16.9.2016

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/53

---

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/1628 RENDELETE

(2016. szeptember 14.)

a nem közúti mozgó gépek belső égésű motorjainak a gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátási határértékeire és típusjóváhagyására vonatkozó követelményekről, az 1024/2012/EU és a 167/2013/EU rendelet módosításáról, valamint a 97/68/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

A belső piac olyan belső határok nélküli térség, amelyben biztosítani kell az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását. Ebből a célból a 97/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) intézkedéseket hozott a nem közúti mozgó gépekbe beépítendő motorok által okozott légszennyezés csökkentése érdekében. Helyénvaló erőfeszítéseket tenni az Unió belső piacának fejlődése és működése érdekében.

(2)	A belső piacot olyan átlátható, egyszerű és következetes szabályokra kell építeni, amelyek jogbiztonságot és egyértelműséget biztosítanak mind a vállalkozások, mind a fogyasztók javát szolgálva.

(3)

Új szabályozási koncepció került bevezetésre a motorok uniós típusjóváhagyására vonatkozó jogi szabályozás tekintetében, az ilyen jogszabályok elfogadásának egyszerűsítése és felgyorsítása céljából. Ennek a koncepciónak megfelelően a jogalkotó meghatározza az alapvető szabályokat és elveket, és felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy a további műszaki részletekről felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat és végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el. Ezért a lényegi követelmények tekintetében ez a rendelet a gáz- és szilárd halmazállapotú szennyező anyagok kibocsátásával kapcsolatban és a nem közúti mozgó gépek belső égésű motorjainak típusjóváhagyására vonatkozóan alapvető rendelkezéseket határoz meg, és felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban és végrehajtási jogi aktusokban műszaki előírásokat állapítson meg.

(4)

A 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) szabályozási keretet hozott létre a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyására és piacfelügyeletére. A területek hasonlósága miatt, továbbá a 167/2013/EU rendelet alkalmazása terén szerzett pozitív tapasztalatokra tekintettel az említett rendelet által megállapított számos jogot és kötelezettséget a nem közúti mozgó gépek tekintetében is érdemes figyelembe venni. Alapvetés ugyanakkor, hogy a nem közúti mozgó gépek motorjaira vonatkozóan egy olyan külön szabályrendszert kell elfogadni, amely teljes mértékben figyelembe veszi annak egyedi követelményeit.

(5)

A 2006/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) a forgalomba hozott gépek biztonságának javítása érdekében meghatározza az alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeket a gépek tervezését és gyártását illetően. Ez az irányelv azonban nem határoz meg a gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátásra vonatkozó kötelezettségeket a nem közúti mozgó gépek motorjai tekintetében. A nem közúti mozgó gépek gyártói számára ezért egyedi követelményeket kell meghatározni annak érdekében, hogy az ilyen típusú gépekbe a motorokat olyan módon építsék be, hogy az ne befolyásolja kedvezőtlenül a motor teljesítményét a gáz- és szilárd halmazállapotú szennyező anyagok kibocsátása tekintetében. Annak érdekében, hogy az ebben a rendeletben a motorokra vonatkozóan megállapított határértékek ténylegesen betarthatók legyenek, bizonyos kötelezettségeket is meg kell határozni a nem közúti mozgó gépek motorjai gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátási határértékeinek tekintetében.

(6)

Ez a rendelet lényegi követelményeket tartalmaz a nem közúti mozgó gépek motorjai kibocsátási határértékei és az EU-típusjóváhagyási eljárások tekintetében. Az e rendeletben foglalt vonatkozó követelmények fő elemei a Bizottság által 2013. november 20-án végrehajtott hatásvizsgálat eredményein alapulnak, amely különböző lehetőségeket elemzett, számba véve azok lehetséges gazdasági, környezeti, biztonsági és társadalmi előnyeit és hátrányait és egészségügyi hatásait. Az elemzés során mind minőségi, mind mennyiségi szempontokat figyelembe vettek.

(7)

E rendeletben – a belső piac működésének biztosítása érdekében – harmonizált szabályokat kell meghatározni a nem közúti mozgó gépek motorjainak EU-típusjóváhagyására. E célból a nem közúti mozgó gépek motorjaira, és a mezőgazdasági és erdészeti járművekre olyan új kibocsátási határértékeket kell megállapítani és alkalmazni, amelyek tükrözik a technológia fejlődését, és a közúti ágazatban biztosítják az uniós politikákhoz való igazodást. Az új kibocsátási határértékeket az uniós levegőminőségi célértékek elérése, valamint a nem közúti mozgó gépek és a mezőgazdasági és erdészeti járművek kibocsátásának csökkentése érdekében kell megállapítani, ezáltal csökkentve a nem közúti mozgó gépeknek a közúti járművekhez viszonyított kibocsátási arányát. Ennek megfelelően az uniós és nemzetközi piaci harmonizáció fokozása céljából, és a piaci torzulások, valamint a káros egészségügyi hatások kockázatának minimálisra csökkentése érdekében ki kell terjeszteni az e területre vonatkozó uniós jogszabályok hatályát.

(8)

A piaci harmonizáció területére vonatkozó uniós jogi szabályozás hatályának kiszélesítése – és ezzel egyidejűleg a piactorzító hatások kockázatának minimálisra csökkentése – mellett e rendelet a jelenlegi jogi keretrendszer egyszerűsítésére törekszik, és intézkedéseket tartalmaz az adminisztratív eljárások egyszerűsítésére, valamint a végrehajtás általános feltételeinek különösen a piacfelügyeleti szabályok megerősítése révén történő javítására.

(9)

Az Európai Bizottság „Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé” című 2011. március 28-i fehér könyve kiemeli a vasúti és belvízi közlekedésnek az éghajlat-politikai célok elérésében betöltött különleges szerepét. E közlekedési módok fejlődésére tekintettel a levegőminőség javítása kapcsán ezeknek összevetése a többi ágazattal kedvezőtlen eredményt ad, az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak a hatáskörükbe tartozó területeken támogatási lehetőségeket kell biztosítaniuk a kipufogógáz-technológiai innovációk számára annak érdekében, hogy az áruforgalom vasúti és belvízi szállításra való áthelyezésének további kiépítése Európában a levegőminőséget szolgáló javulásokkal járjon együtt.

(10)	A nem közúti mozgó gépek motorjai tekintetében megállapított követelményeknek összhangban kell állniuk a „Cselekvési terv – A szabályozási környezet egyszerűsítése és javítása” című, 2002. június 5-i bizottsági közleményben szereplő elvekkel.

(11)

Az 1386/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozattal (6) elfogadott hetedik általános uniós környezetvédelmi cselekvési program emlékeztet arra, hogy az Unió olyan szintű levegőminőséget ér el, amely az emberi egészségre és a környezetre nézve nem jelent számottevő ártalmat és kockázatot. Az uniós jogszabályok megfelelő kibocsátási határértékeket határoztak meg a környezeti levegő minőségének vonatkozásában az emberi egészség és különösen az érzékeny természetes személyek védelme érdekében, valamint a nemzeti kibocsátási határértékek vonatkozásában (7). A Bizottság – 2001. május 4-i közleményét követően, amely elindította a „Tiszta levegőt Európának” (CAFE) programot – 2005. szeptember 21-én újabb közleményt fogadott el „A levegőszennyezésre vonatkozó tematikus stratégia” címmel. A tematikus stratégia egyik következtetése szerint a levegőminőségre vonatkozó uniós célok eléréséhez a közlekedési ágazat (légi, tengeri és szárazföldi közlekedés), a háztartások, valamint az energia-, a mezőgazdasági és az ipari ágazat kibocsátásának további csökkentésére van szükség. Ezzel összefüggésben a nem közúti mozgó gépek motorjai kibocsátásának csökkentését az átfogó stratégia részeként kell megközelíteni. Az V. szakaszként említett új kibocsátási határértékek alkotják az egyik olyan intézkedést, amely a légszennyező anyagok – többek között a szilárd halmazállapotú szennyező anyagok– és az ózon prekurzorok – például a nitrogén-oxidok (NOx) és a szénhidrogének – jelenlegi, használat közbeni kibocsátásának csökkentését célozza.

(12)

Az Egészségügyi Világszervezet 2012. június 12-én a Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége révén a dízelmeghajtású motorok által kibocsátott gázokat az „emberre rákkeltő hatású” kategóriába (1. csoport) sorolta be, mivel megfelelő bizonyítékok támasztják alá, hogy az említett kipufogógáznak való kitettség a tüdőrák fokozott kockázatával jár.

(13)

Az Unió levegőminőségének javítása és az Unió levegővédelmi céljainak 2020-ig történő és ezt követő fenntartható megvalósítása érdekében a különböző típusú motorokból származó kibocsátások csökkentése folyamatos erőfeszítést igényel. Ezért a gyártókat előzetesen egyértelműen és átfogóan tájékoztatni kell a jövőbeli kibocsátási határértékekről, és kellő időt kell biztosítani arra, hogy ezeknek megfeleljenek, valamint hogy a szükséges műszaki fejlesztéseket elvégezzék.

(14)

A kibocsátási határértékek meghatározása során fontos figyelembe venni a piacok és a gyártók versenyképességére gyakorolt hatásait, a felmerülő közvetlen és közvetett üzleti költségeket, valamint az innováció ösztönzése, a levegőminőség javulása, az egészségügyi kiadások csökkenése és a várható élettartam növekedése terén jelentkező előnyöket.

(15)

A motorokból származó kibocsátások fenntartható módon történő csökkentése egyrészről a gyártók és más kapcsolódó vállalkozások, másrészről pedig a minőségi tudományos kutatóintézetek közötti közvetlen együttműködés folyamatos elmélyítését igényli. Az ilyen együttműködés jelentős szerepet játszik az olyan új termékek és technológiák kifejlesztésében, amelyeknek kedvező hatása van a levegőminőség javítására.

(16)

A nem közúti mozgó gépek motorjai által kibocsátott szennyező anyagok az emberi tevékenység miatt keletkező egyes káros légszennyezők teljes mennyiségének jelentős részét képviselik. A nitrogén-oxidok (NOx) és a szilárd halmazállapotú szennyező anyagok általi légszennyezésért jelentős mértékben felelős motoroknak az új kibocsátási határértékekre vonatkozó szabályok hatálya alá kell tartozniuk.

(17)

A gépek közelében dolgozó személyek optimális védelmi szintjének biztosítása és a több különböző mozgó munkagép és berendezés közelében dolgozó személyek halmozódó kitettségének a lehető legalacsonyabb szinten tartása érdekében a jelenleg rendelkezésre álló technológiát kell alkalmazni a kibocsátások minimálisra csökkentése céljából.

(18)

A Bizottságnak figyelemmel kell kísérnie azokat a még nem szabályozott kibocsátásokat, amelyek az új üzemanyag-összetételek, motortechnológiák és kibocsátás-szabályozási rendszerek egyre szélesebb körben való használata következtében jelennek meg. Amennyiben szükséges, a Bizottságnak e kibocsátások szabályozása érdekében javaslatot kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(19)

Ösztönözni kell az olyan alternatív tüzelőanyagot felhasználó motorok bevezetését, amelyeknek alacsony az NOx-kibocsátása és a szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása. Ezért ki kell igazítani az összes szénhidrogénre vonatkozó határértékeket a metántól különböző szénhidrogének és a metán kibocsátásainak figyelembevétele érdekében.

(20)

E rendelet nem érinti a tagállamoknak azt a jogát, hogy a Szerződéseknek megfelelve olyan követelményeket állapítsanak meg, amelyeket szükségesnek tartanak, annak biztosítása érdekében hogy a lakosság és a munkavállalók védelmet élvezzenek az e rendeletben említett nem közúti mozgó gépek használata során, feltéve hogy e követelmények nincsenek hatással az e rendelet hatálya alá tartozó ilyen gépek motorjainak forgalomba hozatalára.

(21)

Az ultrafinom (0,1 μm vagy kisebb részecskeméretű) szilárd halmazállapotú szennyező anyagok kibocsátásának szabályozása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy – a jelenleg használt tömeg alapú megközelítés mellett – a részecskeszámon alapuló szabályozást is elfogadhasson a szilárd halmazállapotú szennyező anyagok kibocsátása tekintetében. A számon alapuló megközelítésnek az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB) szilárd halmazállapotú szennyező anyagokat mérő programjának (Particulate Measurement Programme) eredményeire kell támaszkodnia, és figyelembe kell vennie a már elfogadott ambiciózus környezetvédelmi célokat.

(22)	E környezetvédelmi célok elérése érdekében helyénvaló, hogy az e rendeletben meghatározott részecskeszámra vonatkozó határértékek valószínűleg a legjobb rendelkezésre álló technológiát alkalmazó részecskeszűrőkkel jelenleg elérhető legmagasabb teljesítményszinteket tükrözik.

(23)

A nem közúti mozgó gépek hosszú élettartamát figyelembe véve helyénvaló megfontolni a már használatban levő motorok utólagos átalakítását. Az utólagos átalakítást különösen a sűrűn lakott városi térségekben kell végrehajtani, elősegítve ezáltal, hogy a tagállamok megfeleljenek az uniós levegőminőségi jogszabályok előírásainak. Az utólagos átalakítás összehasonlíthatóságának és ambiciózus szintjének biztosítása érdekében a tagállamoknak figyelembe kell venniük 132. sz. ENSZ-EGB előírás elveit.

(24)

Adott esetben – amennyiben a vonatkozó technológiák összefüggenek egymással – fel kell tárni a nem közúti mozgó gépek motorjaiból származó, gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátások csökkentése és a nehézgépjárművek esetében alkalmazott kibocsátási határértékek közötti szinergiákat. Ez segítheti a méretgazdaságosságot és a levegőminőség javítását.

(25)

A Bizottságnak világszinten harmonizált vizsgálati ciklusokat kell elfogadnia az olyan vizsgálati eljárások vonatkozásában, amelyek a kibocsátás tekintetében történő EU-típusjóváhagyás szabályozásának alapját képezik. A használat közbeni tényleges kibocsátások nyomon követésére hordozható kibocsátásmérő rendszerek alkalmazását is mérlegelni kell.

(26)

A használat közbeni tényleges kibocsátások jobb kezelése, valamint a használatban lévő motorok megfelelőség vizsgálatának előkészítése érdekében megfelelő időn belül hordozható kibocsátásmérő rendszerek használatán alapuló vizsgálati módszert kell elfogadni a kibocsátásra vonatkozó követelményeknek való megfelelés nyomon követéséhez.

(27)

A kipufogógáz-utókezelő rendszer megfelelő működése – különösen az NOx esetében –, elengedhetetlen a szennyezőanyag-kibocsátásokra megállapított határértékek betartásához. Ebben az összefüggésben olyan intézkedéseket kell bevezetni, amelyek a valamely fogyó vagy nem újratermelődő reagens használatán alapuló kipufogógáz-utókezelő rendszerek megfelelő működését hivatottak biztosítani.

(28)

A hordozható tűzoltószivattyúk elengedhetetlenek olyan vészhelyzetekben, amikor vezetékes víz nem áll rendelkezésre. Az ilyen gépek motorjába történő kipufogógáz-utókezelő rendszer beépítése viszont olyan mértékben megnövelné a gépek tömegét és üzemi hőmérsékletét, hogy az veszélyes lenne a gép kezelője számára és lehetetlenné tenné a gép kézi szállítását. Ezért a hordozható tűzoltószivattyúkat ki kell zárni e rendelet hatálya alól.

(29)

A motorok olyan módosítása, mint a kipufogógáz-utókezelő rendszer deaktiválása, vagy a teljesítmény növelése komoly következményekkel járhat az így létrejött kibocsátási teljesítmény és a tartósság tekintetében. Ezért az olyan jogi személyek, amelyek ilyen módosításokat hajtanak végre, felelősséggel tartoznak a vonatkozó kibocsátási határok betartásáért.

(30)

A tagállamokban lehetővé kell tenni a kibocsátási határértékekre vonatkozó új szabályok és az e rendelet által meghatározott EU-típusjóváhagyási eljárások hatálya alá tartozó és azoknak megfelelő motorok forgalomba hozatalát. Ezekre a motorokra a forgalomba hozatal tekintetében a tagállamok nem írhatnak elő más kibocsátási követelményt. Ez nem sértheti a tagállamok arra vonatkozó jogát, hogy ösztönözzék vagy korlátozzák a már forgalomba hozott motorok használatát, feltéve hogy az alkalmazott kritériumok nem megkülönböztetőek és objektíven indokoltak. Az EU-típusjóváhagyást megadó tagállamoknak ellenőrzési intézkedéseket kell tenniük annak érdekében, hogy EU-típusjóváhagyás alapján gyártott motorok beazonosíthatóságát biztosítsák.

(31)

A kivitelre, valamint a fegyveres erők általi használatra szánt motorokra nem vonatkoznak az e rendeletben meghatározott kibocsátási határértékek. Annak érdekében ugyanakkor, hogy az ilyen motorokat meg lehessen különböztetni azoktól, amelyekre vonatkoznak az említett kibocsátási határértékek, bizonyos esetekben meg kell azokat jelölni.

(32)

A logisztikai ellátás korlátozásainak figyelembevétele, a jól időzített termelési folyamat lehetővé tétele, illetve a szükségtelen költségek és a túlzott adminisztratív teher kiküszöbölése érdekében a gyártóknak – az eredetiberendezés-gyártó (OEM) beleegyezése mellett – lehetőséget kell adni arra, hogy a motort és a kipufogógáz-utókezelő rendszert külön szállítsák.

(33)

Vannak olyan nem közúti mozgó gépek, amelyek az életet vagy egészséget veszélyeztető, szélsőséges körülmények között működnek, illetve olyanok, amelyek üzemeltetése csak nagyon nehezen teljesíthető műszaki követelmények mellett lehetséges. Tekintettel az ilyen körülményekre, valamint arra, hogy viszonylag kevés ilyen nem közúti mozgó gépekbe szánt motor létezik, mentességet kell biztosítani bizonyos esetben a kibocsátási határértékekre vonatkozóan az e rendeletben foglalt követelmények alól a potenciálisan robbanásveszélyes légkörben működő gépekben, illetve a mentőhajókat vízre bocsátó járművekben használandó motorok tekintetében.

(34)

A gyártók által a fejlesztési folyamat szerves részeként folytatott helyszíni vizsgálatok elvégzése érdekében engedélyezni kell az ezen a ponton EU-típusjóváhagyással még nem rendelkező motorok ideiglenes forgalomba hozatalát. A prototípusok helyszíni vizsgálata céljából történő ideiglenes forgalomba hozatal tekintetében szintén mentességet kell biztosítani.

(35)

A vasúti ágazat hosszú távú, nagy befektetési igényű projektjeire való tekintettel – és a 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (8) összhangban – mentességet kell biztosítani az e rendelet alkalmazásának kezdete előtt indított és előrehaladott fejlesztési szakaszban lévő projektek részét képező motorok esetében.

(36)

Rendkívül fontos, hogy a nem közúti mozgó gépek motorjainak kibocsátási teljesítményéhez kapcsolódó műszaki innovációt ne hátráltassák olyan követelmények, amelyek nem képezik részét a típusjóváhagyásra vonatkozó jelenlegi adminisztratív eljárásoknak. Az új technológiát és új műszaki elképzeléseket hasznosító motorok esetében ezért bizonyos mentességek biztosítására és külön szabályok alkalmazására van szükség.

(37)

Azok az eredetiberendezés-gyártók, amelyek évente kisszámú gépet gyártanak, komoly kihívásokkal szembesülnek, amikor flottájukat a standard átmeneti időszakon belül újratervezik. Ezek a gyártók jellemzően kis- és középvállalkozások („kkv-k”), amelyek korlátozott fejlesztési kapacitással rendelkeznek, és gyakran később értesülnek a későbbi szakasz szerinti motorokra vonatkozó információkról, mint az egyéb eredetiberendezés-gyártók. Ez különösen érvényes a mezőgazdasági gépek gyártóira, akik évente korlátozott számú gépet gyártanak és komoly strukturális nehézségekbe ütköznének az V. szakasz szerinti kibocsátási határértékek eléréséhez szükséges átállás során. Ezért szükséges, hogy az ilyen esetekre különös szabályok vonatkozzanak.

(38)

Engedélyezni kell a nem közúti mozgó gépekbe beépített motorok cseréjére szolgáló olyan motorok forgalomba hozatalát, amelyek az ebben a rendeletben előírtnál kevésbé szigorú kibocsátási határértékeknek felelnek meg, annak érdekében, hogy a gyártók eleget tudjanak tenni garanciális kötelezettségeiknek, illetve hogy megfelelő számú ilyen motor legyen piaci forgalomban.

(39)

A jelenlegi becslések szerint 2016 és 2025 között nagy számú széles nyomtávú mozdony cseréje válik szükségessé. Az uniós piacon nincsenek forgalomban olyan nagyteljesítményű mozdonyok, amelyek alkalmasak az 1 520 mm-es nyomtávú vasúthálózaton való közlekedésre. Az egyedi megoldások jelentősen megnövelnék az új mozdonyok árát, és visszatartanák a vasúttársaságokat flottájuk megújításától. Az EU-típusjóváhagyási eljárások során ezért figyelembe kell venni az 1 520 mm-es nyomtávú vasúthálózattal kapcsolatos műszaki és gazdasági korlátokat. Az említett vasúthálózaton üzemelő mozdonyokat bizonyos követelményekre vonatkozóan ideiglenesen mentesíteni kell e rendelet hatálya alól annak érdekében, hogy az érintett tagállamok vasúti ágazatának környezetbaráttá tétele egyszerűbb legyen és felgyorsuljon, illetve hogy a piacon forgalomban lévő legjobb megoldások kerüljenek alkalmazásra. Az ilyen mentesítés elősegítheti a vasúti közlekedés környezetre gyakorolt hatásának csökkentését.

(40)

A gyapottermelés az Unión belül nagyon kevés tagállamot érint. Az új gyapotbetakarító gépek magas költségei miatt, valamint a gyapottermelő ágazatra háruló, és annak gazdasági életképességét még inkább veszélyeztető további pénzügyi teher elkerülése érdekében lehetővé kell tenni a termelők számára, hogy használt gyapotbetakarító gépek széles választéka álljon a rendelkezésükre. Ezért a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy korlátozott időtartamban nemzeti jogszabályokat alkalmazzanak az említett gépekbe beépített motorokra.

(41)	A piacfelügyelettel kapcsolatban ennek a rendeletnek kötelezettségeket kell meghatároznia a nemzeti hatóságok számára, amelyek részletesebbek, mint a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (9) meghatározott kapcsolódó kötelezettségek.

(42)

Annak biztosítása érdekében, hogy a gyártás megfelelőségét nyomon követő eljárást – amely az EU-típusjóváhagyási rendszer egyik sarokköve – rendben végrehajtsák, és az megfelelően működjön, a kijelölt illetékes hatóság vagy egy erre a célra kijelölt, megfelelően képesített műszaki szolgálat rendszeresen ellenőrzi a gyártókat.

(43)

Az Unió szerződő fele az ENSZ-EGB kerekes járművekre és az azokba szerelhető, illetve az azokon használható berendezésekre és tartozékokra vonatkozó egységes műszaki előírások elfogadásáról, valamint az ilyen előírások alapján kibocsátott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeiről szóló megállapodásának (a továbbiakban: az 1958. évi felülvizsgált megállapodás). Következésképpen az olyan ENSZ-EGB előírások és azok módosításai alapján kibocsátott jóváhagyásokat, amelyeket az Unió elfogadott, vagy amelyekhez az Unió a 97/836/EK tanácsi határozatot (10) alkalmazva csatlakozott, az EU-típusjóváhagyásra vonatkozó jogszabályokkal egyenértékűként kell kezelni. Ennek megfelelően, az uniós és az ENSZ-EGB előírások közötti konzisztencia és összhang biztosítása céljából a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak meghatározása céljából, hogy mely ENSZ-EGB előírásokat kell alkalmazni az EU-típusjóváhagyásokra.

(44)

E rendelet további műszaki részletekkel történő kiegészítése érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a használatban lévő motorok kibocsátásának nyomon követésére, a műszaki vizsgálatokra és mérési eljárásokra, a gyártásmegfelelőségre, a motor kipufogógáz-utókezelő rendszerének a motortól külön történő szállítására, a helyszíni vizsgálatra szánt motorokra, a robbanásveszélyes légkörben való használatra szánt motorokra, az uniós motortípus-jóváhagyások egyenértékűségére, az eredetiberendezés-gyártóknak és a végfelhasználóknak adott tájékoztatásra, valamint a műszaki szolgálatok előírásaira és értékelésére vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (11) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kézhez kap minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(45)	E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében végrehajtási hatásköröket kell ruházni a Bizottságra. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (12) megfelelően kell gyakorolni.

(46)	A tagállamoknak szabályokat kell megállapítaniuk az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozóan, és gondoskodniuk kell azok végrehajtásáról. E szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(47)

A folyamatos műszaki fejlődés, valamint a kutatás és innováció területén elért legújabb eredmények figyelembe vételével további lehetőségeket kell beazonosítani a nem közúti mozgó gépekbe beépített motorok szennyezőanyag-kibocsátásának csökkentésére. Ennek a vizsgálatnak elsősorban azokra a motorkategóriákra kell összpontosítania, amelyek először kerülnek az e rendelet hatálya alá, valamint azokra, amelyek esetében az e rendelet értelmében változatlanok maradnak a kibocsátási határértékek.

(48)

Az ebben a rendeletben a szennyező anyagok kibocsátására vonatkozóan meghatározott konkrét határértékeket, vizsgálati eljárásokat és követelményeket alkalmazni kell a 167/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó mezőgazdasági és erdészeti traktorok motorjaira is. Tekintettel a IV. szakasz T2, T4.1 és C2 kategóriájú mezőgazdasági traktorok vonatkozásában történő elhalasztásának és az V. szakasz alkalmazási időpontjainak együttes hatására, az 56 és 130 kW közötti teljesítménytartományban a IV. szakasz nagyon rövid ideig fog tartani. A hatékonysági problémák, valamint a szükségtelen teher elkerülése érdekében a IV. szakaszra vonatkozó kötelező EU-típusjóváhagyási határidőt egy évvel el kell halasztani, és megfelelően növelni kell a rugalmas végrehajtási eljárás keretében forgalomba hozható mennyiséget. Továbbá, az e rendeletben az V. szakasz alkalmazási követelményei tekintetében meghatározott átmeneti rendelkezéseket a IIIB. szakaszba tartozó motorokra is alkalmazni kell. A 167/2013/EU rendeletet és az (EU) 2015/96 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet (13) ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(49)

Az egyértelműség, a kiszámíthatóság, az észszerűség és az egyszerűsítés, valamint a motorok és a nem közúti mozgó gépek gyártóira nehezedő terhek csökkentése érdekében ebben a rendeletben csak korlátozott számú végrehajtási szakaszt kell meghatározni az új kibocsátási szintek és az EU-típusjóváhagyási eljárások bevezetése tekintetében. A követelmények időben történő meghatározása alapvető fontosságú annak biztosítása érdekében, hogy elegendő felkészülési idő álljon a gyártók rendelkezésére a sorozatban gyártott motorokkal kapcsolatos műszaki megoldások kidolgozására, vizsgálatára és alkalmazására, valamint a gyártók és a jóváhagyó hatóságok rendelkezésére a szükséges közigazgatási rendszerek bevezetésére.

(50)

A 97/68/EK irányelvet több alkalommal jelentősen módosították. Az egyértelműség, a kiszámíthatóság, az észszerűség és az egyszerűsítés érdekében az említett irányelvet vissza kell vonni, és egy rendelettel és korlátozott számú felhatalmazáson alapuló jogi aktussal és végrehajtási jogi aktussal kell felváltani. A rendelet elfogadása biztosítja, hogy annak rendelkezései közvetlenül alkalmazandók legyenek különösen a gyártókra, a jóváhagyó hatóságokra és a műszaki szolgálatokra, továbbá sokkal gyorsabban és hatékonyabban módosíthatók legyenek, jobban követve a műszaki fejlődést.

(51)

A 97/68/EK irányelvet ezért olyan időponttól kell hatályon kívül helyezni, amely elegendő időt biztosít az iparnak ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjon ehhez a rendelethez, illetve az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban és végrehajtási jogi aktusokban meghatározandó műszaki előírásokhoz és közigazgatási rendelkezésekhez.

(52)

A 97/68/EK irányelv nem teszi lehetővé eltérés alkalmazását a potenciálisan robbanásveszélyes légkörben használt nem közúti mozgó gépek motorjai tekintetében. Az említett motorok működési biztonságához elengedhetetlen szigorú műszaki feltételek figyelembevétele érdekében a 97/68/EK irányelvet módosítani kell, hogy lehetőség legyen eltérések engedélyezésére az említett motorok tekintetében, amíg az említett irányelvet hatályon kívül nem helyezik.

(53)

Annak érdekében, hogy ez a rendelet hatékonyan és gyorsan alkalmazható legyen, javítani szükséges az EU-típusjóváhagyásokhoz kötődő adat- és információcserét. A nemzeti hatóságoknak ezért hatékonyan együtt kell működniük egymással és a Bizottsággal, és az EU-típusjóváhagyásokkal kapcsolatos adat- és információcserét az 1024/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (14) létrehozott belső piaci információs rendszeren (a továbbiakban: IMI) keresztül kell folytatniuk. E rendelet végrehajtásának előmozdítása érdekében az IMI-n belül kifejezetten a nem közúti mozgó gépekkel kapcsolatos műveletek számára kialakított modult kell létrehozni. Az IMI-nek alkalmasnak kell lennie arra, hogy azt a gyártók és a műszaki szolgálatok is használhassák a nem közúti mozgó gépek motorjaira vonatkozó adatok és információk cseréjére.

(54)

Mivel e rendelet céljait, nevezetesen a nem közúti mozgó gépek motorjaira vonatkozó kibocsátási határértékekkel és EU-típusjóváhagyási eljárásokkal összefüggő közigazgatási és műszaki követelményekre vonatkozó harmonizált szabályok meghatározását, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedések terjedelme és hatásának meghatározása miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

(1)   Ez a rendelet a 2. cikk (1) bekezdésében említett valamennyi motor vonatkozásában gáz- és szilárd halmazállapotú szennyező anyagokra vonatkozó kibocsátási határértékeket, valamint közigazgatási és műszaki követelményeket állapít meg EU-típusjóváhagyásához kapcsolódóan.

Ez a rendelet bizonyos kötelezettségeket állapít meg az olyan nem közúti mozgó gépekre vonatkozóan is, amelyekbe a 2. cikk (1) bekezdése szerinti motort építenek be vagy építettek be, az ilyen motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása határértékeinek tekintetében.

(2)   Ez a rendelet meghatározza továbbá a nem közúti mozgó gépekbe beépített vagy az azokba beépítésre szánt és EU-típusjóváhagyás hatálya alá tartozó, a 2. cikk (1) bekezdésében említett motorok piacfelügyeletére vonatkozó követelményeket is.

2. cikk

Hatály

(1)   Ezt a rendeletet alkalmazni kell a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott kategóriákba tartozó valamennyi, nem közúti mozgó gépekbe beépített vagy az azokba való beépítésre szánt motorra, és e motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátási határértékei vonatkozásában az ilyen nem közúti mozgó gépekre kell alkalmazni.

(2)   Ez a rendelet nem alkalmazandó a következőkre szánt motorokra:

a)	a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) 2. cikkének (1) bekezdésében említett járművek meghajtása;

b)	a 167/2013/EU rendelet 3. cikke 8. pontjában meghatározottak szerinti mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok meghajtása;

c)	a 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) 2. cikkének (1) bekezdésében említett járművek meghajtása;

d)	helyhez kötött gépek;

e)	tengerjáró hajók, amelyekhez érvényes tengeri hajózási vagy biztonsági tanúsítvány szükséges;

f)	olyan, az (EU) 2016/1629 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (17) meghatározott hajók, amelyek nem tartoznak az említett irányelv hatálya alá;

g)	19 kW-nál kisebb hasznos teljesítményű belvízi hajók meghajtása vagy segédüzeme;

h)	a 2013/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (18) 3. cikkének 1. pontjában meghatározott vízi járművek;

i)	az 1321/2014/EU bizottsági rendelet (19) 2. cikkének a) pontjában meghatározott légi járművek;

j)	a szabadidős célú járművek, kivéve a motoros szánokat, a terepjáró járműveket és az egymás melletti üléses járműveket;

k)	a kizárólag versenyeken használt, vagy a kizárólag ilyen használatra szánt járművek és gépek;

l)	a hordozható tűzoltószivattyúkra vonatkozó európai szabvány (20) által meghatározott és annak hatálya alá tartozó hordozható tűzoltószivattyúk;

m)	járművek vagy gépek kicsinyített modelljei vagy kicsinyített másolatai, amelyeket szabadidős célokra az eredetinél kisebb méretben gyártottak, és amelyek hasznos teljesítménye 19 kW-nál kisebb.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.   „nem közúti mozgó gépek”: minden olyan önjáró gép, szállítható berendezés vagy felépítménnyel vagy kerekekkel ellátott vagy el nem látott jármű, amelyet nem utasok vagy áruk közúti szállítására szántak, beleértve az utasok vagy áruk közúti szállítására szolgáló járművek alvázára beépített gépeket is;

2.   „EU-típusjóváhagyás”: olyan eljárás, amellyel a jóváhagyó hatóság igazolja, hogy egy motortípus vagy motorcsalád megfelel az ebben a rendeletben meghatározott vonatkozó közigazgatási rendelkezéseknek és műszaki követelményeknek;

3.   „gáz-halmazállapotú szennyező anyagok”: a motorból gáz-halmazállapotúként kibocsátott következő szennyező anyagok: a szén-monoxid (CO), valamint az összes szénhidrogén (CH) és a nitrogén-oxidok (NOx); NOx alatt a nitrogén-monoxid (NO) és a nitrogén-dioxid (NO2) értendő, nitrogén-dioxid- NO2 egyenértékben kifejezve;

4.   „részecske” vagy „PM”: a motor által kibocsátott gázban lévő minden olyan anyag tömege, amely a gáznak tiszta, szűrt levegővel oly módon történő felhígítása után, hogy hőmérséklete ne haladja meg a 325 K (52 °C) mértéket, egy meghatározott szűrőközegen összegyűlik;

5.   „részecskeszám” vagy „PN”: a motorból kibocsátott, 23 nm-nél nagyobb átmérőjű szilárd részecskék száma;

6.   „szilárd halmazállapotú szennyező anyagok”: minden olyan, a motor által kibocsátott anyag, amely részecskeként vagy részecskeszámként mérhető;

7.   „belső égésű motor” vagy „motor”: olyan, gázturbinától eltérő energiaátalakító, amelyet arra terveztek, hogy a kémiai energiát (bemenet) belső égési folyamat során mechanikai energiává (kimenet) alakítsa át; amely magában foglalja – amennyiben ezeket beépítették – a kibocsátás-szabályozási rendszert, valamint az elektronikus motorvezérlő egység(ek) és a II. és a III. fejezetnek való megfeleléshez szükséges egyéb, az erőátviteli rendszert vagy a nem közúti mozgó gépeket vezérlő egységek közötti kommunikációs felületet (hardvert és üzeneteket);

8.   „motortípus”: olyan motorok csoportja, amelyek alapvető jellemzők tekintetében nem különböznek egymástól;

9.   „motorcsalád”: a gyártó által csoportosított motorok olyan együttese, amelyek tervezésük folytán hasonló szennyezőanyag-kibocsátási jellemzőkkel bírnak, és megfelelnek az alkalmazandó kibocsátási határértékeknek;

10.   „alapmotor”: egy motorcsaládból kiválasztott olyan motortípus, amelynek szennyezőanyag-kibocsátási jellemzői ezen motorcsalád vonatkozásában reprezentatívnak tekinthetők;

11.   „cseremotor”: olyan motor,

a)	amelyet kizárólag arra használnak, hogy egy már forgalomba hozott és nem közúti mozgó gépekbe beépített motort cseréljenek; és

b)	amely az eredetileg beépített motor cseréjének időpontjában alkalmazandó kibocsátási szakasznál alacsonyabb szakasznak felel meg;

12.   „használatban lévő motor”: olyan motor, amelyet nem közúti mozgó gépekben működtetnek normál üzemi körülmények, üzemeltetési minta és terhelés mellett a 19. cikkben meghatározott kibocsátási vizsgálatok nyomon követésére használnak;

13.   „kompressziós gyújtású motor” vagy „CI-motor”: olyan motor, amely a kompressziós gyújtás („CI”; compression ignition) elve alapján működik;

14.   „szikragyújtású motor” vagy „SI-motor”: olyan motor, amely a szikragyújtás („SI”; spark ignition) elve alapján működik;

15.   „szikragyújtású kézi motor”: olyan szikragyújtású motor, amelynek referenciateljesítménye 19 kW alatti és olyan berendezésben használnak, amely legalább a következő feltételek egyikének megfelel:

a)	a motor tervezett funkciójának (funkcióinak) végrehajtása során a kezelő a kezében tartja;

b)	a tervezett funkciójának (funkcióinak) végrehajtása érdekében több helyzetben – például fejjel lefelé vagy oldalirányban – működik;

c)

a berendezés száraz tömege, ideértve a motort is, kevesebb mint 20 kg, és a következő feltételek közül legalább az egyiknek megfelel: i. a kezelő alátámasztja vagy tartja a berendezést a tervezett funkció(k) végrehajtása során; ii. a kezelő alátámasztja a berendezést vagy irányítja annak térbeli helyzetét a tervezett funkció(k) végrehajtása során; iii. generátorban vagy szivattyúban használják;

16.   „folyékony tüzelőanyag”: olyan tüzelőanyag, amely szabványos környezeti feltételek (298 K, illetve 101,3 kPa abszolút környezeti nyomás) mellett folyékony halmazállapotú;

17.   „gáz-halmazállapotú tüzelőanyag”: bármely olyan tüzelőanyag, amely szabványos környezeti feltételek (298 K, illetve 101,3 kPa abszolút környezeti nyomás) mellett teljesen gáz halmazállapotú;

18.   „vegyes üzemű motor”: olyan motor, amelyet úgy terveztek, hogy egyidejűleg működjön folyékony tüzelőanyaggal és gáz-halmazállapotú tüzelőanyaggal mindkét tüzelőanyagot külön adagolva, és az egyik tüzelőanyagból felhasznált mennyiség a másik tüzelőanyaghoz képest az üzemállapottól függően változhat;

19.   „egyféle tüzelőanyaggal működő motor”: olyan motor, amely nem vegyes üzemű motor;

20.   „gáz energiahányados” („GER”; Gas Energy Ratio): vegyes üzemű motor esetében a gáz-halmazállapotú tüzelőanyag energiatartalmának és mindkét tüzelőanyag energiatartalmának hányadosa; egyféle tüzelőanyaggal üzemelő motorok esetében a GER értéke a tüzelőanyag típusától függően 1 vagy 0 lehet;

21.   „állandó fordulatszámú motor”: olyan motor, amelynek uniós típusjóváhagyását állandó fordulatszámon való működtetésre korlátozzák, kivéve az olyan motorokat, amelyeknek a fordulatszám állandó szinten tartására szolgáló szabályozóját eltávolították vagy kiiktatták; az ilyen motorok üzemelhetnek olyan alapjárati fordulatszámon, amelyet az indítás és leállítás során alkalmaznak, valamint olyan fordulatszám-szabályozóval láthatják el, amelyet más fordulatszámra lehet kapcsolni, amikor a motort leállítják;

22.   „változó fordulatszámú motor”: olyan motor, amely nem állandó fordulatszámú motor;

23.   „állandó fordulatszámon való működés”: a motor fordulatszám-szabályozóval való működése, amely automatikusan szabályozza a kezelői parancsot, hogy a motor fordulatszáma – még változó terhelés mellett is – állandó maradjon;

24.   „segédmotor”: olyan, nem közúti mozgó gépekbe beépített vagy beépítendő motor, amely nem azok közvetlen vagy közvetett hajtására szolgál;

25.   „hasznos teljesítmény”: próbapadon, a forgattyústengely vagy annak megfelelő egység végén, a 120. sz. ENSZ-EGB előírásban a belső égésű motorok teljesítményének mérésére előírt módszerrel, a 25. cikk (2) bekezdésében meghatározott referencia-tüzelőanyag vagy tüzelőanyag-kombináció használata mellett kW-ban mért motorteljesítmény;

26.   „referenciateljesítmény”: az a hasznos teljesítmény, amelyet a motorra vonatkozó kibocsátási határértékek megállapításához alkalmaznak;

27.   „névleges hasznos teljesítmény”: a motor gyártója által kW-ban megadott, a névleges fordulatszámhoz tartozó hasznos teljesítmény;

28.   „legnagyobb hasznos teljesítmény”: a hasznos teljesítmény legmagasabb értéke az adott motortípusra vonatkozó nominális teljes terhelési teljesítménygörbén;

29.   „névleges fordulatszám”: a teljes terheléshez tartozó, a motor fordulatszám-szabályozója által megengedett, a gyártó által megadott maximális fordulatszám, vagy ha nincs fordulatszám-szabályozó, akkor az a fordulatszám, amelyen a motor a gyártó által megadott legnagyobb hasznos teljesítményt adja le;

30.   „a motor gyártási időpontja”: az a hónapban és évben kifejezett időpont, amikor a motor a gyártósor elhagyását követően átesik az utolsó vizsgálaton, és készen áll arra, hogy leszállítsák vagy készletre vegyék;

31.   „átmeneti időszak”: az V. szakasz szerinti motorok forgalomba hozatalára vonatkozóan a III. mellékletben megállapított időpontokat követő első 24 hónap;

32.   „átmeneti motor”: olyan motor, amelynek gyártási időpontja megelőzi az V. szakasz szerinti motorok forgalomba hozatalának a III. mellékletben meghatározott időpontját, és amely:

a)	megfelel a 2016. október 5-én hatályos vonatkozó jogszabályokban meghatározott legfrissebb alkalmazandó kibocsátási határértékeknek; vagy

b)	olyan teljesítménytartományba tartozik, vagy olyan alkalmazási területen használják, vagy olyan alkalmazási területen való használatra szánják őket, amely 2016. október 5-én nem tartozott uniós szintű szennyezőanyag-kibocsátási határérték és típusjóváhagyás hatálya alá;

33.   „nem közúti mozgó gép gyártási időpontja”: a gép jogszabályban előírt jelölésén feltüntetett hónap és év, vagy jogszabályban előírt jelölés hiányában az a hónap és év, amelyben a gép azt követően, hogy elhagyta a gyártósort, átesik az utolsó vizsgálaton;

34.   „belvízi hajó”: az (EU) 2016/1629 irányelv hatálya alá tartozó hajó;

35.   „áramfejlesztő gépcsoport”: olyan, a nem közúti mozgó gép, amely nem egy erőátviteli rendszer része, és elsősorban arra szolgál, hogy elektromos áramot állítson elő;

36.   „helyhez kötött gép”: olyan gép, amelyet arra szántak, hogy azt az első használati helyén tartósan beépítsék, és ne mozgassák közúton vagy másképp, kivéve a gyártás helyétől az első beépítés helyéig történő szállítás során;

37.   „tartósan beépített”: egy alapra csavarozott vagy más, hathatós módon rögzített gép jellemzője, melynek révén a gépet nem lehet szerszámok vagy eszköz használata nélkül eltávolítani, vagy más olyan szándékolt korlátozás, amelynek eredményeként a gép egy épületben, építményben, létesítményben vagy berendezésben egy helyen működik;

38.   „motoros szán”: olyan önjáró gép, amely terepen, elsősorban havon való közlekedésre szolgál, a hóval érintkező lánctalpon halad, és amelyet a hóval érintkező síléc vagy sílécek irányítanak, és amelynek terheletlen tömege menetkész állapotban legfeljebb 454 kg (az alapfelszereléssel, hűtőfolyadékkal, kenőanyagokkal, tüzelőanyaggal és szerszámokkal együtt, de a járművezető és választható tartozékok nélkül);

39.   „terepjáró jármű” vagy „ATV”: elsősorban szilárd burkolat nélküli terepen való használatra szánt négy vagy több alacsony nyomású gumiabroncson történő helyváltoztatásra képes motorral meghajtott gépjármű, amelyet egy, csak a járművezető által lovagló ülésben elfoglalható üléssel vagy egy, a járművezető által lovagló ülésben elfoglalható üléssel és legfeljebb egy utas által elfoglalható üléssel terveztek, és a kormányzáshoz kormányszarvakkal van felszerelve;

40.   „egymás melletti üléses jármű” vagy „side-by-side; SbS”: elsősorban szilárd burkolat nélküli terepen való használatra szánt, négy vagy több gumiabroncson haladó, önjáró, a kezelő által irányított, nem csuklós jármű, amelynek legkisebb terheletlen tömege menetkész állapotban 300 kg (az alapfelszereléssel, hűtőfolyadékkal, kenőanyagokkal, tüzelőanyaggal és szerszámokkal együtt, de a járművezető és választható tartozékok nélkül), és legnagyobb tervezési sebessége legalább 25 km/h; az ilyen járművet emellett a személy- és/vagy áruszállításra, valamint berendezések vontatására és/vagy tolására tervezték, a kormányzáshoz nem kormányszarvakkal van felszerelve, szabadidős célokra vagy haszonjárműnek tervezték, és a vezetővel együtt legfeljebb 6 főt szállít, akik egymás mellett, egy vagy több, nem lovagló ülésben elfoglalt ülésen helyezkednek el;

41.   „vasúti jármű”: olyan nem közúti mozgó gépek, amelyek kizárólag vasúti síneken működnek;

42.   „mozdony”: olyan vasúti jármű, amelyet arra terveztek, hogy saját kerekei révén közvetlenül vagy egyéb vasúti járművek kerekei révén közvetve hajtóerőt biztosítson a saját meghajtásához vagy egyéb, áru- vagy személyszállításra vagy egyéb berendezések szállítására tervezett vasúti járművek meghajtásához, és amelyet nem arra terveztek vagy szántak, hogy maga is árut vagy személyeket szállítson, az azt üzemeltető személyeken kívül;

43.   „vasúti motorkocsi”: olyan vasúti jármű, amelyet arra terveztek, hogy saját kerekei révén közvetlenül vagy egyéb vasúti járművek kerekei révén közvetve saját meghajtásához hajtóerőt biztosítson, és amelyet kifejezetten áru- vagy személyszállításra vagy áru- és személyszállításra terveztek, és amely nem mozdony;

44.   „vasúti segédjármű”: olyan vasúti jármű, amelyet a vasúti motorkocsitól és a mozdonytól eltérő, többek között a sínekkel vagy egyéb vasúti infrastruktúrával összefüggő karbantartás, építési munka vagy emelési műveletek végrehajtására terveztek;

45.   „mobil daru”: olyan önjáró, gémmel felszerelt daru, amely közúton vagy terepen, vagy mind közúton, mind terepen képes haladó mozgást végezni, stabilitása a gravitáción nyugszik, és gumikerekeken, lánctalpakon vagy más mozgó szerkezeteken közlekedik;

46.   „hómaró gép”: olyan önjáró gép, amelyet kizárólag arra a célra terveztek, hogy szilárd burkolattal ellátott felületekről eltakarítsa a havat úgy, hogy egy adott mennyiségű hó összegyűjtését követően erőteljesen kiszórja azt egy kidobó csúszdán keresztül;

47.   „forgalmazás”: motor vagy nem közúti mozgó gépek kereskedelmi tevékenység során akár ellenérték fejében, akár ingyenesen történő rendelkezésre bocsátása az uniós piacon értékesítés vagy használat céljából;

48.   „forgalomba hozatal”: a motor vagy nem közúti mozgó gépek első alkalommal történő forgalmazása az uniós piacon;

49.   „gyártó”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a jóváhagyó hatósággal szemben a motor EU-típusjóváhagyási vagy engedélyezési eljárásának minden vonatkozásáért és a motorgyártás megfelelőségének biztosításáért felelős, és aki vagy amely a gyártott motorokért piacfelügyeleti kérdésekben is felelősséggel tartozik, függetlenül attól, hogy az adott természetes vagy jogi személy közvetlenül részt vesz-e az EU-típusjóváhagyási eljárás tárgyát képező motor valamennyi tervezési és gyártási szakaszában;

50.   „a gyártó képviselője” vagy „képviselő”: az az Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a gyártótól szabályszerű írásbeli meghatalmazást kapott arra, hogy a gyártót képviselje a jóváhagyó hatóság vagy a piacfelügyeleti hatóság előtt, és eljárjon a gyártó nevében az e rendelet hatálya alá tartozó kérdésekben;

51.   „importőr”: az az Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, aki vagy amely harmadik országból származó motort hoz forgalomba, függetlenül attól, hogy a motort már beépíttették-e nem közúti mozgó gépekbe;

52.   „forgalmazó”: a gyártótól vagy importőrtől eltérő természetes vagy jogi személy az értékesítési láncban, aki vagy amely motort forgalmazza a piacon;

53.   „gazdasági szereplő”: a gyártó, a gyártó képviselője, az importőr vagy a forgalmazó;

54.   „eredetiberendezés-gyártó” (OEM): olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely nem közúti mozgó gépeket gyárt;

55.   „jóváhagyó hatóság”: egy tagállam által létrehozott vagy kijelölt és a Bizottságnál bejelentett tagállami hatóság, amely hatáskörrel rendelkezik:

a)	egy motortípus vagy motorcsalád EU-típusjóváhagyásának valamennyi vonatkozásában;

b)	az engedélyezési eljárás tekintetében;

c)	az EU-típusjóváhagyás megadása és adott esetben visszavonása vagy megtagadása, valamint az EU-típusbizonyítványok kiállítása tekintetében;

d)	a többi tagállam jóváhagyó hatóságával szemben kapcsolattartóként működik;

e)	kijelöli a műszaki szolgálatokat; és

f)	gondoskodik arról, hogy a gyártó teljesítse kötelezettségeit a gyártás megfelelőségével kapcsolatban;

56.   „műszaki szolgálat”: a jóváhagyó hatóság által vizsgálatok elvégzése céljából vizsgáló laboratóriumnak kijelölt szervezet vagy szerv, vagy a jóváhagyó hatóság nevében a kezdeti értékelés és egyéb vizsgálatok vagy ellenőrzések elvégzése céljából megfelelőségértékelő szervnek kijelölt szervezet vagy szerv, vagy maga a hatóság e feladatok ellátása során;

57.   „piacfelügyelet”: a nemzeti hatóságok által annak biztosítása érdekében végzett tevékenységek és megtett intézkedések, hogy a forgalmazott motorok megfeleljenek a vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályoknak;

58.   „piacfelügyeleti hatóság”: az egyes tagállamok területén a piacfelügyelet ellátásáért felelős tagállami hatóság;

59.   „nemzeti hatóság”: a jóváhagyó hatóság vagy bármilyen egyéb hatóság, amely részt vesz és felelős a nem közúti mozgó gépekbe beépítendő motorokkal vagy a nem közúti mozgó gépekbe beépített motorokkal kapcsolatos piacfelügyeletért, a határellenőrzésért vagy a forgalomba hozatalért valamely tagállamban;

60.   „végfelhasználó”: a gyártótól, eredetiberendezés-gyártótól, importőrtől és forgalmazótól eltérő olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely felelős a nem közúti mozgó gépekbe beépített motor üzemeltetéséért;

61.   „kibocsátás-szabályozási stratégia”: olyan tervezési elem vagy elemek, amely(ek) a motor, vagy a nem közúti mozgó gépekbe beépített motor általános tervezésének részét képezi(k), és amely(ek) célja a kibocsátás csökkentése;

62.   „kibocsátás-szabályozási rendszer”: minden olyan berendezés, rendszer vagy tervezési elem, amely szabályozza vagy csökkenti a kibocsátást;

63.   „hatástalanító stratégia”: olyan kibocsátás-szabályozási stratégia, amely akár a gép szokásos működése során, akár az EU-típusjóváhagyási vizsgálati eljárásokon kívüli környezeti viszonyok és motor-üzemállapotok esetén csökkenti a kibocsátás-szabályozási rendszer hatékonyságát;

64.   „elektronikus vezérlőegység”: a motor elektronikus berendezése, amely a kibocsátás-szabályozási rendszer részét képezi, és amely a motor érzékelőiből érkező adatok felhasználásával szabályozza a motor paramétereit;

65.   „kipufogógáz-visszavezetés” vagy „EGR”: olyan, a kibocsátás-szabályozási rendszer részét képező műszaki berendezés, amely csökkenti a kibocsátást azáltal, hogy visszavezeti az égéster(ek)ből kibocsátott gázokat a motorba, hogy az égés előtt vagy alatt összekeveredjenek a beszívott levegővel, kivéve a szelepvezérlés arra a célra történő használatát, hogy az égéster(ek)ben megnőjön a visszamaradó, az égés előtt vagy alatt a beszívott levegővel összekeverendő kipufogógáz mennyisége;

66.   „kipufogógáz-utókezelő rendszer”: katalizátor, részecskeszűrő, NOx-mentesítő rendszer, kombinált NOx-mentesítő részecskeszűrő rendszer vagy más kibocsátáscsökkentő berendezés – kivéve a kipufogógáz-visszavezető rendszert és a turbófeltöltőket –, amely a kibocsátás-szabályozási rendszer része, de a motor kipufogónyílásai után van beépítve;

67.   „manipulálás”: a kibocsátás-szabályozási rendszer – ezen belül az ilyen rendszerek valamely szoftverének vagy más logikai szabályozó elemének – lekapcsolása, átállítása vagy módosítása, amely attól függetlenül, hogy szándékos-e, a motor kibocsátási teljesítményének romlását idézi elő;

68.   „vizsgálati ciklus”: meghatározott fordulatszámmal és nyomatékkal jellemzett vizsgálati pontok sorozata, amelyekben a motoron állandósult vagy tranziens működési feltételek mellett méréseket végeznek;

69.   „állandósult állapotú vizsgálati ciklus”: olyan vizsgálati ciklus, amelyben a motor fordulatszámát és terhelését bizonyos meghatározott, névlegesen állandó értékeken tartják; az állandósult állapotú vizsgálatok lehetnek különálló típusú vizsgálatok, vagy átmeneteket is magukban foglaló vizsgálatok;

70.   „tranziens vizsgálati ciklus”: olyan vizsgálati ciklus, amely másodpercről másodpercre változó, normál fordulatszámú és nyomatékú üzemállapotok sorozatából áll;

71.   „forgattyúsház”: a motoron belüli vagy azon kívüli zárt terek, amelyeket olyan belső vagy külső vezetékek kötnek össze az olajteknővel, amelyeken keresztül a gázok és gőzök távozhatnak;

72.   „regeneráció”: olyan esemény, amely alatt a kibocsátási szintek változnak, miközben a kipufogógáz-utókezelő rendszer teljesítménye visszaáll a tervezési állapotra, és amelyet folyamatos regenerációnak vagy nem gyakori (időszakos) regenerációnak lehet tekinteni;

73.   „kibocsátástartóssági időtartam” vagy „EPD”: a romlási tényezők meghatározására szolgáló órák száma vagy adott esetben az arra szolgáló megtett távolság;

74.   „romlási tényezők”: olyan tényezők összessége, amelyek a kibocsátástartóssági időtartam kezdetén és végén mért kibocsátások közötti összefüggést jelzik;

75.   „virtuális vizsgálat”: számításokat magában foglaló számítógépes szimuláció, amely a motor fizikai jelenléte nélkül mutatja be az adott motor teljesítményszintjét a döntéshozatal elősegítése érdekében.

4. cikk

Motorkategóriák

(1)   E rendelet alkalmazásában a következő, az I. mellékletben megállapított alkategóriákra bontott motorkategóriákat kell alkalmazni:

1.   „NRE kategória”:

a)	olyan, közúton vagy egyéb módon való haladásra vagy mozgatásra szánt és alkalmas nem közúti mozgó gépekbe szánt motorok, amelyek nincsenek kizárva a 2. cikk (2) bekezdésének hatálya alól, és az e bekezdés 2–10. pontjaiban meghatározott egyetlen más kategóriában sem szerepelnek;

b)	az V. szakasz szerinti, IWP, IWA, RLL vagy RLR kategóriájú motorok helyett használt, 560 kW-nál kisebb referenciateljesítményű motorok;

2.   „NRG kategória”: kizárólag áramfejlesztő gépcsoportokban használt, 560 kW-nál nagyobb referenciateljesítményű motorok; az e jellemzőkkel rendelkező motoroktól eltérő, áramfejlesztő gépcsoportokba szánt motorok az NRE vagy az NRS kategóriába tartoznak, a jellemzőiktől függően;

3.   „NRSh kategória”: kizárólag kézi gépekben használt, 19 kW-nál kisebb referenciateljesítményű, szikragyújtású kézi motorok;

4.   „NRS kategória”: az NRSh kategóriába nem tartozó, 56 kW-nál kisebb referenciateljesítményű, szikragyújtású motorok;

5.   „IWP kategória”:

a)	kizárólag belvízi hajókon, azok közvetett vagy közvetlen meghajtására használt, vagy azok közvetett vagy közvetlen meghajtására szánt, 19 kW vagy annál nagyobb referenciateljesítményű motorok;

b)	az IWA kategóriájú motorok helyett használt motorok, feltéve hogy megfelelnek a 24. cikk (8) bekezdésének;

6.   „IWA kategória”: olyan segédmotorok, amelyeket kizárólag belvízi hajókra szántak és amelyek referenciateljesítménye 19 kW-nál nagyobb vagy azzal egyező;

7.   „RLL kategória”: kizárólag mozdonyokban, azok meghajtására használt vagy azok meghajtására szánt motorok;

8.   „RLR kategória”:

a)	kizárólag vasúti motorkocsikban, azok meghajtására használt vagy azok meghajtására szánt motorok;

b)	az V. szakasz szerinti, RLL kategóriájú motorok helyett használt motorok;

9.   „SMB kategória”: kizárólag motoros szánokba szánt szikragyújtású motorok; a motoros szánokba szánt, nem szikragyújtású motorok az NRE kategóriába tartoznak;

10.   „ATS kategória”: kizárólag ATV és SbS járművekbe szánt szikragyújtású motorok; az ATV és SbS járművekbe szánt, nem szikragyújtású motorok az NRE kategóriába tartoznak.

(2)   Egy adott kategóriájú, állandó fordulatszámú motor helyett használható az ugyanolyan kategóriájú, változó fordulatszámú motor.

Az IWP kategóriájú, változó fordulatszámú motoroknak állandó fordulatszámon való működés esetén meg kell felelniük továbbá esettől függően a 24. cikk (7) bekezdésének, illetve a 24. cikk (8) bekezdésének.

(3)   A vasúti segédjárművek motorjai és a vasúti motorkocsik és mozdonyok segédmotorjai a jellemzőiktől függően az NRE vagy az NRS kategóriába tartoznak.

II. FEJEZET

ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEK

5. cikk

A tagállamok kötelezettségei

(1)   A tagállamok e rendeletnek megfelelően létrehozzák vagy kijelölik a jóváhagyó hatóságokat, valamint a piacfelügyeleti hatóságokat.

(2)   A tagállamok értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésben említett jóváhagyó hatóságok és piacfelügyeleti hatóságok létrehozásáról és kijelöléséről, beleértve a hatóságok nevét, postai és elektronikus címeiket, valamint felelősségi területeit. A Bizottság közzéteszi a honlapján a jóváhagyó hatóságok jegyzékét és adatait.

(3)   A tagállamok csak az alábbiak forgalomba hozatalát engedélyezik:

a)	olyan motorok, amelyek érvényes, az e rendeletben foglaltak szerint megadott EU-típusjóváhagyással rendelkeznek, függetlenül attól, hogy a nem közúti mozgó gépekbe be vannak-e már építve; és

b)	olyan nem közúti mozgó gépek, amelyekbe az a) pontban említett motor van beépítve.

(4)   A tagállamok nem tilthatják meg, nem korlátozhatják és nem akadályozhatják:

a)	a motorok forgalomba hozatalát az e rendelet hatálya alá tartozó szerkezeti vagy működési kérdéseivel kapcsolatos okokból, amennyiben a motorok megfelelnek az e rendelet követelményeinek;

b)	a nem közúti mozgó gépek forgalomba hozatalát, az azokba beépített motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátásával kapcsolatos okokból, amennyiben e motorok e rendelet hatálya alá tartoznak és megfelelnek követelményeinek.

(5)   A tagállamok a 765/2008/EK rendelet III. fejezetével összhangban megszervezik és elvégzik a piacon lévő motorok piacfelügyeletét és ellenőrzését.

6. cikk

A jóváhagyó hatóságok kötelezettségei

(1)   A jóváhagyó hatóságok biztosítják, hogy az EU-típusjóváhagyást kérelmező gyártók megfeleljenek e rendeletnek.

(2)   A jóváhagyó hatóságok kizárólag olyan motortípusokra vagy motorcsaládokra adhatják meg az EU-típusjóváhagyást, amelyek megfelelnek e rendeletnek.

(3)   A jóváhagyó hatóságok – az IMI révén – nyilvánosságra hozzák valamennyi olyan motortípus és motorcsalád jegyzékét, amelyekre EU-típusjóváhagyást adtak, kiterjesztettek vagy visszavontak, vagy amelyek tekintetében megtagadták az EU-típusjóváhagyás iránti kérelmet.

A jegyzék legalább a következő információkat tartalmazza:

a)	a gyártó neve és címe, és ha különbözik attól, a vállalat neve;

b)	a gyártó kereskedelmi neve(i) vagy adott esetben a gyártóhoz tartozó védjegye(k);

c)	a motortípus EU-típusjóváhagyásának hatálya alá, vagy adott esetben a motorcsalád EU-típusjóváhagyásának hatálya alá tartozó motortípusok megnevezése;

d)	a motorkategória;

e)	az EU-típusjóváhagyás száma, ideértve kiterjesztéseik számát is;

f)	az EU-típusjóváhagyás megadásának, kiterjesztésének, elutasításának vagy visszavonásának dátuma; és

g)	a 24. cikk (12) bekezdésében említett vizsgálati jegyzőkönyv „A motorra vonatkozó általános információk” és „Végső kibocsátási eredmény” elnevezésű szakaszának tartalma.

7. cikk

A piacfelügyeleti hatóságok kötelezettségei

(1)   A piacfelügyeleti hatóságok elegendő mennyiségben és megfelelő mértékben dokumentumellenőrzést végeznek, illetve adott esetben elvégzik a motorok fizikai és laboratóriumi vizsgálatát. Ennek során figyelembe veszik a kialakult kockázatelemzési elveket, a panaszokat és az egyéb releváns információkat.

(2)   A piacfelügyeleti hatóságok a tevékenységeik elvégzéséhez szükségesnek tartott mértékben előírhatják a gazdasági szereplők számára e dokumentációk és információk rendelkezésre bocsátását.

8. cikk

A gyártók általános kötelezettségei

(1)   A gyártók a motorjaik forgalomba hozatalakor biztosítják, hogy azokat az e rendelettel összhangban gyártották és hagyták jóvá.

(2)   Ha az EU-típusjóváhagyás hatálya alá tartozó motort a gyártók úgy módosítják, hogy az azt követően másik kategóriába vagy alkategóriába tartozónak minősül, felelősek biztosítani, hogy a motor megfeleljen az arra a kategóriára vagy alkategóriára vonatkozó követelményeknek.

Ha valamely jogi személy úgy módosít egy motort, hogy az azt követően nem felel meg a kategóriájára vagy alkategóriájára vonatkozó kibocsátási határértékeknek, ezt a személyt kell felelősnek tekinteni a kibocsátási határértékeknek való megfelelés visszaállításának biztosításáért.

(3)   A gyártók felelősek a jóváhagyó hatóság felé az EU-típusjóváhagyási eljárás minden vonatkozásáért és a gyártás megfelelőségének biztosításáért, függetlenül attól, hogy közvetlenül részt vesz-e a motor gyártásának valamennyi szakaszában.

(4)   A gyártók olyan eljárások bevezetéséről gondoskodnak, amelyek biztosítják, hogy a sorozatgyártás a jóváhagyott típusnak megfelelően történjen, illetve amelyekkel a 19. cikkel összhangban a használatban lévő motorok kibocsátásai nyomon követhetőek.

A motortípus tervezésének vagy jellemzőinek módosításait, illetve az olyan követelmények módosításait, amellyel egy motortípus megfelelőségét kinyilvánítják, a VI. fejezettel összhangban figyelembe kell venni.

(5)   A gyártók a 32. cikkben említett, jogszabályban előírt jelöléseken kívül az általuk gyártott és forgalomba hozott motorokon, vagy amennyiben ez nem lehetséges, akkor a motort kísérő dokumentumban feltüntetik a nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket, és Unión belüli címüket, amelyen kapcsolatba lehet lépni velük.

(6)   Indokolt megkeresés esetén a gyártók az eredetiberendezés-gyártó rendelkezésére bocsátják a 15. cikk (4) bekezdésében említett, jogszabályban előírt jelölés másolatát.

(7)   A gyártók biztosítják, hogy mindaddig, amíg egy motorért ők felelnek, a tárolási vagy szállítási feltételek ne veszélyeztessék az ennek a fejezetnek, valamint a III. fejezetnek való megfelelést.

(8)   A gyártók elérhetővé teszik a 23. cikk (1) bekezdésében említett EU-típusbizonyítványt és annak mellékleteit, valamint adott esetben a 31. cikkben említett megfelelőségi nyilatkozat másolatát a motor forgalomba hozatalát követő 10 éven keresztül a jóváhagyó hatóságok számára.

(9)   A gyártók valamely nemzeti hatóság indokolt megkeresésére, a jóváhagyó hatóságon keresztül rendelkezésére bocsátják a motor EU-típusbizonyítványának másolatát. Ezt a másolatot a megkereső nemzeti hatóság által könnyen érthető nyelven kell kiállítani.

(10)   Az Unión kívül letelepedett gyártók a motorok EU-típusjóváhagyása céljából a jóváhagyó hatóság előtti képviseletükre egyetlen, az Unióban letelepedett képviselőt neveznek ki.

(11)   Az Unión kívül letelepedett gyártók a piacfelügyelet céljából egyetlen, az Unióban letelepedett képviselőt neveznek ki, aki a (10) bekezdésben említett képviselő is lehet.

9. cikk

A gyártók kötelezettségei a nem megfelelő motorokkal kapcsolatban

(1)   Ha a gyártó okkal feltételezi vagy úgy ítéli meg, hogy az általa forgalomba hozott valamely motor nem felel meg ennek a rendeletnek, haladéktalanul kivizsgálja a feltételezett meg nem felelés jellegét és előfordulásának valószínű mértékét.

A gyártó a vizsgálat eredménye alapján korrekciós intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy a gyártás alatt lévő motorok kellő időn belül megfeleljenek a jóváhagyott motortípusnak vagy motorcsaládnak.

A gyártó haladéktalanul tájékoztatja a vizsgálatról azt a jóváhagyó hatóságot, amely az EU-típusjóváhagyást megadta, részletesen kitérve mindenekelőtt a meg nem felelésre és a meghozott korrekciós intézkedésekre.

(2)   Az (1) bekezdés ellenére a gyártó nem köteles korrekciós intézkedéseket hozni olyan motor tekintetében, amely a forgalomba hozatal után végrehajtott módosítások következtében nem felel meg ennek a rendeletnek és amelyet a gyártó nem engedélyezett.

10. cikk

A gyártók piacfelügyeleti ügyekben megbízott képviselőinek a kötelezettségei

A gyártó piacfelügyeleti ügyekben megbízott képviselője ellátja legalább a következő, a gyártótól kapott írásbeli meghatalmazásban meghatározott feladatokat:

a)	biztosítja, hogy az EU-típusbizonyítványt és annak a 23. cikk (1) bekezdésében említett mellékleteit, valamint adott esetben a 31. cikkben említett megfelelőségi nyilatkozat másolatát a motor forgalomba hozatalát követő tíz éven keresztül a jóváhagyó hatóságok rendelkezésére lehessen bocsátani;

b)	indokolt megkeresésre a jóváhagyó hatóság rendelkezésére bocsát minden olyan információt és dokumentációt, amely valamely motor gyártása megfelelőségének alátámasztásához szükséges;

c)	együttműködik a jóváhagyó és a piacfelügyeleti hatóságokkal megkeresésük alapján minden, a meghatalmazással kapcsolatos intézkedés tekintetében.

11. cikk

Az importőrök általános kötelezettségei

(1)   Az importőrök csak olyan, megfelelő motorokat hozhatnak forgalomba, amelyek EU-típusjóváhagyással rendelkeznek.

(2)   Az EU-típusjóváhagyással rendelkező motor forgalomba hozatala előtt az importőrök biztosítják, hogy:

a)	rendelkezésre áll az EU-típusbizonyítvány és annak a 23. cikk (1) bekezdésében említett mellékletei;

b)	a motoron fel van tüntetve a 32. cikkben említett, jogszabályban előírt jelölés;

c)	a motor megfelel a 8. cikk (5) bekezdésének.

(3)   Az importőrök a motor forgalomba hozatalát követően tíz évig biztosítják, hogy a 31. cikkben említett megfelelőségi nyilatkozat egy példánya adott esetben a jóváhagyó hatóságok és a piacfelügyeleti hatóságok rendelkezésére álljon, továbbá gondoskodnak arról, hogy az EU-típusbizonyítványt annak a 23. cikk (1) bekezdésében említett mellékleteivel együtt – megkeresés alapján – az említett hatóságok rendelkezésére lehessen bocsátani.

(4)   Az importőrnek a motoron, vagy ha ez nem lehetséges, a motort kísérő dokumentumban fel kell tüntetnie a nevét, bejegyzett kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét, valamint elérhetőségét.

(5)   Az importőr gondoskodik arról, hogy a 43. cikkben említett információk és útmutatók a motorhoz mellékelve legyenek.

(6)   Az importőrök biztosítják, hogy mindaddig, amíg egy motorért ők felelnek, a tárolási és szállítási feltételek ne veszélyeztessék az ennek a fejezetnek, vagy a III. fejezetnek való megfelelést.

(7)   Az importőr a megkereső nemzeti hatóságok indokolt megkeresésére átadja a motor megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt. Ezt az információt és dokumentációt a megkereső nemzeti hatóság által könnyen érthető nyelven kell kiállítani.

12. cikk

Az importőrök kötelezettségei a nem megfelelő motorokkal kapcsolatban

(1)   Ha az importőr okkal feltételezi vagy úgy ítéli meg, hogy egy motor nem felel meg e rendeletnek és különösen a vonatkozó EU-típusjóváhagyásnak, akkor az érintett motort addig nem hozhatja forgalomba, amíg azt megfelelővé nem tették.

Az importőr erről indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a gyártót, a piacfelügyeleti hatóságokat, valamint azt a jóváhagyó hatóságot, amely az EU-típusjóváhagyást megadta.

(2)   Ha az importőr okkal feltételezi vagy úgy ítéli meg, hogy az általa forgalomba hozott motor nem felel meg ennek a rendeletnek, haladéktalanul kivizsgálja a vélt meg nem felelés jellegét és gyakoriságának valószínűsíthető mértékét.

Az importőr a vizsgálat eredménye alapján korrekciós intézkedéseket hoz és az intézkedésekről tájékoztatja a gyártót, annak érdekében, hogy a gyártás alatt álló motorok haladéktalanul megfeleljenek a jóváhagyott motortípusnak vagy motorcsaládnak.

13. cikk

A forgalmazók általános kötelezettségei

(1)   E rendelet követelményei vonatkozásában a forgalmazó a motor forgalmazása során kellő gondossággal jár el.

(2)   A forgalmazó a motor forgalmazása előtt ellenőrzi, hogy:

a)	a gyártó eleget tett a 8. cikk (5) bekezdésének;

b)	adott esetben az importőr eleget tett a 11. cikk (2) és (4) bekezdésének;

c)	a motoron fel legyen tüntetve a 32. cikkben említett, jogszabályban előírt jelölés;

d)	a 43. cikkben említett információk és útmutatók rendelkezésre álljanak az eredetiberendezés-gyártó számára könnyen érthető nyelven.

(3)   A forgalmazók biztosítják, hogy mindaddig, amíg egy motorért ők felelnek, a tárolási és szállítási feltételek ne veszélyeztessék az ennek a fejezetnek, vagy a III. fejezetnek való megfelelést.

(4)   A forgalmazó a megkereső nemzeti hatóság indokolt megkeresésére biztosítja, hogy a gyártó megadja a megkereső nemzeti hatóságnak a 8. cikk (8) bekezdésében előírt dokumentációt, illetve hogy az importőr megadja a megkereső nemzeti hatóságnak a 11. cikk (3) bekezdésében meghatározott dokumentációt.

14. cikk

A forgalmazók kötelezettségei a nem megfelelő motorokkal kapcsolatban

(1)   Ha a forgalmazó okkal feltételezi vagy úgy ítéli meg, hogy egy motor nem felel meg e rendeletnek, akkor a motort addig nem forgalmazhatja, amíg azt megfelelővé nem tették.

(2)   Ha a forgalmazó okkal feltételezi vagy úgy ítéli meg, hogy az általa forgalmazott motor nem felel meg ennek a rendeletnek, értesíti a gyártót vagy a gyártó képviselőjét, annak érdekében, hogy a 9. vagy a 12. cikkel összhangban meghozzák az ahhoz szükséges korrekciós intézkedéseket, hogy a gyártás alatt álló motorok megfeleljenek a jóváhagyott motortípusnak vagy motorcsaládnak.

15. cikk

Az eredetiberendezés-gyártók kötelezettségei a motorok beépítésével kapcsolatban

(1)   Az eredetiberendezés-gyártó az EU-típusjóváhagyással rendelkező motorokat a nem közúti mozgó gépekbe a gyártó által a 43. cikk (2) bekezdésének megfelelően biztosított útmutatókkal összhangban építi be oly módon, hogy az nem befolyásolja kedvezőtlenül a motor gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátásával kapcsolatos teljesítményét.

(2)   Ha az eredetiberendezés-gyártó az e cikk (1) bekezdésében említett útmutatókat nem követi, vagy a nem közúti mozgó gépekbe történő beépítés során egy motort úgy módosít, hogy az kedvezőtlenül befolyásolja a motor gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátással kapcsolatos teljesítményét, e rendelet alkalmazásában az adott eredetiberendezés-gyártót kell gyártónak tekinteni és különösen őt terhelik a 8. és a 9. cikkben rögzített kötelezettségek.

(3)   Az eredetiberendezés-gyártó EU-típusjóváhagyással rendelkező motorokat a nem közúti mozgó gépekbe csak a 4. cikkben előírt kizárólagos használati módoknak megfelelően építhet be.

(4)   Ha a motornak a 32. cikkben említett, jogszabályban előírt jelölése alkatrészek eltávolítása nélkül nem látható, az eredetiberendezés-gyártó köteles a nem közúti mozgó gépeken láthatóan elhelyezni az abban a cikkben és a vonatkozó végrehajtási jogi aktusban hivatkozott jelölésnek a gyártó által biztosított másolatát.

(5)   Ha az 58. cikk (5) bekezdésével összhangban olyan nem közúti mozgó gépek forgalomba hozatalára kerül sor, amelybe átmeneti motort építettek be, az eredetiberendezés-gyártó a gépen szereplő jelölés részeként a nem közúti mozgó gépek gyártásának dátumát feltünteti.

(6)   Ha a gyártó a motort a 34. cikk (3) bekezdésével összhangban annak kipufogógáz-utókezelő rendszerétől külön szállítja le az eredetiberendezés-gyártónak, az eredetiberendezés-gyártó köteles adott esetben a gyártó rendelkezésére bocsátani a motor és a hozzá tartozó kipufogógáz-utókezelő rendszer összeszerelésére vonatkozó információt.

16. cikk

A gyártói kötelezettségek alkalmazása importőrökre és forgalmazókra

Azt az importőrt vagy forgalmazót, aki vagy amely a saját neve vagy védjegye alatt forgalmaz egy motort, vagy azt a motort olyan mértékben módosítja, hogy az befolyásolhatja az alkalmazandó követelményeknek való megfelelést, az e rendelet alkalmazásában gyártónak kell tekinteni, és különösen vonatkoznak rá a 8. és a 9. cikkben rögzített kötelezettségek.

17. cikk

A gazdasági szereplők és az eredetiberendezés-gyártók értesítési kötelezettsége

A gazdasági szereplők és az eredetiberendezés-gyártók megkeresés alapján a forgalomba hozataltól számított öt éven át a jóváhagyó hatóság, illetve a piacfelügyeleti hatóság részére értesítést küldenek:

a)	minden olyan gazdasági szereplőről, amely motort szállított nekik;

b)	minden olyan gazdasági szereplőről vagy – amennyiben azok azonosíthatók – minden olyan eredetiberendezés-gyártóról, amelynek motort szállítottak.

III. FEJEZET

LÉNYEGI KÖVETELMÉNYEK

18. cikk

Az EU-típusjóváhagyáshoz szükséges kipufogógáz-kibocsátási követelmények

(1)   A gyártók biztosítják, hogy a motortípusokat és motorcsaládokat úgy tervezzék, gyártsák és szereljék össze, hogy azok a II. fejezetben és az ebben a fejezetben meghatározott követelményeknek megfelelnek.

(2)   A motorok forgalomba hozatalának III. mellékletben felsorolt időpontjaitól kezdve a motortípusok és motorcsaládok a II. mellékletben és az „V. szakaszként” említett kipufogógáz-kibocsátási határértékeket nem léphetik túl.

Amennyiben a vonatkozó végrehajtási jogi aktusban megállapított, a motorcsaládot meghatározó paraméterek szerint egy motorcsalád egynél több teljesítménytartományba is tartozik, az alapmotor (EU típusjóváhagyás céljára) és az ugyanabba a motorcsaládba tartozó összes motortípus (a gyártásmegfelelőség céljára) az alkalmazott teljesítménytartományok tekintetében:

a)	meg kell, hogy feleljen a legszigorúbb kibocsátási határértékeknek;

b)	a legszigorúbb határértékekhez tartozó vizsgálati ciklusok szerint kell vizsgálni;

c)	a III. mellékletben az EU-típusjóváhagyásra és a forgalomba hozatalra vonatkozóan megállapított legkorábban alkalmazandó időpont hatálya alá tartozik.

(3)   A motortípusok és motorcsaládok kipufogógáz-kibocsátását a 24. cikkben meghatározott vizsgálati ciklusok alapján kell mérni a 25. cikkel összhangban.

(4)   A motortípusokat és motorcsaládokat úgy kell megtervezni és kibocsátás-szabályozási stratégiákkal ellátni, hogy a lehető legnagyobb mértékben megakadályozzák a manipulálásukat. A hatástalanító stratégiák alkalmazása tilos.

(5)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el azokról a részletes paraméterekről, amelyek a motortípusok és motorcsaládok – ideértve üzemeltetési módjaikat is – meghatározásához szükségesek, valamint a manipulálás megakadályozására irányuló, az e cikk (4) bekezdésében említett intézkedések részleteiről. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 56. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni 2016. december 31-ig.

19. cikk

A használatban lévő motorok kibocsátásának nyomon követése

(1)   Az e rendelettel összhangban típusjóváhagyást kapott V. szakasz szerinti motortípusokhoz vagy motorcsaládokhoz tartozó motorok gázhalmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátását nyomon kell követni a nem közúti mozgó gépekbe beépített, normál működés szerint üzemeltetett, használatban lévő motorok vizsgálatával. A vizsgálatot a gyártó felelőssége mellett és a jóváhagyó hatóság előírásaival összhangban, megfelelően karbantartott motorokon kell elvégezni, az egyes motorkategóriákban a motorok kiválasztására, a vizsgálati eljárásokra és az eredményekről való beszámolásra vonatkozó rendelkezésekkel összhangban.

A Bizottság kísérleti projekteket hajt végre annak érdekében, hogy megfelelő vizsgálati eljárásokat fejlesszen ki az olyan motorkategóriák és motoralkategóriák vonatkozásában, amelyekhez még nem létezik ilyen vizsgálati eljárás.

A Bizottság minden egyes motorkategória vonatkozásában nyomonkövetési programokat folytat annak megállapítására, hogy a vizsgálati ciklus során mért kibocsátások milyen mértékben felelnek meg a tényleges üzemelés során mért kibocsátásoknak. E programokról és eredményeikről a Bizottság évente tájékoztatja a tagállamokat, majd közleményben a nyilvánosságot.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 55. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésben említett, a motorok kiválasztására, a vizsgálati eljárásokra és az eredményekről való beszámolásra vonatkozó részletes rendelkezésekről. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat 2016. december 31-ig kell elfogadni.

IV. FEJEZET

EU-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI ELJÁRÁSOK

20. cikk

Az EU-típusjóváhagyás iránti kérelem

(1)   A gyártó minden egyes motortípus vagy motorcsalád EU-típusjóváhagyása iránt külön kérelmet nyújt be a tagállam jóváhagyó hatóságához, és minden egyes kérelemhez csatolni kell a 21. cikkben említett adatközlő mappát. Egy adott motortípus, vagy adott esetben egy motorcsalád tekintetében kizárólag egy kérelem nyújtható be, és kizárólag egy jóváhagyó hatósághoz.

(2)   A gyártó az EU-típusjóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat rendelkezésére bocsát egy motort, amely megfelel a motortípusnak, vagy motorcsalád esetében az alapmotor 21. cikkben említett adatközlő mappában leírt jellemzőinek.

(3)   Ha egy motorcsaládra vonatkozó EU-típusjóváhagyás iránti kérelem esetében a jóváhagyó hatóság úgy ítéli meg az e cikk (2) bekezdésében említettek szerint kiválasztott alapmotor tekintetében, hogy a benyújtott kérelem nem képviseli teljes mértékben a 21. cikkben említett adatközlő mappában leírt motorcsaládot, akkor a gyártónak rendelkezésre kell bocsátania egy másik alapmotort, vagy szükség esetén egy további alapmotort, amelyet a jóváhagyó hatóság már úgy ítél meg, hogy képviseli a motorcsaládot.

(4)   A jóváhagyott motortípus vagy motorcsalád gyártásának megkezdését követően egy hónapon belül a gyártók a használatban lévő motorok nyomon követésére szolgáló előzetes tervet benyújtják annak a jóváhagyó hatóságnak, amely az adott motortípus, vagy adott esetben motorcsalád EU-típusjóváhagyását megadta.

21. cikk

Adatközlő mappa

(1)   A kérelmező a jóváhagyó hatóságnak egy adatközlő mappát nyújt be, amely a következőket tartalmazza:

a)

az adatközlő lapot, amely tartalmazza a 25. cikk (2) bekezdésével összhangban a referencia-tüzelőanyagok, illetve, amennyiben a gyártó kéri, bármely más meghatározott tüzelőanyagok, tüzelőanyag-keverékek vagy emulziós tüzelőanyagok felsorolását, amelyek jellemzői összhangban vannak a 25. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban foglaltakkal (a továbbiakban: az adatközlő lap);

b)	a motortípusra, vagy adott esetben az alapmotorra vonatkozó valamennyi releváns adatot, rajzot, fényképet és egyéb információt;

c)	a jóváhagyó hatóság által az EU-típusjóváhagyás iránti kérelmezési eljárással összefüggésben kért bármilyen további információt.

(2)   Az adatközlő mappát papíron vagy a műszaki szolgálat és a jóváhagyó hatóság által elfogadott elektronikus formában is be lehet nyújtani.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az adatközlő lap és az adatközlő mappa formátumának meghatározására. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 56. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni 2016. december 31-ig.

V. FEJEZET

AZ EU-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI ELJÁRÁSOK MENETE

22. cikk

Általános rendelkezések

(1)   A kérelmet fogadó jóváhagyó hatóság köteles minden olyan motortípusra és motorcsaládra megadni az EU-típusjóváhagyást, amely az alábbiakban felsoroltak mindegyikének megfelel:

a)	az adatközlő mappában megadott részletes adatok;

b)	az e rendeletben előírt követelmények és különösen a 26. cikkben említett, a gyártás megfelelőségére vonatkozó intézkedések.

(2)   Ha a motor megfelel az e rendeletben meghatározott követelményeknek, a jóváhagyó hatóságok nem írhatnak elő semmilyen egyéb EU-típusjóváhagyási követelményt az olyan nem közúti mozgó gépek kipufogógáz-kibocsátása tekintetében, amelybe motort építettek be.

(3)   A jóváhagyó hatóságok az egyes motor-alkategóriákra a III. mellékletben meghatározott uniós motor-típusjóváhagyási időpontok után nem adhatják meg az EU-típusjóváhagyást olyan motortípusra vagy motorcsaládra, amely nem felel meg az e rendeletben rögzített követelményeknek.

(4)   Az EU-típusbizonyítványokat a Bizottság által meghatározott harmonizált rendszernek megfelelően kell számozni.

(5)   A jóváhagyó hatóság az IMI révén:

a)	a megfelelő EU-típusbizonyítvány kibocsátását követő egy hónapon belül elérhetővé teszi a többi tagállam jóváhagyó hatóságai számára az általa megadott, vagy adott esetben a kiállítást követő egy hónapon belül a kapcsolódó EU-típusjóváhagyások jegyzékét;

b)	késedelem nélkül elérhetővé teszi a többi tagállam jóváhagyó hatóságai számára az általa elutasított vagy visszavont EU-típusjóváhagyások jegyzékét, valamint döntésének indokait;

c)

egy másik tagállam jóváhagyó hatóságának megkeresésére, a kérés beérkezésétől számított egy hónapon belül a jóváhagyó hatóságnak megküldi – amennyiben létezik – a motortípus vagy motorcsalád EU-típusbizonyítványának másolatát, a (6) bekezdésben említett információs csomaggal együtt, minden olyan motortípusra vagy motorcsaládra vonatkozóan, amelynek jóváhagyását megadta, megtagadta vagy azokat az EU-típusjóváhagyásokat, amelyeket visszavont.

(6)   A jóváhagyó hatóság az adatközlő mappából, valamint a vizsgálati jegyzőkönyvből álló információs csomagot állít össze, amely minden egyéb olyan dokumentumot tartalmaz, amelyet a műszaki szolgálat vagy a jóváhagyó hatóság feladatkörének gyakorlása során az adatközlő mappához csatolt (a továbbiakban: az információs csomag).

Az információs csomag magában foglal egy tartalomjegyzéket, amelyben fel kell sorolni a csomag tartalmát, valamennyi oldal és az egyes dokumentumok formátumának egyértelmű azonosítása céljából megfelelő számozással vagy egyéb jelöléssel ellátva az egyes elemeket, annak érdekében, hogy az EU-típusjóváhagyás kezelése során egymást követő lépések, különösen a változtatások és a frissítések időpontjai nyilván legyenek tartva.

A jóváhagyó hatóság a szóban forgó EU-típusjóváhagyás érvényességének megszűnését követően legalább 25 éven át biztosítja, hogy az információs csomagban található információk rendelkezésre álljanak.

(7)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az alábbiak meghatározására:

a)	a (4) bekezdésben említett harmonizált számozási rendszer megállapításának módszere;

b)	az (5) bekezdésben említett adatcserét szolgáló formátumok és adatszerkezet.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 56. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően 2016. december 31-ig kell elfogadni.

23. cikk

Az EU-típusbizonyítványra vonatkozó különös rendelkezések

(1)   Az EU-típusbizonyítvány a következő mellékleteket tartalmazza:

a)	az információs csomagot;

b)	adott esetben a 31. cikk szerinti megfelelőségi nyilatkozatok kiállítására jogosult személyek neveit, aláírásmintáit és beosztásaik megjelölését.

(2)   A Bizottság meghatározza az EU-típusbizonyítvány formátumát.

(3)   A jóváhagyó hatóság minden egyes jóváhagyott motortípus vagy motorcsalád esetében:

a)	kitölti az EU-típusbizonyítvány megfelelő szakaszait, és csatolja a vizsgálati jegyzőkönyvet;

b)	összeállítja az információs csomag tartalomjegyzékét;

c)	a kiállított bizonyítványt és annak mellékleteit haladéktalanul kiadja a kérelmezőnek.

(4)   Olyan EU-típusjóváhagyás esetében, amelynek a 35. cikknek megfelelően korlátozták az érvényességét, vagy amennyiben a motortípus vagy motorcsalád mentesült e rendelet bizonyos rendelkezései alól, az EU-típusbizonyítványban e korlátozásokat vagy mentességeket fel kell tüntetni.

(5)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az EU-típusbizonyítvány e cikk (2) bekezdésében említett formátumának meghatározására. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 56. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében 2016. december 31-ig kell elfogadni.

24. cikk

Az EU-típusjóváhagyáshoz szükséges vizsgálatok

(1)   Az e rendeletben meghatározott műszaki követelményeknek való megfelelést a kijelölt műszaki szolgálatok által végzett megfelelő vizsgálatok által kell igazolni. A vizsgálati eljárások elvégzéséhez szükséges mérések és vizsgálati eljárások, valamint a különleges felszerelések és eszközök leírását a 25. cikk határozza meg.

(2)   A gyártó a szükséges vizsgálatok elvégzéséhez a jóváhagyó hatóság rendelkezésére bocsátja a vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban előírt számú motort.

(3)   A szükséges vizsgálatokat olyan motorokon kell elvégezni, amelyek a jóváhagyandó motortípus, vagy adott esetben a motorcsalád alapmotorja tekintetében reprezentatívnak tekinthetők.

Az első albekezdés ellenére a gyártó – a jóváhagyó hatósággal egyetértésben – olyan motort is választhat, amely ugyan a jóváhagyandó motortípus, vagy adott esetben a motorcsalád alapmotorja tekintetében nem tekinthető reprezentatívnak, de az előírt teljesítményszinttel kapcsolatban a legkedvezőtlenebbek közül több jellemzőt egyesít. A döntéshozatal segítése érdekében a kiválasztási eljárás során virtuális vizsgálati módszereket is lehet alkalmazni.

(4)   Az EU-típusjóváhagyási vizsgálatok céljaira a IV. melléklet határozza meg az alkalmazandó vizsgálati ciklusokat. Az EU-típusjóváhagyásban szereplő motortípusokra vonatkozó vizsgálati ciklusokat fel kell tüntetni az adatközlő lapon.

(5)   Azt a motort, amely a motortípus, vagy adott esetben a motorcsalád alapmotorja, vagy a (3) bekezdés második albekezdése alapján kiválasztott motor tekintetében reprezentatívnak tekinthető, a IV. melléklet IV–1-től a IV–10-ig terjedő táblázataiban meghatározott, nem közúti állandósult állapotú vizsgálati ciklust alkalmazva motorfékpadon kell vizsgálni. A gyártó választása szerint a vizsgálatot különálló, illetve átmeneteket magában foglaló vizsgálati módszerrel egyaránt el lehet végezni. A (7) és (8) bekezdésben említett eseteket kivéve, egy adott kategóriájú, változó fordulatszámú motort, amelyet ugyanolyan kategóriában, állandó fordulatszámon működtetnek, nem szükséges a vonatkozó, állandó fordulatszámú, állandósult állapotú vizsgálati ciklusban is vizsgálni.

(6)   Egy állandó fordulatszámú motornak, amely olyan fordulatszám-szabályozóval rendelkezik, amely eltérő sebességre állítható be, az (5) bekezdés követelményeit minden alkalmazandó állandó fordulatszámon teljesítenie kell, és az adatközlő lapon fel kell tüntetni, hogy mely fordulatszámok vonatkoznak az egyes motortípusokra.

(7)   Egy változó fordulatszámú és állandó fordulatszámú működésre egyaránt szánt IWP kategóriájú motornak az (5) bekezdés követelményeit minden alkalmazandó állandósult állapotú vizsgálati ciklusban külön-külön teljesítenie kell, és az adatközlő lapon fel kell tüntetni valamennyi állandósult állapotú vizsgálati ciklust, amelyben ezek a követelmények teljesültek.

(8)   A 4. cikk (2) bekezdésének megfelelően az IWA kategóriájú motorok helyett való használatra szánt IWP kategóriájú motornak az e cikk (5) bekezdésének követelményeit minden alkalmazandó, a IV. melléklet IV–5. és IV–6. táblázatában meghatározott, állandósult állapotú vizsgálati ciklusban külön-külön teljesítenie kell, és az adatközlő lapon fel kell tüntetni valamennyi állandósult állapotú vizsgálati ciklust, amelyben ezek a követelmények teljesültek.

(9)   Amellett, hogy a 34. cikk (5) és (6) bekezdése szerint típusjóváhagyásban részesített motorok kivételével a legalább 19 kW, de legfeljebb 560 kW hasznos teljesítményű, változó fordulatszámú, NRE kategóriájú motoroknak teljesíteniük kell e cikk (5) bekezdésének követelményeit, ezeket a motorokat a IV. melléklet IV–11. táblázatában meghatározott tranziens vizsgálati ciklust alkalmazva motorfékpadon is vizsgálni kell.

(10)   Amellett, hogy a legfeljebb 3 400 ford./perc legnagyobb fordulatszámú, NRS-v-2b és NRS-v-3 alkategóriájú motoroknak teljesíteniük kell az (5) bekezdés követelményeit, ezeket a motorokat a IV. melléklet IV–12. táblázatában meghatározott tranziens vizsgálati ciklust alkalmazva motorfékpadon is vizsgálni kell.

(11)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 55. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikkben említett állandósult állapotú és tranziens vizsgálati ciklusokra vonatkozó részletes műszaki előírások és jellemzők meghatározása tekintetében, a motorterhelés- és fordulatszám-beállítások megállapítására vonatkozó megfelelő módszert is beleértve. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat 2016. december 31-ig kell elfogadni.

(12)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az EU-típusjóváhagyáshoz előírt vizsgálati jelentés egységes formátumára vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 56. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően 2016. december 31-ig kell elfogadni.

25. cikk

Az EU-típusjóváhagyáshoz szükséges mérések és vizsgálatok elvégzése

(1)   Az e rendelet hatálya alá tartozó motorok kipufogógáz-kibocsátás vizsgálatának végleges eredményeit a laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján számítással kell meghatározni az alábbiak mindegyikének alkalmazásával:

a)	a kartergáz-kibocsátás, amennyiben azt a (3) bekezdés előírja és amennyiben a laboratóriumi mérés arra nem terjedt ki;

b)	a szükséges korrekciós tényezők, amennyiben azt a (3) bekezdés előírja, és amennyiben a motorhoz kipufogógáz-utókezelő rendszer tartozik;

c)	az V. mellékletben meghatározott kibocsátástartóssági időtartamokhoz tartozó romlási tényezőket, valamennyi motor esetében.

(2)   Azt a vizsgálatot, amely meghatározza hogy a motortípus vagy motorcsalád megfelel-e az e rendeletben meghatározott kibocsátási határértékeknek, az alábbi referencia-tüzelőanyagok, illetve tüzelőanyag-kombinációk felhasználásával kell elvégezni:

a)	dízelolaj;

b)

benzin;

c)	benzin/olaj keverék a kétütemű szikragyújtású motorokhoz;

d)	földgáz/biometán;

e)	cseppfolyós propán-bután gáz (LPG);

f)

etanol.

A motortípusnak vagy motorcsaládnak emellett bármely másik meghatározott tüzelőanyagra, tüzelőanyag-keverékre vagy emulziós tüzelőanyagra vonatkozó, e rendeletben megállapított kibocsátási határértékeknek is meg kell felelnie, amelyeket a gyártó az EU-típusjóváhagyás iránti kérelemben szerepeltet, és amelyeket az adatközlő mappa feltüntet.

(3)   A mérések és vizsgálatok elvégzéséhez a műszaki követelményeknek az alábbiak tekintetében teljesülniük kell:

a)	a vizsgálatok elvégzéséhez szükséges berendezések és eljárások;

b)	a kibocsátásméréshez és mintavételhez szükséges berendezések és eljárások;

c)	az adatok kiértékelésére és kiszámítására szolgáló módszerek;

d)	a romlási tényezők meghatározásának módszerei;

e)

a II. mellékletben meghatározott, V. szakasz szerinti kibocsátási határértékeknek megfelelő NRE, NRG, IWP, IWA, RLR, NRS, NRSh, SMB és ATS kategóriájú motorok esetében: i. a kartergáz-kibocsátás figyelembevételére szolgáló módszerek; ii. a kipufogógáz-utókezelő rendszerek folyamatos vagy időszakos regenerációjának meghatározására és figyelembevételére szolgáló módszerek;

f)

az NRE, NRG, IWP, IWA, RLL és RLR kategóriájú, elektronikus vezérlésű motorokkal kapcsolatban, amelyek megfelelnek a II. mellékletben meghatározott, „V. szakasz” szerinti kibocsátási határértékeknek, és amelyeknél a befecskendezendő tüzelőanyag mennyiségét és a befecskendezés idejét elektronikus vezérlés határozza meg, vagy elektronikus vezérlés kapcsolja be, kapcsolja ki vagy modulálja az NOx csökkentésére szolgáló kibocsátás-szabályozási rendszert: i. a kibocsátás-szabályozási stratégiák, és amelyek tartalmazzák a kibocsátás-szabályozási stratégiák bemutatásához szükséges dokumentációt; ii. az NOx-szabályozások, és amelyek tartalmazzák ezeknek a szabályozásoknak bemutatására szolgáló módszert; iii. a vonatkozó olyan nem közúti állandósult állapotú vizsgálati ciklussal összefüggő terület, amely ciklusban szabályozott, hogy a kibocsátások mennyivel léphetik túl a II. mellékletben megállapított kibocsátási határértékeket; iv. a kibocsátás próbapadi vizsgálata során a műszaki szolgálat által az ellenőrzési tartományban kiválasztott további mérési pontok.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 55. cikkének megfelelően e rendelet kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a)	a laboratóriumi kibocsátásvizsgálatok eredményeinek kiigazítására szolgáló módszer, hogy az magában foglalja az (1) bekezdés c) pontjában említett romlási tényezőket;

b)	a (2) bekezdésben említett referencia-tüzelőanyagok műszaki jellemzői és adott esetben bármely más meghatározott tüzelőanyagok, tüzelőanyag-keverékek vagy emulziós tüzelőanyagok jellemzésére vonatkozó követelmények, amelyeket az adatközlő mappa feltüntet;

c)	részletes műszaki követelmények és jellemzők a (3) bekezdésben említett mérések és vizsgálatok elvégzéséhez;

d)	a részecskeszám mérésének módszere, figyelembe véve a 06. módosítássorozattal módosított 49. sz. ENSZ-EGB előírást;

e)	a vegyes üzemű motorok vagy egyfajta gáz-halmazállapotú tüzelőanyaggal működő motorok vizsgálatához a II. mellékletben említett alkalmazandó részletes műszaki követelmények.

E felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat 2016. december 31-ig kell elfogadni.

26. cikk

A gyártás megfelelőségével kapcsolatos intézkedések

(1)   Az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság az adott EU-típusjóváhagyás tekintetében – szükség esetén a többi tagállam jóváhagyó hatóságaival együttműködve –megteszi az annak ellenőrzéséhez szükséges intézkedéseket, hogy megfelelő lépések történtek-e annak biztosítása érdekében, hogy a gyártás alatt álló motorok e rendelet követelményei tekintetében megfeleljenek a jóváhagyott típusnak.

(2)   Az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság megteszi a szükséges intézkedéseket az adott EU-típusjóváhagyás tekintetében annak ellenőrzésére, hogy a gyártó által kiállított megfelelőségi nyilatkozatok megfelelnek-e a 31. cikknek.

(3)   Az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság az adott EU-típusjóváhagyás tekintetében – szükség esetén a többi tagállam jóváhagyó hatóságaival együttműködve –megteszi a szükséges intézkedéseket annak ellenőrzésére, hogy továbbra is megfelelőek-e az e cikk (1) bekezdésében említett intézkedések, hogy a gyártás alatt álló motorok továbbra is megfeleljenek a jóváhagyott típusnak, és adott esetben a megfelelőségi nyilatkozatok továbbra is megfeleljenek a 31. cikknek.

(4)   Annak érdekében, hogy ellenőrizze a motor jóváhagyott típusnak való megfelelőségét, az a jóváhagyó hatóság, amelyik az EU-típusjóváhagyást megadta, a gyártó telephelyén – többek között a gyártó gyártási helyszínén – vett mintákon bármilyen, az EU-típusjóváhagyáshoz előírt ellenőrzést vagy vizsgálatot elvégezhet.

(5)   Ha a jóváhagyó hatóság, amelyik az EU-típusjóváhagyást megadta, megállapítja, hogy nem alkalmazzák az (1) bekezdésben említett intézkedéseket, vagy azok jelentősen eltérnek az (1) bekezdésben említett, közösen elfogadott intézkedésektől, vagy hogy az intézkedések alkalmazása abbamaradt, illetve azok már nem tekinthetők megfelelőnek, még akkor is, ha a gyártás folytatódik, akkor az említett jóváhagyó hatóság vagy megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy pontosan kövessék a gyártásmegfelelőségi eljárást, vagy visszavonja az EU-típusjóváhagyást.

(6)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 55. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a jóváhagyó hatóságok által alkalmazandó részletes intézkedésekről és eljárásokról annak biztosítása érdekében, hogy a gyártás alatt álló motorok megfeleljenek a jóváhagyott típusnak. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat 2016. december 31-ig kell elfogadni.

VI. FEJEZET

AZ EU-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSOK MÓDOSÍTÁSA ÉS ÉRVÉNYESSÉGE

27. cikk

Általános rendelkezések

(1)   A gyártó az információs csomagban rögzített információk minden változásáról haladéktalanul értesíti az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságot.

Ilyen változás esetén az említett jóváhagyó hatóság eldönti, hogy a 28. cikkben meghatározott eljárások közül melyiket kell követni.

Szükség esetén a jóváhagyó hatóság a gyártóval folytatott konzultációt követően dönthet úgy, hogy új EU-típusjóváhagyás megadására van szükség.

(2)   Az EU-típusjóváhagyás módosítása iránti kérelmet csak ahhoz a jóváhagyó hatósághoz lehet benyújtani, amely az eredeti EU-típusjóváhagyást megadta.

(3)   Amennyiben a jóváhagyó hatóság megállapítja, hogy a módosításhoz egyes ellenőrzéseket vagy vizsgálatokat meg kell ismételni, akkor erről a gyártót tájékoztatja.

A 28. cikkben meghatározott eljárások csak akkor alkalmazandók, ha a jóváhagyó hatóság az említett ellenőrzések vagy vizsgálatok alapján azt állapítja meg, hogy az EU-típusjóváhagyás követelményei továbbra is teljesülnek.

28. cikk

Az EU-típusjóváhagyások felülvizsgálata és kiterjesztése

(1)   Az információs csomagban rögzített információk változása esetén, amennyiben ezek nem teszik szükségessé az ellenőrzések vagy vizsgálatok megismétlését, a módosításra a „felülvizsgálat” kifejezést kell alkalmazni.

Ilyen felülvizsgálat esetén a jóváhagyó hatóság szükség szerint indokolatlan késedelem nélkül felülvizsgálja az információs csomag vonatkozó oldalait, és valamennyi felülvizsgált oldalon egyértelműen feltünteti a módosítás jellegét és megjelöli a felülvizsgálat időpontját, amely tartalmazza az információs csomag felülvizsgált tartalomjegyzékét is. Az információs csomag egységes szerkezetbe foglalt, naprakész változatát, amelyet a módosítások részletes leírása egészít ki, úgy kell tekinteni, hogy megfelel az e bekezdésben foglalt követelménynek.

(2)   Az (1) bekezdésben említett bármilyen módosításra a „kiterjesztés” kifejezést kell használni, ha az információs csomagban rögzített információk megváltoztak és az alábbi bármely ok bekövetkezik:

a)	további ellenőrzésekre vagy vizsgálatokra van szükség;

b)	az EU-típusbizonyítványban – kivéve annak mellékleteit – szereplő bármely információ megváltozott;

c)	az e rendeletben vagy az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban vagy az e rendelet alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokban meghatározott új követelményt kell alkalmazni a jóváhagyott motortípusra vagy motorcsaládra.

Kiterjesztés esetén a jóváhagyó hatóság egy kiterjesztési számmal ellátott naprakész EU-típusbizonyítványt állít ki, amelynek kiterjesztési száma a korábban kiadott, egymást követő kiterjesztések számánál eggyel nagyobb. Az EU-típusbizonyítványban világosan fel kell tüntetni a kiterjesztés okát és dátumát.

(3)   Az információs csomag oldalainak módosítása esetén, vagy egységes szerkezetbe foglalt, naprakész változat készítése esetén, az EU-típusbizonyítványhoz mellékletként csatolt információs csomag tartalomjegyzékét ennek megfelelően úgy kell módosítani, hogy abból kiderüljön a legutolsó kiterjesztés vagy felülvizsgálat dátuma, illetve a naprakész változat legutolsó egységes szerkezetbe foglalásának dátuma.

(4)   Nincs szükség a motortípus vagy motorcsalád EU-típusjóváhagyásának módosítására, amennyiben a (2) bekezdés c) pontjában említett új követelmények az említett motortípus vagy motorcsalád kibocsátása tekintetében műszaki szempontból lényegtelenek.

29. cikk

A módosítások kiállítása és a módosításokról szóló értesítés

(1)   Az EU-típusjóváhagyás felülvizsgálata esetén a jóváhagyó hatóság a kérelmező részére indokolatlan késedelem nélkül kiállítja a felülvizsgált dokumentumokat vagy adott esetben az egységes szerkezetbe foglalt, naprakésszé tett változatot, beleértve az információs csomag felülvizsgált tartalomjegyzékét is, a 28. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében foglaltaknak megfelelően.

(2)   Az EU-típusjóváhagyás kiterjesztése esetén a jóváhagyó hatóság indokolatlan késedelem nélkül kiállítja a kérelmező számára a 28. cikk (2) második albekezdésében említett, naprakésszé tett EU-típusbizonyítványt, beleértve annak mellékleteit is, valamint az információs csomag tartalomjegyzékét.

(3)   A jóváhagyó hatóság a 22. cikk (5) bekezdésének megfelelően az IMI útján értesíti a többi tagállam jóváhagyó hatóságát az EU-típusjóváhagyások módosításairól.

30. cikk

Az EU-típusjóváhagyás érvényessége

(1)   Az EU-típusjóváhagyást határozatlan időre kell kiállítani.

(2)   Egy motor EU-típusjóváhagyásának érvényessége megszűnik a következő esetekben, ha:

a)	a jóváhagyott motortípus vagy adott esetben a motorcsalád vonatkozásában új követelmények válnak kötelezővé a motorok forgalomba hozatala tekintetében, és az EU-típusjóváhagyást nem lehet ezeknek megfelelően kiterjeszteni vagy felülvizsgálni;

b)	a jóváhagyott motortípus vagy motorcsalád gyártását véglegesen és önként beszüntetik;

c)	az EU-típusjóváhagyás érvényessége a 35. cikk (3) bekezdésének megfelelően korlátozás következtében lejár;

d)	az EU-típusjóváhagyást a 26. cikk (5) bekezdésével, a 39. cikk (1) bekezdésével vagy a 40. cikk (3) bekezdésével összhangban visszavonták.

(3)   Ha egy EU-típusjóváhagyás érvényességének feltételei a motorcsaládon belül csak egy motortípus tekintetében nem teljesülnek, a kérdéses motorcsalád EU-típusjóváhagyásának érvényessége csak az adott motortípus vonatkozásában szűnik meg.

(4)   Ha egy motortípus vagy adott esetben motorcsalád gyártását véglegesen beszüntetik, a gyártó értesíti erről a beszüntetésről a vonatkozó EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságot.

A motortípus vagy motorcsalád EU-típusjóváhagyását megadó jóváhagyó hatóság az értesítés kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja erről a többi tagállam jóváhagyó hatóságát.

(5)   A (4) bekezdés sérelme nélkül, amikor esedékessé válik egy motortípusra vagy adott esetben motorcsaládra vonatkozó EU-típusjóváhagyás érvényességének a megszűnése, a gyártó értesíti a megfelelő EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságot erről a tényről.

Ebben az esetben az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság haladéktalanul közli valamennyi vonatkozó információt a többi tagállam jóváhagyó hatóságával.

Az értesítésnek tartalmaznia kell különösen a legutolsó legyártott motor gyártási időpontját és azonosító számát.

(6)   A (4) és (5) bekezdésben említett értesítési követelmények akkor tekintendők teljesítettnek, ha megtörtént a vonatkozó információk feltöltése az IMI-be.

VII. FEJEZET

MEGFELELŐSÉGI NYILATKOZAT ÉS JELÖLÉSEK

31. cikk

Megfelelőségi nyilatkozat

(1)   A gyártó, mint a motortípusra vagy motorcsaládra vonatkozó EU-típusjóváhagyás jogosultja köteles megfelelőségi nyilatkozatot (a továbbiakban: megfelelőségi nyilatkozat) mellékelni valamennyi olyan motorhoz, amelynek forgalomba hozatalára az alábbiak alapján került sor:

a)	a 34. cikk (2), (4), (5), (6), (7) vagy (8) bekezdésében, a 35. cikk (4) bekezdésében említett mentesség; vagy

b)	az 58. cikk (9), (10) vagy (11) bekezdésében említett átmeneti rendelkezés.

A megfelelőségi nyilatkozatnak tartalmaznia kell a motor sajátos jellemzőit és azokat a korlátozásokat, amelyeket a motorra kell alkalmazni, azt a motorral együtt térítésmentesen át kell adni, és adott esetben mellékelni kell ahhoz a nem közúti mozgó géphez, amelybe a motort beépítik. Átadása nem köthető ahhoz a feltételhez, hogy külön kérjék, vagy kiegészítő információkat nyújtsanak be a gyártónak. A megfelelőségi nyilatkozat biztonságos elektronikus fájl formájában is átadható.

A motor gyártási időpontját követő tíz éven keresztül a végfelhasználó kérésére a gyártó kiadja a megfelelőségi nyilatkozat másodpéldányát a kiállítás költségeit meg nem haladó összeg ellenében. A „másodpéldány” szónak világosan láthatónak kell lennie a megfelelőségi nyilatkozat bármilyen ilyen másodpéldányán.

(2)   A megfelelőségi nyilatkozatot az uniós intézmények hivatalos nyelveinek legalább egyikén kell megfogalmazni.

Bármely tagállam kérheti a gyártótól, hogy a megfelelőségi nyilatkozatot a saját hivatalos nyelvére vagy nyelveire fordítsa le.

(3)   A megfelelőségi nyilatkozat kiállítására jogosult (egy vagy több) személynek a gyártó szervezetébe kell tartoznia, és a szervezet vezetőségének arra vonatkozó szabályszerű felhatalmazásával kell bírnia, hogy a gyártó teljes jogi felelősségét átvállalja egy motor tervezésének és szerkezetének vagy megfelelőségének vonatkozásában.

(4)   A megfelelőségi nyilatkozatot teljes egészében ki kell tölteni, és a motor használatát illetően nem tartalmazhat az e rendeletben előírt korlátozásokon kívül más korlátozásokat.

(5)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a megfelelőségi nyilatkozat formátumára vonatkozóan, beleértve azokat a jellemzőket, amelyek célja a hamisítás megelőzése és a biztonságos elektronikus fájl ellenőrzése. E célból a végrehajtási jogi aktusokban meg kell határozni a megfelelőségi nyilatkozat védelmét szolgáló biztonsági jellemzőket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 56. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően 2016. december 31-ig kell elfogadni.

32. cikk

A motorok jogszabályban előírt jelölése

(1)   A gyártó a jóváhagyott típusnak megfelelően gyártott valamennyi motoron jelölést helyez el (a továbbiakban: jogszabályban előírt jelölés).

(2)   Az alábbi motorok tekintetében a jogszabályban előírt jelölés kiegészítő információkat tartalmaz megjelölve azt, hogy a motor a vonatkozó mentesség vagy átmeneti rendelkezés hatálya alá tartozik:

a)	a 34. cikk (1) bekezdésének megfelelően a harmadik országokba irányuló kivitelre szánt motorok, amelyeket az Unióban vagy az Unión kívül gyártottak, azonban a nem közúti mozgó gépekbe való beépítésük ezt követően az Unió területén történt;

b)	a 34. cikk (2), (5), (6) vagy (8) bekezdésének megfelelően forgalomba hozott motorok;

c)	a 34. cikk (4) bekezdésének megfelelően ideiglenesen forgalomba hozott motorok;

d)	az 58. cikk (5) bekezdésének megfelelően forgalomba hozott átmeneti motorok;

e)	a 34. cikk (7) bekezdésének, vagy az 58. cikk (10) vagy (11) bekezdésének megfelelően forgalomba hozott cseremotorok;

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadhatja a jogszabályban előírt jelölés formátumát, beleértve az akkor megkövetelt kötelezően feltüntetendő lényeges információkat, amikor a motor elhagyja a gyártósort, továbbá a motor forgalomba hozatalát megelőzően megkövetelt kötelezően feltüntetendő lényeges információkat, valamint adott esetben az e cikk (2) bekezdésében említett kiegészítő információkat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 56. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében 2016. december 31-ig kell elfogadni.

33. cikk

A motorok ideiglenes jelölése

(1)   A gyártó minden egyes olyan motoron elhelyez egy ideiglenes jelölést, amelyet a jóváhagyott típusnak megfelelően gyártott, és amelynek forgalomba hozatalára a 34. cikk (3) bekezdése alapján került sor.

(2)   Az olyan motoron, amely még nem felel meg a jóváhagyott típusnak, és amelynek szállítása a motor gyártója részére folyamatban van, kizárólag ideiglenes jelölés tüntethető fel.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadhatja az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett ideiglenes jelölések formátumát, beleértve a kötelező lényeges információkat, amelyeket fel kell tüntetni azokon. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 56. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében 2016. december 31-ig kell elfogadni.

VIII. FEJEZET

MENTESSÉGEK

34. cikk

Általános mentességek

(1)   A 32. cikk (2) bekezdésének a) pontja kivételével nem tartoznak e rendelet hatálya alá a harmadik országokba irányuló kivitelre szánt motorok.

(2)   A 32. cikk (2) bekezdésének b) pontja kivételével nem tartoznak e rendelet hatálya alá a fegyveres erők általi használatra szánt motorok.

E bekezdés alkalmazásában a tűzoltóság, a polgári védelem, a közrend fenntartásáért felelős rendészeti szervek és a sürgősségi egészségügyi szolgálatok nem tekintendők a fegyveres erők részének.

(3)   A 32. cikk sérelme nélkül és az eredetiberendezés-gyártó beleegyezésével a gyártó a kipufogógáz-utókezelő rendszertől külön is leszállíthatja a motort a szóban forgó eredetiberendezés-gyártónak.

(4)   Az e rendelet szerinti EU-típusjóváhagyással nem rendelkező motorok ideiglenes forgalomba hozatalát az 5. cikk (3) bekezdése ellenére a tagállamok helyszíni vizsgálat céljára engedélyezik.

(5)   A 18. cikk (2) bekezdésétől és a 22. cikk (3) bekezdésétől eltérve, a tagállamok megadják az EU-típusjóváhagyást az olyan motoroknak és engedélyezik az olyan motorok forgalomba hozatalát, amelyek megfelelnek a különleges rendeltetésű motorok tekintetében a gáz- és szilárd halmazállapotú szennyező anyagokra vonatkozóan a VI. mellékletben megállapított kibocsátási határértékeknek, amennyiben a motorokat olyan nem közúti mozgó gépekbe való beépítésre szánták, amelyet a 2014/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (21) 2. cikkének 5. pontjában foglalt meghatározás szerinti potenciálisan robbanásveszélyes légkörben fognak használni.

(6)   A 18. cikk (2) bekezdésétől és a 22. cikk (3) bekezdésétől eltérve, a tagállamok megkeresés alapján megadhatják az EU-típusjóváhagyást az olyan motoroknak, és engedélyezhetik az olyan motorok forgalomba hozatalát, amelyek megfelelnek a különleges rendeltetésű motorok tekintetében a gáz- és szilárd halmazállapotú szennyező anyagokra vonatkozóan a VI. mellékletben megállapított kibocsátási határértékeknek, amennyiben a motorokat olyan nem közúti mozgó gépekbe való beépítésre szánták, amelyeket kizárólag olyan mentőcsónakok vízre bocsátásához és kiemeléséhez használnak, amelyeket a nemzeti mentőszolgálat működtet.

(7)   Az 5. cikk (3) bekezdésétől és a 18. cikk (2) bekezdésétől eltérve, az Unió piacán 2011. december 31-én vagy azt megelőzően forgalomba hozott, az RLL vagy RLR kategóriákba tartozó motorok esetében a tagállamok engedélyezhetik cseremotorok forgalomba hozatalát, ha a jóváhagyó hatóság a vizsgálat alapján elismeri és megállapítja, hogy a II. melléklet II-7. és II-8. táblázatában meghatározott alkalmazandó kibocsátási határértékeknek megfelelő motor beépítése jelentős technikai nehézségekkel járna. Ilyen esetben a cseremotor vagy olyan kibocsátási határértékeknek kell, hogy megfeleljen, amelyeket az Unió piacán 2011. december 31-én történő forgalomba hozatal érdekében kellett volna teljesítenie, vagy ennél szigorúbb kibocsátási határértékeknek.

Az RLL vagy RLR kategóriába tartozó és az Unió piacán 2011. december 31. után forgalomba hozott motorokat illetően a tagállamok engedélyezhetik az olyan kibocsátási határértékeknek megfelelő cseremotorok forgalomba hozatalát, amelyeket a lecserélendő motoroknak az Unió piacán történő eredeti forgalomba hozatalkor kellett teljesíteniük.

(8)   Az RLL vagy RLR kategóriába tartozó motorokat illetően a tagállamok engedélyezhetik az olyan motorok forgalomba hozatalát, amelyek megfelelnek a 2016. október 5-én hatályos vonatkozó jogszabályokban meghatározott legfrissebb alkalmazandó kibocsátási határértékeknek, amennyiben teljesülnek az alábbi feltételek:

a)	a motorok olyan projekt részét képezik, amelyek 2016. október 6-án a 2008/57/EK irányelvben meghatározott előrehaladott fejlesztési stádiumban vannak; és

b)	a II. melléklet II-7. vagy a II-8. táblázatában meghatározott alkalmazandó kibocsátási határértékeknek megfelelő motorok alkalmazása aránytalan költségekkel járna.

2017. szeptember 17-ig az egyes tagállamok közlik a Bizottsággal az ilyen projektek jegyzékét.

(9)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 55. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozó részletes műszaki előírásokról és feltételekről:

a)	a motornak a gyártó általi, a (3) bekezdésben említettek szerint a kipufogógáz-utókezelő rendszertől külön történő leszállítása az eredetiberendezés-gyártó számára;

b)	az e rendelet szerinti EU-típusjóváhagyással nem rendelkező motoroknak a (4) bekezdésben említettek szerinti, helyszíni vizsgálat céljára való ideiglenes forgalomba hozatala;

c)

a különleges rendeltetésű motorok tekintetében a gáz- és szilárd halmazállapotú szennyező anyagokra vonatkozóan a VI. mellékletben meghatározott kibocsátási határértékeknek megfelelő motorok EU-típusjóváhagyásának megadása és forgalomba hozatalának engedélyezése az (5) és (6) bekezdésben említettek szerint.

E felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat 2016. december 31-ig kell elfogadni.

35. cikk

Mentesség az új technológiák vagy új koncepciók számára

(1)   A gyártó kérelmezheti olyan motortípus vagy motorcsalád EU-típusjóváhagyását is, amely új technológiák vagy új koncepciók felhasználásával készült, és amely az ilyen új technológiák vagy új koncepciók eredményeként e rendelet egy vagy több követelményével össze nem egyeztethető.

(2)   A jóváhagyó hatóságnak meg kell adnia az (1) bekezdésben említett EU-típusjóváhagyást, ha az összes alábbi feltétel teljesül:

a)	a kérelem ismerteti azokat az okokat, amiért az új technológiák vagy új koncepciók e rendelet egy vagy több követelményével össze nem egyeztethetővé teszik az adott motortípust vagy motorcsaládot;

b)	a kérelem leírja az új technológia vagy új koncepció környezeti hatásait, valamint az e rendelet követelményeivel egyenértékű környezetvédelmi feltételek biztosítása érdekében megtett azokat az intézkedéseket, amelyek miatt a mentességet kérelmezik;

c)	a kérelem bemutatja azokat a vizsgálatokat és azok eredményeit, amelyek bizonyítják, hogy a b) pontban szereplő feltétel teljesül.

(3)   Az (1) bekezdésben említett EU-típusjóváhagyás megadását a Bizottságnak engedélyeznie kell.

A Bizottság engedélye adott esetben azt is meghatározza, hogy vonatkoznak-e rá korlátozások.

Az engedélyt végrehajtási jogi aktus útján kell megadni.

(4)   A Bizottság (3) bekezdés szerinti engedélyezésre vonatkozó határozatának meghozataláig a jóváhagyó hatóság ideiglenes EU-típusjóváhagyást állíthat ki, amelynek érvényessége:

a)	kizárólag az érintett tagállam területére korlátozódik;

b)	kizárólag arra a motortípusra vagy motorcsaládra vonatkozik, amelyre mentesség megadását kérelmezték; és

c)	legalább 36 hónapra szól.

Az ideiglenes EU-típusjóváhagyás kiállítása esetén a jóváhagyó hatóság a (2) bekezdésben említett információkat tartalmazó akta megküldésével haladéktalanul tájékoztatja arról a Bizottságot és a többi tagállamot.

Az ideiglenes EU-típusjóváhagyás ideiglenes jellegének és korlátozott területi érvényességének az EU-típusbizonyítvány és a vonatkozó megfelelőségi nyilatkozat fejlécéből egyértelműen ki kell tűnnie.

(5)   Ha a jóváhagyó hatóság úgy dönt, hogy területén elfogadja a (4) bekezdésben említett ideiglenes EU-típusjóváhagyást, írásban értesíti erről az érintett jóváhagyó hatóságot és a Bizottságot.

(6)   Ha a Bizottság úgy dönt, hogy nem adja meg a (3) bekezdésben említett engedélyt, a jóváhagyó hatóság haladéktalanul értesíti a (4) bekezdésben említett ideiglenes EU-típusjóváhagyás birtokosát – amennyiben ilyen ideiglenes EU-típusjóváhagyást állítottak ki – arról, hogy az ideiglenes EU-típusjóváhagyást a Bizottság elutasító határozatának keltétől számított hat hónap elteltével visszavonja.

A Bizottság határozata ellenére, miszerint nem adja meg a (3) bekezdésben említett engedélyt, az ideiglenes EU-típusjóváhagyás érvényességének megszűnése előtt az ideiglenes EU-típusjóváhagyásnak megfelelően gyártott motorok minden olyan tagállamban forgalomba hozhatók, amelyek jóváhagyó hatóságai elfogadták az ideiglenes EU-típusjóváhagyást.

(7)   A (4) bekezdés második albekezdésében és az (5) bekezdésben említett követelmények akkor tekintendők teljesítettnek, ha a vonatkozó információkat az IMI-be feltöltötték.

(8)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az e cikk (3) bekezdésében említett engedélyről. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 56. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(9)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadhatja az e cikk (4) bekezdésében említett EU-típusbizonyítvány és megfelelőségi nyilatkozat összehangolt formátumait, beleértve az azokban kötelezően feltüntetendő lényeges információkat is. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 56. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében 2016. december 31-ig, kell elfogadni.

36. cikk

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és a végrehajtási jogi aktusok későbbi kiigazítása

(1)   Ha a Bizottság engedélyezi a 35. cikk szerinti mentesség megadását, haladéktalanul megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat vagy végrehajtási jogi aktusokat hozzáigazítsa a műszaki fejlődéshez.

Ha a 35. cikk szerint engedélyezett mentesség valamely ENSZ-EGB előírásban szabályozott kérdésre vonatkozik, a Bizottság javaslatot tesz az említett ENSZ-EGB előírásnak a felülvizsgált 1958. évi megállapodás értelmében alkalmazandó eljárás szerinti módosítására.

(2)   Az (1) bekezdésben említett, vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vagy végrehajtási jogi aktusok módosítását követően a Bizottság feloldja a mentességet engedélyező bizottsági határozat által előírt korlátozásokat.

Ha nem került sor a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vagy végrehajtási jogi aktusok kiigazításához szükséges lépésekre, a Bizottság – az ideiglenes EU-típusjóváhagyást megadó tagállam megkeresése alapján – az 56. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében végrehajtási jogi aktus formájában elfogadott határozattal engedélyezheti a tagállam számára, hogy meghosszabbítsa annak érvényességét.

IX. FEJEZET

A GYÁRTÁSRA VONATKOZÓ JELENTÉSTÉTEL ÉS ELLENŐRZÉS

37. cikk

A gyártók gyártásra vonatkozó jelentéstételi kötelezettségei

(1)   A gyártó az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság számára jegyzéket nyújt be, amely minden motortípusra és motor alkategóriára vonatkozóan tartalmazza azoknak a motoroknak a számát, amelyeket az e rendelet szerint és az EU-típusjóváhagyásnak megfelelően a legutóbbi gyártásra vonatkozó jelentés benyújtás óta vagy azóta gyártottak, hogy az e rendelet követelményeit először kellett alkalmazni.

Ezt a jegyzéket a következő időpontig kell be nyújtani:

a)	az egyes naptári évek végét követően 45 napon belül;

b)	közvetlenül a motorok forgalomba hozatalára vonatkozóan a III. mellékletben említett időpontokat követően; vagy

c)	bármely más, a jóváhagyó hatóság által esetlegesen előírt határidőig.

(2)   Az (1) bekezdésben említett jegyzéknek be kell mutatnia, hogy a megfelelő motortípus és adott esetben a motorcsalád azonosító számai hogyan egyeznek az EU-típusjóváhagyási számokkal, amennyiben a motor kódolási rendszeréből ezek az egyezések nem derülnek ki.

(3)   Ezenfelül az (1) bekezdésben említett jegyzékben jelezni kell minden olyan esetet, amikor a gyártó beszünteti egy jóváhagyott motortípus vagy motorcsalád gyártását.

(4)   A gyártó az (1) bekezdésben említett jegyzék egy példányát a szóban forgó EU-típusjóváhagyás érvényességének megszűnését követő 20 éven keresztül megőrzi.

(5)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadhatja az e cikk (1) bekezdésében említett jegyzék formátumát. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 56. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében 2016. december 31-ig kell elfogadni.

38. cikk

Ellenőrző intézkedések

(1)   Az EU-típusjóváhagyást megadó tagállam jóváhagyó hatósága – adott esetben más tagállamok jóváhagyó hatóságaival együttműködve – a szóban forgó EU-típusjóváhagyással kapcsolatban köteles megtenni a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a gyártók között az EU-típusjóváhagyáshoz kapcsolódó azonosító számokat megfelelően osszák ki és azokat a gyártók helyesen alkalmazzák mielőtt a motort forgalomba hozzák vagy forgalmazzák.

(2)   A gyártás megfelelőségének a 26. cikkben leírt ellenőrzésével kapcsolatban az azonosító számok további ellenőrzésére kerülhet sor.

(3)   Az azonosító számok ellenőrzése tekintetében a gyártó vagy a gyártó képviselője megkeresés alapján késedelem nélkül benyújtja a felelős jóváhagyó hatóságnak a gyártó vevőire vonatkozó valamennyi megkövetelt információt, azoknak a motoroknak az azonosító számaival együtt, amelyek gyártását a 37. cikknek megfelelően bejelentették. Ha a motorokat eredetiberendezés-gyártó rendelkezésére bocsátották, a gyártó nem köteles további információt szolgáltatni.

(4)   Ha a jóváhagyó hatóság megkeresését követően a gyártó nem tudja igazolni a jogszabályban előírt jelölésre vonatkozó követelményeknek való megfelelését, a jóváhagyó hatóság visszavonhatja a megfelelő motortípusra vagy motorcsaládra megadott EU-típusjóváhagyást. A jóváhagyó hatóságok a 22. cikk (5) bekezdése szerint egy hónapon belül tájékoztatják egymást bármely EU-típusjóváhagyás visszavonásáról és a visszavonás indokairól.

X. FEJEZET

VÉDZÁRADÉKOK

39. cikk

A jóváhagyott típusnak nem megfelelő motorok

(1)   Ha a jogszabályban előírt jelöléssel és adott esetben megfelelőségi nyilatkozattal ellátott motorok nem felelnek meg a jóváhagyott motortípusnak vagy motorcsaládnak, akkor az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság köteles megtenni a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a gyártás alatt álló motorok megfeleljenek a jóváhagyott motortípusnak vagy motorcsaládnak. Ilyen intézkedés lehet az EU-típusjóváhagyás visszavonása is abban az esetben, ha a gyártó korrekciós intézkedése nem kielégítő.

Az érintett jóváhagyó hatóság tájékoztatja a többi tagállam jóváhagyó hatóságait a meghozott intézkedésekről.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában az EU-típusbizonyítványban vagy az információs csomagban meghatározott adatoktól való eltérést – amennyiben ezeket az eltéréseket nem engedélyezték a VI. fejezetnek megfelelően – a jóváhagyott motortípusnak vagy motorcsaládnak való megfelelés hiányának kell minősíteni.

(3)   Ha egy jóváhagyó hatóság megállapítja, hogy adott esetben egy másik tagállam által kiállított megfelelőségi nyilatkozattal vagy típus-jóváhagyási jellel ellátott motorok nem felelnek meg a jóváhagyott motortípusnak vagy motorcsaládnak, az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságtól kérheti annak ellenőrzését, hogy a gyártás alatt álló motorok továbbra is megfelelnek-e a jóváhagyott motortípusnak vagy motorcsaládnak. E megkeresés kézhezvételét követően az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság a lehető leghamarabb, de legkésőbb a megkeresés időpontjától számított három hónapon belül meghozza az (1) bekezdésben említett intézkedéseket.

(4)   A jóváhagyó hatóságok a 22. cikk (5) bekezdése szerint egy hónapon belül tájékoztatják egymást bármely EU-típusjóváhagyás visszavonásáról és a visszavonás indokairól.

(5)   Ha az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság vitatja a megfelelés hiányát, amelyről értesítést kapott, az érintett tagállamok megkísérlik rendezni a vitát.

A jóváhagyó hatóság erről folyamatosan tájékoztatja a Bizottságot, és a Bizottság szükség esetén megfelelő konzultációkat tart a megállapodás elérése érdekében.

40. cikk

A motorok visszahívása

(1)   Ha az a gyártó, amely EU-típusjóváhagyással rendelkezik, a 765/2008/EK rendelet 20. cikke (1) bekezdése alapján a már forgalomba hozott motorokat köteles visszahívni – függetlenül attól, hogy beépítették-e már őket valamely nem közúti mozgó gépekbe –, mivel azok súlyosan veszélyeztetik a környezet védelmét vagy a közegészséget, ez a gyártó:

a)	haladéktalanul értesíti az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságot; és

b)	az említett jóváhagyó hatóságnak megfelelő korrekciós intézkedésekre tesz javaslatot a súlyos veszély kezelésére.

(2)   A jóváhagyó hatóság késedelem nélkül tájékoztatja a javasolt korrekciós intézkedésekről a többi tagállam jóváhagyó hatóságait és a Bizottságot.

A jóváhagyó hatóságok saját tagállamaikban biztosítják a korrekciós intézkedések hatékony végrehajtását.

(3)   Ha valamely jóváhagyó hatóság úgy ítéli meg, hogy a korrekciós intézkedések elégtelenek vagy végrehajtásuk késedelmes, az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságot erről késedelem nélkül tájékoztatja.

Ha a gyártó ezt követően nem javasol és nem hajt végre hatékony korrekciós intézkedéseket, az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság minden szükséges védintézkedést meghoz, beleértve az EU-típusjóváhagyás visszavonását is.

Az EU-típusjóváhagyás visszavonása esetén a jóváhagyó hatóság a visszavonástól számított egy hónapon belül ajánlott levél vagy azzal egyenértékű elektronikus eszköz útján értesíti erről a gyártót, a többi tagállam jóváhagyó hatóságait, valamint a Bizottságot.

41. cikk

Értesítés a határozatokról és a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségek

(1)   Az alábbi határozatokat indokolással kell ellátni:

a)	az e rendelet alapján hozott határozatok;

b)	az EU-típusjóváhagyást elutasító vagy visszavonó határozatok;

c)	a motorok forgalomból való kivonását előíró határozatok;

d)	a motorok forgalomba hozatalát megtiltó, korlátozó vagy megakadályozó határozatok; vagy

e)	az olyan nem közúti mozgó gépek forgalomba hozatalát megtiltó, korlátozó vagy megakadályozó határozatok, amelyekbe az e rendelet hatálya alá tartozó motort építettek be.

(2)   A jóváhagyó hatóság értesíti az érintett felet:

a)	az (1) bekezdésben említett minden határozatról;

b)	az érintett tagállamban hatályos jogszabályok szerint számára rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekről, valamint az e jogorvoslatokra alkalmazandó határidőkről.

XI. FEJEZET

NEMZETKÖZI ELŐÍRÁSOK ÉS MŰSZAKI INFORMÁCIÓ SZOLGÁLTATÁSA

42. cikk

Egyenértékű motor-típusjóváhagyások elfogadása

(1)   Az Unió és harmadik országok közötti többoldalú vagy kétoldalú megállapodások keretében az Unió elismerheti az e rendeletben foglalt, a motorok EU-típusjóváhagyására vonatkozó feltételek és intézkedések, valamint a nemzetközi előírásokban vagy harmadik országok jogszabályaiban megállapított eljárások egyenértékűségét.

(2)   Azokat a megadott típusjóváhagyásokat és jogszabályban előírt jelöléseket, amelyek az ENSZ-EGB előírásainak vagy azok módosításainak megfelelnek, és amelyeket az Unió elfogadott, vagy amelyekhez az Unió csatlakozott a (4) bekezdés a) pontjában említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusban foglaltak szerint, az e rendelet szerint megadott EU-típusjóváhagyásokkal és az e rendeletnek megfelelő, jogszabályban előírt jelölésekkel egyenértékűként kell elismerni.

(3)   A (4) bekezdés b) pontjában említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusban felsorolt uniós jogi aktusok alapján megadott EU-típusjóváhagyásokat az e rendelet szerint megadott EU-típusjóváhagyásokkal egyenértékűnek kell elismerni.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 55. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek tartalmazzák:

a)

az olyan ENSZ-EGB előírásokat és azok módosításainak jegyzékét – beleértve az alkalmazásukra vonatkozóan azokban foglalt követelményeket is –, amelyeket az Unió elfogadott, vagy amelyekhez az Unió csatlakozott, és amelyek a nem közúti mozgó gépekbe beépítendő motortípusok és motorcsaládok EU-típusjóváhagyására alkalmazandóak;

b)	az uniós jogi aktusok jegyzékét, amelyek alapján az EU-típusjóváhagyásokat megadják, beleértve az alkalmazásukra vonatkozóan azokban foglalt követelményeket is.

E felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat 2016. december 31-ig kell elfogadni.

43. cikk

Az eredetiberendezés-gyártóknak és a végfelhasználóknak szánt információk és útmutatók

(1)   A gyártó nem adhat meg az eredetiberendezés-gyártóknak vagy a végfelhasználóknak olyan, az e rendeletben előírt adatokhoz kapcsolódó műszaki információkat, amelyek eltérnek a jóváhagyó hatóság által jóváhagyott adatoktól.

(2)   A gyártó az eredetiberendezés-gyártók rendelkezésére bocsát minden, a motornak a nem közúti mozgó gépekbe történő helyes beépítéséhez szükséges vonatkozó információt és útmutatót, beleértve a motor beépítéséhez vagy használatához kapcsolódó különleges feltételek és korlátozások leírását is.

(3)   A gyártó az eredetiberendezés-gyártók rendelkezésére bocsát minden, a végfelhasználóknak szánt vonatkozó információt és szükséges útmutatót, ideértve a motor használatához kapcsolódó különleges feltételek és korlátozások leírását is.

(4)   A gyártók az eredetiberendezés-gyártók rendelkezésére bocsátják az EU-típusjóváhagyási eljárás során meghatározott szén-dioxid-kibocsátás (CO2) értékét, és utasítják az eredetiberendezés-gyártókat, hogy ezt az információt továbbítsák – a vizsgálati feltételekről szóló tájékoztatóval együtt – az olyan nem közúti mozgó gépek végfelhasználói részére, amelyekbe a motort beépíteni szándékozzák.

(5)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 55. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (2), (3) és (4) bekezdésében említett információk és útmutatók részleteiről. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat 2016. december 31-ig kell elfogadni.

44. cikk

Adat- és információcsere az IMI-n keresztül

(1)   Az e rendelet keretében a nemzeti hatóságok közötti, illetve a nemzeti hatóságok és a Bizottság közötti, az EU-típusjóváhagyásokkal kapcsolatos adat- és információcserét elektronikus formátumban, az IMI-n keresztül kell lebonyolítani.

(2)   Az e rendelet szerint megadott EU-típusjóváhagyásokkal összefüggő összes lényeges információt központilag össze kell gyűjteni, és az IMI-n keresztül elérhetővé kell tenni a nemzeti hatóságok, valamint a Bizottság számára.

(3)   A Bizottság gondoskodik arról, hogy az IMI ezen felül:

a)	lehetővé tegye az adat- és információcserét egyrészről a gyártók vagy a műszaki szolgálatok, másrészről a nemzeti hatóságok vagy a Bizottság között;

b)	nyilvános hozzáférést biztosítson a típusjóváhagyások eredményeivel és a használatban lévő motorok nyomon követésével kapcsolatos egyes adatokhoz és információkhoz;

c)	adott esetben, és ha az műszakilag és gazdaságilag megvalósítható, és az érintett tagállamokkal egyetértésben, eszközöket biztosítson a meglévő nemzeti adatbázisok és az IMI közötti automatikus adattovábbítás lehetővé tételéhez.

(4)   A IMI (3) bekezdésben említett használata nem kötelező.

(5)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadhatja az IMI-nek a meglévő nemzeti adatbázisokkal az e cikk (3) bekezdése c) pontjában említett összekapcsolásához szükséges részletes műszaki követelményeket és eljárásokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 56. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében 2016. december 31-ig kell elfogadni.

XII. FEJEZET

A MŰSZAKI SZOLGÁLATOK KIJELÖLÉSE ÉS BEJELENTÉSE

45. cikk

A műszaki szolgálatokra vonatkozó követelmények

(1)   A műszaki szolgálatot a 47. cikkel összhangban a jóváhagyó hatóság jelöli ki, és annak meg kell felelnie az e cikk (2)–(9) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

(2)   A műszaki szolgálatokat a tagállam nemzeti joga szerint kell létrehozni, és jogi személyiséggel kell, hogy rendelkezzenek.

(3)   A műszaki szolgálatnak olyan harmadik félnek kell lennie, amely független az általa értékelt motorok tervezési, gyártási, értékesítési vagy karbantartási folyamatától.

Az első albekezdés követelményeinek megfelelő szervnek tekinthető az a szerv is, amely az általa értékelt, vizsgált vagy ellenőrzött motorok tervezésében, gyártásában, szállításában, összeszerelésében, üzembe helyezésében, használatában vagy karbantartásában részt vevő vállalkozásokat képviselő üzleti szerveződésekhez vagy szakmai szövetségekhez tartozik, feltéve, hogy igazolja függetlenségét és azt, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség.

(4)   A műszaki szolgálat, annak felső szintű vezetése, valamint az olyan kategóriákba tartozó tevékenységekért felelős személyek, amelyek végzésére a műszaki szolgálatot a 47. cikk (1) bekezdése értelmében kijelölték, nem lehetnek az általuk értékelt motorok tervezői, gyártói, szállítói, beépítői vagy karbantartói, és nem képviselhetnek ilyen tevékenységekben részt vevő feleket. Ez a korlátozás nem zárja ki az e cikk (3) bekezdésében említett, értékelés tárgyát képező motorok használatát, amennyiben azok a műszaki szolgálat működéséhez szükségesek, illetve az ilyen motorok személyes célra történő használatát.

A műszaki szolgálat gondoskodik arról, hogy leányvállalatainak és alvállalkozóinak tevékenysége ne befolyásolja az olyan kategóriákba tartozó tevékenységek bizalmas jellegét, objektivitását és pártatlanságát, amelyeknek végzésére a műszaki szolgálatot kijelölték.

(5)   A műszaki szolgálat a legmagasabb szintű szakmai feddhetetlenséggel és az adott területen megkívánt műszaki szaktudással végzi az olyan kategóriákba tartozó tevékenységeket, amelyeknek végzésére kijelölték, és személyzetének függetlennek kell lennie minden – különösen az ilyen tevékenységek eredményeiben érdekelt személyektől vagy személyek csoportjaitól eredő, főként pénzügyi – nyomásgyakorlástól és ösztönzéstől, amely befolyásolhatná döntéseit vagy értékelési tevékenysége eredményeit.

(6)   A műszaki szolgálat igazolja az őt kijelölő jóváhagyó hatóságnak, hogy képes minden olyan, a 47. cikk (1) bekezdése értelmében kijelölt kategóriákba tartozó tevékenység ellátására, amelyekre kijelölését kéri, méghozzá annak biztosítása által, hogy:

a)	a személyzet megfelelő szakértelemmel, specifikus műszaki ismeretekkel és szakképzettséggel, valamint elegendő és megfelelő tapasztalattal rendelkezik a feladatok elvégzéséhez;

b)	rendelkezik az olyan tevékenységi kategóriákra vonatkozó eljárások leírásaival, amelyekre vonatkozóan a kijelölést kéri, ezáltal biztosítja az ilyen eljárások átláthatóságát és reprodukálhatóságát;

c)	rendelkezik olyan eljárásokkal, amelyek azokra a tevékenységi kategóriákra vonatkoznak, amelyek tekintetében a kijelölést kéri, és amelyek megfelelően figyelembe veszik az adott motor technológiai összetettségét és azt, hogy a motor tömegtermelésben vagy sorozatgyártásban készül-e; és

d)	rendelkezik olyan eszközökkel, amelyek az olyan tevékenységi kategóriákhoz kapcsolódó feladatok megfelelő elvégzéséhez szükségesek, amelyekre vonatkozóan a kijelölést kéri, továbbá hozzáféréssel rendelkezik valamennyi szükséges felszereléshez vagy létesítményhez.

(7)   A műszaki szolgálatnak – beleértve annak felső szintű vezetését, valamint az értékelést végző személyzetet – pártatlannak kell lennie, és nem vehet részt olyan tevékenységben, amely összeférhetetlen az olyan tevékenységi kategóriákkal kapcsolatos döntéshozatali függetlenségét vagy feddhetetlenségét, amelyek végzésére a műszaki szolgálatot kijelölték.

(8)   A műszaki szolgálat tevékenységei fedezésére felelősségbiztosítást köt, kivéve, ha a felelősséget a nemzeti joggal összhangban a tagállam vállalja át, vagy ha a tagállam maga felel az értékelésért.

(9)   A műszaki szolgálat személyzetének be kell tartania a szakmai titoktartás követelményeit minden olyan információt illetően, amely az e rendelet vagy az azt végrehajtó nemzeti jogszabályok rendelkezései szerinti feladatai végrehajtása során jutott birtokába.

A műszaki szolgálat személyzetét nem köti az első albekezdésben említett kötelezettség a kijelölő jóváhagyó hatósággal közölt információk vonatkozásában, vagy amennyiben az ilyen közlést uniós vagy nemzeti jogszabály írja elő.

A tulajdonjogok védelmét biztosítani kell.

46. cikk

A műszaki szolgálatok leányvállalatai és alvállalkozásai

(1)   A műszaki szolgálat csak a kijelölő jóváhagyó hatósága beleegyezésével adhatja alvállalkozásba azokat a különleges feladatokat, amelyek olyan tevékenységi kategóriákhoz tartoznak, amelyekre a 47. cikk (1) bekezdése értelmében kijelölték, vagy végeztetheti el ezeket a tevékenységeket egy leányvállalattal.

Ilyen esetben a műszaki szolgálat gondoskodik arról, hogy az alvállalkozó vagy a leányvállalat megfeleljen a 45. cikkben meghatározott követelményeknek, továbbá tájékoztatja a kijelölő jóváhagyó hatóságot.

(2)   A műszaki szolgálatok teljes felelősséget vállalnak az alvállalkozóik vagy leányvállalataik által elvégzett feladatokért, függetlenül attól, hogy azoknak hol van letelepedési helyük.

(3)   A műszaki szolgálatok a kijelölő jóváhagyó hatóság számára elérhetővé teszik azokat a megfelelő dokumentumokat, amelyek az alvállalkozó vagy a leányvállalat képesítésének és az általuk elvégzett feladatoknak az értékelésére vonatkoznak.

47. cikk

A műszaki szolgálatok kijelölése

(1)   A jóváhagyó hatóságok hatáskörüknek megfelelően műszaki szolgálatokat jelölnek ki a következő tevékenységi kategóriák közül egynek vagy többnek a végzésére:

a)   A kategória: az e rendeletben említett vizsgálatok elvégzése a szóban forgó műszaki szolgálatokhoz tartozó létesítményeiben;

b)   B kategória: az e rendeletben említett vizsgálatok felügyelete, amennyiben az ilyen vizsgálatokat a gyártó vagy egy harmadik fél létesítményeiben végzik;

c)   C kategória: a gyártó eljárásainak értékelése és nyomon követése rendszeres időközönként a gyártásmegfelelőség biztosítása érdekében;

d)   D kategória: vizsgálatok vagy ellenőrzések felügyelete vagy elvégzése a gyártásmegfelelőség biztosítása érdekében.

(2)   Az (1) bekezdésben említett tevékenységi kategóriák közül egy vagy több tekintetében a jóváhagyó hatóság is eljárhat műszaki szolgálatként.

(3)   Az e cikk értelmében kijelölt műszaki szolgálatoktól eltérő, harmadik országbeli műszaki szolgálatok is bejelentés tárgyát képezhetik az 50. cikk alkalmazásában, de csak abban az esetben, ha a műszaki szolgálatok elismeréséről az Unió és az adott harmadik ország között megkötött kétoldalú megállapodás rendelkezik.

Mindazonáltal a 45. cikk (2) bekezdésének megfelelően létrehozott műszaki szolgálat harmadik országokban leányvállalatokat hozhat létre, feltéve, hogy a leányvállalatokat ez a műszaki szolgálat közvetlenül irányítja és ellenőrzi.

48. cikk

A műszaki szolgálatok teljesítményszabványaira és értékelésére vonatkozó eljárások

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 55. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben rögzíti:

a)	azokat a szabványokat, amelyeknek a műszaki szolgálatoknak meg kell felelniük; és

b)	a műszaki szolgálatok értékelésére – ideértve a kapcsolódó jelentésre – vonatkozó eljárást a 49. cikkel összhangban.

49. cikk

A műszaki szolgálatok szakértelmének értékelése

(1)   A kijelölő jóváhagyó hatóság értékelő jelentést készít, amely igazolja, hogy megtörtént a pályázó műszaki szolgálat értékelése az e rendelet és az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok követelményeinek való megfelelés tekintetében. Az értékelő jelentés a nemzeti akkreditáló testület által kiállított akkreditációs bizonyítványt is magában foglalhat, amely igazolja, hogy a műszaki szolgálat megfelel e rendelet követelményeinek.

Az értékelő jelentés alapját képező értékelést a 48. cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban megállapított rendelkezések szerint kell elvégezni.

(2)   A kijelölő jóváhagyó hatóság az értékelő jelentést legalább háromévenként felülvizsgálja.

(3)   A Bizottság megkeresése alapján a kijelölő jóváhagyó hatóság az értékelő jelentést megküldi a Bizottságnak. Azokban az esetekben, amikor az értékelés nem a nemzeti akkreditáló testület által kiállított akkreditációs bizonyítványon alapul, a kijelölő jóváhagyó hatóság olyan igazoló dokumentumokat nyújt be a Bizottság részére, amelyek tanúsítják:

a)	a műszaki szolgálat szakmai alkalmasságát;

b)	azt, hogy olyan szabályok vannak érvényben, amelyek biztosítják a műszaki szolgálat kijelölő jóváhagyó hatóság általi rendszeres ellenőrzését; és

c)	azt, hogy a műszaki szolgálat megfelel az e rendeletben és az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban foglalt követelményeknek.

(4)   Ha egy jóváhagyó hatóság a 47. cikk (2) bekezdésével összhangban műszaki szolgálatként kíván eljárni, dokumentumokkal igazolja a megfelelését, és az ehhez szükséges értékelést az értékelt tevékenységtől független auditoroknak kell végezniük. Az auditorok tartozhatnak ugyanahhoz a szervezethez, feltéve, hogy őket az értékelt tevékenységet végző személyzettől elkülönülten irányítják.

50. cikk

Bejelentési eljárások

(1)   A tagállamok az általuk kijelölt valamennyi műszaki szolgálat vonatkozásában bejelentik a Bizottságnak a következő információkat:

a)	a műszaki szolgálat nevét;

b)	a műszaki szolgálat címét, beleértve az elektronikus címet is;

c)	a felelős személyeket;

d)	a tevékenységi kategóriákat; és

e)	a 47. cikkben említett kijelölés tekintetében bekövetkezett bármilyen módosítást.

(2)   A műszaki szolgálat csak akkor folytathatja a 47. cikk (1) bekezdésében szereplő tevékenységeket a kijelölő jóváhagyó hatóság nevében, ha a műszaki szolgálatot e cikk (1) bekezdésével összhangban előzetesen a Bizottságnak bejelentették.

(3)   Ugyanazt a műszaki szolgálatot több kijelölő jóváhagyó hatóság is kijelölheti, és e kijelölő jóváhagyó hatóságok tagállamai is bejelenthetik, függetlenül az általa a 47. cikk (1) bekezdésével összhangban folytatott tevékenységi kategóriától vagy kategóriáktól.

(4)   Ha valamely felhatalmazáson alapuló jogi aktus alkalmazása során egy olyan meghatározott szervezetet vagy illetékes szervet szükséges kijelölni, amelynek tevékenysége nem szerepel a 47. cikk (1) bekezdésében, az érintett tagállam e cikknek megfelelően bejelenti azt a Bizottságnak.

(5)   A Bizottság közzéteszi honlapján az olyan műszaki szolgálatok jegyzékét és adatait, amelyek e cikknek megfelelően bejelentés tárgyát képezték.

51. cikk

A kijelöléseket érintő változások

(1)   Ha a kijelölő jóváhagyó hatóság megállapítja, vagy a kijelölő jóváhagyó hatóságot arról tájékoztatják, hogy az általa kijelölt műszaki szolgálat már nem felel meg az e rendeletben meghatározott követelményeknek vagy nem teljesíti a kötelezettségeit, akkor korlátozza, felfüggeszti vagy adott esetben visszavonja a kijelölést, attól függően, hogy a műszaki szolgálat milyen mértékben nem felel meg a követelményeknek vagy milyen mértékben nem teljesíti a kötelezettségeit.

Az a tagállam, amely az 50. cikk (1) bekezdése alapján a Bizottságnál a műszaki szolgálatot bejelentette, a Bizottságot haladéktalanul értesíti az ilyen korlátozásról, felfüggesztésről vagy visszavonásról.

A Bizottság ennek megfelelően módosítja a 50. cikk (5) bekezdésében említett, közzétett információkat.

(2)   A kijelölés (1) bekezdésben említettek szerinti korlátozása, felfüggesztése vagy visszavonása esetén, vagy ha a műszaki szolgálat a tevékenységét megszüntette, a kijelölő jóváhagyó hatóság megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az említett műszaki szolgálat dokumentációját vagy egy másik műszaki szolgálat dolgozza fel, vagy az – azok kérelme alapján – a kijelölő jóváhagyó hatóság vagy a piacfelügyeleti hatóságok számára rendelkezésre álljon.

52. cikk

A műszaki szolgálatok szakmai alkalmasságának vitatása

(1)   A Bizottság kivizsgál minden olyan esetet, amikor kétsége merül fel a műszaki szolgálat szakmai alkalmasságával vagy azzal kapcsolatban, hogy a műszaki szolgálat folyamatosan teljesíti-e a rá vonatkozó követelményeket és kötelezettségeket, vagy amennyiben tudomására jut, hogy ilyen kétség merülhet fel.

(2)   A kijelölő jóváhagyó hatóság tagállama kérelem alapján a Bizottság rendelkezésére bocsátja az érintett műszaki szolgálat kijelölésének vagy a kijelölés fenntartásának alapjául szolgáló összes információt.

(3)   A Bizottság gondoskodik arról, hogy az általa lefolytatott vizsgálatok során a birtokába jutott valamennyi érzékeny információt bizalmasan kezeli.

(4)   Ha a Bizottság megállapítja, hogy a műszaki szolgálat nem, illetve többé már nem teljesíti a rá vonatkozó kijelölés követelményeit, akkor tájékoztatja erről a kijelölő jóváhagyó hatóság tagállamát annak érdekében, hogy az adott tagállammal együttműködésben meghatározza a szükséges korrekciós intézkedéseket, valamint felkéri ezt az érintett tagállamot arra, hogy korrekciós intézkedéseket tegyen, beleértve szükség esetén a kijelölés visszavonását is.

53. cikk

A műszaki szolgálatok működésével összefüggő kötelezettségek

(1)   A műszaki szolgálatok a kijelölő jóváhagyó hatóság nevében, az e rendeletben és az e rendeleten alapuló felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban és végrehajtási jogi aktusokban megállapított értékelési és vizsgálati eljárásoknak megfelelően végzik az olyan kategóriákba tartozó tevékenységeket, amelyek végzésére kijelölték.

A műszaki szolgálatok felügyelik vagy saját maguk végzik el az e rendeletben vagy az e rendeleten alapuló felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban vagy végrehajtási jogi aktusokban meghatározott, EU-típusjóváhagyáshoz vagy ellenőrzésekhez szükséges vizsgálatokat, kivéve, ha alternatív eljárások is engedélyezettek.

A műszaki szolgálatok nem végezhetnek olyan vizsgálatokat, értékeléseket vagy ellenőrzéseket, amelyekre nem kaptak kijelölést.

(2)   A műszaki szolgálatok mindenkor:

a)	lehetővé teszik a kijelölő jóváhagyó hatósága számára, amennyiben az indokoltnak tartja, hogy megfigyelje őket értékeléseik végzése során; és

b)	a 45. cikk (9) bekezdése és az 54. cikk sérelme nélkül, megkeresés alapján a kijelölő jóváhagyó hatóság rendelkezésére bocsátják az e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységi kategóriákkal kapcsolatos információkat.

(3)   Ha a műszaki szolgálat megállapítja, hogy a gyártó nem teljesíti az e rendeletben megállapított követelményeket, ezt a tényt jelenti a kijelölő jóváhagyó hatóságnak, amely pedig a gyártótól megfelelő korrekciós intézkedések megtételét követeli meg.

A kijelölő jóváhagyó hatóság addig nem állíthat ki EU-típusbizonyítványt, amíg a gyártó az említett kijelölő hatóság számára kielégítő módon meg nem tette a megfelelő korrekciós intézkedéseket.

(4)   Ha az EU-típusbizonyítvány kiállítása után a gyártás megfelelőségének nyomon követése során a kijelölő jóváhagyó hatóság nevében eljáró műszaki szolgálat megállapítja, hogy egy motortípus vagy motorcsalád már nem felel meg e rendeletnek, akkor ezt a tényt a kijelölő jóváhagyó hatóságnak jelenti.

A jóváhagyó hatóság megteszi a 26. cikkben előírt megfelelő intézkedéseket.

54. cikk

A műszaki szolgálatok tájékoztatási kötelezettségei

(1)   A műszaki szolgálatok tájékoztatják a kijelölő jóváhagyó hatóságaikat:

a)	minden olyan meg nem felelésről, amely szükségessé teheti az EU-típusbizonyítvány elutasítását, korlátozását, felfüggesztését vagy visszavonását;

b)	minden olyan körülményről, amelyek a kijelölés hatályát vagy feltételeit érinthetik;

c)	minden olyan megkeresésről, amelyben a piacfelügyeleti hatóságok a tevékenységeikre vonatkozóan tájékoztatást kértek.

(2)   A műszaki szolgálatok a kijelölő jóváhagyó hatóság megkeresésére kötelesek információt adni a kijelölésük keretében végzett tevékenységeikről, továbbá minden más általuk végzett tevékenységről is, beleértve a határon átnyúló tevékenységeket és az alvállalkozó igénybevételét is.

XIII. FEJEZET

FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUSOK ÉS VÉGREHAJTÁSI JOGI AKTUSOK

55. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)   A Bizottságnak a 19. cikk (2) bekezdésében, a 24. cikk (11) bekezdésében, a 25. cikk (4) bekezdésében, a 26. cikk (6) bekezdésében, a 34. cikk (9) bekezdésében, a 42. cikk (4) bekezdésében, a 43. cikk (5) bekezdésében, és a 48. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2016. október 6-tól kezdődő hatállyal.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 19. cikk (2) bekezdésében, a 24. cikk (11) bekezdésében, a 25. cikk (4) bekezdésében, a 26. cikk (6) bekezdésében, a 34. cikk (9) bekezdésében, a 42. cikk (4) bekezdésében, a 43. cikk (5) bekezdésében, és a 48. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)   A 19. cikk (2) bekezdése, a 24. cikk (11) bekezdése, a 25. cikk (4) bekezdése, a 26. cikk (6) bekezdése, a 34. cikk (9) bekezdése, a 42. cikk (4) bekezdése, a 43. cikk (5) bekezdése, és a 48. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

56. cikk

A bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot a 2007/46/EK irányelv 40. cikkének (1) bekezdésével létrehozott „Műszaki Bizottság – Gépjárművek” elnevezésű bizottság (TCMV) segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(3)   Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

XIV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

57. cikk

Szankciók

(1)   A tagállamok megállapítják az e rendeletnek és az e rendeleten alapuló alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak és végrehajtási jogi aktusoknak a gazdasági szereplők vagy eredetiberendezés-gyártók általi megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

A tagállamok e szabályokról 2018. október 7-ig tájékoztatják a Bizottságot, és haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot az e szabályokat érintő minden későbbi módosításról.

A tagállamok meghoznak minden szükséges intézkedést a szankciók végrehajtására.

(2)   A szankcióval járó jogsértések közé tartoznak a következők:

a)	hamis nyilatkozattétel, különösen az EU-típusjóváhagyási eljárás, a visszahíváshoz vezető eljárások vagy a mentességekkel összefüggő eljárások során;

b)	az EU-típusjóváhagyásra, illetve a használatban lévő motorok nyomon követésére vonatkozó vizsgálati eredmények meghamisítása;

c)	olyan adatok vagy műszaki előírások visszatartása, amelyek motorok visszahívásához, illetve az EU-típusjóváhagyás megtagadásához vagy visszavonásához vezethetnek;

d)	hatástalanító stratégiák alkalmazása;

e)	információhoz való hozzáférés megtagadása;

f)	EU-típusjóváhagyás hatálya alá tartozó motorok EU-típusjóváhagyás nélküli forgalmazása, vagy dokumentumok és jogszabályban előírt jelölések szándékos meghamisítása;

g)	átmeneti motoroknak, valamint olyan nem közúti mozgó gépeknek, amelyekbe ilyen motort építenek be, a mentességre vonatkozó rendelkezéseket sértő forgalomba hozatala;

h)	a 35. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott korlátozások megsértése;

i)	olyan motor forgalomba hozatala, amelyet olyan módon alakítottak át, hogy az már nem felel meg az EU-típusjóváhagyásában meghatározott előírásoknak;

j)	motor beépítése nem közúti mozgó gépekbe a 4. cikkben előírt kizárólagos használattól eltérő használatra;

k)	valamely különleges rendeltetésű motornak a 34. cikk (5) vagy (6) bekezdése alapján történő forgalomba hozatala az említett bekezdésekben előirányzottaktól eltérő nem közúti mozgó gépekben történő használatra;

l)	valamely motornak az 34. cikk (7) vagy (8) bekezdése és a 58. cikk (9), (10) vagy (11) bekezdése alapján történő forgalomba hozatala az ezekben a bekezdésekben említettektől eltérő gépekben történő használata érdekében;

m)	olyan nem közúti mozgó gépek forgalomba hozatala, amelyekbe az e rendelet szerinti, EU-típusjóváhagyást igényló motorokat építettek be, ilyen típusjóváhagyás nélkül;

n)	olyan nem közúti mozgó gépek forgalomba hozatala, amelyek nem felelnek meg a nem közúti mozgó gépekre vonatkozóan a 34. cikk (8) bekezdésében megállapított korlátozásnak.

58. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   A II. és a III. fejezet sérelme nélkül, ez a rendelet nem érvénytelenít semmilyen EU-típusjóváhagyást vagy mentességet a motorok forgalomba hozatalára vonatkozóan a III. mellékletben meghatározott időpontok előtt.

(2)   A jóváhagyó hatóságok a 2016. október 5-én hatályban lévő jogszabályok alapján a motorok EU-típusjóváhagyására vonatkozóan a III. mellékletben meghatározott kötelező időpontokig folytathatják az EU-típusjóváhagyások megadását, és az említett jogszabályok alapján a motorok forgalomba hozatalára vonatkozóan a III. mellékletben meghatározott kötelező időpontokig folytathatják a mentességek megadását.

A tagállamok 2016. október 5-én a hatályban lévő jogszabályok alapján a motorok forgalomba hozatalára vonatkozóan a III. mellékletben meghatározott kötelező időpontokig folytathatják a motorok forgalomba hozatalának engedélyezését.

(3)   E rendelettől eltérve, azok a motorok, amelyek EU-típusjóváhagyást kaptak a 2016. október 5-én hatályos vonatkozó jogszabályok szerint, vagy amelyek megfelelnek a felülvizsgált rajnai hajózási egyezmény keretében a Rajnai Hajózási Központi Bizottság (CCNR) által megállapított és CCNR II. szakaszként elfogadott követelményeknek, továbbra is forgalomba hozhatók a motorok forgalomba hozatalára vonatkozóan a III. mellékletben meghatározott időpontokig.

Ilyen esetekben a nemzeti hatóságok nem tilthatják, korlátozhatják vagy akadályozhatják a jóváhagyott típusnak megfelelő motorok forgalomba hozatalát.

(4)   Azok a motorok, amelyek 2016. október 5-én nem tartoztak a 97/68/EK irányelv hatálya alá, továbbra is forgalomba hozhatók az esetleges hatályos tagállami szabályok alapján, a motorok forgalomba hozatalára vonatkozóan a III. mellékletben meghatározott időpontokig.

(5)   Az 5. cikk (3) bekezdésének, a 18. cikk (2) bekezdésének és adott esetben a 2008/57/EK irányelvnek és az 1302/2014/EU bizottsági rendeletnek (22) a sérelme nélkül az átmeneti motorok, valamint adott esetben azok a nem közúti mozgó gépek, amelyekbe ilyen motort építettek be, továbbra is forgalomba hozhatók az átmeneti időszak alatt azzal a feltétellel, hogy a gépet, amelybe az átmeneti motor be van építve, az átmeneti időszak kezdetét követően legkésőbb 18 hónappal gyártották.

Az NRE kategóriájú motorok esetében a tagállamok engedélyezik az első albekezdésben említett átmeneti időszak és 18 hónapos időszak további 12 hónappal való meghosszabbítását az olyan eredetiberendezés-gyártók számára, akik évente összesen kevesebb mint 100 egységet gyártanak a belső égésű motorral felszerelt nem közúti mozgó gépekből. Az említett teljes éves termelés kiszámításához az ugyanazon természetes vagy jogi személy ellenőrzése alatt álló összes eredetiberendezés-gyártót egy eredetiberendezés-gyártónak kell tekinteni.

A mobil darukban használt NRE kategóriájú motorok esetében az első albekezdésben említett átmeneti időszakot és 18 hónapos időszakot 12 hónappal meg kell hosszabbítani.

A hómaró gépekben használt, 19 kW-nál kisebb hasznos teljesítményű, NRS kategóriájú motorok esetében az első albekezdésben említett átmeneti időszakot és 18 hónapos időszakot 24 hónappal meg kell hosszabbítani.

(6)   E cikk (5) bekezdésére is figyelemmel, az átmeneti motoroknak az alábbi követelmények közül legalább egyet teljesíteniük kell:

a)

megfelelnek egy olyan motortípusnak vagy motorcsaládnak, amelynek az EU-típusjóváhagyása a 30. cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében már nem érvényes; és a motor gyártásának időpontjában olyan érvényes EU-típusjóváhagyással rendelkeznek, amely megfelel a 2016. október 5-én hatályos vonatkozó jogszabályokban meghatározott legfrissebb alkalmazandó kibocsátási határértékeknek;

b)	olyan teljesítménytartományba tartoznak, amely 2016. október 5-én nem tartozott szennyezőanyag-kibocsátásra vonatkozó uniós szintű típusjóváhagyás hatálya alá; vagy

c)	olyan alkalmazási területen használják vagy olyan alkalmazási területen való használatra szánják őket, amely 2016. október 5-én nem tartozott szennyezőanyag-kibocsátásra vonatkozó uniós szintű típusjóváhagyás hatálya alá.

(7)   Az átmeneti motorok a következő időtartamon belül hozhatók forgalomba:

a)	az (5) bekezdés első albekezdésében meghatározott esetben a motorok forgalomba hozatalára vonatkozóan a III. mellékletben foglalt, alkalmazandó időponttól számított 24 hónap;

b)	az (5) bekezdés második és harmadik albekezdéseiben meghatározott esetben a motorok forgalomba hozatalára vonatkozóan a III. mellékletben foglalt, alkalmazandó időponttól számított 36 hónap.

c)	az (5) bekezdés negyedik albekezdésében meghatározott esetben a motorok forgalomba hozatalára vonatkozóan a III. mellékletben foglalt, alkalmazandó időponttól számított 48 hónap.

(8)   A gyártóknak gondoskodniuk kell arról, hogy az átmeneti időszakban forgalomba hozott átmeneti motorok jelölése megfeleljen a 32. cikk (2) bekezdésének d) pontjában hivatkozott jelölésnek.

(9)   Az 5. cikk (3) bekezdése, a 18. cikk (2) bekezdése és a 22. cikk ellenére a tagállamok a legkésőbb 2026. szeptember 17-ig tartó időszak során engedélyezhetik az olyan, RLL kategóriájú, 2 000 kW-nál nagyobb legnagyobb hasznos teljesítményű motorok forgalomba hozatalát, amelyek nem felelnek meg a II. mellékletben meghatározott kibocsátási határértékeknek, amennyiben az említett motorokat olyan mozdonyokba szerelik be, amelyek kizárólag műszakilag izolált 1 520 mm-es vasúti hálózaton közlekednek. Az említett időszak során forgalomba hozott motoroknak meg kell felelniük azoknak a kibocsátási határértékeknek, amelyeket az említett motorok forgalomba hozatalához 2011. december 31-én teljesíteni kellett. A tagállamok jóváhagyó hatóságai megadják az EU-típusjóváhagyást, és engedélyezik az ilyen motorok forgalomba hozatalát.

(10)   Az 5. cikk (3) bekezdése és a 18. cikk (2) bekezdése ellenére, a tagállamok az V. szakasz szerinti motorok forgalomba hozatalára vonatkozóan a III. mellékletben meghatározott időponttól számított legfeljebb 15 éves időszakra engedélyezik cseremotorok forgalomba hozatalát, feltéve, hogy a motorok az NRS-sel egyenértékű kategóriába tartoznak és referenciateljesítményük legalább 19 kW, vagy az NRG-vel egyenértékű kategóriába tartoznak, amennyiben a cseremotor és a leváltandó motor olyan motorkategóriába vagy teljesítménytartományba tartozik, amely 2016. december 31-én nem tartozott uniós szintű típusjóváhagyás hatálya alá.

(11)   Az 5. cikk (3) bekezdése és a 18. cikk (2) bekezdése ellenére, a tagállamok az V. szakasz szerinti motorok forgalomba hozatalára vonatkozóan a III. mellékletben meghatározott időponttól számított legfeljebb 20 éves időszakra engedélyezik a cseremotorok forgalomba hozatalát, feltéve, hogy ezek megfelelnek az alábbi követelményeknek:

a)

az NRE kategóriába tartoznak, referenciateljesítményük legalább 19 kW és legfeljebb 560 kW, és megfelelnek egy olyan kibocsátási szakasznak, amely legfeljebb az ilyen motorok forgalomba hozatala előtt 20 évvel járt le, és amely legalább ugyanolyan szigorú, mint azok a kibocsátási határértékek, amelyeknek a lecserélendő motor az eredeti forgalomba hozatalkor meg kellett, hogy feleljen;

b)	az NRE-vel egyenértékű kategóriába tartoznak és referenciateljesítményük meghaladja az 560 kW-ot, amennyiben a cseremotor és a leváltandó motor olyan motorkategóriába vagy teljesítménytartományba tartozik, amely 2016. december 31-én nem tartozott uniós szintű típusjóváhagyás hatálya alá.

(12)   A tagállamok határozhatnak úgy is, hogy a 2026. szeptember 17-ig tartó időszak során a gyapotszedő gépekbe beépített motorok tekintetében nem alkalmazzák e rendeletet.

(13)   A gyártóknak gondoskodniuk kell arról, hogy a cseremotorok jelölése megfeleljen a 32. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett jelölésnek.

59. cikk

Jelentéstétel

(1)   A tagállamok 2021. december 31-ig tájékoztatják a Bizottságot az e rendeletben megállapított EU-típusjóváhagyási eljárások alkalmazásáról.

(2)   Az (1) bekezdés szerint megadott információk alapján a Bizottság 2022. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról.

60. cikk

Felülvizsgálat

(1)   A Bizottság 2018. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Unió piacán már forgalomba hozott, nem közúti mozgó gépek motorjaiba utólag beépíthető kibocsátás-szabályozási rendszerek beépítésére vonatkozó harmonizált intézkedések megállapításának lehetőségéről. A jelentés tárgyát kell, hogy képezzék továbbá a technikai intézkedések és a pénzügyi ösztönző rendszerek, azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson a tagállamoknak a levegő minőségére vonatkozó uniós jogszabályoknak való megfeleléshez, mégpedig azáltal, hogy értékeli a sűrűn lakott területeken a légszennyezés csökkentését célzó lehetséges intézkedéseket, az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályok megfelelő tiszteletben tartása mellett.

(2)   A Bizottság 2020. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a következőkről:

a)

a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentése tekintetében fennálló további lehetőségek értékelése a rendelkezésre álló technológiák alapján és egy költség-haszon elemzés. Elsősorban az IWP és az IWA kategóriájú motorok esetében, a technológiai és gazdasági megvalósíthatóság értékelése: i. a részecskeszámra (PN) és az NOx-ra vonatkozó kibocsátási határértékek további csökkentésére vonatkozóan; ii. a klímasemleges üzemelés keretében teljesen vagy részben gáz-halmazállapotú tüzelőanyaggal üzemelő motorokra vonatkozó A-tényező további csökkentésére vonatkozóan a dízelüzemű motorokkal összehasonlítva; és iii. részecskeszámra (PN) vonatkozó határértékek esetleges meghatározása azokra a motorkategóriákra vonatkozóan, amelyekre e rendelet II. melléklete nem állapít meg ilyen határértéket;

b)	az olyan, potenciálisan jelentős szennyezőanyag-típusok meghatározása, amelyek nem tartoznak e rendelet hatálya alá.

(3)   A Bizottság 2025. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 34. cikk (4) és (5) bekezdésében előírt mentességi záradékok alkalmazásáról, valamint a kibocsátási vizsgálatok eredményeinek a 19. cikkben előírtak szerinti nyomon követéséről és az ebből levont következtetésekről.

A jelentésben értékelni kell továbbá az EU-típusjóváhagyáshoz a 24. és a 25. cikkekben előírt vizsgálatokat, különös figyelmet fordítva egyrészt arra, hogy az említett vizsgálatok mennyire igazodnak a motorok valós működési feltételeihez, másrészt értékelni annak megvalósíthatóságát, hogy a szilárd halmazállapotú szennyező anyagok kibocsátására vizsgálatokat vezessenek be a használatban lévő motorok 19. cikk szerinti vizsgálatának részeként.

(4)   Az (2) és (3) bekezdésben említett jelentéseknek meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:

a)	az érintett felekkel folytatott konzultáción kell alapulniuk;

b)	azokban figyelembe kell venni a meglévő uniós és nemzetközi előírásokat; és

c)	azokhoz adott esetben jogalkotási javaslatokat kell csatolni.

61. cikk

A 97/68/EK irányelv módosításai

A 97/68/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.

A 9. cikk (4a) bekezdése a következő albekezdésekkel egészül ki: „A tagállamok valamely eredetiberendezés-gyártó megkeresésére, az első albekezdéstől való eltérésként, engedélyezhetik a IIIa. szakasz szerinti kibocsátási határértékeknek megfelelő motorok forgalomba hozatalát, feltéve hogy az említett motorokat potenciálisan robbanásveszélyes légkörben való használatra szánt, nem közúti mozgó gépekbe szándékoznak beépíteni, a 2014/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének (5) bekezdésében meghatározottak szerint (*). A gyártóknak bizonyítaniuk kell a jóváhagyó hatóság részére, hogy e motorokat kizárólag olyan nem közúti mozgó gépekbe építik be, amelyek megfelelnek az említett irányelvben meghatározott követelményeknek. Az említett motorokat a „kizárólag [az eredetiberendezés-gyártó neve] által gyártott gépben való használatra szánt motor” feliratot, valamint a vonatkozó eltérésre történő egyedi hivatkozást tartalmazó címkével kell ellátni, amelyet közvetlenül az I. melléklet 3. szakaszában előírt kötelező jelölés mellett kell elhelyezni. Az első albekezdéstől eltérve a tagállamok megadhatják az EU-típusjóváhagyást az olyan, RLL kategóriájú, 2 000 kW-nál nagyobb legnagyobb hasznos teljesítményű motorokra is, amelyek nem felelnek meg a II. mellékletben meghatározott kibocsátási határértékeknek, amennyiben az említett motorokat olyan mozdonyokba építik be, amelyek kizárólag műszakilag izolált 1 520 mm-es vasúti hálózaton közlekednek, és engedélyezhetik ilyen motorok forgalomba hozatalát. Ezeknek a motoroknak meg kell felelniük legalább azoknak a kibocsátási határértékeknek, amelyeket az említett motorok forgalomba hozatalához 2011. december 31-én teljesíteni kellett. (*)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/34/EU irányelve (2014. február 26.) a robbanásveszélyes légkörben való használatra szánt felszerelésekre és védelmi rendszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (HL L 96., 2014.3.29., 309. o.).”;"

2.	A 10. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „(8)   A tagállamok határozhatnak úgy is, hogy a gyapotszedő gépekbe beépített motorok tekintetében nem alkalmazzák ezt az irányelvet.”.

62. cikk

Az 1024/2012/EU rendelet módosítása

Az 1024/2012/EU rendelet melléklete a következő ponttal egészül ki:

63. cikk

A 167/2013/EU rendelet módosítása

A 167/2013/EU rendelet 19. cikke a következőképpen módosul:

1.

A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(3)   Alkalmazni kell azokat a rendelkezéseket, amelyeket a nem közúti mozgó gépekre az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1628 rendelet (***) állapít meg motorkategóriákra, a kipufogógáz-kibocsátási határértékekra, a vizsgálati ciklusokra, a kibocsátástartóssági időtartamokra, a kipufogógáz-kibocsátási követelményekre, a használatban lévő motorok kibocsátása nyomon követésének követelményeire, valamint a mérések és vizsgálatok elvégzésére vonatkozóan, továbbá az átmeneti rendelkezéseket és rendelkezéseket, amelyekt lehetővé teszik az V. szakasz szerinti motorok korai EU-típusjóváhagyását és forgalomba hozatalát, továbbá az említett rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat és végrehajtási jogi aktusokat. A T2, T4.1 és C2 típusú traktorok forgalomba hozatala, nyilvántartásba vétele vagy üzembe helyezése céljából a IIIB. szakasz követelményeinek megfelelő, az 56–130 kW teljesítménytartományba tartozó motorokat az (EU) 2016/1628 rendelet 3. cikkének 32. pontjában meghatározottak szerinti átmeneti motoroknak kell tekinteni. (***)  Az Európai Parlament és a Tanács 2016. szeptember 14-i (EU) 2016/1628 rendelete a nem közúti mozgó gépek belső égésű motorjainak a gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátási határértékeire és típusjóváhagyására vonatkozó követelményekről, az 1024/2012/EU és a 167/2013/EU rendelet módosításáról és a 97/68/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 252, 2016.9.16., 53 o.)”;"

2.

A (6) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki: „A második albekezdésben megállapított elvtől eltérve a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy 2016. december 31-ig a következők szerint módosítsa a Bizottság (EU) 2015/96 felhatalmazáson alapuló rendeletét (****), hogy ezáltal: a) a T2, T4.1 és C2 típusú traktorokra vonatkozó EU-típusjóváhagyás céljaira az (EU) 2015/96 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikkének (4) bekezdésében megállapított várakozási idő négy év legyen; és b) az (EU) 2015/96 felhatalmazáson alapuló rendelet 14. cikkében említett rugalmas végrehajtási eljárásnak megfelelően az említett felhatalmazáson alapuló rendelet V. mellékletének 1.1.1. pontja szerint forgalomba hozható járművek aránya a T2, T4.1 és C2 típusú traktorok esetében 150 %-ra nőjön. (****)  A Bizottság (EU) 2015/96 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 1.) a 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági és erdészeti járművek környezeti teljesítményére és meghajtóegység-teljesítményére vonatkozó követelmények tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 16., 2015.1.23., 1. o.).”."

64. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)   E rendelet 58. cikke (1)–(4) bekezdésének sérelme nélkül a 97/68/EK irányelv 2017. január 1-jén hatályát veszti.

(2)   A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásnak kell tekinteni.

65. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1)   Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)   Ezt a rendeletet 2017. január 1-jétől kell alkalmazni a 61. cikk kivételével, amely 2016. október 6-tól alkalmazandó.

2016. október 6-tól a jóváhagyó hatóságok nem utasíthatják el az új motortípusok vagy motorcsaládok EU-típusjóváhagyásának megadására vonatkozó kérelmeket, illetve nem tilthatják meg azok forgalomba hozatalát, amennyiben az adott motortípus vagy motorcsalád megfelel a II., III., IV. és VIII. fejezetben megállapított követelményeknek, valamint az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak és végrehajtási jogi aktusoknak.

---

(1)  Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2015. február 18-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  Az Európai Parlament 2016. július 5-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), és a Tanács 2016. július 18-i határozata.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 97/68/EK irányelve (1997. december 16.) a nem közúti mozgó gépekbe és berendezésekbe szánt belső égésű motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 59., 1998.2.27., 1. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 167/2013/EU rendelete (2013. február 5.) a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről (HL L 60., 2013.3.2., 1. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006/42/EK irányelve (2006. május 17.) a gépekről és a 95/16/EK irányelv módosításáról (HL L 157., 2006.6.9., 24. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 1386/2013/EU határozata (2013. november 20.) a „Jólét bolygónk felélése nélkül” című, a 2020-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról (HL L 354., 2013.12.28., 171. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 1600/2002/EK határozata (2002. július 22.) a hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program megállapításáról (HL L 242., 2002.9.10., 1. o.); Az Európai Parlament és a Tanács 2008/50/EK irányelve (2008. május 21.) a környezeti levegő minőségéről és a Tiszta Levegőt Európának elnevezésű programról (HL L 152., 2008.6.11., 1. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008/57/EK irányelve (2008. június 17.) a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról (HL L 191., 2008.7.18., 1. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).

(10)  A Tanács 97/836/EK határozata (1997. november 27.) az Európai Közösségnek az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának a kerekes járművekre és az azokba szerelhető, illetve az azokon használható berendezésekre és tartozékokra vonatkozó egységes műszaki előírások elfogadásáról, valamint az ezen előírások alapján kibocsátott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeiről szóló megállapodásához (1958. évi felülvizsgált megállapodás) való csatlakozásáról (HL L 346., 1997.12.17., 78. o.).

(11)  HL L 123, 2016.5.12., 1. o.

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(13)  A Bizottság (EU) 2015/96 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 1.) a 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági és erdészeti járművek környezeti teljesítményére és meghajtóegység-teljesítményére vonatkozó követelmények tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 16., 2015.1.23., 1. o.).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács 1024/2012/EU rendelete (2012. október 25.) a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről és a 2008/49/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (az IMI-rendelet) (HL L 316., 2012.11.14., 1. o.).

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 2007/46/EK irányelve (2007. szeptember 5.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról (keretirányelv) (HL L 263., 2007.10.9., 1. o.).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács 168/2013/EU rendelete (2013. január 15.) a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről (HL L 60., 2013.3.2., 52. o.).

(17)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1629 irányelve (2016. szeptember 14.) a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról, a 2009/100/EK irányelv módosításáról és a 2006/87/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (lásd e Hivatalos Lap 118. oldalát).

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/53/EU irányelve (2013. november 20.) a kedvtelési célú vízi járművekről és a motoros vízi sporteszközökről, valamint a 94/25/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 90. o.).

(19)  A Bizottság 1321/2014/EU rendelete (2014. november 26.) a légi járművek és repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések folyamatos légi alkalmasságának biztosításáról és az ezzel összefüggő feladatokban részt vevő szervezetek és személyek jóváhagyásáról (HL L 362., 2014.12.17., 1. o.).

(20)  EN 14466+A1:2009 európai szabvány (Tűzoltó szivattyúk. Hordozható szivattyúk. Biztonsági és működési követelmények, vizsgálatok).

(21)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/34/EU irányelve (2014. február 26.) a robbanásveszélyes légkörben való használatra szánt felszerelésekre és védelmi rendszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (HL L 96., 2014.3.29., 309. o.).

(22)  A Bizottság 1302/2014/EU rendelete (2014. november 18.) az Európai Unió vasúti rendszerének „járművek – mozdonyok és személyszállító járművek” alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról (HL L 356., 2014.12.12., 228. o.).

---

---

---

---

---

---

---