25.5.2017

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 138/4

---

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/891 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2017. március 13.)

az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gyümölcs-, zöldség-, feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat tekintetében történő kiegészítéséről, az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az említett ágazatokban alkalmazandó szankciók tekintetében történő kiegészítéséről, valamint az 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 37. cikke a) pontjának i., ii., iii. és vi. alpontjára, b) és c) pontjára, d) pontjának i., iii.–vi., viii., x., xi. és xii. alpontjára és e) pontjának i. alpontjára, továbbá 173. cikke (1) bekezdésének b), c), d) és f)–j) pontjára, 181. cikke (2) bekezdésére, 223. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, valamint 231. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésére, valamint 64. cikke (6) bekezdésének a) pontjára,

mivel:

(1)

Az 1308/2013/EU rendelet felváltotta az 1234/2007/EK tanácsi rendeletet (3), és új szabályokat állapít meg a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat tekintetében. Egyúttal felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat és végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el az említett területekre vonatkozóan. A szóban forgó jogi aktusoknak fel kell váltaniuk az 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (4) vonatkozó rendelkezéseit.

(2)

A gyümölcs- és zöldségtermelők tárgyalási pozícióinak javítása, illetve a hozzáadott értéknek az ellátási lánc mentén való méltányosabb elosztása érdekében támogatni kell a termelői szervezetek és társulásaik elismertetését. Ezt a célt a nemzeti jogi és közigazgatási struktúrák tiszteletben tartásával kell megvalósítani.

(3)

Meg kell állapítani a termelői szervezeteknek a kérelmükben megjelölt termékek tekintetében való elismerésére vonatkozó rendelkezéseket. Ha az elismerést kizárólag feldolgozásra szánt termékekre kérelmezik, meg kell bizonyosodni arról, hogy a termékeket valóban feldolgozásra szállítják. Elő kell írni, hogy a termelői szervezeteknek rendelkezniük kell a működésükhöz szükséges struktúrákkal. Ezen túlmenően az operatív program végrehajtásának feltételeként elő kell írni, hogy a termelői szervezeteknek el kell érniük a forgalmazott termékek bizonyos minimális értékét, melyet a tagállamnak kell megállapítania úgy, hogy az biztosítsa a támogatások hatékonyságát, és így valóban javítsa a gyümölcs- és zöldségágazat termelőinek tárgyalási pozícióját.

(4)

Annak elősegítése érdekében, hogy a gyümölcs- és zöldségágazat piacszervezési rendszerének céljai megvalósuljanak, és a termelői szervezetek a feladataikat fenntartható és hatékony módon végezhessék, a termelői szervezeteken belül a lehető legnagyobb stabilitást kell biztosítani. Indokolt ezért megállapítani a termelői szervezetbeli tagság minimális időtartamát. Célszerű a tagállamok hatáskörébe utalni a felmondási idő, valamint azon időpont megállapítását, amelytől kezdve a tagságról való lemondás hatályba léphet.

(5)

Amennyiben egy termelői szervezetet olyan termék vonatkozásában ismertek el, amelyhez technikai eszközök biztosítására van szükség, célszerű lehetővé tenni a termelői szervezet számára, hogy a technikai eszközöket a tagok révén, leányvállalatokon keresztül vagy kiszervezéssel, illetve olyan termelői szervezetek társulására támaszkodva is biztosíthassa, amelyben az adott szervezet tagsági viszonnyal rendelkezik.

(6)

A termelői csoportok fő tevékenységének a kínálati oldal koncentrációjához és termékeik forgalomba hozatalához kell kapcsolódnia oly módon, hogy a gyümölcs- és zöldségtermelők tárgyalási pozíciói javuljanak, illetve biztosítható legyen az ebből eredő előnyöknek az ellátási lánc mentén való méltányosabb elosztása. Indokolt azonban engedélyezni a termelői szervezetek számára, hogy egyéb tevékenységekben is részt vehessenek, függetlenül attól, hogy azok kereskedelmi jellegűek-e avagy sem. A termelői szervezetek közötti együttműködést kívánatos ösztönözni, és e cél érdekében elő kell írni, hogy kizárólag valamely más elismert termelői szervezettől vásárolt gyümölcsöt és zöldséget forgalmazhassanak oly módon, hogy e termékek értékét sem a fő tevékenység, sem az egyéb tevékenységek tekintetében ne kelljen a fogalmazott termékekre vonatkozó számításokban tekintetbe venni.

(7)

Jóllehet a termelői csoportok fő tevékenységének a kínálati oldal koncentrációjához és a tagjaik által termelt, a szervezet elismerésének körébe tartozó termékek forgalomba hozatalához kell kapcsolódnia, egyes esetekben a szervezetek tagjai számára lehetővé kell tenni, hogy termékeik bizonyos hányadát a termelői szervezeten kívül hozzák forgalomba, amennyiben a termelői szervezet ezt jóváhagyja, és ez megfelel az adott tagállam és az érintett termelői szervezet által előírt feltételeknek. A termelői szervezettől függetlenül értékesített termékek százalékos aránya nem lépheti át a megszabott küszöbértékeket.

(8)	Tovább kell pontosítani az olyan kiszervezésekre vonatkozó rendelkezéseket, amikor a kiszervezett tevékenységet végző szereplő szorosan kapcsolódik a termelői szervezethez.

(9)	A kínálati oldal koncentrációjának megkönnyítése érdekében célszerű ösztönözni a meglévő termelői szervezetek új szervezetek létrehozása céljából történő egyesülését, és e célból indokolt megállapítani az egyesített szervezetek operatív programjainak egyesítésére vonatkozó szabályokat.

(10)

Azon alapelv tiszteletben tartása mellett, hogy a termelői szervezeteknek a termelők saját kezdeményezésére kell létrejönniük, és azokat a termelőknek kell ellenőrizniük, a tagállamoknak indokolt lehetőséget biztosítani azon feltételek megállapítására, amelyek mellett egyéb természetes vagy jogi személyek tagjai lehetnek a termelői szervezeteknek vagy termelői szervezetek társulásainak.

(11)

Annak biztosítása érdekében, hogy a termelői szervezetek hitelesen képviseljenek egy adott minimális számú termelőt, a tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy a termelői szervezeten belül a termelés zömét ellátó vagy abban többségi részesedéssel vagy tőkerésszel bíró, de számszerűleg kisebbségben levő tagok ne éljenek vissza indokolatlan módon erőfölényükkel a szervezet irányításában és működésében. A demokratikus elszámoltathatóság biztosítva van, ha a termelői szervezetként való elismertetés előtt az érintett jogalany olyan jogi formában működött, amelyre vonatkozóan a nemzeti jogszabályok ezt eleve előírják. Az egyéb esetekben a tagállamoknak kell a szavazati jogok vagy a részesedések maximális arányára vonatkozó szabályokat alkotniuk, és erre vonatkozó ellenőrzéseket végezniük.

(12)

Szabályokat kell megállapítani a termelői szervezetek társulásainak, a transznacionális termelői szervezeteknek és a termelői szervezetek transznacionális társulásainak az elismerésére és működésére vonatkozóan. Az egységesség érdekében ezeknek a szabályoknak a lehető legjobban tükrözniük kell a termelői szervezetekre vonatkozóan megállapított szabályokat.

(13)

Az operatív programokra vonatkozó támogatási program végrehajtásának elősegítése érdekében célszerű egyértelműen meghatározni a termelői szervezetek által forgalmazott termékek értékét, beleértve az arra vonatkozó szabályokat is, hogy mely termékek vehetők figyelembe, és mely értékesítési szakaszra vonatkoztatva kell a termelés értékét kiszámítani. Ellenőrizhetőségi és egyszerűsítési megfontolásból a feldolgozásra szánt gyümölcsök és zöldségek értékének kiszámítása céljából indokolt átalányértéket alkalmazni. Ezen átalányérték kiszámításakor az alaptermék (a feldolgozásra szánt gyümölcs vagy zöldség) értékét kell alapul venni, amelyhez hozzá kell adni a tényleges feldolgozási műveletnek nem minősülő műveletek értékét. Mivel a feldolgozott gyümölcs és zöldség előállításához szükséges gyümölcs- és zöldségmennyiség termékcsoportonként jelentősen eltér, ezeket a különbségeket indokolt kellőképpen figyelembe venni az alkalmazandó átalányértékekben. Azon feldolgozásra szánt gyümölcsök és zöldségek esetében, amelyekből feldolgozott fűszernövény vagy paprikapor készül, olyan átalányértéket célszerű megállapítani a feldolgozásra szánt gyümölcsök és zöldségek értékének meghatározásához, amely kizárólag az alaptermék értékének felel meg. A forgalmazott termékek értékére vonatkozó számítási módnak ellensúlyoznia kell az éves ingadozásokat és az elégséges adatok esetleges hiányát, és el kell kerülnie a kettős beszámítás eseteit, különösen a transznacionális termelői szervezetek és azok társulásai esetében. A támogatási programmal való visszaélések elkerülése érdekében a termelői szervezetek számára általánosságban nem kívánatos engedélyezni, hogy az egyes programok időtartamán belül megváltoztathassák a referencia-időszakot.

(14)

A termelői szervezetek részesedéssel vagy tőkerésszel rendelkezhetnek olyan leányvállalatokban, amelyek növelik a tagok termelésének hozzáadott értékét. Rögzíteni kell az ezen forgalmazott termékek értékének kiszámítására vonatkozó szabályokat. A szóban forgó leányvállalatok fő tevékenységeinek a termelői szervezetével azonosnak kell lenniük.

(15)

A támogatás megfelelő felhasználásának biztosítása érdekében célszerű szabályokat megállapítani a működési alapok kezelésére és könyvvitelére, valamint a tagok pénzügyi hozzájárulására vonatkozóan, a lehető legnagyobb rugalmasság biztosítása mellett, azzal a feltétellel, hogy minden termelő élvezhesse a működési alap előnyeit és demokratikus módon részt vehessen az alap felhasználására vonatkozó döntésekben.

(16)

Fontos rendelkezni a fenntartható operatív programokra irányuló nemzeti stratégia hatályáról és szerkezetéről, valamint a környezetvédelmi tevékenységek nemzeti keretéről. Ennek során a pénzügyi források elosztásának optimalizálását és a stratégia minőségének javítását kell szem előtt tartani. Megfelelő rendelkezéseket kell alkotni annak elkerülése céljából, hogy ugyanaz a tevékenység ne részesülhessen kettős támogatásban más támogatási rendszerek – például vidékfejlesztési vagy promóciós programok – keretében.

(17)

Pénzügyi biztonsági és jogbiztonsági okokból össze kell állítani azon műveletek és kiadások jegyzékét, amelyekre az operatív programok nem terjedhetnek ki, illetve azon műveletek nem kimerítő felsorolását, amelyekre az operatív programok kiterjedhetnek. Meg kell állapítani a támogatható kiadásokra, valamint az átalányösszegek és egységköltség-alapú térítések alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket. Az 1308/2013/EU rendelet 33. cikke meghatároz néhány, az operatív programokra vonatkozó célkitűzést, köztük az előállított termékekre vonatkozókat, a friss és a feldolgozott termékekre egyaránt kiterjedően. E célkitűzések teljesülésének biztosítása érdekében meg kell határozni a gyümölcs- és zöldségtermékek feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-termékekké történő átalakításához kapcsolódó tevékenységek támogathatóságának feltételeit. Egyéni gazdaságokban történő beruházások esetén célszerű rendelkezni arról, hogy a szervezet visszafizettesse a beruházás maradványértékét azokban az esetekben, amikor valamely tag kilép a termelői szervezetből.

(18)	Bár a termelői szervezetek társulásainak operatív programjaira a termelői szervezetek operatív programjaival azonos szabályokat indokolt alkalmazni, bizonyos követelményeket érvényesíteni kell a társulásban részt vevő termelői szervezetek szintjén.

(19)

Célszerű meghatározni az operatív programok benyújtására és jóváhagyására vonatkozó eljárásokat, beleértve a határidőket is, annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok megfelelő módon tudják értékelni az információkat, valamint hogy intézkedéseket és tevékenységeket lehessen felvenni a programokba, illetve azokból kizárni. Mivel a programok irányítása éves alapon történik, indokolt rendelkezni arról, hogy azokat a programokat, amelyek jóváhagyása egy adott időpontig nem történik meg, egy évvel el kell halasztani.

(20)

Kívánatos eljárást kialakítani az operatív programok következő évekre vonatkozó módosítására vonatkozóan, hogy azokat ki lehessen igazítani minden olyan új körülmény figyelembevétele céljából, amelyeket a program eredeti beterjesztésekor nem lehetett előre látni. Ezenkívül célszerű lehetővé tenni, hogy az intézkedéseket és a működési alap összegét a program végrehajtásának minden évében módosítani lehessen. Az ilyen módosítások esetén célszerű bizonyos, a tagállamok által meghatározandó korlátozások és feltételek – többek között a módosítások illetékes hatóságoknak történő bejelentésére vonatkozó kötelezettség – betartását előírni annak biztosítására, hogy a jóváhagyott programok átfogó célkitűzései ne változzanak.

(21)

A likviditási problémák elkerülése érdekében fontos megfelelő biztosítékokkal fedezett előlegfizetési rendszert biztosítani a termelői szervezetek számára. Azon esetekben, ha az operatív program megszűnik vagy egy termelői szervezet elismerése – akár annak kérésére, akár szándéka ellenére – visszavonásra kerül, illetve a szervezet feloszlik, biztosítani kell, hogy teljesüljön a cél, amelyre a támogatás folyósításra került, ellenkező esetben pedig a támogatást vissza kell fizetni az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap részére.

(22)

A gyümölcs- és zöldségfélék termesztése előre nem kiszámítható, a termékek pedig romlandók. A piacon megjelenő többlet, még ha nem is túl számottevő, jelentősen megzavarhatja a piacot. Az 1308/2013/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének i) pontjában említett termékek vonatkozásában ezért célszerű szabályokat megállapítani a válságmegelőzési és -kezelési intézkedések hatályát és alkalmazását illetően. Az említett szabályoknak – amennyire csak lehetséges – lehetővé kell tenniük a rugalmasságot és válság esetén a gyors alkalmazást, és ebből fakadóan azt, hogy a döntéseket a tagállamok és a termelői szervezetek hozzák meg. Fontos mindazonáltal, hogy a szabályok garanciát nyújtsanak az uniós támogatásokkal való visszaélésekkel szemben, és egyes intézkedések alkalmazására vonatkozóan – többek között pénzügyi értelemben – korlátozó rendelkezéseket tartalmazzanak. Emellett biztosítaniuk kell a növényegészségügyi és a környezetvédelmi követelmények megfelelő betartását is.

(23)

Szabályokat kell elfogadni a piacról történő árukivonások vonatkozásában, tekintettel a szóban forgó intézkedés potenciális fontosságára. Különösen kívánatos szabályokat hozni a jótékonysági szervezetek és egyes más létesítmények és intézmények által humanitárius segélyként ingyenesen szétosztott, piacról kivont gyümölcs- és zöldségfélék megnövelt támogatásának rendszerére vonatkozóan. Az ingyenes szétosztás megkönnyítése érdekében indokolt lehetővé tenni, hogy a jótékonysági szervezetek és az intézmények a piacról kivont áruk végső kedvezményezettjétől jelképes értékű hozzájárulást kérjenek a termékek után. Emellett ajánlatos meghatározni az árukivonásra adható támogatás maximális szintjét annak érdekében, hogy ez a lehetőség ne váljon a termékek piaci forgalomba hozatalának tartós alternatívájává. Mindezekre tekintettel továbbra is célszerű a főbb termékek esetében egységes szinteket alkalmazni. Más termékek esetében, ahol a tapasztalatok nem mutatnak túlzott árukivonásra irányuló kockázatot, célszerű a maximális támogatási szintet az adott tagállamban regisztrált árak átlagának százalékos arányában meghatározni. Hasonló okokból azonban mindenképp célszerű az árukivonás tekintetében termelői szervezetenként és termékenként mennyiségi korlátokat meghatározni.

(24)

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján célszerű részletesebben kidolgozni a zöld szüretre és a be nem takarításra vonatkozó rendelkezéseket. Hasonló okokból egyszerűsíteni kell a kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozásával kapcsolatos adminisztratív költségekhez és a gyümölcsösök kötelező kivágást követő újratelepítéséhez nyújtott támogatásra vonatkozó rendelkezéseket.

(25)

Célszerű szabályokat elfogadni azon nemzeti pénzügyi támogatásra vonatkozóan, amelyet a tagállamok az Unió olyan régióiban nyújthatnak, ahol a termelők szervezettségi foka különösen alacsony, beleértve a szervezettség fokának számítására, illetve az alacsony szervezettségi fok igazolására vonatkozó szabályokat is. Ezen szabályoknak összhangban kell lenniük a jelenleg alkalmazandó szabályokkal.

(26)

A termelői csoportoknak nyújtott támogatások immár az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) szerinti vidékfejlesztési politika részét képezik, azonban továbbra is szükség van arra, hogy az 1234/2007/EK rendelet 125e. cikke szerint megalakult termelői csoportokra vonatkozó és a támogatási rendszer rendelkezéseinek végrehajtásához szükséges értesítési szabályok szerepeljenek e rendeletben.

(27)

Indokolt rendelkezéseket hozni az e rendelet végrehajtásához szükséges értesítések típusa, formátuma és eszköze vonatkozásában. E rendelkezéseknek ki kell terjedniük a termelők és a termelői szervezetek által a tagállamoknak, és a tagállamok által a Bizottságnak benyújtott értesítésekre. A múlt adatnyilvántartási tapasztalatai alapján lehetőség van az előírt adatszolgáltatás mennyiségének és gyakoriságának bizonyos szintű egyszerűsítésére.

(28)

Célszerű rendelkezni a folyamatban lévő programok és rendszerek megfelelő nyomon követéséről és értékeléséről annak érdekében, hogy a termelői szervezetek, valamint a tagállamok felmérhessék azok hatékonyságát és eredményességét. A jelenlegi követelmények száma és részletessége csökkenthető anélkül, hogy az hátrányosan befolyásolná az értékelés minőségét.

(29)

Indokolt intézkedéseket megállapítani a feltárt szabálytalanságokra alkalmazandó megfelelő adminisztratív szankciók tekintetében. Ezen intézkedéseknek mind az uniós szinten megállapított konkrét ellenőrzéseket és adminisztratív szankciókat, mind a kiegészítő nemzeti ellenőrzéseket és adminisztratív szankciókat magukba kell foglalniuk.

(30)

Indokolt eljárási rendelkezéseket elfogadni azon feltételeket illetően, amelyek alapján a gyümölcs- és zöldségágazatban működő termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulásai, illetve a szakmaközi szervezetek által meghatározott szabályok kiterjeszthetők az adott gazdasági térségben működő valamennyi gazdasági szereplőre. A leszedetlenül értékesített termés tekintetében világossá kell tenni, hogy mely szabályokat kell kiterjeszteni a termelőkre, illetve a vásárlókra.

(31)

Célszerű szabályokat megállapítani a gyümölcs- és zöldségfélékre vonatkozó belépési árrendszer tekintetében. Az a tény, hogy az érintett romlandó gyümölcsöket és zöldségeket nagyrészt bizományi értékesítési rendszerben szállítják, sajátos nehézségeket okoz a termékek értékének meghatározása terén. Kívánatos ezért meghatározni a behozott termékek közös vámtarifába való besorolásához alapul szolgáló belépési ár kiszámításának lehetséges módszereit. A rendszer megfelelő alkalmazása érdekében indokolt előírni, hogy bizonyos körülmények között biztosítékot kell letétbe helyezni.

(32)

Célszerű olyan rendelkezéseket hozni a behozott termékek árának és mennyiségének bejelentése tekintetében, amelyek biztosítják, hogy a szükséges információk időben és koherens módon jussanak el a Bizottsághoz. Célszerű rendelkezéseket hozni a vis maior helyzetek bejelentése tekintetében, melyek lehetővé teszik az ilyen helyzetek megfelelő kezelését.

(33)

Az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében törölni kell az 543/2011/EU végrehajtási rendelet azon rendelkezéseit, amelyek helyébe e felhatalmazáson alapuló rendelet, illetve az (EU) 2017/892 bizottsági végrehajtási rendelet (6) rendelkezései lépnek. Az 543/2011/EU végrehajtási rendeletnek a forgalmazási előírásokra vonatkozó rendelkezéseit mindaddig célszerű hatályban hagyni, amíg azok helyébe új rendelkezések nem lépnek. Az 1234/2007/EK rendelet 125e. cikke szerint megalakult termelői csoportokat közvetlenül érintő rendelkezéseknek hatályban kell maradniuk, egyes egyéb, az ilyen csoportokra közvetve vonatkozó cikkeket pedig célszerű az érintett csoportok elismerési tervének, illetve termelői csoportként való elismerésének alkalmazási időszaka végéig alkalmazni.

(34)	Átmeneti rendelkezéseket kell meghatározni, amelyek biztosítják a korábbi rendelkezésekről az újakra való zökkenőmentes átállást. Lehetőséget kell biztosítani a termelői szervezetek számára, hogy a folyamatban lévő operatív programokat a korábbi szabályok alapján zárják le.

(35)	Célszerű, hogy ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lépjen hatályba és akkortól legyen alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

E rendelet kiegészíti az 1308/2013/EU rendeletnek az említett rendelet 1. cikke (2) bekezdésének i) és j) pontja szerinti gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra vonatkozó rendelkezéseit, a forgalmazási előírások kivételével, valamint kiegészíti az 1306/2013/EU rendeletnek az említett ágazatokban alkalmazandó szankciókra vonatkozó rendelkezéseit.

E rendelet II. címe azonban csak az 1308/2013/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének i) pontjában említett gyümölcs- és zöldségágazati termékekre és a feldolgozásra szánt ilyen termékekre alkalmazandó.

II. CÍM

TERMELŐI SZERVEZETEK

I. FEJEZET

Követelmények és elismerés

1. szakasz

Fogalommeghatározások

2. cikk

Fogalommeghatározások

E cím alkalmazásában:

a)   „termelő”: az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti mezőgazdasági termelő, amely az 1308/2013/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének i) pontjában említett gyümölcs- és zöldségágazati termékeket, illetve kizárólag feldolgozásra szánt ilyen termékeket állít elő;

b)   „termelő tag”: olyan termelő vagy termelőkből alakult jogalany, amely termelői szervezet vagy termelői szervezetek társulásának tagja;

c)   „leányvállalat”: olyan vállalat, amelyben egy vagy több termelői szervezet vagy termelői szervezetek társulása részesedéssel vagy tőkerésszel rendelkezik, és amely hozzájárul az adott szervezet vagy társulás által vállalt célkitűzések megvalósításához;

d)   „transznacionális termelői szervezet”: bármely olyan szervezet, amelyben legalább a termelők egyikének a gazdasága a szervezet székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban található;

e)   „termelői szervezetek transznacionális társulása”: termelői szervezetek bármely olyan társulása, amelyben a társult szervezetek legalább egyike a társulás székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban található;

f)   „intézkedés”: a következők valamelyike:

i.	a termelés tervezésére irányuló tevékenységek, a tárgyieszköz-beruházásokat is beleértve;

ii.	a termékminőség javítására vagy fenntartására irányuló tevékenységek, függetlenül attól, hogy friss vagy feldolgozott termékekre irányulnak, a tárgyieszköz-beruházásokat is beleértve;

iii.

a termékek kereskedelmi értékének növelésére, illetve a forgalmazás javítására irányuló tevékenységek, a tárgyieszköz-beruházásokat is beleértve, valamint a friss vagy feldolgozott termékekre irányuló promóciós és kommunikációs tevékenységek, a vi. alpont szerinti promóciós és kommunikációs tevékenységek kivételével;

iv.	kutatási és kísérleti termelési tevékenységek, a tárgyieszköz-beruházásokat is beleértve;

v.	képzési és a bevált módszerek megosztására irányuló tevékenységek a vi. alpont szerinti képzés kivételével, valamint a tanácsadó és technikai segítségnyújtási szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítésére irányuló tevékenységek;

vi.	az 1308/2013/EU rendelet 33. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében felsorolt válságmegelőzési és -kezelési intézkedések bármelyike;

vii.	az 1308/2013/EU rendelet 33. cikkének (5) bekezdésében említett környezetvédelmi tevékenységek, a tárgyieszköz-beruházásokat is beleértve;

viii.

az i–vii. alpont alá tartozóktól eltérő olyan egyéb tevékenységek, a tárgyieszköz-beruházásokat is beleértve, amelyek megfelelnek az 1308/2013/EU rendelet 33. cikkének (1) bekezdésében említett egy vagy több célkitűzésnek;

g)   „tevékenység”: egy meghatározott tevékenység vagy eszköz, amely az 1308/2013/EU rendelet 33. cikkének (1) bekezdésében említett vagy meghatározott egy vagy több célkitűzés megvalósítására irányul;

h)   „tárgyieszköz-beruházás”: olyan tárgyi eszköz beszerzése, amelynek rendeltetése, hogy hozzájáruljon az 1308/2013/EU rendelet 33. cikkének (1) bekezdésében említett vagy meghatározott egy vagy több célkitűzés megvalósításához;

i)   „melléktermék”: gyümölcs- vagy zöldségtermék előkészítéséből származó olyan termék, amelynek pozitív gazdasági értéke van, de amely nem a szándékolt fő termék;

j)   „előkészítés”: olyan előkészítési tevékenységek, mind például a tisztítás, a darabolás, a hámozás, a vágás vagy a szárítás, amelyek eredményeként a gyümölcsből vagy zöldségből nem válik feldolgozott gyümölcs vagy zöldség;

k)   „szakmaközi alap”: olyan, az 1308/2013/EU rendelet 34. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett, az ugyanazon rendelet 157. cikke (1) bekezdésének c) pontjában felsorolt egy vagy több célkitűzés megvalósítására irányuló tevékenység, amelyet a tagállam jóváhagyott, és amelyet egy termelői szervezet vagy termelői szervezetek társulása és az élelmiszer-feldolgozási és/vagy -forgalmazási lánc legalább egy egyéb szereplője közösen kezel;

l)   „kiindulási mutató”: a programozási időszak kezdetén fennálló állapotot vagy trendet tükröző olyan mutató, amely információi révén hasznos lehet:

i.	fenntartható operatív programok nemzeti stratégiájának vagy egy operatív programnak a kidolgozása céljából a kezdeti helyzet elemzéséhez;

ii.	referenciaként, amely alapján a nemzeti stratégia vagy az operatív program eredményei és hatása értékelhető; vagy

iii.	a nemzeti stratégia vagy az operatív program eredményeinek és hatásának értelmezéséhez;

m)   „specifikus költségek”: a hagyományos költségek és a ténylegesen felmerült költségek különbségeként kiszámított többletköltségek, valamint a tevékenységből eredő jövedelemkiesés, a többletjövedelem és a költségmegtakarítások kizárásával.

2. szakasz

Elismerési kritériumok és egyéb követelmények

3. cikk

A termelői szervezetek jogi státusa

A tagállamok a nemzeti jogi és igazgatási struktúráik alapján meghatározzák azon jogi személyek körét, amelyek az 1308/2013/EU rendelet 154. cikke szerinti elismerést kérelmezhetnek. Adott esetben rendelkezhetnek arról is, hogy jogi személyek egyértelműen meghatározott részei is pályázhatnak az említett cikk szerinti elismerésre. A tagállamok kiegészítő szabályokat fogadhatnak el a termelői szervezetek elismerésére, illetve a termelői szervezetként való elismerésre pályázni jogosult jogi személyekre vonatkozóan.

4. cikk

Az érintett termékek köre

(1)   A tagállamok az elismerési kérelemben meghatározott termék vagy termékcsoport tekintetében ismerik el a termelői szervezeteket.

(2)   A tagállamok a kizárólag feldolgozásra szánt termékek, illetve termékcsoportok tekintetében akkor ismerhetik el a termelői szervezeteket, ha azok beszállítói szerződések rendszerével vagy másképp biztosítani tudják a szóban forgó termékek feldolgozás céljára történő beszállítását.

5. cikk

Tagok minimális száma

A tagállamok az 1308/2013/EU rendelet 154. cikke (1) bekezdése b) pontjának alkalmazása céljából meghatározzák a szervezetek tagjainak minimális számát.

A termelői szervezetek minimális tagszámának meghatározásakor a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy ha az elismerés kérelmezője teljesen vagy részben olyan tagokból áll, amelyek maguk is jogi személyek vagy jogi személyek termelők által alkotott, egyértelműen meghatározott részei, akkor a termelők minimális száma meghatározható az egyes jogi személyekhez, illetve jogi személyek egyértelműen meghatározott részeihez kapcsolódó termelők száma alapján.

6. cikk

A tagság minimális időtartama

(1)   A termelők tagságának minimális időtartama nem lehet rövidebb egy évnél.

(2)   A tagságról való lemondásról a termelői szervezetet írásban kell értesíteni. A tagállamok meghatározzák a felmondási időt, amely nem lehet hosszabb hat hónapnál, valamint a lemondás hatálybalépésének időpontját.

7. cikk

A termelői szervezetek szervezeti felépítése és tevékenysége

A tagállamok ellenőrzik, hogy a termelői szervezetek rendelkeznek-e a megfelelő személyzettel, infrastruktúrával és felszereléssel az 1308/2013/EU rendelet 152., 154. és 160. cikkében megállapított követelmények teljesítéséhez, továbbá alapvető feladataik ellátásához, különösen az alábbiak tekintetében:

a)	tagjaik termelési tevékenységének ismerete;

b)	a tagok termésének begyűjtéséhez, válogatásához, tárolásához és csomagolásához szükséges műszaki eszközök;

c)	a tagok termésének forgalmazása;

d)	kereskedelmi és költségvetési ügyvitel; továbbá

e)	központi költségalapú könyvelés és a nemzeti jognak megfelelő számlázási rendszer.

8. cikk

A forgalmazható termékek értéke vagy mennyisége

(1)   Az 1308/2013/EU rendelet 154. cikke (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában a forgalmazható termékek értékét vagy mennyiségét az e rendelet 22. és 23. cikkében a forgalmazott termékek értékének számítására megállapított módszer alapján kell kiszámítani.

(2)   Abban az esetben, ha a termelői szervezet valamely tagjára vonatkozóan nem áll rendelkezésre az (1) bekezdés alkalmazásához elegendő korábbi adat a forgalmazott termékeket illetően, a forgalmazható termékek értéke megfeleltethető a tizenkét egymást követő hónap során forgalmazott termékek tényleges értékének. Az alapul vett 12 hónapnak az elismerés iránti kérelem benyújtásának évét megelőző három éven belülre kell esnie.

9. cikk

A forgalmazott termékek minimális értéke

Az 1308/2013/EU rendelet 154. cikke (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában a tagállamok az operatív programot végrehajtó termelői szervezetek tekintetében a tagok minimális száma mellett a forgalmazott termékek minimális értékét is rögzítik.

10. cikk

Technikai eszközök biztosítása

Az 1308/2013/EU rendelet 154. cikke (1) bekezdésének c) pontja, valamint e rendelet 7. cikke b) pontjának alkalmazásában amennyiben egy termelői szervezetet olyan termék vonatkozásában ismertek el, amelyhez technikai eszközök biztosítására van szükség, a termelői szervezet kötelezettségei akkor tekinthetők teljesítettnek, ha megfelelő szinten biztosít technikai eszközöket akár saját maga, akár a tagok, leányvállalatok vagy olyan termelői szervezetek társulása révén, amelyhez a szervezet tartozik, illetve kiszervezés útján.

11. cikk

A termelői szervezetek fő tevékenységei

(1)   A termelői szervezetek fő tevékenysége a kínálati oldal koncentrációjához és tagjai azon termékeinek forgalomba hozatalához kapcsolódik, amely termékek tekintetében a termelői szervezetet elismerték.

Az első albekezdés szerinti forgalomba hozatalt maga a termelői szervezet végzi, vagy a 13. cikk értelmében vett kiszervezés esetében a termelői szervezet felügyelete alatt kerül rá sor. E tevékenység magában foglalja az értékesítendő termékre vonatkozó döntést, a forgalmazási csatorna kiválasztását, és amennyiben az értékesítés nem árverés útján történik, a mennyiségre és az árra vonatkozó tárgyalást.

A termelői szervezet legalább 5 éven keresztül köteles megőrizni minden olyan számviteli és egyéb dokumentumot, amely bizonyítja, hogy összefogta a kínálati oldalt, és a tagok olyan termékeit hozta forgalomba, amelyek vonatkozásában a szervezetet elismerték.

(2)   A termelői szervezet értékesítheti olyan termelők termékeit is, amelyek nem tagjai termelői szervezetnek vagy termelői szervezetek társulásának, amennyiben a szervezet a szóban forgó termékek vonatkozásában elismeréssel rendelkezik, és amennyiben az érintett tevékenység gazdasági értéke nem éri el a forgalmazott termékek 22. cikk szerint kiszámított értékét.

(3)   A közvetlenül egy másik termelői szervezettől vásárolt gyümölcs- és zöldségfélék, valamint azon termékek forgalmazása, amelyek tekintetében a termelői szervezet nem rendelkezik elismeréssel, nem tekintendő úgy, hogy a termelői szervezet tevékenységeinek részét képezi.

(4)   A 22. cikk (8) bekezdésének alkalmazása esetén e cikk (2) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó az érintett leányvállalatokra.

12. cikk

A termelés termelői szervezeten kívüli forgalmazása

(1)   Ha a termelői szervezet engedélyezi, és amennyiben összhangban áll a tagállam és a termelői szervezet által meghatározott feltételekkel, a termelő tagok:

a)	közvetlenül vagy gazdaságukon kívül a fogyasztók személyes szükségleteinek kielégítésére értékesíthetnek termékeket;

b)	akár saját maguk, akár egy saját termelői szervezetük által kijelölt másik termelői szervezeten keresztül értékesíthetnek a saját szervezetük által forgalmazható termelési mennyiséghez képest csekély jelentőségű mennyiségeket az érintett termékekből;

c)	akár saját maguk, akár egy saját termelői szervezetük által kijelölt másik termelői szervezeten keresztül értékesíthetnek olyan termékeket, amelyek tulajdonságaik révén rendes esetben nem tartoznak az érintett termelői szervezet kereskedelmi tevékenységébe.

(2)   A termelői szervezet tagjai által a termelői szervezeten kívül forgalomba hozott termékek aránya nem lépheti túl a termékek teljes mennyiségének vagy értékének 25 %-át. Azonban a tagállamok ennél alacsonyabb értéket is előírhatnak. A tagállamok emellett 40 %-ig növelhetik is a maximális arányt egyrészről a 834/2007/EK tanácsi rendelet (8) hatálya alá tartozó termékek esetében, másrészről pedig akkor, ha a termelő tagok a saját termelői szervezetük által kijelölt másik termelői szervezeten keresztül értékesítik termékeiket.

13. cikk

Kiszervezés

(1)   Azon tevékenységeknek, amelyek kiszervezését a tagállamok az 1308/2013/EU rendelet 155. cikke szerint engedélyezhetik, kapcsolódniuk kell az említett rendelet 152. cikke (1) bekezdésének c) pontjában foglalt célokhoz, és magukban foglalhatják többek között a termelői szervezeti tagok terményeinek begyűjtését, tárolását, csomagolását és forgalmazását.

(2)   A tevékenységet kiszervező termelői szervezet az érintett tevékenység elvégzésére szerződés, megállapodás vagy jegyzőkönyv formájában írásos kereskedelmi megállapodást köt egy másik jogalannyal, amely lehet az érintett termelői szervezet egy vagy több tagja vagy leányvállalata is. A termelői szervezet felelős marad a kiszervezett tevékenység elvégzésének biztosításáért, az általános igazgatás ellenőrzéséért és a tevékenység elvégzésére vonatkozó kereskedelmi megállapodás felügyeletéért.

A tevékenység a termelői szervezet által elvégzettnek minősül ugyanakkor, amennyiben azt termelői szervezetek olyan társulása, vagy olyan termelői szövetkezetekből álló termelő szövetkezet hajtja végre, melynek maga a termelői szervezet is tagja, illetve amennyiben azt egy, a 22. cikk (8) bekezdésében lefektetett 90 %-os szabálynak megfelelő leányvállalat végzi el.

(3)   A (2) bekezdésben említett általános igazgatási ellenőrzésnek és felügyeletnek eredményesnek kell lennie, és keretében meg kell követelni, hogy a kiszervezési szerződés, megállapodás vagy jegyzőkönyv:

a)

lehetővé tegye a termelői szervezet számára kötelező utasítások előírását, és tartalmazzon olyan rendelkezéseket, amelyek a termelői szervezetet feljogosítják a szerződés, megállapodás vagy jegyzőkönyv felmondására, amennyiben a szolgáltató nem teljesíti a kiszervezési szerződésben foglalt feltételeket;

b)	olyan részletes feltételeket, többek között rendszeres jelentéstételi kötelezettségeket és határidőket határozzon meg, amelyek lehetővé teszik a termelői szervezet számára a kiszervezett tevékenységek feletti tényleges ellenőrzés gyakorlását.

A kiszervezési szerződéseket, megállapodásokat és jegyzőkönyveket, csakúgy mint az első albekezdés b) pontjában említett jelentéseket a termelői szervezeteknek legalább öt éven keresztül meg kell őrizniük utólagos ellenőrzések céljából, és azokat kérésre bármely tag számára hozzáférhetővé kell tenniük

14. cikk

Transznacionális termelői szervezetek

(1)   A transznacionális termelői szervezet székhelyének abban a tagállamban kell lennie, amelyben a szervezet a 22. és 23. cikk szerinti számítások alapján az általa forgalmazott termékek értékének nagyobb részét előállítja.

Az érintett tagállamok megegyezése alapján ugyanakkor ettől eltérően a székhely abban a tagállamban is felállítható, ahol a termelő tagok többsége található.

(2)   Amennyiben a transznacionális termelői szervezet operatív programot hajt végre, és egy új operatív programra vonatkozó kérelem időpontjában a forgalmazott termékek értékének nagyobbik felét más tagállamban állítja elő, illetve a termelő tagok többsége nem abban a tagállamban található, ahol a transznacionális termelői szervezet székhelye található, a székhelyet az új operatív program végrehajtási időszakának végéig a jelenlegi székhely szerinti tagállamban kell fenntartani.

Amennyiben azonban az új operatív program végrehajtási időszakának a végén a forgalmazott termékek értékének nagyobbik fele továbbra is más tagállamban keletkezik, illetve a termelői szervezet tagjainak többsége a transznacionális társulás székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban található, a székhelyet át kell helyezni az érintett másik tagállamba, kivéve amennyiben az érintett tagállamok megállapodnak abban, hogy a székhely nem változik.

(3)   A transznacionális termelői szervezet székhelye szerinti tagállam felel a következőkért:

a)	a transznacionális termelői szervezet elismerése;

b)	a transznacionális termelői szervezet operatív programjának jóváhagyása;

c)

az elismerés feltételeinek való megfelelésre és az ellenőrzések és közigazgatási szankciók rendszerére vonatkozóan a szükséges igazgatási együttműködés kialakítása a többi olyan tagállammal, amelyben a tagok találhatók. Az érintett többi tagállam kellő időben minden szükséges segítséget megad a székhely szerinti tagállamnak; továbbá

d)	a tagok székhelye szerinti tagállamok kérésére minden vonatkozó dokumentáció biztosítása, beleértve a rendelkezésére álló alkalmazandó jogszabályokat, a kérést benyújtó tagállam hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére lefordítva.

15. cikk

Termelői szervezetek egyesülése

(1)   Termelői szervezetek egyesülésekor az egyesülés révén létrejövő termelői szervezet magára vállalja az egyesülő termelői szervezetek jogait és kötelezettségeit. A tagállam biztosítja, hogy az újonnan létrejövő termelői szervezet megfeleljen valamennyi elismerési kritériumnak, és új azonosító számot hoz létre számára az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet 22. cikkében említett egyedi azonosító rendszerben.

Az egyesülés révén létrejött új termelői szervezet a programokat az egyesülés évét követő év január 1-jéig párhuzamosan és különállóan működtetheti, vagy az operatív programokat az egyesülés időpontjától kezdve egyesítheti.

Az egyesített operatív programokra e rendelet 34. cikke alkalmazandó.

(2)   Az (1) bekezdés második albekezdésétől eltérve a tagállamok kellően indokolt kérelem alapján engedélyezhetik, hogy a különálló operatív programok végrehajtása egészen azok eredeti terv szerinti befejezéséig párhuzamosan folytatódjon.

16. cikk

Nem termelő tagok

(1)   A tagállamok meghatározhatják, hogy milyen feltételek mellett fogadható el termelői szervezet tagjaként olyan természetes vagy jogi személy, amely önmaga nem termelő.

(2)   Az (1) bekezdésben említett feltételek meghatározásakor a tagállamok gondoskodnak különösen az 1308/2013/EU rendelet 153. cikke (2) bekezdése c) pontjának és 159. cikke a) pontja i. alpontjának való megfelelésről.

(3)   Az (1) bekezdésben említett természetes vagy jogi személy:

a)	nem vehető figyelembe az elismerési követelmények tekintetében;

b)	nem lehet közvetlen haszonélvezője az Unió által finanszírozott intézkedéseknek.

A tagállamok az (1) bekezdésben említett feltételek betartása mellett e természetes vagy jogi személy esetében korlátozhatják vagy megtilthatják a szavazati jogok gyakorlását a működési alapokat érintő döntésekben.

17. cikk

A termelői szervezetek demokratikus elszámoltathatósága

(1)   Amennyiben a termelői szervezet olyan jogi struktúrával rendelkezik, amely esetében az alkalmazandó nemzeti jogszabályok előírják a demokratikus elszámoltathatóságot, az adott szervezet e rendelet alkalmazásában e követelménynek megfelelőnek minősül, kivéve, ha a tagállam erről másként nem rendelkezik.

(2)   Az (1) bekezdésben említettektől eltérő termelői szervezetek esetében a tagállamoknak kell a termelői szervezetekben a természetes vagy jogi személyek által birtokolt szavazati jogok és részesedések vagy tőkerészek maximális arányára vonatkozó szabályokat alkotniuk. A szavazati jogok és részesedés vagy tőkerész maximális aránya nem érheti el sem a szavazati jogok, sem pedig a részesedések vagy tőkerészek összességének 50 %-át.

Megfelelően indokolt esetekben a tagállamok magasabb maximális százalékos arányt határozhatnak meg a jogi személyek által termelői szervezeten belül birtokolt részesedésre vagy tőkerészre vonatkozóan, amennyiben megfelelő intézkedések garantálják, hogy az ilyen jogi személy semmilyen esetben nem élhet vissza befolyásával.

Az első albekezdéstől eltérve azon termelői szervezetek vonatkozásában, amelyek esetében 2014. május 17-én operatív program végrehajtása volt folyamatban, a tagállam által az első albekezdés alkalmazásában megállapított legmagasabb részesedési vagy tőkerész-százalékarány csak az operatív program végét követően alkalmazandó.

(3)   A tagállami hatóságok kockázatelemzés alapján ellenőrzéseket hajtanak végre a szavazati jogok és a részesedések tekintetében. Ha a termelői szervezet tagjai maguk is jogi személyek, ezek az ellenőrzések kiterjednek azon természetes vagy jogi személyek identitásának vizsgálatára is, amelyek a termelői szervezet tagjainak a részesedéseit vagy tőkerészeit birtokolják.

(4)   A tagállamok az olyan termelői szervezetek vonatkozásában, amelyek egy jogi személy egyértelműen meghatározott részét képezik, intézkedéseket fogadnak el a szóban forgó jogi személyeknek a termelői szervezet által hozott döntések módosítására, jóváhagyására vagy elutasítására vonatkozó hatáskörének korlátozása vagy megvonása céljából.

3. szakasz

Termelői szervezetek társulásai

18. cikk

A termelői szervezetekre vonatkozó, a termelői szervezetek társulásaira alkalmazandó szabályok

A 3. és a 6. cikk, a 11. cikk (3) bekezdése, valamint a 13., a 15. és a 17. cikk a termelői szervezetek társulásaira értelemszerűen alkalmazandó. Amennyiben a termelői szervezetek társulása a tagságát alkotó termelői szervezetek termékeit értékesíti, a 11. cikk (2) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

19. cikk

A termelői szervezetek társulásainak elismerése

(1)   A tagállamok az 1308/2013/EU rendelet 156. cikke szerint a termelői szervezetek társulásait az elismerési kérelemben meghatározott termékhez vagy termékcsoporthoz kapcsolódó tevékenység, illetve tevékenységek tekintetében ismerhetik el abban az esetben, ha a termelői szervezetek társulása képes hatékonyan ellátni a szóban forgó tevékenység(ek)et.

(2)   Az 1308/2013/EU rendelet 156. cikke szerint elismert termelői szervezetekből álló társulás a termelői szervezet bármely tevékenységét vagy feladatát elláthatja, még ha az érintett termékek értékesítését továbbra is tagjai végzik.

(3)   Egy adott termék, termékcsoport vagy tevékenység tekintetében a termelői szervezet csak egyetlen olyan termelői szervezetekből álló társulásnak lehet tagja, amely operatív programot hajt végre.

(4)   A tagállamok kiegészítő szabályokat fogadhatnak el a termelői szervezetek társulásainak elismerésére vonatkozóan.

20. cikk

A termelői szervezetek társulásainak olyan tagjai, amelyek nem termelői szervezetek

(1)   A tagállamok meghatározhatják, hogy milyen feltételek mellett fogadható el termelői szervezetekből álló társulás tagjaként olyan természetes vagy jogi személy, amely nem elismert termelői szervezet.

(2)   A termelői szervezetek elismert társulásának olyan tagja, amely nem elismert termelői szervezet:

a)	nem vehető figyelembe az elismerési követelmények tekintetében;

b)	nem lehet közvetlen haszonélvezője az Unió által finanszírozott intézkedéseknek.

A tagállamok engedélyezhetik, korlátozhatják vagy megtilthatják e tagok részére a szavazati jogok gyakorlását az operatív programokat érintő döntések tekintetében.

21. cikk

Termelői szervezetek transznacionális társulásai

(1)   A termelői szervezetek transznacionális társulásának abban a tagállamban kell székhellyel rendelkeznie, amelyben a tagságát alkotó termelői szervezetek a forgalmazott termékek értékének nagyobb részét előállítják.

Az érintett tagállamok megegyezése alapján ugyanakkor ettől eltérően a székhely abban a tagállamban is felállítható, ahol a társult termelői szervezetek többsége található.

(2)   Amennyiben a termelői szervezetek transznacionális társulása operatív programot hajt végre, és egy új operatív programra vonatkozó kérelem időpontjában a forgalmazott termékek értékének nagyobbik felét más tagállamban állítja elő, illetve a tagságát alkotó termelői szervezetek többsége nem abban a tagállamban található, ahol a transznacionális társulás székhelye található, a székhelyet az új operatív program végrehajtási időszakának végéig a jelenlegi székhely szerinti tagállamban kell fenntartani.

Amennyiben azonban az új operatív program végrehajtási időszakának a végén a forgalmazott termékek értékének nagyobbik fele továbbra is más tagállamban keletkezik, illetve a társult termelői szervezetek többsége a transznacionális társulás székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban található, a székhelyet át kell helyezni az érintett másik tagállamba, kivéve amennyiben az érintett tagállamok megállapodnak abban, hogy a székhely nem változik.

(3)   A termelői szervezetek transznacionális társulásának székhelye szerinti tagállam felel a következőkért:

a)	a társulás elismerése;

b)	szükség esetén a társulás operatív programjának jóváhagyása;

c)

az elismerés feltételeinek való megfelelésre, az operatív programnak a társult termelői szervezetek által történő végrehajtására, valamint az ellenőrzések és közigazgatási szankciók rendszerére vonatkozóan a szükséges igazgatási együttműködés kialakítása a többi olyan tagállammal, amelyben a társult szervezetek találhatók. Az érintett többi tagállam minden szükséges segítséget megad a székhely szerinti tagállamnak; továbbá

d)	a tagok székhelye szerinti tagállamok kérésére minden vonatkozó dokumentáció biztosítása, beleértve a rendelkezésére álló alkalmazandó jogszabályokat, a kérést benyújtó tagállam hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére lefordítva.

II. FEJEZET

Működési alapok és operatív programok

1. szakasz

A forgalmazott termékek értéke

22. cikk

A számítás alapja

(1)   A termelői szervezet forgalmazott termékeinek értékét a termelői szervezet és termelő tagjainak termelése alapján kell kiszámítani, kizárólag azon gyümölcs- és zöldségfélék figyelembevételével, amelyek tekintetében a termelői szervezetet elismerték. A forgalmazott termékek értéke tartalmazhatja azoknak a gyümölcs- és zöldségféléknek az értékét, amelyekre nem vonatkozik a forgalmazási előírásoknak való megfelelés követelménye, amennyiben ezen előírások nem alkalmazandók.

A termelői szervezetek társulása által forgalmazott termékek értékét a termelői szervezetek társulása és a társult termelő szervezetek termelése alapján kell kiszámítani, kizárólag azon gyümölcs- és zöldségfélék figyelembevételével, amelyek tekintetében a termelői szervezetetek társulását elismerték. A számítások során ügyelni kell a kétszeres beszámítás elkerülésére.

(2)   A forgalmazott termékek értéke nem foglalja magában sem a feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék értékét, sem a gyümölcs- és zöldségágazati terméknek nem minősülő esetleges más termékek értékét.

Azonban a feldolgozásra szánt olyan forgalmazott gyümölcs- és zöldségtermékek értékét, amelyekből akár termelői szervezet, termelői szervezetek társulása vagy ilyen szervezet vagy társulás termelő tagja, akár az e cikk (8) bekezdése értelmében vett, a 90 %-os szabálynak megfelelő leányvállalat – saját maga vagy kiszervezés útján – az 1308/2013/EU rendelet I. mellékletének X. részében felsorolt feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek valamelyikét vagy az e cikkben említett és az e rendelet I. mellékletében részletesen körülírt más feldolgozott terméket állított elő, az említett feldolgozott termékek számlázott értékének egy meghatározott, százalékban kifejezett átalányértékkel való szorzásával kell kiszámítani. Ez az átalányérték:

a)	gyümölcslé esetében 53 %;

b)	koncentrált lé esetében 73 %;

c)	paradicsomsűrítmény esetében 77 %;

d)	fagyasztott gyümölcs és zöldség esetében 62 %;

e)	gyümölcs- és zöldségkonzerv esetében 48 %;

f)	az Agaricus nemzetséghez tartozó ehető gombából készült konzerv esetében 70 %;

g)	a sós lében ideiglenesen tartósított gyümölcs esetében 81 %;

h)	a szárított gyümölcs esetében 81 %;

i)	az a)–h) pontban felsoroltaktól eltérő egyéb feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék esetében 27 %;

j)	a feldolgozott fűszernövények esetében 12 %;

k)	a paprikapor esetében 41 %.

(3)   A tagállamok engedélyezhetik, hogy a termelői szervezetek a forgalmazott termékek értékébe beleszámítsák a melléktermékek értékét.

(4)   A forgalmazott termékek értéke magában foglalja a piacról az 1308/2013/EU rendelet 34. cikke (4) bekezdésének megfelelően kivont áruk értékét. Az értéket ebben az esetben a termelői szervezet által az érintett időszakban forgalmazott ilyen termékek átlagára alapján kell megállapítani.

(5)   A forgalmazott termékek értékébe csak a termelői szervezet és/vagy annak termelő tagjai által előállított azon termékek értékét szabad beleszámítani, amelyeket a termelői szervezet maga forgalmaz. A termelői szervezet termelő tagjai által előállított azon termékek értékét, amelyeket a saját termelői szervezetük által kijelölt másik termelői szervezet forgalmaz, az utóbbi termelői szervezet által forgalmazott termékek értékébe kell beleszámítani. Ügyelni kell a kétszeres beszámítás elkerülésére.

(6)   A (8) bekezdés alkalmazási körének kivételével a forgalmazott gyümölcs- és zöldségterméket „termelői szervezettől kiszállítva”, az 1308/2013/EU rendelet I. mellékletének IX. részében felsorolt, előkészített és csomagolt termékként, a következők szerint kell számlázni:

a)	héa nélkül;

b)	a termelői szervezeten belül felmerült belső szállítási költségek nélkül, amennyiben a termelői szervezet központosított begyűjtő- vagy csomagolópontjai és a termelői szervezet elosztási pontja között 300 km-nél nagyobb távolság van.

(7)   A forgalmazott termékek értéke kiszámítható a „termelői szervezet társulásától kiszállítva” is, a (6) bekezdésben meghatározott alapelvek szerint.

(8)   A forgalmazott termékek értéke továbbá kiszámítható a „leányvállalattól kiszállítva” is, a (6) bekezdésben meghatározott alapelvek szerint, feltéve, hogy a leányvállalat részesedésének vagy tőkéjének legalább 90 %-a tekintetében a tulajdonos:

a)	egy vagy több termelői szervezet vagy termelői szervezetek társulása; vagy

b)	a tagállam jóváhagyásától függően a termelői szervezet vagy a termelői szervezetek társulásának termelő tagjai, ha ez hozzájárul az 1308/2013/EU rendelet 152. cikke (1) bekezdésének c) pontjában felsorolt célkitűzések megvalósításához.

(9)   Kiszervezés esetén a forgalmazott termékek értékét a „termelői szervezettől kiszállítva” kell kiszámítani oly módon, hogy az tartalmazza a termelői szervezet által saját tagjainak, harmadik félnek vagy a (8) bekezdésben említettől eltérő leányvállalatnak kiszervezett tevékenység gazdasági hozzáadott értékét.

(10)   Ha a termelés természeti katasztrófa, éghajlati jelenség, állat- vagy növénybetegségek vagy kártevőfertőzés következtében csökken, a III. fejezet 7. szakaszában tárgyalt betakarítási biztosítási intézkedések vagy a termelői szervezet által hozott ezekkel egyenértékű intézkedések tekintetében ezen okokból kapott minden biztosítási kártalanítás beleszámítható a forgalmazott termékek értékébe.

23. cikk

Referencia-időszak és az uniós finanszírozás maximális mértéke

(1)   A tagállamok minden egyes termelői szervezet esetében 12 hónapos referencia-időszakot határoznak meg, amely legkorábban azt az évet három évvel megelőző év január 1-jén kezdődhet és legkésőbb azt az évet megelőző december 31-én végződhet, amelyre a támogatást igényelték.

A 12 hónapos referencia-időszak az érintett termelői szervezet beszámolási időszaka.

A referencia-időszak meghatározására szolgáló módszer egy adott operatív program időtartama alatt kizárólag megfelelően indokolt esetekben változtatható meg.

(2)   Az uniós pénzügyi segítségnek az 1308/2013/EU rendelet 34. cikkének (2) bekezdésében említett felső korlátját a referencia-időszakban azon termelők által forgalmazott termékek teljes mennyisége alapján kell kiszámítani, amelyek az igényelt támogatás által érintett év január 1-jén tagjai voltak a termelői szervezetnek vagy a termelői szervezetek társulásának.

(3)   A (2) bekezdésben előírt számítási módszer alternatívájaként a nem transznacionális termelői szervezetek, illetve a termelői szervezetek nem transznacionális társulásai esetében a tagállamok úgy határozhatnak, hogy a számításhoz az érintett termelői szervezet vagy termelői szervezetek társulása által a referencia-időszakban forgalmazott termékek tényleges értékét veszik alapul. Ez esetben valamennyi, a tagállamban működő nem transznacionális termelői szervezet, illetve a termelői szervezetek nem transznacionális társulásai esetében ugyanezt a szabályt kell alkalmazni.

(4)   Amennyiben valamely termék értékében legalább 35 %-os csökkenés következett be a termelői szervezet felelősségén és befolyásán kívüli okokból, az érintett termék esetében az előző referencia-időszak szerinti érték 65 %-át kell tekinteni a forgalmazott termékek értékének.

Az első albekezdésben említett okokat a termelői szervezetnek alá kell támasztania a tagállam illetékes hatósága felé.

Ez a bekezdés alkalmazandó a forgalomba hozott termelés minimális értékére vonatkozó, a 9. cikkben lefektetett rendelkezésnek való megfelelés értékelése céljából is.

(5)   Abban az esetben, ha egy újonnan elismert termelői szervezet az (1) bekezdés alkalmazásához nem rendelkezik elegendő korábbi adattal a forgalmazott termékekre vonatkozóan, a forgalmazott termékek értéke a forgalmazható termékeknek a termelői szervezet által az elismerés céljából közölt értékével egyezik meg.

24. cikk

Számvitel

A tagállamok megbizonyosodnak arról, hogy a termelői szervezetek megfelelnek a költségalapú számvitelre vonatkozó nemzeti szabványoknak, amelyek lehetővé teszik, hogy a független könyvvizsgáló egyszerűen azonosítani, ellenőrizni és tanúsítani tudja az éves kiadásokat és bevételeket.

2. szakasz

Működési alapok

25. cikk

A működési alapok finanszírozása

(1)   Az 1308/2013/EU rendelet 32. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett, a működési alaphoz nyújtott pénzügyi hozzájárulást a termelői szervezet, illetve a termelői szervezetek társulása határozza meg.

(2)   Minden termelő tag, illetve társult termelői szervezet számára biztosítani kell, hogy részesedhessen a működési alapból, valamint demokratikus módon részt vehessen a termelői szervezet, illetve a termelői szervezetek társulása működési alapjának és a működési alaphoz való pénzügyi hozzájárulásoknak a felhasználásával kapcsolatos döntéshozatalban.

(3)   A termelői szervezet alapszabályának, illetve a termelői szervezetek társulási szabályainak elő kell írniuk a termelő tagok, illetve a társult termelői szervezetek számára az alapszabályban vagy társulási szabályokban foglalt, az 1308/2013/EU rendelet 32. cikke szerinti működési alap létrehozására és feltöltésére szolgáló pénzügyi hozzájárulás megfizetését.

26. cikk

A becsült összegre vonatkozó értesítés

(1)   A termelői szervezetek, illetve termelői szervezetek társulásai legkésőbb szeptember 15-ig – az operatív programok, illetve a meglévő operatív programjaik módosítására irányuló esetleges jóváhagyási kérelem benyújtásával egyidejűleg – értesítik az elismerést kiadó tagállamot arról a becsült összegről, amellyel pénzügyi segítségnyújtás formájában az Unió, illetve hozzájárulás formájában a termelői szervezet vagy a társulás tagjai és maga a termelői szervezet vagy társulás a következő évre vonatkozóan hozzájárulnak a működési alaphoz.

A tagállamok ugyanakkor szeptember 15-nél későbbi időpontot is meghatározhatnak.

(2)   A működési alapok becsült összegét az operatív programok és a forgalmazott termékek értéke alapján kell kiszámítani. A számítás során külön kell bontani a válságmegelőzési és -kezelési intézkedésekkel és az egyéb intézkedésekkel kapcsolatos kiadásokat.

3. szakasz

Operatív programok

27. cikk

Nemzeti stratégia

(1)   Az 1308/2013/EU rendelet 36. cikkének (2) bekezdésében említett nemzeti stratégiát, ideértve az ugyanazon rendelet 36. cikkének (1) bekezdésében említett nemzeti keretet is, a működésiprogram-tervezetek adott év során történő benyújtását megelőzően kell kidolgozni. A nemzeti keretet a Bizottsághoz való benyújtás és adott esetben az 1308/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban végrehajtott módosítások után kell integrálni a nemzeti stratégiába.

A nemzeti stratégia regionális fejezetekre osztható.

(2)   Az 1308/2013/EU rendelet 36. cikkének (2) bekezdésében említett elemeken túlmenően a nemzeti stratégiába bele kell építeni a tagállam által az 1308/2013/EU rendelet 152–165. cikkének alkalmazásában elfogadott minden határozatot és rendelkezést.

(3)   A kiindulási helyzet vizsgálata a nemzeti stratégia kidolgozási folyamatának részét képezi, és azt a tagállam hatáskörében kell elvégezni.

E vizsgálat azonosítja és értékeli az elsődleges igényeket és a megvalósítandó célkitűzéseket, a várt eredményeket és a kiindulási helyzethez képest elérendő számszerűsített célokat.

Meghatározza továbbá a célkitűzések megvalósításához megfelelő eszközöket és tevékenységeket.

(4)   A tagállam nyomon követi és értékeli a nemzeti stratégiát, valamint az operatív programokon keresztül történő végrehajtását.

A nemzeti stratégia módosítására a működésiprogram-tervezetek adott év során történő benyújtását megelőzően van lehetőség.

(5)   A különböző intézkedések közötti egyensúly biztosítása érdekében a tagállam a nemzeti stratégiában meghatározza a működési alapból az egyes egyedi intézkedésekre vagy adott intézkedéstípusokra fordítható összegek százalékos felső határát.

28. cikk

A környezetvédelmi tevékenységekre vonatkozó nemzeti keret

Az 1308/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett javasolt keret benyújtásán túlmenően a tagállam értesíti a Bizottságot a nemzeti keretnek az említett albekezdésben meghatározott eljárás szerint végrehajtandó módosításairól is.

A Bizottság az általa megfelelőnek ítélt módon gondoskodik arról, hogy a nemzeti keret a többi tagállam számára is hozzáférhető legyen.

29. cikk

Kiegészítő tagállami szabályok

A tagállamok az 1308/2013/EU rendeletet, az e rendeletet és az (EU) 2017/892 végrehajtási rendeletet kiegészítő szabályokat fogadhatnak el az operatív program szerinti intézkedések, tevékenységek vagy kiadások támogathatóságát illetően.

30. cikk

Kapcsolat a vidékfejlesztési, állami támogatási és promóciós programokkal

(1)   Amennyiben a tagállam vidékfejlesztési programja, illetve programjai keretében olyan tevékenységek is támogatásban részesültek, amelyek az 1308/2013/EU rendelet alapján potenciálisan támogathatók lennének, a tagállamnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy ugyanazon kedvezményezett egy adott tevékenységre csak egy program keretében kaphat támogatást.

Amennyiben a tagállam ilyen műveleteket belefoglal vidékfejlesztési programjába, illetve programjaiba, meg kell győződnie arról, hogy a nemzeti stratégia előírja az intézkedések vagy műveletek kettős finanszírozásának elkerülését szolgáló biztosítékokat, rendelkezéseket és ellenőrzéseket.

(2)   Az 1305/2013/EU rendelet 27. cikke vagy a 702/2014/EU bizottsági rendelet (9) 19. cikke szerinti támogatásban részesülő termelői szervezetek nem hajthatnak végre ugyanazon időszakban operatív programot.

(3)   Adott esetben, és az 1308/2013/EU rendelet 34. cikke (1) és (3) bekezdésének, valamint 35. cikkének sérelme nélkül, az említett rendelet hatálya alá tartozó intézkedések támogatási szintje nem haladhatja meg a vidékfejlesztési program keretében végrehajtott intézkedésekre alkalmazandó szintet.

(4)   Azon környezetvédelmi intézkedéseknek esetében, amelyek egybeesnek az 1305/2013/EU rendelet 28. és 29. cikke szerinti, agrár-környezetvédelemi, illetve éghajlattal vagy ökológiai gazdálkodással kapcsolatos kötelezettségvállalásokkal, a támogatás felső határát az említett rendelet II. mellékletében az agrár-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos kifizetések, illetve ökológiai gazdálkodással kapcsolatos kifizetések tekintetében megállapított maximális összegekben kell meghatározni. Ezek az összegek kellően indokolt esetekben megnövelhetők, figyelembe véve a nemzeti stratégiában, valamint a termelői szervezetek operatív programjaiban megfelelően megindokolandó egyedi körülményeket.

(5)   A (4) bekezdés nem vonatkozik olyan környezetvédelmi tevékenységekre, amelyek sem közvetlenül, sem közvetve nem kapcsolódnak egy meghatározott parcellához.

(6)   Amennyiben a termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulásai vagy a szakmaközi szervezetek az 1144/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) alapján jóváhagyott promóciós programok kedvezményezettjei, a tagállamnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy ugyanazon kedvezményezett egy adott tevékenységre csak egy program keretében kaphat támogatást.

31. cikk

Tevékenységek támogathatósága az operatív program keretében

(1)   Az operatív programok nem tartalmazhatják a II. mellékletben felsorolt tevékenységeket, illetve kiadásokat. A támogatható tevékenységek nem kimerítő felsorolását a III. melléklet tartalmazza.

(2)   Az operatív programok keretében támogatható kiadásokat a ténylegesen felmerült költségekre kell korlátozni. A tagállamok azonban előre meghatározhatnak szabványos átalányösszegeket, illetve egységköltség-alapú térítést a következő esetekben:

a)	ha e szabványos átalányösszegek, illetve egységköltség-alapú térítések szerepelnek a III. mellékletben;

b)	ha egy környezetvédelmi tevékenység keretében vasúti vagy tengeri szállítás igénybevétele következtében a közúti fuvarozáshoz képest kilométerre számított, külső szállítási többletköltségek merülnek fel.

Emellett a tagállamok úgy határozhatnak, hogy a regionális és helyi sajátosságok figyelembevételével differenciált egységköltség-alapú térítést alkalmaznak.

A tagállamok legalább ötévente felülvizsgálják a szabványos átalányösszegeket és egységköltség-alapú térítést.

(3)   A tagállamok gondoskodnak róla, hogy a vonatkozó számítások megfelelőek és pontosak legyenek, és azok elvégzése előzetesen, tisztességes, méltányos és ellenőrizhető számítás alapján történjen. Ennek érdekében:

a)	biztosítják, hogy a program végrehajtásáért felelős hatóságoktól funkcionálisan független és megfelelő szakértelemmel rendelkező szervezet végezze a számításokat vagy igazolja a számítások helytállóságát és pontosságát;

b)	megőriznek minden, a szabványos átalányösszegek és egységköltség-alapú térítések megállapítására, illetve felülvizsgálatára vonatkozó igazoló dokumentumot.

(4)   Ahhoz, hogy a tevékenység támogatható legyen, az általa érintett termékmennyiségnek értékét tekintve több mint 50 %-ban olyan termékekből kell állnia, amelyek tekintetében a termelői szervezetet elismerték. Ezenfelül az érintett termékeknek a termelői szervezet tagjaitól vagy más termelői szervezet, illetve termelői szervezetek társulásának termelő tagjaitól kell származniuk. A 22. és a 23. cikket értelemszerűen kell alkalmazni az érték kiszámítására.

(5)   A tárgyieszköz-beruházásoknak a következő kötelezettségekkel kell párosulniuk:

a)	a (4) bekezdés sérelme nélkül a beszerzett tárgyi eszközöket rendeltetészszerűen kell használni, az érintett jóváhagyott operatív programban leírtaknak megfelelően;

b)

a (6) bekezdés harmadik és negyedik albekezdésének sérelme nélkül a beszerzett tárgyi eszközöknek a tárgyi eszköz adózási értékcsökkenési időszakának végéig vagy 10 évig a kedvezményezett tulajdonában és birtokában kell maradniuk attól függően, hogy melyik időszak a rövidebb. Ez alatt az időszak alatt a kedvezményezett gondoskodik a tárgyi eszköz karbantartásáról. Abban az esetben ugyanakkor, ha a beruházás nemzeti tulajdonjogi szabályok szerint bérbe vett ingatlanon valósul meg, a kedvezményezett tulajdonlására vonatkozó követelményt nem kell alkalmazni, feltéve, hogy a beruházások legalább az e pont első mondatában előírt időszak során a kedvezményezett tulajdonában voltak;

c)	ha a termelői szervezet a tulajdonosa, a termelői szervezet tagja pedig a jogosult használója annak a tárgyi eszköznek, amelyhez a beruházás kapcsolódik, a termelői szervezetnek az adózási értékcsökkenési időszak végéig hozzáférési jogot kell biztosítani az eszközhöz.

A tagállamok ugyanakkor az első albekezdés b) pontjának alkalmazásában úgy rendelkezhetnek, hogy az adózási értékcsökkenési időszaktól eltérő időszakot kell alkalmazni. Ezt az időszakot a nemzeti stratégiában fel kell tüntetni és kellően meg kell indokolni, és annak legalább az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) 71. cikke (1) bekezdésében említett időszakot le kell fednie.

(6)   A beruházások, ezen belül is többek között a lízingszerződések alapján megvalósított beruházások finanszírozása a működési alapból, egy összegben vagy egyenlő részletekben történhet, az operatív programban jóváhagyott feltételek mellett. A tagállamok kellően indokolt esetekben jóváhagyhatják az operatív programnak a részletek átütemezésére vonatkozó módosításait.

Ha egy beruházás adózási értékcsökkenési időszaka meghaladja az operatív program időtartamát, átvihető a következő operatív programra.

A beruházások helyettesítésekor a helyettesített beruházások maradványértéke:

a)	hozzáadódik a termelői szervezet működési alapjához; vagy

b)	levonásra kerül a helyettesítés költségeiből.

Ha a beruházás az (5) bekezdésben említett időszak vége előtt értékesítésre kerül, és nem kerül sor a helyettesítésére, a beruházás finanszírozásához nyújtott uniós támogatást vissza kell fizettetni, és az összeget vissza kell utalni az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapba (EMGA), az (5) bekezdés b) pontjának első albekezdésében említett adózási értékcsökkenési időszak fennmaradó teljes éveivel arányosan.

(7)   A tevékenységek, köztük a beruházások végrehajtására sor kerülhet a termelői szervezet, a termelői szervezetek társulása vagy a 22. cikk (8) bekezdésében említett 90 %-os szabálynak megfelelő leányvállalat termelő tagjainak egyéni gazdaságaiban és/vagy helyiségeiben, ideértve azt az esetet is, ha a tevékenységek a termelői szervezet, illetve a termelői szervezetek társulása tagjainak kerültek kiszervezésre – azzal a feltétellel, hogy azok hozzájárulnak az operatív program célkitűzéseinek megvalósításához.

Ha egy termelő tag kilép a termelői szervezetből, a tagállamnak meg kell győződnie arról, hogy a termelői szervezet visszafizetteti a beruházás értékét, illetve maradványértékét, és a visszafizettetett összeget hozzáadja a működési alaphoz.

Kellően indokolt körülmények között azonban a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a termelői szervezetnek nem kell visszafizettetnie a beruházás értékét, illetve maradványértékét.

(8)   A gyümölcs- és zöldségfélék feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélékké való átalakítására vonatkozó tevékenységek, ideértve a beruházásokat is, abban az esetben lehetnek jogosultak támogatásra, ha az érintett tevékenységek és beruházások követik az 1308/2013/EU rendelet 33. cikke (1) bekezdésében, valamint a hivatkozott rendelet 160. cikkében megfogalmazott célkitűzéseket, továbbá szerepelnek az 1308/2013/EU rendelet 36. cikkében említett nemzeti stratégiában.

(9)   Az immateriális javakba irányuló beruházás abban az esetben lehet jogosult támogatásra, ha az érintett beruházás követi az 1308/2013/EU rendelet 33. cikke (1) bekezdésében, valamint a hivatkozott rendelet 160. cikkében megfogalmazott célkitűzéseket, valamint szerepel az 1308/2013/EU rendelet 36. cikkében említett nemzeti stratégiában.

32. cikk

A termelői szervezetek társulásainak operatív programjai

(1)   A tagállamok engedélyezhetik, hogy a termelői szervezetek társulásai által végrehajtott intézkedések finanszírozásában a termelői tagszervezetek hozzájárulásával arányos összeggel részt vegyenek a termelői szervezetek társulásainak olyan, a 20. cikk értelmében vett termelő tagjai, amelyek maguk nem termelői szervezetek.

(2)   E rendelet 30., 31., 33. és 34. cikkét, valamint az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet 4–7. cikkét értelemszerűen kell alkalmazni a termelői szervezetek társulásainak operatív programjaira. Az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett, tevékenységek közötti egyensúlyt azonban a termelői szervezetek társulásainak részleges operatív programjai esetében nem kell megkövetelni.

(3)   A termelői szervezetek társulásainak operatív programjain belül az 1308/2013/EU rendelet 33. cikke (3) bekezdésének negyedik albekezdésében említett válságmegelőzési és -kezelési kiadások felső határértékét az egyes termelői szervezetek szintjén kell kiszámolni.

33. cikk

Határozat

(1)   A tagállam:

a)	jóváhagyja az 1308/2013/EU rendeletben és az e fejezetben szereplő követelményeknek megfelelő működési alapok és operatív programok összegeit;

b)	jóváhagyja az operatív programokat, azzal a feltétellel, hogy a termelői szervezet elfogad bizonyos módosításokat; vagy

c)	részben vagy teljesen elutasítja az operatív programokat.

(2)   A tagállam az operatív programokra és a működési alapokra vonatkozóan legkésőbb a benyújtásuk évének december 15-ig határozatot hoz.

A tagállam határozatáról december 15-ig értesíti a termelői szervezeteket.

Indokolt esetekben azonban a határozat meghozatala későbbi időpontra is halasztható, legkésőbb a kérelem benyújtását követő január 20-áig. A jóváhagyó határozat előírhatja, hogy a kiadások a benyújtást követő év január 1-jétől támogathatóak.

34. cikk

Az operatív programok módosítása

(1)   A termelői szervezetek kérhetik az operatív programoknak a következő évre alkalmazandó, többek között az időtartamra vonatkozó módosításait. A tagállamok meghatározzák a módosítási kérelmek benyújtásának és jóváhagyásának határidejét oly módon, hogy a jóváhagyott módosítások a következő év január 1-jétől legyenek alkalmazandók.

Indokolt esetekben a kérelmek jóváhagyására sor kerülhet a tagállam által rögzített határidőnél későbbi időpontban is, amely azonban nem eshet későbbre a kérelem benyújtásának évét követő január 20-nál. A jóváhagyó határozat előírhatja, hogy a kiadások a kérelem benyújtásának évét követő év január 1-jétől támogathatóak.

(2)   A tagállam az általa meghatározandó feltételek mellett engedélyezheti az operatív programok év közbeni módosítását. A tagállam a kérelmezett módosításokról a módosítási kérelemmel érintett évet követő év január 20-ig határoz.

A tagállam a termelői szervezeteket az év során felhatalmazhatja arra, hogy:

a)	operatív programjaikat csak részben hajtsák végre;

b)	az operatív program tartalmát megváltoztassák;

c)	a működési alap összegét az eredetileg jóváhagyott összeg legfeljebb 25 %-ával növeljék, illetve a tagállamok által meghatározott százalékos arányban csökkentsék, feltéve, hogy az operatív program általános célkitűzései nem változnak;

d)	az 53. cikk alkalmazása esetén a működési alapot nemzeti pénzügyi támogatással egészítsék ki.

A tagállamok meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek mellett az operatív programok az év során a tagállam illetékes hatóságának előzetes jóváhagyása nélkül módosíthatók. A módosítások támogathatóságának feltétele, hogy azokról a termelői szervezet késedelem nélkül tájékoztassa a tagállam illetékes hatóságát.

A tagállam a termelői szervezetek 15. cikk (1) bekezdésében említett egyesülése esetén a második albekezdés c) pontjában említett arányt módosíthatja.

(3)   A módosítási kérelmekhez igazoló dokumentumokat kell csatolni, amelyekben szerepel a kért módosítások oka, jellege és jelentősége.

4. szakasz

Támogatás

35. cikk

Előlegek

(1)   A tagállam engedélyezheti, hogy a termelői szervezetek a támogatás egy részére előleget igényeljenek. Az előleg a támogatás azon részére vonatkozhat, amely a kérelem benyújtásával kezdődő három vagy négy hónapos időszak alatt az operatív programból származó, előre látható kiadásoknak felel meg.

A tagállam meghatározza azokat a feltételeket, amelyek révén biztosítható, hogy a működési alaphoz való hozzájárulásnak a 24. és a 25. cikk szerinti beszedése és a korábban kifizetett előlegeknek és a termelői szervezetek vonatkozó hozzájárulásának tényleges felhasználása megtörtént.

(2)   A biztosítékok felszabadítására irányuló kérelmeket – amelyekhez mellékelni kell az igazoló dokumentumokat, többek között a kifizetést igazoló számlákat és dokumentumokat – a folyó programév során lehet benyújtani.

A biztosítékok feloldására a kifizetett előlegek 80 %-ának erejéig kerül sor.

(3)   Abban az esetben, ha az operatív programban leírtak nem teljesülnek, illetve súlyos mulasztásra kerül sor az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet 5. cikkének b) és c) pontjában előírt kötelezettségek teljesítésében, a biztosíték elvész, az e cím V. fejezetének 3. szakaszával összhangban alkalmazandó egyéb adminisztratív szankciók sérelme nélkül.

Az egyéb követelmények nem teljesítése esetén a biztosíték a megállapított szabálytalanság súlyosságának mértékében vész el.

36. cikk

Az operatív program megszűnése és az elismerés felfüggesztése

(1)   Ha a termelői szervezet vagy a termelői szervezetek társulása a tervezett időtartam végénél előbb megszünteti az operatív program végrehajtását, a megszüntetés időpontját követően végrehajtott tevékenységek címén nem folyósítható kifizetés az érintett szervezetnek, illetve társulásnak.

(2)   Az operatív program megszüntetését megelőzően végrehajtott tevékenységekhez nyújtott támogatást abban az esetben nem kell visszafizettetni, ha a következő feltételek teljesülnek:

a)	a termelői szervezet vagy a termelői szervezetek társulása megfelelt az elismerési kritériumoknak és a tevékenység tekintetében az operatív programban rögzített célkitűzések teljesültek a megszüntetés időpontjáig; továbbá

b)

a működési alapból nyújtott támogatással megvalósult beruházás legalább a 31. cikk (5) bekezdésében említett értékcsökkenési időszak végéig a termelői szervezet, a termelői szervezetek társulása vagy a 22. cikk (8) bekezdésében lefektetett 90 %-os szabálynak megfelelő leányvállalat, illetve ezek tagjainak tulajdonában és használatában marad. Egyéb esetekben a szóban forgó beruházások finanszírozása céljából kifizetett uniós pénzügyi támogatás összegét vissza kell fizettetni és vissza kell utalni az EMGA részére.

(3)   Az olyan többéves kötelezettségvállalásokra, például környezetvédelmi tevékenységekhez nyújtott uniós pénzügyi támogatást, amelyek hosszú távú célkitűzései és várt előnyei nem valósulhatnak meg a tevékenység megszüntetése miatt, vissza kell fizettetni és vissza kell utalni az EMGA részére.

(4)   Ezt a cikket értelemszerűen kell alkalmazni az elismerés szándékolt felfüggesztése, az elismerés visszavonása, illetve a termelői szervezet vagy a termelői szervezetek társulásának feloszlása esetén.

(5)   A jogosulatlanul kifizetett összegeket a 67. cikknek megfelelően kell visszafizettetni.

III. FEJEZET

Válságmegelőzési és -kezelési intézkedések

1. szakasz

Általános rendelkezések

37. cikk

A válságmegelőzési és -kezelési intézkedések megválasztása

A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az 1308/2013/EU rendelet 33. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében felsorolt intézkedések közül egy vagy több nem alkalmazandó a területükön.

38. cikk

A válságmegelőzési és -kezelési intézkedések finanszírozásához nyújtható kölcsönök

Az 1308/2013/EU rendelet 33. cikke (3) bekezdésének ötödik albekezdése szerinti, válságmegelőzési és -kezelési intézkedések finanszírozására felvett kölcsönök kellőképpen megalapozott gazdasági indokok esetén átvihetők a következő operatív programra, amennyiben visszafizetési időszakuk meghaladja az operatív program időtartamát.

2. szakasz

A forgalomba hozott mennyiségek kezelését hatékonyabbá tevő beruházások

39. cikk

A forgalomba hozott mennyiségekhez kapcsolódó beruházások

(1)   A tagállamok nemzeti stratégiájukba beillesztik azoknak az 1308/2013/EU rendelet 33. cikke (3) bekezdése első albekezdésének a) pontja szerinti támogatható beruházásoknak a jegyzékét, amelyek célja a forgalomba hozott mennyiségek kezelésének hatékonyabbá tétele.

(2)   Az (1) bekezdésben említett beruházásokhoz kapcsolódó tevékenységeket is tartalmazó operatív programok jóváhagyását megelőzően a tagállamoknak igazolást kell kérniük arról, hogy a javasolt beruházás ténylegesen hatékony válságmegelőzési és -kezelési módot kínál.

3. szakasz

A kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozásával kapcsolatos adminisztratív költségek támogatása

40. cikk

A kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozásával kapcsolatos adminisztratív költségek támogatásának feltételei

(1)   A tagállamok részletes rendelkezéseket fogadnak el a kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozásával kapcsolatos adminisztratív költségek 1308/2013/EU rendelet 33. cikke (3) bekezdése első albekezdésének d) pontja szerinti támogatásának tekintetében.

(2)   Az (1) bekezdésben említett támogatás az Unió pénzügyi támogatását és a termelői szervezet hozzájárulását egyaránt tartalmazza. A támogatás teljes összege nem haladhatja meg a termelői szervezetek által a kölcsönös kockázatkezelési alap működésének első, második és harmadik évében fizetett hozzájárulások 5 %-át, 4 %-át, illetve 2 %-át.

(3)   A termelői szervezet az (1) bekezdésben említett támogatásban csak egy alkalommal és csak az alap működésének első három évében részesülhet. Amennyiben a termelői szervezet csak az alap működésének második vagy harmadik évében kér támogatást, a támogatás 4 %-ot, illetve 2 %-ot tehet ki.

(4)   A tagállamok rögzíthetik azon összegek felső határait, amelyeket a termelői szervezet a kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozásával kapcsolatos adminisztratív költségek támogatására kaphat.

4. szakasz

Gyümölcsösök kötelező kivágást követő újratelepítése

41. cikk

Gyümölcsösök újratelepítése

(1)   Amennyiben a tagállam nemzeti stratégiájába belefoglalja a gyümölcsösök egészségügyi vagy növényegészségügyi okokból történő kötelező kivágást követő, az 1308/2013/EU rendelet 33. cikke (3) bekezdése első albekezdésének e) pontja szerinti újratelepítését, a meghozott intézkedéseknek meg kell felelniük a 2000/29/EK tanácsi irányelvnek (12).

(2)   A gyümölcsösök újratelepítése nem haladhatja meg az operatív programban szereplő kiadások összességének 20 %-át. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy e határértéket alacsonyabb százalékos arányban állapítják meg.

5. szakasz

Piacról történő árukivonás

42. cikk

Hatály

Ez a szakasz az 1308/2013/EU rendelet 33. cikke (3) bekezdése első albekezdésének f) pontja, illetve 34. cikkének (4) bekezdése szerinti piacról történő árukivonásra és ingyenes szétosztásra vonatkozó szabályokat állapítja meg.

43. cikk

Az ingyenes szétosztás céljából végrehajtott piaci kivonások esetében alkalmazandó hároméves átlag

(1)   A forgalomba hozott termékek mennyiségének az 1308/2013/EU rendelet 34. cikke (4) bekezdésében említett 5 %-os korlátját azon termékek teljes mennyiségének számtani közepe alapján kell kiszámítani, amelyek tekintetében a termelői szervezetet elismerték és amelyeket a termelői szervezeten keresztül értékesítettek az előző három év során.

(2)   A közelmúltban elismert termelői szervezetek esetében az elismerést megelőző gazdasági évek adatai a következők:

a)	ha a szervezet termelői csoport volt, adott esetben a termelői csoportra vonatkozó egyenértékű adatok; vagy

b)	az elismerési kérelemben figyelembe vett mennyiség.

44. cikk

Előzetes értesítés a kivonási műveletekről

(1)   A termelői szervezetek és a termelői szervezetek társulásai írásos formában vagy elektronikus üzenet formájában előre értesítik a tagállam illetékes hatóságait az általuk végrehajtani tervezett kivonási műveletről.

Az értesítésnek tartalmaznia kell különösen a piacról történő kivonás által érintett termékek felsorolását és a vonatkozó forgalmazási előírások szerinti főbb jellemzőit, minden egyes érintett termék becsült mennyiségét, tervezett rendeltetését, valamint azt a helyet, ahol a kivont termékeket az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet 29. cikkében előírtak szerint ellenőrizni lehet.

Az értesítésekhez mellékelni kell egy írásbeli nyilatkozatot, amely tanúsítja, hogy a kivonás által érintett termékek megfelelnek az alkalmazandó forgalmazási előírásoknak, illetve az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet 15. cikkében említett minimális követelményeknek.

(2)   A tagállamok részletes szabályokat állapítanak meg a termelői szervezetek és a termelői szervezetek társulásai általi, az (1) bekezdésben előírt értesítésekre vonatkozóan, különösen a határidők tekintetében.

45. cikk

Támogatás

(1)   A piacról történő kivonások esetében a támogatás, amely tartalmazza az uniós pénzügyi támogatást és a termelői szervezet hozzájárulását is, nem haladhatja meg a IV. mellékletben megállapított összegeket.

A IV. mellékletben nem szerepelő termékek esetében a tagállam megállapíthatja az uniós pénzügyi támogatást és a termelői szervezet hozzájárulását is tartalmazó támogatás felső határát, mely az ingyenes szétosztás esetén nem haladhatja meg az előző öt év piaci árai átlagának 40 %-át, az ingyenes szétosztástól eltérő egyéb rendeltetések esetén pedig az előző öt év piaci árai átlagának 30 %-át.

Ha a termelői szervezet a kivont termékek után harmadik féltől ellentételezésben részesült, az első albekezdésben említett támogatást csökkenteni kell a kapott ellentételezésnek megfelelő összeggel. A támogathatóság feltétele, hogy az érintett termékek nem kerülhetnek újra forgalomba a gyümölcs- és zöldségfélék kereskedelmi piacán.

(2)   A piacról történő kivonás az egyes termelői szervezetek egyetlen terméke tekintetében sem haladhatja meg a forgalmazott termékek mennyiségének 5 %-át. Ugyanakkor az 1308/2013/EU rendelet 34. cikkének (4) bekezdésében említett valamely célra, vagy az e rendelet 46. cikkének (2) bekezdése értelmében a tagállamok által jóváhagyott egyéb célokra szánt mennyiségeket e százalékos arány szempontjából nem kell figyelembe venni.

Az első albekezdésben említett forgalmazott termékmennyiségnek az előző három évben forgalmazott termékmennyiségek átlagának kell megfelelnie. Ha erről nem állnak rendelkezésre adatok, akkor azon forgalmazott termékek mennyiségét kell számításba venni, amelyek tekintetében a termelői szervezetet elismerték.

Az első albekezdésben említett százalékos arányok hároméves átlagot jelentenek, amely magában foglalja az érintett évet és az előző két évet, évi 5 százalékpontos túllépési korláttal.

(3)   Az olyan gyümölcs- és zöldségfélék piacról történő kivonása esetében, amelyek az 1308/2013/EU rendelet 34. cikkének (4) bekezdésében említett jótékonysági szervezetek és intézmények körében kerültek szétosztásra, az Unió pénzügyi támogatása kizárólag az e cikk (1) bekezdéssel összhangban szétosztott termékekre és az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet 16. cikkének (1) bekezdésében és 17. cikkének (1) bekezdésében említett költségekre terjed ki.

46. cikk

A piacról kivont termékek rendeltetése

(1)   A tagállamok meghatározzák a piacról kivont termékek megengedett rendeltetési céljait. Rendelkezéseket fogadnak el annak biztosítására, hogy az árukivonás vagy a rendeltetési cél ne járjon sem káros környezeti hatásokkal, sem negatív növényegészségügyi következményekkel.

(2)   Az (1) bekezdésben említett rendeltetési lehetőségek magukban foglalják az 1308/2013/EU rendelet 34. cikke (4) bekezdésének értelmében vett ingyenes szétosztást, valamint a tagállamok által jóváhagyott egyéb egyenértékű rendeltetési célokat.

A tagállamok kérésre lehetővé tehetik az 1308/2013/EU rendelet 34. cikkének (4) bekezdésében említett jótékonysági szervezetek, valamint intézmények számára, hogy a piacról kivont áruk végső kedvezményezettjeitől hozzájárulást kérjenek.

Abban az esetben, ha az érintett jótékonysági szervezetek, illetve intézmények megkapják a kért engedélyt, az e rendelet 47. cikkének (1) bekezdésében foglalt kötelezettségek teljesítésén túl pénzügyi elszámolást is vezetnek a szóban forgó műveletre vonatkozóan.

Lehetővé lehet tenni, hogy az ingyenes szétosztás kedvezményezettjei a gyümölcs- és zöldségfeldolgozóknak természetben fizessenek, ha a kifizetés csak a feldolgozási költségeket fedezi és ha az a tagállam, amelyben a kifizetés történik, szabályokat fogadott el annak biztosítása érdekében, hogy a feldolgozott termékeket a második albekezdésben említett végső kedvezményezettek általi fogyasztásra szánják.

A tagállamok meghoznak minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy megkönnyítsék a termelői szervezetek és az 1308/2013/EU rendelet 34. cikkének (4) bekezdésében említett, általuk elismert jótékonysági szervezetek, valamint intézmények közötti kapcsolattartást és együttműködést.

(3)   A termékeket tovább lehet adni a feldolgozóipar részére. E tekintetben a tagállamok részletes rendelkezéseket fogadnak el annak érdekében, hogy az Unión belül az érintett iparágakban vagy az importált termékek esetében ne következzen be versenytorzulás, valamint hogy a kivont termékek ne kerülhessenek vissza a kereskedelmi piacra. A lepárlásból származó alkohol kizárólag ipari vagy energetikai célokra használható fel.

47. cikk

A piacról kivont termékek kedvezményezettjeire vonatkozó feltételek

(1)   A piacról kivont termékeknek az 1308/2013/EU rendelet 34. cikkének (4) bekezdésében említett kedvezményezettjei vállalják, hogy:

a)	betartják az 1308/2013/EU rendeletben vagy annak alapján elfogadott szabályokat;

b)	külön készletnyilvántartást vezetnek a szóban forgó műveletekről;

c)	alávetik magukat az uniós jog által előírt ellenőrzéseknek; továbbá

d)	minden egyes érintett termék végső rendeltetéséről rendelkezésre bocsátják az igazoló dokumentumokat átvételi igazolás vagy azzal egyenértékű dokumentum formájában, amely tanúsítja, hogy a piacról kivont termékeket egy harmadik fél ingyenes szétosztás céljából átvette.

A tagállamok a dokumentált kockázatelemzés alapján általuk megállapított maximális mennyiséget el nem érő csekély mennyiségek esetében eltekinthetnek attól, hogy a kedvezményezettek vezessék az első albekezdés b) pontjában említett nyilvántartásokat.

(2)   A piacról kivont, egyéb rendeltetésű termékek kedvezményezettjei vállalják, hogy:

a)	betartják az 1308/2013/EU rendeletben vagy annak alapján elfogadott szabályokat;

b)	a szóban forgó műveletekről külön készlet- és pénzügyi nyilvántartást vezetnek, amennyiben a tagállam ezt szükségesnek tartja annak ellenére, hogy a terméket a szállítást megelőzően denaturálták;

c)	alávetik magukat az uniós jog által előírt ellenőrzéseknek; továbbá

d)	a piacról kivont, lepárlásra szánt termékek esetében az érintett termékekből készített alkoholra nem kérnek kiegészítő támogatást.

6. szakasz

Zöld szüret és be nem takarítás

48. cikk

A zöld szüretre és a be nem takarításra alkalmazandó feltételek

(1)   Az 1308/2013/EU rendelet 33. cikke (3) bekezdése első albekezdésének g) pontja szerinti zöld szüret és be nem takarítás a rendes művelési gyakorlatot kiegészítő, attól eltérő gyakorlat.

(2)   A zöld szüret vagy be nem takarítás tárgyát képező gyümölcs- és zöldségféléket a művelet végrehajtását követően nem lehet ugyanabban a vegetációs időszakban további termelési célokra felhasználni.

(3)   Nem lehet zöld szüretet végezni olyan gyümölcs- vagy zöldségféle esetében, amelyre vonatkozóan már megkezdődött a rendes betakarítás, és be nem takarítást alkalmazni, amennyiben a rendes termelési ciklus alatt az érintett területről kereskedelmi termelés származik.

Az első albekezdés nem alkalmazandó olyan gyümölcs- vagy zöldségfélék esetében, amelyek betakarítási időszaka meghaladja az egy hónapot. Ilyen esetekben a (4) bekezdésben említett összegek kizárólag a zöld szüretet és a be nem takarítást követő hat héten belül betakarítandó termelést ellentételezik. Az érintett gyümölcs- és zöldségféléket a művelet végrehajtását követően nem lehet ugyanabban a vegetációs időszakban további termelési célokra felhasználni.

A második albekezdés alkalmazásában a tagállamok megtilthatják a zöld szüret és a be nem takarítás alkalmazását, amennyiben a zöld szüret esetében a rendes betakarítás jelentős része már megvalósult, illetőleg a be nem takarítás esetében a kereskedelmi termelés jelentős része már végbement. Az e rendelkezést alkalmazni szándékozó tagállam nemzeti stratégiájában rögzíti, mit tart jelentős résznek.

A zöld szüret és a be nem takarítás nem alkalmazható egyszerre egy adott évben ugyanarra a termékre és ugyanarra a területre, kivéve a második albekezdés alkalmazásában, amikor is mindkét művelet egyidejűleg alkalmazható.

(4)   A zöld szüretre vonatkozó támogatás kizárólag olyan termékek esetében nyújtható, amelyek ténylegesen a termőföldön vannak, és amelyek betakarítására valóban éretlenül kerül sor. A be nem takarításra és a zöld szüretre vonatkozó, mind az uniós hozzájárulást, mind a termelői szervezet hozzájárulását tartalmazó ellentételezés összegét a 49. cikk első bekezdésének a) pontja alapján a tagállamok hektáronkénti kifizetésként határozzák meg olyan szinten, hogy az legfeljebb az 1308/2013/EU rendelet 34. cikkének (4) bekezdésében említett, az ingyenes szétosztástól eltérő egyéb rendeltetésekhez kapcsolódó piaci árukivonásokra vonatkozó maximális támogatási szint 90 %-át fedezze.

(5)   A termelői szervezetek és a termelői szervezetek társulásai írásos formában vagy elektronikus üzenet formájában előre értesítik a tagállam illetékes hatóságait az általuk végrehajtani tervezett zöldszüreti, illetve be nem takarítási műveletről.

49. cikk

A tagállamok kötelezettségei

A tagállamok vállalják a következőket:

a)

részletes rendelkezéseket fogadnak el a zöld szüretre és be nem takarításra irányuló intézkedések végrehajtásáról – beleértve a zöld szüretre és be nem takarításra vonatkozó előzetes értesítést, az intézkedések tartalmát és a vonatkozó határidőket –, a kifizetendő ellentételezés összegéről és az intézkedések alkalmazásáról, valamint elfogadják az intézkedések keretében támogatható termékek jegyzékét,

b)	rendelkezéseket fogadnak el annak biztosítására, hogy az intézkedések végrehajtása ne járjon sem káros környezeti hatásokkal, sem negatív növényegészségügyi következményekkel.

A tagállam ellenőrzi, hogy az intézkedéseket megfelelően végre is hajtják, többek között az első bekezdés a) és b) pontjában említett rendelkezésekkel összefüggésben. Ha a tagállam megállapítja, hogy az intézkedés nem került megfelelően végrehajtásra, megtagadja az intézkedés alkalmazásának jóváhagyását.

7. szakasz

Betakarítási biztosítás

50. cikk

A betakarítási biztosítási tevékenységek célja

Az 1308/2013/EU rendelet 33. cikke (3) bekezdése első albekezdésének h) pontjában említett betakarítási biztosítási tevékenységek hozzájárulnak a termelők jövedelmének védelméhez, valamint a termelői szervezetet vagy tagjait természeti katasztrófa, éghajlati jelenségek és adott esetben betegségek vagy kártevőfertőzések következtében ért piaci veszteségek fedezéséhez.

51. cikk

A betakarítási biztosítási tevékenységek végrehajtása

(1)   A tagállamok részletes rendelkezéseket fogadnak el a betakarítási biztosítási tevékenységek végrehajtásáról, beleértve azokat a szükséges rendelkezéseket, amelyekkel biztosítható, hogy a betakarítási biztosítási tevékenységek ne torzítsák a versenyt a biztosítási piacon.

(2)   A tagállamok a működési alapból fedezett betakarítási biztosítási tevékenység támogatása céljából kiegészítő nemzeti finanszírozást nyújthatnak. A betakarítási biztosításhoz nyújtott teljes állami támogatás azonban nem haladhatja meg:

a)	a termelők által természeti katasztrófákhoz hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek által okozott károkra fizetett biztosítási díjak 80 %-át;

b)	a termelők által a következőkre fizetett biztosítási díjak 50 %-át: i. az a) pontban említett károk és a kedvezőtlen éghajlati jelenségek által okozott egyéb károk; továbbá ii. állat- vagy növénybetegségek vagy kártevőfertőzés okozta károk.

Az első albekezdés b) pontjában meghatározott felső határ olyan esetekben is alkalmazandó, amikor a működési alap az 1308/2013/EU rendelet 34. cikkének (3) bekezdése alapján 60 %-os uniós pénzügyi támogatásra lenne jogosult.

(3)   A betakarítási biztosítási tevékenységek nem tartalmazhatnak olyan biztosítási kifizetéseket, amelyek az elszenvedett bevételkiesés több mint 100 %-ára nyújtanak kártérítést a termelőnek, figyelembe véve minden olyan kártérítést, amelyet a termelő a biztosított kockázathoz kapcsolódó más támogatási programokból kap.

IV. FEJEZET

Nemzeti pénzügyi támogatás

52. cikk

A termelők szervezettségi foka és a régió meghatározása

(1)   Az 1308/2013/EU rendelet 35. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában valamely tagállami régióban a termelők szervezettségi fokát az érintett régióban termelt gyümölcs- és zöldségfélék értéke alapján kell kiszámítani, melyeket a következő szereplők forgalmaztak:

a)	elismert termelői szervezetek és termelői szervezetek társulásai; továbbá

b)	az 1234/2007/EK rendelet 125e. cikke szerint megalakult termelői csoportok, valamint az 1305/2013/EU rendelet 27. cikke szerinti termelői szervezetek és termelői csoportok.

A forgalmazott gyümölcs- és zöldségfélék értékét el kell osztani a régióban termelt összes gyümölcs- és zöldségféle értékével.

Az érintett régióban termelt és az első albekezdés a) és b) pontjában említett szervezetek, társulások és csoportok által forgalmazott gyümölcs- és zöldségfélék értékébe csak azon termések számíthatók be, amelyek tekintetében az érintett termelői szervezeteket, társulásokat és csoportokat elismerték. A 22. cikket értelemszerűen kell alkalmazni.

A régióban termelt gyümölcs- és zöldségfélék értékébe kizárólag az érintett régióban a termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulásai, a termelői csoportok, illetve ezek tagjai által előállított és forgalmazott gyümölcs- és zöldségfélék számíthatók be.

Az érintett régióban termelt gyümölcs- és zöldségfélék összértékének kiszámításakor a 138/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) I. mellékletében meghatározott módszerek értelemszerűen alkalmazandók.

(2)   Valamely tagállami régióban a termelők szervezettségi foka különösen alacsonynak tekintendő, ha az (1) bekezdésben meghatározottak szerint számított átlagos szervezettségi fok nem éri el a 20 %-ot abban a három legutóbbi évben, amelyek vonatkozásában az adatok rendelkezésre állnak.

(3)   Nemzeti pénzügyi támogatás kizárólag az (1) és a (2) bekezdésben említett régióban termelt gyümölcs- és zöldségfélék tekintetében nyújtható.

(4)   E fejezet alkalmazásában a szervezettség fokának az (1) bekezdéssel összhangban történő kiszámítása érdekében a tagállamok a régiókat objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumok, például agronómiai és gazdasági jellemzőik, valamint regionális mezőgazdasági (gyümölcs- és zöldségfélékre vonatkozó) potenciáljuk, illetve intézményi vagy adminisztratív struktúrájuk alapján, a rendelkezésükre álló adatok függvényében, saját területük pontosan elhatárolható részeként határozzák meg.

Az e fejezet alkalmazásában a tagállam által meghatározott régiók legalább öt évig nem módosíthatók, kivéve, ha a módosítás az érintett régióban vagy régiókban a termelők szervezettségi fokának kiszámításához nem kapcsolódó nyomós és objektív indokokon alapul.

Ha a tagállam az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet 20. cikkének megfelelően a nemzeti pénzügyi támogatás részleges visszatérítését kéri, a kérelemben a régiók meghatározásának azonosnak kell lennie az engedélyre vonatkozó kérelemben foglalt meghatározással.

53. cikk

Az operatív program módosításai

A nemzeti pénzügyi támogatást kérelmezni kívánó termelői szervezet szükség esetén módosítja operatív programját a 34. cikk szerint.

V. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. szakasz

Értesítések és jelentések

54. cikk

A tagállamok termelői szervezetekkel, termelői szervezetek társulásaival és termelői csoportokkal kapcsolatos értesítései

A tagállamok eljuttatják a Bizottságnak a következő információkat és dokumentumokat:

a)

minden év január 31-ig valamennyi operatív programra vonatkozóan a folyó év során jóváhagyott működési alapok teljes összege. Az értesítésben közölni kell mind a működési alapok teljes összegét, mind a működési alapokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás teljes összegét. Ezeket az összegeket válságmegelőzési és -kezelési intézkedések, valamint egyéb intézkedések szerint tovább kell bontani;

b)

minden év november 15-ig a termelői szervezetekről, a termelői szervezetek társulásairól és az 1234/2007/EK rendelet 125e. cikke szerint megalakult termelői csoportokról, valamint az előző év során megvalósítás alatt álló működési alapokról, operatív programokról és elismerési tervekről szóló éves jelentés. Az éves jelentés tartalmazza az e rendelet V. mellékletében meghatározott információkat;

c)

minden év január 31-ig az 1234/2007/EK rendelet 125e. cikke szerint megalakult termelői csoportok elismerési terveiben szereplő, minden elkövetkező éves végrehajtási időszaknak megfelelő összegekről szóló értesítés, a folyó évet is beleértve. Az értesítésben jóváhagyott vagy becsült összegeket kell feltüntetni. Az értesítésnek valamennyi termelői csoportra és a terv minden egyes következő év tekintetében történő végrehajtására vonatkozóan tartalmaznia kell a következőket: i. az elismerési terv éves végrehajtásának megfelelő teljes összeg, az Unió pénzügyi támogatása, valamint a tagállamok, illetve a termelői csoportok és a termelői csoportok tagjainak hozzájárulásai; ii. a támogatások, az 1234/2007/EK rendelet 103a. cikke (1) bekezdésének a), illetve b) pontja szerinti összegek bontásában.

55. cikk

A tagállamok értesítései a gyümölcs- és zöldségfélék termelői áráról a belső piacon

(1)   A tagállamok minden szerdán (brüsszeli idő szerint) déli 12 óráig értesítik a Bizottságot a VI. mellékletben felsorolt gyümölcs- és zöldségfélék előző hét folyamán feljegyzett átlagárának súlyozott összegéről, amennyiben az adatok rendelkezésre állnak.

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet I. mellékletének A. részében foglalt általános forgalmazási előírás hatálya alá tartozó gyümölcs- és zöldségfélék esetében csak az előírásnak megfelelő termékek árát kell közölni, az említett melléklet B. részében meghatározott termékspecifikus forgalmazási előírás hatálya alá tartozó termékek esetében pedig csak az I. osztályú termékek árát.

A tagállamok az értesítésben a terméknek az e rendelet VI. mellékletében feltüntetett típusa, fajtája, valamint a méret és/vagy a kiszerelés szerinti egységes, súlyozott átlagárát tüntetik fel. Amennyiben a feljegyzett árak nem az említett mellékletben meghatározott típusra, fajtára, méretre vagy kiszerelésre vonatkoznak, a tagállam értesíti a Bizottságot a termék árának megfelelő típusokról, fajtákról, méretről és kiszerelésről.

Az értesítésben az árakat válogatott, csomagolt és adott esetben raklapra helyezett termékre, a csomagoló üzemből kiszállítva, 100 kilogramm nettó súlyra vetítve, euróban kell megadni.

(2)   A tagállam azonosítja az érintett gyümölcs- és zöldségfélék termesztési területén található reprezentatív piacokat. A tagállam tájékoztatja a Bizottságot a reprezentatív piacokról, illetve azoknak az első értesítésben alkalmazott súlyozásáról, valamint ezen adatok módosításairól. A tagállam önkéntes alapon további árakról is értesítést küldhet.

2. szakasz

Az operatív programok és a nemzeti stratégiák nyomon követése és értékelése

56. cikk

Általános teljesítménymutatók

(1)   Az operatív programokban meghatározott célkitűzések megvalósulása terén tett előrehaladásnak, valamint e célkitűzések hatékonyságának és eredményességének felmérése céljából mind az operatív programokat, mind pedig a nemzeti stratégiákat nyomon kell követni és értékelni kell.

(2)   Az előrehaladás, a hatékonyság és az eredményesség mértékét az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet II. mellékletében szereplő általános teljesítménymutatók segítségével kell értékelni, amelyek a végrehajtott operatív programok pénzügyi végrehajtását, kimenetét, eredményeit és hatásait mutatják meg a kiindulási helyzethez viszonyítva.

(3)   Emellett a tagállam nemzeti stratégiájában további mutatókat is meghatározhat.

57. cikk

Az operatív programokkal kapcsolatos nyomonkövetési és értékelési eljárások

(1)   A termelői szervezetek, illetve a termelői szervezetek társulásai megfelelő rendszert hoznak létre a nyomon követéshez és értékeléshez alkalmazandó mutatók összeállítása szempontjából hasznos információk gyűjtése, rögzítése és kezelése céljából.

(2)   A nyomonkövetési tevékenységet úgy kell végezni, hogy eredményeképpen megvalósuljon:

a)	a programvégrehajtás minőségének ellenőrzése;

b)	annak megállapítása, hogy szükség van-e az operatív program kiigazítására vagy felülvizsgálatára;

c)	a jelentéstételi követelményekhez szükséges információk rendelkezésre állása. A nyomon követés eredményeivel kapcsolatos információknak szerepelniük kell az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet 21. cikkének (2) bekezdésében említett éves jelentésben.

(3)   Az értékelést az operatív program végrehajtásának utolsó előtti évében az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet 21. cikkének (4) bekezdésében említett jelentés formájában kell megvalósítani.

Az értékelés során fel kell mérni a program általános célkitűzéseihez viszonyított előrelépéseket. E célból a kiindulási helyzethez viszonyított kimenetre és eredményekre vonatkozó általános teljesítménymutatókat kell alkalmazni.

Az értékelésnek adott esetben részét képezheti egy minőségi értékelés is az alábbiakra irányuló környezetvédelmi tevékenységek eredményeiről és hatásáról:

a)	a talajerózió megelőzése;

b)	a növényvédő szerek használatának csökkentése vagy hatékonyabb kezelése;

c)	az élőhelyek és a biodiverzitás védelme; továbbá

d)	a tájkép megőrzése.

Az értékelés eredményei a következő célokra szolgálnak:

a)	az operatív program minőségének javítása;

b)	annak megállapítása, hogy az operatív program szorul-e lényegi módosításra; továbbá

c)	a jövőbeli operatív programok minőségjavítása szempontjából hasznos tanulságok levonása.

Az értékelési jelentést az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet 21. cikkének (2) bekezdésében említett vonatkozó éves jelentéshez kell csatolni.

58. cikk

A nemzeti stratégiával kapcsolatos nyomonkövetési és értékelési eljárások

(1)   A tagállamok a 56. cikkben említett mutatók összeállítására alkalmas rendszert hoznak létre az adatok elektronikus formában történő összegyűjtésére, rögzítésére és kezelésére. E rendszer keretében a termelői szervezetek, illetve a termelői szervezetek társulásai által az operatív programok nyomon követésével és értékelésével kapcsolatban továbbított adatokat használják fel.

(2)   A nyomon követés célja az operatív programokban meghatározott célkitűzések megvalósulása terén elért haladás folyamatos értékelése. E célból a termelői szervezetek, illetve a termelői szervezetek társulásai által benyújtott éves jelentések adatait kell felhasználni. A nyomonkövetési tevékenységet úgy kell végezni, hogy eredményeképpen megvalósuljon:

a)	az operatív programok végrehajtási minőségének ellenőrzése;

b)	annak megállapítása, hogy a stratégiában kitűzött célok elérése, illetve a stratégia-végrehajtás irányításának – ezen belül az operatív programok pénzügyi irányításának – a javítása érdekében a nemzeti stratégia kiigazításra vagy felülvizsgálatra szorul-e.

(3)   Az értékelés célja, hogy felmérje a stratégia általános célkitűzéseinek megvalósulása terén elért haladást. Ennek céljára a termelői szervezetek által az operatív programok nyomon követésével és értékelésével kapcsolatban benyújtott éves jelentések, valamint az utolsó előtti évben benyújtott jelentés eredményeit kell felhasználni. Az értékelés eredményeit a következő célokra használják fel:

a)	a stratégia minőségének javítása;

b)	annak megállapítása, hogy a stratégia szorul-e lényegi módosításra.

Az értékelés keretében 2020-ban végre kell hajtani egy külön értékelést is. Ez utóbbi eredményeit bele kell foglalni az ugyanazon évre vonatkozó, az 54. cikk b) pontjában említett éves tagállami jelentésbe. A jelentés megvizsgálja a pénzügyi erőforrások felhasználásának mértékét, a végrehajtott operatív programok hatékonyságát és eredményességét, továbbá felméri a programok hatásait és következményeit, tekintettel a stratégiában meghatározott célkitűzésekre, célszámokra és intézkedésekre, valamint – adott esetben – az 1308/2013/EU rendelet 33. cikkének (1) bekezdésében meghatározott egyéb célkitűzésekre.

3. szakasz

Közigazgatási szankciók

59. cikk

Az elismerési kritériumok figyelmen kívül hagyása

(1)   Ha a tagállam megállapította, hogy egy termelői szervezet elmulasztotta betartani az 5. cikk, a 7. cikk, a 11. cikk (1) és (2) bekezdése és a 17. cikk követelményeihez kapcsolódó elismerési kritériumok valamelyikét, a mulasztás azonosítását követő legfeljebb két hónapon belül ajánlott küldemény formájában figyelmeztető levelet küld a termelői szervezet számára, melyben ismerteti a feltárt mulasztást, a szükséges korrekciós intézkedéseket és az ezen intézkedések megtételére rendelkezésre álló, legfeljebb négy hónapos időkeretet. A mulasztás megállapításának időpontjától a tagállamok felfüggesztik a támogatási kifizetéseket egészen addig, amíg a korrekciós intézkedések nem járnak számukra kielégítő eredménnyel.

(2)   Az (1) bekezdésben említett korrekciós intézkedések meghozatalának a tagállam által meghatározott határidőn belül történő elmulasztása a termelői szervezet elismerésének felfüggesztését eredményezi. A tagállam értesíti a termelői szervezetet a felfüggesztési időszakról, mely a korrekciós intézkedések meghozatalára rendelkezésre álló határidő lejárta után haladéktalanul kezdetét veszi, és amely nem haladhatja meg a figyelmeztető levél termelői szervezet általi kézhezvételének napjától számított 12 hónapot. Mindez nem befolyásolhatja nemzeti szintű horizontális jogszabályok alkalmazását, amelyek előírhatják az ilyen tevékenységnek a kapcsolódó jogi eljárások kezdetét követő felfüggesztését.

Az elismerés felfüggesztése idején a termelői szervezet folytathatja tevékenységét, de a támogatási kifizetéseket a felfüggesztés feloldásáig vissza kell tartani. Az éves támogatási összeget az elismerés felfüggesztésének időszakában minden naptári hónap vagy töredékhónap után 2 %-kal csökkenteni kell.

A felfüggesztés az érintett elismerési követelmények teljesülését bizonyító ellenőrzés napján ér véget.

(3)   Ha a kritériumok a tagállam illetékes hatósága által meghatározott felfüggesztési időszak végéig nem teljesülnek, a tagállam visszavonja az elismerést arra az időpontra visszamenőleg, amelytől kezdődően nem teljesültek az elismerés feltételei, vagy, ha ezt az időpontot lehetetlen megállapítani, arra az időpontra visszamenőleg, amikor a mulasztást megállapították. Mindez nem befolyásolhatja nemzeti szintű horizontális jogszabályok alkalmazását, amelyek előírhatják az elismerésnek a kapcsolódó jogi eljárások kezdetét követő felfüggesztését. A mulasztás feltárásától kezdődő időszak tekintetében függőben lévő támogatás kifizetésére nem kerülhet sor, a jogosulatlan támogatásokat pedig vissza kell fizettetni.

(4)   Ha a tagállam megállapította, hogy egy termelői szervezet az 1308/2013/EU rendelet 154. cikkében meghatározott elismerési követelmények közül bármely, az (1) bekezdésben említettektől eltérő kritériumot elmulasztott betartani, a mulasztás azonosítását követő legfeljebb két hónapon belül ajánlott küldemény formájában figyelmeztető levelet küld a termelői szervezetnek, melyben ismerteti a feltárt mulasztást, a szükséges korrekciós intézkedéseket és az ezen intézkedések megtételére rendelkezésre álló, legfeljebb négy hónapos időkeretet.

(5)   Amennyiben a szervezet nem hozza meg a (4) bekezdésben említett korrekciós intézkedéseket a tagállam által meghatározott időn belül, a tagállam felfüggeszti a kifizetéseket, és az éves támogatási összegeket az említett időszakot követő minden naptári hónap vagy töredékhónap után 1 %-kal csökkenti. Mindez nem befolyásolhatja nemzeti szintű horizontális jogszabályok alkalmazását, amelyek előírhatják az ilyen tevékenységnek a kapcsolódó jogi eljárások kezdetét követő felfüggesztését.

(6)   Amennyiben a termelői szervezet a kritérium nem teljesülésének évét követő második év október 15-ig nem tudja bizonyítani, hogy teljesítette a forgalomba hozható termelés minimális mennyisége vagy értéke tekintetében az 1308/2013/EU rendelet 154. cikke (1) bekezdésének b) pontjában előírt kritériumot, a tagállam visszavonja az érintett szervezet elismerését. A visszavonás attól a naptól lép hatályba, amelytől kezdődően nem teljesültek az elismerés feltételei, vagy, ha ezt az időpontot lehetetlen megállapítani, arra az időpontra visszamenőleg, amikor a mulasztást megállapították A mulasztás feltárásától kezdődő időszak tekintetében függőben lévő támogatás kifizetésére nem kerülhet sor, a jogosulatlan támogatásokat pedig vissza kell fizettetni.

Ha azonban a termelői szervezet a tagállamnak bizonyítani tudja, hogy természeti katasztrófa, kedvezőtlen éghajlati jelenségek, betegségek vagy kártevőfertőzések következtében, a megfelelő kockázatmegelőzési intézkedések meghozatala ellenére nem tudja teljesíteni az 1308/2013/EU rendelet 154. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott elismerési követelményeket a forgalomba hozható termelés tagállam által előírt minimális mennyisége vagy értéke tekintetében, a tagállam az adott évre vonatkozóan eltekinthet az adott termelői szervezet esetében a forgalomba hozható termelés minimális mennyiségére vagy értékére vonatkozó kritérium betartásától.

(7)   Az (1), (2), (4) és (5) bekezdés alkalmazása esetén a tagállam az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet 10. cikkében előírt határidő után teljesíthet kifizetéseket. Ezek a kifizetések azonban legkésőbb a program végrehajtásának évét követő második év október 15-éig teljesíthetők.

(8)   Az (1)–(5) bekezdést értelemszerűen kell alkalmazni, ha a termelői szervezet elmulasztja benyújtani a tagállamnak az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet 21. cikkében előírt információkat.

60. cikk

Csalás

(1)   Az olyan termelői szervezet vagy termelői szervezetek társulása esetében, amely ellen a tagállami hatóságok vizsgálatot folytatnak csalás miatt valamely, az 1308/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó támogatás tekintetében, a tagállam a tényállás tisztázásáig felfüggeszti a kifizetéseket, illetve a szervezet vagy társulás elismerését.

(2)   Amennyiben a termelői szervezet vagy a termelői szervezetek társulása bizonyítottan csalást követett el az 1308/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó támogatással kapcsolatban, a tagállam az uniós és a nemzeti jogszabályok szerint alkalmazandó egyéb szankciók sérelme nélkül:

a)	visszavonja az érintett szervezet vagy társulás elismerését;

b)	az érintett tevékenységeket kizárja az érintett operatív programhoz kapcsolódó támogatásból és az adott műveletre már kifizetett támogatást visszafizetteti; továbbá

c)	a következő év tekintetében kizárja az érintett szervezetet vagy társulást az elismerésből.

61. cikk

Nem támogatható összegek után kirótt szankciók

(1)   A kifizetések a támogatható tevékenységek alapján kerülnek kiszámításra.

(2)   A tagállam megvizsgálja a támogatási kérelmet és meghatározza a támogatásra jogosult összegeket. A tagállam megállapítja azt az összeget, amelyre:

a)	a kedvezményezett a kérelem kizárólagos figyelembevételével lenne jogosult;

b)	a kedvezményezett a kérelem jogosultságának vizsgálata után lesz jogosult.

(3)   Ha a (2) bekezdés a) pontja alapján meghatározott összeg több mint 3 %-kal meghaladja a (2) bekezdés b) pontja alapján meghatározott összeget, pénzügyi szankciót kell alkalmazni. A szankció mértéke a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti összegek különbségének felel meg. Nem kell szankciót alkalmazni abban az esetben, ha a termelői szervezet bizonyítani tudja, hogy nem felelős a nem támogatható összeg feltüntetéséért.

(4)   A (2) és a (3) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó a helyszíni ellenőrzések vagy a későbbi ellenőrzések során feltárt nem támogatható kiadásokra.

(5)   Ha a forgalmazott termékek értékét a támogatási kérelem benyújtása előtt bejelentik és ellenőrzik, a (2) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti összegek meghatározásához e bejelentett és jóváhagyott értékeket kell használni.

(6)   Amennyiben az operatív program befejezéséig az 1308/2013/EU rendelet 33. cikke (5) bekezdésének b) pontjában említett feltételek nem teljesülnek, az operatív program utolsó évére nyújtott támogatás teljes összegét a környezetvédelmi tevékenységek nem teljesített kiadásainak arányában csökkenteni kell.

62. cikk

Kivonási műveletek elsőfokú ellenőrzését követő közigazgatási szankciók

(1)   Amennyiben az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet 29. cikkében említett ellenőrzések elvégzését követően a forgalmazási előírásoknak, illetve az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet 15. cikkében említett minimumkövetelményeknek való, a megállapított tűréshatárokon túllépő meg nem felelés kerül megállapításra, az érintett termelői szervezetet bírság megfizetésére kell felszólítani, melynek összegét a piacról kivont, nem megfelelő termékek arányának megfelelően kell kiszámítani:

a)	ha az érintett mennyiségek az e rendelet 44. cikkének megfelelően a piacról ténylegesen kivont termékek kevesebb mint 10 %-ának felelnek meg, a szankciónak a piacról kivont, nem megfelelő termékek mennyisége alapján kiszámított uniós pénzügyi támogatási összeggel kell megegyeznie;

b)	ha az érintett mennyiségek a piacról ténylegesen kivont termékek 10 % és 25 % közötti arányának felelnek meg, a szankciónak a piacról kivont, nem megfelelő termékek mennyisége alapján kiszámított uniós pénzügyi támogatási összeg kétszeresének kell megfelelnie; vagy

c)	ha az érintett mennyiségek meghaladják a piacról ténylegesen kivont termékek 25 %-át, a szankciónak az e rendelet 44. cikke alapján bejelentett teljes mennyiség után nyújtott uniós pénzügyi támogatás teljes összegével kell megegyeznie.

(2)   Az (1) bekezdésben említett szankciók a 61. cikk alapján előírt bármely egyéb szankció sérelme nélkül alkalmazandók.

63. cikk

Kivonási műveletekkel kapcsolatban a termelői szervezetekre kiróható közigazgatási szankciók

A kivonási műveletek kiadásai nem támogathatók abban az esetben, ha a kivonásra nem a tagállamok által a 46. cikk (1) bekezdése értelmében előírt módon került sor vagy ha a művelet káros környezeti hatással vagy káros növényegészségügyi következménnyel járt, a 61. cikk alapján alkalmazott egyéb szankciók sérelme nélkül.

64. cikk

A piacról kivont termékek kedvezményezettjeire kiróható közigazgatási szankciók

Amennyiben az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet 29. és 30. cikkének megfelelően elvégzett ellenőrzések során olyan szabálytalanságokat tárnak fel, amelyek a piacról kivont termékeket átvevő szervezeteknek róhatók fel, a következő szankciók alkalmazandók:

a)	az átvevő szervezeteket ki kell zárni a piacról kivont termékek fogadásának lehetőségéből; továbbá

b)	az átvevő szervezetekkel a tagállam által megállapított szabályokkal összhangban vissza kell fizettetni a kapott termékek értékét, továbbá a kapcsolódó válogatási, csomagolási és szállítási költségeket.

Az első bekezdés a) pontjában előírt kizárás azonnal hatályba lép, és időtartama legalább egy év, a szankció meghosszabbításának lehetőségével.

65. cikk

A zöld szürettel és a be nem takarítással kapcsolatos közigazgatási szankciók

(1)   Amennyiben a termelői szervezet nem teljesítette a zöld szürettel kapcsolatos kötelezettségeit, a kötelezettség nem teljesítésével érintett területekre vonatkozó ellentételezés összegének megfelelő bírságot kell fizetnie. A kötelezettségteljesítés elmulasztásának minősül, ha:

a)	a zöld szüret céljából bejelentett terület e célból nem támogatható;

b)	a területen nem teljesen végezték el teljeskörűen a betakarítást, vagy a termékeket nem denaturálták;

c)	a művelet a termelői szervezetnek felróható káros környezeti hatással vagy káros növényegészségügyi következménnyel járt.

(2)   Amennyiben a termelői szervezet nem teljesítette a be nem takarítással kapcsolatos kötelezettségeit, a kötelezettség nem teljesítésével érintett területekre vonatkozó ellentételezés összegének megfelelő bírságot kell fizetnie. A kötelezettségteljesítés elmulasztásának minősül, ha:

a)	a be nem takarítás céljából bejelentett terület e célból nem támogatható;

b)	mégis sor került betakarításra vagy részleges betakarításra;

c)	a művelet a termelői szervezetnek felróható káros környezeti hatással vagy káros növényegészségügyi következménnyel járt.

A 48. cikk (3) bekezdése második albekezdésének alkalmazása esetén e bekezdés első albekezdésének b) pontja nem alkalmazandó.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdésben említett szankciók a 61. cikk alapján előírt szankciókon felül alkalmazandók.

66. cikk

Helyszíni ellenőrzés megakadályozása

Az elismerési kérelmet, az operatív program jóváhagyását, illetve a támogatási kérelmet az érintett tételek vagy részkiadások tekintetében el kell utasítani, ha a termelői szervezet, illetve annak tagja vagy jogosult képviselője megakadályozza a helyszíni ellenőrzés elvégzését.

67. cikk

A visszatérítendő támogatások és a bírságok befizetése

(1)   A jogosulatlanul kifizetett támogatást az érintett termelői szervezetnek, illetve termelői szervezetek társulásának vagy más gazdasági szereplőnek kamatokkal együtt vissza kell térítenie, továbbá ki kell fizetnie az e szakaszban előírt bírságokat.

A kamatokat a következőképpen kell kiszámítani:

a)	a jogosulatlanul kifizetett támogatás kézhezvétele és a kedvezményezett általi visszatérítés között eltelt időszak alapján;

b)	az Európai Központi Bank fő refinanszírozó műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapja C sorozatában kihirdetett, a jogosulatlan kifizetés napján érvényes kamatláb alapján, amelyet három százalékponttal meg kell növelni.

(2)   A visszafizetett támogatásokat, a kamatokat és a bírságokat az EMGA részére kell befizetni.

VI. FEJEZET

A szabályok kiterjesztése

68. cikk

A szabályok kiterjesztésének feltételei

(1)   Az 1308/2013/EU rendelet 164. cikke abban az esetben alkalmazandó a gyümölcs- és zöldségágazat, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat termékeire, ha az említett cikk (4) bekezdésében említett szabályok:

a)	legalább egy éve hatályban vannak;

b)	legfeljebb három évre kötelező érvényűek.

A tagállamok ugyanakkor eltérhetnek az e bekezdés első albekezdésének a) pontjában előírt feltételek alkalmazásától, amennyiben a kiterjesztendő szabályok célja az 1308/2013/EU rendelet 164. cikk (4) bekezdése első albekezdésének a), e), f), h), i), j), m) és n) pontjában említett célok egyike.

(2)   Az adott konkrét gazdasági térség valamennyi termelőjére nézve kötelező hatályú szabályok csak abban az esetben alkalmazhatók a betakarítás kezdete előtt aláírt szerződés keretében feldolgozásra átadott termékekre, ha a szabályok kiterjesztése kifejezetten kiterjed az érintett termékekre, kivéve az 1308/2013/EU rendelet 164. cikke (4) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett, a piacra vonatkozó jelentéstételt előíró szabályokat.

(3)   A termelői szervezetekre, illetve termelői szervezetek társulásaira vonatkozó szabályok nem tehetők kötelező hatályúvá a 834/2007/EK rendelet hatálya alá tartozó ökológiai termékeket előállító termelőkre nézve, kivéve, ha azokat az említett rendelet hatálya alá tartozó, a termelői szervezet vagy termelői szervezetek társulásának tevékenységi területét alkotó gazdasági térségben működő termelők legalább 50 %-a jóváhagyta, és az érintett termelői szervezet vagy társulás az adott terület termelésének legalább 60 %-át adja.

(4)   Az 1308/2013/EU rendelet 164. cikke (4) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett szabályok nem alkalmazandók azokra a termékekre, amelyeket az említett rendelet 164. cikkének (2) bekezdésében említett konkrét gazdasági térségen kívül termeltek meg.

69. cikk

Nemzeti szabályok

(1)   Az 1308/2013/EU rendelet 164. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában a tagállamok úgy határozhatnak, hogy a szabályok kiterjesztése esetén a szakmaközi szervezet tekintetében figyelembe vett gazdasági térség egy adott régió, vagy a tagállam teljes területe, amennyiben azon a termelési és forgalmazási feltételek azonosak.

(2)   A termelői szervezetek vagy termelői szervezetek társulásai tekintetében az 1308/2013/EU rendelet 164. cikkének (3) bekezdése értelmében vett reprezentativitás meghatározása céljából a tagállamok olyan szabályokat állapítanak meg, amelyek kizárják:

a)	azokat a termelőket, amelyek termékeiket alapvetően a mezőgazdasági üzemben, illetve a termelési területen történő, a fogyasztók részére való közvetlen értékesítésre szánják;

b)	az a) pontban említett közvetlen értékesítést;

c)	a betakarítás kezdete előtt aláírt szerződés keretében feldolgozásra átadott termékeket, kivéve, ha a szabályok kiterjesztése kifejezetten kiterjed az érintett termékekre;

d)	a 834/2007/EK rendelet hatálya alá tartozó ökológiai termékeket, illetve az azokat előállító termelőket.

70. cikk

A szabálykiterjesztés és a gazdasági térségek bejelentése

(1)   Ha valamely tagállam olyan szabályokat jelent be, amelyeket egy adott termékre és gazdasági területre az 1308/2013/EU rendelet 164. cikkének (6) bekezdése alapján kötelezően előírt, haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot a következőkről:

a)	a szabály alkalmazási területe alá eső gazdasági térség;

b)	a szabályok kiterjesztését kérelmező termelői szervezetek, termelői szervezetek társulásai vagy szakmaközi szervezetek, valamint az 1308/2013/EU rendelet 164. cikke (3) bekezdésének való megfelelést alátámasztó adatok;

c)

ha a szabályok kiterjesztését termelői szervezet vagy termelői szervezet társulása kérelmezte, az adott termelői szervezethez vagy termelői szervezetek társulásához tartozó termelők száma és az illető gazdasági térségben tevékenykedő termelők teljes száma; ennek az információnak a kiterjesztési kérelem benyújtásának időpontjában érvényes helyzetre kell vonatkoznia;

d)	ha a szabályok kiterjesztését termelői szervezet vagy termelői szervezet társulása kérelmezte, a gazdasági térség össztermelése, valamint és a termelői szervezet vagy társulás által forgalmazott termékmennyiség az utolsó olyan évben, amelyre vonatkozóan rendelkezésre állnak adatok;

e)	azon időpont, amelytől a kiterjesztendő szabályok alkalmazandók a termelői szervezetre, termelői szervezetek társulására vagy szakmaközi szervezetre; továbbá

f)	a kiterjesztés hatálybalépésének időpontja, valamint alkalmazásának időtartama.

(2)   Amennyiben a tagállam az 1308/2013/EU rendelet 164. cikke (3) bekezdése második albekezdésének alkalmazásában nemzeti szintű szabályokat állapított meg a reprezentativitás tekintetében a szakmaközi szervezetekre vonatkozó szabályok kiterjesztésének esetére, a szabályok kiterjesztésének bejelentésével egy időben értesíti a Bizottságot az érintett szabályokról, illetve azok indokolásáról.

(3)   A Bizottság a kiterjesztett szabályok közzétételét megelőzően az általa megfelelőnek ítélt módon értesítést küld a tagállamok részére.

71. cikk

A szabályok kiterjesztésének hatályon kívül helyezése

A Bizottság abban az esetben fogadhat el az 1308/2013/EU rendelet 175. cikkének d) pontjában említett határozatot, amely előírja a tagállam számára, hogy helyezze hatályon kívül az általa az említett rendelet 164. cikke (1) bekezdése szerint elfogadott szabálykiterjesztési határozatot, ha megítélése szerint:

a)	a tagállam határozata a belső piac számottevő részén kizárja a versenyt vagy akadályozza a szabad kereskedelmet, illetve veszélyezteti a Szerződés 39. cikkében meghatározott célkitűzéseket;

b)	az egyéb termelőkre kiterjesztett szabályokra a Szerződés 101. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó;

c)	e fejezet rendelkezései nem teljesülnek.

Az említett szabályokkal kapcsolatos bizottsági határozat az érintett megállapításról a tagállamnak küldött értesítés időpontjától alkalmazandó.

72. cikk

Leszedetlen termény vevői

(1)   Azokban az esetekben, amikor termelői szervezethez nem tartozó termelők terményeiket leszedetlenül értékesítik, a termelői jelentéstételi, illetve forgalmazási szabályok betartásának vizsgálatakor a vevőt kell az adott termény termelőjeként kezelni.

(2)   Az érintett tagállam úgy határozhat, hogy a vevők az (1) bekezdésben említetteken kívül egyéb szabályok betartására is kötelezhetők abban az esetben, ha ők felelősek az érintett termelés irányításáért.

III. CÍM

HARMADIK ORSZÁGOKKAL FOLYTATOTT KERESKEDELEM BELÉPÉSI ÁRRENDSZER

73. cikk

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

a)   „tétel”: a szabad forgalomba bocsátáshoz benyújtott árunyilatkozat alapján bemutatott áru; az árukategória csak azonos helyről származó és ugyanazon KN-kód alá tartozó árukat tartalmazhat; továbbá

b)   „importőr”: a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) 5. cikkének (15) bekezdése szerinti nyilatkozattevő.

74. cikk

A behozott termékek árának és mennyiségének bejelentése

(1)   A tagállam a VII. melléklet A. részében felsorolt valamennyi termékre és időszakra, minden piaci nap és minden származás tekintetében legkésőbb a következő munkanapon (brüsszeli idő szerint) déli 12:00 óráig közli a Bizottsággal:

a)	a harmadik országokból importált és a tagállam importpiacain forgalmazott termékek reprezentatív átlagárait; továbbá

b)	az a) pontban említett árakhoz tartozó teljes mennyiségeket.

Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában a tagállamok értesítik a Bizottságot az általuk reprezentatívnak minősített importpiacokról, amelyeknek magukba kell foglalniuk Londont, Milánót, Perpignan-t és Rungis-t.

Amennyiben az első albekezdés b) pontjában említett teljes mennyiségek összesen tíz tonnánál kevesebbet tesznek ki, a vonatkozó árakat nem kell közölni a Bizottsággal.

(2)   Az (1) bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett árakról nyilvántartást kell vezetni:

a)	a VII. melléklet A. részében felsorolt összes termék tekintetében;

b)	a rendelkezésre álló összes fajtára és méretre nézve; továbbá

c)	a behozatali/nagykereskedelmi szakaszban, vagy – ha a behozatali/nagykereskedelmi szakasz árai nem állnak rendelkezésre – a nagykereskedelmi/kiskereskedelmi szakaszban.

Az árakat a következő összegekkel kell csökkenteni:

a)	15 %-os kereskedelmi haszonnal a londoni, a milánói és a rungis-i kereskedelmi központok, illetve 8 %-os kereskedelmi haszonnal az egyéb kereskedelmi központok esetében; továbbá

b)	az Unió vámterületén belüli szállítási és biztosítási költségekkel.

A második albekezdés értelmében levonandó szállítási és biztosítási költségek esetében a tagállamok levonási átalányösszeget állapíthatnak meg. Az átalányösszegekről és ezek megállapítási módjáról haladéktalanul értesítik a Bizottságot.

(3)   A (2) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően feljegyzett árakból, ha azokat a nagykereskedelmi/kiskereskedelmi szakaszban állapítják meg, le kell vonni a következőket:

a)	egy 9 %-nak megfelelő összeget a nagykereskedelmi árrés figyelembevétele céljából; valamint

b)	100 kilogrammonként egy 0,7245 EUR-nak megfelelő összeget a kezelési költségek és a piaci adók és díjak figyelembevétele céljából.

(4)   A termékspecifikus forgalmazási előírások hatálya alá tartozó, a VII. melléklet A. részében felsorolt termékek esetében az alábbi árak tekintendők reprezentatívnak:

a)	az I. osztályú termékek árai, amennyiben az e kategóriába tartozó termékek a forgalmazott teljes mennyiségnek legalább 50 %-át teszik ki;

b)	az I. és a II. osztályú termékek árai, amennyiben az e kategóriákba tartozó termékek a forgalmazott teljes mennyiségnek legalább 50 %-át teszik ki;

c)	a II. osztályú termékek árai abban az esetben, ha nincsenek I. osztályú termékek, kivéve, ha arról születik döntés, hogy azokhoz kiigazítási együtthatót kell rendelni, amennyiben ezeket a termékeket minőségi jellemzőik miatt rendszerint nem I. osztályúként hozzák forgalomba.

Az első albekezdés c) pontjában említett kiigazítási együtthatót a (2) bekezdésben jelzett összegek levonása után kell alkalmazni.

A termékspecifikus forgalmazási előírások hatálya alá nem tartozó, a VII. melléklet A. részében felsorolt termékek esetében az általános forgalmazási előírásnak megfelelő termékek árai tekintendők reprezentatívnak.

75. cikk

Belépési áron alapuló rendszer

(1)   Az 1308/2013/EU rendelet 181. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában a szóban forgó cikkben említett gyümölcs- és zöldség-, illetve a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazati termékek az e rendelet VII. mellékletében felsorolt termékek.

(2)   Ha a VII. melléklet A. részében felsorolt termékek vámértékét a 952/2013/EU rendelet 70. cikkében említett ügyleti érték alapján határozzák meg, és a vámérték a termékek szabad forgalomba bocsátására vonatkozó árunyilatkozat kiállításakor több mint 8 %-kal meghaladja a Bizottság által behozatali átalányértékként kiszámított átalányösszeget, az importőrnek letétbe kell helyeznie az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet (15) 148. cikkében említett biztosítékot. Ebben az esetben az e rendelet VII. mellékletének A. részében felsorolt termékekre végső soron kivethető behozatali vámok összege annak az összegnek felel meg, amit akkor kellett volna fizetni, ha a termék besorolása a behozatali átalányérték alapján történt volna.

Az első albekezdés nem alkalmazandó, ha a behozatali átalányérték magasabb, mint a 2658/87/EGK tanácsi rendelet (16) I. melléklete harmadik része I. szakaszának 2. mellékletében felsorolt belépési árak, illetve ha a nyilatkozattevő biztosíték letétbe helyezése helyett az árukra végső soron kivethető vámösszegek azonnali lekönyvelését kéri.

(3)   Ha a VII. melléklet A. részében felsorolt termékek vámértékét a 952/2013/EU rendelet 74. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerint számítják ki, a vám levonása során az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet 38. cikkének (1) bekezdésében előírt szabályok alkalmazandók. Ebben az esetben az importőr köteles biztosítékot letétbe helyezni, amelynek összege egyenlő annak a vámnak az összegével, amit akkor fizetett volna, ha a termékek besorolása az alkalmazandó behozatali átalányérték alapján történt volna.

(4)   A bizományi szerződés alapján behozott termékek vámértékét közvetlenül a 952/2013/EU rendelet 74. cikke (2) bekezdése c) pontjának megfelelően kell megállapítani, és ennek céljára a hatályos időszakra az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet 38. cikke szerint kiszámított behozatali átalányértéket kell alkalmazni.

(5)   Az importőrnek az adott termékek értékesítésétől számítva – a szabad forgalomba bocsátáshoz benyújtott árunyilatkozat elfogadásának időpontjától számított négy hónapos határidőn belül – egy hónap áll rendelkezésére annak bizonyítására, hogy a tételt olyan feltételek mellett helyezte el, amelyek alátámasztják a 952/2013/EU rendelet 70. cikkében említett árak helyességét, illetve arra, hogy meghatározza ugyanazon rendelet 74. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett vámértéket.

A fenti határidők valamelyikének elmulasztása a letétbe helyezett biztosíték elvesztését vonja maga után, a (6) bekezdés alkalmazásának sérelme nélkül.

A letétbe helyezett biztosíték felszabadítására olyan mértékben kerül sor, amennyire a vámhatóság kielégítő bizonyítékot kap az értékesítés tényleges feltételeiről. Ellenkező esetben a biztosítékot a behozatali vámok ellentételezéseként vissza kell tartani.

Annak bizonyítása érdekében, hogy a tétel elhelyezése az első albekezdésben meghatározott feltételek mellett történt, az importőrnek a számla mellett hozzáférhetővé kell tennie az érintett tétel egyes termékeinek értékesítésére és elhelyezésére vonatkozó, a releváns vámellenőrzések elvégzéséhez szükséges minden dokumentumot, ideértve a tétel szállítási, biztosítási, kezelési és raktározási dokumentumait.

Amennyiben az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 3. cikkében említett forgalmazási előírások értelmében a csomagoláson fel kell tüntetni a gyümölcs- és zöldségfélék termékfajtáját vagy típusát, a tétel részét képező gyümölcs- és zöldségfélék termékfajtáját vagy típusát fel kell tüntetni a szállítással kapcsolatos dokumentumokon, a számlákon és a szállítási utalványon.

(6)   Az (5) bekezdés első albekezdésében említett négy hónapos határidőt az importőr kellően indokolt kérésére az illetékes tagállami hatóság legfeljebb három hónappal meghosszabbíthatja.

Amennyiben az ellenőrzés során a tagállam illetékes hatóságai megállapítják, hogy e cikk előírásai nem teljesültek, az esedékes vámot a 952/2013/EU rendelet 105. cikkével összhangban beszedik. A beszedendő vám vagy a fennmaradó beszedendő vám összegébe bele kell számítani az áruk szabad forgalomba bocsátásának napjától a beszedés napjáig felszámított kamatot. Az alkalmazandó kamatláb mértéke a nemzeti jog alapján a beszedési műveletekre érvényes kamat mértéke.

IV. CÍM

ÁLTALÁNOS, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

76. cikk

Nemzeti kötbérek

Az 1306/2013/EU rendeletben, az 1308/2013/EU rendeletben, az e rendeletben, illetve az (EU) 2017/892 végrehajtási rendeletben megállapított szankciók sérelme nélkül a tagállamok nemzeti szinten további szankciókat alkalmazhatnak a felsorolt rendeletek előírásai tekintetében megállapított szabálytalanságok esetére, melyek az operatív programot végre nem hajtó termelői szervezetekre is kiterjedhetnek. Ezen szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük, hogy megfelelően biztosíthassák az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét.

77. cikk

Értesítések

(1)   A tagállamok kijelölnek egy illetékes hatóságot vagy szervet, amely az alábbiak vonatkozásában valamennyi értesítési kötelezettség teljesítésért felel:

a)	termelői csoportok, termelői szervezetek, termelői szervezetek társulásai és szakmaközi szervezetek, e rendelet 54. cikkének megfelelően;

b)	a gyümölcs- és zöldségfélék belső piacon érvényes termelői árai, e rendelet 55. cikkének megfelelően;

c)	harmadik országokból importált és a 74. cikk szerinti reprezentatív importpiacokon értékesített termékek árai és mennyiségei;

d)	szabad forgalomba bocsátott behozatali mennyiségek, az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet 39. cikkének megfelelően.

(2)   A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az érintett hatóság vagy szerv kijelöléséről és elérhetőségeiről, csakúgy, mint az ezek tekintetében bekövetkező változásokról.

A kijelölt illetékes hatóságok vagy szervek nevét és címét tartalmazó jegyzéket minden lehetséges módon – ezen belül internetes közzététellel is – a tagállamok és a nyilvánosság rendelkezésére kell bocsátani a Bizottság által létrehozott információs rendszereken keresztül.

(3)   Az e rendeletben, valamint az (EU) 2017/892 végrehajtási rendeletben előírt értesítéseket a 792/2009/EK bizottsági rendeletnek (17) megfelelően kell teljesíteni.

(4)   Amennyiben egy tagállam elmulasztja az 1308/2013/EU rendeletben, e rendeletben vagy az (EU) 2017/892 végrehajtási rendeletben előírt értesítési kötelezettségek valamelyikének teljesítését, vagy az értesítés a Bizottság birtokában lévő objektív tények alapján nem tűnik helytállónak, a Bizottság felfüggesztheti az 1306/2013/EU rendelet 17. cikkében említett, a gyümölcs- és zöldségágazat tekintetében teljesített havi kifizetések egészét vagy egy részét mindaddig, amíg az értesítést helyesen be nem nyújtják.

78. cikk

Vis maior helyzetek bejelentése

Az 1306/2013/EU rendelet 59. cikke (7) bekezdésének és 64. cikke (2) bekezdése a) pontjának alkalmazásában a vis maior helyzetekről a szóban forgó helyzet bekövetkezését követő 30 munkanapon belül értesíteni kell a tagállam illetékes hatóságát, és az értesítést az érintett hatóság számára kielégítő, releváns bizonyítékokkal kell alátámasztani.

79. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet módosítása

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a következőképpen módosul:

1.	a 2. cikket el kell hagyni;

2.	a 19–35. cikket el kell hagyni;

3.	az 50–148. cikket el kell hagyni;

4.	a VI.–XVIII. mellékletet el kell hagyni.

80. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   A 34. cikk sérelme nélkül a termelői szervezet vagy termelői szervezetek társulásának kérésére az 543/2011/EU végrehajtási rendelet keretében jóváhagyott operatív program:

a)	az 543/2011/EU végrehajtási rendelet keretében alkalmazandó feltételeknek megfelelően továbbra is hatályban maradhat;

b)	módosítható oly módon, hogy megfeleljen az 1308/2013/EU rendeletben, e rendeletben és az (EU) 2017/892 végrehajtási rendeletben előírt követelményeknek; vagy

c)	felváltható egy, az 1308/2013/EU rendelet, e rendelet és az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet keretében jóváhagyott új operatív programmal.

(2)   A 23. cikktől eltérve a 2017. évre nyújtott uniós pénzügyi támogatás felső határa az 543/2011/EU végrehajtási rendelet keretében kiszámított összegnek felel meg.

(3)   Az 1234/2007/EK rendelet 125e. cikke alapján megalakult termelői csoportok esetében az 543/2011/EU végrehajtási rendeletnek az e rendelet 79. cikkében felsorolt, törölt rendelkezéseit továbbra is alkalmazni kell mindaddig, amíg az érintett termelői csoportok nem kerülnek elismerésre termelői szervezetekként, vagy pedig a tagállam nem fizettette vissza a kifizetett támogatást az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 116. cikkének (2) bekezdése alapján.

81. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2)  HL L 347., 2013.12.20., 549. o.

(3)  A Tanács 1234/2007/EK rendelete (2007. október 22.) a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (HL L 299., 2007.11.16., 1. o.).

(4)  A Bizottság 543/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. június 7.) az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról (HL L 157., 2011.6.15., 1. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 487. o.).

(6)  A Bizottság (EU) 2017/892 végrehajtási rendelete (2017. március 13.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (lásd e Hivatalos Lap 57. oldalát)..

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 1307/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 608. o.).

(8)  A Tanács 834/2007/EK rendelete (2007. június 28.) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 189., 2007.7.20., 1. o.).

(9)  A Bizottság 702/2014/EU rendelete (2014. június 25.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (HL L 193., 2014.7.1., 1. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 1144/2014/EU rendelete (2014. október 22.) a belső piacon és harmadik országokban megvalósított, mezőgazdasági termékekre vonatkozó tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedésekről, és a 3/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 317., 2014.11.4., 56. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

(12)  A Tanács 2000/29/EK irányelve (2000. május 8.) a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről (HL L 169., 2000.7.10., 1. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 138/2004/EK rendelete (2003. december 5.) a közösségi mezőgazdasági számlarendszerről (HL L 33., 2004.2.5., 1. o.).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(15)  A Bizottság (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelete (2015. november 24.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.).

(16)  A Tanács 2658/87/EGK rendelete (1987. július 23.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).

(17)  A Bizottság 792/2009/EK rendelete (2009. augusztus 31.) a közös piacszervezésnek, a közvetlen kifizetések rendszerének, a mezőgazdasági termékek promóciójának, valamint a legkülső régiókra és a kisebb égei-tengeri szigetekre alkalmazandó rendszereknek a végrehajtásával összefüggésben a Bizottsághoz eljuttatandó információk és dokumentumok tagállamok általi továbbítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 228., 2009.9.1., 3. o.)

---

---

---

---

---

---

---

---