13.4.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 97/1

(1)

Az 1303/2013/EU rendelet 122. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdése szerint amennyiben valamely, a kedvezményezettnek jogosulatlanul kifizetett összeg nem téríttethető vissza, és ez a tagállam hibájából vagy hanyagságából kifolyólag következik be, a tagállam felelőssége, hogy az érintett összeget visszatérítse az Unió költségvetésébe.

(2)

A vissza nem téríttethető összegekre vonatkozó dokumentum, amelyet az igazoló hatóság az 1303/2013/EU rendelet 137. cikke (1) bekezdése b) pontjának és 138. cikke a) pontjának megfelelően 2016-tól 2025-ig bezárólag minden évben benyújt a Bizottságnak az éves elszámolások részeként, az egyes prioritások szintjén megállapítja a vissza nem téríttethető összegeket. Az említett dokumentumban szerepelniük kell a tagállam szerint az Unió költségvetésébe vissza nem térítendő összegekre vonatkozó explicit információknak is, különösen azon igazgatási és jogi intézkedések bemutatásának, amelyeket a tagállam a vissza nem téríttethető összegek eredményes behajtása érdekében tett. Mivel azonban a szóban forgó dokumentum a Bizottsághoz benyújtott igazolt elszámolásokban korábban már szerepeltetett összegekre vonatkozik, azt először 2017-ben kell benyújtani.

(3)

Az 1303/2013/EU rendelet 126. cikke b) pontjának és 137. cikke (1) bekezdésének megfelelően az igazolt elszámolások benyújtását megelőzően végrehajtott levonások nem tekinthetők visszatéríttetésnek, amennyiben az adott elszámolás tárgyát képező számviteli évben benyújtott utolsó időközi kifizetés iránti kérelemben szereplő kiadásokhoz kapcsolódnak. Egyértelművé kell tehát tenni, hogy a vissza nem téríttethető összegekre vonatkozó, e felhatalmazáson alapuló rendelet alapján benyújtott információk csak olyan összegeket érintenek, amelyek már szerepelnek egy igazolt, a Bizottsághoz korábban benyújtott elszámolásban.

(4)

Ahhoz, hogy a Bizottság eldönthesse, hogy a vissza nem téríttethető összegeket vissza kell-e fizetni az Unió költségvetésébe, a tagállamnak a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 59. cikkének (5) bekezdésében az elszámolások benyújtására vonatkozóan megállapított határidőig be kell nyújtani az előírt, az egyes műveletek és kedvezményezettek szintjén meghatározott információkat. Az említett rendelkezéssel összhangban lehetőséget kell biztosítani a vissza nem téríttethető összegekre vonatkozó dokumentumot érintő határidő meghosszabbítására is.

(5)

Meg kell állapítani azokat a kritériumokat, amelyek lehetővé teszik a Bizottság számára annak értékelését, hogy a visszatéríttetés kapcsán a tagállam követett-e el hibát vagy hanyagul járt-e el az igazgatási és jogi intézkedések során. Az, hogy egy vagy több ilyen kritérium teljesül, nem jelenti automatikusan azt, hogy a tagállam valóban hibát követett el vagy hanyagul járt el.

(6)

A jogbiztonság érdekében a Bizottságnak egy adott határidőre el kell készülnie az értékelésével, amelyre a tagállamoknak egy másik határidőn belül kell reagálniuk. Ugyanezen okból a Bizottságnak el kell tudnia végezni az értékelést akkor is, ha a tagállam nem szolgáltat kiegészítő információkat. Az 1303/2013/EU rendelet 122. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésében említett, csődöt megelőző vagy csalás gyanúját felvető esetekben ugyanakkor nem kell alkalmazni a határidőket.

(7)

Az 1303/2013/EU rendelet 122. cikke (2) bekezdése negyedik albekezdésének második mondata szerint a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem téríttetnek vissza a kedvezményezettel egy jogosulatlanul kifizetett, a művelet szintjén megjelenő összeget az érintett számviteli évben, amennyiben az alapokból való hozzájárulás visszatérítendő összege kamat nélkül nem haladja meg a 250 EUR-t. Ebben az esetben az összeget nem kell visszafizetni az Unió költségvetésébe. Az ilyen de minimis összegekre vonatkozóan nem kell információkat benyújtani.

(8)

Az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) hatálya alá tartozó európai területi együttműködési célkitűzés keretében megvalósuló programok esetében az említett rendelet nem hoz létre külön rendszert az 1303/2013/EU rendelet 122. cikke (2) bekezdése negyedik albekezdésének második mondatában említett összegek tekintetében. Így tehát a tagállamok és az adott európai területi együttműködési programban részt vevő harmadik országok dönthetnek arról, hogy sem a fő kedvezményezett, sem a program irányító hatósága nem köteles visszatéríttetni a jogosulatlanul kifizetett olyan összegeket, amelyek esetében az alapból való hozzájárulás visszatérítendő összege kamat nélkül nem haladja meg a 250 EUR-t,

a)

a tagállam nem nyújtotta be azon igazgatási és jogi intézkedések dátumokat is tartalmazó leírását, amelyeket a tagállam annak érdekében tett, hogy visszatéríttesse az adott összeget (vagy csökkentse a támogatás szintjét vagy megszüntesse a támogatást, illetve visszavonja az 1303/2013/EU rendelet 125. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti dokumentumot, amennyiben az ilyen visszavonásra külön eljárás vonatkozik);

b)

a tagállam nem nyújtotta be az első és az esetleges további visszafizetési felszólítások másolatát (vagy a támogatás szintjét csökkentő vagy a támogatást megszüntető levél másolatát, illetve az 1303/2013/EU rendelet 125. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti dokumentumot visszavonó levél másolatát, amennyiben az ilyen visszavonásra külön eljárás vonatkozik);

c)

a tagállam nem adta meg az adott művelet kedvezményezettje részére közpénzből nyújtott hozzájárulás utolsó kifizetésének dátumát, és nem nyújtotta be az e kifizetést igazoló dokumentum másolatát;

d)

a szabálytalanság észlelését követően a tagállam egy vagy több jogosulatlan kifizetést teljesített a kedvezményezett részére a művelet szabálytalansággal érintett részéhez kapcsolódóan;

e)

a szabálytalanság észlelését követő 12 hónapban a tagállam nem küldte el a támogatás szintjét csökkentő levelet vagy az 1303/2013/EU rendelet 125. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti dokumentumot visszavonó levelet – amennyiben az ilyen visszavonásra külön eljárás vonatkozik –, és ezekkel egyenértékű határozatot sem hozott;

f)

a tagállam nem indította meg a visszatéríttetési eljárást a támogatás végleges (akár igazgatási vagy bírósági eljárást követő, akár a kedvezményezett beleegyezésével történő) csökkentését vagy megszüntetését követő 12 hónapon belül;

g)

a tagállam nem merítette ki a visszatéríttetésre a nemzeti intézményi és jogi keretek között rendelkezésre álló valamennyi lehetőséget;

h)

a tagállam nem nyújtotta be – adott esetben – a fizetésképtelenségi és csődeljárásokhoz kapcsolódó dokumentumokat;

i)

a tagállam nem válaszolt a Bizottság 3. cikk szerinti, további információk szolgáltatására vonatkozó kérésére.

a)

írásban kérheti a tagállamot, hogy nyújtson be további információkat a kedvezményezetteknek jogosulatlanul kifizetett uniós hozzájárulások visszatéríttetése érdekében tett igazgatási és jogi intézkedésekről; vagy

b)

írásban kérheti a tagállamot, hogy folytassa a visszatéríttetési eljárást.