This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32016R0804
Council Regulation (EU, Euratom) 2016/804 of 17 May 2016 amending Regulation (EU, Euratom) No 609/2014 on the methods and procedure for making available the traditional, VAT and GNI-based own resources and on the measures to meet cash requirements
A Tanács (EU, Euratom) 2016/804 rendelete (2016. május 17.) a tradicionális, a héa- és a GNI-alapú saját források rendelkezésre bocsátásának módszereiről és eljárásáról, valamint a készpénzigények teljesítését célzó intézkedésekről szóló 609/2014/EU, Euratom rendelet módosításáról
A Tanács (EU, Euratom) 2016/804 rendelete (2016. május 17.) a tradicionális, a héa- és a GNI-alapú saját források rendelkezésre bocsátásának módszereiről és eljárásáról, valamint a készpénzigények teljesítését célzó intézkedésekről szóló 609/2014/EU, Euratom rendelet módosításáról
HL L 132., 2016.5.21, pp. 85–94
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
In force
|
2016.5.21. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 132/85 |
A TANÁCS (EU, Euratom) 2016/804 RENDELETE
(2016. május 17.)
a tradicionális, a héa- és a GNI-alapú saját források rendelkezésre bocsátásának módszereiről és eljárásáról, valamint a készpénzigények teljesítését célzó intézkedésekről szóló 609/2014/EU, Euratom rendelet módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 322. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 106a. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),
tekintettel az Európai Számvevőszék véleményére (2),
mivel:
|
(1) |
Az 1150/2000/EK, Euratom tanácsi rendeletet (3) a 609/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet (4) átdolgozta. A 609/2014/EU, Euratom rendelet a 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozat (5) hatálybalépésének napján lép hatályba. Ez a határozat még nem lépett hatályba. |
|
(2) |
Annak érdekében, hogy a Bizottságnak (Eurostat) legyen elég ideje a bruttó nemzeti jövedelemre (GNI) vonatkozó adatok értékelésére, valamint hogy a GNI-bizottságnak legyen elég ideje a GNI-adatokkal kapcsolatos álláspontjának kialakítására, biztosítani kell, hogy egy adott pénzügyi év GNI-je az azt követő negyedik év november 30-ig megváltoztatható legyen. Ennek megfelelően a hozzáadottérték-adón alapuló (héa-) és GNI-alapú saját forrásokra vonatkozó igazoló dokumentumok megőrzési idejét is meg kell hosszabbítani a pénzügyi tárgyévüket követő negyedik év szeptember 30-ról november 30-ra. |
|
(3) |
E rendeletnek tükröznie kell azt a jelenlegi gyakorlatot, amely szerint a 609/2014/EU, Euratom rendelet 9. cikkében említett bizottsági sajátforrás-számlákat (a továbbiakban: bizottsági sajátforrás-számlák) a tagállamok államkincstára vagy központi bankja vezeti. Az államkincstár fogalma egyéb, hasonló feladatokat ellátó közhatalmi szervekre is kiterjed. |
|
(4) |
A bizottsági sajátforrás-számlákat díj- és kamatmentesen kell vezetni. A számladíjak vagy negatív kamat alkalmazása csökkentené az uniós költségvetést, és a tagállamok közötti egyenlőtlen bánásmódhoz vezetne. Következésképpen, ha a bizottsági sajátforrás-számlákat negatív kamat terheli, az érintett tagállamoknak a negatív kamat összegével azonos összegű jóváírást kell végrehajtaniuk. Mivel egyes tagállamoknak nincs lehetőségük elkerülni annak a kötelezettségnek a pénzügyi hatását, amelynek értelmében a negatív kamat összegét a bizottsági sajátforrás-számlákon jóvá kell írniuk, helyénvaló, hogy a Bizottság készpénzigényeinek biztosítása érdekében csökkentse az említett pénzügyi hatást azáltal, hogy először az érintett számlákon a negatív kamat miatt jóváírt összegeket hívja le. |
|
(5) |
A bizottsági sajátforrás-számlákat csak a Bizottság utasítására lehet megterhelni. Ez azonban nem érinti a negatív kamat alkalmazását. |
|
(6) |
Az átláthatóság és az olvashatóság érdekében a 609/2014/EU, Euratom rendelet 10. cikkét több cikkre kell felbontani. |
|
(7) |
A Bizottságnak mindenkor elegendő készpénzforrással kell rendelkeznie ahhoz, hogy a költségvetés végrehajtásából fakadó, különösen az év első hat hónapjára összpontosuló fizetési követelményeknek megfeleljen. Az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) értelmében a Bizottságnak már most is lehetősége van felkérni a tagállamokat, hogy az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) kiadásainak kifizetésével kapcsolatos sajátos igények kielégítése céljából előrehozzák legfeljebb további két tizenketted rész jóváírását Az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) összhangban lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy amennyiben a készpénzigények indokolják, felkérje a tagállamokat, hogy előrehozzák legfeljebb további fél tizenketted rész jóváírását az európai strukturális és beruházási alapok kiadásainak kifizetésével kapcsolatos sajátos igények kielégítése céljából annak érdekében, hogy a készpénzforrások ideiglenes hiánya miatti fizetési késedelmek kockázatát csökkentsék. Ugyanakkor annak elkerülése érdekében, hogy az államkincstárakra túl nagy nyomás nehezedjen, célszerű úgy rendelkezni, hogy az egy adott hónapra előre hozható jóváírások teljes összege ne haladja meg a két további tizenketted részt. Ezenkívül az EMGA-val kapcsolatos sajátos fizetési követelményekre tekintettel ez nem alkalmazható úgy, hogy az EMGA-nak kára származzon belőle. |
|
(8) |
Az 1150/2000/EK, Euratom tanácsi rendelet értelmében a Bizottság számítja ki a héa- és a GNI-alapú saját források kiigazított összegeit, és arról időben értesíti a tagállamokat, hogy a tagállamok a kiigazításokat a bizottsági sajátforrás-számlán december első munkanapján el tudják számolni. A 2014. december első munkanapján elszámolandó kiigazítások összegének nagyságrendje példa nélküli volt. Annak érdekében, hogy közvetlenül az év vége előtt a tagállamokat ne terheljék indokolatlan költségvetési terhek, az 1377/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet (8) az 1150/2000/EK, Euratom rendelet módosításával lehetővé tette, hogy a tagállamok bizonyos rendkívüli körülmények fennállása esetén elhalasszák e kiigazításoknak a bizottsági sajátforrás-számlán történő elszámolását. |
|
(9) |
Az így módosított 1150/2000/EK, Euratom rendelet a 609/2014/EU, Euratom rendelet hatálybalépését követően már nem lesz alkalmazandó. Ez azonban nem érintheti a kiigazításoknak a bizottsági sajátforrás-számlán történő elszámolására vonatkozó azon halasztások érvényességét, amelyeket az 1377/2014/EU, Euratom rendelettel összhangban akkor kérelmeztek hivatalosan, amikor ez utóbbi rendelet még hatályban volt. |
|
(10) |
Az egyszerűsítés érdekében, valamint a tagállamokra és a Bizottságra – különösen az év vége felé – nehezedő fiskális nyomás korlátozása érdekében a héa- és a GNI-alapú saját források kiigazítására szolgáló eljárást észszerűsíteni kell. Helyénvaló több időt hagyni a tagállamok szükséges kiigazításokról való hivatalos értesítése és a kiigazításoknak a bizottsági sajátforrás-számlán történő elszámolása között. Az értesítésnek és az elszámolásnak egyazon évben kell megtörténnie, amely év a kormányzati számlákra kifejtett hatás könyvelése, valamint a Stabilitási és Növekedési Paktum szempontjából is releváns. Ezenfelül a kiigazítások teljes összegét azonnal újra fel kell osztani a tagállamok között a GNI-alapú saját forrásokhoz való hozzájárulásuknak megfelelően. Ezáltal feleslegessé válna az 1377/2014/EU, Euratom rendelettel bevezetett eltérés. |
|
(11) |
Az Unió célkitűzéseinek elérése érdekében a kamatszámítási eljárásnak biztosítania kell különösen azt, hogy a saját forrásokat időben és teljes egészükben rendelkezésre bocsássák. |
|
(12) |
Az egyértelműség és a jogbiztonság növelése érdekében a héa- és a GNI-alapú saját források tekintetében meg kell határozni azokat az eseteket, amikor késedelmi kamatot kell fizetni. Tekintettel a szóban forgó saját források sajátosságaira, nevezetesen arra, hogy olyan ellenőrzési ciklus vonatkozik rájuk, amely négy éven belüli korrekciót és kiigazítást tesz lehetővé, a héa- és a GNI-alapú saját források olyan változásai, amelyek ilyen korrekciókból vagy kiigazításokból fakadnak, nem keletkeztethetnek visszamenőleges kamatfizetési kötelezettséget. Célszerű ezért, hogy e forrásokat illetően kamatfizetési kötelezettség csak a havi tizenkettedek elszámolásával kapcsolatos késedelem esetén, illetve a korábbi pénzügyi évekre vonatkozó kiigazítások éves kiszámolásából eredő összegek tekintetében merülhessen fel. Ezenkívül a korrekcióra való megfelelő ösztönzés érdekében azon esetre vonatkozóan is célszerű kamatfizetési kötelezettséget előírni, amikor a tagállam oly módon esik késedelembe, hogy a héa-kimutatások különleges korrekciójából származó összegeket nem számolja el abban az időpontban, amikor azt az 1553/89/EGK, Euratom tanácsi rendelet (9) 9. cikke (1) bekezdésének második albekezdése alapján a Bizottság által elfogadott intézkedések értelmében meg kellene tennie. Emellett, ha egy tagállam a Bizottság által megadott határidőn belül nem bocsátja rendelkezésre azokat a korrigált GNI-adatokat, amelyek a Bizottság vagy a tagállam általi értesítés tárgyát képező kérdések rendezéséhez szükségesek, a kamatfizetési kötelezettségnek a saját források azon növekményeire is vonatkoznia kell, amelyek az értesítés tárgyát képező kérdés rendezéséből fakadó kiigazításból származnak. A kamatfizetéssel érintett időszak attól az időponttól kell, hogy kezdődjön, amikor a kiigazítást el kellett volna számolni, azaz az azt követő év júniusának első munkanapján, amikor a kifejezett határidő lejárt, és a kiigazított összeg tényleges elszámolásának időpontjáig tartson. A jelenlegi szabályokkal és gyakorlattal összhangban a tradicionális saját források elszámolásával kapcsolatos késedelemnek kamatfizetési kötelezettséget kell maga után vonnia. |
|
(13) |
A 609/2014/EU, Euratom rendelet 12. cikkében megállapított kamatláb-rendszer, az alapkamatláb 2 százalékpontos rögzített mértékű növekedését, valamint a késedelem minden egyes hónapja után 0,25 százalékpontos, fokozatos növekedését tartalmazza; a megnövelt kamatláb a késedelem teljes időtartamára alkalmazandó. A kamatláb-rendszer hasznosnak bizonyult annak biztosítása szempontjából, hogy a saját forrásokat időben és teljes egészükben rendelkezésre bocsássák, ezért e rendszer fő elemeit célszerű megtartani. |
|
(14) |
Mindazonáltal a fokozatosan növekvő kamatlábról rendelkező hatályos szabályok rendkívüli, többéves késéssel járó esetekben igen magas kamatlábat eredményeztek. A rendszer arányosságának biztosítása, egyszersmind a visszatartó erő fenntartása érdekében célszerű előírni, hogy a kamatláb halmozott növekedése éves viszonylatban legfeljebb 16 százalékpont lehet. |
|
(15) |
Másrészről az alapkamatláb meglévő rögzített két százalékpontos növekedése – különösen a rövid késedelmek esetében – visszatartó erejű lehet a saját források időben történő rendelkezésre bocsátása szempontjából, olyan körülmények fennállása esetén, amikor a pénzpiaci refinanszírozási költségek magasabbak, mint a fizetendő kamat. Erre tekintettel, valamint a rendszer zökkenőmentes működésének további megerősítése érdekében a kamatláb rögzített növekedését 2,5 százalékpontra kell emelni, a növekedésből fakadó összegekre alkalmazott kamatláb pedig nem lehet ezen érték alatti, még akkor sem, ha az alapkamatláb értéke negatív. E szabály célja különösen, hogy az uniós költségvetési bevétel jelenleg több mint 80 %-át kitevő héa- és GNI-alapú saját források havi tizenketted részének rendelkezésre bocsátása során jelentkező késedelmeket megelőzze. |
|
(16) |
Az Unió pénzügyi érdekei eredményes védelmének előmozdítása érdekében, valamint a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) újonnan bevezetett rendelkezéseit figyelembe véve lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy mentesüljenek azon kötelezettség alól, mely szerint az uniós költségvetés rendelkezésére kell bocsátaniuk azokat a tradicionális saját forrásokat, amelyek amiatt bizonyulnak behajthatatlannak, mert a vámtartozások könyvelésbe vételét vagy közlését annak érdekében halasztották el, hogy az ne veszélyeztesse az Unió pénzügyi érdekeit érintő bűnügyi nyomozásokat. A Bizottságnak a lehető legrövidebb időn belül közölnie kell a tagállamokkal az ilyen esetek értékelése során alkalmazandó kritériumokat, és szükség esetén aktualizálnia kell azokat. |
|
(17) |
A behajthatatlannak nyilvánított vagy ítélt tradicionális saját források eseteire vonatkozó bejelentési küszöbértéket a tagállamok és a Bizottság adminisztratív terheinek csökkentése érdekében meg kell emelni. |
|
(18) |
Egyértelművé kell tenni, hogy a 609/2014/EU, Euratom rendelet 14. cikkének (3) bekezdése szerinti azon lehetőség, amely szerint a Bizottság – az Unió kötelezettségeinek teljesítése érdekében – a tanácsi rendeletek és határozatok alapján kizárólag a felvett vagy garantált hiteleket érintő nemfizetés esetében az eszközeit meghaladó összeget hívhat le, azokra a rendeletekre és határozatokra is kiterjed, amelyeket a Lisszaboni Szerződést követően nem egyedül a Tanácsnak, hanem az Európai Unió működéséről szóló szerződés értelmében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak együttesen kell elfogadnia. |
|
(19) |
A rendkívüli esetek kivételével a Bizottságnak legkésőbb a fizetési meghagyások végrehajtásának napja előtt egy nappal értesítenie kell a tagállamokat, illetve azok nemzeti központi bankjait a sajátforrás-számlákat érintő készpénzügyletekre vonatkozó fizetési meghagyásokról. |
|
(20) |
A 609/2014/EU, Euratom rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(21) |
A következetesség érdekében a rendeletnek a 609/2014/EU, Euratom rendelet hatálybalépése napján kell hatályba lépnie. A 609/2014/EU, Euratom rendelet 18. cikkének e rendeletben meghatározott módosítását 2014. január 1-jétől kell alkalmazni, így a rendelet hatálybalépéséig biztosított az 1377/2014/EU, Euratom rendelettel bevezetett eltérés alkalmazása. A 609/2014/EU, Euratom rendelet 12. cikkének e rendeletben meghatározott módosítása abban az esetben alkalmazandó, ha a saját forrás esedékességi időpontja e rendelet hatálybalépése utáni időpontra esik. Arányossági okokból a rendelet hatálybalépése előtt esedékes, de csak a rendelet hatálybalépésének napját követően tudomásra jutott saját források esetében a tagállamok számára biztosítani kell, hogy éljenek a következő előnyökkel: a kamatláb összes növekedésének korlátozása; a héa-alapú saját források esetében a kamatfizetési kötelezettségnek kizárólag a 609/2014/EU, Euratom rendelet e rendelettel módosított 12. cikkében említett késedelmekre történő korlátozása, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 609/2014/EU, Euratom rendelet a következőképpen módosul:
|
1. |
A 3. cikk második bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „Az 1287/2003/EK, Euratom rendelet 3. cikkében említett statisztikai eljárásokat és alapstatisztikákat alátámasztó dokumentumokat a tagállamok a kérdéses pénzügyi évet követő negyedik év november 30-ig őrzik meg. Ugyanezen időtartamra kell megőrizni a héa-alapú saját forrás alapját alátámasztó dokumentumokat.”. |
|
2. |
A 6. cikk a következőképpen módosul:
|
|
3. |
A 9. cikk a következőképpen módosul:
|
|
4. |
A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép: „10. cikk A tradicionális saját források rendelkezésre bocsátása (1) A beszedési költségeknek a 2014/335/EU, Euratom határozat 2. cikkének (3) bekezdése és 10. cikkének (3) bekezdése szerinti levonása után az említett határozat 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett tradicionális saját források jóváírását legkésőbb azon hónapot követő második hónap tizenkilencedik napját követő első munkanapon kell elvégezni, amelyben a jogosultságot – e rendelet 2. cikkének megfelelően – megállapították. A 6. cikk (3) bekezdésének második albekezdése szerinti elkülönített számlákon szereplő jogosultságok tekintetében azonban a jóváírást legkésőbb azon hónapot követő második hónap tizenkilencedik napját követő első munkanapon kell elvégezni, amelyben a jogosultság tárgyát képező összegeket beszedték. (2) Szükség esetén a Bizottság felkérheti a tagállamokat arra, hogy a számukra az ugyanazon hónap tizenötödik napján rendelkezésre álló információ alapján egy hónappal hozzák előre a héa- és a GNI-alapú saját forráson kívüli források jóváírását. Minden előrehozott jóváírást ki kell igazítani a következő hónapban, az (1) bekezdésben említett jóváírás elvégzésekor. Ez a kiigazítás az előrehozott jóváírásban megadott összeggel egyenlő összeg negatív előjelű könyvelését jelenti. 10a. cikk A héa- és a GNI-alapú saját források rendelkezésre bocsátása (1) A héa- és a GNI-alapú saját forrásokat – az Egyesült Királyságnak a költségvetési egyensúlyhiányra tekintettel biztosított korrekció, valamint a Dániának, Hollandiának, Ausztriának és Svédországnak biztosított bruttó csökkentés e forrásokra gyakorolt hatását figyelembe véve – minden hónap első munkanapján kell jóváírni úgy, hogy az összegek a költségvetésben erre vonatkozóan meghatározott teljes összegek egytizenkettedét tegyék ki, e tizenkettedeket pedig nemzeti pénznemre kell átváltani az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az adott költségvetési évet megelőző naptári év utolsó árfolyamjegyzési napján érvényes átváltási árfolyamon. (2) Az EMGA kiadásainak az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*1) szerinti kifizetésével kapcsolatos sajátos igényekre tekintettel és az Unió készpénzpozíciójától függően a Bizottság felkérheti a tagállamokat arra, hogy a pénzügyi év első negyedéve során legfeljebb két hónappal hozzák előre a költségvetésben a héa- és a GNI-alapú saját forrásként szereplő összegek egytizenkettedének vagy az egytizenketted törtrészének a jóváírását, az Egyesült Királyságnak a költségvetési egyensúlyhiányra tekintettel biztosított korrekció, valamint a Dániának, Hollandiának, Ausztriának és Svédországnak biztosított bruttó csökkentés e forrásokra gyakorolt hatását figyelembe véve. A harmadik albekezdésre figyelemmel az európai strukturális és beruházási alapok kiadásainak az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*2) szerinti kifizetésével kapcsolatos sajátos igényekre tekintettel és az Unió készpénzpozíciójától függően a Bizottság felkérheti a tagállamokat arra, hogy a pénzügyi év első hat hónapja során hozzák előre a költségvetésben a héa- és a GNI-alapú saját forrásként szereplő összegek egytizenkettedének legfeljebb felét kitevő további összegnek a jóváírását, az Egyesült Királyságnak a költségvetési egyensúlyhiányra tekintettel biztosított korrekció, valamint a Dániának, Hollandiának, Ausztriának és Svédországnak biztosított bruttó csökkentés e forrásokra gyakorolt hatását figyelembe véve. A Bizottság felkérésére a tagállamok által az első és a második albekezdés alapján ugyanabban a hónapban előrehozott teljes összeg semmi esetben sem haladhatja meg a további két tizenketted résznek megfelelő összeget. Az első hat hónap után a kért havi jóváírás nem haladhatja meg a héa- és a GNI-alapú saját források egytizenkettedének összegét úgy, hogy mindeközben a költségvetésben az erre a célra beállított összegek határain belül marad. Az első és a második albekezdés szerint kért előrehozott jóváírás esetében a Bizottság előre, legkésőbb két héttel annak időpontja előtt értesíti erről a tagállamokat. A második albekezdés szerint kért előrehozott jóváírás esetében a Bizottság jóval előre, legkésőbb hat héttel annak időpontja előtt értesíti a tagállamokat arról, hogy szándékában áll felkérni őket az említett előrehozott jóváírásra. Ezekre az előrehozott jóváírásokra kell alkalmazni az egyes évek januárjában jóváírandó összegről szóló (4) bekezdést, és ha a költségvetést a pénzügyi év kezdete előtt nem fogadják el véglegesen, az (5) bekezdést. (3) Bármely változás, amely a héa-alapú saját forrás egységes kulcsában, a GNI-alapú saját forrás kulcsában, a 2014/335/EU, Euratom határozat 4. és 5. cikkében említett, az Egyesült Királyságnak a költségvetési egyensúlyhiányra tekintettel biztosított korrekcióban és annak finanszírozásában, valamint a Dániának, Hollandiának, Ausztriának és Svédországnak biztosított bruttó csökkentés finanszírozásában következik be, költségvetés-módosítás végleges elfogadását teszi szükségessé, és alapot szolgáltat a pénzügyi év eleje óta elszámolt egytizenketted részek újbóli kiigazítására. Ezeket az újbóli kiigazításokat a költségvetés-módosítás végleges elfogadását követő első jóváírás alkalmával kell végrehajtani, ha a költségvetés-módosítást a hónap tizenhatodik napja előtt fogadják el. Egyéb esetben a kiigazításokat a végleges elfogadást követő második jóváírás alkalmával kell végrehajtani. A költségvetési rendelet 11. cikkétől eltérve ezeket az újbóli kiigazításokat a szóban forgó költségvetés-módosítással érintett pénzügyi évre vonatkozóan kell elszámolni. (4) A tizenkettedek kiszámítása az egyes pénzügyi évek január hónapjára nézve az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 314. cikkének (2) bekezdésében említett költségvetési tervezetben előírt összegeken alapul, és azokat nemzeti pénznemre kell átváltani a költségvetési évet megelőző naptári év december 15-ét követő első árfolyamjegyzési napon érvényes átváltási árfolyamon; a kiigazítást a következő havi elszámoláskor kell elvégezni. (5) Ha a következő pénzügyi év januárjára vonatkozó jóváírás előtt legkésőbb két héttel nem kerül sor a költségvetés végleges elfogadására, a tagállamok az egyes hónapok – a januárt is beleértve – első munkanapján az utolsó véglegesen elfogadott költségvetésben szereplő héa- és GNI-alapú saját források összegének egytizenketted részét írják jóvá, az Egyesült Királyságnak a költségvetési egyensúlyhiányra tekintettel biztosított korrekció, valamint a Dániának, Hollandiának, Ausztriának és Svédországnak biztosított bruttó csökkentés e forrásokra gyakorolt hatását figyelembe véve; amennyiben a végleges költségvetés a hónap tizenhatodik napja előtt kerül elfogadásra, a kiigazítást az elfogadást követő első esedékességi időpontban kell elvégezni. Egyéb esetben a kiigazítást a költségvetés végleges elfogadását követő második esedékességi időpontban kell elvégezni. (6) A GNI-adatoknak az 1287/2003/EK, Euratom rendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerinti módosítása esetén a Dániának, Hollandiának, Ausztriának és Svédországnak biztosított bruttó csökkentés finanszírozása később nem vizsgálható felül. 10b. cikk A korábbi pénzügyi évek héa- és GNI-alapú saját forrásainak a kiigazítása (1) A héa-alapú saját források alapjára vonatkozó, az 1553/89/EGK, Euratom rendelet 7. cikke (1) bekezdésében előírt éves kimutatás alapján a kimutatás továbbítását követő évben minden tagállamot megterhelnek a kimutatásban foglalt információk alapján – a kimutatás pénzügyi évét megelőző pénzügyi évre elfogadott egységes kulcs alkalmazásával – kiszámított összeggel, egyúttal jóváírják számukra az adott pénzügyi év vonatkozásában teljesített tizenkét kifizetést. Mindazonáltal az egyes tagállamok héa-alapú saját forrásainak alapja, amelyre az említett kulcsot alkalmazzák, nem haladhatja meg a tagállam GNI-jének a 2014/335/EU, Euratom határozat 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott százalékát, ahogyan azt az említett határozat 2. cikke (7) bekezdésének első albekezdése említi. (2) Abban az esetben, ha az 1553/89/EGK, Euratom rendelet 9. cikkének (1) bekezdése szerinti korrekcióra kerül sor a héa-alapú saját források alapjában, minden olyan érintett tagállam, amelynek az említett korrekciókkal módosított alapja nem haladja meg a 2014/335/EU, Euratom határozat 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában és 10. cikke (2) bekezdésében meghatározott százalékos arányokat, a következő kiigazításokat kell, hogy elvégezze az e cikk (1) bekezdésének megfelelően megállapított egyenleg tekintetében:
Az e cikk (4) bekezdésében említett GNI-változások is alapot adnak bármely tagállam egyenlegének kiigazításához, amelyek esetében a héa-alapú saját források alapja az e bekezdés első albekezdésében említett korrekciókkal eléri a 2014/335/EU, Euratom határozat 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában és 10. cikkének (2) bekezdésében meghatározott százalékokat. (3) A tagállamok által az 1287/2003/EK, Euratom rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban megküldött, az előző év piaci árakon számított GNI-aggregátumára vonatkozó számadatok és azok összetevői alapján az egyes tagállamokat a számadatok megküldésének évét követő évben egyrészt megterhelik azzal az összeggel, amelynek kiszámítását úgy végzik, hogy a GNI-jükre alkalmazzák a számadatok megküldésének évét megelőző évre elfogadott kulcsot, másrészt pedig jóváírják számukra a számadatok megküldésének évét megelőző évben történt kifizetéseket. (4) Amennyiben a korábbi pénzügyi évek GNI-adataiban az 1287/2003/EK, Euratom rendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerinti változás következett be, a rendelet 5. cikkére figyelemmel minden érintett tagállam számára alapot ad arra, hogy kiigazítsa az e cikk (3) bekezdése alapján megállapított egyenleget. Az adott pénzügyi évet követő negyedik év november 30. után a GNI változását többé nem veszik figyelembe, kivéve azon pontokat, amelyekről e határidőn belül vagy a Bizottság vagy a tagállam értesítést nyújtott be. (5) A Bizottság minden tagállam esetében kiszámítja az (1)–(4) bekezdésben említett kiigazításokból eredő összegeket, kivéve a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti különleges kiigazításokat, valamint a kiigazítások teljes összege és az adott tagállam GNI-jének az összes tagállam GNI-jéhez viszonyított (a kiigazításra vonatkozó adatok megküldésének évét követő évben hatályos költségvetésre január 15-én alkalmazandó) százalékos aránya szorzatának eredménye közötti különbséget (nettó összeg). Ehhez a számításhoz az összegeket a nemzeti pénznemek és az euro között kell átváltani, mégpedig az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, a számviteli elszámolás évét megelőző naptári év utolsó árfolyamjegyzési napján érvényes átváltási árfolyamon. A Bizottság a kiigazításokra vonatkozó adatok megküldésének évét követő év február 1-jéig tájékoztatja a tagállamokat az e számítás eredményeként megállapított összegekről. Minden tagállam ugyanezen év júniusának első munkanapján írja jóvá a nettó összeget a 9. cikk (1) bekezdésében említett számlán. (6) Az e cikk (1)–(5) bekezdésben említett műveletek azon pénzügyi év bevételi műveleteinek minősülnek, amelyben azokat a 9. cikk (1) bekezdésében említett számlán jóvá kell írni. (*1) Az Európai Parlament és a Tanács 1307/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 608. o.)." (*2) Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).” " |
|
5. |
A 11. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(2) A Bizottság a kiigazítást az érintett pénzügyi évet követő évben számítja ki. A számítás alapját a vonatkozó pénzügyi évhez kapcsolódó következő számadatok képezik:
A kiigazítás kiszámításához a kérdéses kiadás teljes összegét – a harmadik országok által finanszírozott kiadások kivételével – meg kell szorozni azzal a százalékkal, amelyet a kiigazításra jogosult tagállam GNI-je jelent az összes tagállam GNI-jéhez képest. A kiigazítást a részt vevő tagállamok finanszírozzák egy olyan skála szerint, amelyet úgy állapítanak meg, hogy az adott tagállam GNI-jét elosztják az összes részt vevő tagállam GNI-jével. A kiigazítás kiszámításához az összegeket a nemzeti pénznemek és az euro között az érintett költségvetési évet megelőző naptári év utolsó árfolyamjegyzési napján érvényes átváltási árfolyamon kell átváltani az Európai Unió Hivatalos Lapjának C. sorozatában közzétettek szerint. Az egyes érintett évekre vonatkozó kiigazításra csak egyszer kerül sor, és az a GNI összegének későbbi módosítása esetén is végleges.” |
|
6. |
A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép: „12. cikk A késedelmesen rendelkezésre bocsátott összegek után fizetendő kamat (1) A 9. cikk (1) bekezdésében említett számlára történő jóváírás késedelme az érintett tagállam kamatfizetési kötelezettségét vonja maga után. (2) A héa- és a GNI-alapú saját források esetében kamatfizetési kötelezettség csak a következők elszámolásának késedelmével összefüggésben merül fel:
(3) Az 500 EUR-nál alacsonyabb kamatösszegek beszedését el kell engedni. (4) A gazdasági és monetáris unióba tartozó tagállamok esetében a kamatláb megegyezik az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az Európai Központi Bank fő refinanszírozási műveleteire az esedékesség hónapjának első napján alkalmazott kamatláb vagy 0 százalék – amelyik a két érték közül a magasabb – 2,5 százalékponttal megnövelt értékével. A kamatláb a késedelem minden egyes hónapja után 0,25 százalékponttal növekszik. Az első és a második albekezdés szerinti teljes növekedés nem haladhatja meg a 16 százalékpontot. A megnövelt kamatlábat a késedelem teljes időtartamára alkalmazni kell. (5) A gazdasági és monetáris unióba nem tartozó tagállamok esetében, a kamatláb megegyezik a kérdéses hónap első napján a központi bankok által a fő refinanszírozási műveleteikre alkalmazott kamatláb vagy 0 százalék – amelyik a két érték közül a magasabb – 2,5 százalékponttal megnövelt értékével. Azon tagállamok esetében, ahol nem áll rendelkezésre a központi bank által közzétett kamatláb, a kamatláb megegyezik az ehhez legközelebb álló, a tagállam pénzpiacán az adott hónap első napján alkalmazott kamatláb vagy 0 százalék – amelyik a két érték közül a magasabb – 2,5 százalékponttal megnövelt értékével. A kamatláb a késedelem minden egyes hónapja után 0,25 százalékponttal növekszik. Az első és a második albekezdés szerinti teljes növekedés nem haladhatja meg a 16 százalékpontot. A megnövelt kamatlábat a késedelem teljes időtartamára alkalmazni kell. (6) Az e cikk (1) és (2) bekezdésben említett kamatfizetésre a 9. cikk (2) és (3) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.” |
|
7. |
A 13. cikk a következőképpen módosul:
|
|
8. |
A 14. cikk (3) és (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(3) A Tanács, illetve az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott rendeletek vagy határozatok alapján kizárólag a felvett vagy garantált hiteleket érintő nemfizetés esetében, ha a Bizottság nem tehet meg az ilyen hitelekre vonatkozó pénzügyi rendelkezések által előírt más intézkedést időben ahhoz, hogy biztosítsa az Unió jogi kötelezettségeinek teljesítését a hitelezőkkel szemben, az Unió tartozásainak törlesztése érdekében a (2) és (4) bekezdések – a (2) bekezdésben meghatározott feltételekre tekintet nélkül – ideiglenesen alkalmazhatóak. (4) A második albekezdésre figyelemmel, a teljes eszközérték és a készpénzigények közötti különbözetet fel kell osztani a tagállamok között, mégpedig – amennyiben lehetséges – a tőlük származó becsült költségvetési bevétel arányában. Készpénzigényeinek biztosítása érdekében a Bizottság arra törekszik, hogy mérsékelje a tagállamok azon kötelezettségének a hatását, hogy a 9. cikk (1) bekezdése harmadik albekezdésének megfelelően negatív kamatot írjanak jóvá, és ennek érdekében először az érintett számlákon a negatív kamat miatt jóváírt összegeket hívja le.” |
|
9. |
A 15. cikk helyébe a következő szöveg lép: „15. cikk A fizetési meghagyások végrehajtása (1) A tagállamok vagy a nemzeti központi bankok a Bizottság utasításainak megfelelően és legkésőbb a beérkezéstől számított három munkanapon belül végrehajtják a Bizottság fizetési meghagyásait. Készpénzügyletek esetében a tagállamok vagy a nemzeti központi bankok a fizetési meghagyásokat a Bizottság által kért időtartamon belül végrehajtják; ehhez a Bizottság – egyes kivételes esetektől eltekintve – legalább egy nappal a fizetési meghagyás végrehajtásának időpontját megelőzően értesíti a tagállamokat vagy a nemzeti központi bankokat. (2) A tagállamok vagy a nemzeti központi bankok elektronikusan és legkésőbb az adott ügylet teljesítését követő második munkanapon megküldik a Bizottságnak a vonatkozó műveleteket igazoló számlakimutatást.” |
|
10. |
A 18. cikk helyébe a következő szöveg lép: „18. cikk Hatályon kívül helyezés (1) A (2) bekezdésre figyelemmel, az 1150/2000/EK, Euratom rendelet 2014. január 1-jével hatályát veszti. (2) Az 1150/2000/EK, Euratom rendelet 10. cikkének (7a) bekezdése e rendelet hatálybalépésének napjától veszti hatályát. (3) A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat e rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni és a II. mellékletben szereplő megfelelési táblázatnak megfelelően kell értelmezni.” |
2. cikk
Ez a rendelet a 609/2014/EU, Euratom rendelet hatálybalépésének napján lép hatályba.
A harmadik és a negyedik albekezdésre figyelemmel ezt a rendeletet ugyanattól a naptól kell alkalmazni.
Az 1. cikk 6. pontja az e rendelet hatálybalépésének napját követően esedékes saját források késedelmes fizetéséért kirótt kamatok számítására alkalmazandó. Mindazonáltal a kamatláb összes növekedésének 16 százalékpontra való korlátozását, valamint azt a korlátozást, hogy a héa-alapú saját források esetében a kamatfizetési kötelezettséget kizárólag azoknak az összegeknek a Bizottság által végrehajtott intézkedések alapján meghatározott időpontig történő jóváírásának a késedelmére kell alkalmazni, amelyek különleges kiigazításokból erednek, az olyan saját forrásoknak a késedelmes megfizetésére vonatkozó kamat kiszámítására is alkalmazni kell, amelyek e rendelet hatálybalépésének napját megelőzően váltak esedékessé, amennyiben a Bizottság vagy az érintett tagállam e rendelet hatálybalépése után szerzett tudomást ezekről a saját forrásokról.
Az 1. cikk 10. pontját 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2016. május 17-én.
a Tanács részéről
az elnök
M.H.P. VAN DAM
(1) Az Európai Parlament 2015. december 15-i véleménye.
(3) A Tanács 1150/2000/EK, Euratom rendelete (2000. május 22.) a Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 2007/436/EK, Euratom határozat végrehajtásáról (HL L 130., 2000.5.31., 1. o.).
(4) A Tanács 609/2014/EU, Euratom rendelete (2014. május 26.) a tradicionális, a héa- és a GNI-alapú saját források rendelkezésre bocsátásának módszereiről és eljárásáról, valamint a készpénzigények teljesítését célzó intézkedésekről (HL L 168., 2014.6.7., 39. o.).
(5) A Tanács 2014/335/EU, Euratom határozata (2014. május 26.) az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről (HL L 168., 2014.6.7., 105. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1307/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 608. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).
(8) A Tanács 1377/2014/EU, Euratom rendelete (2014. december 18.) az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 2007/436/EK, Euratom határozat végrehajtásáról szóló 1150/2000/EK, Euratom rendelet módosításáról (HL L 367., 2014.12.23., 14. o.).
(9) A Tanács 1989. május 29-i 1553/89/EGK, Euratom rendelete a hozzáadottérték-adóból származó saját források beszedésének végleges egységes rendszeréről (HL L 155., 1989.6.7., 9. o.).
(10) Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).