25.5.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 138/131

(1)

A 243/2012/EU határozattal (3) létrehozott többéves rádióspektrum-politikai programban („multiannual radio spectrum policy programme”- RSPP) az Európai Parlament és a Tanács célul tűzte ki egyrészt azt, hogy legkésőbb 2015-ig legalább 1 200 MHz, vezeték nélküli szélessávú elektronikus hírközlési szolgáltatásokra alkalmas spektrumot kell azonosítani az Unióban, másrészt azt, hogy támogatni kell az innovatív műsorszóró szolgáltatások további fejlődését, mégpedig azáltal, hogy – megalapozott igény esetén – az ilyen szolgáltatások műholdas és földfelszíni nyújtásához szükséges elegendő spektrumot biztosítanak, harmadrészt pedig azt, hogy elegendő spektrumot kell biztosítani a műsorgyártás és különleges események („programme making and special events”, PMSE) céljára.

(2)

A Bizottság „Európai digitális egységes piaci stratégia” című, 2015. május 6-i közleményében kiemelte, hogy a 694–790 MHz („700 MHz-es”) frekvenciasáv fontos ahhoz, hogy vidéki területeken a hozzáférés és az összekapcsoltság garantálása érdekében szélessávú szolgáltatásokat lehessen nyújtani, és hangsúlyozta, hogy ezt a frekvenciasávot koordinált módon kell felszabadítani úgy, hogy közben a műsorszóró szolgáltatások terjesztésével kapcsolatos sajátos igényeket is ki kell elégíteni. A mind a lefedettség, mind a tudás terén mutatkozó digitális szakadék csökkentése fontos, prioritásként kezelendő szempont, ám nem keletkezhetnek újabb szakadékok akkor, amikor a felhasználók új technológiákat kezdenek használni.

(3)

A hatékony spektrumgazdálkodás az ipar 5G-re való átállásának egyik feltétele, amely az Uniót az innováció középpontjába helyezné, és kedvező környezetet teremtene az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások fejlesztéséhez, maximalizálva a digitális gazdaság növekedési potenciálját. Az uniós gazdaság középpontjába egyre inkább a digitális társadalom kerül, és ahhoz, hogy fejleszteni lehessen a dolgok internetével, az e-kereskedelemmel és az európai felhőszolgáltatásokkal kapcsolatos szolgáltatásokat, valamint Unió-szerte maradéktalanul ki lehessen használni az Ipar 4.0 előnyeit, teljes hálózati lefedettségre van szükség.

(4)

A 700 MHz-es frekvenciasáv lehetőséget nyújt arra, hogy a vezeték nélküli szélessávú hírközléshez szükséges spektrumot globális szinten harmonizált és koordinált módon, a méretgazdaságosság jegyében lehessen biztosítani. E sáv lehetővé tenné a városi, vidéki és távoli területeken olyan új innovatív digitális szolgáltatások kiépítését, mint – a mobiltelefonok, a betegmegfigyelő eszközök és egyéb vezeték nélküli eszközök által támogatott – elektronikus és mobil egészségügyi szolgáltatások, valamint az intelligens energiahálózatok.

(5)

A digitális egységes piaci intézkedéscsomag megvalósításáról szóló, 2016. január 19-i állásfoglalásában az Európai Parlament egyrészt emlékeztette a tagállamokat azon kötelezettségvállalásukra, hogy legalább a célul kitűzött 30 Mbps sebességet elérik 2020-ig, másrészt kiemelte, hogy a szóban forgó rádióspektrum a vezeték nélküli szélessávú hírközlés és a műsorszórás belső piaca számára döntő fontosságú erőforrást jelent, valamint elengedhetetlen szerepet tölt be az Unió jövőbeli versenyképessége szempontjából, harmadrészt pedig prioritásként szorgalmazta egy harmonizált és a versenyt elősegítő keret kialakítását a frekvenciafelosztás és a hatékony spektrumgazdálkodás terén.

(6)

A spektrum közkincs. A 470–790 MHz frekvenciasávba eső spektrum értékes eszköz az egyetemes beltéri és kültéri lefedettséggel rendelkező, vezeték nélküli hálózatok költséghatékony kiépítése szempontjából. Ezt a spektrumot jelenleg a digitális földfelszíni televíziózás (DTT) és a vezeték nélküli hangfrekvenciás PMSE-berendezések céljaira használják az Unióban. Szükséges előfeltétele tehát annak, hogy hozzá lehessen férni a kulturális tartalomhoz, információkhoz és gondolatokhoz és terjeszteni lehessen azokat. A terjesztés új formái mellett támogatja a média és a kreatív, a kulturális és a kutatási ágazat fejlődését is, amelyek nagymértékben támaszkodnak rá a végfelhasználóknak történő vezeték nélküli tartalomszolgáltatás során.

(7)

A 700 MHz-es frekvenciasáv kijelölését oly módon kell strukturálni, hogy az elősegítse a versenyt, és úgy kell lefolytatni, hogy ne sértse a meglévő versenyt.

(8)

Az Uniót is magában foglaló 1. Körzetben a Nemzetközi Távközlési Egyesületnek a Rádiótávközlési Világértekezlet által 2015-ben elfogadott Nemzetközi Rádiószabályzata a 700 MHz-es frekvenciasávot megosztott elsődleges jelleggel a műsorszóró és a mozgószolgálat (a légi mozgószolgálat kivételével) számára osztotta fel. A 470–694 MHz („700 MHz-es frekvenciatartomány alatti”) sáv elsődleges jelleggel továbbra is kizárólag a műsorszóró szolgálat számára, másodlagos jelleggel pedig a vezeték nélküli hangfrekvenciás PMSE-berendezések céljára került felosztásra.

(9)

A gyorsan növekvő, vezeték nélküli szélessávú forgalom, valamint a digitális gazdaság növekvő gazdasági, ipari és társadalmi jelentősége szükségessé teszi a vezeték nélküli hálózati kapacitás bővítését. A 700 MHz-es frekvenciasávba eső spektrum egyszerre biztosítja a további kapacitást és az egyetemes lefedettséget, egyrészt különösen a gazdasági szempontból nehezebb helyzetben lévő vidéki, hegyvidéki, szigeti és egyéb távoli területeken, amelyeket a nemzeti prioritási területekkel összhangban előre határoznak meg, például a fő szárazföldi közlekedési útvonalak mentén, másrészt a beltéri használat és a nagytávolságú gépek közötti kommunikáció esetében. Ebben az összefüggésben az Unión belüli jó minőségű, földfelszíni vezeték nélküli lefedettség megteremtésére irányuló, az üzemeltetői engedélykötelezettségek legjobb nemzeti gyakorlatára épülő következetes és összehangolt intézkedésekkel kell törekedni a többéves rádióspektrum-politikai program azon célkitűzésének elérésére, hogy 2020-ra a polgárok Unió-szerte, bel- és kültérben egyaránt a lehető legnagyobb – legalább 30 Mbps – sebességű széles sávhoz férhessenek hozzá, valamint hogy megvalósuljon a gigabites társadalomra vonatkozó ambiciózus elképzelés az Unióban. Ezen intézkedések előmozdítják az innovatív digitális szolgáltatásokat, és hosszú távú társadalmi és gazdasági előnyöket biztosítanak.

(10)

Az 5G nemcsak a digitális ágazatra, hanem a gazdaságok egészére is jelentős hatást fog gyakorolni. Különös tekintettel a 4G technológiák és kapcsolódó szolgáltatások lassú bevezetésére, az 5G sikeres uniós bevezetése kulcsfontosságú lesz a gazdasági fejlődés, valamint az Unió gazdaságának versenyképessége és termelékenysége szempontjából. Ezért az Uniónak vezető szerepet kell játszania azáltal, hogy elegendő spektrumot biztosít az 5G sikeres bevezetése és fejlesztése számára. Ezenfelül a 700 MHz-es frekvenciasáv használatának engedélyezésekor a tagállamoknak indokolt figyelembe venniük azokat a lehetőségeket is, amelyek alkalmat nyújtanak a virtuális mobilhálózat-üzemeltetők számára földrajzi lefedettségük növeléséhez. Ha valamely tagállam ezt kéri, a Bizottságnak lehetőség szerint elő kell segítenie a közösen szervezett árveréseket, hozzájárulva ezzel a páneurópai struktúrákhoz.

(11)

A közös frekvenciasávon belüli spektrummegosztás egyrészt a kétirányú (felmenő és lemenő) vezeték nélküli szélessávú, nagy területet lefedő használat, másrészt az egyirányú televízió-műsorszórás vagy a vezeték nélküli hangfrekvenciás PMSE-berendezések alkalmazása között műszaki problémákat vet fel azokon a helyeken, ahol az általuk lefedett területek átfedésben vagy egymás közelében vannak. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a 700 MHz-es frekvenciasávot kétirányú, földfelszíni vezeték nélküli szélessávú elektronikus hírközlési szolgáltatások céljára használnák fel, ez a DTT- és a vezeték nélküli hangfrekvenciás PMSE felhasználókat megfosztaná spektrumerőforrásaik egy részétől. Ezért a DTT- és a PMSE-ágazat hosszú távon kiszámítható szabályozást igényel, amely elegendő spektrumot tesz elérhetővé szolgáltatásaik fenntartható nyújtásának és fejlesztésének biztosításához, különös tekintettel a szabadon vehető televízióadás sugárzására, és ezzel egyidejűleg megfelelő környezetet biztosít a beruházásokhoz, annak érdekében, hogy megvalósuljanak az uniós és a nemzeti audiovizuális politikai célkitűzések, mint például a társadalmi kohézió, a médiapluralizmus és a kulturális sokszínűség. Uniós és nemzeti szintű intézkedésekre lehet szükség annak érdekében, hogy a vezeték nélküli hangfrekvenciás PMSE-berendezések működtetéséhez további spektrum-erőforrást lehessen biztosítani a 470–790 MHz frekvenciasávon kívül.

(12)

Pascal Lamy, az UHF (470–790 MHz) frekvenciasáv jövőbeli felhasználásával foglalkozó magas szintű munkacsoport elnöke a Bizottságnak készített jelentésében azt az ajánlást fogalmazta meg, hogy 2020-ra (+/- két év) lehetővé váljon a 700 MHz-es frekvenciasáv vezeték nélküli szélessávú szolgáltatások céljára történő felhasználása. A frekvenciasáv felszabadítása elősegítené annak a célnak az elérését, hogy a DTT-re vonatkozó szabályozás hosszú távon kiszámítható legyen a 700 MHz-es frekvenciatartomány alatti sáv 2030-ig történő elérhetővé tétele révén, bár ezt 2025-ig felül kellene vizsgálni.

(13)

A rádiófrekvencia-politikával foglalkozó csoport az UHF (470–790 MHz) frekvenciasáv Unióban történő jövőbeli használatára vonatkozó hosszú távú stratégiáról szóló, 2015. február 19-i véleményében azt az ajánlást fogalmazta meg, hogy a 700 MHz-es sávot egy az Unió egészére vonatkozóan elfogadott, összehangolt megközelítés szerint 2020 végéig bocsássák rendelkezésre a vezeték nélküli szélessávú elektronikus hírközlési szolgáltatások céljára történő tényleges felhasználásra, megjegyezve, hogy a tagállamok kellően indokolt esetben legfeljebb két évvel elhalaszthatják a sáv rendelkezésre bocsátását. Emellett a 700 MHz-es frekvenciatartomány alatti sávnak a műsorszóró szolgáltatások nyújtására való rendelkezésre állását 2030-ig kell biztosítani.

(14)

Néhány tagállam már megkezdte vagy be is fejezte a 700 MHz-es frekvenciasáv kétirányú, földfelszíni vezeték nélküli szélessávú elektronikus hírközlési szolgáltatások céljára történő használatára vonatkozó tagállami engedélyezési eljárást. A 700 MHz-es frekvenciasáv jövőbeli használatát illetően olyan összehangolt megközelítésre van szükség, amely egyben a szabályozás kiszámíthatóságát is biztosítja, egyensúlyt teremt a tagállamok sokszínűsége és a digitális egységes piaci célkitűzések között, és elősegíti, hogy Európa vezető szerepet játsszon a nemzetközi technológiai fejlődés terén. Ezzel összefüggésben elő kell írni a tagállamoknak, hogy a 700 MHz-es frekvenciasáv rendeltetését kellő időben, az uniós és a nemzeti jognak megfelelően módosítsák.

(15)

A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy kellően indokolt esetben a közös 2020-as uniós határidőn túl legfeljebb két évvel elhalasszák a 700 MHz-es frekvenciasáv használatának lehetővé tételét a vezeték nélküli szélessávú elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására alkalmas földfelszíni rendszerek számára. Az elhalasztás okai a következők lehetnek: a határokon átnyúló koordináció terén megoldatlan, és egyben káros zavarást okozó problémák jelentkeznek; fejlettebb műsorszórási szabványokra való, a lakosság jelentős részét érintő műszaki átállásra van szükség, és ennek lebonyolítása összetett feladat; az átállás pénzügyi költségei meghaladják az értékesítési eljárás eredményeként várható bevételeket, valamint vis maior. A tagállamoknak meg kell tenniük minden szükséges lépést annak érdekében, hogy ez a lehető legkisebb mértékben eredményezzen káros zavarást az érintett tagállamokban. Amennyiben a tagállamok a 700 MHz-es frekvenciasáv használatának lehetővé tételét elhalasztják, erről tájékoztatniuk kell a többi tagállamot és a Bizottságot, és a megfelelő indokokat bele kell foglalniuk a nemzeti ütemtervükbe. Az említett tagállamoknak és a többi, halasztással érintett tagállamnak együtt kell működniük a 700 MHz-es frekvenciasáv felszabadítási folyamatának koordinálása érdekében, és az e koordinációra vonatkozó információkat bele kell foglalniuk nemzeti ütemtervükbe.

(16)

A 700 MHz-es frekvenciasáv – harmadik országokban nemzetközi megállapodások alapján illetve a nemzeti felségterületnek a tagállami hatóságok által gyakorolt tényleges ellenőrzés hatókörén kívül eső részein – más alkalmazások céljára történő használata egyes tagállamokban korlátozhatja a 700 MHz-es frekvenciasáv földfelszíni vezeték nélküli szélessávú elektronikus hírközlési szolgáltatások céljára történő használatát. Ez akadályozhatja ezeket a tagállamokat abban, hogy betartsák az uniós szinten meghatározott közös menetrendet. Az érintett tagállamoknak meg kell tenniük minden szükséges lépést annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsék e korlátok időtartamát és földrajzi kiterjedését, és szükség esetén – a 243/2012/EU határozat 10. cikkének (2) bekezdése alapján – kérniük kell az Unió segítségét. A 676/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (4) 6. cikkének (2) bekezdése és 7. cikke értelmében a Bizottságot is tájékoztatniuk kell ezekről a korlátokról, és az információkat a 676/2002/EK határozat 5. cikkének megfelelően közzé kell tenniük.

(17)

Ez a határozat nem érintheti az uniós joggal összhangban elfogadott nemzeti szintű, közérdekű célok elérésére irányuló olyan intézkedéseket, amelyek a tagállamok arra vonatkozó jogához kapcsolódnak, hogy spektrumukat a közrend és a közbiztonság céljaira, illetve védelmi célokra szervezzék és használják fel.

(18)

A lehető leghamarabb be kell vezetni a 700 MHz-es frekvenciasáv földfelszíni vezeték nélküli szélessávú elektronikus hírközlési szolgáltatások céljára történő használatának rugalmas engedélyezési rendszerét. Ennek keretében, a 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) 9., 9a. és 9b. cikkét alkalmazva lehetővé kell tenni a spektrumhasználati joggal rendelkezők számára a meglévő jogaik átruházását és haszonbérbe adását, figyelemmel a 243/2012/EU határozat 5. cikkében foglalt azon kötelezettségre, amely szerint az elektronikus hírközlési szolgáltatások belső piacán elő kell mozdítani a tényleges versenyt és el kell kerülni a verseny torzulásait. A tagállamoknak a spektrumhasználat engedélyezésére irányuló értékelés során figyelembe kell venniük az üzemeltetők engedélyeinek időtartamát, üzleti tervét és annak hozzájárulását a digitális menetrendben kitűzött célok megvalósításához, az innovatív digitális szolgáltatások előmozdításához és a hosszú távú társadalmi-gazdasági előnyök megteremtéséhez.

(19)

Figyelembe véve a 2015-ös Rádiótávközlési Világértekezlet eredményeit, fontos célkitűzés, hogy a DTT számára hosszú távon kiszámítható legyen a 700 MHz-es frekvenciatartomány alatti sávhoz való hozzáférésre vonatkozó szabályozás. A 2002/21/EK irányelv 9. és 9a. cikkének megfelelően a tagállamoknak lehetőség szerint rugalmas megközelítést kell alkalmazniuk, és a műsorszóró szolgáltatások, ezen belül az innovatív, felhasználóközpontú kezdeményezések terjesztésével kapcsolatos nemzeti igényeknek megfelelően lehetővé tehetik az olyan alternatív felhasználási módok bevezetését a 700 MHz-es frekvenciatartomány alatti sávban, mint például a földfelszíni vezeték nélküli szélessávú elektronikus hírközlési szolgáltatások. Ezen alternatív felhasználási módoknak a nemzeti igényeknek megfelelően biztosítaniuk kell a műsorszórás mint elsődleges felhasználó számára a spektrumhoz való további hozzáférést. E célból az audiovizuális és internetes platformok konvergenciájának, valamint a spektrumhasználat megosztásának előmozdítása érdekében a tagállamoknak ösztönözniük kell a médiaszolgáltatók, a műsorszóróhálózat-üzemeltetők és a mobilhálózat-üzemeltetők közötti együttműködést. A 700 MHz-es frekvenciatartomány alatti sáv földfelszíni vezeték nélküli szélessávú elektronikus hírközlési szolgáltatások céljára való használatának lehetővé tétele során a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy – a 2006. évi Rádiótávközlési Körzeti Értekezleten született megállapodásban foglaltaknak megfelelően – ez a felhasználási mód ne okozzon káros zavarást a digitális földfelszíni műsorszórás számára a szomszédos tagállamokban.

(20)

A tagállamoknak koherens nemzeti ütemterveket kell elfogadniuk annak elősegítése céljából, hogy a 700 MHz-es frekvenciasáv úgy legyen használható a földfelszíni vezeték nélküli szélessávú elektronikus hírközlési szolgáltatások céljára, hogy közben biztosított legyen a sávban felszámolt televízió-műsorszóró szolgáltatások folytonossága. A tagállamoknak a nemzeti ütemterveket az elfogadásukat követően átlátható módon közzé kell tenniük az Unióban. A nemzeti ütemtervekben ismertetni kell a következőkre vonatkozó tevékenységeket és határidőket: frekvencia-újratervezés, a hálózatot és a végfelhasználói berendezéseket érintő műszaki fejlesztések, a rádióberendezések és a nem rádiós berendezések párhuzamos jelenléte, a meglévő és az új engedélyezési rendszer, a szomszédos sávú spektrumhasználóknak okozott káros zavarás elkerülésére szolgáló mechanizmusok, valamint információ arra vonatkozóan, hogy az esetlegesen felmerülő átállási költségek esetén - többek között a végfelhasználóknál vagy a médiaszolgáltatóknál jelentkező költségek elkerülése érdekében - lehetőség van-e ezek kompenzációjára. A DTT-t fenntartani kívánó tagállamoknak nemzeti ütemtervükben fontolóra kell venniük azt a lehetőséget, hogy előmozdítsák a műsorszóró berendezések modernizálását, hogy ezáltal a spektrumhasználat szempontjából hatékonyabb technológiákat, például korszerű videoformátumokat (pl. HEVC) vagy jelátviteli technológiákat (pl. DVB-T2) lehessen alkalmazni.

(21)

A spektrumhasználatot érintő átállás végrehajtásáért – különösen a végfelhasználók részére – nyújtható kompenzáció terjedelmét és mechanizmusát a vonatkozó nemzeti rendelkezésekkel összhangban kell elemezni, ahogy azt a 2002/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 14. cikke előírja, továbbá a kompenzáció terjedelmének és mechanizmusának összeegyeztethetőnek kell lennie az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkével, például a spektrumhasználat szempontjából hatékonyabb technológiákra való áttérés előmozdítása érdekében. A Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy kérésre útmutatást nyújtson a tagállamnak a spektrumhasználatot érintő átállás megkönnyítése érdekében.

(22)

A Bizottságnak a hatékony spektrumhasználat biztosítása érdekében a tagállamokkal szoros együttműködésben, az alkalmazandó uniós jognak megfelelően be kell számolnia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak 700 MHz-es frekvenciatartomány alatti sáv használatával kapcsolatos fejleményekről. Az Bizottságnak figyelembe kell vennie a 700 MHz-es frekvenciatartomány alatti sáv használatát befolyásoló társadalmi, gazdasági, kulturális szempontokat és nemzetközi vonatkozásokat, a további technológiai fejlődést, a fogyasztói szokások változásait, valamint a növekedés és innováció Unióban való előmozdításához szükséges összekapcsoltsági követelményeket.

(23)

Mivel ennek a határozatnak a célját, nevezetesen azt, hogy a 470–790 MHz frekvenciasávnak az Unióban való, közös célokkal összhangban történő használatára vonatkozóan összehangolt megközelítést lehessen alkalmazni, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban, terjedelme és hatásai miatt, e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,