a)

az Afrika szarva térség további stabilizálása, a tágabb értelemben vett regionális folyamatokat is figyelembe véve;

b)

a fennálló konfliktusok – különösen a szomáliai, dél-szudáni és szudáni konfliktusok – rendezése, valamint a régió országain belüli és azok közötti potenciális konfliktusok megelőzése és korai előrejelzése;

c)

a regionális politikai, biztonsági és gazdasági együttműködés támogatása;

d)

a vegyes összetételű migráns csoportok Afrika szarva térségen belüli és onnan kiinduló áramlásának jobb kezelése és az ilyen áramlások kiváltó okainak kezelése.

a)

a stratégiai keret és az ahhoz kapcsolódó regionális cselekvési terv alapján párbeszédet folytat a régió minden érintett szereplőjével, a kormányokkal, a regionális hatóságokkal, a nemzetközi és a regionális szervezetekkel, valamint a civil társadalom és a diaszpóra képviselőivel az Unió célkitűzéseinek megvalósítása érdekében, továbbá közreműködik abban, hogy jobban megértsék az Unió szerepét a régióban;

b)

párbeszédet folytat a régión kívüli olyan főbb szereplőkkel, akik befolyással bírnak az Afrika szarva térségben, mégpedig annak érdekében, hogy napirendre kerüljenek a tágabb régió stabilitását érintő kérdések, többek között a Vörös-tenger és az Indiai-óceán nyugati részére, valamint az Afrikai Unió Szomáliai Missziójának (AMISOM) finanszírozására. Ez a szerepvállalás magában foglalja az Amerikai Egyesült Államokkal, a Perzsa-öböl menti országokkal, Egyiptommal, Törökországgal és Kínával fenntartott kétoldalú kapcsolatokat, az Öböl-menti Együttműködési Tanáccsal (ÖET) fenntartott regionális kapcsolatokat, valamint az esetlegesen színre lépő egyéb releváns szereplőkkel való kapcsolattartást;

c)

adott esetben képviseli az Uniót a megfelelő nemzetközi fórumokon, valamint gondoskodik arról, hogy a válságkezeléshez, valamint a konfliktusmegoldáshoz és -megelőzéshez nyújtott uniós támogatás nagyobb ismertségre tegyen szert;

d)

ösztönzi és támogatja a régióban megvalósítandó hatékony politikai és biztonsági együttműködést és gazdasági integrációt az Uniónak az Afrikai Unióval (AU) és a regionális szervezetekkel való partnerségén és különösen a Kormányközi Fejlesztési Hatóságon (IGAD) keresztül;

e)

követi a politikai fejlemények alakulását a régióban, és hozzájárul a régióval kapcsolatos uniós politika kialakításához, többek között ami Eritreát, Etiópiát, Szomáliát, Szudánt, Dél-Szudánt és a Dzsibuti és Eritrea közötti határvitát, valamint az Etiópia és Eritrea közötti határvitát, továbbá az algíri megállapodás végrehajtását, a Nílus-medencével kapcsolatos kezdeményezést és a régió más olyan problémáit illeti, amelyek kihatnak annak biztonságára, stabilitására és jólétére;

f)

Szomáliát illetően – az Unió szomáliai küldöttségének vezetőjével, valamint az érintett regionális és nemzetközi partnerekkel, köztük az ENSZ-főtitkár szomáliai különleges képviselőjével, az AU-val és a Kormányközi Fejlesztési Hatósággal (IGAD) szoros együttműködésben – továbbra is aktívan közreműködik olyan tevékenységekben és kezdeményezésekben, amelyek Szomália további stabilizálásához vezetnek, a 2013. évi Szomália-megállapodás keretében elért eredményekre és a szövetségi állam kialakításának lezárására építve támogatást nyújt egy új partnerségi megállapodás kidolgozásához, továbbá elősegíti a választási folyamat lezárása utáni politikai átmenetet. Ezen túlmenően az EUKK továbbra is támogatja a szomáliai biztonsági ágazat fejlesztését, többek közt a régióba telepített uniós KBVP-missziók révén, és a tagállamokkal folytatott szoros konzultáció révén továbbra is törekszik a szomáliai biztonsági ágazatot támogató nemzetközi donorok közötti megerősített koordináció elősegítésére;

g)

Szudánt illetően – a kartúmi uniós küldöttség vezetőjével és az AU melletti addisz-abebai uniós küldöttség vezetőjével szoros együttműködésben – hozzájárul a Szudánnal kapcsolatos uniós politika koherenciájához és eredményességéhez, valamint támogatja a Dárfúrban, illetve Dél-Kordofán és Kék-Nílus államokban dúló konfliktusok politikai megoldását, továbbá a holisztikus politikai folyamat révén megvalósítandó nemzeti megbékélést. E tekintetben az EUKK hozzájárul a koherens nemzetközi megközelítés kialakításához, szorosan együttműködve az Afrikai Unióval és különösen az Afrikai Unió Szudánnal és Dél-Szudánnal foglalkozó magas szintű végrehajtó bizottságával (AUHIP), az ENSZ-szel és más vezető regionális és nemzetközi érdekelt felekkel, azt is szem előtt tartva, hogy támogatni kell Szudán és Dél-Szudán békés egymás mellett élését, mégpedig elsősorban az addisz-abebai megállapodások végrehajtása és az átfogó békeszerződés megkötése után lezáratlanul maradt kérdések rendezése révén;

h)

Dél-Szudánt illetően – a dél-szudáni konfliktusrendezési megállapodásra (ARCISS) építve – a regionális szintű párbeszéd folytatása, mindenekelőtt az az ENSZ-szel, az AU-val, IGAD-dal, a Dél-Szudánnal szomszédos országokkal és más vezető nemzetközi partnerekkel, így biztosítandó a megállapodás végrehajtását és megelőzendő a további konfliktusokat. E tekintetben szorosan együttműködik a jubai uniós küldöttség vezetőjével és az AU melletti addisz-abebai uniós küldöttség vezetőjével;

i)

megvizsgálja a határon átnyúló problémákat, különösen a migrációs kérdéseket, kérésre párbeszédet folytat érdekelt felekkel a migráció témájában, és az Unió politikai prioritásaival összhangban általában véve hozzájárul az Unió e térséggel kapcsolatos migrációs és menekültügyi politikájához annak érdekében, hogy elmélyüljön az együttműködés, többek között a visszaküldés és a visszafogadás terén;

j)

szorosan figyelemmel kíséri az Afrika szarvát érintő, határokon átnyúló egyéb problémákat, elsősorban a radikalizációt és a terrorizmust, de a következőket is ideértve: tengerhajózási biztonság és kalózkodás, szervezett bűnözés, fegyver- és kábítószer-csempészet és -kereskedelem, vadon élő állatokból és növényekből készült termékek csempészete és az azokkal való kereskedelem és más csempésztevékenységek, valamint a humanitárius válságok minden politikai és biztonsági következménye;

k)

előmozdítja a humanitárius segítségnyújtás lehetővé tételét a régió egészében;

l)

az Unió emberi jogi különleges képviselőjével együttműködésben – többek között a fejlemények figyelemmel kísérése és az azokkal kapcsolatos jelentéstétel, valamint ajánlások megfogalmazása révén – hozzájárul a 2011/168/KKBP tanácsi határozat (2) és az uniós emberi jogi politika végrehajtásához, ideértve az emberi jogokról szóló uniós iránymutatásokat, különösen a gyermekek és a fegyveres konfliktusok kapcsolatáról szóló, továbbá a nők elleni erőszakról, valamint a nőkkel szembeni megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelemről szóló uniós iránymutatásokat, és az 1325 (2000) sz. ENSZ BT-határozattal kapcsolatos uniós politikát.

a)

adott esetben tanácsot ad és jelentést tesz a nemzetközi fórumokon képviselendő uniós álláspontok meghatározásával kapcsolatban annak érdekében, hogy proaktívan előmozdítsa az Afrika szarvára vonatkozó átfogó uniós politikai megközelítést;

b)

folyamatosan áttekinti az Unió valamennyi tevékenységét.