(1)

Az 1380/2013/EU rendelet 11. cikke értelmében a tagállamok jogosultak arra, hogy vizeiken az uniós környezetvédelmi jogszabályokban – egyebek mellett a 92/43/EGK tanácsi irányelv (2) 6. cikkében és a 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 13. cikkének (4) bekezdésében – foglalt kötelezettségeiknek való megfeleléshez szükséges halászati állományvédelmi intézkedéseket fogadjanak el.

(2)

A 92/43/EGK irányelv 6. cikke úgy rendelkezik, hogy a tagállamok megállapítják a különleges természetvédelmi területek védelméhez szükséges, az adott természeti területen megtalálható természetes élőhelytípusok, illetve fajok ökológiai szükségleteinek megfelelő intézkedéseket. Ezenkívül előírja, hogy a tagállamok tegyék meg a szükséges intézkedéseket a különleges természetvédelmi területeken található olyan természetes élőhelytípusok, illetve olyan fajok élőhelyei károsodásának és jelentős megzavarásának megakadályozására, amelyek céljára az egyes területeket kijelölték.

(3)

A 2008/56/EK irányelv 13. cikkének (4) bekezdése szerint a tagállamoknak a védett tengeri területek összefüggő és reprezentatív, az érintett ökoszisztémák sokszínűségét megfelelően lefedő hálózatok kialakításához hozzájáruló területvédelmi intézkedéseket tartalmazó intézkedési programokat kell létrehozniuk; ilyenek például az élőhelyvédelmi irányelv szerinti különleges természetmegőrzési területek, a madárvédelmi irányelv (4) szerinti különleges madárvédelmi területek, valamint a Közösség vagy az érintett tagállamok által részes félként aláírt nemzetközi vagy regionális megállapodások szerinti védett tengeri területek.

(4)

Dánia úgy vélte, hogy a 92/43/EGK irányelv 6. cikkének való megfelelés érdekében a felségterületéhez tartozó egyes kattegatbeli és északi-tengeri területek tekintetében állományvédelmi intézkedések elfogadására van szükség. Ha a szükségessé váló halászati állományvédelmi intézkedések hatással vannak más tagállamok halászati tevékenységeire, a tagállamok ezeket az intézkedéseket közös ajánlások formájában nyújthatják be a Bizottsághoz.

(5)

Dánia, Németország és Svédország közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bír az ilyen intézkedések által érintett halászatban. Az 1380/2013/EU rendelet 11. cikkének (3) bekezdésével összhangban Dánia eljuttatta Németországnak a szükséges intézkedésekre vonatkozó releváns információkat, ideértve az intézkedések indokolását, az azokat alátámasztó tudományos adatokat, valamint az intézkedések gyakorlati alkalmazására és végrehajtására vonatkozó részletes információkat.

(6)

Az északi-tengeri tanácsadó testülettel 2015. március 13-án folytatott konzultációt követően Dánia, Németország és Svédország két közös ajánlást nyújtott be a Bizottsághoz olyan halászati állományvédelmi intézkedésekre vonatkozóan, amelyek az északi-tengeri Skagerrakban elterülő három dániai Natura 2000 területen, illetve hét balti-tengeri területen az ott található zátonyképződmények védelmét hivatottak biztosítani. Az intézkedések a zátonyterületeken (1170-es élőhelytípus) a tengerfenékkel érintkező mobil halászeszközzel folytatott halászati tevékenységek tilalmára és a gázok feltörése által kialakított tengeralatti képződmények területére (1180-as élőhelytípus) vonatkozó teljes körű halászati tilalomra terjednek ki.

(7)

2015. április 17-i tudományos szakvéleményében (5) a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) megállapítja, hogy a közös ajánlásban említett különleges természetmegőrzési területek védelmével kapcsolatos célkitűzések nem valósíthatók meg a szóban forgó területeken folytatott halászati tevékenységek tilalmát előíró megfelelő intézkedések nélkül.

(8)

A HTMGB az állományvédelmi intézkedések ellenőrzése és végrehajtása tekintetében rámutatott néhány problémás pontra, és úgy véli, hogy további ellenőrzési intézkedésekre lehet szükség. Az 1224/2009/EK tanácsi rendelet (6) 5. cikkével összhangban. A tagállamok kötelesek a közös halászati politika hatálya alá tartozó tevékenységek ellenőrzéséhez, vizsgálatához és érvényesítéséhez megfelelő intézkedéseket elfogadni, elegendő erőforrást elkülöníteni, valamint a szükséges struktúrákat létrehozni. Ilyen intézkedés lehet például az a követelmény, hogy valamennyi érintett hajónak nagyobb gyakorisággal kell továbbítania a műholdas hajómegfigyelési rendszer (VMS) szerinti helyzetét, vagy hogy a területeket a nemzeti ellenőrzési rendszerben kockázatelemzés alapján magas kockázatúként sorolják be a HTMGB által megfogalmazott aggályok kezelése érdekében.

(9)

A Balti-tenger és a Kattegat bizonyos zátonyterületeinek védelmét szolgáló halászati állományvédelmi intézkedések elfogadása érdekében a Bizottság 2015. június 25-én elfogadta az (EU) 2015/1778 felhatalmazáson alapuló rendeletet (7).

(10)

Az (EU) 2015/1778 rendelet a Balti-tengeren és a Kattegatban található érintett zátonyterületek vonatkozásában előírta a tengerfenékkel érintkező mobil halászeszközzel folytatott halászati tevékenységek tilalmát, mivel az ilyen halászat negatív hatást gyakorol a zátonyokon található élőhelyekre és kihatással van mind a zátonyképződményekre, mind a zátonyok biológiai sokféleségére.

(11)

Ezen túlmenően a rendelet minden halászati tevékenységet betiltott olyan kattegatbeli területek vonatkozásában, ahol gázok feltörése által kialakított tengeralatti képződmények találhatók, mivel az ilyen tengeralatti képződmények különösen érzékeny struktúrák, és bármilyen fizikai behatás veszélyt jelent védettségi helyzetükre nézve.

(12)

Indokolt volt gondoskodni az említett rendelet által bevezetett intézkedések értékeléséről, különös tekintettel a halászati tilalmak betartásának ellenőrzésére.

(13)

Svédország jelenleg úgy véli, hogy a 92/43/EGK irányelv 6. cikkének és a 2008/56/EK irányelv 13. cikke (4) bekezdésének való megfelelés biztosításához a felségterületéhez és joghatósága alá tartozó, az északi-tengeri Skagerrakban található bizonyos területek tekintetében állományvédelmi intézkedések elfogadására van szükség.

(14)

Dánia, Németország és Svédország közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bír az ilyen intézkedések által érintett halászatban. Az 1380/2013/EU rendelet 11. cikkének (3) bekezdésével összhangban Svédország eljuttatta Dániának és Németországnak a szükséges intézkedésekre vonatkozó releváns információkat, ideértve az intézkedések indokolását, az azokat alátámasztó tudományos adatokat, valamint az intézkedések gyakorlati alkalmazására és végrehajtására vonatkozó részletes információkat.

(15)

Az északi-tengeri tanácsadó testülettel folytatott konzultáció követően Dánia, Németország és Svédország 2016. június 10-én egy további közös ajánlást nyújtott be a Bizottsághoz a Skagerrakban elterülő Bratten területen található zátonyképződmények, tengerfenéki kráterek, tengeritoll-közösségek és beásódó megafauna-közösségek védelmét célzó halászati állományvédelmi intézkedésekre vonatkozóan. Az intézkedésekkel a halászati tevékenységek több övezetben is tilalom hatálya alá kerülnének.

(16)

Tekintettel a halászati tevékenységek ellenőrzésének fokozott nehézségére és a nyílt vízi halászat elhanyagolható jelentőségére, a Bratten területen az érintett zátonyos területek vonatkozásában minden halászati tevékenységet meg kell tiltani.

(17)

Annak érdekében, hogy a Bratten védett tengeri területen biztosítható legyen a halászati tevékenységek megfelelő ellenőrzése, minden halászhajót fel kell szerelni automatikus azonosító rendszerrel (AIS), amelyet a hajóknak a Brattenben való tartózkodásuk idején üzemben kell tartaniuk; ezáltal a tilalom hatálya alá vont területek körül figyelmeztető övezet jön létre.

(18)

2016. július 8-i tudományos szakvéleményében (8) a HTMGB megállapítja, hogy a zátonyoknak, tengerfenéki krátereknek és veszélyeztetett fajoknak otthont adó Bratten védett tengeri terület tekintetében javasolt védelmi célkitűzések nem valósíthatók meg a szóban forgó területen folytatott halászati tevékenységek tilalmát előíró megfelelő intézkedések nélkül.

(19)

A HTMGB azonban megjegyzi, hogy a halászati tilalmi övezetek javasolt határai a zátonyok közvetlen közelében húzódnak, és nem foglalnak magukban az ICES útmutatásai szerinti pufferzónát. A HTMGB véleménye szerint a pufferzónák hasznosak állományvédelmi célokból és az ellenőrizhetőség biztosítása végett, a javaslatban meghatározott folyosók viszont igen kicsiknek tűnnek. Ezenkívül rendkívül kevés érzékeny élőhely található a 14. területen, amelynek vonatkozásában – az érdekeltek mindegyike által elfogadott – halászati tilalom bevezetését elsősorban az elővigyázatossági megközelítés indokolja annak érdekében, hogy a jövőben elkerülhető legyen a mély tengerfenéki területeket érő halászati terhelés növekedése.

(20)

A 2016. június 10-én benyújtott új közös ajánlás nyomán helyénvaló hatályon kívül helyezni az (EU) 2015/1778 felhatalmazáson alapuló rendeletet, valamint a releváns állományvédelmi intézkedéseket indokolt tengermedencék szerint két külön jogi eszközbe csoportosítani.

(21)

E rendeletet csak az Északi-tenger vonatkozásában indokolt alkalmazni, valamint a rendeletnek a jelenleg a Kattegatban alkalmazandó, valamint a Bratten területre vonatkozóan a 2016. június 10-i közös ajánlásban javasolt állományvédelmi intézkedéseket kell magában foglalnia.

(22)

A Balti-tengeren jelenleg alkalmazandó állományvédelmi intézkedéseket egy külön új rendeletbe indokolt belefoglalni.

(23)

Az e rendelettel bevezetett halászati állományvédelmi intézkedések nem érintik az érintett területek védelmét szolgáló más meglévő vagy jövőbeli állománygazdálkodási intézkedéseket, ideértve a halászati állományvédelmi intézkedéseket is,