintetében végrehajtani az értékesítésből származó bevételek d) pontban említett kifizetését, a szóban forgó eszközök és pozíciók értékesítéséből származó bármely egyenleget azonnal visszatéríti az említett ügyfélnek a közvetett ügyfelek javára.

a)

a közvetett ügyfél engedélyezett hitelintézet vagy befektetési vállalkozás, illetőleg olyan harmadik országban letelepedett jogalany, amely hitelintézetnek vagy befektetési vállalkozásnak minősülne, amennyiben az Unióban lenne letelepedve;

b)

a közvetett ügyfél és a második szintű közvetett ügyfél írásban közvetett elszámolási megállapodást köt. A közvetett elszámolási megállapodás tartalmazza legalább a következő szerződéses feltételeket:

c)

a klíringtag a második szintű közvetett ügyfél eszközeit és pozícióit a 4. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott számlán tartja.

a)

a klíringtag és az ügyfél ugyanannak a csoportnak a tagja, de a közvetett ügyfél nem tartozik ehhez a csoporthoz;

b)

az ügyfél és a közvetett ügyfél ugyanannak a csoportnak a tagja, de sem a klíringtag, sem a második szintű közvetett ügyfél nem tartozik a szóban forgó csoporthoz.

a)

a 4. cikk (1), (5), (6) és (8) bekezdése úgy alkalmazandó az ügyfélre, mintha az ügyfél klíringtag lenne;

b)

a 2. cikk (1) bekezdésének b) pontja, az 5. cikk (2), (3), (6), (8) és (9) bekezdése úgy alkalmazandó a közvetett ügyfélre, mintha a közvetett ügyfél egy ügyfél lenne.

a)

a 4. cikk (5) és (6) bekezdése úgy alkalmazandó az ügyfélre, mintha az ügyfél klíringtag lenne;

b)

a 2. cikk (1) bekezdésének b) pontja, az 5. cikk (2), (3), (6), (8) és (9) bekezdése úgy alkalmazandó a közvetett ügyfélre, mintha a közvetett ügyfél egy ügyfél lenne.

a)

a közvetett ügyfél és a második szintű közvetett ügyfél engedélyezett hitelintézet vagy befektetési vállalkozás, illetőleg olyan harmadik országban letelepedett jogalany, amely hitelintézetnek vagy befektetési vállalkozásnak minősülne, amennyiben az Unióban lenne letelepedve;

b)

a klíringtag és az ügyfél ugyanannak a csoportnak a tagja, de a közvetett ügyfél nem tartozik ehhez a csoporthoz;

c)

a közvetett ügyfél és a második szintű közvetett ügyfél ugyanannak a csoportnak a tagja, de a harmadik szintű közvetett ügyfél nem tartozik ehhez a csoporthoz;

d)

a második szintű közvetett ügyfél és a harmadik szintű közvetett ügyfél írásban közvetett elszámolási megállapodást köt. A közvetett elszámolási megállapodás tartalmazza legalább a következő szerződéses feltételeket:

e)

a klíringtag a harmadik szintű közvetett ügyfél eszközeit és pozícióit a 4. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott számlán tartja.

a)

a 4. cikk (1), (5), (6) és (8) bekezdése úgy alkalmazandó az ügyfélre és a közvetett ügyfélre, mintha azok klíringtagok lennének;

b)

a 2. cikk (1) bekezdésének b) pontja, az 5. cikk (2), (3), (6), (8) és (9) bekezdése úgy alkalmazandó a közvetett ügyfélre és a második szintű közvetett ügyfélre, mintha azok ügyfelek lennének.