23.11.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 307/58

(1)

A 999/2001/EK rendelet szabályokat határoz meg a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (a továbbiakban: TSE-k) megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozóan az Unióban. Hatálya kiterjed az élő állatok és az állati eredetű termékek előállítására és forgalomba hozatalára, valamint bizonyos különleges esetekben ezek kivitelére. Rendelkezik többek között egyes TSE-k megfigyelési programjairól és e betegségek kitörése esetére védelmi intézkedések elfogadásáról.

(2)

Az (EU) 2016/1918 bizottsági végrehajtási határozat (2) ideiglenes védelmi intézkedéseket állapít meg a krónikus sorvadásos betegséggel (CWD) kapcsolatban. Elfogadására a CWD 2016-ban Norvégiában szarvasféléken észlelt öt esete után került sor. Ez volt az első példa arra, hogy a CWD-t Európában észlelték, és egyúttal a világon az első természetes eset rénszarvasnál. A CWD fertőző betegség, és kitörése esetén átterjedhet más szarvaspopulációkra, más régiókra, valamint más uniós tagállamok és az Európai Gazdasági Térség Európai Szabadkereskedelmi Társulásban részt vevő tagállamainak (EGT-tag EFTA-államok) területére.

(3)

2016. december 2-án az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szakvéleményt fogadott el a szarvasfélék krónikus sorvadásos betegségéről (a továbbiakban: az EFSA szakvéleménye) (3). Az EFSA szakvéleménye a szarvasfélékben előforduló CWD-re irányuló hároméves megfigyelési program létrehozását javasolta azokban az uniós, valamint EGT-tag EFTA-államokban, ahol előfordul a révszarvas, a jávorszarvas vagy mindkettő, vagyis Észtországban, Finnországban, Izlandon, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Norvégiában és Svédországban. Az EFSA szakvéleménye kiemelte, hogy az említett hároméves megfigyelési program célja a CWD jelenlétének megállapítása vagy kizárása azon országokban, ahol még eddig nem észlelték, illetve ott is, ahol már igen, hogy képet lehessen alkotni a CWD előfordulási gyakoriságáról és földrajzi elterjedtségéről. A mai napig a CWD-t nem észlelték az Unióban, és az EGT-tag EFTA-államok közül is csak Norvégiában fordult elő.

(4)

Az EFSA szakvéleményének elfogadását követően az (EU) 2017/1972 bizottsági rendelet (4) módosította a 999/2001/EK rendelet III. mellékletét, és hároméves megfigyelési programot írt elő a szarvasfélék körében a CWD kapcsán egyes, a betegségnek esetleg kitett szarvaspopulációkkal rendelkező tagállamokban és EGT-tag EFTA-államokban a 2018. január 1-jétől2020. december 31-ig terjedő időszakban (a továbbiakban: a CWD-re irányuló hároméves megfigyelési program). A CWD-re irányuló hároméves megfigyelési program célja egyértelmű képet alkotni arról, hogy Európában a szarvasfélék körében milyen a járványügyi helyzet a CWD kapcsán.

(5)

2017 januárja és 2017 szeptembere között Norvégia a 999/2001/EK rendelet III. melléklete B. fejezetének I. B. részében említett elektronikus beadványok révén a CWD-nek vadon élő rénszarvasok körében észlelt három újabb esetéről értesítette a Bizottságot és a tagállamokat a 2016-ban a vadon élő rénszarvasok és jávorszarvasok körében Norvégiában azonosított öt eseten felül.

(6)

Az EFSA szakvéleménye kiemelte továbbá, hogy a természetes szarvasvizelet vadcsalogatóként való használata növeli a CWD Unióba való behurcolásának valószínűségét, és ajánlotta olyan intézkedések elfogadását, amelyekkel csökkenthető a betegség természetes szarvasvizelettel történő behurcolásának esélye. A CWD kórokozója a vizeletben is jelen van, ami szerepet játszik a betegség átvitelében és terjedésében. A fertőzött szarvasoktól származó vizelet vadcsalogatóként való használata tehát megfertőzhet olyan területeket is, ahol a betegség korábban nem fordult elő. AZ EFSA szakvéleménye ezért javasolja a szarvasvizelet vadcsalogatóként való használatának megszüntetését.

(7)

Az EFSA szakvéleményében foglalt ajánlásokra figyelemmel helyénvaló kiterjeszteni az (EU) 2016/1918 végrehajtási határozatban előírt védelmi intézkedések körét a szarvasvizelet vadcsalogatóként való használatára, és megtiltani a harmadik országokból származó, szarvasvizeletet tartalmazó vadcsalogatók behozatalát az Unióba, a Norvégiából származó szarvasok vizeletét tartalmazó vadcsalogatók szállítmányainak behozatalát az Unióba, valamint Svédországnak és Finnországnak az (EU) 2016/1918 végrehajtási határozat mellékletében említett területeiről származó szarvasok vizeletét tartalmazó vadcsalogatók gyártását, forgalomba hozatalát és használatát.

(8)

Ezenfelül az (EU) 2016/1918 végrehajtási határozat alkalmazási idejét indokolt meghosszabbítani a Norvégiában észlelt újabb CWD-esetek ismeretében és a CWD-re irányuló hároméves megfigyelési program eredményeinek megismeréséig. Ezért az említett jogi aktus alkalmazási idejét meg kell hosszabbítani 2020. december 31-ig.

(9)

Az (EU) 2016/1918 végrehajtási határozat mellékletét is módosítani szükséges az annak cikkeibe e határozattal bevezetett módosításoknak megfelelően.

(10)

Az (EU) 2016/1918 végrehajtási határozatot a fentieknek megfelelően módosítani kell.

(11)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

1.

A szöveg a következő 3a. cikkel egészül ki:

„3a. cikk

(1)   Tilos behozni harmadik országokból az Unióba szarvasvizeletet tartalmazó vadcsalogatók szállítmányait.

(2)   A Norvégiából származó szarvasok vizeletét tartalmazó vadcsalogatók szállítmányait tilos behozni az Unióba.

(3)   A mellékletben felsorolt területekről származó szarvasok vizeletét tartalmazó vadcsalogatók gyártása, forgalomba hozatala és használata tilos.”

2.

A 4. cikkben a „2017. december 31-ig” dátum helyébe a „2020. december 31-ig” dátum lép;

3.

A melléklet helyébe az e határozat mellékletében szereplő szöveg lép.